Tegnap este két szemüveges nő nézett egymással farkasszemet. A szólás azt jelenti, hogy az ellenfelek mereven nézik egymást, igyekeznek kifürkészni a másik gyenge pontját. A helyzet azért volt érdekes, mert a stúdióvendég évekig ült a jelenlegi műsorvezető székében. S addig faggatta a politikusokat, amíg ki nem mondták azt, amit a világ minden kincséért el nem árultak volna.

Kálmán Olga idén áprilisban lett országgyűlési képviselő. Érthető, hogy pártja, a Demokratikus Koalíció fölkérte, legyen a képviselőcsoport szóvivője. Elvégre műsorvezetői előéletében megtanulta, hogyan kell a megírt szöveget úgy olvasni a súgógépről, mintha a megkomponált mondatok épp akkor jutottak volna az eszébe. A stúdiószereplésnek azonban volt egy ugyancsak tegnapi előzménye. A DK-frakció szóvivője sajtótájékoztatót tartott, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ugyanis az InfoRádióban a hatósági ársapkákról beszélt, és azt mondta róluk, hogy előbb-utóbb ki kell vezetni őket a piacról.

A sajtótájékoztató háromperces videó-összefoglalójában az újságíróból lett szóvivő kilencszer használta az ársapka kifejezést, és tízszer említette Orbán Viktort. E sűrítmény kellett ahhoz, hogy meghívják a régi műsorába. A stúdióban hét és fél perc alatt négyszer mondta ki az ársapkát és hatszor a miniszterelnök nevét. Kétféle kommunikáció ütközött. A kormányzati szerint az infláció eposzi jelzője a háborús, a DK-s szerint viszont az orbáni. Lélekben érdemes fölkészülni arra, hogy a kormánypárti és az ellenzéki politikusok hónapokig a két központosított jelzőt sulykolják.

Szöllősi Györgyi, az Egyenes beszéd jelenlegi műsorvezetője azt kérdezte az Egyenes beszéd volt műsorvezetőjétől, vajon a kormányzati megszorítások láttán-hallatán nem kellett volna-e a sajtótájékoztató helyett inkább tüntetést szervezni. A szóvivő asszony azzal hárított, hogy „Ennek most nincs itt az ideje.” A műsorvezető azonban nem hagyta magát. Gyurcsány Ferenc fészbukos bejegyzéseire utalva azt firtatta, mit jelent a gyakran ismételt „készülünk”. „Milyen cselekvésnek jött el az ideje?” Mire készül a Demokratikus Koalíció? A válasz így hangzott: „Igen, készülünk.” A műsorvezető nem erőltette tovább a kérdezősködést.

Az a benyomásom, hogy a hajdani műsorvezető egy pótcselekvéssel felérő sajtótájékoztató nyomán nem hívta volna meg politikus-szóvivővé vált önmagát. Vagy ha mégis, akkor kiszedte volna belőle azt, amit el akart titkolni a nyilvánosság elől.

Tíz mondat a szóvivőről

A szóvivő a gazda gatyamosója. (Kocsis Mihály újságíró, 24 Óra, 1995. április 29.)

Tudnia kell: ha hivatalba kerül, nem ő fog harangozni. Legfeljebb csak a harang lehet, de hogy nyelvet is kap-e, az már a bizalmon múlik. (Forró Evelyn volt kormányszóvivő Havas Henrik hatnapos kormány-szóvivőről, Kurír, 1995. október 3.)

Szóvivő az, akinek nincs saját véleménye, de jó színvonalon tudja visszaadni a másét. (Szále László újságíró, Magyar Hírlap, 2005. szeptember 13.)

A kormányszóvivő sokkal okosabb, mint azok a mondatok, amiket el kell mondania. (Ceglédi Zoltán politológus, Népszava, 2012. június 23.)

A „szakértők” és a „politológusok” ugyanazokat mondják, mint a pártok szóvivői, csak talán körmönfontabban. (Marton Attila veszprémi újságíró, Napló, 2014. január 17.)

Én arról tudok beszámolni, amiről szabad beszámolni. (Kovács Zoltán kormány-szóvivő, ATV, 2015. augusztus 21.)

Ön most olyan dologról próbál beszélgetni velem, ami nem van. (Kovács Zoltán kormány-szóvivő Kálmán Olgához, ATV, 2016. február 22.)

/Kálmán Olga: ”Önök ezt megpróbálták eltitkolni.”/ De sikerült? (Kovács Zoltán kormány-szóvivő, ATV, 2016. április 28.)

Bizalmi kérdés, hogy elhiszik-e nekünk, amit mondunk. (Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, Mandiner.hu, 2020. április 7.)

Immár repülővel közlekedve látja el a pártszóvivői feladatokat. (Lakner Zoltán politológus Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterről, Szeged.hu, 2021. október 28.)