Az újságíró feladata, hogy indoklásra késztesse a döntéshozókat. Kérdés persze, hogy a politikusok miként reagálnak azokra a fránya kérdésekre.

Karácsony Gergely kis párt, a Párbeszéd láthatósági mellénye. Némi vívódás után elállhatott a szocialista Tóth Csaba támogatásától. Ha ugyanis a pillanatnyilag független Hadházy Ákos lesz az ellenzéki pártok közös képviselőjelöltje, akkor simán megtartható a zuglói választókörzet. Legföljebb az a kérdés, vajon az LMP-ből kivált politikus az országgyűlési választás után melyik parlamenti képviselőcsoportba ül majd be. Ezzel magyarázható, hogy a Párbeszéd-LMP-MSZP nyurga miniszterelnök-jelöltje könnyű szívvel képviselhette az ellenzéki pártok közös érdekeit.

Tegnap ezt írta a fészbukos üzenőfalára: „Nincs kettős mérce, nem védünk valakit csak azért, mert a mi kutyánk kölyke.” Kijelentése nemcsak a magára hagyott zuglói szocialista politikusra vonatkozott. Az ózdi jobbikos alpolgármesterre a heilhitleres karlendítésre emlékeztető mozdulatával és a fehérvári DK-s politikusra az offshore-os háttért sejtető papírjával is. Hozzájuk foggal-körömmel ragaszkodik az ellenzék két legnagyobb pártja. Ha visszavonnák őket, már késő felépíteni a pótlásukra küldötteket, és elveszíthetnék a nyerhető körzeteket.

Karácsony Gergely megengedheti magának, hogy értelmiségiként viselkedik a nyilvánosság fórumain. Megváltoztathatja a véleményét Tóth Csaba ügyében, és erkölcsi szempontból bírálhatja a két nagy ellenzéki párt homályos múltú képviselőjelöltjeit. Dobrev Klára nehezebb helyzetben van. Tegnap este, az ATV stúdiójában azért állt ki a fehérvári jelöltjük mellett, mert az ellenzéki szövetségben elsőségre törekvő pártja nem mondhat le csak úgy egy országgyűlési mandátumról. Ilyenkor az erkölcsi szempont óhatatlanul háttérbe szorul, a DK miniszterelnök-jelöltje pedig úgy viselkedik, mint egy vérbeli politikus.

Mosolyogva rótta meg a műsorvezetőt, hogy a kiszabott negyedórából tíz percet már elfecséreltek a képviselőjelöltek múltját firtató kérdésekre. Nem ejt kétségbe, ha Dobrev Klára lesz Orbán Viktor kihívója. Idegen nyelveket beszél, jól néz ki, ráadásul otthonosan mozog a közigazgatásban is. De ha kormányzati döntésekből kiszorított ellenzéki politikusként is egzecíroztatja az őt indoklásra késztető újságírót, vajon mit várhatunk tőle, ha jövő tavasszal esetleg átveszi a hatalmat?

Tíz mondat a kérdésekre

Ha ezt még háromszor megkérdezi, akkor unalmas beszélgetésünk lesz ma este. (Gyurcsány Ferenc szocialista politikus, volt miniszterelnök, ATV, 2010. június 2.)

Már a sokadik kérdést teszi fel arról, amiről egy normálisan működő rendszerben senkit sem kérdeznének. (Szájer József Fidesz-politikus, 168 Óra, 2012. január 12.)

Ahányszor fölteszi ezt a kérdést, annyiszor mondom, hogy hol van az még. (Kuncze Gábor liberális politikus, volt belügyminiszter, ATV, 2012. február 14.)

Ezt most még ne kérdezze! (Orbán Viktor Fidesz-politikus, miniszterelnök, Magyar Rádió, 2012. április 13.)

Ön azt kérdez, amit akar, én meg arra válaszolok, amire akarok. (Kósa Lajos Fidesz-politikus, RTL II., 2014. január 6.)

Hosszú percek óta elviselem ezt a kérdésözönt. (Vona Gábor Jobbik-politikus, ATV, 2015. május 3.)

Inkább országjáráson vagyok, mint időnként buta kérdésekre válaszolok a stúdióban. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, ATV, 2017. március 14.)

Ha fölteszi nekem ugyanazt a kérdést, akkor ugyanott vagyunk. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Hír TV, 2018. március 17.)

Kérdezhetnek bármit, nem arra kell válaszolni. Azt kell válaszolni, amit épp aznap kommunikálni szeretnél. (Szanyi Tibor ISZOM-politikus, 168 Óra, 2021. március 18.)      

A tizenöt percből tíz percet erről fogunk beszélni? (Dobrev Klára DK-politikus, ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, 2021. szeptember 27.)

Néhány évig a szombathelyi főiskolán tanítottam, azóta is olvasom a megye napilapját, a Vas Népét. Bár az utóbbi hónapokban már nem a papír alapú kiadást, inkább az online változatot. A digitális kiadás frissebb, noha nem közöl mindent. Előnyére válik azonban, hogy tobzódhatnak a fotóriporterei. Minden cikkhez fénykép jelenik meg, a galéria 9-10-es sorozatokból áll. A mögöttünk hagyott héten 60-70 fotót néztem át, és Hende Csaba 10-szer tűnt fel.

Avatott, emlékezett, emlékeztetett (a szocialista polgármester állítólag nem vett észre egy 900 milliós bevételt), fogadott (egy kerékpáros béke-nagykövetet), köszöntött (a 90 éves Baba nénit), pultozott (a Stop Gyurcsány, Stop Karácsony! tábla mögött), szentelt (felújított templomot). Választási ellenfele, Ungár Péter a múlt héten egyszer látszott. Néhány hirdetmény között, alul ismerhető fel az LMP-politikus arca. A cikkből kiderül, hogy bírságra számíthatnak, akik kiplakátolták a közlekedési csomópontokat.

A láthatósági arány tíz az egyhez a két országgyűlési mandátumra törő politikus között. Hende helybéli ügyvéd, az ellenzéki képviselőjelölt pedig pesti, sőt rózsadombi gyüttment, aki kinézte magának Szombathelyt. De akkor is, a helyi újság miként engedheti meg magának az esélyegyenlőtlenséget? A kérdés költői, elvégre a megyei sajtó egy kormányhoz közel álló alapítványhoz tartozik. Olvasom a megyei lapokat, és bár érzékelhető a budapesti központ nyomása, a többi kormánypárti képviselő szégyenlősebb. Találgatom a Hende-nyomulás okát.

A hajdani MDF-politikus Orbán első országlása után szervezte a Fidesz győzelmét előkészítő polgári köröket. A második Orbán-kormányban hadügyminiszter lett, és úgy nézte gukkeren a hadgyakorlatot, hogy a kupakot elfelejtette levenni a látcső elejéről. A harmadik Orbán-kormányból ki is maradt, és visszavonult a szűkebb pátriájába. Két tragikai vétségét jegyeztem föl (a gukkeresen kívül).

Lehetővé tette, hogy a focistadiont építő cég felügyelőbizottságát ellenzéki önkormányzati képviselő vezesse. Czeglédy Csaba így nézhetett bele a túlárazást sejtető dokumentumokba. A másik meg az, hogy Ungár Péter mamája Orbán Viktor emlékezetpolitikai főtanácsadója, Hende szerint pedig „a mi kutyánk kölyke” indul a Fidesz országgyűlési képviselője ellen. Vajon a furcsa gyanúsítás illik-e a kormánypárti kampányba? Vagy inkább csak kísérlet arra, hogy egy fotogén politikus megtartsa a maradék hatalmát?   

Tíz mondat Hende Csabától

/A polgári körökről/ Orbán Viktor felkért, hogy vegyek részt a pártok fölötti mozgalom szervezésében. (Vas Népe, 2002. június 6.)

Tizennyolc: ennyi ma a Magyar Honvédség tartalékos állománya. (Vas Népe, 2010. október 14.)

/A 9,6 milliárd forintért újjáépítendő szombathelyi focistadionról/ Úgy döntöttünk, hogy a cég felügyelőbizottságának élére egy, az ellenzék által javasolt vezetőt fogunk kinevezni. (Vas Népe, 2013. szeptember 13.)

Demokrata csak az lehet, aki elutasítja a diktatúra minden formáját. (Vas Népe, 2013. október 21.)

/A kerítésről és a migránsokról/ Nem kell megmászni, és akkor nem sérülnek meg. (Délmagyarország, 2015. július 16.)

Magyarország ma újra a naggyá válás kapujában áll. (Vas Népe, 2019. március 16.)

Ezzel a családi háttérrel nagyon erősen bizonygatnia kell Ungár Péternek, hogy ő ellenzéki politikus. (Vaol.hu, 2021. április 17.)

/Ungár Péterről/ A mi kutyánk kölyke, hogy úgy mondjam. (ATV, 2021. július 15.)

/Ungár Péterről/ Ő egy trójai faló. (ATV, 2021. július 15.)

/Ungár Péterről és Schmidt Máriáról/ Az alma nem esik messze a fájától. (Vaol.hu, 2021. július 22.)

A legutóbbi napokban Orbán Viktor ellenzékezett, Kövér László fegyelmezett, Kunhalmi Ágnes dugított, Bauer Tamás, Schiffer András és TGM jakabozott, Török Gábor pedig orbánozott. Lefülelt mondatok.

A hír sokkal gyorsabban terjed, mint a helyreigazítás. (Hargitai Miklós újságíró, Mozgó Világ, 2021/9.)

A központi standon a látogatóknak enyvbe kell mártani a kezüket. (Rab László újságíró a Vadászati Világkiállításról, VárosiKurír,hu, szeptember 19.)

Nehogy véletlenül megint elkövetkezzen a 133 nap. Mert 134. is lesz, arról biztosíthatom. (Kövér László, az országgyűlés elnöke Arató Gergely DK-s politikushoz, atv.hu, szeptember 20.)

Az egész ellenzék láthatóan az amerikaiak zsebében van. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, szeptember 20.)

Bedugították a rendszert. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus az online előválasztásról, ATV, szeptember 20.)

Úgy tűnik, hogy el lett mérve a rendszer kapacitása. (Böcskei Balázs politológus az online előválasztásról, Spirit FM, szeptember 20.)

Az MTI ingerküszöbét az ellenzéki előválasztás nem ütötte át. (Varga Péter újságíró, Népszava, szeptember 21.)

A magyar kormány szó szerint magáncélokra használja azt az eszközt, amit ilyesmire tilos volna, de nem is erre találták ki. (Szele Tamás újságíró a Pegasus-kémszoftverről, Forgókínpad.blog, szeptember 21.)

Most meg a filmem szemét akarják kilőni? (Kálomista Gábor, az Elkxrtuk című film producere, Index.hu, szeptember 21.)

A filmem szemét… (Gyuricza Péter újságíró, Facebook.com, szeptember 21.)

Nem Orbán Viktor képviseli a rá szavazók nézeteit, hanem ők a miniszterelnökét. (Török Gábor politológus, Válaszonline.hu, szeptember 22.)

A rendszer nem bírta a terhelést. (Donáth Anna Momentum-politikus az online előválasztásról, ATV, szeptember 22.)

Nem érzek rendszerváltó hangulatot. (Gyurgyák János publicista, HVG, szeptember 22.)

A hangulatot inkább a csöndes dac uralja, mint győzelmi eufória. (Buják Attila újságíró az utcai előválasztásról, 168 Óra, szeptember 23.)

Vannak olyan térségek és iskolák, ahol a digitális oktatás nem nagyon működik. (Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke, Hajdú Online, szeptember 23.)

/”A börtönben még Orbán Viktorból is lehet Orbán Viktória.” Jakab Péter, YouTube.com, 21.09.20./ Parlamenti politikus nem mondhat ilyet a Parlamentben. (Bauer Tamás DK-politikus, Facebook.com, szeptember 23.)

A progresszív antiszemita elfogadható számukra, mert Orbán Viktort jobban utálják a zsidóknál. (Schiffer András ügyvéd, volt LMP-politikus Jakab Péter kijelentéséről és az ellenzéki pártvezetőkről, Magyar Jelen, szeptember 23.)

A rossz modor kérdésében Orbán képviselő úr hívei vezetnek, de már csak alig. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, Mérce.hu, szeptember 23.)

A fenyegető, durva, ízléstelen (lásd: a kormányfő Orbán Viktóriának nevezése) beszédmód hozhat szavazatokat az előválasztáson, de jövő tavasszal ennél biztosan több kell. (Szerető Szabolcs újságíró, Magyar Hang, szeptember 24.)

Az alkotmányos forradalom valójában politikai józanságot igényel. (Fleck Zoltán jogszociológus, Facebook.com, szeptember 25.)

A kormány csupa fül projektje. (Novák Zoltán politológus a Pegasus-ügyről, Népszava, szeptember 25.)

Hajnal Gabriella szigorú tekintetű tanár. Matematika-fizika szakos, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke. Ritkán szólal meg a nyilvánosság fórumain, most azonban szóra bírta a Hajdú-bihari Napló leleményes munkatársa. A morcos elnök asszony szerint „Vannak olyan térségek és iskolák, ahol a digitális oktatás nem nagyon működik.” 

Emlékszünk még tavaly márciusra, midőn a miniszterelnök a tanárokra bízta a „tanterven kívüli digitális munkarend” kidolgozását? Andor Mihály oktatásszociológus ekkor gyűjtötte ki a Köznevelési Statisztikai Évkönyvből a járvány előtti adatokat. 2019-ben a 3507 iskolából 159-ben nem volt netes hozzáférés. Ez 4 és fél százalék, és a szakember szerint nagyjából lefeledi a szegregált (elkülönített) intézményeket. Vas András kaposvári újságíró pedig a Népszava 2020. március 17-i számában számolt be a baglaspusztai helyzetről.

Másfél száz roma élt a somogyi kistelepülésen, köztük hatvan gyerek, kéttucatnyian iskoláskorúak. A diákok Kaposmérőre jártak át, vagy a megyeszékhely fejlesztő iskolájába, amíg a koronavírus miatt Orbán Viktor be nem záratta a tanintézményeket. Vajon a „tanterven kívüli digitális munkarendbe” hogyan kapcsolódhattak be a baglaspusztai gyerekek, ha összesen két számítógép és „egy vagy két” okostelefon volt a cigánytelepen? Az ország első embere néhány hónap múlva áttekintette a helyzetet, és 10 százaléknyira becsülte ama gyerekek számát, akik különböző okokból, például a szülők számítástechnikai felkészületlensége miatt morzsolódtak le.

Az 1,2 millió iskolásból ez 120 ezer. De olvastam olyan szakemberi véleményeket is, hogy a lemorzsolódás meghaladta a 20 százalékot. Negyedmillió alsó és felső tagozatos, aki a XXI. század harmadik évtizedében kimaradt a digitalizációból. Amelynek miniszteri biztosa, Czunyiné Dr. Bertalan Judit egy interjúban felsorolta, hogy az oktatási kormányzat hány számítógépet bocsátott az iskolák rendelkezésére, és hogy milyen programok tölthetőek le. Igen ám, csakhogy a zárlat idején csupán azok ülhettek a számítógépek elé, akik szigorúan ellenőrzött körülmények közepette léphettek az iskola fertőtlenített épületébe.

Az oktatási kormányzat „elfelejtette” a mobil okostelefonokra is kidolgozni a tananyagot. Erőfeszítéseit az esélyegyenlőtlenség csökkentésére nem vonom kétségbe, az eredmények azonban aligha igazolják vissza a beléjük fektetett energiát. Nem szerethetőek. Ezzel magyarázható, hogy a digitális távoktatás egyelőre nem lett digisuli.

Tíz mondat a digitális oktatásról

Nem zártuk be az iskolákat, hanem egy új tanmódot, tanrendet, tanítási eljárásrendet hirdettünk meg. (Orbán Viktor miniszterelnök a „tanterven kívüli digitális munkarendről”, Miniszterelnök.hu, 2020. március 16.)

Hirtelen ránk szakadt a XXI. század. (Törley Katalin tanár, civil aktivista, Népszava, 2020. március 16.)

A digitális távoktatást elsősorban az okostelefonra fókuszálva kellett volna fejleszteni. (Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Népszava, 2020. március 21.)

Itt volna az ideje a mobilok rehabilitálásának az oktatásban. (Csépe Valéria pszichológus, Index.hu, 2020. március 23.)

A digitális átállás várhatóan még tovább növeli majd az oktatáson belüli egyenlőtlenséget. (Diószegi-Horváth Nóra újságíró, Mérce.hu, 2020. március 25.)

Felkészülési idő nem volt, a járvánnyal senki sem számolt. (Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkár, ATV, 2020. március 26.)

El kell felejteni az igekötőket, és nem most fogjuk megtanítani a káliumot sem. (Farczádi Bence budapesti-józsefvárosi iskolaigazgató, 444.hu, 2020. április 5.)

Tíz százalék fölötti diák egyszerűen eltűnt a rendszerből. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2020. augusztus 21.)

Otthonsuli. (Hegyi Erika miskolci újságíró, Borsod Online, 2021. március 19.)

Vannak olyan térségek és iskolák, ahol a digitális oktatás nem nagyon működik. (Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke, Hajdú Online, 2021. szeptember 23.)

Olvastam olyan véleményt, hogy Jakab Péter a kelleténél jobban ragadtatta el magát, amikor börtönbe küldte Orbán Viktort, és büntetésül Viktóriára keresztelte. A történeti hűség kedvéért rögzítem, hogy szeptember 20-án a Jobbik elnöke és parlamenti frakcióvezetője nem az azonnali kérdés alapszövegében erőszakoltatta meg lehetséges cellatársaival a miniszterelnököt.

Abban csak lopással vádolta. Orbán egyetlen mondattal válaszolt, Jakab pedig a viszonválaszban viktóriázott. Akár rögtönözhetett is volna, de tapasztalatból tudom, hogy ilyenkor az ember nem rázza ki kisujjából azt a fránya poént. A szójáték ült, és az országgyűlési vitakultúra mélypontjára süllyedt. Ráadásul egy másik ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter kétszer is kijelentette a nyilvánosság fórumain, hogy a legtöbb meleg a Fideszben található. Sőt, azt is szóba hozta, hogy a miniszterelnök öt gyereke közül az egyetlen fiú, Gáspár mintha kacérkodna a saját nemével.

Mindketten fogást kerestek a rendszer névadóján és működtetőjén, Orbán Viktoron. A homoszexualitás elítélésében véltek azonosulni az előválasztási szavazópolgárokkal. Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy olvasták a kormányhoz kötődő közvélemény-kutatók alapos és hiteles felmérését, miszerint a vidéki Magyarországon, különösen a falvakban előítélet övezi a saját neműkhöz vonzódókat. Ebből vonták le azt a következtetést, hogy a melegezést szavazatokra lehet váltani.

A kormánypárti politikusok a pedofília elleni törvény módosításához az utolsó pillanatban hozzácsaptak egy passzust a homoszexuálisok megbélyegzésére. Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek közül a miskolci és a hódmezővásárhelyi is odáig merészkedett, hogy a meleg kártyával az előválasztás második fordulójára versenyben maradhat a pesti jelöltekkel. A viktóriázástól és a gáspározástól még csak véletlenül se határolódtak el az ellenzéki pártok vezetői. A közös asztalnál ketten elszellentették magukat, a többiek pedig befogták az orrukat.

Az úgynevezett macskaasztalnál helyettük is megszólalt a nyugalomba vonult volt MSZP-pártelnök, Lendvai Ildikó, a hajdani SZDSZ-es és most DK-s Bauer Tamás, valamint a szintén hajdani SZDSZ-es és jelenleg pártatlan Tamás Gáspár Miklós. Ők a Facebookon erkölcsi szempontból értelmezték a helyzetet. Ezt a luxust nem engedhették meg maguknak a nehezen összeállt ellenzéki pártvezetők. Az iménti mondatot korántsem mentségül szánom nekik.

Tíz mondat a melegekről

Nem azon töri a fejét, hogy segítsen az egyszerű embereken, hanem azért ül össze még vasárnap is, hogy a buzik házasságát hogyan lehetne törvényesíteni, pedig tudhatnák, hogy abból nem származik gyerek. (Torgyán József kisgazda politikus a Horn-kormányról, Kecskeméti Lapok, 1996. március 7.)

Amit Szájer József képviselőtársunk tett, az a mi politikai közösségünk értékrendjébe nem fér bele. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet Online, 2020. december 2.)

A legtöbb meleg a Fideszben van. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Partizán, 2021. június 15.)

2021-ben a melegek kérdésével szembe lehet egymással fordítani a választópolgárokat. (Szécsi Noémi író, Magyar Narancs, 2021. július 1.)

Azt már nehezen viselem, hogy mondjuk a 9 éves kisfiamat a tanár úgy segíti föl a létrán vagy kötélen, ha egyébként tudom róla, hogy a fiúkhoz vonzódik. (Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Szeged TV, 2021. augusztus 30.)

Ne zsidózz! Most a melegeket gyűlöljük. (Vasvári Tímea kommentelő, Facebook.com, 2021. szeptember 2.)

Még Orbán Viktorból is lehet Viktória. (Jakab Péter Jobbik-politikus, YouTube.com, 2021. szeptember 20.)

Orbánnak akár kapóra is jöhet a durváskodás az ellenzékre mutogatáshoz. Nem ezzel fogjuk legyőzni. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Facebook.com, 2021. szeptember 21.)

Parlamenti politikus ilyet nem mondhat a parlamentben. (Bauer Tamás DK-s politikus, Facebook.com, 2021. szeptember 23.)

Az egyik miniszterelnök-jelölt, a hódmezővásárhelyi polgármester úr buzizással gyűjt híveket. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, Mérce.hu, 2021. szeptember 23.)

A budapesti főpolgármester tegnap föltett a fészbukos üzenőfalára egy videót. Rögtönözve fejtette ki az álláspontját, ezért nem ejt kétségbe a „Kicsit pipa vagyok.” kitétele. De ha pipa valaki, akkor dühös, ingerült, mérges. Fölösleges az indulatát enyhíteni azzal a fránya kicsittel. Elismerem persze, hogy a formatervezett indulat illik az ellenzék egyik miniszterelnök-jelöltjéhez, aki jövő tavasszal akár még Orbán Viktor kihívója is lehet.

Karácsony kibökte, hogy miért pipult be: „Vannak olyan pártok, akik nem örülnek annyira, hogy ilyen sokan akarnak online szavazni.” Lebeszélném arról, hogy akizza az ellenzéki pártokat, a nyilvánosság előtt vállalt hangneme azonban tükrözi a pasztell személyiségét. Ha valami piszkálja a csőrét, a véleményét úgy adja közre, hogy ne bántódjanak meg a politikai szövetségesei. Azért lefordítom a kijelentését. Az ellenzéki pártok közül az MSZP szavazói elöregedtek, és a DK-s hívek többsége is az idősebb korosztályhoz tartozik. A koruk miatt elképzelhető róluk, hogy digitális bevándorlók, idegenkednek a számítógéptől.

E feltételezés igazságtartalmát néhány éve azért nem vitattam, mert egy 2008-as felmérés szerint a hatvan fölöttiek 3,9 százaléka használta a világhálót. Nem sokkal később jutott hatalomra Orbán Viktor, és országlása alatt felgyorsult a fiatalok kivándorlása. Szüleik, nagyszüleik csak úgy tarthatták velük a kapcsolatot, ha igénybe vették a netet. Ennek hatására egy 2017-es felmérés szerint a nyugdíjasok közül immár 600 ezren használták a számítógépet. Ehhez jött tavaly márciusban a koronavírus, és nyomában a karantén. Az idősebbek már nemcsak a külföldön élő leszármazottjaiktól szigetelődtek el, hanem a Magyarország határain belüli rokonságtól is. Az elszigetelődés érzését azzal enyhíthették, ha a FaceTime-ra és a hasonlóképpen képpel kecsegtető digitális megoldásokra fanyalodtak.

Erről a helyzetről még nincs felmérés, de kiindulópont van hozzá. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2.021.864 öregségi nyugdíjas található Magyarországon. Vegyük tehát alapnak a kétmilliós számot! Ennek 4 százaléka 2008-ban 80 ezer volt, és 2017-ben a 600 ezer nagyjából 30 százalékot jelentett. Talán nem túlzom el a járvány digitális következményét, ha úgy saccolom a hatást, hogy manapság az öregségi nyugdíjasok 40 százaléka, körülbelül 800 ezer idős honpolgár él a világhálós kapcsolattartás lehetőségével. E becslés fényében kéne láttatni az ellenzéki előválasztás online részét.            

Digitális bevándorlóként eszem ágában sincs véleményt nyilvánítani az ellenzéki előválasztásra létrehozott online rendszer minapi összeomlásáról. Elgondolkoztatott azonban néhány megnyilvánulás, mindegyik az ATV-ben vagy rádiós vonzáskörzetében hangzott el.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke egy reggeli műsorban azt állította, hogy „Bedugították a rendszert.” (ATV, 2021.09.20.) Azt is elmondta, hogy az online szavazás digitális rendszerében van egy „belső kapu”, amelyet szándékosan hagytak nyitva. Valaki tehát belülről árulta el a számítógépes program sebezhető pontját, és ezt a politikai ellenfél, az Orbán-kormány természetesen kihasználta. No és kinek állt érdekében meggyöngíteni a választási szövetségbe tömörült ellenzéket? Na, kinek? Az MSZP másik társelnöke, Tóth Bertalan válaszolt egy esti műsorban, és a magyar miniszterelnökkel szövetkező kínai hackereket nevezte meg.

De mit kezdjünk azzal, hogy megszólalt Böcskei Balázs is? Az Idea Intézet kutatási igazgatója, aki mindig bemondatja, hogy szerződéses viszonyban áll a budapesti városházával, ezt pendítette meg: „Úgy tűnik, hogy el lett mérve a rendszer kapacitása.” Kijelentése a Spirit FM szeptember 20-i adásában hangzott el. S hogy még teljesebb legyen a kép, tegnap este, ugyancsak az ATV stúdiójában Donáth Anna, a Momentum Európa-parlamenti képviselője határozottabban fogalmazott: „A rendszer nem bírta a terhelést.”

A hat ellenzéki párt közül a nehéz helyzetben lévő MSZP azt a taktikát választotta, hogy a belső árulást hozza össze a külső (kínai) veszéllyel. A jelek arra utalnak, hogy ettől az ötvözettől remél szavazatokat jelöltjeinek az előválasztáson. A pillanatnyilag ugyancsak lejtmenetben lévő Momentum és a szakmai tekintélyükre rátarti politikai elemzők viszont óvakodnak attól, hogy konteókat gyártsanak. Nem szorulnak olyan elméletekre, amelyek közelebb vannak a képzelethez, mint a valósághoz. Életszerűbb helyzetből indulnak ki, és azt állítják, hogy szegény volt az eklézsia, nem áldozhatott elég pénzt az online rendszer kidolgozására. Még jó is, hogy most derült ki a sebezhetősége, nem pedig jövő tavasszal, az országgyűlési választáson.

Ettől persze akár még kínai támadás is lehet. Digitális bevándorlóként azonban megvárom, hogy a számítástechnikai szakemberek is kifejtsék az álláspontjukat. De az most is elvárható volna az ellenzéki pártoktól, hogy ha már választási szövetségbe tömörültek, akkor e kínos ügyről ugyanazt mondják a nyilvánosság fórumain.    

Naponta járok el mellette. Ha a Lehel-piac felől közelítem meg, úgy tűnik fel, mintha a szárnyas ló elrugaszkodna a földről. Ilyenkor felötlik, hogy Balla tanár úr a debreceni egyetemen lyukat beszélt a hasunkba Pegaszoszról, a repülő lóról, „aki” az ógörög Helikon hegyén szállt le, és patája nyomán forrás fakadt. Azóta a költészet szárnyalását jelenti. De ha nem hátulról közelítjük meg a szobrot, feltűnik, hogy baj van az elrugaszkodással. A szárnyak közepén jókora lyuk tátong, így pedig nem lehet szárnyalni.

Veres Kálmán Táltos nevű lova a West End Pláza bejáratánál meghökkentő időszerűséggel kecsegtet. Rejtély ugyan, hogy Izraelben miért éppen a költészet forrásáról és szárnyalásáról nevezték el a kémszoftvert, a nemzetközi botrány hozzánk is elágazó szálai azonban arról árulkodnak, hogy a feltárásból furcsán veszik ki részüket az érintettek. A magyar ügyészség hallgat róla, mert állítólag a nyomozás érdekei ezt kívánják. A kormányzat mellébeszél, mert ezt kívánja az államrezon. Az ellenzék egyelőre hanyagolja a nyomozást, mert kinyaralta magát, mielőtt visszatért volna a közéletbe. Aktivitása arra terjed ki, hogy véleményezi, amit a nyilvánosság képviselői már kikurkásztak.

Ha az olvasó megnézi a bejegyzés utáni összeállítást, észreveheti, hogy értékelhető mondatok leginkább újságírók, írók és politológusok kútfejéből csordogáltak. (Ha már ragaszkodunk a Helikon hegyén, vagyis a múzsák lakóhelyén csörgedező forráshoz.) Csak találgatom, vajon az ellenzéki politikusok miért késlekednek. A legjobb indulatú értelmezés szerint rosszkor jött nekik ez a fránya Pegasus-botrány, elvégre most magukkal vannak elfoglalva. Elég baj az nekik, hogy az előválasztás digitális rendszere összeomlott, talán nem is teljesen függetlenül az államilag lehallgatott közéleti személyiségek mobiltelefonjáról szerzett információktól.

Akik pedig egyáltalán mondanak valamit a Pegasusról, arra hivatkoznak, hogy amit megtudtak, azt nem tárhatják a nyilvánosság elé. Megsértenék az államtitkot, és ez börtönnel járna, jobbik esetben Kövér László országgyűlési elnök ítélné őket súlyos pénzbüntetésre. Jó pénzért érzik tehát rosszul magukat. Ezzel magyarázható, hogy szeptemberben legalább kéttucatnyi rádió- és tévéműsorban fejtették ki, miért nem oszthatják meg az információkat azokkal, akiknek az ablakán épp most kukucskál be a költészet lyukas szárnyú, hírszerzőnek álcázott jelképe.

Tíz mondat a Pegasus-botrányról

Tavaly nyáron én is egy kőbaltás Nokiáról szerveztem újra a felrobbantott Indexet. (Szombathy Pál újságíró, az Index volt főszerkesztője, Facebook.com, 2021. július 21.)

A szakmájukból fakadóan 2010 óta senki nem hallgattak le Magyarországon. (Szijjártó Péter külügyminiszter, Portfólió.hu, 2021. július 27.)

A kormány tagjai forró krumpliként dobálják egymás közt a felelősséget. (Ceglédi Zoltán politológus, Azonnali.hu, 2021. július 28.)

Minden közvetett bizonyíték a magyar államra utal. (Pethő András újságíró, Válaszonline.hu, 2021. július 29.)

Pegasus-ügyben mint a forró krumplit dobálják el maguktól a felelősséget a kormánypárti politikusok. (Somogyi Zoltán politológus, HírKlikk.hu, 2021. augusztus 5.)

Csak úgy, hasra ütéssel nem lehet akárkit lehallgatni. (Horváth József, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgató-helyettese, Délmagyarország, 2021. augusztus 14.)

Olyan országban élünk, ahol a Pegasus-ügy lényegében senkit sem érdekel. (Komlódi Gábor ügyvéd, ATV, 2021. augusztus 14.)

Úri passzióból vagy sznobizmusból nem vásárol az ember méregdrága kémprogramot. (Dalos György író, Mozgó Világ, 2021/9.)

A Pegasus-botrány megütötte a fideszes szavazókat is. (Holoda Attila energetikai szakember, az Orbán-kormány volt államtitkár-helyettese, ATV, 2021. szeptember 13.)

A magyar kormány szó szerint magáncélokra használja azt az eszközt, amit ilyesmire tilos volna, de nem is erre találták ki. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, 2021. szeptember 21.)

Tegnap megszólalt a miniszterelnök, a parlamentben válaszolt az ellenzéki politikusoknak. Például Gyurcsány Ferencnek felrótta az őszödi beszédet, idézett is belőle. Már majdnem kimondta a leggyakrabban idézett mondatot is, de végül megelégedett azzal, hogy „nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél évet”. A többit másra bízta.

Németh Szilárd a fészbukos üzenőfalán fűzte a hamarosan bemutatandó Elkxrtuk című film előzeteséhez: „Hazudtunk reggel, éjjel meg este. (Gyurcsány Ferenc)”. A Fidesz-politikus bátorságára vall, hogy párttársai helyett is védi a mundér becsületét. Amit például a pártelnök és miniszterelnök körülír, azt ő lefordítja a nép nyelvére. Kimondja azt is, amit a társai legföljebb sejtetnek. Ha pedig valamit nem ért, összefüggést keres az egymáshoz nem illő jelenségek között. S mert nem néz ki belőle a kultúremberség, aligha kérhető számon rajta, hogy Gyurcsány Ferencnek tulajdonítja azt a mondatot, amely 2006. május 26-án kétségkívül így hangzott el: „Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este.”

Mintha Németh Szilárd készpénznek vette volna, amit a volt miniszterelnök nemrégiben megfogalmazott: „A politikában nincs szerzői jog.” (Facebook.com, 2021.08.26.) Erről más a véleményem, de most inkább rögzíteném, hogy a neki tulajdonított szállóige Örkény Istvánig vezethető vissza. Állítólag így hangzott el 1956. október 30-án, a Szabad Kossuth Rádióban: „Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, minden hullámhosszon.” Látszólag olyan író gyakorolt önkritikát, aki az ötvenes évek legelején sematikus műveket adott ki a kezéből, majd kiábrándult Rákosiból, és Nagy Imre köréhez csatlakozott. Ezért 1956 után ötéves szilenciumot kapott.

De ha többes szám első személyben gyakorolt önkritikát, akkor olyan ember beszélt belőle, aki már túllépett az életmű romlékony mozzanatain. Csakhogy Örkény nem azt mondta, amit tulajdonítunk neki. Rab László derítette ki a Népszabadság Online 2007. március elsejei számában, hogy helyette bemondó olvasta föl ama bizonyos jegyzetet, benne a bűvös mondattal: „A rádió hosszú éveken át a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtott végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon.” Önkritikának nyoma sincs, inkább távolságtartónak hat a kijelentés. A nagy hírre vergődött gyurcsányiáda tehát egy ötvenhatos szállóige átköltése.

Tíz mondat Németh Szilárdról

Orbánista élmunkás. (Vári György irodalomtörténész, Magyarnarancs.hu, 2013. június 10.)

Összetéveszti a testmagasságát az IQ-jával. (Veress Jenő újságíró, Népszava, 2016. március 18.)

Politikai betanított munkás. (Kuncze Gábor volt SZDSZ-politikus, ATV, 2017. január 14.)

Elképzelése és szóhasználata nem esik egybe a kormány ízlésével és terveivel. (Lázár János Fidesz-politikus, miniszterelnökséget vezető miniszter, 168 Óra, 2017. január 19.)

Intellektuális vészfék. (Puskás Panni újságíró, ATV, 2017. május 25.)

A választó Németh Szilárdhoz butul. (Farkasházy Tivadar újságíró, Népszava, 2017. augusztus 12.)

A nemzet zsírtarkója. (Batka Zoltán újságíró, Népszava, 2018. március 5.)

Birkózik a szavakkal. (Majláth-Mikes László humorista, Magyar Hang, 2018. november 23.)

A nagy magyar pacaltáltos. (Váncsa István publicista, Magyar Hang, 2020. július 31.)

A politika Zámbó Jimmyje. (Dési János újságíró, Klubrádió, 2021. február 22.)

A mutatós igazságügyi miniszterről feltételezem, hogy ha elolvasta volna tegnapi bejegyzésemet a magánélet és a közélet szétválasztásáról, akkor talán nem cirkuszol a közösségi médiában. Tegnap ugyanis föltette az üzenőfalára, hogy a Telex kihagyott a kormánypárti politikusoknál „egy-egy 40 ezer interakcióval rendelkező bejegyzést, nálam most épp a szülinapi posztomat.” (Facebook.com, 2021. szeptember 19.)

Az elmarasztalás előzménye, hogy a Telex.hu-nak van egy lájkbajnoksága. Egyik munkatársa a fészbukos Crowdtangle-platform segítségével összegzi a magyar közélet szereplők posztjait dicsérő, méltató tetszésnyilvánításokat. Az eddigi utolsó hét (szeptember 10-től 17-ig) csúcstartója Orbán Viktor volt 258 ezer összesített lájkkal, a második Karácsony Gergely 194 ezerrel, a harmadik pedig a panaszkodó miniszter asszony 187 ezerrel. Ha jól értem, akkor azt kéri számon a képzeletbeli bajnokságot rendező portálon, hogy ha beleszámolták volna a „szülinapi” posztját is, még 34 ezret lehetett volna adni a tetszéseihez.

Ezzel két legyet üthetett volna egy csapással. A 221 ezer lájkkal nem érte volna utol főnökét, a miniszterelnököt, és megelőzte volna az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet. A Telex megvádolt munkatársa érdemben válaszolt neki. Akit érdekel, olvassa el a meggyőző indoklást. Azt már én fűzöm hozzá a magánélet és a közélet szétválasztását szorgalmazó bejegyzésem szellemében, hogy Varga Juditnak az említett héten két olyan posztja is volt, amely a 41. születésnapjához kötődött. Az egyik tetszésnyilvánításai talán beleszámolhatóak a lájkbajnokságba, a másiknak azonban - épp a vitatott 34 ezresnek - semmi köze a közélethez. Annál több a miniszter asszony tetszelgéséhez.

Sokat tapasztalt, 89 éves kollégám, Kulcsár István meg is jegyezte: „Nincs nap anélkül, hogy Varga Judit ki ne tenné magát a Facebookra. Én eddig azt hittem, hogy miniszter, és most kiderült róla, hogy celeb.” (Facebook.com, 2021. szeptember 15.) A bejegyzésem utáni összeállításban van egy vélemény, Hadházy Ákosé, aki politikai celebekről is tűnődik egy időközi választás ürügyén. Az a benyomásom, hogy nem érdemes csak azért napjában többször posztolni, ráadásul még fényképet is mellékelni hozzá, hogy aztán egy hiú politikai celeb összeadhassa a tetszésnyilvánításokat, és elhelyezhesse magát Orbán Viktor meg a miniszterelnök talán legesélyesebb kihívója között.   

Tíz mondat a celebről

A celebnek az a teljesítménye, hogy ismerik. (Sebeők János író, HírExtra.hu, 2009. május 10.) 

A celeb semmiből lett senki. (Gálvölgyi János színész, Vasárnapi Hírek, 2009. október 18.)

A celeb művileg tenyésztett ál-nagyság. (Nyerges András író, Galamus.hu, 2011. január 17.)

Celebségük néhány naptól néhány évig terjedhet, aztán alámerülnek abba a semmibe, ahonnan jöttek. (Kozák Gyula szociológus, Beszélő Online, 2013. október 2.)

Képesség nélküli híresség. (Veress Jenő újságíró, Népszava, 2014. január 2.)

A celeb a média által házilagosan előállított termék. (Hajnal Gábor közönségszervező, Magyar Idők, 2017. március 18.)

A celeb senkiből lett akárki. (Zöldi László újságíró, Facebook.com, 2018. január 14.)

A celebek celebkednek. (Krusovszky Dénes író, Magyar Narancs, 2019. november 14.)

Ma Borsodban úgy sem volt 220 ellenzéki delegált a 110 szavazóhelyiségben, hogy pártelnökök és politikai celebek is jelentkeztek oda. (Hadházy Ákos volt LMP-politikus, Facebook.com, 2020. október 11.)

Lehet, hogy idézőjelben egy senki vagyok. (Baukó Éva celeb, RTL Klub, 2021. február 11.)