Éjfélkor belealudtam a Klubrádió egyik műsorába, és hajnali négy körül ismerős hangra ébredtem. Hardy Mihály vezetett egy beszélgetést. Kiderült, hogy a médiáról szóló műsort eredetileg március 15-én, a magyar sajtó napján sugározták. Hárman vendégeskedtek a stúdióban. Urbán Ágnes médiakutató, Dési András újságíró és Arató András médiavállalkozó. Figyelemre méltó adást hoztak össze. A Klubrádió tulajdonosa, Arató András említette a kesmásodás jelenségét, a részletekre azonban Hardy Mihály tért ki.

Jellemző a műsorvezető felkészültségére, hogy még azt is tudta: a KESMA rövidítés mögött a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány rejlik. Elmarasztaló álláspontját azzal nyomatékosította, hogy a kormány közeli médiumok gyűjtőhelye 540 szerkesztőséget markol össze. A számot nyelvbotlásnak véltem, bizonyára 450-et akart mondani. Igaz ugyan, hogy 2018 végén 476 redakció összehangolásáról („gleichschaltolásáról”) cikkeztek a kormány tevékenységét fürkésző sajtóban, de úgy alakult a helyzet, hogy a nagyra nőtt médiabirodalmat működtető Mediaworks megszüntette a megyei lapok előfizetőinek járó magazin-családot.

A hét minden napjára jutott egy, és azért kedvelték őket az olvasók, mert a propagandisztikus hangvételű újságokkal ellentétben nélkülözték a politikát. Érdemes volna újra összeszámolni az áramvonalasított KESMA-család tagjait, a műsorvezető megjegyzése azonban másra terelte a figyelmet. A megyei lapok alkotják az óriásvállalkozás gerincét, és Hardy Mihály a 19-es számmal hozakodott elő. Követte azokat, akik szintén abból indultak ki, hogy ha  19 megye van az országban, akkor mindegyik magáénak mondhat egy napilapot. Például Hont András publicistát, Juhász Péter civil aktivistát, Kéri László politológust, Majláth Mikes László humoristát és Szakács László politikust.

Logikusan gondolkodtak, ám a logika nem azonos a sajtó valóságával. A főváros vonzáskörzetének, Pest megyének ugyanis nincs napilapja. Hardy Mihály egyébként tavaly ilyenkor, amikor munkahelyét a médiahatóság megfosztotta az analóg frekvenciától, ugyancsak 19 megyei napilappal traktálta a német ZDF forgatócsoportját. Pontatlanságának nem tulajdonítanék különösebb jelentőséget, ha akkor nem ő lett volna a Klubrádió főszerkesztő-helyettese, most pedig a főszerkesztője. Az online térbe száműzött magánrádió növelhetné a hallgatottságát, ha nemcsak a fővárossal foglalkozna, hanem annak mintegy 1,2 milliós lélekszámú vonzáskörzetével is.

Tíz mondat a KESMÁ-ról

Az alapítók legfontosabb célkitűzése a helyi és országos sajtótermékek stabil és külföldi befolyástól mentes működésének biztosítása. (Bordács Bálint újságíró, Origo.hu, 2018. november 28.)

Az alapítvány vállaltan jobboldali, de független a kormánytól és a pártoktól. (Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, PestiSrácok, hu, 2018. december 28.)

Ernyőcég. (Varga Attila újságíró, Index.hu, 2018. december 30.)

Keresztény, nemzeti, konzervatív újságírást szeretnénk, ehhez kell az alapítvány. (Varga István ügyvéd, a KESMA-kuratórium elnöke, 24.hu, 2019. január 22.)

A KESMA azt tűzte ki célul, hogy a család intézményét, ha úgy tetszik, reklámozza. (Szánthó Miklós ügyvéd, a KESMA-kuratórium elnöke, Origo.hu, 2019. szeptember 6.)

Gyakorlatilag monopolhelyzetben lévő médiaszörny. (Hargitai Miklós újságíró, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Népszava, 2020. június 29.)

Több mint 400 média-vállalkozás. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, hvg.hu, 2020. augusztus 14.)

Ma már mind a 19 megyei napilap a KESMÁ-ban található. (Hardy Mihály újságíró, a Klubrádió főszerkesztő-helyettese, Forgókínpad.blog, 2021. február 15.)

A KESMA gyakorlatilag bekebelezte a vidéki sajtót, hogy helyi hírek helyett mindenhol ugyanaz és ugyanúgy jelenik meg, ahogy azt megkapják a központból. (Sajó Dávid újságíró, Telex.hu, 2021. február 3.)

A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány roppant erőmű. (Puzsér Róbert publicista, Index.hu, 2021. november 9.)

Miniszterelnökünk vonzódik a képes beszédhez. Elvégre bölcs, de nem iskolázott parasztemberek között nevelkedett, akik okos gondolataikat a szűkös szókincsük miatt inkább közmondásokkal fejezték ki. Ha megkaparjuk Orbán Viktor hasonlatait, nemcsak népi fogyasztásra alkalmas mondásokat lelünk mögöttük. Egy vérbeli politikus ama gyakorlatát is, hogy szállóigévé fejleszti és nevére veszi a közmondásokat.

Sejtet velük valamit, amelynek az értelmét politológusok és újságírók bogozzák. Megteheti azonban, hogy a pillanatnyilag kedvezőtlen értelmezésért „Gondolta a fene-alapon” nem kell felelősséget vállalnia. Március 15-i beszédéből a legtöbben azt emelték ki, hogy nem szabad belesodródni az orosz-ukrán viszályba, mert „Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé.” Értelmezésük szerint e mondat azt jelenti, hogy a magyar kormányfő nem hajlandó állást foglalni a szomszédunkban dúló háborúról. Ebben van igazság.

A pöröly német eredetű szó. A prellen azt jelenti, hogy csaptatni, döngölni, ütközni, visszapattanni. Csakhogy a magyarok nem szeretik a mássalhangzók torlódását, ezért a kimondhatóság kedvéért magánhangzót csempésznek két mássalhangzó közé. S mert a pöröly rokon értelmű szava, a kalapács németül Hammer, a farkaskalapácsból, kétkézkalapácsból, lengőpörölyből Prellhammer lett. Az üllő pedig (a fatőkére erősített, szarvval ellátott acéltömb) németül Amboss. Az eredeti közmondás így hangzik: Zwischen Hammer und Amboss geraten. Vagyis két tűz közé jutni. Még inkább: két malomkő között őrlődni.

A március 15-i hasonlatnak azonban van rejtettebb értelmezése is. Az ukrán üllőre helyezett vasdarabot ugyebár a két kézbe fogott, súlyos lengőpöröllyel püföli az orosz kovács. Vajon mi lesz a piacra szánt eszközből: kard vagy ekevas? Mellesleg pörölynek nevezik a gépi ütőszerkezetet is, amellyel hatalmas acéllemezeket munkálnak meg. Innen származik egy vicc, amely az NDK-ban (1953), Magyarországon (1956), Csehszlovákiában (1968), Afganisztánban (1979) és Ukrajnában (2022) vált kávéházi, napjainkban pedig fészbukos beszédtémává.

A főmérnök tervrajzot nyújt át a művezetőnek, hogy a szerelőkkel rakassa össze a traktort. Néhány óra múlva visszatér a művezető, hogy baj van, mert akárhányszor összerakják, mindig tank lesz belőle. Bármilyen meglepő, e másodlagos jelentés is benne rejlik a március 15-i szónoklatban. Le lehet persze tagadni, ha a Kovács számon kéri országunk első emberén.

Tíz mondat Obán Viktortól (Miniszterelnök.hu, 2022. március 15.)

A szél mindig az erősek vitorláját dagasztja.

Legyen előbb erőnk, és aztán legyen igazunk, és ne fordítva.

Gyenge nép nem kap békét, legfeljebb megkegyelmeznek neki.

Bekopogtunk több millió ajtón. Erőnk és esélyeink napról mapra nőnek.

Épp elégszer láttunk már karón varjút.

A ránk dobált kövekből lépcsőt építhetünk magunknak.

A háború rombol, a béke épít.

Az a legjobb háború, amit sikerül elkerülni.

Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé.

A medve szkanderben verhetetlen, de lehet az orrába karikát és láncot fűzni.

A március 15-e utáni napon saccolás az újságírók kedvenc időtöltése. Igyekszünk becsülni a tegnapi tömeggyűlések létszámát. Mindkét politika tömb felvonul a fővárosban, és útjuk egy köztérbe torkollik. A kormánypárti sajtó munkatársai túlbecsülik a saját felvonulóikat, és alábecsülik az ellenzékieket. Az ellenzéki újságírók ugyanezt teszik.

Egy tegnap délutáni légifelvételen felülről látható a Műegyetem előtti tér. Az emelvény közeli tágas rész zsúfolásig megtelt, délen, a csepeli irányban viszont ritkult a tömeg. Az emelvényhez közelebbi mellékutcákba pedig néhány ezren beszorultak, mert onnan jobban lehetett hallani a szónoklatokat. A tudósítók, értelmezők 40 és 60 ezer közé teszik a helyszíni hallgatóságot. E számot azért nem becsülném le, mert az ellenzéki pártok szűkös anyagi lehetőségei miatt a vidéki érdeklődők (aktivisták) önerőből utaztak Budapestre.

A kormánypárti Békemenet sokkal népesebb és közpénzből buszoztatott tömegéből azért nem vonnék le az országgyűlési választás kimenetelére utaló következtetést, mert a tegnapi arányok aligha felelnek meg az országos helyzetnek. A lényeg amúgy is az, hogy mindkét politikai oldal erődemonstrációt tartott. A többi majd kiderül. Hány nap múlva is? A két miniszterelnök-jelölt különböző számokat mondott. Az ellenzéki Márki-Zay Péter háromszor említette, hogy húsz nap múlva lesz a mindent eldöntő szavazás. A jelenlegi kormányfő kétszer említette a tizenkilences számot.

Gimnáziumi osztályunkban Dobos Laci volt a legjobb matekos, nem véletlen, hogy mérnök lett belőle. Belőlem meg újságíró, aki inkább az ujjaival számol. Ha március 15-én délután hangzottak el a szónoklatok, és a március harmincegy napos hónap, akkor bizony a tegnapi beszédektől az országgyűlési választás napjáig, április 3-ig tizenkilenc nap telik el. Lehetséges, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a kommunikációs stábjából senkinek se mutatta meg az egyébként őszinte és személyes hangvételű beszéd szövegét? Vagy megmutatta ugyan, de senki sem számolt utána, mert abból indultak ki a munkatársai, hogy diplomás villamosmérnökként konyít a matematikához?

Rutinos vetélytársa, a jelenlegi miniszterelnök dagályosabb, mesterkéltebb, manipulatívabb beszéddel késztette vastapsos csodálatra a híveit. Jogász létére azonban megtanult számolni. Vagy a kommunikációs stáb egyik tagja használta az ujjait.

Tíz mondat a választási esélyekről

Összeállt egy nem teljesen esélytelen ellenzéki alternatíva. (Lányi András publicista, Magyar Hang, 2022. január 7.)

Ha véletlenül nyer az ellenzék. (Kovács Zoltán újságíró, Klubrádió, 2022. január 22.)

Az egyszerű többség is hatalmas fegyvertény lenne, de még akkor is hiányzik a kormányváltó hangulat. (Bruck András író, Facebook.com, 2022. január 29.)

Ha a magyar ellenzék ilyen feltételek mellett győzni tud, az kisebb csoda lesz. (Batka Zoltán újságíró, Népszava, 2022. február 9.)

Nem dőlt el ez a választás. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, YouTube.com, 2022. február 11.)

Szerintem abszolút verhető a Fidesz. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, 2022. február 15.)

Jelenleg a fideszes propagandából is csak ő folyik, és ez simán lehet előny a választáson. (Pintér Bence újságíró Márki-Zay Péterről, Azonnali.hu, 2022. február 19.)

Valószínűbb egy kormánypárti, mint egy ellenzéki győzelem. (Tóka Gábor politológus, Népszava, 2022. március 1.)

Az egyik nap úgy érzem, hogy van esélye az ellenzéknek. A másik nap úgy fekszem le, mint sok választópolgár, hogy úgy gondolom, nem lehet megnyerni ezt a választást. (Bangóné Borbély Ildikó volt szocialista politikus, Index.hu, 2022. március 8.)

Már csak három hét maradt az ellenzéknek a hangulat megfordítására. (Nagy Attila Tibor politológus, Magyar Hang, 2022. március 11.)

Az ellenkezésre - vághatnánk rá. Óvatosságra int azonban Daniel Defoe esete. Az első mai értelemben vett újságíró a XVIII. század első éveiben fényezésre vállalkozott. Elszegődött egy Harley nevű whig (liberális) politikushoz. A londoni parlament legjobb szónokát ugyanis idegesítette, hogy a Parlament falain kívül a kutya sem ismeri. Mondataival telt meg az újság, amelyet a liberális világnézetű szerkesztő meggyőződésből csinált. Aztán a politikus miniszteri széket kapott a tory (konzervatív) kormánytól. Defoe nem követte. Kiábrándultságában megírta a ma is olvasható Robinson Crusoe-t, a világirodalom egyik remekművét.

A sajtó csak az évszázad végétől, a Nagy Francia Forradalom hatására szabadult el a politika járszalagjáról. A kontinentális Európában az Elba folyó szabott határt neki. Tőle nyugatra gazdasági vállalkozás lett, keletre maradt politikai. A gazdaságossági kísérletek után most nálunk nagyon politikai vállalkozás. Kicsi a magyar nyelvű piac, a világhálós hozzáféréssel együtt is csupán 13-14 milliós. Jellemző, hogy az egyetlen ellenzéki napilap, a Népszava is csak a politikai (kormányzati) hirdetések segítségével életképes. Az úgynevezett ellenzéki sajtó hír- és véleménybuborékokban működik. Színes, érdekes, ám egymástól is elszigetelt.

Az ellenzéki jelzőt azért feledném, mert a jelző nélküli sajtó abból él, hogy megírja azt, amit a kormány befolyási övezetében lévő szerkesztőségek el akarnak titkolni. Létezéséből fakad a hatalmon lévők ellenőrzése. Olykor közéjük sorolja az ellenzékinek nevezett politikusokat is, akik a kormány ellenében, kisebb-nagyobb települések fölött testesítik meg a hatalmat. Elég, ha nálunk a sajtó úgy viselkedik, mint egy igazi újság. A feltárt információkat értelmezi; különböző vélemény-műfajokban dolgozza fel. Erre utal a bejegyzésem utáni összeállítás utolsó előtti idézete is.

A jelenlegi miniszterelnöknek ideológiai kérdésekben tanácsokat ad egy milliárdos hölgy. Ugyanakkor szintén milliárdos fia az egyik ellenzéki pártban politizál, és néhány portált működtet. Egyet például Szombathelyen, ahol az Ugytudjuk.hu közli ama információkat és véleményeket, amelyek a hajdan még újságnak nevezhető Vas Népéből kimaradnak. Ha április 3-án úgy alakulna a helyzet, hogy az országgyűlés fiatal és tehetséges képviselője visszatérne a mama szoknyájához, és esetleg belépne az ötödik Orbán-kormányba, vajon újságírónak szerződtetett munkatársai milyen regényt írnának?       .     . 

Tíz mondat az ellenzéki sajtóról

A sajtószabadság ma a tulajdonos szabadságát jelenti, ez Simicska nyilatkozataiból kiderül. S ha ez így van, akkor a Magyar Nemzet és a Hír Televízió a mi szempontunkból nem kezelhető másként, mint ellenzéki orgánumként. (Kövér László Fidesz-politikus, az országgyűlés elnöke, Magyar Hírlap, 2015. március 14.)

Van egy jó minőségű ellenzéki sajtó, amihez nem tartozik jó minőségű ellenzék. (Para-Kovács Imre publicista, hvg.hu, 2015. április 28.)

A sajtó tökéletes ellenfél a Fidesznek, mert még annyira sem próbál választást nyerni, mint az ellenzéki pártok. (Czinkóczi Sándor újságíró, 444.hu, 2017. július 26.)

Az ellenzéki lapok erős ellenzéki pártok hiányában maguk is politikai szereplőkké váltak. (G. Fodor Gábor politológus, miniszterelnöki tanácsadó, a 888.hu főszerkesztője, tv2, 2018. február 5.)

Nem általában az ellenzéki sajtót érték érzékeny veszteségek, hanem annak nem baloldali részét. (Pápay György publicista, Azonnali.hu, 2018. június 14.)

Igényes, jó tollú újságírókat a másik oldalon látok. (Dr. Varga István ügyvéd, a KESMA-kuratórium elnöke, Behir.hu, 2019. február 4.)

Ellenzéki lapok ellenzéki politikusok ellen indítanak lejárató akciókat. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Index.hu, 2019. december 9.)

Az ellenzéki sajtó nem független - akkor nem ellenzékinek neveznénk -, hanem politizál. (Demeter Szilárd Fidesz-kultúrpolitikus, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Origo.hu, 2020. június 25.)

Egy újság ne is legyen ellenzéki, csak ne legyen kormánypárti! (Ungár Péter LMP-politikus, az Azonnali.hu és az Ugytudjuk.hu tulajdonosa, ATV, 2020. július 24.)

Rogán Antal nemcsak a kormánypárti nyilvánosságot teremti meg, hanem az ellenzékit is. (Bódis András újságíró, Múosz.hu, 2021. november 10.)

Öt éve írtam róla nekrológot. A 2500 karakternyi jegyzetet a saját szavaival fejeztem be. Fénykorában, a múlt század kilencvenes éveiben letegezte az utókort, és azt üzente neki, hogy „Tekerjetek szavaimba!” Most innen folytatom.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége képviseletében búcsúztam tőle a Farkasréti temető ravatalozójában. Néhány centire a hamvait tartalmazó urnától, amelyet az úgynevezett Jókai-lepellel terítettek le. Miközben róla beszéltem, azt vettem észre, hogy a muzeális értékű szöveten penészfolt látható. Ez annyira zavart, hogy Pali temesvári középiskolája, a piarista líceum helyett jezsuitát mondtam. Azóta is röstellem, vigasztal azonban  másik gondolata, miszerint mi műveljük a legnyilvánosabb szakmát, és majd’ minden tévedésünket nyilvánosan követjük el. Fél évtized múltán pontosítom hajdani önmagamat.

Ezzel együtt az is szóba hozható, hogy amikor a penészfoltot megemlítettem a MÚOSZ vezetőinek, a fülük botját se mozdították. Néhány hónapja jött az új vezetés, és egyik tagja, Somfai Péter kezdeményezte a Jókai-lepel megtisztítását. Ha az elnökség valakit a legpatinásabb újságíró szervezet saját halottjának tekint majd, a temetési szónokok már nem hivatkozhatnak arra, hogy a lepel látványa zavarta meg őket. Bár hátra van még a teljes renoválás, amely körülbelül 200 ezer forintba kerülne.

Bodor Pál szellemi hagyatéka már egy kolozsvári archívumban kutatható. Hiányzik azonban belőle az a mintegy másfél ezer Diurnus-jegyzet, amely számítógépem merevlemezén várja sorsának alakulását. 2004 és ’11 között szerkesztettem egy diákportált, a Klubháló.hu-t, amelyen a szegedi, nyíregyházi, egri, budapesti, székesfehérvári, szombathelyi és pécsi tanítványaim legjobb írásai láttak napvilágot. Többnyire személyes hangú jegyzetek. Az újságírással kacérkodó fiatalok a szépírás fortélyait Pali naponta megjelenő tárcáiból tanulhatták. A gyakran közöttük időző öregurat imádták azért is, mert amikor a diáklányok kezet nyújtottak, hogy bemutatkozzanak, az erdélyi hagyományokból érkezett gavallér kezet csókolt nekik.

A kilencvenedik születésnapjára, 2020-ben lányával és özvegyével szerettünk volna egy kötetre valót megjelentetni a diurnusok javából. Az egyik kiadó igazgatója azt mondta, hogy e jegyzetek elavultak. Mintegy négyezer szállóigéből álló gyűjteményem csúcstartója Bodor Pál hatvanvalahány szellemes és ütős mondattal. Kiválasztottam közülük tízet. Döntse el az olvasó, vajon igaza volt-e a könyvkiadó vezetőjének.

Tíz mondat Bodor Páltól

A kommunizmus csak osztani tudott, a kapitalizmus szorozni is. (Magyar Nemzet, 1989. november 17.)

Sorsából nem vándorolhat ki az ember. (Népszabadság, 1994. január 12.)

Tekerjetek szavaimba! (A Hírlap, 1994. április 21.)

Piac már van, gazdaság még nincs. (Kecskeméti Lapok, 1994. június 16.)

Lehet, hogy helyrajzilag Európában vagyunk, de a pincéjében. (168 Óra, 1997. február 25.)

A cenzúra írni tanít. (Irodalmi Jelen, 2004/október)

Csak a titok terjed gyorsan. (Klubháló.hu, 2008. február 11.)

A fióknak sem szabad akármit írni. (Klubháló.hu, 2009. április 27.)

Hatalomban a Fidesz mindig elveszti az önuralmát. (Klubháló.hu, 2010. szeptember 16.)

Szidják a diktátort, rossz az ízlése. Nem az a baj. De kötelezővé akarja tenni. (Ellenszék.hu, 2012. április 30.)

 A legutóbbi napokban Orbán Viktor nem szankcionált, Márki-Zay Péter és Dobrev Klára orbánozott, Jakab Péter tortázott, Demeter Szilárd pedig uniózott. Lefülelt mondatok.

Cár atyuska alig várja, hogy zabráljon. (Rab László újságíró, VárosiKurír.hu, március 6.)

„Stratégiai nyugalom” - új fogalmakat tanulunk. (Erdélyi Rezső Krisztián politológus, Magyar Rádió, március 7.)

Az állami média most blokkolja a kritikus hangokat. (Gulyás Erika újságíró, Népszava, március 7.)

Sokkal kényelmesebb kontroll nélkül kormányozni. (Somogyi Zoltán szociológus, ATV, március 8.)

Ha most megint bezárnának, biztosan megnyerném a választást. (Czeglédy Csaba szombathelyi ügyvéd, közös ellenzéki képviselőjelölt, 24.hu, március 8.)

Nem mindenki játszik kormányváltásra. (Bangóné Borbély Ildikó volt szocialista politikus az ellenzéki politikusokról, Index.hu, március 8.)

Orbán Viktor a magyar Putyin. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Facebook.com, március 8.)

Gáz és olaj nélkül egyszerűen nem működik a magyar gazdaság. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, március 8.)

Ugye látjuk, hová vezet az egyszemélyes hatalomgyakorlás putyini receptje. (Pálfi György filmrendező, Népszava, március 9.)

A stratégiai nyugalom stratégiai fejetlenség. (Dobrev Klára DK-politikus, ATV, március 9.)

’21-ben valóságos gazdasági csoda következett be Magyarországon. (Boros Imre közgazdász, volt miniszter, Magyar Rádió, március 10.)

Hitelből működik Magyarország. (Gáspár Kristóf politológus, ATV, március 10.)

Nem újraosztottuk, hanem növeltük az ellenzék tortáját. (Jakab Péter Jobbik-politikus, Magyar Narancs, március 10.)

Az ellenzéknek nincs oka az elbizakodottságra. (Hann Endre szociológus, 168 Óra, március 10.)

Már csak három hét maradt az ellenzéknek a hangulat megfordítására. (Nagy Attila Tibor politológus a választási kampányról, Magyar Hang, március 11.)

Kormánytisztviselők hivatalos rendezvényeken is cowboynak öltöznek. (Szűcs Gábor Róbert nyugalmazott diplomata, Újnépszabadság.com, március 11.)

Minden jel arra mutat, hogy nem békét akarnak, hanem legyőzni Putyint. (Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Európai Unióról, Hungarian Conservative, március 11.)

Nézem az interneten a kék-sárgába borult portálokat, mert már nem a szivárvány a menő. (Deme Dániel újságíró, Magyar Hírlap Online, március 12.)

Innen nincs igazi ok a menekülésre. (Dupka György kárpátaljai történész, Magyar Nemzet Online, március 12.)

A pályaudvarokon nem sok feladatot vállalnak magukra az állami szervek. (Hetényi Zsuzsa orosztanár és alkalmi tolmács, Népszava, március 12.)

Putyint csak az orosz nép válthatja le. (Kőbányai János író, Origo.hu, március 13.)

Egy politikai szervezetben kétféle embertípus leledzik. Az egyiket héjának nevezik a hírmagyarázók, mert a hatalomgyakorlás lényegének tekinti az ellenségkeresést, a harcot, a háborút, a konfliktust. A másik az úgynevezett galamb, aki a hatalomgyakorlást azonosítja az alkuval, a megegyezéssel, a kompromisszummal. A miniszterelnöki tevékenységét militarizálásnak szentelő héja most turbékol. Abból is lehet persze békegalamb, aki a magyar hadsereg főparancsnoka (jelenleg Áder János, május 10-étől pedig Novák Katalin) helyett tartja a frontot.

Orbán Viktor épp azt a tervet ajánlja megvalósításra, hogy jobban tesszük, ha kimaradunk a szomszédban dúló háborúból. De vajon lehet-é őt vezérkari főnöknek titulálni csupán azért, mert eddig már százszámra honosított meg a közéletben katonai kifejezéseket? A legutóbbi választási veresége után így fogalmazott: „A csatatérről rendezetten vonulunk le, és a vezérkari sátorban már a jövőt tervezik.” (Magyar Nemzet, 2006.05.06.) Még az elismert hadi szakíró, Rónay László irodalomtörténész is csak azt mondta róla, hogy „Orbán Viktor kiváló politikus, messze kiemelkedik a Fidesz vezérkarából.” (Népszava, 2011.10.12.)

Úgy képzelem, hogy amidőn híre jött Putyin ukrajnai „kalandjának”, országunk első embere rögtönzött valamit. Nem túl acélosat, bárki meggyőződhet erről, ha elolvassa a bejegyzésem utáni összeállítás első, az élő adás hevében elformátlanodott okfejtését. Aztán a kormánypárt vezérkarából szólt neki valaki, hogy Főnök, ezzel a gondolattal lehetne kezdeni valamit. Orbán a milliós olvasottságú közösségi üzenőfalán már pontosabban és rövidebben fogalmazott. Kevesebbet kell beszélni, de azt a felelősségünk tudatában - fejtegette a legtöbbet beszélő magyar politikus.

Aligha véletlen, hogy országszerte kampányoló munkatársai szájukra vették a „stratégiai nyugalom” kétes értékű szókapcsolatot, és megtöltötték vele a megyei lapokat. A meggyőzésre tartott szakértők pedig tovább sulykolták a szikárságában is semmitmondó fogalmat. Az apparátus ugyanis nem válogathat a héjából galambbá változott politikus szóteremtményeiből. Ami kicsúszik a (vezérkari) Főnök száján, azt a kormánypárti újságírók, szakértők, világhálós trollok fölkapják, és megpróbálják értelmezni, kibontani. Ezt most nem nagyon engedte az „anyag”, de legalább érzékelhettük, hogy miként működik az egyszemélyes demokrácia gépezete.   

Tíz mondat a stratégiai nyugalomról

Amikor háborús helyzet alakul ki, akkor zűrzavar lesz, és ideges, kapkodó, gyors lépéseket sürgető helyzet alakul ki. Nagyon fontos, hogy egy olyan ország, amely a háborús térséghez közel van, Magyarország szomszédos ország, ott ez ne következzen be. Ezt úgy hívják, hogy stratégiai nyugalom. (Orbán Viktor miniszterelnök, M1, 2022. február 27.)

A kormányzati tapasztalat előnye, hogy tudom, mi az a stratégiai nyugalom: keveset beszélni, akkor viszont pontosan, felelősségteljesen. (Orbán Viktor miniszterelnök, Facebook.com, 2022. március 2.)

A magyar kormány a stratégiai nyugalom erényét gyakorolva kizárólag a magyar emberek érdekét tartja szem előtt. (Szijjártó Péter külügyminiszter, Veol.hu, 2022. március 4.)

Annak ellenére érte sok kritika ezt a fogalmat, hogy Orbán Viktor minden lehetséges fórumon igyekezett tisztázni a pontos jelentését. (Rőfös Géza újságíró, Kontra.hu, 2022. március 5.)

„Stratégiai nyugalom” - új fogalmakat tanulunk. (Erdélyi Rezső Krisztián politológus, a Nézőpomt Intézet elemzője, Magyar Rádió, 2022. március 7.)

A stratégiai nyugalom létező fogalom, használjuk, és élünk is vele. (K. Gaál István újságíró, 888.hu, 2022. március 7.)

Orbán Viktor szerint a mai háborús helyzetben stratégiai nyugalomra van szükség, és óva inti kormányát, ellenzékét és mindenkit az átgondolatlan lépésektől. (Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője, Origo.hu, 2022. március 8.)

A stratégiai nyugalom stratégiai fejetlenség. (Dobrev Klára DK-politikus, ATV, 2022. március 9.)

Túl egyszerű volna elintézni azzal, hogy amit mondott, az nem más, mint egy igazi hadászati humbug. (Hardy Mihály újságíró, Klubrádió, 2022. március 10.)

Nyilatkozatai rendre megmaradnak ugyanazon két retorikai fordulat körül, miszerint „stratégiai nyugalomra van szükség”, illetve hogy „Magyarországnak minden áron ki kell maradnia ebből a háborúból”. (Papp Zsanett Gréta és Kósa András újságírók, Azonnali.hu, 2022. március 11.)

Házi könyvtáram becses része egy kétkötetes vállalkozás. Ösztöndíjas voltam a göttingeni egyetemen, és kaptam ötszáz márkát arra, hogy szakkönyvekkel egészítsem ki a házi tékát. Így jutottam hozzá az Atlas zur Weltgeschichte című könyvhöz, amely ötezer évre visszamenőleg mutatta a térképen bekövetkezett változásokat. Azt vettem észre, hogy a középkor végétől széles ütköző zóna alakult ki a nyugati és a keleti kultúrkör között.

A vasfüggöny nem XX. századi találmány, noha magát a kifejezést Churchill használta először 1946. március 5-én. Ebből azonban korántsem következik, amit Domokos Lajos szögezett le tegnapi publicisztikájában: „A vasfüggönyt bizony a Nyugat eresztette le.” Kollégám Szovjet-Oroszországra szakosodott, a témakörben ő az egyik legjobb szakíró. Idézett megállapítása mégis vitatható, ezt ma reggel meg is beszéltük. Tegnap viszont még az Atlanti óceán két partján lévő angolszász államoknak tulajdonította azt a fránya vasfüggönyt.

Churchill már nem miniszterelnökként látogatott az Egyesült Államokba, és Truman elnök jelenlétében nagy ívű, retorikai szempontból hibátlanul felépített beszédet mondott Fultonban. Hízelgett a jenkiknek, a második világháború győztesének nevezte őket. De azt is javasolta nekik, hogy hagyják meg a Brit Nemzetközösség patinás és fogadják el „Szovjet-Oroszország” újdonsült nagyhatalmi szerepét. A vendéglátóknak elmagyarázta: nem hiszi ugyan, hogy „háborús bajtársa”, Sztálin harmadik világháborút akar, ám azt feltételezi róla, hogy tanainak kiterjesztésére vágyik. Értse meg az amerikai közvélemény, hogy „A Balti tenger melletti Stettintől az Adriai tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le a kontinens teljes szélességében.”

Tudomásul kéne tehát venni, hogy Szovjet-Oroszországnak szüksége van biztonsági zónára az esetleg ismétlődő német agresszióval szemben. Azt azonban nem szabad megvárni, hogy a tanai meghonosodjanak az Atlanti óceán mindkét partján. Értelmezésemben ama bizonyos vasfüggöny nem más, mint az európai státus quo elfogadása, egyúttal a keleti („bolsevista”) befolyás elleni harc is. A vasfüggöny a szovjet érdekszféra keleti határán bontakozott ki betonbunkerek, géppuska fészkek és megrázó drótkerítések formájában. Sztálin építtette, holott ő is elfogadta az Európában fennálló állapotot, bár tartott a nyugati („imperialista”) befolyástól.

Tíz mondat a vasfüggönyről

Ha majd csatlakozhatunk Európához, nekünk kell határaink más szakaszán lehúzni a rolót. A vasfüggöny kelet felé vándorol. (Filló Pál szocialista politikus, Reform, 1997. április 1.)

A Fidesz-kormány a társadalom kellős közepén akar vasfüggönyt emelni. (Giczy György KDNP-politikus, Zalai Hírlap, 1999. december 6.)

Barátok nélkül letörne bennünket, hogy a vasfüggöny helyén még mindig az Európai Unió határa húzódik. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2000. szeptember 23.)

Schengen olyasmi, mint a vasfüggöny, csak nem lőnek. (Tóth Ferenc újságíró, Tolnai Népújság, 2003. április 13.)

A digitális vasfüggöny árnyéka még mindig jól kivehető, élesen elválik Európa nyugati és keleti része. (Ambruszter Géza médiakutató, Médiapiac.com, 2012/7-8.)

Egy ország válik a múltjától. Most megkaptuk a jelképet is: vasfüggöny-bontással kezdődött, vasfüggöny-építéssel végződik. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2015. június 20.)

Civilizációs szakadék tátong az egykori vasfüggöny helyén. (Prőhle Gergely uniós ügyekért felelős államtitkár-helyettes, Heti Válasz, 2016. június 16.)

Mi a rossz oldalán voltunk a vasfüggönynek. (Orbán Viktor miniszterelnök, Zalaegerszegi TV, 2019. május 20.)

Az újra leereszkedő vasfüggöny csikorgását halljuk. (Lányi András publicista, Válaszonline.hu, 2022. február 25.)

A vasfüggönyt bizony a Nyugat eresztette le. (Kabai Domokos Lajos újságíró, Bekiáltás.blog, 2022. március 11.)

Hazánkfia, a felvidéki Mezőlaborcról Amerikába elszármazott Andy Warhol a popkultúra meghatározó személyisége. A ruszin család sarja 1974-ben olyan jövőt képzelt el, amelyben mindenki híres lehet 15 percig. Bárkit meghívhatnak egy tévéstúdióba, ahol kap negyedórát, hogy kifejtse a nézeteit. Másnap megismerik a húsboltban, harmadnapra azonban elfelejtik. E 15 percet kapták meg a köztársasági elnökjelöltjeink is, bár tegnap nem a szónoklat minőségén múlt, hogy a kétharmados többség Novák Katalint választotta államfővé.

Ha a minőségen múlt volna, nálam az ellenzék jelöltje nyer. Nem azért, mert rokonszenvesebb, elvégre a fele annyi idős hölgy sem ellenszenves. Gyökeresen más igénnyel léptek föl. Róna Péter a biztos vereség tudatában volt méltóságteljes. 56-os „disszidensként” angolszász nyelvterületen tanulta a demokráciát. Ifjabb versenytársa meg is nevezte azokat, akik okították. Martonyi Jánost, Balog Zoltánt, Áder Jánost, Kövér Lászlót és Gulyás Gergelyt. Tőlük azonban nem demokráciát, hanem szakmát tanult. Egykori főnökét, Kásler Miklóst meg sem említette, talán azért nem, mert miniszterséget sem tanulhatott tőle..

Feltűnt, hogy otthonosan mozog a képes beszédben. A sűrített hasonlatot könnyebb megérteni, ráadásul többféleképpen értelmezhető. Ha például az orosz rulettet hozta szóba országunk függetlensége ürügyén, akkor a harcedzett veteránokra utalt, akik a kocsmában a forgópisztoly nem minden lyukába tettek lőszert. Így húzogatták a ravaszt, és vagy belehaltak, vagy nagy pénzt vágtak zsebre. Mindezt persze Putyin ellenes megnyilvánulásként is lehet érteni, ha nagyon muszáj.

Róna Péter ennél egyértelműbb volt. Kerülte a választási kampány idején dívó durvaságot, elegánsan szólt be a hatalmat gyakorlóknak. Úgy a tizedik perc táján akadt egy vérfagyasztó mozzanat is. Épp az országot elárasztó mélyszegénységről beszélt, amikor a fölötte lévő pulpitusról elhangzott egy alighanem pikírt megjegyzés. (Nem hallottam.) Az ellenzék köztársasági elnökjelöltje oldalra fordult, fölnézett az ülésvezetőre, valószínűleg a házelnök Kövér Lászlóra. Egy szót sem szólt, majd visszafordult, és mintha mi sem történt volna, folytatta a felolvasást.

Felsőoktatási pályafutásom során sokszor álltam az amfiteátrumszerű előadóterem mélyén. Tapasztalatból tudom, hogy egy-egy rossz ízű diák-megjegyzést e jeges szótlansággal lehet leginkább rendre utasítani.

Tíz mondat Róna Péter és Novák Katalin beszédéből (Hír TV, 2022. március 10.)

Az Alaptörvény érvényes törvény, ezért rendelkezéseit be kell tartanunk. (Róna)

A nemzeti egység látszata csak erőszakkal biztosítható. (Róna)

A társadalmi sokszínűség a sikeres országok ismérve. (Róna)

Ha nem tudunk kijönni egymással, nincs az a fék, nincs az az ellensúly, ami megmentene minket. (Róna)

Méltányosság nélkül nem lesz megbékélés, és megbékélés nélkül nem lesznek demokratikus intézmények. (Róna)

Az Oroszország által indított háború védhetetlen és megmagyarázhatatlan. (Novák)

Nem fogjuk megengedni, hogy a drágán szerzett függetlenségünkkel bárki orosz rulettet játsszon. (Novák)

A válságkezelésben sokat tapasztalt a kormány. (Novák)

Nekem kell megjeleníteni az összetartozást. (Novák)

Érdemes az angol gyep titkát megfejteni, még ha egy magyar virágos rét közelebb is áll a szívünkhöz. (Novák)

Megnyugtató, hogy a tévék profikat bíznak meg a képernyős munkatársak öltöztetésével. Mindazonáltal az ATV műsorvezetője tegnap azzal vétette észre magát, hogy Ukrajna állami színeit öltötte magára. Holott a moderátor nem rokonszenvezhet nyíltan az ellenségeskedők valamelyikével. Szerencsére Krug kollegina kinyújtotta a lábát, és feltűnt a fekete nadrágja. S mert szőke a haja, egy felül sárga, alul fekete hölgy képzetét keltette. Márpedig a Habsburg-ház színei aligha harmonizálnak a létükben fenyegetett ukránok iránti rokonszenvvel. Azon tűnődöm, vajon a képzettársításban hogyan jutottam el a gyanúsításig, majd a műsorvezető fölmentéséig.

Aznap, amikor Putyin megtámadta Ukrajnát, az ATV stúdiójában megjelent Dobrev Klára, a róla elnevezett DK Európa-parlamenti képviselője. Majdnem mindegy, hogy miről beszélt, mondandóját ugyanis kifejezte az öltözéke: Sárga pólóhoz kék blézert húzott, vagy fordítva. A színösszetétel nyomatékosította az álláspontját. Az ukrán nemzeti színekben a kék a béke jele, és a tiszta égboltot jelzi. Ama eget, amelyet épp ural az orosz légierő. Első dolga volt, hogy lebombázta a felszállópályákat, ezzel megszűnt az ukrán légierő. A sárga pedig a búza jelképe. A Szovjetunió egykori éléskamrája, a mai Ukrajna az idén 25 millió tonnányit akart külföldre eladni, ez a 200 millió tonnás világtermelés több mint 10 százaléka.

A labanc színeket Gerő András történész öltötte magára az állami tévé március 4-i adásában. Fekete zakója és sárga pólója illett a Habsburg Történeti Intézethez, amelynek az igazgatója. A Monarchia idején az isteni fénynek is nevezett császársárgára festették az olyan állami intézményeket, mint a börtönt, a kaszárnyát meg a kórházat. A fekete habsburgi jelentéstartományát nem ismerem, de annyi azért tudható, hogy az értelmezésekben a sötéthez, a gonoszhoz, a halálhoz kötődik. Hogy aztán a labancos öltözéknek mi köze volt a szakmai körökben elismert történész Márki-Zay ellenes megnyilvánulásához, azt egyelőre nem sikerült megfejtenem.

Pedig jól jött volna tegnapelőtt, amidőn az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter tízperces szózattal fordult a fészbukozók sokmillió táborához. Szembe ötlött, hogy sötét zakóján az immár megszokott kék szalagocska, a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelképe mellett feltűnt egy sárga is. Hm. Az ukrán búzát jelenti vagy a labancos császársárgát?     

Tíz mondat a ruháról

Most az öltöny a munkaruhám. (Vancsik Zoltán szocialista politikus, Zalai Hírlap, 1997. március 6.)

A demokrácia egy ruha. Momentán ezt hordjuk. (Bencsik András újságíró, Hír TV, 2004. augusztus 8.)

A nemzet a test, a köztársaság pedig a ruha. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2006. március 14.)

Ellenfelem a hajviseletét és ruházatát is megváltoztatta, hogy átlagember benyomását keltse. (Gyurcsány Ferenc szocialista politikus, miniszterelnök Orbán Viktorról, Népszava, 2007. március 6.)

Ha a magyar közélet ruhadarab lenne, leginkább egy gulyáskrém-foltos, műanyag zakót kellene elképzelni. (Plankó Gergely újságíró, Index.hu, 2012. szeptember 1.)

A kutyát sem érdekli a közélet öltönybe bújt része. Az már igen, ha rabruhát ölt. (Sudár Ágnes győri újságíró, Kisalföld.hu, 2013. január 4.)

A trendi zakó alól kilóg a gárdamellény. (Bajnai Gordon volt miniszterelnök a Jobbikról, 168 Óra, 2014. május 15.)

A kockás ing a forrongó közoktatás jelképe. (Medvegy Gábor újságíró, 24.hu, 2016. február 19.)

Annyira jó szövetből van. Kár, hogy kicsit hosszú. (Görög Ibolya protokoll-szakértő a miniszterelnök buggyos nadrágjáról, Hír TV, 2018. június 26.)

A világpolitika nem a mi zakóméretünk. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2022. március 4.)