A kérdésből szinte napra pontosan két évtizede még botrány is lett. A Springer nevű német cég nyolc vidéki napilapjában az MSZP nyolc politikusa kapott egy-egy fényképet és telefonszámot. A jelöltek közül akadtak, akik kikérték maguknak a „rosszízű kasztingot”. Például Lamperth Mónika a Somogyi Hírlap 2001. május 27-i számában zokon vette, hogy a tudta nélkül vették föl a listára.

Németh Miklós lett az első 2848 vokssal. Kovács László 1196-ot, Medgyessy Péter 947-et kapott. (Horn Gyula volt miniszterelnök 678-at, holott a Springer szóba sem hozta.) Lendvai Ildikó 454-et, Szili Katalin 405-öt, Lamperth Mónika pedig 145 szavazatot érdemelt ki az olvasóktól. A szocialisták a párton kívüli Medgyessyvel nyerték meg az országgyűlési választást. Most szintén zajlik egy tippjáték, előválasztásnak hívják. Tegnap reggel a jelenlegi miniszterelnök jellemezte a lehetséges kihívóit.

Szokásos pénteki interjújában Orbán Viktor a költségvetés ürügyén jutott el hozzájuk. Gondolatmenetéből kirajzolódik, hogy a következő 11 hónapban mire számíthatunk a kormányzati kommunikációban. Íme: „Van egy főszereplő, ez Gyurcsány Ferenc, ő mindig megmondja, hogy mi a pálya. Van egy mellékszereplő, ez a főpolgármester úr. Van egy feleség, aki európai dimenzióban értelmezi a költségvetést. És van egy bohóc, akinek fogalma sincs szakmai kérdésekről, de ügyesen vet bukfencet, meg jól csinálja a cigánykereket.” (Magyar Rádió, 2021.05.21.)

A Népszava mai számában Nagy B. György politikai szakíró fogalmazta meg az eszmefuttatás alapvető ellentmondását. Okfejtését úgy foglalnám össze, hogy ha Karácsony Gyurcsány Ferenc embere, akkor Gyurcsány miért ajánlja az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének inkább Dobrev Klárát. Azt már én fűzöm hozzá, hogy miközben a miniszterelnök néven nevezte Gyurcsány Ferencet, ami nála ritkán fordult elő, az előválasztásra benevezett öt jelölt közül nem vette tudomásul Fekete-Győr Andrást és Márki-Zay Pétert. Akiket viszont számításba vett, azokat sem nevezte meg, csupán azonosíthatóan írta őket körül. A neki legtöbbször beszólót, Jakab Pétert egyenesen lebohócozta.

Nem szép tőle. Ha jövő tavasszal valamelyiküknek kell átadnia a kormányrudat, akkor ezt a mostani alábecsülést, lekezelést bizonyára a fejére olvassák - akár még a hívei is. Az idézetekből egyébként kisejlik, hogy a Springer tippjátékát leginkább az ATV vette át. Az ő műsorvezetői tippeltették meg leggyakrabban a stúdióvendégeket.      

Tíz mondat az ellenzéki miniszterelnök-jelöltekről

Nem indulok az előválasztáson. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Azonnali.hu, 2020. július 11.)

Egy üveg jó pezsgőben szívesen fogadok, hogy Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt lesz. (Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár, Telex.hu, 2020. szeptember 28.)

Legyen sok alkalmas jelölt, aztán győzzön a jobbik! (Jakab Péter Jobbik-politikus, ATV, 2021. január 26.)

Fekete-Győr jelentkezését most még viccnek gondolom, de 2036-ra biztosan beérik. (Kéri László politológus, Magyar Hang, 2021. február 26.)

Mindegyik jelölt Döbrögi ellen megy. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, ATV, 2021. március 2.)

Karácsony Gergely ma reggel páros lábbal bejelentkezett miniszterelnök-jelöltnek az Economistban. (Kemenes Tamás újságíró, Mandiner.hu, 2021. május 7.)

Karácsony a legrosszabb választás - kivéve az összes többit. (Béndek Péter publicista, Újnépszabadság.com, 2021. május 16.)

Az összes jelölt közül csak neki van államigazgatási tapasztalata. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus Dobrev Kláráról, ATV, 2021. május 17.)

Versenyzünk egymással, de a politikai ellenfelünk Orbán. (Dobrev Klára DK-politikus, ATV, 2021. május 20.)

Karácsony Dobrev Kláránál „népibbnek”, Jakab Péternél városibbnak, Márki-Zay Péternél simulékonyabbnak, Fekete-Győr Andrásnál tapasztaltabbnak igyekezett mutatkozni. (Lakner Zoltán politológus, Jelen, 2021. május 20.)

Tegnap figyelemre méltó vita bontakozott ki a Facebookon. Tóta W. Árpád egyik publicisztikájából indult ki, és oda lyukadtak ki a hozzászólók, hogy azok a fránya pesti értelmiségiek hajlamosak életidegen tippeket adni az ellenzéki pártoknak. Az eszmecsere a Nyugatnak elkötelezett főváros és a Keletre húzó vidék toposzára (jellemző és hamis közéleti beidegződésére) emlékeztetett. Érdemes vitatkozni róla, derekasan meg is tették a résztvevők. Egyetlen komment lógott ki közülük, Lukács Zoltáné.

Először azt hittem, hogy azonos az MSZP egyik vezető politikusával, aki eltűnt a szemem elől. De nem ő tért vissza a nyilvánosságba, hanem egy szegedi névtársa. Okfejtése lendületes volt, egyúttal azonban árulkodó is. A bejegyzésem alatt lévő összeállítás utolsó idézetében olvasható a „Nagykörút” kifejezés, és hogy ne legyen kétségünk a jelentéséről, azt is hozzáfűzi a kommentelő, hogy a nagykörúti értelmiségiek „ballibák”. Egy fészbukos hozzászólástól persze nem érdemes elvárni a filológiai pontosságot. Attól viszont nehéz eltekinteni, hogy a libázó és nagykörutazó fogalmazás a zsidózást jelentette a két világháború közti kormánypárti sajtóban. E tartalmat a rendszerváltás után Csurka István örökítette át a Magyar Fórum hasábjaira.

De ha a szegedi Lukács Zoltán tagadná a jobboldali toposz átvételét, van a nagykörutazásnak egy másik vonulata is. 1948. március 23-án Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes támadást indított az úgynevezett polgári újságírás ellen. Majd a Szabad Nép vezető publicistája, Betlen Oszkár nyomatékosította, hogy „az úgynevezett körúti újságírás eltereli az olvasók figyelmét az ország nagy kérdéseiről”. Egyikükről sem feltételezhető, hogy oly nagyon zsidózni akartak volna. Az viszont felróható nekik, hogy lelkifurdalás nélkül építettek az antiszemita érzelmekre.  

Az is kirajzolódik a dokumentációból, hogy a legutóbbi évtizedben szocialista politikusok szintén nagykörutaztak. Török Zsolt azután, hogy a hírhedt bajai videó miatt leváltották az MSZP-szóvivőségből. A szegedi polgármester, Botka László pedig azelőtt nagykörutazott, mielőtt az MSZP miniszterelnök-jelöltje lett volna. Molnár Gyula azonban pártelnökeként kelt ki a „körúti értelmiség” ellen, és ez már nem magánvéleménynek hatott. Két eset lehetséges. Szellemi felkészültség híján nem tudták, hogy a nagykörutazás a jobboldali retorika szerves része. A másik eset az, hogy tudták, de rokonszenvesebb volt nekik Rákosi és Betlen Oszkár érvelése.    

Tíz mondat a Nagykörútról

Tudomásul kell venni, hogy a Nagykörúton kívül is élnek emberek. (Török Zsolt szocialista politikus a „libák” ürügyén Heller Ágnesről, Konrád Györgyről és Braun Róbertről, Facebook.com, 2014. április 16.)

A magyar politikában bevett toposz a Nagykörúton kívülre látni nem képes véleményformáló, újságíró, politikus képe. (Mikecz Dániel politológus, Magyar Narancs, 2017. március 14.)

Beszorult az ellenzéki politika a budapesti Nagykörútra, illetve az üzengetés helyszínéül szolgáló tévéstúdiókba. (Botka László szegedi polgármester, Népszava, 2017. március 14.)

/”Fizessenek a gazdagok!”/ Lehet, hogy csípi a körúti értelmiség szemét. (Molnár Gyula szocialista politikus, Népszava, 2017. április 20.)

Az SZDSZ hosszú időn át egy értelmiségi klub volt, és már akkor jellemző volt rájuk, hogy összetévesztik a Nagykörúton belüli világot - ha jól emlékszem, Antall József fogalmazta meg így - azzal, ami azon kívül van. (Kövér László Fidesz-politikus, Napló, 2017. május 27.)

Olyan mellékletet kell összeraknunk, amelyen egyaránt megtalálja a maga számára érdekes írásokat az irodalmi élet Nagykörúton kívül élő része, ugyanakkor a kereskedelmi tévét nézők számára is tud élvezhető tartalmat biztosítani. (Demeter Szilárd, az Előretolt helyőrség című irodalmi melléklet főszerkesztője, Origo.hu, 2017. november 24.)

Nekünk más számít „szerencsének” a Nagykörúton túl, mint nekik a saját kis iróniafészkeikben. (Toót-Holló Tamás újságíró, Magyar Nemzet Online, 2020. március 23.)

Az 1990-es kampány sötét mélyrétegeiben a „nagykörúti értelmiség”, a „törpe kisebbség” kódszavaival fedett uszítás mindvégig jelen volt. (Mink András történész, Magyar Narancs, 2020. április 2.)

Antall sohasem zsidózott. A „Nagykörúton belül” kifejezés nem is értelmezhető így. (Debreczeni József közíró, Facebook.com, 2020. november 29.)

Van egy fafej, polkorrekt, balliba értelmiségünk, akik bármikor felmondják Radnótit, de azért igazából mégis csak a Nagykörúton belül érzik magukat többé-kevésbé otthon. (Lukács Zoltán szegedi közéleti személyiség, Facebook.com, 2021. május 20.)

Ma reggel összefutottam a Népszava kézbesítőjével. A nyurga fiatalember épp be akarta dobni a postaládába. Beszélgetés közben derült ki, hogy már csak én vagyok az egyetlen előfizető a társasházban. Elmesélte, hogy vonzáskörzetében, az újlipótvárosi Pozsonyi úttól a Lehet téri piacig hétköznaponként mintegy száz példányt kézbesít.

Ha elolvastam az újságot, leviszem a 4. emeletre, és a mérnök ajtaját védő rács vasai közé helyezem. Ha ő is elolvasta, leviszi az 1. emeleti másik mérnökhöz. Amikor ő is elolvasta, kiteszi az udvarra, és az eresz alá rakott állványról elviszi egy özvegyasszony a másik lépcsőházból. Négyen olvassuk tehát a Népszavát. Elvileg az évtizedek óta használt 3,6-del kéne beszorozni a példányok számát, hogy megkapjuk az átlagos olvasottságot. Ez több a városokban, különösen a lakótelepeken, és kevesebb a falvakban, az egymástól kerítéssel elválasztott családi házakban. Csakhogy a papírra nyomtatott újságok példányszáma csökkent a világháló korában. Az értékesített példányszámot ma már inkább csak hárommal érdemes beszorozni.

A Népszava 2021 első negyedévében 3,3 százaléknyit veszített, 16532 példány jut el belőle az olvasókhoz. Amikor azonban mérlegeljük a helyzetét, figyelembe kéne venni az online változat olvasottságát is. Ezen belül azt, hogy az előfizetők közöl hányan igazoltak át a digitális változathoz. Ők már ingyen böngészik a Népszavát, bár a hirdetők nemcsak az offline kiadással számolnak a megrendelésnél, hanem az online-nal is. Ha a papírújság nagyjából ötvenezer olvasójához adjuk az megközelítőleg ugyanennyi digitális olvasót, akkor naponta körülbelül százezer érdeklődőt vehetünk számításba.

A megyei sajtó 18 napilapját egy kormány közeli alapítvány, a KESMA működteti. 2021 első negyedévében 6000 példányt, hozzávetőleg 20 ezer olvasót veszítettek. A 264 ezer értékesített példány mintegy 800 ezer olvasót jelent, ehhez jön még az online változatok 700 ezres olvasottsága is. A napilapok frontján tehát a kormányzat üzenetei 1,5 millió emberhez jutnak el a vidéki Magyarországon. A Népszava a maga százezres olvasottságával Budapesten és környékén vetette meg a lábát. (Már csak azért is, mert Pest megyének nincs napilapja.) Vajon a 15:1-es arány a tömeghatás szempontjából milyen következménnyel jár majd a jövő tavasszal esedékes országgyűlési választáson?

Tíz mondat a Népszaváról

Enyém a Népszabi, Klárié a Népszava. (Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Facebook.com, 2011. október 20.)

A Népszava pártlap, akárhogy is színezzük. (Szanyi Tibor szocialista politikus, Index.hu, 2014. április 18.)

A Népszava nem egy párt lapja, hanem az egész baloldalé. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Gépnarancs.hu, 2014. július 9.)

A tény, hogy Simicska finanszírozta a lapot, az abszurditás végkifejlete. (Vásárhelyi Mária médiaszociológus, Index.hu, 2014. július 10.)

A Népszava, ha továbbra is hozzá húznak a bezárt Népszabadság olvasói, hamarosan a legnagyobb példányszámú országos közéleti napilappá válhat. (Juhász Gábor újságíró, hvg.hu, 2016. december 8.)

Egy feltétel van: racionális működés, 30-35 ezer példány. (Puch László tulajdonos, az MSZP volt pénztárnoka, ATV, 2016. december 20.)

A Fidesz hirdetésekkel tartja lélegeztetőgépen a Népszavát. (Volner János Jobbik-politikus, ATV, 2017. június 19.)

Amíg a Népszava nagyon közel állt az MSZP-hez, 9-10 ezren olvasták, most 21-22 ezer az átlagos példányszám. (Horváth Gábor főszerkesztő, Kreatív Online, 2019. március 4.)

Miközben önök egyfolytában sajtószabadságról papolnak, az ország legnagyobb példányszámú baloldali napilapját egy nagyvállalkozó, ahogy önök mondják: oligarcha tulajdonolja és tartja el. (Orbán Viktor miniszterelnök az országgyűlésben, Mérce.hu, 2019. november 18.)

A Klubrádió bezárásával lényegében a Népszava maradt az egyetlen, ahol még valóban van baloldaliság. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, Azonnali.hu, 2021. március 8.)

Az említett politikai elemző az Orbán-rendszer egyik alapembere. A diploma megszerzése óta végigjárta a hadak útját. Egyszer majd el kell számolnia a lelkiismeretével, hogy a Figyelő című gazdasági hetilap főszerkesztőjeként miért közölte az úgynevezett Soros-listát, a rendszer kétszáz „ellenségéről”. Később azonban szembe került a Figyelő tulajdonosával, Schmidt Mária történész-ideológussal. Kilépett a komfortzónájából, de a rendszer keretein belül maradt.

Mostanában megválogatja a szavait, és inkább ironikus megjegyzésekkel véteti észre magát a közéleti vitákban. Beszállt az újdonsült ellenzéki miniszterelnök-jelölt ellen indított lejárató akcióba is, de mérsékeltebb álláspontot képvisel, mint apja, a Corvinus-egyetem rektora. „Méltányosságból” csak azt rótta föl Karácsony Gergelynek, hogy budapesti főpolgármesterként népszerűség-hajhászás céljából keresi a „vidéki gyökereit”. Ezzel magyarázható, hogy „Lement Nyírtassra.” (Hír TV, 2021.05.18.)

Méltányosságból engem is csak az igekötő foglalkoztat. Az általános iskola felső tagozatában olyan magyartanárt fogtam ki, aki bemagoltatta velünk azokat a fránya igekötőket. Nem mind a 74-et, csupán egy ötvenes listát állított össze. Szükség esetén, több mint fél évszázad múltán is gépiesen kezdem, hogy abba, agyon, alá, át - egészen a visszáig. Azt is megtanultam Radnai Antalnétól Kecskeméten, hogy az igekötő nemcsak a cselekvés körülményeit világítja meg, hanem valami jellemzőt  is elárul a használójáról.

Ha például a rokonaim, barátaim Nagyváradról, Kolozsvárról vagy Marosvásárhelyről lemennek Bukarestbe, hogy elintézzenek valamit, akkor ennek azért nem érdemes különösebb jelentőséget tulajdonítani, mert az igekötőjük mögött csupán az rejlik, hogy a román főváros tőlük jócskán délre fekszik. Méltatlankodom azonban, ha egy pesti véleményformáló lemegy a tőle északra fekvő Komáromba, Salgótarjánba, Egerbe, Miskolcra. Vagy éppen a még náluk is északabbra lévő Nyírtassra, ahol a budapesti főpolgármester bejelentette igényét az ország vezetésére.

Vajon Karácsony Gergely is annyira pesti-e már, hogy lemegy gyermekkora északkelet-magyarországi színhelyére? Ezt nem tudom, de méltányosságból nem is feltételezem róla. Azt viszont a szavait megválogató Lánczi Tamás tévévitában dokumentálta, hogy miközben kétségbe vonta az ellenzéki politikus vidéki gyökereit, a maga lekezelő modoráról állított ki bizonyítványt.      

Nem gondoltam volna, hogy szakmai szempontból dicsérhető lesz G. Fodor Gábor szerkesztősége. Az Orbán-rendszer ideológusa még egyetemi oktató korában alapította meg a 888.hu-t. Maga mellé vett néhány tanítványt, és kijelentette, hogy nem érdekli a hagyományos újságírás. Most pedig a portál egyik munkatársa, bizonyos M. Kovács (Piszkostizenkettő) úgy mutatta be két ellenzéki párt közös miniszterelnök-jelöltjét, hogy „gyermekkori színterén” járatta le Karácsony Gergelyt.   

Fölfedezte ugyanis, hogy a nyírségi falu, ahol a nyurga politikus megkezdte a kampány-körútját, nem a szülőfaluja. Erről Karácsony többször is beszélt, a részleteket megtalálja az olvasó a bejegyzésem utáni összeállításban. Amikor például fölesküdött budapesti főpolgármesternek, kiadott egy önéletrajzot, és ezt írta benne: „Fehérgyarmaton születtem, Szabolcsban, egy Nyírtass nevű kis faluban töltöttem a gyerekkoromat.” Kár, hogy nincs dátum e mondatok után, mert akkor még nyilvánvalóbb volna, hogy miközben a kormánypárti portál amatőr munkatársa szörfölt a világhálón, a nem kormánypárti sajtó profi munkatársai elfeledkeztek a böngészésről.

Elnézőbb volnék azok iránt, akik szombaton reggel, néhány perccel Karácsony Gergely nyírtassi bejelentkezése után, ügyeletesként gyakorolták a digitális sajtóban meghonosodott gyorsújságírást. Idő szűkében miért ne hihették volna, hogy a Párbeszéd-politikus azért utazott „haza”, hogy a szülőfalujában jelentkezzen be az ország vezetésére? Már nehezebben nézhető el, hogy akiknek vasárnap jutott nyírségi információ a tudomásukra, vajon miért nem jártak utána a talán mégsem teljesen mellékes részleteknek. Az összeállításban szereplők között akadnak olyan kollégák is, akiket közelről ismerek, és a tevékenységüket becsben tartom.

Lehetséges, hogy személyemben egy koros szerkesztő és médiatanár túlságosan komolyan veszi azt, amit a tények tiszteletéről tanult és tanított? Még ez is lehetséges, mentségemre szóljon azonban, hogy a magyar újságírók egyszer már belesétáltak a szülőfalu-csapdába. Miért ne hitték volna, hogy Orbán Viktor azért látta el minden földi jóval Felcsútot, mert ott látta meg a napvilágot? Pedig nem is ott, és nem is azért.

Tíz mondat Nyírtassról

Gyerekkorom egy nyírségi kis faluhoz kötődik. (Karácsony Gergely Párbeszéd-politikus, YouTube, 2017. október 29.)

Nyírtasson vagyunk, egy 2000 fős faluban, Szabolcs-Szatmár megyében, Kisvárdától úgy 12 kilométerre, gyermekkorom színhelyén. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Facebook.com, 2021. május 15.)

Budapest főpolgármestere szülőfalujában, Nyírtasson jelentette be indulását. (Nimmerfroh Ferenc újságíró, Pécsma.hu, 2021. május 15.)

A politikus mindezt szülőfalujában, Nyírtasson jelentette be. (Katona Melinda újságíró, Hang.hu, 2021. május 15., 9 óra 7 perc)

Karácsony szülőfalujában, Nyírtasson jelentette be az indulását. (Mohos Márton újságíró, 24.hu, 2021. május 15., 09.08)

Szombat reggel Karácsony Gergely nem máshonnan, mint szülőfalujából, a Nyíregyházától északkeletre található Nyírtassról jelentkezett be. (Antal Róbert-István újságíró, Azonnali.hu, 2021. május 15., 09.30)

Szülőfalujában bejelentette miniszterelnök-jelölti indulását. (Bogatin Bence újságíró Karácsony Gergelyről, Mérce.hu, 2021. május 15., 09.45.)

Igen jó érzékkel szülőfalujában, Nyírtasson fújta meg a harci kürtöt. (Rab László újságíró Karácsony Gergelyről, VárosiKurír.hu, 2021. május 16.)

Reggel a szülőfalujából, Nyírtassról jelentkezett. (Kósa András újságíró Karácsony Gergelyről, Népszava, 2021. május 17.)

Az Origónak volt pénze, benzine, energiája ahhoz, hogy elmenjen Karácsony szülőfalujába. (Lévai Júlia újságíró, Facebook.com, 2021. május 17.)

Ma reggel olvastam egy fészbukos bejegyzést, és jó kedvem kerekedett tőle. Az újbudai önkormányzatnál dolgozó Tóth Kata tisztelte meg digitális ismerőseit azzal, hogy elmesélte, mit huncutkodott az édesanyja meg néhány pedagógus kollégája, ha unták magukat a végeláthatatlan értekezleteken. Cédulákat küldözgettek egymásnak, majd utána telefonbetyárkodtak is. Összefoglalom a történetet.

A Magyar Tudományos Akadémiát hívták föl, és egy bizonyos testrészről, amelyet a férfiak először néznek meg a nőkön, azt kérdezték, vajon hány g-vel kell írni. Az ügyeletes nyelvész azt válaszolta, hogy ha kicsi, írják csak, hogy popsi. Ha átlagos, akkor két g-vel. Ha pedig nagy, írják, hogy valag, egy g-vel. A kedves történet alkalmat teremtett arra, hogy utánanézzek ama két g-s kifejezés művelődéstörténetének. A Magyar szókincstár című kézikönyv szerint rokon értelmű változatai a far, a fenék, a hátsó, a popó, az ülep, a tompor és a v betűvel kezdődő, melyet egy g-vel kell írni.

A Margalits Ede-féle Magyar szólások és közmondások kézikönyve nem tartalmazza a két g-s kifejezést, gondolom, szemérmességből. A fenéknek azonban van szócikke, többnyire átvitt értelmű idézetekkel. A far jelentéstartománya meglepően bő, a többi szinonimának pedig nincs szócikke. Mindazonáltal a v-vel kezdődő egyszer felbukkant: „Becsületes ember, csak a valaga disznó.” Eredetileg a Nyelvőr ötödik évfolyamában jelent meg. A folyóiratot 1872-ben alapították, vagyis 1876-ban látott napvilágot, amikor még se híre, se hamva nem volt a világhálónak. Meg az algoritmusoknak, „akik” napjainkban igyekeznek tisztán tartani a nyelvünket.

Bárdosi Vilmos Szólások, közmondások eredete című alapkönyvéből szintén hiányzik a két g-s kifejezés kultúrtörténete, alighanem megint csak szemérmességből. A farnak, a tompornak és a v-betűsnek sincs szócikke. Van viszont a fenéknek, kétféle összefüggésben is. Ha nagy feneket kerítünk valaminek, és ha valami nem fenékig tejföl. Médiatanár vagyok, és megválogatom a szavakat. Mégis azt tanítom az újságírással kacérkodó diákoknak, hogy akadnak helyzetek, amikor a csúnya szónak dramaturgiai funkciója van. Ezért nem szerencsés, ha egy gép dönti el a szavak sorsát.

Nem képes ugyanis megkülönböztetni, vajon gátlástalanul káromkodik-e valaki, vagy azért szalad ki a száján egy-egy keresetlen kifejezés, mert nyomatékosítani akarja a mondandóját. Így jutottam el odáig, hogy ama bizonyos két g-s szó a rendszerváltás óta érdekes emberi helyzeteket jellemez az alábbi összeállításban. 

Tíz mondat a s.ggről

Ha a s.ggem beszélni tudna. (Berecz János volt MSZMP-politikus egy régi ismerősről, aki nem vette észre az utcán, Új Hírnök, 1993. október 25.) 

A Szovjetunió s.gge után nálunk most Amerikáé a legfontosabb tényező. (Bertha Bulcsu író, A Hírlap, 1994. szeptember 17.)

A demokrácia legnagyobb erénye, hogy lehetővé teszi a rossz vezetők s.ggbe rúgását. (Csintalan Sándor volt MSZP-politikus, 168 Óra, 2008. január 24.)

Példaképem Graf von Kielmans.gg volt német tábornok. (Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, Magyar Nemzet, 2012. október 27.)

Fagylaltot szeretek nyalni, s.gget nem. (Bán János színész, Criticai Lapok, 2013/11-12.)

Tényleg azt írod rólam, hogy s.ggnyaló? Te? Rólam? (Török Gábor politológus G. Fodor Gábor miniszterelnöki tanácsadónak, törökgáborelemez.hu, 2016. március 22.)

A s.ggnyalás a legnépszerűbb sportágunk. (Sinkovics Gábor újságíró, a Nemzeti Sport kirúgott főmunkatársa, 444.hu, 2019. január 11.)

A német tőkének lényegében ki van nyalva a valaga. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, ATV, 2020. február 11.)

Gyárfásnak ez volt a mottója: „Én minden s.gget kinyalok.” (Verebes István naptévés műsorvezető, Partizán, 2021. január 8.)

A tipik magyar nem volt eredetileg pocakos, csak nagy s.ggű. (Náray Tamás divattervező, Index.hu, 2021. március 6.)

A legutóbbi napokban Orbán karikózott, Vona NER-ezett, Hadházy diktatúrázott, Hiller áthidalt, Márki-Zay pedig mérlegelt. Lefülelt mondatok.

A rendszer szinte teljesen lemosta a független médiumokat. (Sükösd Miklós médiaszociológus, Klubrádió, május 10.)

Az egyetlen hangon harsogó rendszer ellenzéke szükségszerűen sokszínű. (Balogh Gábor publicista, Azonnali.hu, május 10.)

Az ellenzék hat pártja között nincsenek áthidalhatatlan szakpolitikai szakadékok. (Hiller István szocialista politikus, 24.hu, május 10.)

A NER Orbán Viktorral nem ok, hanem okozat. (Szegő Péter újságíró, Facebook.com, május 10.)

Lehet, hogy a NER leváltható, de nem dönthető meg. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, Spirit FM, május 11.)

Már nem hinta vagyunk, hanem lengőteke. (Szele Tamás újságíró a magyar külpolitikáról, Zónapörkölt.com, május 11.)

Volner mögött Schiffer András csak a Fidesz második kedvenc politikusa. (Barna Zsuzsa újságíró, ATV, május 12.)

Valójában szinte kizárták annak a lehetőségét, hogy meg lehessen őket verni. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester a Fideszről, Telex.hu, május 12.)

Érdemes eltanulni a Fidesztől, hogy a szellemi világ feletti ellenőrzést meg kell szerezni, mert lehet jó célra is használni. (Kaltenbach Jenő volt ombudsman, Klubrádió, május 12.)

Hálásak lehetünk, hogy létezik az online működés, mert nélküle még ennyire sem tarthatnánk kapcsolatot egymással. (Fülöp Márta szociálpszichológus a karanténról, 168 Óra, május 13.)

Verbális agresszió azóta ér, amióta politizálok. (Kálmán Olga volt műsorvezető, Magyar Narancs, május 13.)

Ez most már diktatúra. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Jelen, május 13.)

Kár csatába menni annak, aki már a gyülekezőnél elvesztette a háborút. (Tömpe István közgazdász, Újnépszabadság.com, május 14.)

A jelenlegi ellenzék egyszerűen nincs jelen a kisebb településeken. (Kovách Imre szociológus, 24.hu, május 14.)

A ma élők között a legismertebb magyar. (Orbán Viktor miniszterelnök Karikó Katalin biokémikusról, Magyar Rádió, május 14.)

Az igazán fontos dolgokban Orbánnak rendre igaza van. (Bencsik Gábor újságíró, Facebook.com, május 14.)

Orbán kormánya nem kezeli, hanem sózza a sebet. (Reichert János publicista, Magyar Hang, május 14.)

Ijesztő, hogy a saját nevüket használók is egyre többet engednek meg maguknak. (Sándor Klára szegedi nyelvész a közösségi médiáról, HírKlikk.hu, május 15.)

Főállásban dezinformál. (Nagy B. György újságíró Orbán Viktorról, Népszava, május 15.)

Parizeus. (Pilhál György újságíró Jakab Péterről, Magyar Nemzet, május 15.)

Karácsony a legrosszabb választás - kivéve az összes többit. (Béndek Péter publicista az ellenzéki miniszterelnök-jelöltekről, Újnépszabadság.com, május 16.)

Valaki azt írta az újdonsült ellenzéki miniszterelnök-jelöltről, hogy nem bejelentkezett, hanem megérkezett. A budapesti főpolgármester tegnap reggel a fővárostól 270 kilométernyire, Nyírtasson mondta ki, hogy némi habozás után indul az előválasztáson. Bejelentését csinnadrattával fogadta a kormánypárti sajtó. Ami azt sejteti, hogy a jelöltek közül neki tulajdonítja a legnagyobb esélyt. Tanulságos a szűkebb pátria lapja, a Kelet-Magyarország. Digitális kiadása, a Szabolcs Online öt cikket is szentelt Karácsony Gergelynek.

Leleplezték mint közvélemény-kutatót. Hiányosnak vélték az angol nyelvtudását, és ezt egy másik eszmefuttatásban is részletezték. Közölték róla egy Fidesz-politikus fullánkos bejegyzését. Továbbá hétfő óta a címoldalon ragadt egy jegyzet, amelynek a címe - Magas, sovány és alkalmatlan - utal az ellenzéki politikus nagy hírre vergődött mondatára, melyben összehasonlította magát a jelenlegi miniszterelnökkel. Az igéket azért tettem többes szám első személybe, mert mindegyik cikket a fővárosból küldték.

A biztonság kedvéért megnéztem a kisvárdai felhozatalt is, hátha a járási székhelyen élő tudósítót a nyíregyházi szerkesztőség kiküldte a közeli Nyírtassra. De hiába, nem találtam beszámolót. Pedig akár tudósíthattak is volna arról, hogy a miniszterelnök egyik kihívója hazament Nyíregyháztól 47 kilométernyire, és bejelentett valami érdekeset. A Mediaworks nevű budapesti cég azonban még azt sem engedte meg a megyei lapnak, hogy maga járassa le a megye szülöttjét. De ha már szülött, akkor feltűnt egy másik mozzanat is Karácsony Gergely fogadtatásában.

Az ellenzéki újságok is a szülőfalujának nevezték Nyírtasst. Ő azonban erről csupán ennyit mondott: „Gyerekkorom egy nyírségi kis faluhoz kötődik.” A róla készült Wikipédia-szócikkben pedig ez olvasható: Fehérgyarmaton született. Oly sokan, akik a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben látták meg a napvilágot, nem a falujukban, hanem egy városi kórházban születtek. Magukénak érzik ugyan a kistelepülést, de nem nevezhetik a szülőfalujuknak.

Óvatosságra inteném a véleményformálókat, akik egyszer már megjárták. Leírták, elmondták, ismételgetik Orbán Viktorról, hogy Felcsúton született, és a szülőfalujában épített a háza tövébe egy stadiont. Holott ő Alcsútdobozról származtatja magát, és a szócikke szerint Székesfehérvárott született, gondolom, a megyei kórházban. Egyébként lehetséges kihívója, az újdonsült ellenzéki miniszterelnök-jelölt azt is bejelentette, hogy nemcsak a testalkatában különbözik Orbántól. Abban is, hogy nem akar a gyermekkora színhelyén stadiont építeni.

Tíz mondat a szülőfaluról

/”Hol született, Székesfehérváron?”/ Nem. Alcsútdobozon. Aztán Felcsútra kerültem, ott nőttem fel. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Képes 7, 1989/december)

Alcsútról, vagyis olyan átlagos dunántúli faluból származom. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, 168 Óra, 1992. június 9.)

Ha az én gyerekkoromban ez a kormány lett volna hatalmon ilyen oktatáspolitikával, akkor én Alcsútdobozról Bicskéig sem jutottam volna el, nemhogy Budapestig. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Demokrata, 1997. június 12.)

Én fehérvári vagyok. (Orbán Viktor miniszterelnök, 24 Óra, 2010. szeptember 28.)

Magyarország történelmi középpontjának Ópusztaszert szoktuk tekinteni, a most épülő Orbánisztán központja azonban Felcsút, a kormányfő szülőfaluja. (Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Népszabadság, 2013. július 19.)

Felcsút egyetlen különlegessége, hogy ott született a miniszterelnök. (Farkasházy Tivadar újságíró, Népszava, 2014. október 10.)

Felcsút, a miniszterelnök szülőfaluja. (Kálmán Olga műsorvezető, Hír TV, 2017. május 8.)

Gyerekkorom egy nyírségi kis faluhoz kötődik. (Karácsony Gergely Párbeszéd-politikus, YouTube, 2017. október 29.)

Mi a haszna annak, hogy valaki Las Vegast csinál a szülőfalujából? (Simon András műsorvezető Orbán Viktorról, ATV, 2018. november 12.)

Nyírtasson vagyunk, egy 2000 fős faluban, Szabolcs-Szatmár megyében, Kisvárdától úgy 12 kilométerre, gyermekkorom színhelyén. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Facebook.com, 2021. május 15.)

Kedvenc csatornám, a HBO, mert a filmek sugárzását nem szakítják meg hirdetések. Ráadásul tegnap este láttam egy kitűnő esettanulmányt is Versenyben az elnökségért címmel. Sarah Palinról szólt, akit 2008-ban választottak ki a Köztársaság párti elnökjelölt, John McCain mellé alelnök-jelöltnek. A kisvárosi polgármesterből lett alaszkai kormányzóról kiderült azonban, hogy felkészültségéből nem telik az országos politikára. Mindezt azért hoztam szóba, mert épp az ő esetében vált nyilvánvalóvá, hogy az előválasztás olyan szűrő, melyen alkalmatlanok is átjuthatnak.

Inkább arra való, hogy a kampány révén ismertté tegyen valakit, és a megmozgatott tömegekből kiválassza azokat az aktivistákat, akik a választás napján beülhetnek a voksolást ellenőrző bizottságokba. 2010 óta a magyar ellenzék szervezettségére jellemző, hogy együttvéve sem volt képes annyi aktivistát küldeni a szavazókörökbe, mint a Fidesz. A jövő tavassal esedékes országgyűlési választásra talán végre sikerül a nálunk szükséges mintegy 20 ezer ellenőrt összetoborozni. Feltéve, hogy az immár szövetségbe tömörült ellenzéki pártok nem kezdenek arról vitatkozni, vajon melyikük találta ki azt a fránya előválasztást.

Ujhelyi István például egy ATV-s műsorban azt találta mondani, hogy „Az MSZP innovációja az előválasztás.” E sorok írója viszont úgy tudja, hogy a tízes évek elején egy Karácsony Gergely nevű LMP-s politikus ajánlotta az ellenzéki pártok figyelmébe. Erre azonban nem leltem bizonyítékot. Lehetséges, hogy megtréfált az emlékezetem? De ha így történt is, akkor sem érthető, vajon a jelenleg Párbeszédben politizáló Karácsony Gergelytől, a szocialisták valószínű miniszterelnök-jelöltjétől miért venné el az MSZP-s politikus a kezdeményezés lehetőségét.

Mellesleg az előválasztás Amerikából importált ötletét Tóth Zoltán 2012-ben említette. Blogjából örökült át a DEKA (Demokratikus Kerekasztal) nevű egyesület konferenciájára, ahol a választási szakértő kifejtette: az előválasztás olyan tanulási folyamat, amely lehetőséget teremt arra, hogy kihordja az ellenzék közös jelöltjeit. Azóta csaknem egy évtized telt el, és az ellenzéki pártok kezdik végre kapiskálni a kihordás jelentőségét. Az e bejegyzés után olvasható dokumentációból kirajzolódik, hogy a szocialista politikusok inkább csak a kétségeiket fogalmazták meg. Jó volna tudni, hogy Ujhelyi István mire gondolt, amikor az előválasztás ötletét a saját pártjának tulajdonította.

Tíz mondat az előválasztásról

Az ellenzék egyetlen saját fejlesztésű „témája”, amellyel befurakodott a nyilvánosságba, a saját esélyeit optimalizáló előválasztás. (N. Kósa Judit újságíró, Népszabadság, 2015. szeptember 23.)

Az előválasztás úgy kell az ellenzéknek, mint egy falat kenyér. (Karácsony Gergely Párbeszéd-politikus, Népszava Online, 2016. június 30.)

Az előválasztás rendszere és módszere nem elvetendő. (Tóth Bertalan szocialista politikus, ATV, 2017. január 5.)

Az előválasztásban van kockázat. (Kovács László szocialista politikus, ATV, 2017. január 11.)

Most emlegettek előválasztást és egyéb őrültségeket? Hát jelöltünk sincsen, könyörgöm. (Botka László szocialista politikus, Kettős Mérce, 2017. február 15.)

Az előválasztás atyja. (Kálmán Olga, a DK budapesti főpolgármester-jelöltje Karácsony Gergelyről,  NyugatiFény.hu, 2019. június 21.)

Nem indulok az előválasztáson. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségről, Azonnali.hu, 2020. július 11.)

Az előválasztással az állellenzéki jelölteket ki lehet szűrni. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, ATV, 2020. augusztus 13.)

Az előválasztás a választókat aktivizálja, a közbeszédet tematizálja, a jelölteket pedig legitimálja. (Magyar György ügyvéd, Magyarügyvéd.blog, 2020. november 1.)

Az MSZP innovációja az előválasztás. (Ujhelyi István szocialista politikus, ATV, 2021. május 13.)

Téved, aki azt hiszi, hogy a politikusok nem képesek bocsánatot kérni. A rendszerváltás óta gyűjtöm az ütős megnyilvánulásokat, és a politikusok digitális dossziéjában 2128 oldalnyi, 2093959 karakternyi megnyilvánulást sikerült elhelyezni. Találtam egy bocsánatkérést. Bajnai Gordontól származik, aki 2012-ben önkritikát gyakorolt, mondván: „Magyarországnak olyan kormánya lett, amelyért bocsánatot kell kérnünk.”

Aztán mintha elvágták volna. A politikából élők úgy kerülik a bocsánatkérést, mint ördög a tömjénfüstöt. A nyilvánosság első számú kedvezményezettjénél, a jelenlegi miniszterelnöknél is csak egyszer találkoztam vele, noha a legjellemzőbb megszólalásaiból van egy 389 oldalnyi és 326671 karakternyi dossziém. Megnéztem a bocsánatkérés rokon értelmű szavait is. Nos, a bakizik, bakot lő, betlizik, botlik, elnézést kér, hibázik, melléfog, mellélő, önkritikát gyakorol, tévhit, túllő a célon szavaknál nincs találat.

Van viszont egy a hibánál, amikor nem magáról és a pártjáról beszél Orbán Viktor, hanem arról, hogy olyan hibákat kéne kijavítani, amelyeket az előző kormány hozott össze. Van öt találat a tévedésnél is, háromban magát hibáztatja. De a legérdekesebb, hogy az országvezetői tevékenységéhez fűződő előítéletek ellenére egy ízben alkalmat talált arra, hogy bocsánatot kérjen - a Magyar Rádió műsorvezetőjétől. Belevágott ugyanis a szavába. Mindezt azért bocsátottam előre, mert ma reggel, a szokásos pénteki rádióinterjúban kétszer is önkritikát gyakorolt.

Sokan vetették a szemére, hogy a koronavírus-járvány áldozatairól, csaknem harmincezer halottról még nem szólalt meg az együttérzés hangján, holott a járványkezelő politika kulcskérdésévé, fokmérőjévé tette az elhunytak számát. Most viszont eleget tett a követelésnek, szép szavakat mondott róluk. Azt is sokan rótták föl neki, hogy néhány hete Karikó Katalint, a Pfizer-vakcina kidolgozóját „kisújszállási asszonyságnak” nevezte. Most, hogy találkozott vele a Karmelita-kolostorban, úgy számolt be a tegnapi beszélgetésükről, hogy az immár világhírű biokémikust, aki „a ma élő élők közül a legismertebb magyar”, többször is „professzor asszonynak” nevezte.

Ekkor jöttem rá, hogy mennyire bizonytalan a szinonimákra korlátozott vizsgálati módszerem. Önkritikát gyakorolva jutottam arra a következtetésre, hogy végre van egy bő szókincsű miniszterelnökünk, aki úgy képes elnézésünket kérni, hogy a ’Bocsánatot kérek.’ mondat csak indokolt esetben hagyja el a száját.           

Tíz mondat a bocsánatról, hibáról, tévedésről,

Mi önökkel ellentétben soha nem vagyunk tévedhetetlenek. (Orbán Viktor Fidesz-politikus a szocialistákról, Népszabadság, 1990. május 5.)

Mindenkinek van ingatlana, és mindenki üzletel vele. Nem éreztem, hogy kilógunk a sorból. Tévedtem, mégpedig alaposan. (Orbán Viktor Fidesz-politikus az úgynevezett székház-ügyről, Mozgó Világ, 1993/október)

Már a múltkor is tévedtem. Azt gondoltam 2002-ben, értelmes dolog lenne folytatni, amit négy év alatt elkezdtünk, de az emberek ezt másképp látták. (Orbán Viktor volt miniszterelnök, Délmagyarország, 2004. március 1.)

Az ellenzék eredendően azért dolgozik, hogy a kormány minél kevesebbet tévedhessen. (Orbán Viktor ellenzéki politikus, Heti Válasz, 2008. február 28.)

Bezárkózásra, dacosságra és mások hibáztatására tanítja az övéit Orbán. (Gál J. Zoltán újságíró Orbán Viktorról, Vasárnapi Hírek, 2012. április 20.)

Arra vállalkoztunk, hogy azon területeken végzünk javításokat, ahol mindenki által láthatóan, érezhetően hiba található. (Orbán Viktor miniszterelnök, Vas Népe, 2012. augusztus 28.)

Magyarországnak olyan kormánya lett, amelyért bocsánatot kell kérnünk. (Bajnai Gordon volt miniszterelnök, ATV, 2012. október 23.)

Eljutott a személyiségzavar azon fokára, amikor már nem tudja elképzelni, hogy képes lenne a tévedésre. (Gál J. Zoltán újságíró, Vasárnapi Hírek, 2014. július 27.)

Bocsánat, hogy a szavába vágok. (Orbán Viktor miniszterelnök a műsorvezetőhöz, Magyar Rádió, 2017. július 7.)

Senki sem tévedhetetlen. Alig merem leírni: ő sem. (Dévényi István újságíró Orbán Viktorról, Magyar Hang, 2020. november 27.)