Zajlik egy csöndes vita, bár egyelőre inkább a Messengeren, a szélesebb nyilvánosság kizárásával. Többnyire újságíró kollégák fejtik ki álláspontjukat arról, vajon sajtótermék-e az, ami a Facebookon megjelenik. Szerintem az, marosvásárhelyi szerkesztő barátom szerint is, ő azonban hozzáfűzi, hogy „A Facebook szerkesztetlen sajtó.” A kiegészítést aláírom, és van egy konkrét példám is.

Békesi Lászlónak feltűnt Milák Kristóf „szálkás” izomzata, noha a pillangózó olimpiai bajnok egy évet kihagyott. Hat számban indult az országos úszóbajnokságon, amiből ötöt megnyert - mindössze háromhónapnyi edzéssel. Ezt a volt pénzügyminiszter lehetetlennek tartja, és titkot sejt a háttérben. Nem úszó-szakember, mégis beleszólt az úszók dolgába. Mentségére szóljon, hogy ex-távolugróként csaknem egy évtizedig elnökölte a magyar atlétikai szövetséget. Hallott valamit harangozni a dopping-vétségekről.

Nemcsak a világra szóló botrányokról szerzett tudomást, hanem arról is, amit a sportújságírók ritkábban kötnek a médiafogyasztók orrára. Ha ugyanis egy élsportoló megadta a tartózkodási helyét, de nem találják ott a dopping-ellenőrök, és ez háromszor ismétlődik meg, akkor bizony eltiltják az előlük bujkáló atlétát, súlyemelőt, úszót. (Hasonló okból épp egy olimpiai éremszerzésre esélyes magyar vívónő számíthat eltiltásra.)  

Békesi László látott már karón varjút, ezért pendített meg egy hírt. Milák Kristóf tavaly állítólag két hónapot töltött Ausztráliában, a világ egyik legjobb edzőjénél. Ez a két hónap meg az újabb három csaknem fél év, és már nem is szorul magyarázatra a szálkás izomzat meg a világ élvonalát ostromló eredmény. S bár nem volt szerkesztője a fészbukos bejegyzésnek, a szerző felkészültségéből telt arra, hogy óvatosan fogalmazzon.

Azt firtatta, hogy ha az úszók szövetségi kapitánya tudott a brisbanei kitérőről, vajon miért beszélt arról a nyilvánosság fórumain, hogy nem veszi föl a telefont Milák Budapest szomszédos kerületében. Ha pedig nem tudott az ausztráliai edzésekről, hogyan kíséri figyelemmel a válogatott úszók olimpiai felkészülését? De kijutott a feltételezésekből a magyar olimpiai funkcionáriusoknak is, akiknek tudniuk kellett, hogy tavaly hol tartózkodott Milák. Hisz’ az úszónak be kellett jelentenie az ellenőrök miatt. Elvégre „A brisbanei ’kirándulás’ a legdoppingérzékenyebb időszakra, az alapozó edzésekre esett.”

Békesi nem állított, nem gyanúsított, nem vádolt. Feltételesen fogalmazott. Nyolcvanon túl nem az ő dolga utánajárni a részleteknek, és válaszra (indoklásra) kényszeríteni a sportvezetőket. Az újságíróknak persze nem munkaköri kötelességük olvasgatni egy volt miniszter fészbukos bejegyzéseit. De ha megnyilvánulása napvilágot lát egy utánközlő portálon is, már nem tehetnek úgy, mintha mi sem történt volna. Az utánközlés az Újnépszabadság április 15-i számában jelent meg. N. Pál József a Nemzeti Sport április 16-i számában foglalkozott a Milák-jelenséggel.

Nemcsak az időrendből derül ki, hogy olvasta a bejegyzést. Abból is, hogy Békesi nevének említése nélkül szentelt neki egy zárójeles mondatot. Íme: „(Az Ausztráliából érkező e-mailt, miszerint ott készült titokban két hónapig, nem tudom komolyan venni.)” Az alapos felkészülés helyett az isteni gondviselésnek tulajdonítja az országos bajnokságon elért eredményeket: „Milák úszózseni, így rakta össze a Teremtő.”

A Népszava április 17-i számában látott napvilágot Varga T. Róbert cikke a Milák-jelenségről. A szerző a szövetségi kapitány „értetlen ábrázatát” emeli ki a sztárúszó teljesítményével kapcsolatban, és egy szóval sem említi a volt pénzügyminiszter és atlétikai elnök bejegyzését. Logikailag két eset lehetséges. Az egyik az, hogy nem olvasta a fészbukos bejegyzést, de az újnépszabadságos újraközlést sem, ráadásul a népsportos kolléga zárójeles megjegyzése is elkerülte a figyelmét. Ezt azért nehéz elképzelni róla. A másik eset külön bekezdést érdemel.

Ha a kormányzat befolyási zónájába tartozó sportújság és az egyetlen ellenzéki napilap nem veszi komolyan, illetve figyelmen kívül hagyja Békesi László bejegyzését, akkor a sportújságírók magatartása mögött nem világnézeti ok rejlik. Inkább az, hogy a párizsi olimpiai megkezdése előtt száz nappal nem akarnak dopping-botrányt kirobbantani. Mert ha esetleg kiderülne, hogy egyik bálványozott hősünk a lakóhelyétől 15472 kilométernyire akarta megalapozni az újabb aranyérmét, akkor ezt nemcsak a sportkormányzat venné tőlük rossz néven, hanem az aranyérmekre áhítozó közvélemény is.

Pedig nem kívánok sokat a magyar sportújságíróktól. Csupán azt kellett volna megkérdezniük a volt pénzügyminisztertől és az egyik nemzeti sportszövetség hajdani vezetőjétől, vajon honnan és hogyan jutott el hozzá a brisbanei kirándulás híre. S ha mégis igaznak bizonyulna a Békesi-feltételezés, az úszóválogatott szövetségi kapitányát meg a sportért felelős államtitkárt kellett volna szóra bírni, vajon milyen szerepet játszottak a brisbanei kiruccanás eltitkolásában.

A bejegyzésem utáni összeállítás arról árulkodik, hogy az olimpiák körüli doppingügyek nem mentek ritkaság számba, bár hozzájuk a sportújságíróknak akkoriban is kevés közük volt.

Tíz mondat a doppingról

Azonnal lemondok, ha egy olimpián magyar doppingügy lesz. (Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Magyar Hírlap, 1997. november 8.)

Több doppingeset után Athénban valakinek vállalni kell azt a munkát, hogy Pekingre mégis csak felálljon a csapat, és legyen egy magyar, sikeres, reménybeli csapat, ami majd tisztességesen helytáll. (Schmitt Pál, a MOB elnöke, Magyar Televízió, 2006. július 17.

A nevem mellett mindig ott lesz a dopping. (Kovács Ágnes úszó olimpiai bajnok, Stop.hu, 2008. január 9.)

Nem vagyok sem rosszabb, sem jobb a többieknél, már ami a doppingkérdést illeti. (Fazekas Róbert volt olimpiai bajnok diszkoszvető, Origo.hu, 2010. augusztus 4.)

Voltak olyan magyar sportolók, akiknek indokolt volt a rendszeres ellenőrzésük. (Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője, Magyar Nemzet, 2012. szeptember 8.)

Sajnos kijelenthető, hogy a két versenyező meg nem engedett szerhez nyúlt. (Baráth Etele, a Kajak-Kenu Szövetség elnöke, Magyar Távirati Iroda, 2016. augusztus 2.)

Akkor jelenthetjük ki, hogy valaki olimpiai bajnok, ha tíz év múlva sem lesz pozitív a lelete. (Bakanek György orvos, dopping-szakértő, ATV, 2016. augusztus 8.)

A dopping pofátlan csalás. (Sós Csaba edző, a Magyar Úszó Szövetség szakmai alelnöke, ATV, 2016. augusztus 12.)

Ismerek olyan versenyzőt, aki kinyitotta a szobatársa hűtőjét, és ott álltak benne az ampullák. (Fábiánné Rozsnyói Katalin kajak-mesteredző, 24.hu, 2019. december 23.)

Ő az egyetlen magyar atléta, akinek kétszer is doppingvétséget varrtak a nyakába. (Szalay Péter újságíró Fazekas Róbertről, Index.hu, 2024. április 18.)