A hajdani Tömegkommunikációs Kutatóközpont kérdezőbiztosai bejárták az országot. Hiteles közvélemény-kutatásokban vettek részt, még ha nem is mindegyik elemzés látott napvilágot a nyilvánosság fórumain. A múlt század hetvenes éveiben eljutottak Cegléd környékére is, ahol történelmi eseményekről faggatták az embereket. Az egyik kérdés Rajk Lászlóra vonatkozott. A legtöbb válaszoló azt hitte, hogy fasiszta politikus volt, hisz’ a legfőbb kommunista, Rákosi Mátyás végeztette ki.

A kognitív disszonancia körülbelül azt jelenti, hog a rendszer logikájából következik valami, aminek épp az ellenkezője valósul meg. Rajk 1948-ig a rendszer erős embere volt, majd belügyminiszterből külügyminiszterré fokozták le, s mert konkurenciát jelentett Rákosinak, végeztek vele. Szerencsére a rendszer logikájától eltérő cselekedet ma már nem jár emberáldozattal, inkább csak blamázzsal, megszégyenüléssel. Ilyen például Putyin debreceni kitüntetése. A kínos folyamat néhány napja ért véget azzal, hogy az egyetemi szenátus úgy döntött: aki három éven belül nem veszi át a díjat, annak az elismerése elévül (elavul).

Az ukrajnai háború miatt hirtelen kellemetlenné vált ügyet a rektor 2017-ben nyomta le a tiltakozó professzorok torkán. Érezte azonban, hogy az orosz diktátor tudományos életműve egyenlő a nullával, ezért nem díszdoktori, hanem „csak” díszpolgári címet javasolt neki. Ez épp olyan képtelenség, mintha a debreceni önkormányzat a díszpolgári címek helyett díszdoktorikat osztogatna. Nem csoda, hogy cikkek tucatjai marasztalták el az egyetemet, mert "díszdoktorrá" akarta fölkenni Putyint. Igazuk volt, csak éppen nem néztek utána a részleteknek. A Magyar Narancs szerkesztői jegyzetének írója nem tartozik közéjük.

A tegnap megjelent számban hiteles portrét rajzolt a szolgalelkű rektorról. Felkészültségére jellemző, hogy a díszpolgár kifejezést négyszer is leírta. Igen ám, de egyszer csak díszdoktori címet adományozott az orosz államelnöknek. A pontatlanságot nem is tenném szóvá, ha ugyanez a beidegződés nem kísértette volna meg korábban a Népszava és a Klubrádió cikkíróit is. Mindhárman a díszpolgárságra építették a bírálatukat, volt azonban egy kósza pillanat, amidőn szövegükbe fogalmazták azt a fránya díszdoktorságot is. Azért nem nevezem meg őket, mert a mondandójukból korántsem következő tévedésért legalább annyira felelősek az olvasószerkesztőik, akiknek észre kellett volna venniük az elírást.

Tíz mondat Putyinról

Lassan mondom, hogy Putyin is megértse: Ruszkik haza! (Deutsch Tamás Fidesz-politikus, Twitter.com, 2014. március 3.)

Putyin elnök úr vitatott, de elismert szereplője az európai politikának. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2015. február 13.)

Putyin egy bajkeverő. (Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, uh.ro, 2016. október 10.)

Az a figura, aki minden gyengeséget kihasznál arra, hogy növelje a mozgásterét. (Szabó Dávid, a Századvég Alapítvány külügyi igazgatója, 888.hu, 2017. január 31.)

Putyin hozzánk már hazajár. (Bruck András író, Facebook.com, 2017. szeptember 7.)

Ezt a háborút nem lehet egyedül Putyinból megmagyarázni. (Krausz Tamás történész, Heti TV, 2022. március 1.)

Putyin nevére vette a háborút. (Makai József újságíró, kijevi haditudósító, 168 Óra, 2022. március 3.)

Putyin Európa összeomlását szorgalmazza. (Róna Péter, az ellenzék köztársasági elnökjelöltje, ATV, 2022. március 4.)

Putyint csak az orosz nép válthatja le. (Kőbányai János író, Origo.hu, 2022. március 13.)

Az ellenzék tíz éve építi azt a narratívát, hogy Orbán Putyin "pincsije". (Hütter Marianna újságíró, magyar Hang, 2022. március 25.)

Európában bizony elszaporodtak Putyin pincsijei, és ezt most már mindenki kezdi veszedelmesnek látni. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök, Orbánviktor.hu, 2007. október 1.)

Az új médiatörvény az „őrkutya őrkutyáját”, tehát a sajtó fölé telepített médiarendőrséget hozta létre, így a sajtó mint őrkutya inkább csak pincsiként szerepelhet, a hatóság viszont valóságos pitbull. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2011. január 8.)

Elborzadva látom, hogy Orbán Viktor vagy pincsinek állt, vagy súlyos politikai elbutulás, demens sújtja. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök az Orbán-Putyin találkozóról, Index.hu, 2017. február 2.)

Gyurcsány-pincsik lettek a vezetőink, kilóra megvehető emberek. (Bóth János, a váci MSZP-szervezet volt elnöke, Magyar Nemzet Online, 2020. augusztus 28.)

Gulyás Gergely Orbán egyik pincsije, miniszteri rangban. (Andor Mihály szociológus, Facebook.com, 2021. július 16.)

Nem szeretem a Putyin pincsije kifejezést, de belátom, hogy elég plasztikus leírása annak, hogy mi történt tegnap Moszkvában. (Molnár Bálint publicista Orbán látogatásáról, Kolozsvári Szalonna, 2022. február 2.)

A szemellenzős anarchobalosok által hallucinált Putyin-pincsiket nem a Kárpát-medencében kell keresni. (Hoppál Hunor újságíró, Demokrata, 2022. február 16.)

A magyar miniszterelnök a pincsijének szegődött, és Magyarországot Oroszország utolsó csatlósának szerepébe kényszerítette. (Vásárhelyi Mária szociológus, Újnépszabadság.com, 2022. február 27.)

Orbán Viktor Putyin leghűségesebb pincsikutyája. (Tordai Bence Párbeszéd-politikus, Napi.hu, 2022. március 1.)

Putyin pincsije nem meri megugatni a gazdit. (Horváth Gábor újságíró, 2022. március 21.)

Borsa Miklós elegáns öltözékű és viselkedésű műsorvezető volt. Szomorú tekintettel olvasta föl az állami üzeneteket. Egy interjúban most elmesélte, hogy olykor megemlítette a szerkesztőnek: a szöveget, amit a kezébe nyomott, már megcáfolták. Kár, hogy ez a főnököt nem zavarta. A köztévé bemondóját ekkor már lelki tünetek is akadályozták az azonosulásban, de csupán akkor mondott föl, amikor egy járókelő felpofozta. Figyelemre méltó „élménybeszámolójában” volt egy mozzanat, amely kiegészítésre késztet.

Azt fejtegette, hogy manapság érzékelhető különbség van az M1 és a tv2 Ukrajna-felfogása között. Hajdani munkahelye nem különbözteti meg Putyinék agresszióját a megtámadott ország védekezésétől, a képernyős munkatársak például ki nem ejtik szájukon a háború kifejezést. A tv2-ős híradósok viszont érdemben foglalkoznak a háborúval, és élnek a dokumentálás lehetőségeivel is. Nem álltak át a másik oldalra, de másként közelítik meg a fejleményeket. Mindezt azzal magyarázza, hogy mindkét médium része ugyan a kormányzati propagandagépezetnek, mások azonban a szerkesztői beidegződések, elvárások.

Okfejtését nem vonom kétségbe, mindazonáltal a közelítésmódbeli különbség okát másban is látom. A közszolgálati tévének nevezett médiumot állami költségvetésből finanszírozzák, a kormány közeli tv2 pedig kereskedelmi alapon működik. Az egyiket azért tartják a hatalmon lévők, hogy sulykolja az üzeneteiket. A másik nyereségorientált vállalkozás, és ami hírértékkel kecsegteti, azt igyekszik kidomborítani. Ukrajna megtámadása és elpusztítása ilyen eseménysorozat.

Néhány napja azt pedzegettem a Médianaplóban, hogy ellenzéki győzelem esetén meg kéne szüntetni a közszolgálati médiumokat. Túl sok pénzünkbe kerülnek, évenként úgy 100 milliárd forintba. A hatalmon lévő politikusok pedig lojális üzenetekben igénylik az ellenértéket. Ezt kérhetik gátlástalanul, mint immár tucatnyi éve a Fidesz, és röstelkedve, mint az inkább demokráciához vonzódó politikusok. Az eredmény ugyanaz: a kiszolgáltatottság érzése. A látható-hallható műsorvezetők lelkifurdalása (vagy cinizmusa).

Ha rajtam múlna, a közszolgálati feladatokra pályázatokat írnék ki a kereskedelmi alapon működő médiumok számára. Azért, hogy ne csak erkölcsileg, hanem anyagilag is megérje nekik a hírértékkel kecsegtető eseményeket árnyaltabban, érdekesebben, színesebben, tisztességesebben bemutatni.

Tíz mondat a propagandáról

Minél inkább elszakad a propagandagépezet a valóságtól, annál hatalmasabb a baj, amit el kell fedni. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök, Heti Válasz, 2005. július 7.)

A kormánypropaganda iparággá, sőt húzóágazattá nőtte ki magát, ezreknek jelent biztos kenyérkeresetet. (Papp László Tamás publicista, hvg.hu, 2012. augusztus 23.)

A propaganda már nem eladja a politikát, hanem helyettesíti. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2015. szeptember 26.)

A közmédiában normális esetben szigorúan tiltott szer lenne a bujtatott politikai propaganda. (Nyerges Csaba újságíró az olimpia közvetítések közé szorított egyperces hírekről, Kisalföld, 2016. augusztus 12.)

Táncsicsot ma nem kell kiszabadítani. A médiát azonban illene. Fogságba ejtette a propaganda. (Borókai Gábor újságíró, az első Orbán-kormány szóvivője, Heti Válasz, 2018. március 14.)

A propaganda a kommunikáció egyik formája. Az igazság helyett a hazugságot sulykolja. (Zöldi László újságíró, Facebook.com, 2018. július 28.)

A propaganda természetéből adódik, hogy rendes újságíró nem szívesen műveli. (Urfi Péter újságíró, 444.hu, 2019. január 29.)

A propaganda kiszolgál, az irodalom megváltoztat. (Erdős Virág költő, 24.hu, 2020. július 5.)

A kormányról szóló hírek mind pozitívak, az ellenzékről szólók negatívak. (Borsa Miklós, a köztévé volt műsorvezetője, Válaszonline.hu, 2022. március 23.)

A propaganda számára nem a hitelesség, hanem a hihetőség a lényeg. (Fábián András publicista, Újnépszabadság.com, 2022. március 23.)

Haraszti Miklós azt tanácsolta, hogy „Két hónapra tegyük zárójelbe a zárójeleinket.” (Facebook.com, 2022.01.08.) Oké, csakugyan nem ildomos a választási kampány kellős közepén bírálni azt a pártszövetséget, amelyre befogott orral fogok szavazni. Akadnak azonban olyan ellenzéki politikusok, akik nem hagyják magukat. Például Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, aki Bécsben, egy ottani magyaroknak szervezett fórumon agyba-főbe dicsérte a jelenlegi miniszterelnököt. Szerinte „Orbán jól váltott ebben a helyzetben.”

A bejegyzésem utáni összeállításban közlöm a gondolatmenetét is, hogy betartsam a szabályt, amelyet 32 éve találtam ki, midőn rovatban kezdtem közre adni a mögöttünk hagyott hét legjellemzőbb mondatait. Ha nem tartom magam ahhoz, hogy a textusban felvillanjon a kontextus is, a szövegben az összefüggés, akkor kiteszem magam a följelentéseknek. Vagy legalábbis annak, hogy az idézett kijelenthesse: ő nem is úgy mondta, nem is azt gondolta. Csupán egyetlen iskolapéldát említek.

Kálomista Gábor, a kultúrkörökben leírhatatlan című dokumentum-játékfilm producere ezt fejtegette egy interjúban: „Ha valaki csalással szerez hatalmat, majd erőszakkal megtartja, az nem nevezheti magát demokratának.” (Borsod Online, 2022.03.14.) Mielőtt az idézett szavakra ragadtatta volna magát, Gyurcsány Ferencről beszélt. Igen ám, de ha elhallgatom a volt miniszterelnök nevét, sokan gondolhattak volna a jelenlegi miniszterelnökre is. Nem forgattam ki a hatalmat gyakorlók iránti lojalitást számtalanszor bizonyító producer óvatlanul megfogalmazott szavait. Nem akaródzik ugyanazt csinálni, amit a kormánypárti sajtó szinte művészi tökélyre fejlesztett.

Lehetséges, hogy Kunhalmi Ágnes a bécsi rögtönzés áldozata lett? A másik politikai oldal kommunikációs szakemberei kiforgatták a szavait? Igen, lehetséges. Mindazonáltal három évtized alatt megtanultam, hogy csak annak forgathatják ki a szavait, aki nem ura (úrnője) a szavainak. Máskülönben az ellenzéki politikusnő tegnap este, az ATV-ben arra hivatkozott, hogy ő „tűpontosan” fogalmazott. Érti, hogy a kormánypárti sajtó eltorzította a gondolatait, fájlalja viszont, hogy a független sajtó is. Találva éreztem magam. El is tűnődtem, hátha az említett hölgy nem is időzített bomba. Utánanéztem a legjellemzőbb mondásainak. 135-öt leltem, és csupán minden tizedik sorolható a félreérthetőek közé.

Íme, egy kis válogatás.       

Tíz „tűpontos” mondat Kunhalmi Ágnestől

/A legújabb közvélemény-kutatásról/ A Fidesz lecsúszott hozzánk. (Index.hu, 2012. június 4.)

/Az MSZP székházába hívott menekültekről/ Hideg vizet tudunk biztosítani a civileknek. (ATV, 2015. július 15.)

/A Pedagógiai Önértékelési Csoport jelentéseiről/ Minden PÖCS-értékelés a miniszterelnök úr asztalán fog kikötni. (ATV, 2015. szeptember 29.)

A CEU magyar hungarikum. (ATV, 2017. április 12.)

/Soros Györgyről, a világ 33. leggazdagabb emberéről/ Egy szegény öregemberrel kiplakátolják az országot. (ATV, 2017. július 12.)

De visszatérnék az én pártomra. (ATV, 2018. június 1.)

A német tőkének lényegében ki van nyalva a valaga. (ATV, 2020. február 11.)

Bár Ujhelyi István úgy néz ki, de nem vadorzó. (ATV, 2020. július 22.)

Amit Dobrev Klára csinál az Európai Parlamentben, az a tevékenység, amelyet ő elvégez, párját ritkítja. (168.hu, 2021. augusztus 3.)

/Oroszország ukrajnai háborújáról/ Orbán jól váltott ebben a helyzetben. Akkor, amikor kellett, elfogadta a szankciókat, és bizony úgy kezdett el kommunikálni és cselekedni, ahogy egy NATO-tagállamban és egy európai uniós országtól azt elvárják. (Index.hu, 2022. március 21.)

A cím csalóka, mert a kérdésre bizonytalan a válaszom. Olvastam azonban egy interjút, amelyben az egyik legmegbízhatóbb közvélemény-kutató, Hann Endre azt fejtegette, hogy most a szokásosnál is nagyobb bajban van a szakmája. A legutóbbi két évben a koronavírus-járvány megakadályozta a kérdezőbiztosokat abban, hogy fölkereshessék a választópolgárukat, és a megszokott, otthoni környezetükben csakugyan beszélgethessenek velük. A cégek pandémiás és anyagi okból kevésbé megbízható technikákra fanyalodnak. A telefonos firtatásokból kiszorul a társadalom nem telefonáló része, a világhálósból a nem netezők jelentékeny hányada, a fészbukosból pedig a közösségi oldalt nem használók korántsem néptelen tábora.

Meggyőző volt az érvelése, a közvélemény-kutatás apadó tekintélye azonban régebbre vezethető vissza. Egy újságíróknak szervezett háttér-beszélgetésen Kovács László veterán politikus elmesélte, hogy milyen körülmények váltották ki belőle szállóigévé vált mondatát: „Nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást.” 1998 és 2002 között pártelnökként járta az országot, és a lakossági fórumokon szembesítették néhány szocialista politikus derűlátó megjegyzésével, miszerint a közvélemény-kutatásokból valós választási esélyt olvastak ki. Az iménti mondással óva intette őket attól, hogy a tömegbefolyásolásra szánt kutatási adatokat el is higgyék.

Mondandójának lett foganatja, az ellenzéki MSZP nyolc évre a kormányrúd mellé került. Kerestem a mondás lelőhelyét, de egyelőre nem találtam. (Valószínűleg rádióban hangzott el.) Azóta nyakra-főre idézik, ám felemás módon, a bejegyzésem utáni összeállításban ötször is. Vagy megemlítik a nevét, vagy csak utalnak rá, esetleg el is tulajdonítják tőle a szállóigévé kristályosodott gondolatmenetet. Nem egészen két héttel az országgyűlési választás előtt pedig az ellenzéki miniszterelnök-jelölt dohog, mert az egyik közvélemény-kutató cég felmérte a kormányra törekvő politikusokat, és azt hozta ki, hogy ő még az ellenzéki vezetők között sem tartozik a legnépszerűbbek közé.

Ezt vitatva vonta kétségbe a cég és az állítólag mögötte álló ellenzéki párt szavahihetőségét, bár egyikük nevét se mondta ki. Majd egy másik megnyilvánulásában kölcsön vette a veterán szocialista politikus nagy hírre vergődött mondását. Nem láttam az idézőjelet.               

Tíz mondat a közvélemény-kutatásról

A legmegbízhatóbb közvélemény-kutatás a választás. (Dávid Ibolya MDF-politikus, Heti Válasz, 2007. január 25.)

A közvélemény-kutatásnál sokkal megbízhatóbb a nemzeti konzultáció. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2012. május 25.)

Egy kiérdemesült szocialista elvtársat szeretnék idézni, aki szerint nem közvélemény-kutatásokat, hanem választásokat kell nyerni. (Kövér László Fidesz-politikus, Magyar Hírlap, 2016. július 2.)

Ekkor hagyta el Kovács László száját élete legjobb mondása: mi nem közvélemény-kutatást akarunk nyerni, hanem választást. (Szőcs Géza költő, Fidesz-kultúrpolitikus, Előretölt Helyőrség, 2018. április 21.)

Amíg a politika finanszírozza a közvélemény-kutatásokat, a mérés nem lesz megbízható. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, 2019. március 8.)

Szerintem minden jelölt tudja, hogy nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást. (Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus, ATV, 2021. július 29.)

Nagyon úgy tűnik, hogy az ellenzéki előválasztást néhány politikai bennfentes a baráti közvélemény-kutató cégek hadrendbe állításával gondolja megnyerni. (Bőhm András volt SZDSZ-politikus, Facebook.com, 2021. augusztus 4.)

Ugye választást kell nyerni, nem közvélemény-kutatást. (Berg Dániel Momentum-politikus, ATV, 2021. október 18.)

Még soha nem nyertem közvélemény-kutatást. Igaz, hogy választást pedig sosem vesztettem el. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, 2022. március 16.)

Nekünk nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Telex.hu, 2022. március 18.)

Kálomista Gábor élelmes vállalkozó. A Balaton parti szórakoztatóiparban tűnt fel, ennek sportos válfaját művelte az első számú férfi kézilabda egyesület élén, majd filmkészítésre adta a fejét. Produceri pályafutásának eddigi legutolsó állomása egy kultúrkörökben kimondhatatlan című dokumentum-játékfilm a 2006-os polgárháborús eseményekről. Ezzel járja az országot, és ahol csak teheti, interjút ad. 

A miskolci Borsod Online március 14-i számában olvastam tőle: „Tényleg vissza fogunk menni a Szomszédok korszakára, amikor Kulka Jánost doktor úrnak hívták?” Az említett színészt ugyebár Mágenheim doktornak szólították bevásárlás közben is, és gyógyszert akartak felíratni vele. Azonosították a szerepével. Kálomista úr arra utalt, hogy ama bizonyos film női főszereplőjét, Gubás Gabit egyik színésztársa elmarasztalta, mert eljátszotta Dobrev Klárát. Vajon hogyan is állunk azzal a fránya szerepvállalással?

Idestova hetven éve, 1953-ban mutatták be Visnyevszkij szovjet író darabját a Nemzeti Színházban. Sztálin szerepét Gábor Miklós vállalta. Meg is kapta érte a legrangosabb művészeti díjat, amiről a színikritikus Molnár Gál Péter ezt írta: „Nem Kossuth-alakítására kapott Sztálin-díjat, hanem Sztálin-alakítására Kossuth-díjat.” (Élet és Irodalom, 2003.12.29.) Maga a színész egész életében rágódott azon, hogy olyasmiért tüntették ki, melyért talán nem érdemelte meg, de nem tüntették ki a korszakos Hamlet-alakításért, amelyért megérdemelte volna.

A bejegyzésem utáni összeállításból kirajzolódik, hogy megsínylette az ellentmondást, mire végre sikerült feloldania. Arra jutott, amit szívesen idéztem volna a lelőhellyel együtt, de nem sikerült megtalálni. A fáma szerint egy szellemes mondattal intézte el: „Sztálinban én jó voltam.” Ennél persze bonyolultabb a helyzet. Az idézett színészek is annyiféleképpen közelítik meg a szereppel való azonosítást, ahányan vannak. Nem is ítélkeznék, annyit azonban hozzájuk fűznék, hogy Sztálin szerepét először a kor másik nagy és divatos férfiszínészének, Bessenyei Ferencnek ajánlották föl. Aki magánéleti okra hivatkozva elhárította a „megtiszteltetést”.

Az összeállításban azért idéztem a véleményét, mert utána eljátszotta Kossuth Lajost, majd a szabadságharcos népvezér által árulónak nevezett szabadságharcos hadvezért Görgey Artúrt is. Akkor most a hőst és az árulót megtestesítő színészt melyikkel kéne azonosítani?

Tíz mondat a szerepről

Nem azt tartják számon, hogy miért nem kaptam Kossuth-díjat, hanem azt, amiért kaptam. (Gábor Miklós, Naplójegyzetek, 1990. január 20.)

Egy pletykalap megint piszkál a Sztálinnal, ez rosszkedvűvé tesz. 1941-ben a Nemzetőr lezsidózott, akkoriban éreztem ilyesmit. (Gábor Miklós, Naplójegyzetek, 1990. augusztus 21.)

Az ötvenes években olyan szerepeket játszottam, amiket abban az időben olvasni se mertek. (Bessenyei Ferenc, Délmagyarország, 2001. február 10.)

Szerepek mögé bújva sokkal könnyebb kiadni magunkat. (Kamarás Iván, Népszava, 2001. február 28.)

Aki szabadúszó, annak úgy kell szerepet vállalnia, hogy ha a Metro-Goldwin-Mayertől felhívják, akkor az még beleférjen. (Hernádi Judit, Magyar Narancs, 2006. május 21.)

Minél rosszabb a szerep, annál jobban meg kell fizetni. (Szilágyi Tibor, Dominó TV, 2014. április 21.)

Nem magamat mutogatom, hanem a szerepemet. (Szervét Tibor, Klubrádió, 2020. június 27.)

Valóban volt olyan, hogy a politikai felhang miatt ebből szívesen kimaradnék. (Gubás Gabi a Dobrev Klára-szerepről, tv2play.hu, 2021. október 15.)

Nem is Dobrev Klára szerepét eljátszani volt színészileg nehéz, hanem emberileg azt a fajta helyzetet úgy feldolgozni, hogy magamnak feleljek meg és ne másnak. (Gubás Gabi, Blikk.hu, 2021. október 25.)

A színész akkor lesz hiteles, ha megérti, hogy mi motiválja azt az embert, akit a szerepe szerint alakít. (Gubás Gabi, Index.hu, 2021. október 28.)

A legutóbbi napokban Orbán Viktor kovácsolt, Kövér László és Vona Gábor márkizott, Márki-Zay Péter esélyt latolgatott, Gyurcsány Ferenc szurkolt, Lendvai Ildikó pedig ufózott. Lefülelt mondatok.

A magyar kormány az Európa szempontjából fontos döntéseket jóváhagyja, de megpróbálja gyengíteni is. (Jávor Benedek az Oroszország elleni szankciókról, Jelen.media.hu, március 13.)

A nagy magyar békeharcos sokáig szóbeli, képzelt háborúban utazott. (Rab László újságíró Orbán Viktorról, VárosiKurír.hu, március 14.)

Gyurcsány Ferenctől minden kitelik. (Kálomista Gábor filmproducer, Borsod Online, március 14.)

Ott menetelt egymás mellett Győzike, Fásy Ádám és Pataki Attila. Ufók nem jöttek. (Lendvai Ildikó szocialista politikus a Békemenetről, Facebook.com, március 15.)

A pénzeső elmúlik. (Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, Klubrádió, március 15.)

Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, március 15.)

Az Unió árulói lettünk. (Bojár Gábor informatikai vállalkozó, Mfor.hu, március 16.)

Az ellenzék sikere ma kétségtelenül nagy meglepetésnek számítana. (Török Gábor politológus, Azonnali.hu, március 16.)

Most sokkal jobb esélyünk van, mint négy évvel ezelőtt. (Marki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, március 16.)

Ezt a választást lábbal kell megnyerni. (Jakab Péter Jobbik-politikus, Klubrádió, március 17.)

Jelenleg az ellenzék vesztésre áll. (Nagy Attila Tibor politológusu, ATV, március 17.)

Ruszkik haza! (Németh Zsolt Fidesz-politikus, Facebook.com, március 17.)

A Kádár-rendszert úgy kell felfogni, hogy szép eredményeket ért el - egy paralimpián. (Szinetár Miklós rendező, Magyar Hang, március 18.)

Napjainkban majdnem ott tartunk, mint a legutóbbi világháború kitörésekor. (Závada Pál író, Népszava, március 18.)

Egy ilyen háborús helyzetben vezérbikát keresnek az emberek.(Csizmadia Ervin politológus, 168 Óra, március 18.)

Jókat lehet derülni Márki-Zay Péter setesutaságán. (Kövér László Fidesz-politikus, Telex.hu, március 18.)

A közös kormányfő-jelölt jelenleg inkább akadálya, mint motorja a kormányváltásnak. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, Index.hu, március 19.)

Róna Péter ragaszkodott hozzá, hogy mellette üljek a parlamentben. (Iványi Gábor lelkipásztor a köztársaságielnök-választásról, Népszava, március 19.)

Azért, mert a színház nézőtere elsötétül, a közönségnek nem kéne. (Maksa Zoltán humorista, Magyar Rádió, március 19.)

A színész mindig túloz. (Benedek Miklós színész, Klubrádió, március 20.)

Képzeljék, milyen lenne, ha össze kéne békíteni a Fradi, az Újpest meg az MTK szurkolóit. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus az ellenzéki pártok együttműködéséről, 24.hu, március 20.)

Néhány évig a főiskolán tanítottam. Érdekel, ami a határszéli városban történik. Érdeklődéssel olvastam F. Szabó Emese riportját is két lokálpatrióta ügyvéd késhegyig menő harcáról. Csillagos jelest adtam volna a hangulatos cikk szerzőjének, ha nem írja négyszer i-vel Czeglédy Csaba nevét.

A baloldali ügyvéd a lakótelepek népét képviseli az önkormányzati testületben. Nem szokott dicsekedni a családfájával, pedig kíváncsi volnék, vajon ősei miként tettek szert a nemesi ipszilonra. Ellenlábasa, Hende Csaba szívesen beszél az őseiről, akik a mohácsi vész után menekültek az ország belsejéből a nyugati határszélre. A két országgyűlési képviselőjelölt abban hasonlít egymásra, hogy pártot váltottak. Hende az MDF-ből lépett át a Fideszbe. Czeglédy talán megtartotta tagságát az MSZP-ben, de közelebb áll a DK-hoz. Gyurcsányék szokták képviselőnek jelölni. Rá is szorul a mentelmi jogra, mert 2017 óta szíjjal a kezén vágókép a kormánypárti tévében.

A jobboldali ügyvéd nem keveredett adóügybe, de őt is szárnyára kapta a hír. Amikor Orbán Viktor kinevezte honvédelmi miniszternek, Hende Csaba gukkerrel nézte a hadgyakorlatot, bár elfelejtette a kupakot levenni róla. De nem ez a tragikai vétsége, hanem hogy „a Fidesz kirobbanthatatlan embereként” (F. Szabó Emese, 168 Óra, 2022.03.10) komolyan vette a demokráciát. A szombathelyi stadion munkálatait felügyelő bizottság vezetését felajánlotta a városházi ellenzéknek, amely Czeglédy Csabát ajánlotta elnöknek. A baloldali ügyvéd így látott bele a költségvetésbe. 9,6 milliárd forintról indult, és Mészáros Lőrinc egyik cége révén 15,6 milliárd lett belőle.

Mostanában a Vas Népe című megyei napilap online kiadását olvasgatom. Vajon a kormány közeli (KESMA) kézbe került szerkesztőség hogyan láttatja a két szombathelyi ügyvéd harcát az országgyűlési mandátumért? Hende Csaba adományt gyűjt az ukrajnai menekülteknek. Bemutatja lakását az újságíróknak. Fogadóórát tart egy választókörzetéhez tartozó faluban. A kommunizmus áldozatairól emlékezik. Közbeszerzési eljárásról nyilatkozik. Nyugdíjasokkal beszélget. Egy parkoló sorsát latolgatja. A Pinka menti emberek adományait értékeli. A régi városi strand hasznosításán töpreng. Választópolgári kérdésekre válaszol. Szép ember, mert a legutóbbi napokban 11 fényképet közöltek róla.

Ellenfelét, Czeglédy Csabát egyszer említette a Vaol.hu. Számon kért rajta valamit, gondolom, a kiegyensúlyozott tájékoztatás szellemében.

Tíz mondat Hende Csabától

/A polgári körökről/ Orbán Viktor felkért, hogy vegyek részt a pártok fölötti mozgalom szervezésében. (Vas Népe, 2002. június 6.)

Tizennyolc: ennyi ma a Magyar Honvédség tartalékos állománya. (Vas Népe, 2010. október 14.)

/A szombathelyi stadionról/ Úgy döntöttünk, hogy a cég felügyelőbizottságának élére egy, az ellenzék által javasolt vezetőt fogunk kinevezni. ((Vas Népe, 2013. szeptember 13.)

Demokrata csak az lehet, aki elutasítja a diktatúra minden formáját. (Vas Népe, 2013. október 21.)

/A kerítésről és a migránsokról/ Nem kell megmászni, és akkor nem sérülnek meg. (Délmagyarország, 2015. július 16.)

A minőségi oktatásért küzdő szocialisták vezető szakpolitikusa, Kunhalmi Ágnes a fojtani szavunkat sem tudja helyesen leírni. (Vas Népe, 2019. február 26.)

/Az önkormányzati választás szombathelyi eredményéről/ A választók döntését tudomásul vettük. (Vas Népe, 2019. december 28.)

/Egy képviselőjelöltről/ Ezzel a családi háttérrel nagyon erősen bizonygatnia kell Ungár Péternek, hogy ő ellenzéki politikus. (Vaol.hu, 2021. április 17.)

/Schmidt Máriáról/ Isten bizony, ha Ungár Péter így folytatja, akkor megmondom a mamájának. (Nyugat.hu, 2022. március 2.)

Ha valakinek a tekintete örökké a nagyok kegyét keresi, és azt nézi, hol lehet egy kis támogatást kapni, az óhatatlanul tragédiához vezet. (PestiSrácok.hu, 2022. március 4.)

Tíz mondat Czeglédy Csabától

A Fidesz három éve befűzte az oktatófilmet, hogyan kell nagyipari módon lopni.  (Facebook.com, 2013. november 19.)

A Fideszt a saját fegyverével lehet legyőzni. (YouTube.com, 2018. december 29.)

/Az MSZP-ről és a DK-ról/ Elvált szülők gyermeke vagyok. (Klubrádió, 2019. április 26.)

/Az önkormányzati munkáról/ Nem behúzott kézifékkel képzelem el a képviselőségemet. (Nyugat.hu, 2019. szeptember 25.)

Karácsony Gergely sofőr nélkül még Szombathelyre sem találna el magától. (Facebook.com, 2021. október 1.)

Budapestről nem lehet jövőre választást nyerni. (168.hu, 2021. október 4.)

/Márki-Zay Péterről/ Az ügyeletes szerencselovagnak hirtelen megugrott a támogatása. (Facebook.com, 2021. október 11.)

Márki-Zay Péter, a kis magyar Trump. (Nyugat.hu, 2021. október 12.)

/A közös ellenzéki képviselőjelöltségről/ Veszteséget akarok a falvakban minimalizálni. (ATV, 2022. január 25.)

Ha most megint bezárnának, biztosan megnyerném a választást. (24.hu, 2022. március 8.)

Nagy István mezőgazdasági miniszter tegnap érdekes bejelentéssel lepett meg. A Telex-portál munkatársának elmondta: „A miniszterelnök lent van a határon.” Először arra gondoltam, hogy Orbán Viktor eltévedt. Ahelyett, hogy fölment volna Északkelet-Magyarországra, valamilyen okból lement a déli „határzárhoz”.

Kisvártatva kiderült azonban, hogy Kövér László parlamenti elnök Mosonmagyaróváron tette tiszteletét, ahol fogadta a város volt polgármestere, aki jelenleg az agrárügyek minisztere. Márpedig a nyugati határszélen lévő város egy magasságban van Nyírbátorral, amelytől északra található az ukrán határ. A miniszterelnök Debrecenben rendezkedett be, a legutóbbi napokban onnan járta végig a háborús menekülteket ellátó intézményeket. De ha egy mosonmagyaróvári illetőségű miniszter is mindent a főváros szemszögéből láttat, ahonnan csak lefelé lehet menni, akkor az igekötő-használat eltorzult szemléletmódra utal.

A miniszterelnök háromnapos határszemléje az ATV egyik műsorában is szóba került. Magyar György ügyvéd azt firtatta, vajon volt-e már példa ilyesmire. A stúdióvendégek ingatták a fejüket, nekem azonban beugrott egy régi történet. 1997-ben Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke kiküldte személyi titkárát az Egyesült Államokba, hogy tanulmányozza a kampányolást. Miközben Molnár Róbert utazgatott Amerikában, itthon a kormánypárti politikusok reggeltől kora délutánig hivataluk ügyeit intézték a fővárosban. Majd beültek a szolgálati gépkocsiba, és elindultak az autópályák valamelyikén. Kampányoltak ugyan autópálya melletti településeken, de nem maradt idejük az ország kies részére.

Torgyán József ellenzéki politikus hallgatott a munkatársára, és három napra kibérelt egy-egy panziót. E bázisról járta be az elzárt településeket, és naponta több lakossági fórumon vett részt. Íme, egyik nyilatkozata: „Az elmúlt két és fél hétben kilenc térségben voltam.” (Demokrata, 1998.03.12.) A többit már tudjuk. Az ügyes kampányolással hatalomra segítette a Fideszt, és ő maga mezőgazdasági miniszter lett Orbán Viktor kormányában. Molnár Róbert mostanában Márki-Zay Péter bizalmi embere, az utazási ügyeit intézi. Szomorú volna, ha hajdani kampánytapasztalatait a kormánypártiaknál ráérősebb ellenzéki politikusok parlagon hagynák, a hivatalban lévő miniszterelnök pedig alkalmazná.

Ma reggeli hír, hogy Orbán Viktor bejelentette a közösségi oldalán: háromnapos szolgálatát befejezte az ukrán határszélen, és elindult Belgrádba. Lehet, hogy mégis lemegy a térképről?

Tíz mondat a kampányról

A munkából indulunk a kampányba, és a kampányból a munkába térünk vissza. (Orbán Viktor miniszterelnök, Petőfi Népe, 2002. március 5.)

A kampány azért hasonlít a futáshoz, mert ott is a vége, a célegyenes a fontos. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Népszava, 2006. február 4.)

/A családról/ Ellenzékben azért sokkal többet láttak, márpedig az ember azt gondolná, hogy az ellenzéki élete az, amikor országjárás, kampány, de most a kormányzás nagyon nehéz. (Orbán Viktor miniszterelnök, tv2, 2011. május 1.)

Az ellenzék megkezdte a választási kampányt - egymás ellen. (Nagy N. Péter újságíró, Népszabadság, 2012. december 3.)

Amerikában profibban csinálják, és nem jönnek ki a sodrukból. (Bozóki András szociológus, ATV, 2016. május 15.)

Sokszor éreztem a kampányban, hogy az ellenzék nagyon lebecsüli a vidéket. (Kész Zoltán független országgyűlési képviselőjelölt, Vasárnapi Hírek, 2018. április 14.)

Akik nem bírják egymás szagát kampányban, hogyan fogják kormányon? (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök az ellenzéki pártokról, Index.hu, 2020. február 9.)

Márki-Zay egyedül kampányol, az ellenzék sehol. (Kardos András filozófus, Facebook.com, 2021. december 29.)

A választási kampányban az ellenzéknek a kormány bűneivel, nem saját magával kell foglalkoznia. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Facebook.com, 2022. január 14.)

Csoda, hogy ebben a borzasztó rendszerben egyáltalán kampányolni tudunk. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, 2022. február 8.)

Éjfélkor belealudtam a Klubrádió egyik műsorába, és hajnali négy körül ismerős hangra ébredtem. Hardy Mihály vezetett egy beszélgetést. Kiderült, hogy a médiáról szóló műsort eredetileg március 15-én, a magyar sajtó napján sugározták. Hárman vendégeskedtek a stúdióban. Urbán Ágnes médiakutató, Dési András újságíró és Arató András médiavállalkozó. Figyelemre méltó adást hoztak össze. A Klubrádió tulajdonosa, Arató András említette a kesmásodás jelenségét, a részletekre azonban Hardy Mihály tért ki.

Jellemző a műsorvezető felkészültségére, hogy még azt is tudta: a KESMA rövidítés mögött a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány rejlik. Elmarasztaló álláspontját azzal nyomatékosította, hogy a kormány közeli médiumok gyűjtőhelye 540 szerkesztőséget markol össze. A számot nyelvbotlásnak véltem, bizonyára 450-et akart mondani. Igaz ugyan, hogy 2018 végén 476 redakció összehangolásáról („gleichschaltolásáról”) cikkeztek a kormány tevékenységét fürkésző sajtóban, de úgy alakult a helyzet, hogy a nagyra nőtt médiabirodalmat működtető Mediaworks megszüntette a megyei lapok előfizetőinek járó magazin-családot.

A hét minden napjára jutott egy, és azért kedvelték őket az olvasók, mert a propagandisztikus hangvételű újságokkal ellentétben nélkülözték a politikát. Érdemes volna újra összeszámolni az áramvonalasított KESMA-család tagjait, a műsorvezető megjegyzése azonban másra terelte a figyelmet. A megyei lapok alkotják az óriásvállalkozás gerincét, és Hardy Mihály a 19-es számmal hozakodott elő. Követte azokat, akik szintén abból indultak ki, hogy ha  19 megye van az országban, akkor mindegyik magáénak mondhat egy napilapot. Például Hont András publicistát, Juhász Péter civil aktivistát, Kéri László politológust, Majláth Mikes László humoristát és Szakács László politikust.

Logikusan gondolkodtak, ám a logika nem azonos a sajtó valóságával. A főváros vonzáskörzetének, Pest megyének ugyanis nincs napilapja. Hardy Mihály egyébként tavaly ilyenkor, amikor munkahelyét a médiahatóság megfosztotta az analóg frekvenciától, ugyancsak 19 megyei napilappal traktálta a német ZDF forgatócsoportját. Pontatlanságának nem tulajdonítanék különösebb jelentőséget, ha akkor nem ő lett volna a Klubrádió főszerkesztő-helyettese, most pedig a főszerkesztője. Az online térbe száműzött magánrádió növelhetné a hallgatottságát, ha nemcsak a fővárossal foglalkozna, hanem annak mintegy 1,2 milliós lélekszámú vonzáskörzetével is.

Tíz mondat a KESMÁ-ról

Az alapítók legfontosabb célkitűzése a helyi és országos sajtótermékek stabil és külföldi befolyástól mentes működésének biztosítása. (Bordács Bálint újságíró, Origo.hu, 2018. november 28.)

Az alapítvány vállaltan jobboldali, de független a kormánytól és a pártoktól. (Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, PestiSrácok, hu, 2018. december 28.)

Ernyőcég. (Varga Attila újságíró, Index.hu, 2018. december 30.)

Keresztény, nemzeti, konzervatív újságírást szeretnénk, ehhez kell az alapítvány. (Varga István ügyvéd, a KESMA-kuratórium elnöke, 24.hu, 2019. január 22.)

A KESMA azt tűzte ki célul, hogy a család intézményét, ha úgy tetszik, reklámozza. (Szánthó Miklós ügyvéd, a KESMA-kuratórium elnöke, Origo.hu, 2019. szeptember 6.)

Gyakorlatilag monopolhelyzetben lévő médiaszörny. (Hargitai Miklós újságíró, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Népszava, 2020. június 29.)

Több mint 400 média-vállalkozás. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, hvg.hu, 2020. augusztus 14.)

Ma már mind a 19 megyei napilap a KESMÁ-ban található. (Hardy Mihály újságíró, a Klubrádió főszerkesztő-helyettese, Forgókínpad.blog, 2021. február 15.)

A KESMA gyakorlatilag bekebelezte a vidéki sajtót, hogy helyi hírek helyett mindenhol ugyanaz és ugyanúgy jelenik meg, ahogy azt megkapják a központból. (Sajó Dávid újságíró, Telex.hu, 2021. február 3.)

A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány roppant erőmű. (Puzsér Róbert publicista, Index.hu, 2021. november 9.)