A szívhang-rendelet élénk visszhangot keltett a nyilvánosság fórumain. Nem vagyok az abortusz szakértője, és csupán annyi közöm van hozzá, hogy a feleségem úgynevezett Ratkó-gyerek. Az ötvenes évek közepén született, amikor megtiltották a terhesség megszakítását. A tegnap kirobbant vitához mégis két adalékkal járulhatok hozzá.

Az egyik az, hogy Ratkó Anna pesterzsébeti szövőnő az 1950-es Rákosi-kormányban lett az egészségügy minisztere. Csakugyan az ő nevéhez kötődik az abortuszellenes törvény, de a felkészültségéről mindössze annyit, hogy unokaöccse, Ratkó József a szegedi egyetem lapjába verset írt róla. A vissza-visszatérő refrén pedig ez volt: „S a tárgyragot két t-vel írta / Nagynéném, a miniszter asszony.” A későbbi József Attila-díjas költőt és nyírségi könyvtár-igazgatót ki is zárták érte az egyetemről. A másik adalék már személyesebb ennél.

Unokatestvérem az erdélyi faluban a csaknem százéves hagyományhoz híven a szomszédos faluból nősült. A múlt század elején hozzánk helyezett tiszteletes úr ugyanis észrevette, hogy az egymás közti házasodások nyomán a színmagyar, ráadásul reformátusok lakta kisközségben sok debil gyerek született. Ősztől tavaszig sűrítette a bálokat, és a szomszédos sváb gazdák szívesen engedték el táncolni a lányukat. Nem akarták megosztani a földet, amelyet az elsőszülött fiúnak szántak. Ezzel magyarázható, hogy temetőnkben, a fejfákon a férjek magyar vezetékneve után a feleségek németes neve olvasható.

Unokatestvérem románul beszélt a sváb feleségével, és várták az első gyermeküket. Csakhogy megbetegedett az asszony, és egyedül az abortusz menthette volna meg. Az, amelyet Ceausescu épp akkoriban tiltott meg. A feleség meghalt - a magzattal együtt. Unokatestvérem pedig a gyászév letelte után feleségül vette a felesége húgát, majd az NSZK-kormány kétszer tízezer márkájáért cserébe a német, svájci és francia határ kiszögellésében telepedett le. Még most, évtizedekkel később is ellilul a feje, ha valaki óvatlanul szóba hozza a Kárpátok géniuszát.

Egyébként nem valószínű, hogy az Orbán-kormány egészségügyi, oktatási és rendvédelmi minisztere, Pintér Sándor vezérezredes dolgozta ki az abortusz minapi megszigorítását. Mint ahogy azt se feltételezem róla, hogy Ratkó Annához hasonlóan két t-vel írja a tárgyragot. Még az is elképzelhető, hogy a biztonság kedvéért hárommal.

Tíz mondat az abortuszról

Kimondom: 1956 óta kormányrendelet, 1992 óta pedig a demokratikus parlament által szentesített magzat-tömeggyilkosság folyik Magyarországon. (Hegedűs Lóránt református püspök, Új Dunántúli Napló, 2000. november 13.)

Tisztában vagyunk azzal, hogy nem lehet ráerőltetni a társadalomra egy olyan törvényt, amit a nagy többség nem fogad el. (Semjén Zsolt KDNP-politikus, miniszterelnök-helyettes, Magyar Nemzet, 2011. február 19.)

A tömjénfüstből abortusztiltók bújnak elő. (Ceglédi Zoltán politológus, Hírszerző.hu, 2011. augusztus 24.)

Az élet szent és sérthetetlen, ez érvényes az eutanáziára és az abortuszra. (Harrach Péter KDNP-politikus, Index.hu, 2016. május 13.)

Az abortusz indoklás nélkül kérhető, és a helyzet vizsgálata nélkül el is végzik. (Dúró Dóra Mi Hazánk-politikus, Facebook.com, 2021. február 11.)

Minden ötödik megfogant gyermek abortusz áldozata. (Dúró Dóra Mi Hazánk-politikus, hír TV, 2022. május 27.)

Pintér Sándor mai jogszabály-módosítása, amellyel kötelezővé tenné, hogy abortusz előtt az anya meghallgassa az embrió szívhangját, nem kevesebb terhesség-megszakításhoz, hanem több lelki sérült emberhez vezet. (Dr. Cseh Katalin szülész-nőgyógyász, Momentum-politikus, Európa-parlamenti képviselő, Facebook.com, 2022. szeptember 13.)

Pintér Sándor valóra váltotta Dúró Dóra álmát, a szívhang meghallgatásához kötik az abortuszt. (Csengel Karina újságíró, Mérce.hu, 2022. szeptember 13.)

Egy nő arra kért egy hozzá nem értő férfit, hogy hozzon meg egy döntést a nőkről úgy, hogy őket nem kérdezi meg. (Garai Szakács László újságíró, Szeged.hu, 2022. szeptember 13.)

Takarodjatok a nők lába közül! (Rangos Katalin újságíró, Újnépszabadság.com, 2022. szeptember 13.)

Stumpf András hivatásrendünk, az újságírás egyik közismert tagja. Az első Orbán-kormány alapította Heti Válasz munkatársa, aki kollégáival együtt a nehezebbik utat választotta. Ama 2015-ös februári napon a miniszterelnökből kiábrándult Simicska Lajossal maradtak, és jó hetilapot csináltak. Majd a választási vereség után létrehozták a Válaszonline.hu című portált. Tengődnek, hogy vérbeli újságírók lehessenek, akiket a kormány szigorúbb karanténba zárt, mint az állami hirdetésekkel hébe-hóba megkínált baloldali-liberális orgánumokat.    

Azért írtam le ezt a néhány sort, mert Lendvai Ildikó szocialista politikussal egy konzervatív értékrendű szellemi műhely főmunkatársa készített figyelemre méltó interjút. A veterán politikusnő a múlt század nyolcvanas éveitől ismert a hazai nyilvánosságban. A rendszerváltás után húsz évet töltött az országgyűlésben. Nyolc éve vonult vissza a Parlamentből, de maradt a közéletben. Hetente többször is kifejti álláspontját a fontosnak vélt témákról, aztán valamelyik glosszát publicisztikává bővíti a Népszava szombati számába.

Cikkei néha kimaradnak, mert kell a hely ellenzéki pártelnököknek, akik nála rosszabbul írnak. De így is háromszáz valahány publicisztikája látott napvilágot, amelyekért nem fogadott el honoráriumot. Becslésem szerint az ellenzék immár egyetlen napilapja nyolc-tízmillió forinttal tartozik neki. A Lefülelt mondatok című heti összeállításban gyakran idézek tőle, bár inkább a fészbukos bejegyzéseiből, mint a cikkeiből. Nem föltétlenül azért, mert az újságban bátortalanabb (pártszerűbb), mint a glosszáiban. Az alkatához, érdeklődéséhez jobban illik a rövid, csípős, csúfondáros, háziasszonyi hasonlatokkal tarkított jegyzet, mint a terjedelmesebb, méltóságteljesebb publicisztika.

A rendszerváltás utáni szállóigék mintegy háromezres gyűjteményében húsz mondatával van jelen, e teljesítménnyel az élmezőny közepén helyezkedik el. Mindegyik országgyűlési évére jut tehát egy-egy szellemes gondolat, amelyek közül a legtöbb a Parlamentből való távozása után jelent meg. A tegnapi interjúban nyolc mondatát húztam alá, az újságoldalnyi beszélgetésekben a csúcs tíz körül van. A bejegyzésem utáni kijelentések közül egy közelíti meg a szállóigét, amelyben Orbánék vagyongyűjtéssel nyomatékosított hatalomgyakorlására utal.

Az idézetcsokrot nemcsak az igényes olvasóknak szánom. Átnyújtom egy olyan honanyának is, akit a kompromisszumokkal terhes politikusi lét sem fosztott meg az önálló gondolkodás és a jó íráskészség luxusától.

Mondatok Lendvai Ildikótól (Válaszonline.hu, 2022. szeptember 12.)

A Kádár-rendszer egyre pongyolább diktatúra volt.

A Rózsadomb ránk szavaz, Borsod és Szabolcs szegényei meg a Fideszre.

A Fidesz legnagyobb választási győzelme után keverte magát ígéretszegési cunamiba.

A rezsitragédiák idejét éljük.

/Orbánékról/ Van miből veszíteniük.

/Gelencsér Ferenc Momentum-elnök „Kitartás.” mondatáról/ Súlyosan elhibázott szóhasználat, de nem ilyen egyszavas bejegyzésekről kellene vitatkozni.

Az ellenzékből se boldogítana gyengécske figurák előtérbe kerülése.

Hova írnék, ha nem volna Népszava, hova járnék, ha nem volna ATV?

Az LMP nemrégiben megválasztott társelnöke megszüntette a tulajdonában lévő Azonnali.hu-t. Ekkor kérdezte tőle a Magyar Narancs munkatársa, hogy veszélyben vannak-e a vidéki portáljai is. Ungár Péter nemmel válaszolt. Majd néhány nap múlva megszabadult az EgriÜgyek.hu öt munkatársától. A hatodik pedig tartja a frontot - mint a Szombathelyen szerkesztett Úgytudjuk.hu egri rovatának szerkesztője.

A világháló másodpercek alatt hidal át több ezer kilométernyi távolságot. Meg se kottyanna neki a Szombathely és Eger közti négyszáz. De a nyilvánosság meg nem értéséről árulkodik, ha egy közéleti személyiség úgy képzeli, hogy a nyugati határszélről lehet irányítani egy északkelet-magyarországi redakciót. Elképzelhető persze az is, hogy nincs elég pénze, és szakmailag szokatlan kényszermegoldással kísérletezik.

Most hagyjuk figyelmen kívül, hogy egy miniszterelnöki főtanácsadó fia, akit Hende Csaba Fidesz-politikus az ellenzéki falak mögé juttatott „trójai faló”-nak nevezett. Néhány év múlva megtudhatjuk, mennyire hiteles e feltételezés. Addig is másból indulnék ki. Ungár Péter 2018-ban azt tűzte ki célul, hogy a 2022-ig tartó ciklusban felépíti önmagát. Edinburgh-ban szerzett geográfusi diplomájából és angol akcentusából telik a világfolyamatok áttekintésére, egy szombathelyi választókörzetben kampányolva pedig megismerte a vidéki Magyarországot. Az utóbbinak lett kulcseszköze a helyi portál. Tárgyalt Szentgotthárdon, Komlón, Pécsett, Egerben, Debrecenben is, az országos laphálózat azonban nem jött össze.

Ő viszont politikusként sikerrel járt. Immár az LMP parlamenti frakcióvezetőjeként és társelnökeként elérte, hogy van egy pártja, amelynek állami támogatásából pártsajtót építhet föl. Minek pazarolná tovább az apjától örökölt pénzt a nyilvánosság fórumaira? Sajnálom persze az újságírókat, akik a szolgálatába szegődtek, és most átverve érzik magukat. De ha nem érzelemmel közelítjük meg Ungár Péter lépéseit, akkor egy anyagilag jól eleresztett, vérbeli politikus képe rajzolódik ki előttünk. A legutóbbi években felépítette önmagát, most pedig leépíti a felépítés általa finanszírozott eszközrendszerét.

Mindazonáltal tiszteletét tehette volna az Azonnali és az Egri Ügyek szerkesztőségében, hogy személyesen köszönje meg az újságírók munkáját, és magyarázatot adjon nekik arról, hogy miért szabadult meg tőlük.         

Tíz Ungár Péter-mondat a nyilvánosságról

A Fidesz-média mára majdnem teljesen a teljes médiát jelenti. (Magyar Nemzet Online, 2016. október 21.)

Az lenne jó, ha minden pártnak lenne lapja. (Index.hu, 2018. június 11.)

Változtatni kell a jelenlegi médiastruktúrán, az erőforrásbeli fölényen. (Azonnali.hu, 2018. augusztus 27.)

/A Magyar Nemzetről/ Azt én sem gondoltam, hogy fenn tudok tartani egy mindennap megjelenő nyomtatott lapot, de azt elhittem, hogy online formában tovább tud működni. (Népszava, 2018. szeptember 4.)

Egy újság ne is legyen ellenzéki, csak ne legyen kormánypárti! (ATV, 2020. július 24.)

Tényszerűtlen ezt a vereséget a médiafölényre fogni. (Telex.hu, 2022. április 22.)

A mi szempontunkból még javult is ott, helyben a médiakörnyezet, mégis kikaptunk. (Telex.hu, 2022. április 22.)

Mi mindent megteszünk, hogy látszódjunk. (ATV. 2022. augusztus 2.)

/Az Azonnali.hu-ról/ Nem várható el tőlem, hogy életem végéig finanszírozzam. (Magyar Narancs, 2022. szeptember 1.)

/„Több vidéki portál is van még a tulajdonában. Azok is veszélyben vannak?”/ Nem. (Magyar Narancs, 2022. szeptember 1.)

A legutóbbi napokban Orbán Viktor nélkülözött, Schmidt Mária orbánozott, Schmitt Pál spórolt, Gyurcsány Ferenc elrontott, Gelencsér Ferenc kitartott, Farkasházy Tivadar pedig tükrözött. Lefülelt mondatok.

Gyurcsány tehetséges, de nem volt jó miniszterelnök. (Kardos András filozófus, Facebook.com, szeptember 5.)

Orbán Viktor, az antikommunista szabadságharcos. (Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Látószög.blog, szeptember 5.)

Márki-Zay egy fideszes, aki Orbán helyére vágyik. (Bartus László újságíró, Amerikai Népszava, szeptember 5.)

Ez a rendszer a beletörődésre épül. (Hajnal Miklós Momentum-politikus, ATV, szeptember 5.)

A rezsim következetesen és tudatosan a társadalom lebutításán dolgozik. (Síklaki István szociálpszichológus, HírKlikk.hu, szeptember 5.)

A kormány most hason csúszik Brüsszelben, hogy a pénzeket kikunyerálja. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Újnépszabadság.com, szeptember 6.)

Nem Orbán utazik. Szegedet hozzák fel Pestre. (Berkó Pál újságíró a határvadászok esküjéről, Facebook.com, szeptember 6.)

Mára a pedellus és az iskolaőr is órát tart. (Fábri Ferenc sajtólevelező, Népszava, szeptember 7.)

Ebben az országban nagyon komoly ellenzék él, amit az ellenzéki pártok nem tükröznek vissza. (Farkasházy Tivadar újságíró, HírKlikk.hu, szeptember 7.)

Kitartás. (Gelencsér Ferenc, a Momentum újdonsült elnöke, Facebook.com, szeptember 7.)

Kedves Gelencsér testvér! (Trencséni Dávid újságíró, 168.hu, szeptember 8.)

Intellektuálisan nem áll azon a színvonalon, ahol egy pártelnöknek kellene. (Hígvéghi Balázs Fidesz-politikus Gelencsér Ferencről, M1, szeptember 8.)

Akkor nem sikerült. Elrontottam. Most sikerülni fog. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, szeptember 8.)

Az ellenzéki oldalon sokadjára tesznek pontot az Orbán-rendszer végére. (Baka F. Zoltán újságíró, ATV, szeptember 8.)

Színre lépett a tökéletes fideszes állampárt a maga tökéletlen ellenzékével. (Ágh Attila politológus, Népszava, szeptember 8.)

A Fidesz jórészt azzal győzött, hogy Pétert „összegyurcsányozták”. (Berényi Károly hódmezővásárhelyi gyermekorvos Márki-Zayról, Magyar Narancs, szeptember 8.)

Egy ország határ nélkül olyan, mint a tojás héj nélkül. (Orbán Viktor miniszterelnök a határvadászok esküjén, Miniszterelnök.hu, szeptember 9.)

A magyar társadalom elszokott már attól, hogy ennyi gondja legyen. (Kéri László politológus, Magyar Hang, szeptember 9.)

Túlélünk, ha beledöglünk is. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Népszava, szeptember 10.)

Oltsa el a csapokat! (Schmitt Pál volt köztársasági elnök az energiatakarékosságról, 24.hu, szeptember 10.)

Egyre több politikus jelenti be, hogy nem tartja kizártnak az atomfegyver bevetését. (Krebsz János publicista, ÚjHét.com, szeptember 11.)

Vajon a Momentum nevű ellenzéki párt újdonsült elnöke megcsinálta, vagy inkább kicsinálta magát? Szeptember 7-én behódolt egy Amerikából begyűrűzött mém-divatnak, és egyetlen szóban foglalta össze a munkáját. 20.29-kor azt írta föl fészbukos üzenőfalára, hogy „Kitartás.” Sokan rótták föl neki, köztük e sorok írója is, hogy a nyilas köszöntés első szavát rehabilitálta, mely 1944 őszén, 1945 tavaszán így hangzott: „Kitartás, éljen Szálasi!”

Tegnapelőtti bejegyzésemben azt a következtetést vontam le, hogy a fiatal politikus kommunikációs gondokkal küszködik. Ennek egyik állomása volt, hogy a kitartást övező vitában történelmileg kompromittálódott szavakat próbált átértelmezni. Egy nap alatt lezajlott a purparlé, spongyát rá, bizonyára tanult belőle. Elkönyvelheti, hogy azok is megismerték, akik eddig nem hallottak róla. Csakhogy közben megszólalt valaki, aki tőlünk több ezer kilométernyire lakik, ám a világháló jóvoltából órákon belül más dimenzióba helyezte az eszmecserét.

Néhány éve az Egyesült Államokban él, és az Amerikai Népszava című digitális lapot szerkeszti. A cikkek alá ritkán írja a nevét, miután azonban az egész újságot maga írja, aligha kétséges, hogy a többes szám első személyben megfogalmazott mondatok mögött Bartus László rejlik. Márpedig a fejedelmi többes mondandójának a megfellebezhetetlenség látszatát kölcsönzi. Azt írta például, hogy „kötelességünk a fügefalevél alatt megmutatni a lényeget”. Ez olykor sikerült is neki, ilyenkor úgy véltem, hogy a fáktól mintha jobban látná erdeinket.

Ezúttal viszont egy korántsem szélsőjobbra sorolható párt elnökénél fedezte föl „az antiszemitizmus és a hungarizmus kristálytiszta ideológiáját”. Szerinte Gelencsér irálya „hungarista alapvetés, csak Csurkánál burkoltabb és rejtettebb formában”. Ha igaza volna, akkor az új elnökre szavazó momentumosok megőrültek, aminek egyelőre nem látom a jeleit. Bartus azt is hozzáfűzte, hogy talán akadnak majd, akik értékítéletét túlzásnak tartják. Nem tartozom közéjük, a súlyosan elmarasztaló írás inkább tévedés.

Gelencsér Ferenc a középiskolában valószínűleg rossz történelemtanárt fogott ki, és az ELTE nemzetközi szakán is nyelveket tanult, nem pedig a viszontagságos múltunkban mélyedt el. Ez elég rossz ajánlólevél egy pályakezdő pártelnök számára. Egyes szám első személyben mégis az a benyomásom, hogy a hungarizmus mögött lappangó nyilas eszméktől a 32 éves politikus olyan messze van, mint Makó vitéz Jeruzsálemtől. 

Tíz mondat Gelencsér Ferencről

Fiatalember, maga ellógta a történelemórákat. Ez a nyilasok jelszava. (Fábri Péter költő, Facebook.com, 2022. szeptember 7.)

Vállalhatatlan. (Ujhelyi István szocialista politikus, M1, 2022. szeptember 8.)

„Kitartás” - üzente követőinek, megspékelve egy kis piros-fehér-zöld lobogóval. (L. Simon László Fidesz-politikus, Facebook.com, 2022. szeptember 8.)

Intellektuálisan nem áll azon a színvonalon, ahol egy pártelnöknek kellene. (Hígvéghi Balázs Fidesz-politikus, M1, 2022. szeptember 8.)

Egy pártelnöknek tudnia kell, hogy vannak szavak, amelyek foglaltak. (Bartus László újságíró, Amerikai Népszava, 2022. szeptember 8.)

A szavak visszavétele nem egyszavas posztokban, csatakiáltásokban történik. Mert ez esetben pont úgy hangzanak, mint korábban, mikor elhasználódtak. (Sali Judit kommentelő, Facebook.com, 2022. szeptember 8.)

Ennek semmi köze a nyilasokhoz. Ő csak további kitartást kér. Mi mást tehetne egy kitartott? (Menyhért Jenő kommentelő, Facebook.com, 2022. szeptember 8.)

Tanult barátaim az új pártelnök szereplését látva most azt mondják, hogy nincs olyan párt, amire szavazni tudnának. (Hann Endre szociológus, Magyar Hang, 2022. szeptember 9.)

Aki ezt a szót így, magában használja, és közzé teszi, meggyalázva ezzel a melléje beszúrt nemzeti zászlót is, az vagy nyilas, vagy tök hülye. (Szűcs Róbert Gábor nyugalmazott diplomata, Facebook.com, 2022. szeptember 10.)

Nem magyaráznia kellett volna a magyarázhatatlant, hanem beismernie a tájékozatlanságot. (Kabai Domokos Lajos újságíró, Bekiáltás.blog, 2022. szeptember 10.)

Ezt firtatta az ATV vitaműsorában egy politikai elemző. Nem vitte túlzásba a kérdezősködést, lényegre törő szűkszavúsága azonban szöget ütött a fejembe. De mi is a helyzet azzal a fránya motorral?

Azt vettem észre, hogy a köztársasági elnökjelöltek kedvenc kifejezése. Általában ellentétpárjával, a fékkel együtt használják. Schmitt Pál olimpiai bajnok és sportdiplomata például szívesen öltözött bőrruhába, és márkás motorkerékpárral repesztett a magyar autópályákon. S amikor jelölték államfőnek, ezt hangoztatta: „Én nem leszek a kormány, a kormányzati törvényalkotás lendületének a gátja, sőt inkább a motorja.” (Népszabadság, 2010. június 25.) Majtényi László közlekedési szokásait nem ismerem, azt azonban tudom, hogy a hajózási jog szakértője. Midőn az ellenzék jelölte ugyanerre a posztra, épp az ellenkezőjét fejtegette: „Nem motor lennék, hanem fék.” (Magyar Narancs, 2017. január 12.)

Egy olyan országban, ahol Pozsgay Imre sikertelen jelöltsége, vagyis a kétigenes népszavazás óta gyönge a köztársasági elnökség intézménye, az államfőnek nem föltétlenül az a dolga, hogy motorizálja (gépesítse, irányítsa, lendületbe hozza, vontassa) a törvényalkotást, hanem hogy lassítsa. Máskülönben választott képviselőink éjfél előtt egy perccel nyújtják be a jogszabály-javaslatot, majd másnap az üresen tátongó széksorok előtt vezérszónokokkal értelmeztetik, harmadnap pedig megszavaztatják a parlamenti többséggel. Ha ezek után az államfő aláírja a társadalmi egyeztetés és hatástanulmányok nélkül elfogadott törvényeket, akkor az elnöki intézmény merő formalitás.    

Észrevettem azt is, hogy a pártelnökök szintén vonzódnak a motoros hasonlathoz, bár vele kapcsolatban a féket már nem emlegetik. A bejegyzésem utáni összeállításból kiderül, hogy vagy motorizálási (vontatási) szándékkal akarják lendületbe hozni a saját pártjukat, vagy már elnökként a szövetséges pártokat. Az utóbbit nevezzük szalámi-taktikának, leszalámizásnak. Ama bizonyos elemző a tévévitában azt firtatta, hogy az ellenzéki pártok cicaharcában melyik szervezet olvasztja majd magába, vagy legalábbis pacifikálja (elfojtja, lecsöndesíti, letöri, meghódítja) a többi kormányellenes pártot.

A jelek arról árulkodnak, hogy erre leginkább a Demokratikus Koalíció áhítozik, amely önmagát a legerősebb és legszervezettebb ellenzéki pártnak nyilvánította. Az a benyomásom, hogy van egy másik párt is, amely mindent megtesz, hogy vonszolja az ellenzéket: a Fidesz.

Tíz mondat a motorról

Mi voltunk a rendszerváltás motorja. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Orbánviktor.hu, 2007. február 16.)

A DK azzal a problémával nem boldogul, hogy a vezetője egyszerre motorja és tehertétele. (Radnóti Sándor filozófus Gyurcsány Ferencről, 168 Óra, 2012. október 18.)

Az ellenzéki együttműködés motorja lehetünk. (Bajnai Gordon, az E14-PM Választói Szövetség vezetője, volt miniszterelnök, FN24.hu, 2013. április 19.)

A közép-európai országok azt mondhatják, hogy mi vagyunk az Európai Unió gazdasági motorja. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2018. január 3.)

Motorja lehetünk az átalakulásnak. (Szél Bernadett LMP-politikus, ATV, 2018. január 23.)

Az ellenzéki összefogásnak a Jobbik a motorja. (Gyöngyösi Márton Jobbik-politikus, Index.hu, 2019. május 15.)

Az MSZP készen áll, hogy motorja legyen egy erős baloldali pólus létrehozásának, amely egyenrangú partnere lehet a liberális pártoknak 2022-ben. (Tóth Bertalan szocialista politikus, Népszava, 2019. október 19.)

Mi, szocialisták végig a motorja voltunk az ellenzéki összefogásnak. (Tóth Bertalan szocialista politikus, Facebook.com, 2021. október 28.)

A közös kormányfő-jelölt jelenleg inkább akadálya, mint motorja a kormányváltásnak. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus Márki-Zay Péterről, Index.hu, 2022. március 19.)

Melyik párt lesz az ellenzék motorja? (Gáspár Kristóf politológus, ATV, 2022. szeptember 8.)

Azt tanultam, hogy első helyre kell tenni a nevet. Perszonifikálni kell a címet, máskülönben Mr. Algoriimus a századik helyre sorolja a cikket, holott minél előbbre kerül, annál többen kattintanak rá. Félő, hogy e tapasztalat Gelencsér Ferenc esetében nem jön be. A Momentum újdonsült elnöke a gyermeket váró Donáth Anna lemondása után alighanem azért lett első ember, mert a nála esélyesebb jelölteket a kormánypárti sajtó kikészítette. Az ismeretlenség homályából érkezett 32 éves politikus pedig besétált a nemzedéki párt elnöki székébe. Három mozzanatot jegyeztem föl róla.

Publicisztikával vétette észre magát a Magyar Hang nevű hetilapban. A rendszerváltás után született, világlátott, nyelveket beszélő értelmiségiek képviselőjeként nemcsak az Orbán-rendszertől határolódott el, hanem a hatalomgyakorlás gyurcsányi módjától is. Az pedig azért nem lep meg, hogy épp úgy osztotta ki az urbánusokat, mint a népieseket, mert amikor 32 éves voltam, hasonló hangvételű cikkeket írtam. Ha mulatságosnak tartanám a történelemszemléletét, óhatatlanul hajdani naivitásomról állítanék ki bizonyítványt. E publicisztikában volt egy szellemes mondata is, amellyel az Orbán-rendszer haszonélvezőit jellemezte: „Öltönyt lehet venni, pedigrét nem.” (Magyar Hang, 2022.08.25.)

A második mozzanat már kínosabb. A fészbukos üzenőfalára fölírta, hogy „Kitartás.” Fábri Péter költő azonnal megjegyezte: „Fiatalember, maga ellógta a történelemórákat. Ez a nyilasok jelszava.” Gelencsér Ferenc magyarázkodásba kezdett, és tagadta a foglalt szavak gyakorlatát. Holott magára adó közéleti személyiség nem kísérletezik az élettér, a talajgyökér, a végső megoldás (Endlösung) vagy a Szálasi-féle kitartás átértelmezésével. E hibát 32 éves koromban se követtem volna el, és Gelencsér Ferenc is választhatta volna az elszántságot, az eltökéltséget, a helytállást, a megingathatatlanságot, a rendületlenséget vagy a tántoríthatatlanságot.

Elismerem, hogy a kitartás egyszerűbb, érthetőbb kifejezés, nem véletlenül csaptak le rá a szélsőjobboldali (nyilas) publicisták. Használata azonban tragikai vétség egy mégiscsak modernitásra, európaizálásra törekvő pártvezető esetében. Egyébként a pályakezdő pártelnököt fölkészítették arra a kommunikációs tréningen, hogy élénk gesztikulációval kölcsönözzön nyomatékot a (nem igazán kiforrott) gondolatainak. Arra viszont elfelejtették fölkészíteni, ami vagy bosszúságot, vagy nevetést váltott ki a tévénézőkből. Gelencsér úr oly gyakran csapta össze a két tenyerét, hogy az ingéhez csippentett hangerősítő „jóvoltából” a csattanások élvezhetetlenné tették a szavait.

Az imént kifejtett előzmények után talán jobb is.

Tíz mondat a Momentumról

Abban hiszünk, hogy velünk fejezi be Magyarország a rendszerváltást. (Fekete-Győr András, 24.hu, 2017. március 5.)

A Momentum azért jött létre, hogy ne kelljen azokra szavazni, akik miatt itt tartunk. (Pottyondy Edina, hvg.hu, 2017. július 18.)

Mi nem 2018-ra szövetkezünk, a Momentum jó pár évtizedig itt lesz Magyarországon. (Fekete-Győr András, 24.hu, 2018. január 15.)

Azért hoztuk létre a Momentumot, hogy piacpárti, Európa-párti, progresszív alternatívát kínáljunk. (Cseh Katalin, Válaszonline.hu, 2019. április 29.)

Egy pincében ülésező baráti társaságból az ellenzék meghatározó erejévé váltunk. (Cseh Katalin, Magyar Narancs, 2019. december 5.)

Az lesz a feladatunk, hogy nyugdíjba küldjük a múltat. (Fekete-Győr András, Magyar Narancs, 2020. január 9.)

Pontot kell tenni a rendszer végére. (Orosz Anna, ATV, 2021. június 2.)

Most a demokrácia maradékát kell megvédenünk. (Donáth Anna, 168 Óra, 2021. december 16.)

Nem véletlenül Budán tarolt a Momentum. (Gelencsér Ferenc, SzabadEurópa.hu, 2022. június 20.)

Kitartás. (Gelencsér Ferenc, Facebook.com, 2022. szeptember 7.)

Szegeden, nyilván az egyetem miatt mindig akadtak jó újságírók. Hollósi Zsolt az egyik legjobb kulturális újságíró Magyarországon. Amit ő nem tud, azt nem is érdemes tudni például a zenei életről vagy a szegedi szabadtéri játékokról. Alaposságára jellemző, hogy rendszeresen bújja szakmánk rohamosan gyarapodó kézikönyveit.

A minap fészbukos üzenőfalán panaszolta, hogy 7990 forintért megvette a Szólások, közmondások eredete című kötetet, és „a 15. oldal után a 49. következik, majd a 80. után újra indul a 49. oldallal”. Gyakran forgatom Bárdosi Vilmos nyelvész művelődéstörténeti áttekintését, és nincs okom a bosszúságra. Bizonyára azért nincs, mert a 2015-ös kiadást olvasgatom. Ha Hollósi kolléga immár a sokadik kiadást vette meg, akkor ez azt is jelenti, hogy a vaskos és tartalmas kötet népszerűségnek örvend a tájékozódni vágyók körében.

Itt van például egy mondat, amely szó szerint fejtörést okozott. Az Index.hu szeptember 6-i számában Gáspár Gergő újságíró cikkének ezt a címet adta: „Görögországban fogták el a magyar bűnözőt, van bőven vaj a füle mögött.” A szólás eredetéről némi iróniával azt írja Bárdosi professzor, hogy „új keletű nyelvi szülemény”. Szerinte az ősforrás egy piac. Valaki vajat lopott, és a kalapja alá rejtette. A tűző napon azonban elolvadt az a fránya vaj, és azért leplezték le a tolVAJt, mert az arcára csorgott. A szólás német közvetítéssel jutott el hozzánk, és így fordítottuk magyarra: Akinek vaj van a fején, ne menjen a napra. Akinek tehát gyanús ügyei vannak, jobban jár, ha nem keresi a nyilvánosságot.

Az Index ifjú munkatársa rangos társaságban találhatja magát. A tapasztalt újságírók közül a vaj fül mögötti változatát szorgalmazta Dull Szabolcs, Méhes Gábor, Mérő Vera, Péterfi Judit, Rónai Egon és Tamás Ervin. Ők pedig politikusok társaságában találhatták magukat. Szintén „fülezett” Bajnai Gordon, Bokros Lajos, Brenner Koloman, Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely, Kunhalmi Ágnes, Molnár Zsolt és Vadai Ágnes. A téves szólások gyűjteményét azért nem mellékelem a bejegyzés utáni összeállításban, mert vannak olyan közéleti személyiségek is, akik helyesen és pontosan értelmezik a nagy hírre vergődött piaci jelenetet. Övék alább a csokornyi idézet.

Tíz mondat a vajazott fejről

Torgyánnak tíz kiló vaj van a fején. (Csintalan Sándor szocialista politikus, Zalai Hírlap, 1995. július 22.)

Néhány nap múlva eljön az igazság pillanata. Kiderül, hogy ki akarja a politikai elit tüdőszűrését, és ki az, akinek vaj van a fején. (Répássy Róbert Fidesz-politikus az országgyűlési képviselők vagyonbevallásáról, Népszabadság, 2000. december 2.)

A tüdőszűrés a tüdőre vonatkozik. Ha Dr. Répássy képviselőtársam arra kíváncsi, hogy kinek van vaj a fején, akkor a fejét kell nézni. (Kuncze Gábor SZDSZ-politikus, Népszabadság, 2000. december 2.)

Ha nincs vaj a fejükön, félnivalójuk sincs. (Csontos János újságíró, Magyar Idők, 2016. június 11.)

Ha a fejünkön egy deka vaj lenne, akkor nem sétálnánk a napon. (Majtényi László alkotmányjogász, az ellenzék volt köztársasági elnökjelöltje, ATV, 2017. szeptember 21.)

Szinte mindenkinek vaj van a fején. (Deák Dániel szociológus az Orbán-rendszerbe épülőkről, Magyar Nemzet, 2018. február 3.)

Sok vaj gallért tud győzni, ha sikerül napra vinni a fejet. (Lévai Júlia újságíró, Facebook.com, 2019. április 3.)

Ha van egy csöpp esze, nem kavar botrányt - akinek vaj van a fején, ne menjen a napra. (Horváth Gábor újságíró Lukasenka fiáról, a Belarusz Olimpiai Bizottság elnökéről, Népszava, 2021. augusztus 4.)

Ne higgyük, hogy a magánéletben való kurkászás csak annak árthat, akinek vaj van a fején. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2021. december 4.)

A háború mindig jól jön azoknak, akiknek éppen valami vaj van a fejükön. (Iványi Gábor lelkipásztor, Jelen, 2022. március 24.)

Van köztünk egy publicista, akit tehetségesnek tartok. Bár olykor a mondatai bántónak, pontatlannak, melléfogásnak bizonyulnak. Nemrég például elém került az, amit Puzsér Róbert Bangónéról írt. Január 25-én a fészbukos üzenőfalán „kriptofideszes némber”-nek nevezte.

A némber asszonyállatot, fehérnépet, nőszemélyt jelent, átvitt értelemben pedig kurvát, lotyót, ringyót, szajhát. S bár az Alkotmánybíróságnak van egy határozata, miszerint a közéleti személyiségnek többet kell elviselnie, mint az átlagembernek, egy politikusnő biztosan nem köteles elviselni a patriarchális társadalom értékítéletét képviselő közíró lenéző, megalázó, megvető kifejezését. Annál is inkább, mert a kripto- előtag rejtettet, titkosat jelent, átvitt értelemben beépített embert, árulót. Márpedig az említett politikusnőt nem azért távolították el az MSZP-ből, mert feslett életet élt. Nem is azért, mert a kormánypárt megbízásából bomlasztotta az ellenzéki pártot. Kizárólag azért, mert diplomát füllentett magának.

Máskülönben a kripto kifejezés ősrégi találmány, de csak 1945-ig mennék vissza. Az 1948-ig tartó koalíciós korszakban Rákosi beépített emberének, kriptokommunistának tartották a korabeli publicisták a más pártokban szerepet vállaló Erdei Ferenc szociográfust, Ortutay Gyula etnográfust és Veres Péter írót. Ma már nehéz dokumentumok híján eldönteni, vajon okkal vagy ok nélkül-e. Az viszont tény, hogy pártjaikban parázs viták dúltak a követendő útról. Ráadásul Rákosi Mátyás mestere volt a vele szövetséges pártok leszalámizásának. Innen már csak egy lépés gondolatban a 2010 utáni ellenzék helyzete.

Ha beírtam a keresőbe, hogy áruló, akkor feltűnt, hogy a közéletben több politikust minősítettek hazaárulónak, mint árulónak. De ha összpontosítottam az árulóra, akkor csomópontok rajzolódtak ki. Például az ellenzéki pártok 2018-as és 2022-es országgyűlési választást megelőző útkeresései. Különösen Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt és Ungár Péter LMP-politikus aktivizálta magát a belső ellenség feltárásában, megbélyegzésében, minősítésében. Okkal vagy ok nélkül, ezt megint csak nehéz eldönteni.

Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy amit a Fidesz aknamunkájának véltek és vélnek, az voltaképpen az ellenzéki útkeresés félreértése. Az is feltűnt persze, hogy az immár tejhatalmat gyakorló kormánypárt a szalámizásban (a belső ellentétek kihasználásában) hajlamos ügyeskedni.

Tíz mondat az árulókról

Ő nem zsigerileg áruló, hanem alkalom szülte áruló. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök Gyurcsány Ferencről, Index.hu, 2014. augusztus 27.)

Az árulóknak szevasz, akit kell még, azt kibaszom. (Simicska Lajos üzletember, a Fidesz volt gazdasági háttér-embere, Magyarnarancs.hu, 2015. február 6.)

Barátilag figyelmeztettek, ha nem fogom be a számat, kollaboránsnak, árulónak fognak bélyegezni. (Molnár Zsolt szocialista politikus, hvg.hu, 2017. július 26.)

Néhányan lehetnek csak, akik a Fidesz jól fizetett haszonélvezői, beépített emberei. (Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, 168 Óra, 2017. július 27.)

Az ellenzék legnagyobb pártja azzal szórakoztatja magát, hogy ki az áruló. (Horn Gábor volt SZDSZ-politikus az MSZP-ről, ATV, 2017. július 27.)

Aki bármilyen módon megtöri az összefogást, az áruló, a rendszer része. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester az ellenzékről, 444.hu, 2018. augusztus 20.)

Az egykor külső támadások már belső támadások. Többet árulózzuk mi egymást, mint ők minket. (Ungár Péter LMP-politikus, atv.hu, 2018. október 18.)

A Fidesz ott van az ellenzéken belül is. (Márki-Zay Péter volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, 2022. augusztus 2.)

Bizonyos szereplők, akiket szerintem külső erők is irányítottak, szétverték a pártot. (Ungár Péter, az LMP újdonsült társelnöke, Magyar Hang, 2022. szeptember 2.)

Gyurcsány tizenöt évvel ezelőtt kormányzott, egy olyan párttal a háta mögött, amelyet a párt-pénztárnokon keresztül a Fidesz mozgatott. (Bartus László újságíró, Amerikai Népszava, 2022. szeptember 5.)

Elgondolkoztató levelet kaptam. Szerzője Fidesz-szavazó, akinek a műveltségéből telik arra, hogy kulturáltan fogalmazza meg a véleményét. Csipkelődő sorait azért olvasom érdeklődéssel, mert ha megengedem magamnak velük szemben az iróniát, akkor el kell viselni az ő értelmiségi látásmódját is.

Méltányolja egyébként, hogy a Lefülelt mondatok című összeállításba a kormánypárti sajtóból is válogatok gondolatokat. Ezúttal viszont felrótta, hogy a két legutóbbi idézetcsokorban négy-négy fészbukos mondatot olvashatott. Ezt sokallja, szerinte megbicsaklott az arányérzékem. Megállapításában van igazság. Minden héten 21 mondatot adok közre, és az évente ezernél valamivel több közöltet mintegy két és félezerből választom ki. S bár igyekszem a teljes magyar sajtóból szemelgetni, nyáron, amikor a politikusok elmennek szabadságra, csak akkor jön ki az a fránya 21, ha a fészbukos üzenőfalakról az átlagosnál többet emelek le.

A levél hatására megnéztem az „előzsűrizett” mondatok listáját. Január első napja óta a Facebook 140-nél jár. Az ellenzék immár egyetlen napilapjából, a Népszavából hetvenet húztam alá, a másik politikai oldal szócsövéből, a Magyar Nemzetből harmincat. Ez azt jelenti, hogy a két mértékadó orgánum közül a Népszava heti átlagban két gondolatot „delegál” az összeállításba, a Magyar Nemzet pedig egyet. Az utóbbi azért kínál csekélyebb választékot, mert a kormánypárti véleményformálók annyira egy követ fújnak, hogy nehezebb az egyéni hangvételű, szellemes és lehetőleg egy sornál nem hosszabb okfejtéseket kiválasztani.

Az is csökkenti a patinás napilap mondattermő képességét, hogy a hivatalban lévő politikusoknak van lehetőségük közösségi üzenőfalat működtetni, hozzá munkatársat szerződtetni, sőt olykor még a bejegyzés angol fordításáról is gondoskodni. Legcsípősebb kijelentéseik és legfontosabb bejelentéseik kevésbé szorulnak rá a Magyar Nemzetre. Idén nyáron, különösen augusztusban volt olyan hét, amidőn kormánypárti politikustól csak fészbukos bejegyzésből közölhettem mondatot. S akadt olyan válogatás is, amelyből a szintén nyaraló ellenzéki politikusok gyakorlatilag eltűntek a nyilvánosság elől.

Köszönöm a Fideszhez húzó kommentelő levelét. Ironikusnak szánt sorai nélkül aligha tűnődtem volna el arról, hogy politikusaink tengeri szellőtől kisimult arcvonásokkal térhetnek vissza a gondolatok háborújába.     

Tíz mondat a Facebookról

A Facebook kommunista közösségi oldal lett sajnos. (Orbán Viktor miniszterelnök, Facebook.com, 2018. március 16.)

Orbán kiakadt a Facebookra, amit a Facebookon jelentett be. (Kovács István újságíró, Zoom.hu, 2018. március 22.)

Az, hogy egyáltalán létezik még az ellenzék, javarészt a Facebooknak köszönhető. (Ceglédi Zoltán politológus, 168 Óra, 2019. április 18.)

Remélem, Varga Judit igazságügyi miniszter megtalálja a jogi megoldást Zuckerberg úr vállalatának megrendszabályozásához. (Apáti Bence publicista, Magyar Nemzet, 2019. augusztus 17.)

Már nem a Magyar Közlöny a legfőbb jogforrás, hanem egy-két kormánytag Facebook-oldala. (Papp Zsolt újságíró, Népszava, 2020. december 23.)

Szeretném felhangosítani a patrióták hangját a Facebookon. (Rákay Philip publicista a Megafonról, Mandiner.hu, 2021. május 28.)

A facebookos tevékenységemben három munkatársam is segít. (Hoppál Péter Fidesz-politikus, SzabadPécs.hu, 2020. június 16.)

A megszállóknak most nem lőfegyverük van, hanem Facebookjuk. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2021. október 23.)

A Facebook lőfegyver. Kösz. Annak is szántuk. (Szűcs Gábor Róbert közgazdász, volt diplomata, Facebook.com, 2021. október 23.)

Még a saját Facebook-posztjaim szövegébe se szóltam bele. (Márki-Zay Péter volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Válaszonline, 2022. június 3.)