Naponta járok el mellette. Ha a Lehel-piac felől közelítem meg, úgy tűnik fel, mintha a szárnyas ló elrugaszkodna a földről. Ilyenkor felötlik, hogy Balla tanár úr a debreceni egyetemen lyukat beszélt a hasunkba Pegaszoszról, a repülő lóról, „aki” az ógörög Helikon hegyén szállt le, és patája nyomán forrás fakadt. Azóta a költészet szárnyalását jelenti. De ha nem hátulról közelítjük meg a szobrot, feltűnik, hogy baj van az elrugaszkodással. A szárnyak közepén jókora lyuk tátong, így pedig nem lehet szárnyalni.
Veres Kálmán Táltos nevű lova a West End Pláza bejáratánál meghökkentő időszerűséggel kecsegtet. Rejtély ugyan, hogy Izraelben miért éppen a költészet forrásáról és szárnyalásáról nevezték el a kémszoftvert, a nemzetközi botrány hozzánk is elágazó szálai azonban arról árulkodnak, hogy a feltárásból furcsán veszik ki részüket az érintettek. A magyar ügyészség hallgat róla, mert állítólag a nyomozás érdekei ezt kívánják. A kormányzat mellébeszél, mert ezt kívánja az államrezon. Az ellenzék egyelőre hanyagolja a nyomozást, mert kinyaralta magát, mielőtt visszatért volna a közéletbe. Aktivitása arra terjed ki, hogy véleményezi, amit a nyilvánosság képviselői már kikurkásztak.
Ha az olvasó megnézi a bejegyzés utáni összeállítást, észreveheti, hogy értékelhető mondatok leginkább újságírók, írók és politológusok kútfejéből csordogáltak. (Ha már ragaszkodunk a Helikon hegyén, vagyis a múzsák lakóhelyén csörgedező forráshoz.) Csak találgatom, vajon az ellenzéki politikusok miért késlekednek. A legjobb indulatú értelmezés szerint rosszkor jött nekik ez a fránya Pegasus-botrány, elvégre most magukkal vannak elfoglalva. Elég baj az nekik, hogy az előválasztás digitális rendszere összeomlott, talán nem is teljesen függetlenül az államilag lehallgatott közéleti személyiségek mobiltelefonjáról szerzett információktól.
Akik pedig egyáltalán mondanak valamit a Pegasusról, arra hivatkoznak, hogy amit megtudtak, azt nem tárhatják a nyilvánosság elé. Megsértenék az államtitkot, és ez börtönnel járna, jobbik esetben Kövér László országgyűlési elnök ítélné őket súlyos pénzbüntetésre. Jó pénzért érzik tehát rosszul magukat. Ezzel magyarázható, hogy szeptemberben legalább kéttucatnyi rádió- és tévéműsorban fejtették ki, miért nem oszthatják meg az információkat azokkal, akiknek az ablakán épp most kukucskál be a költészet lyukas szárnyú, hírszerzőnek álcázott jelképe.
Tíz mondat a Pegasus-botrányról
Tavaly nyáron én is egy kőbaltás Nokiáról szerveztem újra a felrobbantott Indexet. (Szombathy Pál újságíró, az Index volt főszerkesztője, Facebook.com, 2021. július 21.)
A szakmájukból fakadóan 2010 óta senki nem hallgattak le Magyarországon. (Szijjártó Péter külügyminiszter, Portfólió.hu, 2021. július 27.)
A kormány tagjai forró krumpliként dobálják egymás közt a felelősséget. (Ceglédi Zoltán politológus, Azonnali.hu, 2021. július 28.)
Minden közvetett bizonyíték a magyar államra utal. (Pethő András újságíró, Válaszonline.hu, 2021. július 29.)
Pegasus-ügyben mint a forró krumplit dobálják el maguktól a felelősséget a kormánypárti politikusok. (Somogyi Zoltán politológus, HírKlikk.hu, 2021. augusztus 5.)
Csak úgy, hasra ütéssel nem lehet akárkit lehallgatni. (Horváth József, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgató-helyettese, Délmagyarország, 2021. augusztus 14.)
Olyan országban élünk, ahol a Pegasus-ügy lényegében senkit sem érdekel. (Komlódi Gábor ügyvéd, ATV, 2021. augusztus 14.)
Úri passzióból vagy sznobizmusból nem vásárol az ember méregdrága kémprogramot. (Dalos György író, Mozgó Világ, 2021/9.)
A Pegasus-botrány megütötte a fideszes szavazókat is. (Holoda Attila energetikai szakember, az Orbán-kormány volt államtitkár-helyettese, ATV, 2021. szeptember 13.)
A magyar kormány szó szerint magáncélokra használja azt az eszközt, amit ilyesmire tilos volna, de nem is erre találták ki. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, 2021. szeptember 21.)
