Elgondolkoztató levelet kaptam. Szerzője Fidesz-szavazó, akinek a műveltségéből telik arra, hogy kulturáltan fogalmazza meg a véleményét. Csipkelődő sorait azért olvasom érdeklődéssel, mert ha megengedem magamnak velük szemben az iróniát, akkor el kell viselni az ő értelmiségi látásmódját is.

Méltányolja egyébként, hogy a Lefülelt mondatok című összeállításba a kormánypárti sajtóból is válogatok gondolatokat. Ezúttal viszont felrótta, hogy a két legutóbbi idézetcsokorban négy-négy fészbukos mondatot olvashatott. Ezt sokallja, szerinte megbicsaklott az arányérzékem. Megállapításában van igazság. Minden héten 21 mondatot adok közre, és az évente ezernél valamivel több közöltet mintegy két és félezerből választom ki. S bár igyekszem a teljes magyar sajtóból szemelgetni, nyáron, amikor a politikusok elmennek szabadságra, csak akkor jön ki az a fránya 21, ha a fészbukos üzenőfalakról az átlagosnál többet emelek le.

A levél hatására megnéztem az „előzsűrizett” mondatok listáját. Január első napja óta a Facebook 140-nél jár. Az ellenzék immár egyetlen napilapjából, a Népszavából hetvenet húztam alá, a másik politikai oldal szócsövéből, a Magyar Nemzetből harmincat. Ez azt jelenti, hogy a két mértékadó orgánum közül a Népszava heti átlagban két gondolatot „delegál” az összeállításba, a Magyar Nemzet pedig egyet. Az utóbbi azért kínál csekélyebb választékot, mert a kormánypárti véleményformálók annyira egy követ fújnak, hogy nehezebb az egyéni hangvételű, szellemes és lehetőleg egy sornál nem hosszabb okfejtéseket kiválasztani.

Az is csökkenti a patinás napilap mondattermő képességét, hogy a hivatalban lévő politikusoknak van lehetőségük közösségi üzenőfalat működtetni, hozzá munkatársat szerződtetni, sőt olykor még a bejegyzés angol fordításáról is gondoskodni. Legcsípősebb kijelentéseik és legfontosabb bejelentéseik kevésbé szorulnak rá a Magyar Nemzetre. Idén nyáron, különösen augusztusban volt olyan hét, amidőn kormánypárti politikustól csak fészbukos bejegyzésből közölhettem mondatot. S akadt olyan válogatás is, amelyből a szintén nyaraló ellenzéki politikusok gyakorlatilag eltűntek a nyilvánosság elől.

Köszönöm a Fideszhez húzó kommentelő levelét. Ironikusnak szánt sorai nélkül aligha tűnődtem volna el arról, hogy politikusaink tengeri szellőtől kisimult arcvonásokkal térhetnek vissza a gondolatok háborújába.     

Tíz mondat a Facebookról

A Facebook kommunista közösségi oldal lett sajnos. (Orbán Viktor miniszterelnök, Facebook.com, 2018. március 16.)

Orbán kiakadt a Facebookra, amit a Facebookon jelentett be. (Kovács István újságíró, Zoom.hu, 2018. március 22.)

Az, hogy egyáltalán létezik még az ellenzék, javarészt a Facebooknak köszönhető. (Ceglédi Zoltán politológus, 168 Óra, 2019. április 18.)

Remélem, Varga Judit igazságügyi miniszter megtalálja a jogi megoldást Zuckerberg úr vállalatának megrendszabályozásához. (Apáti Bence publicista, Magyar Nemzet, 2019. augusztus 17.)

Már nem a Magyar Közlöny a legfőbb jogforrás, hanem egy-két kormánytag Facebook-oldala. (Papp Zsolt újságíró, Népszava, 2020. december 23.)

Szeretném felhangosítani a patrióták hangját a Facebookon. (Rákay Philip publicista a Megafonról, Mandiner.hu, 2021. május 28.)

A facebookos tevékenységemben három munkatársam is segít. (Hoppál Péter Fidesz-politikus, SzabadPécs.hu, 2020. június 16.)

A megszállóknak most nem lőfegyverük van, hanem Facebookjuk. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2021. október 23.)

A Facebook lőfegyver. Kösz. Annak is szántuk. (Szűcs Gábor Róbert közgazdász, volt diplomata, Facebook.com, 2021. október 23.)

Még a saját Facebook-posztjaim szövegébe se szóltam bele. (Márki-Zay Péter volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Válaszonline, 2022. június 3.)

A múlt század hetvenes éveiben a Tömegkommunikációs Kutatóközpont érdekes felméréssel vétette észre magát. Kérdezőbiztosai a Cegléd környéki emberek tudatállapotát térképezték föl. Az egyik kérdés Rajk Lászlóra vonatkozott. Sokan vélték úgy, hogy fasiszta politikus volt, elvégre a „komenisták” végeztek vele. Nem tudták, vagy már elfelejtették, hogy nemzetközi kirakatper-sorozat áldozata lett, amelyet a kommunista pártokon belüli ellentétek is motiváltak. A felmérés meghökkentő eredményét nevezik kognitív disszonanciának.

Ha ezt nem jól tudom, kérem Vásárhelyi Máriát, hogy pontosítson. A közvéleménykutató cégnél dolgozott, és talán Cegléd környékén is járt. Majd több könyvet szentelt az újságírás rétegzettségének, az újságírók tudatállapotának. Ha rajtam múlna, a vizsgálat folytatását is reá bíznám, bár a médiahatóság aligha bízná meg ezzel az Orbán-rendszer ellenfelét. Aki tegnap listát készített a mögöttünk hagyott két hét abszurditásairól. Megemlített egy 32 éves Fidesz-politikusnőt, aki bányász oklevelet kapott. Szóba hozta a meterológusok két kirúgott vezetőjét, az augusztus 20-ról 27.-ére áthelyezett tűzijátékot. A médiahatóságot is, amely zokon vette, hogy egy rajzfilmben azonos nemű kisgyerekek megpuszilták egymást, ráadásul megfosztotta frekvenciájától a Tilos Rádiót.

Vásárhelyi Mária fölvett a listájára két Orbán Viktorhoz köthető mozzanatot is. A Budapest és a Balaton közti kerékpárutat egy 30 kilométeres, Felcsútra vezető kitérő hosszabbítja meg, és ugyancsak Felcsút kapott egy másfél milliárdos tavat, a rajta átvezető „hattyúhíddal”. Ezek is illenek a NER-hez, ám az a baj velük, hogy a szociológus-blogger Felcsútot kinevezte a miniszterelnök szülőfalujává. Nem is először, holott Orbán mindig hangsúlyozta, hogy nem Felcsúton született. Ezt a tegnapi bejegyzésben dokumentáltam is.

A nagy visszhangot keltő lista a fészbukon jelent meg, ahol a neves kutatónak csaknem ötezer követője van. Amikor reggel olvastam, a bejegyzés 557 lájkot kapott, és 450-en osztották meg. A rengeteg hozzászóló közül az egyik azt fejtegette, hogy a 32 éves Fidesz-politikus nem kapta, hanem adta a bányász oklevelet, és nem ő dolgozott három évtizedig bányászként, hanem a nagyapja. Azt viszont senki sem írta meg, hogy Orbán Alcsútdobozról származónak vallja magát. Ezt pótolom, bár a pontosítás aligha jut el Vásárhelyi Mária minden digitális ismerőséhez. Ők megerősödtek abban a hiszemben, hogy ha a miniszterelnök Felcsútot halmozza el a kegyeivel, akkor az csak a szülőfaluja lehet.      

Tíz mondat Felcsútról

Felcsút egyetlen különlegessége, hogy ott született a miniszterelnök. Gondolom, hamarosan Puskás Öcsi szülőhelye is Felcsút lesz. (Farkasházy Tivadar újságíró, Népszava, 2014. október 10.)

A miniszterelnök, majd ellenzéki politikus újra felfedezte a szülőfaluját. (Rajcsányi Gellért újságíró, Mandiner.hu, 2016. május 1.)

A baloldali ellenzék rohamot indított a miniszterelnök szülőfaluját, Felcsútot Alcsúttal összekötő kisvasút ellen. (Pelle János újságíró, Magyar Idők, 2016. május 7.)

A pénz Mészáros Lőrinc távozása után is aranyesőként hullik majd Orbán Viktor szülőfalujára. (Batka Zoltán újságíró, Népszava, 2018. április 25.)

Mi a haszna annak, hogy valaki Las Vegast csinál a szülőfalujából? (Simor András műsorvezető, ATV, 2018. november 12.)

Orbán Viktor bábáskodott a szülőhelyén létrejött futballakadémia fölött. (Szerető Szabolcs újságíró, Magyar Hang, 2020. július 3.)

A szülőfalujából választott egy olyan embert, aki soha az életben nem fordulna szembe vele. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus Mészáros Lőrincről, Index.hu, 2021. november 30.)

Az 1700 lakosú falu pedig, ahol a miniszterelnök született, további 1,5 milliárd forint állami támogatást kapott. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, 2022. július 2.)

Ilyen ország pedig nincsen, ahol a Budapesttől vezető vadonatúj kerékpárút tesz egy közel 30 km-es kitérőt a miniszterelnök szülőfaluja felé. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, 2022. szeptember 4.)

Ilyen ország pedig nincsen, ahol a miniszterelnök 1700 fős szülőfalujának másfél milliárd forintért egy mesterségesen épített tóban lévő mesterségesen épített szigeten lévő vendéglőhöz sok százmilliós költséggel építettek „hattyúhidat”, egy építészeti gnómot. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, 2022. szeptember 4.)

A legutóbbi napokban Lázár János beruházott, Dúró Dóra szobrozott, Kunhalmi Ágnes vereséget értelmezett, Jakab Péter elhatárolódott, Ungár Péter pedig bejelentkezett. Lefülelt mondatok.

Ami nem lett az övék, azt is képesek kordában tartani. (Sebes György újságíró a Fidesz médiapolitikájáról, HírKlikk.hu, augusztus 28.)

Még mindig szügyig állunk a szocializmusban. (Kukorelly Endre író, ATV, augusztus 29.)

Az ellenzék épp addigra fogott össze, mire a NER kiteljesedett. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, Index.hu, augusztus 29.)

Az Andik nem katáznak, de a Lőrincek andiznak. (Bödőcs Tibor humorista, Népszava, augusztus 29.)

Torzók az országban nem maradnak. (Lázár János beruházási miniszter, Hír TV, augusztus 29.)

Azt gondoljátok rólunk, hogy nem vagyunk szolidárisak, mert nem tartjuk rendszerszintű korrupciónak, amikor nem csak a balliberálisok kaszálnak? (Gajdics Ottó újságíró, Magyar Nemzet Online, augusztus 30.)

Fontosabb egy államférfinek a magyarsághoz fűződő viszonya, hogy mit tett a magyarságért, mint az, hogy mondjuk hogyan viszonyul a zsidósághoz. (Dúró Dóra Mi Hazánk-politikus, az országgyűlés alelnöke Horthy Miklósról, 444.hu, 2022. augusztus 30.)

A lényeg, hogy kicsi legyen, de fasiszta. Ahogy egykor a MIÉP, most a Mi Hazánk mondja ki azt, amit a Fidesz gondol, csak kormánypártként nem mondhat ki. (Bauer Tamás DK-politikus, Facebook.com, augusztus 30.)

A bátorság nagyon egyszerű: vessző helyett pontot kell tenni. (Molnár Gina, a Best FM Debrecen távozó műsorvezetője, Debreciner.hu, augusztus 31.)

Az MSZP még mindig az ellenzék legszervezettebb pártja. (Komjáthi Imre szocialista politikus, az MSZP társelnök-jelöltje, ATV, augusztus 31.)

Az MSZP ramaty állapotban van. (Almási B. Csaba újságíró, Mandiner.hu, szeptember 1.)

Az ellenzéki politika attól szenvedett, hogy a politikusok politológusnak képzelték magukat. (Ungár Péter, az LMP újdonsült társelnöke, Magyar Narancs, szeptember 1.)

Nagy Márton megszorításokért felelős miniszter. (Kálmán Olga DK-politikus, ATV, szeptember 1.)

Mára leharcolt, idős emberré pocakosodott. (Föld S. Péter újságíró Orbán Viktorról, HírKlikk.hu, szeptember 2.)

A kormány épp Európa legmagasabb gázárát számlázza ki. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, szeptember 2.)

A béketábort a nemzetközi hiánygazdálkodás tartotta egyben. (Révbíró Tamás műfordító a szocialista országokról, Facebook.com, szeptember 2.)

A világ változik, Magyarország viszont megpróbál nemzetkaraktert fabrikálni a változatlanságból. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, szeptember 3.)

Mindig akadnak politikai pártok, amelyek Horthyt tiszteletre méltó államférfiként tartják számon. (Dési János újságíró, Klubrádió, szeptember 3.)

Az ellenzék április 3. óta nem tesz mást, mint számolja halottait a csatatéren. (Jakab Péter volt Jobbik-politikus, Facebook.com, szeptember 3.)

A magyar embernek sikerült ellenzék nélkül maradnia. (Horváth Ferenc publicista, Debreciner.hu, szeptember 3.)

A Demokratikus Koalíció érett, erős közösség lett. Alkalmas feladatára: vezetni az országot. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, szeptember 4.)

Bolgár György különleges adottsága, hogy pontosabban foglalja össze az interjúalanyok mondandóját, mint ahogy ők kifejtették. E hasznos tulajdonság bosszulta meg magát a legutóbbi adásban. A Klubrádió műsorvezetője felhívta Tibori Szabó Zoltánt, aki a Babes-Bolyai Egyetem holokauszt- és genocídiumtanulmányok intézetét igazgatja. A neves kutató és publicista ugyanis egy izraeli lapban párhuzamot vont Ceausescu és Orbán Viktor között.

A rádióban elhangzott mondatát idézem a bejegyzés utáni összeállításban. Hogy amikor hírét vette a felcsúti ház tövében épülő stadionnak, beugrott neki Ceauesescu. A román diktátor az olténiai Scornicestiben építtetett stadiont, és szülőfaluja focicsapatát is bejuttatta az első osztályba. Miközben a kolozsvári professzor e párhuzamot pedzegette, Felcsútot nevezte Orbán szülőfalujának. A veterán műsorvezető pedig nemcsak tudomásul vette ezt, hanem jóváhagyólag még meg is ismételte. Szinte sajnálom, hogy mindketten tévedtek.

Tibori Szabó indokoltan fejtette ki a Ceausescu és Orbán hatalomgyakorlása közti párhuzamokat, ám olyan kiindulópontot választott, amely hamis, bár logikusnak látszik. Ha az ország első embere, mint nálunk tizenharmadik éve Orbán Viktor a háza tövébe stadiont építtet, akkor ugyebár az a település csak a szülőfaluja lehet. Csakhogy ezt miniszterelnökünk sosem állította, mindig Alcsútdobozra valónak mondta magát. Még akkor is, ha eme állításban szintén rejlik ellentmondás. A Kádár-korszak egészségpolitikája édesanyját sem hagyta bábaasszonyok kezén. Beszállították egy kórházi szülőosztályra, ezért olvasható a lexikonokban, hogy Orbán Viktor Székesfehérvárott született.

Bocsánatos vétek, hogy a felcsúti stadionépítés téves következtetésre csábított egy kolozsvári professzort. Mint az idézetcsokor tanúsága szerint egy Erdélyből elszármazott újságírót, Gál Máriát is, aki a kisebbségi kérdés talán legfelkészültebb szakírója. Bolgár György azonban évtizedek óta kíséri figyelemmel Orbán Viktor pályafutását, és igazán utánanézhetett volna, hogy korszakunk névadójának mi köze van Felcsúthoz. Tévedésével rangos közéleti személyiségek társaságába került, mint Bajnai Gordon és Márki-Zay Péter.

Máskülönben a szülőfalus párhuzam egyetlen emberre illik Magyarországon. Stadler József akasztói milliárdos a magánjövedelméből ajándékozta meg szülőfaluját egy stadionnal. Mint Ceausescu, már ő sem él, és a stadionjaikat rozsda marja.             

Tíz mondat egy téves feltételezéshez

Alcsútról, vagyis olyan átlagos dunántúli faluból származom. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, 168 Óra, 1992. június 9.)

Európában eddig egyetlen olyan vezető akadt, akinek fontos volt, hogy szülőfaluja bekerüljön az első osztályba. Ez a politikai vezető Ceausescu volt. (Bajnai Gordon Együtt-politikus, volt miniszterelnök Felcsúton, Népszabadság, 2013. június 15.)

Igazából nem is világos, hogy milyen alapon hívtak meg engem most ide a felcsútiak, hiszen én nem ebbe az óvodába jártam, és most ezt szégyellnem kell, látom, de az igazság az, hogy én Alcsúton jártam óvodába, mert csak nyolcéves koromban költöztünk ide, Felcsútra. (Orbán Viktor miniszterelnök, Kormány.hu, 2015. november 9.)

Olyannyira Alcsútdoboz volt a kormányfő szíve csücske, hogy 1997 őszén, még ellenzékben, de már az első nyertes választásra készülve fideszes frakcióülés volt a településen, aztán Orbán megígérte a választások előtt, hogy az első állami ünnepet szülőfalujában tölti. (Rovó Attila újságíró, Index.hu, 2019. április 13.)

Képzeljük el, hogy ha Gyurcsány, Horn Gyula vagy Antall József a saját szülőfalujában stadiont épít. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, ATV, 2020. június 16.)

Orbán Viktor szülőfaluja Alcsútdoboz, legidősebb fiúk születésekor itt élt az Orbán-család, később költöztek Felcsútra. Ez nem politika, hanem tény. (Zsohár Melinda újságíró, Fejér Megyei Hírlap, 2021. szeptember 25.)

A román Kondukátorhoz egyre több dolog kapcsolja a magyar illiberális vezetést, és ennek csak egyik - bár legismertebb - szimbóluma a Vezér szülőfalujába épített stadion és első ligás focicsapat. (Gál Mária újságíró, Népszava, 2022. február 10.)

A Fejér megyei falu szakralizálása minden elemében hamis - a jelenlegi miniszterelnök Székesfehérváron született, és Alcsúton nőtt fel. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava.hu, 2022. augusztus 27.)

Amikor a stadionépítés történt, nekem rögtön eszembe jutott Ceausescu, mert ő is a szülőfalujában épített stadiont. (Tibori Szabó Zoltán kolozsvári újságíró és egyetemi tanár, Klubrádió, 2022. szeptember 2.)

Akasztó és Stadler óta egyedül Orbán fejében született meg, hogy stadion épüljön egy faluban. (Nagy Bandó András humorista, Magyar Hang, 2022. szeptember 2.)

A Hír TV közel áll a kormányzathoz, bár nem közszolgálati orgánum. Azt vettem észre, hogy az ellenzék talán legismertebb politikusát, Gyurcsány Ferencet következetesen „bukott miniszterelnök”-nek nevezi. S mert a híradóműsorok bemondói súgógépről olvassák a szöveget, nem állítható róluk, hogy a magánvéleményüket adják közre.

Amúgy az említett közéleti személyiségért én se rajongok. De ha bemondó volnék egy tévében, megkérdezném a szerkesztőt, vajon nem volna-e szerencsésebb és tárgyszerűbb volt miniszterelnöknek nevezni. A demokráciában ugyanis választási vetésforgó van, és a végrehajtó hatalom fejének, a miniszterelnöknek a szavatossága előbb-utóbb lejár. Márpedig ha volt helyett bukottnak nevezik, akkor eme értelmezésben óhatatlanul benne rejlik, hogy akik a bemondókra erőltetik a ténymegállapító helyett az értékítéletes jelzőt, már nem tekintik demokratikusnak a hatalom gyakorlását.

Mellesleg a jelenlegi (örökös?) miniszterelnöknek is meg kellett válnia a hatalomtól 2002-ben. Mégse nevezték 2010-ig, újbóli hatalomra jutásáig bukottnak. Vagy ha nem jól emlékszem erre, akkor a nyilvánosság kormány közeli fórumain megszólalók rosszul tették. Amennyire mostanság a kormánypárti sajtóban Gyurcsány Ferenc eposzi jelzője a bukott, az ajvékolni igét épp annyira egyezményesen írják, mondják az ellenzéki politikusok és publicisták tevékenységére. Az ajvé jiddis indulatszó, azt jelenti, hogy ajaj. Szótári jelentése jajgat, óbégat, siránkozik. De tágabb (dühösebb) értelemben jelentheti azt is, hogy háborog, hőbörög, méltatlankodik, neheztel, tajtékzik, tiltakozik, zúgolódik.

Tobzódunk tehát a rokon értelmű szavakban, a kormánypárti megmondó-emberek mégis ragaszkodnak az ajvékolnihoz? Csak tán nem azért, hogy így fejezzék ki a fenntartásukat egy miniszterelnöki kijelentés ellen? Orbán Viktor szerint ugyanis „Mindenki ismeri a kormány álláspontját, az antiszemitizmussal szembeni zéró toleranciát.” (Miniszterelnök.hu, 2017. június 27.) Tartalmilag egyetértek vele, bár a megértést nehezíti, hogy egyetlen mondatban három idegen szót használt. Az antiszemitizmus ugyebár zsidóellenességet, zsidógyűlöletet jelent. A zéró nullát, semmit, a tolerancia pedig türelmességet mások vallása, véleménye, világnézete iránt.

Helyes, hogy a kormányzat nem tűri a zsidók megbélyegzését. Bizonyára ezzel magyarázható, hogy az antiszemitizmust nem engedi közel magához, csupán az antiszemitákat.

Tíz mondat a szavakról

A szavaknak nem a kimondásához kell bátorság, hanem a megfogalmazásához. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2006. március 25.)

A választó talán már akkor sem hinné el, hogy őszinte szavakat hall, ha véletlenül egy politikus ezzel kísérletezne. (Török Gábor politológus, Index.hu, 2011. március 2.)

Ez a rendszer a szegénységre és a boldogtalanságra nem talál szavakat. (Kácsor Zsolt publicista, Népszabadság Online, 2013. augusztus 31.)

Elég az a háború, amit szavakkal vívunk. (Kövér László Fidesz-politikus, Heti Válasz, 2013.  október 3.)

Ami van, az a demokrácia kifacsart, béna változata. Erre keressük a szavakat. (Esterházy Péter író, Könyvesblog.hu, 2015. július 27.)

A tudomány nehezen találja a szavakat. (Ungvári Tamás művelődéstörténész, Klubrádió, 2017. január 13.)

A szavak ideje lejárt. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2018. március 15.)

Az összes politikai gazemberség a szavakkal kezdődött. (Ungváry Rudolf író, 24.hu, 2019. augusztus 23.)

A politikában a szavak is tettek. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, Klubrádió, 2019. szeptember 11.)

Főleg az s végű szavakat szereti, mert azokat jól lehet sziszegni: liberális, migráns, Soros, vírus. (Farkasházy Tivadar újságíró Orbán Viktorról, Válaszonline.hu, 2020. május 8.)

Tegnap este két szemüveges nő nézett egymással farkasszemet. A szólás azt jelenti, hogy az ellenfelek mereven nézik egymást, igyekeznek kifürkészni a másik gyenge pontját. A helyzet azért volt érdekes, mert a stúdióvendég évekig ült a jelenlegi műsorvezető székében. S addig faggatta a politikusokat, amíg ki nem mondták azt, amit a világ minden kincséért el nem árultak volna.

Kálmán Olga idén áprilisban lett országgyűlési képviselő. Érthető, hogy pártja, a Demokratikus Koalíció fölkérte, legyen a képviselőcsoport szóvivője. Elvégre műsorvezetői előéletében megtanulta, hogyan kell a megírt szöveget úgy olvasni a súgógépről, mintha a megkomponált mondatok épp akkor jutottak volna az eszébe. A stúdiószereplésnek azonban volt egy ugyancsak tegnapi előzménye. A DK-frakció szóvivője sajtótájékoztatót tartott, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ugyanis az InfoRádióban a hatósági ársapkákról beszélt, és azt mondta róluk, hogy előbb-utóbb ki kell vezetni őket a piacról.

A sajtótájékoztató háromperces videó-összefoglalójában az újságíróból lett szóvivő kilencszer használta az ársapka kifejezést, és tízszer említette Orbán Viktort. E sűrítmény kellett ahhoz, hogy meghívják a régi műsorába. A stúdióban hét és fél perc alatt négyszer mondta ki az ársapkát és hatszor a miniszterelnök nevét. Kétféle kommunikáció ütközött. A kormányzati szerint az infláció eposzi jelzője a háborús, a DK-s szerint viszont az orbáni. Lélekben érdemes fölkészülni arra, hogy a kormánypárti és az ellenzéki politikusok hónapokig a két központosított jelzőt sulykolják.

Szöllősi Györgyi, az Egyenes beszéd jelenlegi műsorvezetője azt kérdezte az Egyenes beszéd volt műsorvezetőjétől, vajon a kormányzati megszorítások láttán-hallatán nem kellett volna-e a sajtótájékoztató helyett inkább tüntetést szervezni. A szóvivő asszony azzal hárított, hogy „Ennek most nincs itt az ideje.” A műsorvezető azonban nem hagyta magát. Gyurcsány Ferenc fészbukos bejegyzéseire utalva azt firtatta, mit jelent a gyakran ismételt „készülünk”. „Milyen cselekvésnek jött el az ideje?” Mire készül a Demokratikus Koalíció? A válasz így hangzott: „Igen, készülünk.” A műsorvezető nem erőltette tovább a kérdezősködést.

Az a benyomásom, hogy a hajdani műsorvezető egy pótcselekvéssel felérő sajtótájékoztató nyomán nem hívta volna meg politikus-szóvivővé vált önmagát. Vagy ha mégis, akkor kiszedte volna belőle azt, amit el akart titkolni a nyilvánosság elől.

Tíz mondat a szóvivőről

A szóvivő a gazda gatyamosója. (Kocsis Mihály újságíró, 24 Óra, 1995. április 29.)

Tudnia kell: ha hivatalba kerül, nem ő fog harangozni. Legfeljebb csak a harang lehet, de hogy nyelvet is kap-e, az már a bizalmon múlik. (Forró Evelyn volt kormányszóvivő Havas Henrik hatnapos kormány-szóvivőről, Kurír, 1995. október 3.)

Szóvivő az, akinek nincs saját véleménye, de jó színvonalon tudja visszaadni a másét. (Szále László újságíró, Magyar Hírlap, 2005. szeptember 13.)

A kormányszóvivő sokkal okosabb, mint azok a mondatok, amiket el kell mondania. (Ceglédi Zoltán politológus, Népszava, 2012. június 23.)

A „szakértők” és a „politológusok” ugyanazokat mondják, mint a pártok szóvivői, csak talán körmönfontabban. (Marton Attila veszprémi újságíró, Napló, 2014. január 17.)

Én arról tudok beszámolni, amiről szabad beszámolni. (Kovács Zoltán kormány-szóvivő, ATV, 2015. augusztus 21.)

Ön most olyan dologról próbál beszélgetni velem, ami nem van. (Kovács Zoltán kormány-szóvivő Kálmán Olgához, ATV, 2016. február 22.)

/Kálmán Olga: ”Önök ezt megpróbálták eltitkolni.”/ De sikerült? (Kovács Zoltán kormány-szóvivő, ATV, 2016. április 28.)

Bizalmi kérdés, hogy elhiszik-e nekünk, amit mondunk. (Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, Mandiner.hu, 2020. április 7.)

Immár repülővel közlekedve látja el a pártszóvivői feladatokat. (Lakner Zoltán politológus Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterről, Szeged.hu, 2021. október 28.)

Négy hónapja beszélünk róluk a nyilvánosság fórumain. De kikről is? A kisadózókról? Vagy inkább az adócsalókról? Esetleg a kényszervállalkozókról? Akárkik is, máig kellett eldönteniük, hogy mennek-e vagy maradnak. Valójában kiktől is búcsúzunk? Szemle az újságokból.

Agyő az adószakértőktől, az állatorvosoktól és az állattenyésztőktől. A betegápolóktól, a bértanároktól, a biztosítási ügynököktől, a bohócdoktoroktól, a boncmesterektől, a borbélyoktól, a böllérektől és a burkolóktól. A cigányzenészektől, a cipészektől, a dalszövegíróktól, a díszletmunkásoktól és a dramaturgoktól. Az erdőgazdálkodóktól, az építészmérnököktől, az épületüzemeltetőktől és az ételfutároktól. A fazekasoktól, a fényképészektől, a fodrászoktól, a foltvarróktól és a fotóriporterektől. A gázszerelőktől, a gerillamarketingesektől, a gépkocsivezetés-oktatóktól, a grafikusoktól és a gyógytornászoktól.

Búcsúzunk a hangoskönyv-felolvasóktól, a háziorvos-helyettesektől, a háztartási alkalmazottaktól, a hirdetésekből élő influenszerektől és a hullamosóktól. Az időjósoktól, az informatikusoktól, az ingatlanközvetítőktől, az íróktól és a jegesektől. A karikaturistáktól, a képkeretezőktől, a kérdezőbiztosoktól. a kiadói szerkesztőktől, a kisbíróktól, a klímaszerelőktől, a kozmetikusoktól, a könyvelőktől, a könyvkötőktől, a könyvügynököktől, a könyvvizsgálóktól, a közönségszervezőktől, a kőművesektől és a kutyasétáltatóktól. A lakatosoktól, a lámpagyújtóktól és a lovasterapeutáktól.

Elköszönünk a masszőröktől, a mentőorvosoktól, a műkörmösöktől, a növénytermesztőktől és a nyelvtanároktól. Az ószeresektől, az öregtársalgóktól, a pedikűrösöktől, a pesztonkáktól, a pékektől, a piackutatóktól, a pincérektől és a publicistáktól. A sintérektől, a sírásóktól, a suszterektől, a súgóktól, a személyi edzőktől, a szikvíz-iparosoktól, a színészektől és a szobafestőktől. A takarítóktól, a tévészerelőktől, az újságíróktól, az ügyeletes orvosoktól, az üvegesektől és az üzleti tanácsadóktól. A varrónőktől, a versfelolvasóktól, a virágkötőktől, a vízvezeték-szerelőktől, a zenészektől és a zugügyvédektől is búcsúzunk.

Tíz mondat a katásokról

Meglepő módon az állatorvosok közül kerül ki a legtöbb katás. (Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Népszava, 2022. május 6.)

Mit élhet át most egy katás Fidesz-szavazó? (Szigeti Ildikó újságíró, Facebook.com, 2022. július 12.)

A katások egy része visszamegy munkavállalónak. (Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Klubrádió, 2022. július 13.)

A katásokat régen maszeknek hívták. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2022. július 15.)

A katások sokkal kevesebb nyugdíj-járulékot fizetnek. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2022. július 15.)

A katás az új kulák. (Kardos Gábor publicista, Index.hu, 2022. július 20.)

A KSH adatai szerint mintegy 800 ezer vállalkozás van, ebből 450 ezer katás. (Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Magyar Narancs, 2022. augusztus 11.)

4326 egyéni vállalkozó adta be a szükséges adatokat, hogy az új kata alá tartozhasson. (Klein Ron újságíró, Világgazdaság.hu, 2022. augusztus 22.)

Maroknyi katás marad csak szeptembertől. (Molnár Zoltán újságíró, 24.hu, 2022. augusztus 22.)

Nem játék, amivel a katások szembenéznek. (Szabó Gyula újságíró, Index.hu, 2022. augusztus 31.)

Ha majd Dúró Dóra tevékenységét egyszer mérlegeli valaki, a róla szóló lábjegyzetben két mozzanatot említhet meg. Az egyik az, hogy mesekönyvet darált le a szexuális tartalma miatt, a másik meg az, hogy tegnap kitagadta a zsidóságot a magyar nemzetből.

Miközben a hivatali szobájában felavatott egy Horthy-szobrot, ezt mondta: „Fontosabb egy államférfinek a magyarsághoz fűződő viszonya, … mint az, hogy hogyan viszonyul a zsidósághoz.” A három pont helyén is mondott valamit, amit idézek a bejegyzés utáni összeállítás végén, most azonban nem akarom zavarni az olvasót az összpontosításban. Hadd ízlelgesse a mélyen szántó gondolatot. A parlamenti alelnökről egyébként az a benyomásom, hogy betanult, sőt betanított szöveget mondott. A férje, Novák Előd már hónapokkal ezelőtt beharangozta a Mi Hazánk álláspontját, miszerint a kormányzó úr államférfi volt, a munkássága pedig szoborért és budapesti díszpolgárságért kiált.

Volt annyi esze, hogy a bármelyik népcsoport, nemzetrész nyílt megkülönböztetésig ne jusson el. Azt az asszonyra hagyta. E magatartás szánalmas és szomorú, mindazonáltal a búvópatakként fel-felbukkanó Horthy-kultusznak reális alapja van a köztudatban. A kormányzó az országgyarapítás jelképe, aki a csonka 93 ezer négyzetkilométerünket 1938 és 1941 között 156 ezer négyzetkilométernyire növelte. S amelyik visszacsatolt városba fehér lovon bevonult, vitte magával a zsidótörvényeket is. Vági Zoltán történész pedig azt írta egy 1944-es fejleményről, hogy „Nálunk háromnegyed millió zsidó élt a német megszállás pillanatában.” (Mérce.hu, 2020.12.27.)

Az aligha véletlen persze, hogy a Mi Hazánk épp tegnap avatta Horthy mellszobrát. 1940. augusztus 30-án kaptuk vissza Észak-Erdélyt. Ha későbbi apám a zöld határon nem szökött volna át a román fennhatóság alatt maradt Dél-Erdélyből, akkor most nem tűnődhetnék arról, hogy az országgyarapítás ténye érzékenyen érint néhány százezer embert. Arányuk a jelenlegi Magyarország határain belül mintegy tízszázaléknyira tehető. S mert a Trianonban elszakított területek részbeni visszacsatolását Horthynak tulajdonítják, mindig lesz olyan párt, amely kihasználja a kormányzó kultuszában rejlő lehetőséget. Ilyen volt a MIÉP, a Jobbik, most pedig ilyen a Mi Hazánk is.

Mindig akadt kormánypárt, amely az Auschwitz utáni Európában nem mondhatta ki, hogy aki államfőként közreműködött 437207 magyar állampolgár bevagoníroztatásában, annak közterületen nem jár szobor. Most már jár, még ha csak 57 centis is. Ráadásul az ország házában, amelynek egyik alelnöke az Auschwitzban elpusztított magyar állampolgárok rokonait kirekesztette a nemzetből.              

Tíz mondat Horthy Miklósról

A Fidesznek nincs véleménye Horthy Miklós újratemetéséről. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Népszabadság, 1993. szeptember 6.)

Horthy Miklós a huszadik század legnagyobb magyar államfője volt. (Faludi Sándor Fidesz-politikus, Új Néplap, 2003. szeptember 8.)

A Jobbik ellenzékben és itt, a parlamentben is felvállalta, és majd kormányon is felvállalja, hogy Horthy Miklós a XX. század legnagyobb államférfija volt. (Vona Gábor Jobbik-politikus, YouTube, 2012. május 22.)

Továbbra is tartom, hogy Horthy Miklós nagy formátumú politikus volt. (Gyöngyösi Márton Jobbik-politikus, Magyar Televízió, 2013. november 4.)

Hogy mégsem temetett bennünket maga alá a történelem, azt néhány kivételes államférfinek köszönhetjük. Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek és Klebelsberg Kunó miniszternek. Kormányzó nélkül nincs miniszterelnök, miniszterelnök nélkül nincs miniszter, és ezt a tényt nem vonhatja kétségbe Magyarország második világháborús, gyászos szerepvállalása sem. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2017. június 21.)

Én nagy magyar hazafinak tartom Horthy Miklóst. (Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, ATV, 2017. június 22.)

Horthy Miklós történelmi, politikai karaktergyilkosság áldozata. (Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke, Magyar Hírlap Online, 2018. január 30.)

Horthy Miklós visszaadta a nemzet önbecsülését. (Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, hvg.hu, 2019. március 25.)

Az egész Horthy-korszak örökösei vagyunk. (Toroczkai László Mi Hazánk-politikus, Indavideó, 2020. március 1.)

Fontosabb egy államférfinek a magyarsághoz fűződő viszonya, hogy mit tett a magyarságért, mint az, hogy mondjuk hogyan viszonyul a zsidósághoz. (Dúró Dóra Mi Hazánk-politikus, az országgyűlés alelnöke, 444.hu, 2022. augusztus 30.)

Szívesen fogadom a régi kolléganő pontosításait, mert sosem tapasztaltam nála rosszindulatot. Ezúttal is messengeren (szigorúan négyszemközt) adta tudtul, hogy ellentmondást fedezett föl a 168 Óráról írott bejegyzésem utáni idézetcsokorban. A tíz mondatból az elsőben 168 óra jelent meg, négyben viszont 168 Óra. „Az elírás nyilvánvaló” - írta. Nem is annyira nyilvánvaló. A kettősség a hazai nyilvánosság múltjából adódik.

Az első magyar nyelvű (profi módon szerkesztett) újság 1780-ban jelent meg Magyar Hírmondó címmel. A két szóban olvasható nagy kezdőbetűk aligha függetlenek a nemzetközi gyakorlattól. Különösen a velünk ezer szálon érintkező német nyelvterülettől, ahol a főneveket amúgy is nagy kezdőbetűvel írják. A sajtóbeli névadások története azonban homályba vész. De ha egy papírra nyomtatott újság címe két szóból áll, akkor mindkettőt szokás nagy kezdőbetűvel írni. A rendszerváltás óta dokumentált szállóigék mintegy háromezres gyűjteménye tartalmazza a lelőhelyeket is, nos, egyetlen kivételt se találtam.

A nyilvánosság eszközrendszerének nevezett média második fejleménye, a rádió nálunk még nincs száz éves. A televízió nem egészen hetven. A világhálós portál pedig húsznál alig több. 242 év alatt a magyar nyelvű sajtó a nagy kezdőbetűktől eljutott a kisbetűkig. Ami a papír alapú változatától „megszabadított” 168 Órát illeti, az első idézet szerzője, Hadas Kriszta pontosan fogalmazott, amikor ezt írta: „Az volt a vágyam, hogy a 168 óra munkatársa lehessek.” A második mondata magyarázza, miért írta kisbetűvel azt a fránya órát: „Hála istennek ez sikerült, csakhogy a rádióműsort gyorsan megszüntették.” 

A Magyar Rádió egyik legismertebb műsora volt a szombat délutáni 168 óra. Írásos változatát azért kellett gyökeresen átalakítani, mert 1993 végén az elnöktelen Magyar Rádiót irányító alelnök megtiltotta a sugárzott interjúk újraközlését. Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy az alapítók közeledtek a papír alapú sajtó szokásjogon alapuló hagyományához. A nagy ó-val különböztették meg hetilapjukat az ellenőrzésük alól kikerült rádióműsortól.

Azon tűnődöm, vajon a hazai nyilvánosság miként jutott el a két szóból álló újságnevek nagy kezdőbetűitől a digitális sajtó csupa kisbetűvel írott, ráadásul az ékezeteket is mellőző neveihez. Talán akad valaki az újságírással kacérkodó kommunikációs szakos diákok között, aki diplomamunkában tekintené át a nagy és kis kezdőbetűk figyelemre méltó történetét.            

Lesz még ebben a bűnös városban Horthy Miklós-szobor és Wass Albert Színház. (Szilágyi György Jobbik-politikus Budapestről, Józsefváros, 2012. március 13.)

Nem szívügyem, hogy hazánkban Horthy-szobor álljon, de ettől még el tudom képzelni, hogy másoknak az. (L. Simon László Fidesz-politikus, Heti Válasz, 2012. június 21.)

Soha életemben nem értettem egyet azzal, hogy Horthy Miklósnak szobra legyen. (Rogán Antal Fidesz-politikus, parlamenti frakcióvezető, ATV, 2013. november 3.)

Hegedűs Lórántra néhány évente rájön az avathatnék, hiszen ugyanezt a Horthy-mellszobrot már 2007-ben felavatta a templomában. (Karsai László történész, Népszava, 2013. november 4.)

A jelenlegi viszonyok között nincs alkalmas időpont a Horthy-szobor avatására. (Tóth Gy. László politológus, Echo TV, 2013. november 8.)

A Fidesznek most úgy kellett a Horthy-szobor avatása, mint üveges tótnak a hanyatt esés. (Pesty László dokumentumfilmes, Echo TV, 2013. november 8.)

A kormány nem támogatja olyan politikus szoborállítását, aki kollaborált Magyarország elnyomóival, akármilyen egyéb érdemei is vannak. (Orbán Viktor miniszterelnök, nfft.hu, 2015. december 15.)

A szobor itt marad, amíg református lelkész vagyok e helyen. (Kis-Csaji Julianna nemeshodosi tiszteletes, Paraméter.sk, 2017. október 29.)

A Horthy-korszak 25 éve szoborért és díszpolgári címért kiált. (Novák Előd Mi Hazánk-politikus, Telex.hu, 2022. február 6.)

Nektek Horthy, nekünk cipők a Dunaparton. (Föld S. Péter újságíró, Facebook.com, 2022. augusztus 29.)