A cím csalóka, mert a kérdésre bizonytalan a válaszom. Olvastam azonban egy interjút, amelyben az egyik legmegbízhatóbb közvélemény-kutató, Hann Endre azt fejtegette, hogy most a szokásosnál is nagyobb bajban van a szakmája. A legutóbbi két évben a koronavírus-járvány megakadályozta a kérdezőbiztosokat abban, hogy fölkereshessék a választópolgárukat, és a megszokott, otthoni környezetükben csakugyan beszélgethessenek velük. A cégek pandémiás és anyagi okból kevésbé megbízható technikákra fanyalodnak. A telefonos firtatásokból kiszorul a társadalom nem telefonáló része, a világhálósból a nem netezők jelentékeny hányada, a fészbukosból pedig a közösségi oldalt nem használók korántsem néptelen tábora.
Meggyőző volt az érvelése, a közvélemény-kutatás apadó tekintélye azonban régebbre vezethető vissza. Egy újságíróknak szervezett háttér-beszélgetésen Kovács László veterán politikus elmesélte, hogy milyen körülmények váltották ki belőle szállóigévé vált mondatát: „Nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást.” 1998 és 2002 között pártelnökként járta az országot, és a lakossági fórumokon szembesítették néhány szocialista politikus derűlátó megjegyzésével, miszerint a közvélemény-kutatásokból valós választási esélyt olvastak ki. Az iménti mondással óva intette őket attól, hogy a tömegbefolyásolásra szánt kutatási adatokat el is higgyék.
Mondandójának lett foganatja, az ellenzéki MSZP nyolc évre a kormányrúd mellé került. Kerestem a mondás lelőhelyét, de egyelőre nem találtam. (Valószínűleg rádióban hangzott el.) Azóta nyakra-főre idézik, ám felemás módon, a bejegyzésem utáni összeállításban ötször is. Vagy megemlítik a nevét, vagy csak utalnak rá, esetleg el is tulajdonítják tőle a szállóigévé kristályosodott gondolatmenetet. Nem egészen két héttel az országgyűlési választás előtt pedig az ellenzéki miniszterelnök-jelölt dohog, mert az egyik közvélemény-kutató cég felmérte a kormányra törekvő politikusokat, és azt hozta ki, hogy ő még az ellenzéki vezetők között sem tartozik a legnépszerűbbek közé.
Ezt vitatva vonta kétségbe a cég és az állítólag mögötte álló ellenzéki párt szavahihetőségét, bár egyikük nevét se mondta ki. Majd egy másik megnyilvánulásában kölcsön vette a veterán szocialista politikus nagy hírre vergődött mondását. Nem láttam az idézőjelet.
Tíz mondat a közvélemény-kutatásról
A legmegbízhatóbb közvélemény-kutatás a választás. (Dávid Ibolya MDF-politikus, Heti Válasz, 2007. január 25.)
A közvélemény-kutatásnál sokkal megbízhatóbb a nemzeti konzultáció. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2012. május 25.)
Egy kiérdemesült szocialista elvtársat szeretnék idézni, aki szerint nem közvélemény-kutatásokat, hanem választásokat kell nyerni. (Kövér László Fidesz-politikus, Magyar Hírlap, 2016. július 2.)
Ekkor hagyta el Kovács László száját élete legjobb mondása: mi nem közvélemény-kutatást akarunk nyerni, hanem választást. (Szőcs Géza költő, Fidesz-kultúrpolitikus, Előretölt Helyőrség, 2018. április 21.)
Amíg a politika finanszírozza a közvélemény-kutatásokat, a mérés nem lesz megbízható. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, 2019. március 8.)
Szerintem minden jelölt tudja, hogy nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást. (Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus, ATV, 2021. július 29.)
Nagyon úgy tűnik, hogy az ellenzéki előválasztást néhány politikai bennfentes a baráti közvélemény-kutató cégek hadrendbe állításával gondolja megnyerni. (Bőhm András volt SZDSZ-politikus, Facebook.com, 2021. augusztus 4.)
Ugye választást kell nyerni, nem közvélemény-kutatást. (Berg Dániel Momentum-politikus, ATV, 2021. október 18.)
Még soha nem nyertem közvélemény-kutatást. Igaz, hogy választást pedig sosem vesztettem el. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, 2022. március 16.)
Nekünk nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Telex.hu, 2022. március 18.)
