A felvételen egy 21 éves fiatalember látható. Az NDK-ban dolgoztam, egy vegyi üzemben. Munkaruhában fényképeztek le, védősisakkal a fejemen. Elöl, középre vastag betűkkel írtam föl rá, hogy „Lukács”, fölötte ez olvasható: „husser” (ennyi látható az Althusserből). Csupán két betű látszik a bal fülemnél Karel Kosik cseh filozófus vezetéknevéből. A jobb fülemhez pedig - nem látszik ugyan, de - Gramsci nevét írtam föl. Őket olvastatták velünk a debreceni egyetemen olyan tanárok, akik nem kaptak katedrát a fővárosban.

Ránki György történész ragaszkodott Gramscihoz. Csomagban kaptuk hozzá István királyt és Machiavellit. Honalapítónk intelmei a fiához, Imre herceghez szóltak, és épp úgy a hatalom megszerzését-megtartását, a kormányzás lehetőségeit taglalták, mint a firenzei városállamot uraló család bizalmasáé. Gramsci Jegyzetek Machiavelliről című könyvecskéje épp akkoriban jelent meg magyarul. Ránki professzor néhány évvel később elolvastatta velem Az új fejedelem című Gramsci-kötetet is, amelyet Betlen János, a majdani tévés műsorvezető fordított magyarra.

Gramsci hatalomgyakorlásról vallott álláspontját a lexikonok úgy foglalták össze, hogy a kulturális hegemónia révén fogalmazta meg, miként próbálja fenntartani magát az állam a piacgazdaságnak nevezett kapitalizmusban. Ránki professzor pedig ránk bízta, mit olvasunk ki Szent István, Machiavelli és Gramsci nézeteiből. Mindezt azért hozom szóba, mert Békés Márton a Tihanyban megrendezett Tranzit-fesztiválon kifejtette, hogy a konzervatív, kormánypárti értelmiségiek szívesen tanulnak a „legnagyobb marxista teoretikustól”. Bezzeg a baloldali-liberális, ellenzéki értelmiségiek nem akarnak tanulni a konzervatív bölcselőktől.

Azért nem rezzentem össze, mert a diplomamunkámat Max Weber történetfilozófiájáról írtam. A bejegyzés címében föltett kérdésre pedig azt válaszolom, hogy az ellenzéki oldalon már vannak okulni való életművek, amelyeknek a szerzői a hetvenes-nyolcvanas éveiket tapossák. A kormánypárti oldalon viszont a harmincas-negyvenes teoretikusok még csak próbálgatják az oroszlánkörmeiket. Közéjük sorolom Békés Mártont, aki a Klubrádióban slágfertigen válaszolt Bolgár György kérdéseire.

A veterán műsorvezető vitába is bocsátkozott vele, szerinte ugyanis a Machiavelli és Gramsci bűvkörébe vont Orbán Viktor hatalomgyakorlásában az úgynevezett „hegemónia megdönthetetlen”. Lehetséges, hogy az a rendszer, amelyet a miniszterelnökünk nevéről neveztek el, megdönthetetlen, a hegemónia kifejezés azonban megsérült az élő adás rögtönzéseiben. A hegemónia ugyebár fölényben lévő párt, osztály, személy hatalomgyakorlását jelenti. Békés Márton Tihanyban nem ok nélkül nevezte Orbán Viktort fejedelemnek, akit a királlyal ellentétben választanak.

Más kérdés, hogy a hegemón (többségben lévő, de legálisan működő ellenzékkel is „megáldott”) miniszterelnök kiváltságos, kivételes, uralkodó helyzetre törekszik. Vagyis monopóliumra tör. A hegemón helyzet tehát megváltoztatható, a hatalmi monopólium viszont törvényes körülmények között gyakorlatilag megdönthetetlen. Itt még nem tartunk. Ami pedig a baloldali, liberális megmondó-emberek gramscizását illeti, két figyelemre méltó megjegyzést olvastam, hallottam.

 Kardos András filozófus augusztus 29-én így jellemezte a tranzitos Békés Mártont: „Ezután rátért arra, hogy a jobboldal szellemi fölényben van, mert ők olvassák a baloldali-kommunista Gramsit.” A félig görög-albán, félig szárd eredetű olasz teoretikus nevét csakugyan így ejtik, de azért van benne egy c is. Hiányából nem arra következtetek, hogy a glosszátor nem olvasta Gramscit. Csupán arra, hogy a fészbukon nincs szerkesztője, aki észrevenné, ha írás közben kihagy egy betűt.

Ennél kínosabb Pulai András szóhasználata. A szociológus és közvélemény-kutató, akit gyakran hívnak meg vitaműsorokba, az ATV stúdiójában egyszer megemlítette a marxista teoretikus nevét. Így ejtette ki: „Gremszki”. Amerikainak vagy angolnak vélte. Aligha ártana az ellenzéki oldalnak, ha alaposabban tanulmányozná Gramsci kulturális hegemóniáról vallott nézeteit.                     

Tíz mondat a szellemi állapotról

Orbán Viktor a szellemi élet és a sajtó megfélemlítésével megpróbálkozhat a liberális baloldali tartós hegemónia megtörésével. (Lengyel László publicista, Népszabadság, 2010. április 30.)

Huszonhét évvel a rendszerváltás után talán eljutottunk arra a pontra, hogy nagyjából kiegyenlítettek a médiaviszonyok. (Jeszenszky Zsolt publicista, Heti Válasz, 2017. augusztus 24.)

Nincs ellenzék, ellenzéki sajtó viszont nagyon is van. Ráadásul rendkívül olvasottak, sokkal olvasottabbak, mint a jobboldali sajtó. (Apáti Bence publicista, 888.hu, 2017. augusztus 26.)

Kulturális korszakba kellene ágyazni a politikai rendszert. (Orbán Viktor miniszterelnök, Echo TV, 2018. július 28.)

Honfoglalás kell a szellemi szférában is. (Boross Péter volt miniszterelnök, Echo TV, 2018. szeptember 5.)

Szerintem a jobb- és a baloldali média nagyjából partiban van egymással. (Andy Vajna filmipari kormánybiztos, Index.hu, 2018. december 10.)

Keresztény, konzervatív, kormánypárti ember létemre Élet és Irodalmat járatok, Magyar Narancsot olvasok. A Népszavával kezdem a napot, mert most még nincs Magyar Nemzet, ha én jó tollú cikket, glosszát akarok olvasni. (Dr. Varga István ügyvéd, a KESMA-kuratórium elnöke, Behir.hu, 2019. február 4.)

Érdemes eltanulni a Fidesztől, hogy a szellemi világ feletti ellenőrzést meg kell szerezni, mert lehet jó célra is használni. (Kaltenbach Jenő volt ombudsman, Klubrádió, 2021. május 12.)

Nincs se jobb-, se baloldali túlsúly. Talán enyhén baloldali fölény, de csak azért, mert onnan sokkal több alkotó érkezik. (Kálomista Gábor filmproducer, 168 Óra, 2022. január 13.)

Borzasztó szellemi állapot van a túloldalt. (Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, Klubrádió, 2023. augusztus 29.)

 A Népszava sportrovata tegnap még két újságoldalon jelent meg. Az egyiken Hegyi Iván búcsúzott az atlétikai világbajnokságtól. Sportújságírói tapasztalataiból telt arányos, méltányos, sportszerű értelmezésre. Az „Elég volt a háborúból! Itt az ideje a békének!” kormányzati hirdetésnek pedig a kiadóhivatali vagy szerkesztőségi döntnök más helyet keresett. (A kulturális rovat járt rosszul.)

Ma már túl vagyunk az atlétikai seregszemlén, megint a sportrovat rovására maradt életben a kormányzati hirdetéseket közlő ellenzéki napilap. De ha már így alakult a helyzet, érdemes foglalkozni az atlétikai világbajnokságról megjelent Népszava-cikkekkel. Az első nap olvashattunk újságoldalnyi interjút Gyulai Miklóssal, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökével. A hajdani válogatott sprinter az esélyeket is latolgatta, és a pillanatnyilag legjobb kalapácsvetőnknek érmet jósolt. Jövendölése bevált, ám az egyik mondata félresiklott. Ez olvasható a Népszava augusztus 18-i számában: „Halász Bence Európa-bajnok.”

A kitűnő dobóatléta pályakezdő korában csakugyan a kontinens egyik vagy talán a legtehetségesebb kalapácsvetőjének számított. Nyert is európai versenyeket, a felnőtt Európ-bajnokságokon azonban sosem szerzett aranyérmet. Gyulai Miklós tudja ezt. Ő legföljebb azért hibáztatható, hogy nem kérte Vincze Attilától, a sportrovat munkatársától a megjelenésre szánt szöveget. Holott nem ártott volna pontosítani. Halász Bence később se járt jobban a Népszavában. Két nap múlva a sportrovat másik munkatársa, Varga T. Róbert írt róla, és az egyik megállapítása ez volt: „A 26 éves kiskunhalasi atléta.”

Bence édesapja fogalom volt szűkebb pátriámban. Időrendben három gerelyhajító neve fémjelezte a Bács-Kiskun megyei atlétikát a múlt század második felében. A bajai Zag, a kecskeméti Grosán és a halasi Halász. Igen ám, de Halász-papa Jánoshalmán élt, így szintén dobóatlétává nevelt fia akár jánoshalminak is nevezhető. Mégis maradnék a szombathelyi jelzőnél, elvégre 14 éves korától az ottani mesteredző és „dobópápa”, Németh Pál vette a szárnyai alá. Ha a Népszava a világbajnokság előtt érdemben foglalkozott volna a legnagyobb esélyesnek vélt magyar atlétával, akkor egy hangulatos riportban ezt a három szálat ügyesen lehetett volna összesodorni.

Érdemes megemlíteni még egy cikket az atlétikai világbajnokságról, amelyet Bod Péter írt a múlt heti eseménysorozat politikai elágazásáról. Vérbeli publicisztika volt az augusztus 22-i számban. Ezt elismerve a sokoldalú szerző a Népszava augusztus 28-i számában sort kerített arra is, hogy Orbán Viktor kiket hívott meg az atlétikai világbajnokságra. Idézem őt: „Milyen szellemi izgalmakat tartogathat a török elnökkel, Erdogannal vagy a szerb miniszterelnök Vuciccsal tárgyalni?”

A kéziratot olvasó szerkesztő még arra is ügyelt, hogy a szerb politikus nevében a c-n valami ékezet félét helyezzen el. Azt viszont nem vette észre, hogy a szerző Vucicsot köztársasági elnökből miniszterelnökké fokozta le.

Tíz mondat a sajtóhibáról

Régi időkben a szedőszekrény koboldját tették felelőssé a sajtóhibákért. Ma már tudjuk, hogy a kobold csak akkor tréfálkozik, ha nem fékezzük meg. (Dr. Harkai Schiller Pál pszichológus, A Sajtó, 1935/3-4.)

Nem lehet minden hibát véletlennek értelmezni, amikor a sajtóhibák jelentékeny része politikai. (Galló Ernő, a Papíripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Betű, 1950. július 13.)

Régóta tudom, hányszor véletlen bábáskodik a sajtóhibák születésénél, ezért senkit sem hibáztatok miattuk. (Rákos Sándor költő, Élet és Irodalom, 1969. július 19.)

A sajtóhibák legtöbbször a véletlen szülöttei. (Galambos Ferenc újságíró, Csongrád Megyei Hírlap, 1972. február 1.)

Bár a sajtóhibák egy lelken száradnak, oly sokan vehetik észre őket, hogy majdnem mind kiderülnek. (Iszlai Zoltán újságíró, Élet és Irodalom, 1983. szeptember 16.)

A legfrappánsabb sajtóhibákból minikönyv formájában tetszetős ajándéktárgy is született. (- földes -, Élet és Irodalom, 1985. január 11.)

A sajtóhibáért felelős az újságíró, a gépírónő, a lektor, a szerkesztő, a szedő, a korrektor és az olvasó. (Bada István újságíró, Magyar Szó, 1986. július 27.)

A sajtóhiba a nyomdatechnika és a figyelmetlen ellenőrző olvasás (korrektúra) eredménye. (B. Márovits Károly újságíró, A Hírlap, 1994. július 2.)

A sajtóhiba mindig örömet okoz az olvasónak, mert egy pillanatra okosabbnak érzi magát. (Kvári Sinkó Zoltán humorista, Napló, 1995. október 13.)

A sajtóhiba oka, hogy nem a megfelelő betű kerül a szövegbe, és a korrektor elnézi azt. (Kulcsár István újságíró, Népszava Online, 2023. augusztus 13.)

Vajon a két és félezer önkéntes megkapja-e? A szervezőbizottság társelnöke, Fürjes Balázs javasolta őket a sportszerűségi díjra. Föl is kereste Kamuti Jenőt, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnökét, aki nem adott neki kitérő választ. Megtapasztaltam a Nemzeti Atlétikai Központban, hogy az önkéntesek aranyosak és segítőkészek voltak. Leginkább diáklánynak néztek ki, akik a kilencnapos munkáért igazán megérdemelnek némi erkölcsi megbecsülést.

De vajon a mögöttünk hagyott világbajnokságon mi történt azzal a sokat vitatott sportszerűséggel? Erről nem jutott el hozzám megjegyzésre érdemes történet. Az Egyesült Államok azonban úgy nyerte meg fölényesen a nem hivatalos pontversenyt 12 aranyéremmel és összesen 27 éremmel, hogy a talán legtekintélyesebb edzője, Bob Kersee kijelentette: fontosabbnak tartja a jövőre esedékes olimpiát, mint az idei világbajnokságot. Ez nem tekinthető a legsportszerűbb gesztusnak.  

A férfi négyszáz méter egyik esélyese, az olimpiai és világbajnok Michael Norman (26) el se jött Budapestre. Készül az olimpiára. A másik esélyes, a szintén olimpiai és világbajnok Steven Gardiner (27) eljött ugyan, de a döntőben a lábához kapott, és elterült. Amikor a tévé megismételte a sérülés pillanatát, az volt a benyomásom, mint amikor megismétlik a furfangos focisták műesését. Nem lepődnék meg, ha egyszer majd kiderülne, hogy a bahamai futó el akarta kerülni az érmesekre kirótt vizeletvizsgálatot.

Az amerikai atléták közül lesérült a kétszeres olimpiai bajnok és háromszoros világbajnok Sydney McLaughlin-Levrone (24). „Kisebb térdproblémára” hivatkozott, de azért edzője meglebegtette, hogy néhány hét múlva esetleg megmérkőzik a budapesti világbajnokság hősnőjével, a holland Femke Bol-lal. A 24 éves holland lány a vegyes váltóban kétszer, a gáton háromszor, a női váltóban szintén kétszer futotta végig a négyszáz métert. Kilenc nap alatt hét négyszáz és két aranyérem, ez a sportszerűség szempontjából is kimagasló eredmény.

Az ugyancsak amerikai és kétszeres világbajnok Abby Steiner (23) hiányzott a százas és a négyszázas váltóból, Baj van az achillesével, de most rápihen, és szeptembertől készül a párizsi olimpiára. Szintén az achillesével kínlódik a kétszeres olimpiai és kétszeres világbajnok Nafisattou Thiam (29). A Belgiumot képviselő hétpróbázó alighanem simán nyert volna Budapesten is. Ugyancsak kihagyta a magyar fővárost az egyszeres olimpiai és kétszeres világbajnok Malaika Mihambo (29). A Németország színeiben versenyző távolugró combhajlító izmával bajlódik. Türelmet kért az atlétabarátoktól, hogy jövőre mindent beleadhasson az olimpiai szereplésbe.

Érdekes az olimpiai és világbajnok Pedro Pichardo (30) esete. A portugál hármasugró állítólag elindult Budapestre, de a repülőgépen megfájdult a háta, és lemondta a vébét. A tavalyi világbajnokság egyik győztese, az amerikai Brooke Anderson (28) megérkezett a magyar fővárosba, de a selejtezőből nem jutott tovább. Sorolhatnám még a példákat, leginkább az afrikai futókról, akik között tucatnyi olimpiai és világbajnok múlta alul magát Budapesten. Félő, hogy fontosabbnak tartották a sok pénzzel járó Gyémánt Liga-versenyeket, mint a vébét.

S itt érkeztünk el a kulcsmozzanathoz. A nemzetközi fair play-díjra fölterjesztett önkéntesek mellett volt még néhány száz szakember, akiknek a munkája nélkül nem lett volna teljes a budapesti világbajnokság. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője kifejtette, hogy a 2100 atlétától 650 vér- és 500 vizeletmintát vettek. Az első szám azt jelenti, hogy minden harmadik versenyzőtől előzetesen vettek mintát. Ezt nem nehéz elkerülni, elvégre a másik kettőtől nem vettek. Kínosabb a vizeletvizsgálat, mert az már csak a a legjobb helyezésekhez kötik.  

A mintavételi csoport 94 tagú; 50 dopping-ellenőr, 32 asszisztens és 12 vérvételben járatos szakdolgozó van benne. Tevékenységüket 10 koordinátor és 164 önkéntes segíti. A leleteket épp most elemzik egy Bécs melletti laboratóriumban. Megértem, hogy a 104 szakember majdani megállapításai óvatosságra intik az atlétikai világbajnokság szervezőit. De azért Fürjes Balázs igazán javasolhatná a sportorvosokat és a vegyészeket segítő 164 önkéntest is a fair play-díjra.     

Tíz mondat a doppingról

Kérjük, a sípszó után hagyjon vizeletet! (Elekes András újságíró az athéni olimpiáról kizárt magyar dobóatléták képzeletbeli üzenetrögzítőjéről (Fejér Megyei Hírlap, 2004. szeptember 1.)

A doppingot tiltják, de a lebukás a bűn. (Frenkl Róbert sportorvos, Magyar Televízió, 2004. november 13.)

Bárkit le lehet buktatni a jelenlegi rendszerben, minden sportoló az ellenőrök jóindulatára és elnézésére van bízva. (Győrffy Dóra válogatott magasugró, hvg.hu, 2007. november 13.)

A doppinghoz vezető út legális teljesítményfokozó módszerekkel van kikövezve. (Dr. Petróczi Andrea doppingkutató, Népszabadság, 2008. augusztus 16.)

Voltak olyan magyar sportolók, akiknek indokolt volt a rendszeres ellenőrzésük. (Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője, Magyar Nemzet, 2012. szeptember 8.)

Amíg pénz jár a sikerért, lesznek tiltott szerek. Csak a dicsőségért senki nem halna meg. (Dr. Bakanek György dopping-szakértő, Népszabadság, 2013. július 22.)

Ma már nincsenek magányos doppingolók. (Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője, Magyar Rádió, 2013. augusztus 10.)

A dopping jó agyakkal történő, negatív szándékú dolog. (Dr. Funk Sándor drog-szakértő, ATV, 2016. augusztus 4.)

Akkor jelenthetjük ki, hogy valaki olimpiai bajnok, ha tíz év múlva sem lesz pozitív a lelete. (Dr. Bakanek György dopping-szakértő, ATV, 2016. augusztus 8.)

Azért van a listámon, akire érdemes odafigyelni. (Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője, InfoStart.hu, 2022. január 25.)

 Ötvenhat olyan számunkra, mint tánciskolában a "kályha". (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Hajdú-bihari Napló, 1995. október 21.)

Sokan vannak most is, akik október 23-ra emlékezve úgy tesznek, mintha a forradalom az akkori kommunista párt frakcióküzdelméből állt volna. (Áder János Fidesz-politikus, Napló, 1997. október 24.)

A magyar kormány ötvenhatos alapon áll, amely az 1945 és 1956 közötti polgári ellenállásban gyökerezik. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, miniszterelnök, Magyar Nemzet, 1999. június 26.)

A Fidesz önmeghatározásában ’56 fontos elem, morális sarokkő. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2006. március 25.)

 1990-ben nem fejeztük be 1956 forradalmát. (Kövér László Fidesz-politikus, Origo.hu, 2011. november 5.)

1956 őszén hirtelen kitavaszodott. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, miniszterelnök, Hír TV, 2013. október 23.)

Ez az az ünnep, amikor évről évre elővesszük a lyukas lobogót, és ezen át tekintünk vissza a múltba. (V. Németh Zsolt Fidesz-politikus, Vas Népe, 2016. október 24.)

Az egyetemisták az egész országot megbénító félelem légkörében először emelték fel szavukat, és hosszú évek után először mertek a hatalommal szemben tüntetést szervezni. (Gulyás Gergely Fidesz-politikus, miniszterelnökséget vezető miniszter, Magyar Távirati Iroda, 2020. október 23.)

Mi lett volna 1956 őszén, ha az amerikaiak nem árulják el Európát ismét, és mondjuk Budapestet választják Szuez helyett? (Lázár János Fidesz-politikus Makón, Promenád24.hu, 2022. október 22.)

Magyarok százezrei vettek részt a forradalomban, és ha a Nyugat nem árul el bennünket, akkor sikerrel járhattunk volna. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, miniszterelnök, Origo.hu, 2022. október 23.)

Békesi László kitűnő közgazdász, miniszterként is dolgozott. Kevesen tudják róla, hogy fiatal korában atléta volt, én még láttam Cegléden távolt ugrani, hét méternél többet. Egy időben elnökölte a Magyar Atlétikai Szövetséget, a Budapesten megrendezett világbajnokság előtt pedig kifejtette, hogy „A magyar csapat túlnyomó többsége legfeljebb az induló mezőnyök létszámát növelheti.” (Újnépszabadság.com, 2023. augusztus 18.)

Sorait túlzásnak véltem, a fejlemények azonban igazolták. 35 atlétánk érte el a nevezési szintet, a többiek a rendezés jogán indulhattak. (Összesen 62-en képviselték Magyarországot.)  Akadtak köztük 18-20 évesek, akiktől nem sajnáltam a tapasztalatszerzés lehetőségét. De akadtak olyanok is, akiket megtapsolt ugyan az új stadion közönsége, ám a mezőny végén kötöttek ki, reménytelenül leszakadva.

Például a magyar hármasugró hölgy 12.79-et ért el. A világcsúcs 15.67, a nemzetközi élmezőny pedig 15 méternél kezdődik. Egy másik magyar induló egyéni csúcsot, 50.31 másodpercet futott férfi 400 gáton. A világcsúcs 45.94, a nemzetközi élvonal 48 másodpercnél kezdődik. Bocsánatos vétek, ha a csapatvezetés pályakezdőt indított a vébén. A mostani teljesítménye elmaradt ugyan az élmezőnyétől, de még sokra viheti.

Az egyik sportújságírót, Serényi Pétert megkímélte a sors attól, hogy kormánypárti újság munkatársaként hagyja figyelmen kívül a budapesti világbajnokság ellentmondásait. Azt vette észre, hogy a férfiak között induló magyar százas rosszabb eredményt ért el, 10.70 másodpercet, mint a női százon győztes amerikai sprinter (10.65-öt). Azt már én fűzöm hozzá, hogy Boros Bence 26 éves, pályakezdőnek aligha nevezhető. Az idén ő nyerte az országos bajnokságot, úgy 10.40 és 10.50 között szokott futni. (A nemzetközi élvonal tíz másodpercnél kezdődik.) A világbajnokság első napján kétszer állt rajthoz.

Átadom a szót neki: „Már akkor elengedtek a lábaim, amikor bejöttem /a stadionba/. Amikor felbődült a tömeg, végképp elvesztettem magam.” (Szoljon.hu, 2023. augusztus 19.) Másodikként jutott tovább. Az említett újságnak elmondta, hogy „Jobb eredményt szerettem volna elérni, mint délelőtt.” Nem sikerült neki. Megismételte a délelőtti eredményt, amivel futamában tök utolsó lett. Másnap így fogalmazott a szolnoki újságban: „Elfáradtam a végére. Nem szoktuk ilyen hosszúra nyújtani a szezont.”

A csapat talán legtehetségesebb fiatalja, a 19 éves Herczeg György 76.18 méterrel nem jutott tovább gerelyhajításban. Néhány hete országos csúcsot ért el csaknem 85 méterrel, ami a világbajnokságon belépőjegy lett volna a nemzetközi élmezőnybe. Kilencméternyi a különbség. A csapat legtapasztaltabb tagja, a fedettpályás világbajnok Márton Anita pedig 17.85 méterrel nem jutott a döntőbe, holott az országos csúcsa 19.87. Kétméternyi a különbség.

S még egy példa. A tatabányai távolugrót, Lesti Diánát kivittek Afrikába, egy botswanai edzőtáborba. Itthon eljutott 675 centiméterig, ami a múlt héten elég lett volna a döntőbe jutáshoz. Ehhez képest 625 centit ugrott. Ez olyan kevés, hogy a hétpróbában induló két magyar versenyező is felülmúlta. Nemes Rita 628, Krizsán Xénia 630 centinyire jutott. Vajon levonható-e ama következtetés, hogy a magyar atléták néhány kivételtől eltekintve alulmúlták önmagukat a budapesti világbajnokságon?

Szekeres István, az egyik legtekintélyesebb sportújságíró, a Nemzeti Sport nyugalmazott főszerkesztője így jellemezte a másik Bencét, Halász kalapácsvetőt, az egyetlen magyar érem, a bronz tulajdonosát: „Mivel már korábban teljesítette a vébé nevezési szintjét, így elég volt egyetlen versenyre, a világbajnokságra időzíteni a formát.” Lehetséges, hogy a magyar atléták szereplése csakugyan a rosszul sikerült formaidőzítéssel magyarázható?

Egyébként Boros Bence nemcsak százon futott, hanem a négyszer százas váltóba is nevezték. A szánalmas egyéni produkció után levonta a tanulságot: „A világot már nem tudjuk megváltani, készülünk a váltóra.”

Tíz mondat a világbajnokságról 

Az atlétikai világbajnoksággal az utolsó olyan sportágat is kipipáljuk, mely az ötkarikás játékokon fajsúlyos. (Szűcs András újságíró, Világgazdaság.hu, 2023. augusztus 14.)

Milyen társadalom az, amely hagyja kiszúrni a szemét az atlétikai VB hamis ragyogásával? (Herényi Károly volt MDF-politikus, HírKlikk.hu, 2023. augusztus 19.)

Az egész „atlétikai világbajnokság” egyetlen őszinte mozzanata, hogy birkát választottak a VB kabalaállatának. (Batka Zoltán újságíró, Facebook.com, 2023. augusztus 21.)

A csinnadratta rontja az élményt. (Ivanov Dragán Új-Zélandból hazalátogató hármasugró, Facebook.com, 2023. augusztus 23.)

A most zajló atlétikai világbajnokságot a baloldal se lenyelni, se kiköpni nem tudja. (Csépányi Balázs újságíró, Magyar Nemzet Online, 2023. augusztus 23.)

Baranyit odaette a fene Magyarország történetének eddigi legnagyobb sporteseményére. (Pilhál Tamás újságíró Ferencváros ellenzéki polgármesteréről, Baranyi Krisztináról, Magyar Nemzet Online, 2023. augusztus 24.)

Négy-öt év múlva eljuthatunk oda, hogy eredményességben is kifizetődhessen ez a világbajnokság. (Orendi Mihály nyíregyházi edző, Szabolcs Online, 2023. augusztus 24.)

Az energiaimport új útvonala délről jön. Ez magyarázza azt a vendégkört is, azt a diplomáciai nagyüzemet, amit az atlétikai világbajnokság apropóját kihasználva működtettünk. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2023. augusztus 25.)

Hitviták kereszttüzében zajlik. (Szekeres István sportújságíró, Újnépszabadság.com, 2023. augusztus 26.)

Az atlétikai világbajnokság csodájával közelebb kerültünk az álomhoz. (Németh Balázs, a világbajnokságot szervező Budapest 2023 Nonprofit Zrt vezérigazgatója az olimpiáról, Facebook.com, 2023. augusztus 27.)

A legutóbbi napokban Nagy Attila Tibor és Békés Márton orbánozott, Gulyás Gergely lölözött, Márki-Zay Péter bolgározott, Bolgár György pedig diktátorozott.

Miért kellett összehozni a diktátorok klubját? (Bolgár György műsorvezető az augusztus 20-i díszvendégekről, Klubrádió, augusztus 21.)

Az egész „atlétikai világbajnokság” egyetlen őszinte mozzanata, hogy birkát választottak a VB kabalaállatának. (Batka Zoltán újságíró, Facebook.com, augusztus 21.)

Kisebb hajó, nagyobb szerénység. (Gulyás Gergely Fidesz-politikus, miniszterelnökséget vezető miniszter korholja Mészáros Lőrincet, RTL Klub, augusztus 21.)

Azért szeretek Bolgárúrral beszélgetni, mert a kérdést meg is válaszolja. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Klubrádió, augusztus 22.)

Ha a bolsikon múlik, akkor mint rendesen - Expo, Nolimpia - atlétikai világbajnokság sem lett volna Magyarországon. (Horváth K. József újságíró, Magyar Hírlap Online, augusztus 23.)

A csinnadratta rontja az élményt. (Ivanov Dragán Új-Zélandból hazalátogató hármasugró az atlétikai világbajnokságról, Facebook.com, augusztus 23.)

Az irodalom, az olvasás mára szubkultúra lett ugyan, de még elég nagy a presztízse. (Turi Tímea író, Magyar Narancs, augusztus 24.)

A szakértőt a politikustól, a propagandistától az különbözteti meg, hogy a feltételezést feltételezésként tárgyalja. (Krausz Tamás történész, ATV, augusztus 24.)

A választópolgárok erőt és vagányságot akarnak látni, ami sikerességgel párosul. (Trombitás Kristóf publicista, PestiSrácok.hu, augusztus 24.)

Az MSZP a folyamatos megújulása közben lesz egyre kisebb és kisebb. (Szendefy Mária LMP-politikus, Index.hu, augusztus 24.)

Megújulás nélkül üres a baloldal. (Nagy Ervin politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Magyar Hírlap Online, augusztus 25.)

Magyarországon demokrácia van, amit a Fidesz szisztematikusan önmagára torzított. (Dévényi István publicista, Magyar Hang, augusztus 25.)

Rángattuk a nadrágszárát meg a zakójának az ujját, hogy jöjjön már lejjebb. (Orbán Viktor miniszterelnök az inflációról, Magyar Rádió, augusztus 25.)

A kórházi adósság akkor vállalható, ha nincs. (Velkey György orvos, a Magyar Kórházszövetség elnöke, Index.hu, augusztus 25.)

Az állami ünnep a többség bulija. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, augusztus 26.)

Hitviták kereszttüzében zajlik. (Szekeres István sportújságíró az atlétikai világbajnokságról, Újnépszabadság.com, augusztus 26.)

Komplexebb eseményt is rendezhet Budapest. (Székely Dávid sportújságíró az olimpiáról, M4, augusztus 26.)

Dávidnak tekinti magát Góliáttal szemben. Csakhogy Davidnek Pressmant hívják. (Szűcs R. Gábor publicista Orbán Viktorról, Facebook.com, augusztus 26.)

Király vagy uralkodó nincs, de fejedelem van. (Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, hvg.hu, augusztus 27.)

Miközben Ady kompján diszkréten távolodunk az EU-tól, egyre inkább közeledünk balkáni énünkhöz. (Végel László újvidéki író, Mozgó Világ, 2023/7-8.)

A pártnak az eddiginél gyorsabban kell folytatnia a megújulást. (Horn Gyula szocialista politikus, Népszabadság, 1990. március 28.)

Az MSZP elaggott. Nincs ereje a megújuláshoz. (Rózsa András újságíró, Klubháló.hu, 2010. október 11.)

Ó, a tartalom nélkül szajkózott megújulásnál ósdibb szöveg az MSZP-ben nincsen. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszabadság, 2011. augusztus 8.)

A megújulást csak úgy lehet hitelesíteni, ha új arcok képviselik ezt a politikát. (Mesterházy Attila szocialista politikus, Népszava, 2011. november 14.)

Megújul az MSZP, ezt már hatvan éve mondják. Többen közülük a szoborparkba járnak aludni. (Bödöcs Tibor humorista, Magyar Rádió, 2012. január 7.)

Az MSZP minden hét végén megújul, elvan magával. (Kéri László politológus, ATV, 2014. május 7.)

Az MSZP „megújulása” mögött egy nemzedéki puccs zajlott le. (Tabajdi Csaba szocialista politikus, Index.hu, 2014. május 23.)

A szocialisták tíz éve csak papolnak a megújulásról. (Andor Mihály szociológus, hvg.hu, 2019. november 12.)

A megújulással csúsztak vagy tíz-tizenkét évet. (Holoda Attila energetikai szakértő, ATV, 2022. április 25.)

Az MSZP a folyamatos megújulása közben lesz egyre kisebb és kisebb. (Szendefy Mária LMP-politikus, Index.hu, 2023. augusztus 24.)

Ha a megújuláshoz szakadni kell, azzal is szembe kell néznünk. (Németh Miklós MSZMP-politikus, miniszterelnök, Magyar Hírlap, 1989. október 5.

Akkor van megújulás, ha csináljuk. (Horn Gyula MSZP-politikus, miniszterelnök, Reform, 1996. május 28.)

Nem akkor történik megújulás, ha kivétel nélkül mindenkit lekaszabolunk. (Gyurcsány Ferenc MSZP-politikus, Népszabadság, 2002. december 7.)

Roppant nehéz megújulni ott, ahol nincs fül az újra. (Klecska Ernő székesfehérvári újságíró, Fejér Megyei Hírlap, 2010. június 7.)

Ha nem sikerül a megújulás, visszatér a múlt. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2011. február 9.)

Gondolatok nélkül a sokat emlegetett „megújulás” nem volna más, mint a belső huzakodások fedőneve. (Lendvai Ildikó MSZP-politikus, Népszava, 2011. július 9.)

A megújulást mindenki szeretné, de úgy, hogy neki ne kelljen megújulni. (Takaró Mihály irodalomtörténész, Vasárnap.hu, 2020. március 21.)

Divat a megújulás. (Csintalan Sándor volt MSZP-politikus, Heti TV, 2022. április 26.)

Kovászai akarunk lenni Európa kulturális megújulásának. (Hoppál Péter Fidesz-politikus, kultúráért felelős államtitkár, 444.hu, 2022. július 22.)

Megújulás nélkül üres a baloldal. (Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Magyar Hírlap Online, 2023. augusztus 25.)

Aki ki akart iratkozni a tisztes magyar politikából, az elment Szárszóra, és Csurkával parolázott. (Kis János SZDSZ-politikus, 24 Óra, 1993. szeptember 14.)

Orbán ellenzéke képtelen megszervezni egy olyan dzsemborit, ami elviselhető. Amíg ez nem sikerül nekik, fölösleges arról társalogni, mit csinálnának az országgal. (Hont András és Tóta W. Árpád újságírók, hvg.hu, 2013. június 24.)

Szárszó egy borostyánkőbe zárt légy. (Pintér Bence újságíró, Alternatíva.hu, 2013. június 25.)

Az egész arról szólt, hogyan lehetne helyet csinálni Bajnai Gordonnak Mesterházy Attila rovására. (Kövér László Fidesz-politikus, Hír TV, 2013. július 1.)

A szocialistáknak már elegük van abból, hogy sokadszorra a szárszói kertbe kiültetett vörös szegfűk legyenek. (Kiszelly Zoltán politológus, Magyar Hírlap, 2014. április 19.)

A szárszói pletykák szerint Puch László már ki is jelölte a következő szoci miniszterelnök-jelöltet, aki mögé beáll majd mindenki: „Tóth Berci” lenne az állítólag. (Stumpf András újságíró, Mandiner.hu, 2015. június 15.)

Jobb sorsra érdemes szellemek ültek az asztal körül, és életerős politikusokat szerettek volna megidézni. (Galló Béla politológus, Hír TV, 2015. június 15.)

A meghívottak túlnyomó része el is jött, majd még tizennégyszer, az utolsókra már korántsem vagyok büszke. (Farkasházy Tivadar újságíró és balatonszárszói házigazda, Válaszonline.hu, 2020. május 8.)

Fel kell éleszteni a szárszói találkozók hagyományát, igencsak ráférne a közéletre. (Ujhelyi István volt szocialista politikus, a SzázSzó kezdeményezője, 24.hu, 2023. augusztus 15.) 

A Farkasházy-féle találkozók eleinte népfronti összejövetelek voltak, aztán beszűkültek az MSZP, illetve az SZDSZ szimpatizánsi körére. (Horn Gábor volt SZDSZ-politikus, Magyar Nemzet Online, 2023. augusztus 16.)

Túlzás a háromszázszor ezermillió forintnyi beruházás. Még akkor is, ha miniszterelnökünk olimpiai vágyálmába illeszkedik. A Nemzeti Atlétikai Központ világbajnokság után visszabontásra szánt felső karéjában kaptam helyet. Azért választottam épp a szerdát, mert a női négyszázasok tegnap este futották a döntőt. Kedvenc sportágam annyit fejlődött, hogy hajdani eredményem összehasonlíthatatlan a férfi négyszázasokéival. A női döntőbe viszont talán még beleférne.

A látvány nagyszerű. Budapest újabb színfolttal gyarapodott, bár a környéket nem sikerült rendbe hozni. A villamos megállótól építési törmelékek és elhanyagolt raktárépületek között botorkáltunk a stadionig. S ahogy közelebb értünk, feltűnt, hogy az autóval érkezők parkolási gonddal küszködnek. Az impozáns épület kerítésén belül azonban kifogástalan volt a kiszolgálás. A helyemről úgy láttam a pályára, hogy az egyik szemmel figyelhettem a futó, ugró, dobó atléták aprócska alakját, a másikkal pedig a hatalmas kivetítőn követhettem a mozgásukat, sőt még az arcvonásaikat is.

Ha bemutattak egy magyar versenyzőt, „felrobbant” a stadion. Ha nagy volt a dobás, vagy fennmaradt a léc, szintén felmorajlott. A harmincezer szurkoló külön-külön megnyilvánulása hasonló erejű, de merőben más hangorkánná állt össze. Nem a nemzetiségnek, hanem a teljesítménynek szólt. Ha leesett a léc, vagy a kalapácsvetők láncos vasgolyója a hálóban kötött ki, a dörejszerű felhördülés csalódottsággá csöndesdett. Szlovén szurkolók közé keveredtem, még egy kis halványzöld zászlót is kaptam. Azzal integettünk az alanti rúdugró honfitársnőjüknek.

A „számomban” kiürült az élmezőny. Az amerikai Abby Steiner, akivel tavaly, a diploma megszerzése után a német Puma évi egymillió dolláros szerződést kötött, az idén 35.54 másodpercet futott háromszáz méteren. Az volt a benyomásom, hogy leginkább ő javíthatja meg az NDK-beli Marita Koch 47.60-as világcsúcsát. Kár, hogy megsérült a sarka. Helyette a szintén amerikai, de négyszáz gátas Sydney McLaughlin-Levrone 48.74-es síkidővel került közel az ősrégi (és doppinggyanús) csúcshoz. Neki pedig a térde sérült meg…

A szintén gátas holland Femke Bol 36.86-ot repesztett háromszáz síkon, és bírja az utolsó százat is. Itt van a világbajnokságon, talán meg is nyeri az eredeti számát, de bukott a vegyes váltóban, ahol kétszer teljesítette a négyszázat. Ha indult volna síkon, még háromszor kellett volna lefutnia a gyilkos távot. Ehhez jött volna még a gát előfutama, elődöntője és döntője. Nyolcszor négyszáz méteren versenyezni egy hét alatt, ráadásul világbajnokságon - nincs ember, aki ezt kibírná. És az amerikaiaknál van még a nyolcszázas Athing Mu, aki nem vállalta a négyszázat, bár ő is esélyes lett volna a győzelemre.

Az atlétika kétségkívül a sportok királynője, de az esélyesek közül négy udvarhölgye hiányzott az indulók közül. A dominikai Marileidy Paulino tegnap este 48.76-tal győzött. Csupán két századmásodperccel rosszabbal, mint korábban McLaughlin ideje. Ez mellbedobásnyi különbség. Mellesleg a nyolctagú döntőbe befértem volna a hajdani eredménnyel.

Tíz mondat a Nemzeti Atlétikai Központról

A sportok királynője megkapta a koronáját. (Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, Építészfórum.hu, 2023. június 19.)

Fizikai fájdalmat jelentene látni a sok haszonleső, talpnyaló triumfálását a stadionban. (Békesi László, a Magyar Atlétikai Szövetség volt elnöke, Facebook.com, 2023. augusztus 17.)

Végül ott leszek a megnyitón. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Magyar Narancs, 2023. augusztus 17.)

Az atlétikai központ Magyarország legzöldebb középülete. (Fürjes Balázs Fidesz-politikus, Magyar Hírlap Online, 2023. augusztus 18.)

Ez a stadion minden idők legdrágább magyar sportlétesítménye. (Szabados Gábor sport-közgazdász, SzabadEurópa.hu, 2023. augusztus 18.)

Olyan ország a házigazda, ahol az atlétikai stadionra jut több százmilliárd forint, de sporteseménynél lényegesen fontosabb dolgokra egy fillér sem. (Bede Márton újságíró, 444.hu, 2023. augusztus 18.)

Egy rettenetes szégyenfolt újult meg. (Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, Népszava, 2023. augusztus 19.)

Legyen minden nap mindnyájunké az atlétikai stadion és annak környezete. (Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, Facebook.com, 2023. augusztus 19.)

Háromszáz milliárdból felhúzott közpénztemető gyepén doppingkazánok versengenek a szponzorpénzekért. (Batka Zoltán újságíró, Facebook.com, 2023. augusztus 21.)

 Az ország- és városmarketing csupán fügefalevélként szolgál a kormány számára, hogy elrejtse az irgalmatlan nagyságú összeget, amelyet az új atlétikai stadion felépítésére szántak. (Bod Péter újságíró, Népszava, 2023. augusztus 22.)