Éjfélkor belealudtam a Klubrádió egyik műsorába, és hajnali négy körül ismerős hangra ébredtem. Hardy Mihály vezetett egy beszélgetést. Kiderült, hogy a médiáról szóló műsort eredetileg március 15-én, a magyar sajtó napján sugározták. Hárman vendégeskedtek a stúdióban. Urbán Ágnes médiakutató, Dési András újságíró és Arató András médiavállalkozó. Figyelemre méltó adást hoztak össze. A Klubrádió tulajdonosa, Arató András említette a kesmásodás jelenségét, a részletekre azonban Hardy Mihály tért ki.
Jellemző a műsorvezető felkészültségére, hogy még azt is tudta: a KESMA rövidítés mögött a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány rejlik. Elmarasztaló álláspontját azzal nyomatékosította, hogy a kormány közeli médiumok gyűjtőhelye 540 szerkesztőséget markol össze. A számot nyelvbotlásnak véltem, bizonyára 450-et akart mondani. Igaz ugyan, hogy 2018 végén 476 redakció összehangolásáról („gleichschaltolásáról”) cikkeztek a kormány tevékenységét fürkésző sajtóban, de úgy alakult a helyzet, hogy a nagyra nőtt médiabirodalmat működtető Mediaworks megszüntette a megyei lapok előfizetőinek járó magazin-családot.
A hét minden napjára jutott egy, és azért kedvelték őket az olvasók, mert a propagandisztikus hangvételű újságokkal ellentétben nélkülözték a politikát. Érdemes volna újra összeszámolni az áramvonalasított KESMA-család tagjait, a műsorvezető megjegyzése azonban másra terelte a figyelmet. A megyei lapok alkotják az óriásvállalkozás gerincét, és Hardy Mihály a 19-es számmal hozakodott elő. Követte azokat, akik szintén abból indultak ki, hogy ha 19 megye van az országban, akkor mindegyik magáénak mondhat egy napilapot. Például Hont András publicistát, Juhász Péter civil aktivistát, Kéri László politológust, Majláth Mikes László humoristát és Szakács László politikust.
Logikusan gondolkodtak, ám a logika nem azonos a sajtó valóságával. A főváros vonzáskörzetének, Pest megyének ugyanis nincs napilapja. Hardy Mihály egyébként tavaly ilyenkor, amikor munkahelyét a médiahatóság megfosztotta az analóg frekvenciától, ugyancsak 19 megyei napilappal traktálta a német ZDF forgatócsoportját. Pontatlanságának nem tulajdonítanék különösebb jelentőséget, ha akkor nem ő lett volna a Klubrádió főszerkesztő-helyettese, most pedig a főszerkesztője. Az online térbe száműzött magánrádió növelhetné a hallgatottságát, ha nemcsak a fővárossal foglalkozna, hanem annak mintegy 1,2 milliós lélekszámú vonzáskörzetével is.
Tíz mondat a KESMÁ-ról
Az alapítók legfontosabb célkitűzése a helyi és országos sajtótermékek stabil és külföldi befolyástól mentes működésének biztosítása. (Bordács Bálint újságíró, Origo.hu, 2018. november 28.)
Az alapítvány vállaltan jobboldali, de független a kormánytól és a pártoktól. (Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, PestiSrácok, hu, 2018. december 28.)
Ernyőcég. (Varga Attila újságíró, Index.hu, 2018. december 30.)
Keresztény, nemzeti, konzervatív újságírást szeretnénk, ehhez kell az alapítvány. (Varga István ügyvéd, a KESMA-kuratórium elnöke, 24.hu, 2019. január 22.)
A KESMA azt tűzte ki célul, hogy a család intézményét, ha úgy tetszik, reklámozza. (Szánthó Miklós ügyvéd, a KESMA-kuratórium elnöke, Origo.hu, 2019. szeptember 6.)
Gyakorlatilag monopolhelyzetben lévő médiaszörny. (Hargitai Miklós újságíró, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Népszava, 2020. június 29.)
Több mint 400 média-vállalkozás. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, hvg.hu, 2020. augusztus 14.)
Ma már mind a 19 megyei napilap a KESMÁ-ban található. (Hardy Mihály újságíró, a Klubrádió főszerkesztő-helyettese, Forgókínpad.blog, 2021. február 15.)
A KESMA gyakorlatilag bekebelezte a vidéki sajtót, hogy helyi hírek helyett mindenhol ugyanaz és ugyanúgy jelenik meg, ahogy azt megkapják a központból. (Sajó Dávid újságíró, Telex.hu, 2021. február 3.)
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány roppant erőmű. (Puzsér Róbert publicista, Index.hu, 2021. november 9.)
