A múlt század hetvenes éveiben a Tömegkommunikációs Kutatóközpont érdekes felméréssel vétette észre magát. Kérdezőbiztosai a Cegléd környéki emberek tudatállapotát térképezték föl. Az egyik kérdés Rajk Lászlóra vonatkozott. Sokan vélték úgy, hogy fasiszta politikus volt, elvégre a „komenisták” végeztek vele. Nem tudták, vagy már elfelejtették, hogy nemzetközi kirakatper-sorozat áldozata lett, amelyet a kommunista pártokon belüli ellentétek is motiváltak. A felmérés meghökkentő eredményét nevezik kognitív disszonanciának.
Ha ezt nem jól tudom, kérem Vásárhelyi Máriát, hogy pontosítson. A közvéleménykutató cégnél dolgozott, és talán Cegléd környékén is járt. Majd több könyvet szentelt az újságírás rétegzettségének, az újságírók tudatállapotának. Ha rajtam múlna, a vizsgálat folytatását is reá bíznám, bár a médiahatóság aligha bízná meg ezzel az Orbán-rendszer ellenfelét. Aki tegnap listát készített a mögöttünk hagyott két hét abszurditásairól. Megemlített egy 32 éves Fidesz-politikusnőt, aki bányász oklevelet kapott. Szóba hozta a meterológusok két kirúgott vezetőjét, az augusztus 20-ról 27.-ére áthelyezett tűzijátékot. A médiahatóságot is, amely zokon vette, hogy egy rajzfilmben azonos nemű kisgyerekek megpuszilták egymást, ráadásul megfosztotta frekvenciájától a Tilos Rádiót.
Vásárhelyi Mária fölvett a listájára két Orbán Viktorhoz köthető mozzanatot is. A Budapest és a Balaton közti kerékpárutat egy 30 kilométeres, Felcsútra vezető kitérő hosszabbítja meg, és ugyancsak Felcsút kapott egy másfél milliárdos tavat, a rajta átvezető „hattyúhíddal”. Ezek is illenek a NER-hez, ám az a baj velük, hogy a szociológus-blogger Felcsútot kinevezte a miniszterelnök szülőfalujává. Nem is először, holott Orbán mindig hangsúlyozta, hogy nem Felcsúton született. Ezt a tegnapi bejegyzésben dokumentáltam is.
A nagy visszhangot keltő lista a fészbukon jelent meg, ahol a neves kutatónak csaknem ötezer követője van. Amikor reggel olvastam, a bejegyzés 557 lájkot kapott, és 450-en osztották meg. A rengeteg hozzászóló közül az egyik azt fejtegette, hogy a 32 éves Fidesz-politikus nem kapta, hanem adta a bányász oklevelet, és nem ő dolgozott három évtizedig bányászként, hanem a nagyapja. Azt viszont senki sem írta meg, hogy Orbán Alcsútdobozról származónak vallja magát. Ezt pótolom, bár a pontosítás aligha jut el Vásárhelyi Mária minden digitális ismerőséhez. Ők megerősödtek abban a hiszemben, hogy ha a miniszterelnök Felcsútot halmozza el a kegyeivel, akkor az csak a szülőfaluja lehet.
Tíz mondat Felcsútról
Felcsút egyetlen különlegessége, hogy ott született a miniszterelnök. Gondolom, hamarosan Puskás Öcsi szülőhelye is Felcsút lesz. (Farkasházy Tivadar újságíró, Népszava, 2014. október 10.)
A miniszterelnök, majd ellenzéki politikus újra felfedezte a szülőfaluját. (Rajcsányi Gellért újságíró, Mandiner.hu, 2016. május 1.)
A baloldali ellenzék rohamot indított a miniszterelnök szülőfaluját, Felcsútot Alcsúttal összekötő kisvasút ellen. (Pelle János újságíró, Magyar Idők, 2016. május 7.)
A pénz Mészáros Lőrinc távozása után is aranyesőként hullik majd Orbán Viktor szülőfalujára. (Batka Zoltán újságíró, Népszava, 2018. április 25.)
Mi a haszna annak, hogy valaki Las Vegast csinál a szülőfalujából? (Simor András műsorvezető, ATV, 2018. november 12.)
Orbán Viktor bábáskodott a szülőhelyén létrejött futballakadémia fölött. (Szerető Szabolcs újságíró, Magyar Hang, 2020. július 3.)
A szülőfalujából választott egy olyan embert, aki soha az életben nem fordulna szembe vele. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus Mészáros Lőrincről, Index.hu, 2021. november 30.)
Az 1700 lakosú falu pedig, ahol a miniszterelnök született, további 1,5 milliárd forint állami támogatást kapott. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, 2022. július 2.)
Ilyen ország pedig nincsen, ahol a Budapesttől vezető vadonatúj kerékpárút tesz egy közel 30 km-es kitérőt a miniszterelnök szülőfaluja felé. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, 2022. szeptember 4.)
Ilyen ország pedig nincsen, ahol a miniszterelnök 1700 fős szülőfalujának másfél milliárd forintért egy mesterségesen épített tóban lévő mesterségesen épített szigeten lévő vendéglőhöz sok százmilliós költséggel építettek „hattyúhidat”, egy építészeti gnómot. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, 2022. szeptember 4.)
