Békesi László kitűnő közgazdász, miniszterként is dolgozott. Kevesen tudják róla, hogy fiatal korában atléta volt, én még láttam Cegléden távolt ugrani, hét méternél többet. Egy időben elnökölte a Magyar Atlétikai Szövetséget, a Budapesten megrendezett világbajnokság előtt pedig kifejtette, hogy „A magyar csapat túlnyomó többsége legfeljebb az induló mezőnyök létszámát növelheti.” (Újnépszabadság.com, 2023. augusztus 18.)
Sorait túlzásnak véltem, a fejlemények azonban igazolták. 35 atlétánk érte el a nevezési szintet, a többiek a rendezés jogán indulhattak. (Összesen 62-en képviselték Magyarországot.) Akadtak köztük 18-20 évesek, akiktől nem sajnáltam a tapasztalatszerzés lehetőségét. De akadtak olyanok is, akiket megtapsolt ugyan az új stadion közönsége, ám a mezőny végén kötöttek ki, reménytelenül leszakadva.
Például a magyar hármasugró hölgy 12.79-et ért el. A világcsúcs 15.67, a nemzetközi élmezőny pedig 15 méternél kezdődik. Egy másik magyar induló egyéni csúcsot, 50.31 másodpercet futott férfi 400 gáton. A világcsúcs 45.94, a nemzetközi élvonal 48 másodpercnél kezdődik. Bocsánatos vétek, ha a csapatvezetés pályakezdőt indított a vébén. A mostani teljesítménye elmaradt ugyan az élmezőnyétől, de még sokra viheti.
Az egyik sportújságírót, Serényi Pétert megkímélte a sors attól, hogy kormánypárti újság munkatársaként hagyja figyelmen kívül a budapesti világbajnokság ellentmondásait. Azt vette észre, hogy a férfiak között induló magyar százas rosszabb eredményt ért el, 10.70 másodpercet, mint a női százon győztes amerikai sprinter (10.65-öt). Azt már én fűzöm hozzá, hogy Boros Bence 26 éves, pályakezdőnek aligha nevezhető. Az idén ő nyerte az országos bajnokságot, úgy 10.40 és 10.50 között szokott futni. (A nemzetközi élvonal tíz másodpercnél kezdődik.) A világbajnokság első napján kétszer állt rajthoz.
Átadom a szót neki: „Már akkor elengedtek a lábaim, amikor bejöttem /a stadionba/. Amikor felbődült a tömeg, végképp elvesztettem magam.” (Szoljon.hu, 2023. augusztus 19.) Másodikként jutott tovább. Az említett újságnak elmondta, hogy „Jobb eredményt szerettem volna elérni, mint délelőtt.” Nem sikerült neki. Megismételte a délelőtti eredményt, amivel futamában tök utolsó lett. Másnap így fogalmazott a szolnoki újságban: „Elfáradtam a végére. Nem szoktuk ilyen hosszúra nyújtani a szezont.”
A csapat talán legtehetségesebb fiatalja, a 19 éves Herczeg György 76.18 méterrel nem jutott tovább gerelyhajításban. Néhány hete országos csúcsot ért el csaknem 85 méterrel, ami a világbajnokságon belépőjegy lett volna a nemzetközi élmezőnybe. Kilencméternyi a különbség. A csapat legtapasztaltabb tagja, a fedettpályás világbajnok Márton Anita pedig 17.85 méterrel nem jutott a döntőbe, holott az országos csúcsa 19.87. Kétméternyi a különbség.
S még egy példa. A tatabányai távolugrót, Lesti Diánát kivittek Afrikába, egy botswanai edzőtáborba. Itthon eljutott 675 centiméterig, ami a múlt héten elég lett volna a döntőbe jutáshoz. Ehhez képest 625 centit ugrott. Ez olyan kevés, hogy a hétpróbában induló két magyar versenyező is felülmúlta. Nemes Rita 628, Krizsán Xénia 630 centinyire jutott. Vajon levonható-e ama következtetés, hogy a magyar atléták néhány kivételtől eltekintve alulmúlták önmagukat a budapesti világbajnokságon?
Szekeres István, az egyik legtekintélyesebb sportújságíró, a Nemzeti Sport nyugalmazott főszerkesztője így jellemezte a másik Bencét, Halász kalapácsvetőt, az egyetlen magyar érem, a bronz tulajdonosát: „Mivel már korábban teljesítette a vébé nevezési szintjét, így elég volt egyetlen versenyre, a világbajnokságra időzíteni a formát.” Lehetséges, hogy a magyar atléták szereplése csakugyan a rosszul sikerült formaidőzítéssel magyarázható?
Egyébként Boros Bence nemcsak százon futott, hanem a négyszer százas váltóba is nevezték. A szánalmas egyéni produkció után levonta a tanulságot: „A világot már nem tudjuk megváltani, készülünk a váltóra.”
Tíz mondat a világbajnokságról
Az atlétikai világbajnoksággal az utolsó olyan sportágat is kipipáljuk, mely az ötkarikás játékokon fajsúlyos. (Szűcs András újságíró, Világgazdaság.hu, 2023. augusztus 14.)
Milyen társadalom az, amely hagyja kiszúrni a szemét az atlétikai VB hamis ragyogásával? (Herényi Károly volt MDF-politikus, HírKlikk.hu, 2023. augusztus 19.)
Az egész „atlétikai világbajnokság” egyetlen őszinte mozzanata, hogy birkát választottak a VB kabalaállatának. (Batka Zoltán újságíró, Facebook.com, 2023. augusztus 21.)
A csinnadratta rontja az élményt. (Ivanov Dragán Új-Zélandból hazalátogató hármasugró, Facebook.com, 2023. augusztus 23.)
A most zajló atlétikai világbajnokságot a baloldal se lenyelni, se kiköpni nem tudja. (Csépányi Balázs újságíró, Magyar Nemzet Online, 2023. augusztus 23.)
Baranyit odaette a fene Magyarország történetének eddigi legnagyobb sporteseményére. (Pilhál Tamás újságíró Ferencváros ellenzéki polgármesteréről, Baranyi Krisztináról, Magyar Nemzet Online, 2023. augusztus 24.)
Négy-öt év múlva eljuthatunk oda, hogy eredményességben is kifizetődhessen ez a világbajnokság. (Orendi Mihály nyíregyházi edző, Szabolcs Online, 2023. augusztus 24.)
Az energiaimport új útvonala délről jön. Ez magyarázza azt a vendégkört is, azt a diplomáciai nagyüzemet, amit az atlétikai világbajnokság apropóját kihasználva működtettünk. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2023. augusztus 25.)
Hitviták kereszttüzében zajlik. (Szekeres István sportújságíró, Újnépszabadság.com, 2023. augusztus 26.)
Az atlétikai világbajnokság csodájával közelebb kerültünk az álomhoz. (Németh Balázs, a világbajnokságot szervező Budapest 2023 Nonprofit Zrt vezérigazgatója az olimpiáról, Facebook.com, 2023. augusztus 27.)
