Az Orbán-kormánynak szüksége van arra a türelemre, amit mi 1994-ben nem kaptunk meg. (Horn Gyula volt miniszterelnök, Zalai Hírlap, 1998. augusztus 11.)

Az Orbán-kormány négy évig nem a jog, hanem a joghézagok szerint kormányzott. (Petschnig Mária Zita közgazdász, Magyar Hírlap, 2002. október 3.)

Hatalmas dolognak tartom, hogy az Orbán-kormánynak nem kell egyezkednie az ellenzékkel, és kényszerű kompromisszumokat kötnie. (Boross Péter volt miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2010. június 5.)

Akár jót csinál az Orbán-kormány, akár nem, minden lépése önkényes. (Bolgár György újságíró, Népszava, 2010. december 27.)

Az Orbán-kormány szereti a muszkliját mutogatni. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Facebook.com, 2014. július 20.)

Az első Orbán-kormány szakpolitikai, a második kommunikációs, a mostani harmadik pedig már csak válságkormányzást folytat. (Vona Gábor Jobbik-politikus, Magyar Nemzet Online, 2015. október 5.)

A jelenlegi rendszerben az Orbán-kormány leválthatatlan. (Haraszti Miklós volt SZDSZ-politikus, 168 Óra, 2016. november 3.)

Az Orbán-kormány általában előbb lő, aztán kérdez. ( Balázs Péter volt külügyminiszter, Vasárnapi Hírek, 2018. december 1.)

Az Orbán-kormányok regnálása alatt a nehezen kiépített magyar demokratikus jogállamból végletekig centralizált pártállam lett. (Gál Mária újságíró, Népszava, 2021. január 2.)

Az Orbán-kormánynál kádáristábbat a rendszerváltás óta nem hordott hátán a Föld. (Kárpáti János újságíró, Klubrádió, 2022. február 3.)

 A diktátorok azoktól félnek, akik nem félnek tőlük. (Hajdu Tibor történész, Mozgó Világ, 2007/12.)

Orbán nem diktátor, hanem sikeres politikus akar lenni. (Török Gábor politológus, Mandiner.hu, 2010. december 18.)

Szidják a diktátort, rossz az ízlése. Nem az a baj. De kötelezővé akarja tenni. (Bodor Pál író, Ellenszék.hu, 2012. április 30.)

Lehet, hogy Magyarország még nem diktatúra, de már van jelölt a diktátori állásra, sőt, a casting is megvolt. (Majtényi László alkotmányjogász, ATV, 2013. március 18.)

Diktátort választásokon még nem váltottak le. (Bartus László újságíró, Amerikai Népszava, 2013. július 7.)

A diktátor mindenkinél demokratábbnak képzeli magát. (Zöldi László újságíró, Facebook.com 2017. február 25.)

Diktatúrát csak diktátoroktól lehet tanulni. (Görög Ibolya protokoll-szakértő Putyinról és Erdogánról, ATV, 2017. április 15.)

Az ellenzék vezetői Orbánt kapásból diktátornak kiáltották ki, akit többé nem ellenőriz a parlament - mintha eddig ellenőrizte volna. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, 2020. április 3.)

Háború idején még sose kergettek el diktátort. (Kereszty András újságíró, Újnépszabadság.com, 2020. április 16.)

A jó diktátor sosem hagyja ki a kapóra jött válságokat. (Fleck Zoltán jogszociológus, 168 Óra, 2020. június 24.)

Hátborzongató nyelvbotlás hangzott el az ATV tegnap esti vitaműsorában. A fiatal stúdióvendég ezt fejtegette:, „Létezik olyan szavazó, aki az urnában dönti el, hogy kire voksol.” Az idézet azért nem teljesen pontos, mert amikor észrevette, hogy rosszul ragozta az urnát, a -bant villámgyorsan -nálra cserélte. Az ilyesmi bárkivel előfordulhat a rögtönzés hevében. Nem is tulajdonítanék neki különösebb jelentőséget, csakhogy a hamvakat tartalmazó urnának van egy másik értelmezése.

Épp most olvastam egy terjedelmes elemzést arról, hogy „A Nemzeti Választási Iroda rendszerében tovább élnek a halottak.” (SzabadEurópa.hu, 2022. március 4.) Három újságíró névvel vállalta a cikket, megfontolták tehát, amit leírtak. Megszólaltattak például egy szavazókörzeti elnököt, aki elmagyarázta, hogyan lehet elküldeni a mozgóurnával két megbízható számlálóbiztost a mozgáskorlátozott választópolgárokhoz. Az sem baj, ha a temetőben nyugszanak. S mert „elfelejtették” őket kihúzni a listáról, a hozzátartozóik nyugodtan szavazhatnak helyettük. Ő maga is hangsúlyozza, hogy ez a stikli Magyarországon ritkán szokott előfordulni.

A cikk második részéből kiderül, hogy a határon túli, kettős állampolgárságú honfitársainknál annál gyakrabban. Nem is kell hozzá mozgóurna, elég egy kisebbségi szervezet. Józsa László, a vajdasági Magyar Mozgalom alapítója óvatosan fogalmaz: „Azt nem tudom megerősíteni, hogy a halottak tömegével szavaznak, de ha ezt valaki meg akarja csinálni, ehhez bennfentes hálózatot kell létrehoznia.” Az oknyomozó újságírók szerint már nem is kell létrehozni, mert más (adminisztratív) célokra kiválóan működik, választás előtt mégis mintha nem állna távol tőle a stiklizés. Kár, hogy a legtöbb kettős állampolgárt számláló Erdélyben kevésbé néztek körül. Máskülönben 15 és 30 ezer közöttire becsülik a „szavazóképes” elhunytakat. Ha április 3-án szoros lesz az országgyűlési választás, akár el is dönthetik a sorsunkat.

Tegnap volt egy másik mozzanat is a nyilvánosság fórumain, Bödőcs Tibor bemutatta az új műsorát. A humorista parodizálta Orbán Viktor március 15-i beszédét, és az előre megírt szöveget így jellemezte: „Lassan kell olvasni, hogy a halott erdélyi szavazók is megértsék.” (YouTube, 2022. március 28.) S bár csípős mondandója a fejlemények fényében nem látszik halottgyalázásnak, visszafogottabban fogalmaznék. Brit tudósok kimutatták, hogy a halottak mozognak a földben. Nem nagy kunszt, nálunk szavazhatnak is.

Tíz mondat a szavazásról

Mindenki arra a pártra szavazzon, amelyiket a legkevésbé utálja. (Bochkor Gábor műsorvezető, 24 Óra, 2002. március 31.)

Nem elég a rosszat leszavazni, le is kell győzni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2012. március 15.)

Akikkel találkozom, azt mondják: essen rám a terépcsecső, cseréptető, ha még egyszer a Fideszre szavazok. (Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, ATV, 2013. december 20.)

Végre van kire szavazni. Azt a pártot választottam, amelyben nincsenek politikusok. (Zöldi László újságíró, KultúrSzalon.hu, 2014. április 6.)

Fiataljaink inkább a lábukkal szavaznak Európára. (Arany Horváth Zsuzsa újságíró, Zalai Hírlap, 2014. május 12.)

Az emberek utólag szívesen szavaznak a győztesre. (Hon Gábor liberális politikus, ATV, 2016. november 28.)

Azért szavazok az ellenzékre, mert sokkal könnyebb eltávolítani, mint Orbánt. (Lengyel László politológus, Hír TV, 2018. április 3.)

Ha már egyszer megszavaztak minket, akkor a kultúrpolitikánkat is megszavazták. (Orbán János Dénes költő, a Magyar Idők kulturális rovatvezetője Tusványoson, 444.hu, 2018. július 26.)

Az emberek már bárkire szívesen szavaznak, aki nem a Fidesz. (Kovács Gergely kutyapárti politikus, 444.hu, 2020. szeptember 7.)

Ha csak a romák egyharmada az ellenzékre szavazna, az földcsuszamlásszerű győzelmet hozna. (Majtényi László alkotmányjogász, Jelen.media.hu, 2021. június 4.)

A kormányzás az erő tudománya. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november 23.)

Az MSZP a kommunikációban nagyon rossz, a Fidesz pedig a kormányzásban. (Kiss Péter szocialista politikus, Heves Megyei Nap, 1998. október 9.)

A kormányzás nem forradalom, hanem törvényalkotás. (Heller Ágnes filozófus, Népszabadság, 2010. május 20.)

A kormányzás a pillanat uralásának művészete. (G. Fodor Gábor politológus, Magyar Narancs, 2015. február 19.)

A jövőbeni kormányzáshoz az ellenzék egy részét is le kell váltani. (Demeter Márta volt szocialista politikus, hvg.hu, 2017. február 13.)

A kormányzás évek óta egyenlő az ellenzék ellen folytatott háborúval. (Pápay György publicista, Magyar Hang, 2020. március 27.)

Nekünk, a közélet katonáinak a kormányzás az eszközünk. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2020. június 23.)

A következő 10-15 évben kompromisszumos kormányzás várható. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, Debreciner.hu, 2021. január 12.)

Majdnem minden sebet kitisztítottunk és bekötöztünk, amit a Gyurcsány-féle kormányzás ejtett Magyarország testén. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. november 19.)

A kormányzás egy szakma, nem lehet kommunikációval pótolni. (Dobrev Klára DK-politikus, Magyar Hang, 2022. március 25.)

Az ukrán államelnök úgy vesz részt egy csomó világtalálkozón, hogy ki se mozdul a hazájából. Ismeretlen helyen ül, talán egy bunkerben, és az érdeklődőkkel világhálón osztja meg a gondolatait. Megszólította miniszterelnökünket is, ez késztette a kormánypárti sajtót arra, hogy méltatlankodjék. A jegyzetírók általában azt rótták föl a színészből (komikusból) lett államfőnek, hogy most is szerepet játszik. Például eszköztelenül, elvégre ’Ő még az asztalt sem csapkodta a cipőjével, miként egy másik ukrán vezér.”

A szerző, Pilhál Tamás vezetékneve ismerős. Édesapja, P. György szintén a Mygyar Nemzet munkatársa, és szerintem a kormánypárti sajtó legjobb glosszátora. Velős, csúfondáros jegyzetekben csipkedi az ellenzéki politikusokat, és íráskészsége anyagismerettel párosul. Az utóbbi egyelőre nem mondható el a fiáról, aki az idézett mondat után Hruscsovot nevezte meg. Az agyafúrt politikus tanulatlan parasztfiúból lett a szovjet tagköztársaság Ukrajna vezetője, majd a Szovjetunió első embere. Idestova 62 éve utazott el New York-ba, hogy móresre tanítsa az imperialistákat.

A világhálón föllelhető a nagy hírre vergődött fénykép. A lobbanékony természetű politikus gesztikulál a szónoki emelvényen, magasra tartott kezében pedig cipő. Erre utal a cikkíró, igazán kár, hogy a lábbelit utólag montírozták Hruscsov tenyerébe. Íme, a feltételezések. 1. New York-ban vásárolt egy pár cipőt, amely nyomta a bütykeit, ezért az ENSZ épületében levette. 2. Nem vette le, de befelé jövet az egyik cipő leesett a lábáról, és a kezében tartva vitte az ülésterembe, majd maga elé helyezte, a dossziéja mellé. Az egyik amerikai fotóriporter oldalról, alulról fényképezte le a sor szélén üldögélő politikust, akinek mindkét lábán volt cipő. 3. Páratlan cipővel csapkodta az asztalt, hogy hangot adjon nemtetszésének. Furcsa, korántsem civilizált módon tiltakozott, de nem a szónoki emelvényen.

Az anekdota jellemzi ugyan a nagyhatalom hajdani fejét, mégis maradnék az egyetlen bizonyítható adatnál. Annál, hogy a világszervezet közgyűlése 1960. október 12-én tárgyalta az úgynevezett magyar kérdést. (Erre Pilhál Tamás jól emlékeztet.) Hruscsov szenvedélyesen ecsetelte, hogy a felszólalók megsértették a szovjet embereket. Holott 1956-ért, országunk lerohanásáért személyesen őt tették felelőssé. Mint most Zelenszkij ukrán elnők Oroszország első emberét, Putyint.

Tíz mondat a cipőről

Ha a cég vezetője félretaposott cipőben jár, akkor a cég iránti bizalom is csámpás. (Petrenkó János üzletember, Népszabadság, 1990. március 13.)

Nem hagyom, hogy képviselőtársaim napról napra belém töröljék a cipőjüket. (Horn Gyula miniszterelnök, 168 Óra, 1995. június 27.)

Hófehér öltönyben, sárga cipőben, szabadnapos cigányprímásnak öltözve naiv parasztokat csókolgat napi öt gyűlésen. (Farkasházy Tivadar publicista Torgyán Józsefről, Népszabadság, 1998. május 16.)

Azt szeretném megérteni, hogyan élte meg az ország az elmúlt tíz évet, hol fáj a szív, hol szorít a cipő. (Németh Miklós volt miniszterelnök, Kisalföld, 2000. július 12.)

Az a kép él rólunk, hogy az MSZP a makkos cipős járási párttitkárok világa, akik ott fekszenek keresztbe a haladás útján, ahol csak tudnak. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Mozgó Világ, 2010/3.)

Olyan az én hazám, mint a kitaposott cipő: annak a lábára illik a leginkább, aki mindig is viselte. (Lányi András publicista a szocialisták választási győzelméről, Heti Válasz, 2006. június 1.)

Orbánnak kavics lett a cipőjében. (Bartus László újságíró Schmitt Pálról, Amerikai Népszava, 2012. április 30.)

Orbán Hamupipőke lábára is arany futballcipőt húzna. (Nagy N. Péter publicista, Népszava, 2017. július 15.)

Ha cipőből sincs két egyforma, véleményből miért legyen? (Szele Tamás publicista, FüHü.hu, 2019. március 31.)

Ő még az asztalt sem csapkodta a cipőjével, miként egy másik ukrán vezér. (Pilhál Tamás újságíró Zelenszkijről és Hruscsovról, Magyar Nemzet Online, 2022. március 26.)

 A legutóbbi napokban Orbán Viktor háborúzott, Szabó Tímea orbánozott, Márki-Zay Péter menekültözött, Lázár János putyinozott, Hajnal Miklós latolgatott, Nagy Feró pedig kádározott. Lefülelt mondatok.

Stílusa van, csak ember nincs hozzá. (Sándor Erzsi író Tarlós Istvánról, Facebook.com, március 21.)

Még óvodába is golyóálló mellényben megy. (Szabó Tímea Párbeszéd-politikus Orbán Viktorról, ATV, március 21.)

Putyin pincsije nem meri megugatni a gazdit. (Horváth Gábor újságíró, Népszava, március 21.)

Tragikus hungarikum másodszor is utolsó csatlósnak lenni. (Bruck András író, Facebook.com, március 22.)

A kormányról szóló hírek mind pozitívak, az ellenzékről szólók negatívak. (Borsa Miklós, a köztévé volt műsorvezetője, Válaszonline.hu, március 23.)

A propaganda számára nem a hitelesség, hanem a hihetőség a lényeg. (Fábián András publicista, Újnépszabadság.com, március 23.)

Szabad-e nyerni? (Németh Péter újságíró a választás utáni gazdasági helyzetről, HírKlikk.hu, március 23.)

Ilyen jó lehetősége az ellenzéknek rég nem volt a kormányváltásra. (Hajnal Miklós Momentum-politikus, 24.hu, március 23.)

Ma úgy néz ki, hogy a Fidesz nyer, ha nem is kétharmaddal. (Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, Helyben.hu, március 24.)

A kormány dobja be a habtestét! (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt az Ukrajnából menekültek ellátásáról, ATV, március 24.)

A vásárhelyi polgármester vásárhelyi találkozója a vásárhelyi sajtósokkal sikeres volt. (Ágoston Hugó marosvásárhelyi újságíró Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester marosvásárhelyi látogatásáról, ÚjHét.com, március 24.)

A háború mindig jól jön azoknak, akiknek éppen valami vaj van a fejükön. (Iványi Gábor lelkipásztor, Jelen, március 24.)

A háború az akaratok összecsapása. (Szenes Zoltán volt vezérkari főnök, Magyar Narancs, március 24.)

Azt a közhangulatot könnyebb volt megénekelni. (Nagy Feró rockzenész a Kádár-rendszerről, Magyar Hang, március 25.)

Szijjártó Péter Orbán házi papagája. (Kőszeg Ferenc liberális politikus, Átlátszó.hu, március 25.)

Az a legjobb háború, amit sikerül elkerülni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, március 26.)

A pávatánc stratégiai kacsázássá esett szét. (Parti Nagy Lajos író, Népszava, március 26.)

Senki sem él jókedvéből emigrációban. (Halmai Gábor alkotmányjogász, a firenzei egyetem professzora, HírKlikk.hu, március 26.)

Vagy az állampárt győz, vagy a Hazafias Népfront. (Szele Tamás újságíró, Facebook.com, március 26.)

Budapest főmormotája, Karácsony Gergely. (Pilhál Tamás újságíró, Magyar Nemzet Online, március 26.)

Ha magát ez boldoggá teszi, akkor agresszornak tartom Putyint. (Lázár János Fidesz-politikus, hvg.hu, március 27.)

Talán nem írom meg ezt a bejegyzést, ha tegnap nem szólítanak meg az üzletben. Ahol vásárolni szoktam, sorban álltunk a pénztár előtt, és egymás nyakába lihegtünk. Pontosabban: lihegtek, mert ahogy körülnéztem, én voltam az egyedüli, aki a zárt térben maszkkal takarta el a száját és az orrát. Egy fiatalember mondott is valamit, amit csak azért nem idézek, mert inkább csodálkozást fejezett ki, mint kocsmai kultúrát. Mégis bogarat ültetett a fülembe, vajon van-e még nálunk Covid-járvány. Meguntuk? Vagy a szomszédban zajló háború kisöpörte tudatunkból azt a fránya koronavírust?

Öt évig voltam diák a debreceni egyetemen, ezért információért a Hajdú Online-hoz fordultam. Nos, az Operatív Törzs félmilliárd forintnyi támogatásából Járványügyi Koordinációs Központot avattak Debrecenben. A hermetikusan lezárható épületben ötvenhat ágyon ápolják majd a fertőzötteket. Az egyik szervező azt javasolta, hogy az intézményt Dr. Kertai Pálról nevezzék el. A szónokok nem feszegették, hogy ő volt az ÁNTSZ (az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) megalapítója, és országos tiszti főorvosként szolgálta az Antall-, a Boross- és Horn-kormányt. Szervezetét az első Orbán-kormány országlása idején szüntették meg.

Pedig milyen jól jött volna két éve, amikor megérkezett hozzánk a világjárvány. Mindazonáltal az egyik szónok megemlítette: Kertai professzor másfél évtizeddel ezelőtt szorgalmazta, hogy az orvoskarokon kiemelten kéne oktatni az infektológiát. Bizonyára jól esne neki a kései elismerés, ám 2016-ban meghalt. Azért Dr. Várkonyi István, az új intézmény igazgatója elmagyarázta a megyei nyilvánosságnak, hogy a járványok kifutási ideje öt év. Ezek szerint hátra van még belőle három esztendő. Ez adta az ötletet, hogy megnézzem, vajon tegnap hány Covid-fertőzöttről számoltak be a megyei újságok.

A tizennyolc napilap közül nem mindegyik szolgált március 25-i adattal. A legtöbből azonban kirajzolódott, hogy a kis lélekszámú megyékben sem volt száz alatt, és a népesebbekben sem érte el a kétszázat. Egyetlen olyan napra tehát, amikor a kormányzat, az ellenzék, a sajtó és a nép is úgy viselkedett, mintha már nem is volna járvány, a vidéki Magyarországon 2500-3000 közé tehető a fertőzöttek száma. Egyébként a debreceni intézmény avatásán részt vett Dr. Müller Cecília országos tiszti főorvos is. Ezt találta mondani: „Arra törekedtünk végig a pandémia alatt, hogy úgy irányítsuk ezt a járványt, hogy minél kevesebb áldozata, betege legyen.” (Hajdú Online, 2022. március 24)   

Tíz mondat a járványról

Nem értem a pánikot, mert jelen tudásunk szerint ez a járvány nem veszélyesebb, mint egy súlyosabb influenza. (Dr. Ribiczey Pál virológus, Zalai Hírlap, 2020. március 3.)

A 10 millió infektológus, járvány- és vírusszakértő országa lettünk. (Z. Pintye Zsolt nyíregyházi újságíró, 2020. március 24.)

Orbán a járványt alapvetően 2022 felől nézi. (Török Gábor politológus, Magyar Narancs, 2020. április 16.)

A gazdasági válságot a járvány csak előrehozta. (Dr. Dézsi Csaba András orvos, győri polgármester, Ugytudjuk.hu, 2020. május 6.)

Magyarországon a járványkezelés militarizálódott. (Dr. Kökény Mihály orvos, volt egészségügyi miniszter, ATV, 2021. január 8.)

Ez egy politikailag kezelt járvány. (Lantos Gabriella egészségügyi menedzser, HírKlikk.hu, 2021. november 25.)

A járványban megúszásra játszik a kormány és a társadalom. (Szénási Sándor műsorvezető, Klubrádió, 2021. december 1.)

A Covid-járvány kisebb veszélyt jelent, mint az ideológiai vírus. (Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, Délmagyarország, 2021. december 25.)

A magyar kormány az egyik legszélesebb körű tájékoztatást adja a koronavírus-járványról. (Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára, Telex.hu, 2022. február 5.)

Az elveszített 42 ezer ember nagy része még élhetne, ha nem óriásplakátokkal kezelték volna a járványt. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, 2022. február 14.)

 Orbán Viktor maga „a” rendszer. (Kolláth György alkotmányjogász, Népszabadság, 2013. április 26.)

Az Orbán-rendszer válasz Magyarország sikertelenségére. (Tölgyessy Péter alkotmányjogász, InfoRádió, 2016. május 2.)

Orbán bukása az Orbán-rendszer bukása lenne. (Török Gábor politológus, 24.hu, 2017. április 5.)

Az Orbán-rendszer ellen nem lehet az Orbán-rendszerben harcolni. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, Mérce.hu, 2018. február 26.)

Orbán totálisan kiépítette a saját rendszerét. (Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, 24.hu, 2020. január 14.)

Mindenki a saját rendszerében bízik. Én is így vagyok ezzel. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2020. október 30.)

Az Orbán-rendszer nem demokratikus, az ellenzék az. (Sükösd Miklós szociológus, Facebook.com, 2021. május 4.)

Az Orbán-rendszer bármilyen kellemetlen, egyelőre még nem diktatúra. (Ascher Tamás rendező, Partizán, 2021. június 5.)

Márki-Zay: Orbán-rendszer Orbán nélkül. (Antal Attila politológus, ATV, 2021. október 12.)

Az ilyen rendszerek kitermelik maguk számára az ellenzéket. (Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, Klubrádió, 2022. február 11.)

 Magyarország számít Oroszország nagyszerű szakmai felkészültségére, világszínvonalú technológiájára. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Távirati Iroda, 2013. január 31.)

A világpolitikában zajló átrendeződésnek még nem látszik a vége, de a válság utáni nemzetközi gazdasági életben Oroszország vezető szerepe biztosra vehető. (Szijjártó Péter keleti nyitásért felelős államtitkár, Magyar Online, 2013. október 25.)

Az igazi Paks-botrány az, hogy a kormányfő a gazdasági-kereskedelmi helyzetet megy áttekinteni Oroszországba, majd hazajön 3000 milliárdnyi államadóssággal. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Sonline.hu, 2014. február 7.)

Oroszország orosz rulettet játszik velünk. Csak éppen a mi tárunk tele van. (Kolláth György alkotmányjogász, ATV, 2014. február 11.)

Oroszország is veszélyes, de az egy slendrián ország. (Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Válaszonline.hu, 2021. november 11.)

Ami egészen biztosan megállapítható, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna ellen. (Kósa Lajos Fidesz-politikus, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke, Hajdú Online, 2022. február 25.)

Egy új Oroszországot ismertünk meg. (Bencsik András újságíró (Hír TV, 2022. február 27.)

Oroszország brutális módon érdeket érvényesít. (Prőhle Gergely volt külügyi államtitkár, ATV, 2022. március 3.)

Az Oroszország által indított háború védhetetlen és megmagyarázhatatlan. (Novák Katalin köztársasági elnökjelölt, Hír TV, 2022. március 10.)

Oroszország erkölcsileg megsemmisült. (Veres Gábor újságíró, ATV, 2022. március 11.)

Kőszeg Ferenc eddig az egyetlen, aki érdemben elemezte miniszterelnökünk nagy hírre vergődött megnyilatkozását. Terjedelmes esszéje tegnap látott napvilágot az Átlátszó nevű portálon. Március 19-én, a német megszállás 78. évfordulóján kopogtatta le az első betűket, és óhatatlanul eszébe jutott, hogy mit érzett, amikor a náci csapatokat meglátta a magyar fővárosban. Ötéves volt, és most felötlött mindaz a szörnyűség, amit a következő néhány hónapban átélt. Alighanem ezzel (is) magyarázható, hogy az Ukrajnából falatozó Putyinhoz közel álló Orbán Viktor március 15-i szónoklatát „virtigli náci beszédnek” nevezte.

Én már a háború után születtem, de szintén ötéves voltam, amikor apámról két cikk is megjelent a megyei lapban. A névtelen szerző szerint kulákokkal, horthysta tisztekkel, tehát a nép ellenségeivel cimborált. Egy présházban húzta meg magát, ahol azonban csak a szüretig maradhatott. Anyám lefizette a nagyközség egyetlen ávéhását, egy alhadnagyot, aki azt javasolta, hogy költözzünk a megyeszékhelyre, elvégre százezer ember között könnyebb elbújni. Ezzel (is) magyarázható, hogy a március 15-i szónoklatot nem nácinak, inkább nacinak nevezném.

A nacionalizmus az etnikum egybemarkolására irányuló kísérletet jelenti, márpedig országunk első embere gyakran beszél a trianoni sebek begyógyításáról, a nemzetegyesítésről. Tizennyolc tartalékossal örökölte a magyar hadsereget, ezért 2010 óta hadiipart fejleszt, és utalgat arra, hogy az igazi (virtigli) „legény” katonaviselt. S bár a nemzetegyesítést keresztezi, hogy a Szeged környéki magyarságot vasfüggönnyel választotta el a Szabadka környéki magyarságtól, nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy ama bizonyos hosszú asztalnál eltöltött öt órából jutott néhány perc Kárpátaljára.

Kőszeg Ferenc egyidős a 12 ezer négyzetkilométernyi tájegység 1939-es visszacsatolásával. A hányatott sorsú tájegység a háború után tartozott a Szovjetunióhoz, majd Ukrajnához. Most pedig talán jut egy falat a nemzetegyesítő magyar miniszterelnöknek is. Egyébként a továbbgondolásra serkentő esszében négy mondatot találtam, egynek helye volna a holnap megjelenő Lefülelt mondatok című összeállításban. A legrövidebbet választom, amely azonban nem a legérdekesebb. Igen ám, de az összetett mondatok úgy árnyalják a szerző figyelemre méltó szemléletét, hogy aligha férnek a válogatásba. E bejegyzés után érdemes dokumentálni őket.

Részletek a Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat - Orbán szégyent hoz az egész országra című vendégblogból (Átlátszó.hu, 2022. március 25.)

Elő tud adni egy virtigli náci beszédet, karlendítés nélkül, nyílt zsidózás nélkül, de úgy, hogy a híveinek nem támad kétsége, hogy bízhatnak benne: egy igazi náci beszél hozzájuk.

Az egyik oldalon kizárólag Orbán és hívei állnak, akik ismereteiket a világról kizárólag az Orbán-médiából szerzik be.

Egy olyan ország miniszterelnöke kerüli el a vétkes /Putyin/ megnevezését, amelyet történelme során kétszer szállt meg az orosz nagyhatalom.

/Szijjártó Péterről/ Orbán házi papagája.