A legutóbbi napokban Orbán vakcinázott, Márki-Zay orbánozott, Jakab jelöltözött, Juhász Péter jogállamozott, egy békési politikus pedig zsidózott. Lefülelt mondatok.

Döbbenten veszem észre, hogy a magyar és a szerb hírműsorok mennyire hasonlítanak egymásra. (Végel László újvidéki író, Mozgó Világ, 2021/1.)

Az ember akkor érzi magát a csúcson, amikor elmegy. (Borsos Attila kommentátor, Sport TV, január 24.)

Nem a nyugati oltóanyag a jobb, hanem a nyugati hatósági eljárás a szigorúbb. (Élő Anita újságíró, Válaszonline.hu, január 25.)

A csürhe ifjúsági tagozatának vezetője. (Dippold Pál publicista Fekete-Győr Andrásról, a Momentum elnökéről, Magyar Hírlap Online, január 25.)

Az önkormányzat a Kecskeméti Gábor Kulturális Központ élére egy csorvási születésű, orosházi lakosú, Judapesten élő vezetőt nevezett ki. (Földesi Mihály, a Mi Hazánk Mozgalom békési képviselője, Facebook.com, január 26.)

Az undorító műfajban a jobboldali sajtóbetyárok verhetetlenek. (Dávid Ferenc DK-politikus, HírKlikk.hu, január 26.)

Legyen sok alkalmas jelölt, aztán győzzön a jobbik! (Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje az előválasztásról, ATV, január 26.)

Az ellenzéki közbeszédben központi figura a seprűnyélre támaszkodó közmunkás, aki Kossuth Rádiót hallgat. (Tanács István újságíró, Jelen.media, január 26.)

Az irányt tekintve orbánabb vagyok Orbánnál. (Lázár János volt kancelláriaminiszter, 24.hu, január 26.)

Jó látni a főpapok között keresztényeket, Krisztus-követőket is. (Varga Papi László tanár a 75 éves Várszegi Asztrikról, Facebook.com, január 27.)

A polgárságról egész életemben a „pukkasztás” jutott csak eszembe. (Bodolay Géza rendező, az SZFE színházi intézetének igazgatója, hvg.hu, január 28.)

A választó egy sokfejű lényt lát, amelyik halkan csipog. (Ruff Bálint kommunikációs tanácsadó az ellenzékről, 444.hu, január 28.)

Magyarországra jön a Szputnyik, míg az oroszországi gazdagok Pfizerre ácsingóznak. (Sz. Bíró Zoltán történész, 168 Óra, január 28.)

Ha lesz elég vakcinánk, akkor ledöfjük a vírust. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, január 29.)

Orbán Viktorról sok rossz dolgot feltételezek, de azt nem, hogy az egész országon emberkísérletet folytasson. (Bencsik János volt Jobbik-politikus, Magyar Hang, január 29.)

Kaptunk egy új Ceausescut. Vagy Rákosit. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Klubrádió, január 29.)

Egy világháborúhoz hasonló helyzet alakult ki. (Gilly Gyula orvos-közgazdász a járványról, Weborvos, január 30.)

Magyarország az Európai Unió alsó házában rekedt. (Ligeti Miklós civil aktivista, Klubrádió, január 30.)

A jogvédelem csak jogállamban lehetséges. (Juhász Péter volt parlamenti képviselő, Népszava, január 30.)

A kisebb történetek gyakran többet mondanak, mint a nagyok. (Koltai Lajos operatőr, az SZFE újdonsült tanára, Mandiner.hu, január 30.)

Nem a kultúrát véreztették ki, hanem a kultúra nevében bűnöző csalókat. (Apáti Bence publicista a tao megszüntetéséről, Magyar Nemzet Online, január 31.)

„Az óriásplakátra is csak egyetlen mondatot lehet kiírni” - foglalta össze tapasztalatait 2013. február 6-án, az ATV stúdiójában egy kommunikációs szakember. Somogyi Zoltán akkor szólalt meg, amikor még se híre, se hamva nem volt a sorosozásnak. Az innen elszármazott amerikai milliárdost hébe-hóba emlegették ugyan, mint önzetlen mecénást és önző spekulánst, de a birodalmi imperializmus, az úgynevezett háttérhatalom jelképévé csak három-négy év múlva avatták.  

A véletlen úgy hozta, hogy idén január 26-án két talonba helyezett politikussal is jelent meg interjú. Lázár János volt kancelláriaminiszter elismerte, hogy „a sorosozás valóban egyszerű üzenet”. Navracsics Tibor volt uniós biztos szerint pedig „Bevett eszköze a magyar politikai kommunikációnak.” A finnyás politikusok eltartott kisujjal isszák a feketét, és a világ minden kincséért se hagyná el szájukat bárdolatlan, durva megjegyzés. Az a némethszilárdok dolga. Ők is pártkatonák persze, de a szó ama értelmében, ahogy Kőszeg Ferenc fogalmazott: „Ma már egyre kevesebb a pártkatona, úgy tűnik, helyüket a pártbunkók veszik át.” (Magyar Hang, 21.01.29.) A pártkatonákat sorozzák, és néha tartalékba küldik, a pártbunkók viszont sorosoznak.

Az a benyomásom, hogy érdemes megkülönböztetni a hatalmon lévők két vonulatát. Ebből azonban korántsem következik, hogy sokkal több rokonszenves vonás fedezhető fel Lázárban és Navracsicsban. Méltányolható, hogy nem engedik meg maguknak az otrombaságokat, és alkalomadtán azt is sejtetik, hogy nem mindenben értenek egyet a szekértábornokkal. Ezzel is magyarázható, hogy kiszorultak a hatalmat gyakorlók első vonalából. Lehet jövőjük az Orbán utáni orbánizmusban, talán még készülnek is rá. Ám azt épp a fanyalgás, az intellektuális tapintat miatt nehéz feltételezni róluk, hogy fogalmuk sincs arról, mi rejlik az ’egyszerű üzenet’ és ’a magyar politikai kommunikáció bevett eszköze’ mögött.

Nemcsak az, amit Lázár János úgy értelmezett, hogy az „egy mondatok mögött alaposan végiggondolt társadalompolitika áll”. Az is, hogy a Magyarországról kivándorolt amerikai milliárdost ábrázoló óriásplakát egyetlen mondata mellett, alatt, fölött jutott hely a hatágú csillagnak vagy egy zs betűvel kezdődő szónak is. Amit ugyanis az állami szöveg elhallgatott, palástolt, takargatott, azt a névtelen társszerzők hozzáírták. Az pedig nyilvánvaló, hogy a világszerte támadott Soros György elleni megnyilvánulások csak Izraelben nem jelentenek kódolt antiszemitizmust. 

Tíz mondat a sorosozásról

A sorosozás nem azért lehet antiszemitizmus, mert a kormány vagy maga Orbán Viktor antiszemita lenne, hanem mert ezt sokan annak fogják fel. (Ádám Péter műfordító, Kibic.hu, 2017. május 25.)

A sorosozás a saját táboron belül hat. (Török Gábor politológus, Heti Válasz, 2017. augusztus 3.)

Az egyszerű üzenetek, a migránsozás, a sorosozás Orbánnak jó, mert politikai hasznot hoz. (Fábry Sándor műsorvezető, Blikk.hu, 2017. szeptember 30.)

Orbánnak elég egyszerűen csak sorosoznia, mert az antiszemitizmus vádja nélkül is képes antiszemita érzelmeket kelteni. (Bruck András író, Facebook.com, 2017. október 3.)

A sorosozás kovász a Fidesz-tábor összetartásában. (Závecz Tibor közvélemény-kutató, ATV, 2017. október 25.)

A sorosozás az az ige, amely összetart. (Parászka Boróka közíró, Mozgó Világ, 2018/1.)

Abba kéne hagyni az elemi iskolai színvonalú sorosozást. (Bencsik András újságíró, Echo TV, 2018. február 26.)

A tatarozás alatt a sorosozás zavartalanul folyik. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök, HírKlikk.hu, 2020. május 9.)

A sorosozás bevett eszköze a magyar politikai kommunikációnak. (Navracsics Tibor Fidesz-politikus, ATV, 2021. január 26.)

A Fidesz brüsszelezése és sorosozása valóban egyszerű üzenet, de az „egy mondatok” mögött alaposan végiggondolt társadalompolitika áll. (Lázár János Fidesz-politikus, 24.hu, 2021. január 26.)

A hódmezővásárhelyi polgármester tegnap órányi műsoridőt kapott Bolgár Györgytől. Faggathatták a Klubrádió hallgatói, akik érdekes emberrel váltottak szót. Konzervatív értékrendű, hajdani Fidesz-választó. Több gyermeke van (6), mint a sokgyerekes Fidesz-politikusoknak. Nem keresztyén templomjáró (mint a református Orbán), hanem az egyipszilonos kereszténynek nevezett katolikus egyház híve. Azért jelentkezett be az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének, mert úgy véli, hogy a siker reményében csak olyan politikus küzdhet meg Orbán Viktorral a kormányrúdért, aki képes megszólítani a Fideszből kiábrándultak százezreit is.

Okfejtésében van logika, tegnapi kommunikációja azonban egy ponton megbicsaklott. Az egyik kérdésre azt felelte, hogy Orbánnal „Kaptunk egy új Ceausescut.” Majd némi gondolkodás után hozzáfűzte: „Vagy Rákosit.” Megint gondolkodott néhány másodpercig, és visszatért Ceausescuhoz, aki szerinte Orbánhoz hasonlóan a szülőfalujában építtetett stadiont. A stadionozás speciel stimmel, de az már nem felel meg a valóságnak, hogy a magyar miniszterelnök Felcsúton született volna. Ezt többször is firtatták az újságírók, és ő mindig Alcsútdobozról, a szomszédos faluból származtatta magát.

Azt már nem kérdezték meg tőle, vajon miért éppen választott faluját árasztotta el szeretetének kézzelfogható jegyeivel. Kollégáim között akadnak, akiket nagyra becsülök, szülőfalu-ügyben azonban nem bizonyult felkészültnek Batka Zoltán, Farkasházy Tivadar, Kálmán Olga (ő többször is), Odze György, Pelle János, Rajcsányi Gellért, Simon András és Szerető Szabolcs. Úgy írták le, ejtették ki szájukon több százszor Orbán Viktor nevét, hogy nem néztek utána a szülőhelyének. Most csatlakozott hozzájuk egy pontatlan politikus is.

Márki-Zay Péter Péter azért nem hivatkozhat arra, hogy a rögtönzés hevében fogalmazott, mert 2020. június 16-án az ATV egyik műsorában így hozta szóba Orbán Viktort: „Képzeljük el, hogy ha Gyurcsány, Horn Gyula vagy Antall József a saját szülőfalujában stadiont épít.” Elképzeltem, és arra jutottam, hogy mindhárom miniszterelnökünk városban született. Egyébként a Ceausescuval való történelmi párhuzam egyetlen emberre illik Magyarországon.

Néhai Stadler József a magánjövedelméből ajándékozta meg szülőfaluját, Akasztót egy betonkolosszussal. Vagy negyedszázada az akkor még élettől duzzadó stadion ama helyiségében fogadott, amelynek faragott bútorzatát a román diktátor erdélyi kastélyából vásárolta.           

Orbán Viktor a szülőfalujáról

Alcsútdobozon születtem. Aztán Felcsútra kerültem, ott nőttem fel. (Képes 7, 1989/december)

Alcsútról, vagyis olyan átlagos dunántúli faluból származom. (168 Óra, 1992. június 9.)

Ha az én gyerekkoromban ez a kormány lett volna hatalmon ilyen oktatáspolitikával, akkor én Alcsútdobozról Bicskéig sem jutottam volna el, nemhogy Budapestig. (Demokrata, 1997. június 13.)

A ma reggeli rádióinterjú nyomán az a benyomásom, hogy a miniszterelnök kutyaszorítóban van. Ha rábízza magát a nehézkes, kétségkívül ügyetlenkedő unióra, és inkább csak csordogál a nyugati vakcina, akkor sok lesz nálunk az emberáldozat, ráadásul nem lehet beindítani a gazdaságot. Ha azonban szerez kevésbé kipróbált védőoltást, akkor minimalizálhatja az emberveszteséget, és beindíthatja a gazdaságot. Ebben az esetben a válság jövő tavasszal aligha dönti meg a rendszerét. A vakcina tehát sorsdöntő kérdéssé vált, politikai üggyé a kormánypárti és az ellenzéki oldalon is.

A korom miatt ebben a tekintetben belga vagyok. A veszélyeztetett korosztályhoz tartozóként természetesen regisztráltam, és ha sorra kerülök, beoltatom magam, bárhonnan érkezzék is az a fránya védőoltás. Ha csakugyan véd. Óvatosságra int, hogy a családunkban van valaki, aki 1957-ben, a Heine Medin-járvány idején csecsemőként bénult meg, mert olyan vakcinával oltották be, amelynek hordozója legyöngített vírus volt. Tudomásom szerint a mai védőoltások közül a kínai hordozója is legyöngített vírus, a többié korszerűbb, kevésbé veszélyes. A többi jöhet.

Miközben értem a miniszterelnök dilemmáját, a ma reggeli okfejtésében van valami, ami tűnődésre késztet. Azt fejtegette, hogy aki nem regisztrál, az nem kap vakcinát. Talán a vírustagadókra és a védőoltástól elvből tartózkodókra gondolt, én viszont a nyugdíjasok népes táborára. Köztük a tanyán lakó, 78 éves unokatestvéremre, aki nem regisztrált, mert nincs abban a számítástechnikai helyzetben.

Egy tíz év előtti felmérésből kiderült, hogy a 2,6 millió nyugdíjas 3,9 százaléka használt a XXI. század első évtizedében számítógépet, de nem mindegyiknek volt kapcsolata a világhálóval. Egy két éve készült felmérés szerint a második évtizedben annyit változott a helyzet, hogy immár 600 ezren használtak számítógépet, és a nyugdíjasok mintegy 20 százalékon belül nőtt is azoknak a száma, akik neteztek.

Tételezzük fel, hogy azóta még többen kapcsolódtak be a számítástechnikai vérkeringésbe. Akik pedig kívül rekedtek, azok közül is vannak néhány százezren, akik a gyerekeik, rokonaik, barátaik, szomszédjaik segítségével regisztráltak. De még mindig vagy milliónyian maradnak majd ki a védőoltásból. Éppen a legelesettebbek, a leghátrányosabb helyzetűek, a koronavírustól leginkább veszélyeztetettek. Már ha az ország első embere tartja magát ahhoz, amit ma reggel kimondott.

Tíz mondat Orbán Viktortól a vakcináról

A végső megoldás a vakcina. (Magyar Rádió, 2020. december 18.)

A vakcina már létezik. (Nemzeti Sport Online, 2020. december 31.)

Ez egy magyar vakcina: amerikai pénz és magyar ész van benne. (A Karikó-féle Pfizerről, Magyar Rádió, 2021. január 3.)

Csak nyugati vakcinával nem fog menni. (Magyar Rádió, január 8.)

Nem várni, inkább szerezni kell vakcinát. (Magyar Rádió, 2021. január 8.)

A kevés brüsszeli, a sok kínai meg a még nem tudjuk, hogy pontosan mennyi orosz vakcinából lehet majd választani. (Magyar Rádió, 2021. január 15.)

A brüsszeli vakcina beszerzése lassú. (Magyar Rádió, 2021. január 22.)

Vakcina kell, mert az jelenti az életet. (Magyar Rádió, 2021. január 22.)

Minden a vakcinán múlik. (Magyar Rádió, 2021. január 29.)

Ha lesz elég vakcinánk, akkor ledöfjük a vírust. (Magyar Rádió, 2021. január 29.)

Varga Judit igazságügyi miniszter tegnapelőtt a Facebookon jelentette be, hogy törvényt készít elő a „social media szolgáltatók” korlátozására. Egy december közepi bejegyzésében pedig arra hivatkozott, hogy őt bizony a Facebook cenzúrázta, és a mondandója iránti érdeklődés negyedére-ötödére esett vissza. Már akkor is arra jutott, hogy a hivatalának meg kell vizsgálnia a közösségi média jogi környezetét.

Látszólag magánügyről van szó. Egy magyar közéleti személyiség zokon vette, hogy be- és kijelentései iránt a megszokottnál kevesebben érdeklődnek, és a magánügyből közügyet csiholt. Ennél azonban egyszerűbb a helyet. A kormánypárti politikusok készülnek a jövő tavasszal esedékes országgyűlési választásra, és érzékelik, hogy a nyilvánosságnak van egy része, melyet pillanatnyilag nem ellenőrizhetnek. A bejegyzésem utáni dokumentációból kirajzolódik, hogy a közösségi média mibenlétét éppen csak kapiskáló miniszterelnök emberei nem is titkolják: ha nem csinálnak valamit azzal a fránya Facebookkal, Twitterrel és tágabb értelemben a Google-lel, akkor elköszönhetnek a kormányzástól.

A közösségi média ellentmondásai, például a reklámpiac megcsapolása és az adózás megkerülése foglalkoztatják az Európai Uniót is. Varga Judit kifejti, hogy a magyar kormány szívesen rezeg együtt Brüsszellel, de nem várja meg a döntését, mert sürgeti az idő. Azt már én fűzöm hozzá, hogy aztán utólag, az újabb választási győzelem után módosítja majd a szabályozást, ha a brüsszeliták annyira kívánják. Nem várhattam el a témakörben szintén megszólaló Schiffer Andrástól (24.hu) és Seres Lászlótól (hvg.hu), hogy reagáljanak a miniszter asszony okfejtésére. Az ügyvéd-politikus és az újságíró kitekintése így is alapos, ezzel magyarázható, hogy olvasás közben termékeny hiányérzetet keltett.

Abból indultak ki, hogy a 89 millió követőt magáénak tudó Trump elnököt letiltotta a Twitter. S bár utaltak a téma magyarországi elágazásaira, az a benyomásom, hogy több energiát fordítottak a sípolásra, mint a szerelvény előrehaladására. Nem árt persze, ha a sínek közelében fölkapjuk a fejünket, hogy jön a vonat, csakhogy most nagyobb a tét. Azokat is érinti a közlekedési kultúra, akiknek korántsem mindegy, hogy a sihuhu mikor érkezik meg az állomásra. Ha a kormányzatnak sikerül pacifikálni a közösségi médiát (büntető rendszabályokkal elfojtani a digitális lázadást), akkor az ellenzék üzenetei még kevésbé jutnak el a választópolgárokhoz.

Tíz mondat a közösségi médiáról

Amíg van internet, addig van remény, mert a közösségi kommunikációt nem tudja a kormány ellenőrizni. (Csepeli György szociálpszichológus, Vasárnapi Hírek, 2012. december 30.)

Van egy felület, amit nem ural a Fidesz, ez a közösségi média. (Tóth Bertalan szocialista politikus, InfoRádió, 2016. december 6.)

A szociális média, vagy hogy hívják ezt az internetvilágot. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2018. január 19.)

A közösségi média mindenki számára elérhető. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2018. április 10.)

A közösségi média cenzúrája balra enged, jobbra rúg. (Béky Zoltán, a Századvég Intézet jogi szakértője, Origo.hu, 2020. május 7.)

Félő, hogy a közösségi média döntése mögött ideológiai és politikai okok húzódnak. (Varga Judit igazságügyi miniszter egy Böjte Csaba-prédikáció letiltásáról, Mandiner.hu, 2020. június 9.)

A közösségi médiában 90 százalék fölött van a balliberális tartalmak aránya. (Kovács István, a Megafon Központ igazgatója, Magyar Nemzet, 2020. augusztus 14.)

Közösségi média nélkül nem fogunk választást nyerni. (Kubatov Gábor Fidesz-politikus, Magyar Nemzet Online, 2020. augusztus 15.)

A social media szolgáltatók titokban, politikai céllal úgy korlátozzák a felhasználói profilunk láthatóságát, elérését, hogy arról mi ne tudjunk. (Varga Judit igazságügyi miniszter, Facebook.com, 2021. január 18.)

Az online közösségi platformok megjelenése megteremtette annak lehetőségét, hogy a polgárok véleménye, vitája a kapuőrök nélkül juthasson el a nagy nyilvánossághoz. (Schiffer András volt LMP-politikus, 24.hu, 2021. január 26.)

Tegnap az ATV vitaműsorában Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt elnöke kifejtette, hogy az ellenzék hatpárti szövetségét a közös élmény hozta össze. Az ugyanis, hogy 2018 decemberében a képviselőik együtt hatoltak be a közszolgálati televízió épületébe. Závecz Tibor közvélemény-kutató pedig megjegyezte, hogy az Új Világ Néppártra 100-150 ezren voksolnának a kiábrándult Fidesz-szavazók közül, ha az ellenzék elfogadná a Pálinkás József nevéhez köthető párt csatlakozását.

Csodálkoznék, ha az ellenzéki pártoknak tetszene az egyik Orbán-kormányban miniszterséget vállalt atomfizikus kezdeményezése. Ha a közvélemény-kutatások szerint most többen szavaznának rájuk, mint a Fideszre, minek szeletelni tovább az ellenzéki tortát? A bejegyzés után olvasható összeállításból kiderül, hogy már csak egy lépés, és ellenzékbe szorítják Orbán Viktort. Hallottam máskor is ezt az érvelést. Igaz, akkor még külön voltak az ellenzéki pártok.

Az Országos Választási Iroda szerint 2018. április 8-án megrendezett országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP 2824206 szavazatot kapott. Ehhez képest az MSZP-Párbeszéd 682602, az LMP 404425, a DK 308068, a Momentum 175225, az Együtt 37561 voksra tett szert. Összesen 1607881-re. Az ellenzéki politikusok hozzájuk számították a Jobbikot (1092669) és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (99410) is, és az utólag egyesített ellenzék 2799960 szavazatot kaphatott volna. Kíváncsiságból hozzájuk adtam a Munkáspárt 15640 voksát is, így jött ki 2815600. Csakhogy a Kúria levont 4360 érvénytelen szavazat Orbánéktól. A legutóbbi országgyűlési választáson tehát a jelenlegi kormánypártok 2819846 voksa állt szemben az ellenzék 2815600 szavazatával. Ha 2018-ban szövetkeztek volna az ellenzéki pártok, akkor mindössze 4246 szavazattal kaptak volna ki a Fidesztől.

Napjainkban hat ellenzéki párt immár szövetkező politikusai elégedetten veszik tudomásul, hogy a közvélemény-kutatások szerint néhány százalékkal múlják felül a hatalmon lévőket. Magukhoz számolták ugyanis a Mi Hazánk Mozgalom százalékait, holott Toroczkaiék sülve-főve együtt vannak Orbánékkal. Ráadásul a közvélemény-kutatók hangoztatják, hogy az ellenzéki előny a hibahatáron belül van. Vajon nem volna reményekre jogosítóbb a hatpárti szövetséget hétpártivá bővíteni, és a hibahatáron belüli „fölény” helyett a Pálinkás-féle „polgári erő” becsült 100-150 ezernyi szavazóját figyelembe venni? Hátha jövőre az ellenzék felé billenne a választási mérleg nyelve.

Tíz mondat az ellenzéki esélyekről

A következő, Orbán Viktor szervezte választást nem fogjuk tudni megnyerni. (Bauer Tamás DK-politikus, Klubrádió, 2020. június 2.)

Valamiért az ellenzék nem akar nyerni 2022-ben, lelke rajta. (Béndek Péter publicista, 1000leütés.blog, 2020. június 11.)

Soha ilyen közel nem voltunk ahhoz, hogy Orbán Viktort ellenzékbe küldjük. (Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, ATV, 2020. december 16.)

Az ellenzéki összefogás nem intézményesült. (Haraszti Miklós liberális politikus, Klubrádió, 2020. december 28.)

Az ellenzék nem erősödött, csak egységessé vált. (Závecz Tibor közvélemény-kutató, ATV, 2020. november 26.)

Már most kijelenthető, a Fidesznek nem lehet többé kétharmada. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Szeged.hu, 2021. január 11.)

Minden pártban beárazták, hogy ha a teljes ellenzéki összefogás sem működik, akkor a napjaik meg vannak számlálva. (Kálmán Attila újságíró, 24.hu, 2021. január 14.)

Nincs esély arra, hogy 2022-ben a rezsim megbukjon. (Békesi László volt pénzügyminiszter, HírKlikk.hu, 2021. január 16.)

Nyakig vagyunk saját magunk intézményesítésében. (Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, Klubrádió, 2021. január 19.)

Orbán Viktornak fogják hívni Magyarország miniszterelnökét 2022 júniusában. (Kubatov Gábor Fidesz-politikus, Pesti TV, 2021. január 21.)

Nyilvános szakmánkban vannak ketten, akikről szerettem volna portrét rajzolni. Borsos Attila nem újságíró, „csak” kommentátor. Válogatott kézilabdázó volt, idegenlégiósként kapcsolatrendszerre és francia meg angol nyelvismeretre tett szert. Kellemes a hangja és a megjelenése, a Sport TV talán legjobb kommentátorává nőtte ki magát. Ugyanezt gondolom Gál Máriáról is, aki a kisebbségi kérdés talán legjobb ismerője a hazai újságírásban. Erdélyben megtapasztalta, hogy a nemzetállam miként idegenkedik a fennhatósága alatt rekedt kisebbségektől. Például a magyaroktól, akik még sokan is vannak. A véletlen úgy hozta, hogy most mindketten hibáztak.

Borsos Attila a ferencvárosi lányok mérkőzéséről tudósított, és ezt találta mondani: „Márton Gréta is három per háromnál jár.” Vagyis a Fradi jobbszélsője a harmadik labdáját is bevágta az ellenfél kapujába. Csakhogy a kifejezés foglalt. Római számmal írva a Kádár-kori politikai rendőrség belső elhárítással foglalkozó részlegét jelentette. Ha az olvasó megnézi a bejegyzés utáni összeállítást, akkor kiderül belőle, hogy a legutóbbi három évtizedben a III/III milyen jelentésváltozáson ment keresztül. Ami természetes folyamat a nyelvben, rögtönzésként mégis meghökkenti a korosabb médiafogyasztót, aki megélt már néhány rendszerváltást.

Gál Mária tegnap, a Népszava címoldalán ezt írta Navalnij orosz ellenzéki politikusról: „mondvacsinált okkal, a felfüggesztett börtönbüntetés szabályainak megsértése, a tartótisztjénél való jelentkezés elmulasztása miatt” vették őrizetbe. A szerző jól ismeri a putyini Oroszország nemzetiségi viszonyait, de most idegen terepre tévedt. Pedig ha elolvasta volna a 89 éves Kulcsár István figyelmeztetését, aligha hibázik. A moszkvai tudósítók legtapasztaltabbika néhány napja emlékeztette a Navalnijjal foglalkozó magyar újságírókat, hogy az inszpektor (ellenőr) nem tartó-, hanem felügyelőtisztet jelent, akinél csakugyan jelentkezni kell, ha valakit feltételesen engedtek szabadlábra. A tartótiszt akkor volna hiteles kifejezés, ha megbizonyosodnánk arról, hogy Navalnijt beszervezték, és jelentett az orosz III/III-nak.

A kitűnő szakújságíró „vétke” egy fokkal súlyosabb, mint a kitűnő sportkommentátoré. Nem az élő adás hevében rögtönzött, lett volna ideje utánanézni az idegen szó jelentésének. Ami pedig a két kolléga nyilvános megbecsülését illeti, csak elhalasztottam, de nem felejtem el, mert azt is megérdemlik.      

Tíz mondat a III/III-ról

Amikor a miniszterelnök úr átadta az én borítékomat, bekövetkezett az a döbbenetes helyzet, hogy én a III/III-as listán szerepelek. (Torgyán József kisgazda politikus, Népszava, 1991. június 7.)

Én vagyok az egyetlen, aki bevallottan III/III-as voltam. Én vagyok az egyetlen, aki elmondtam, amit elkövettem. A többiek meg bujkálnak, és azzal vannak elfoglalva, hogy mit követtem el. (Csurka István MIÉP-politikus, Vas Népe, 1994. március 22.)

Nagyobb szégyen, ha egy politikusnak III/III-as kartonja van, mintha szeretője. (Hankiss Ágnes művelődéstörténész, Magyar Televízió, 1997. július 6.)

Én a Kádár-korszakban is négynegyedben gondolkoztam, nem III/III-ban. (Somló Tamás rockzenész, Magyar Televízió, 1997. augusztus 16.)

Erőszakot követtek el rajtunk, de kurvaként bánnak velünk. („Váradi Péter” volt III/III-as ügynök, Magyar Hírlap, 2002. július 9.)

A mai Fidesz szerintem tele van III/III-sal. (Eörsi Mátyás DK-politikus, ATV, 2015. március 9.)

Nem igaz, hogy a III/III megszüntetésével a szervezet megtisztult volna a diktatúrát fenntartó személyektől. (Magyari Péter újságíró, 444.hu, 2015. március 26.)

Szép idők voltak, amikor még III/III volt a magyar igazság. (Mátyás Győző újságíró, 168 Óra Online, 2018. április 8.)

Crvendakics nem hibázott. Hárompontos. Három per három. (Ifj. Knézy Jenő sportriporter a Szekszárd-Sopron női kosárlabda-mérkőzésen, M4, 2018. május 3.)

Márton Gréta is három per háromnál jár. (Borsos Attila sportkommentátora a Metz-Ferencváros női kézilabda mérkőzésen, Sport TV, 2021. január 24.)

Tegező viszonyban vagyunk, mert közeli ismerős. Vannak benne, akiket szívesen hallgatok, és vannak, akiket hanyagolok. De mint közösség rokonszenves, mint cég ügyes. Ráadásul mint jó mondatok lelőhelye fontos is. A heti összeállításokban tavaly a negyedik helyet szerezte meg, a középmezőnyt vezeti 66 mondattal. (Az élmezőnybe tartozik száz fölötti mondattal a Facebook, az ATV és a Népszabadság szellemi gyűjtőhelyét megöröklő Népszava.)

Viharfelhők gyülekeznek a Klubrádió fölött. Néha kirajzolódik a bárányfelhőkből Zeusz főisten alakja, aki mintha rázná a villámait. Február közepén derül ki, vajon a szellemi műhely ideiglenesen visszakapja-e a sugárzási engedélyét, vagy a médiahatóság megvonja tőle a frekvenciát. Az egyelőre bizonytalan döntés részleteivel nem untatom az olvasót, a lényeg amúgy is az, hogy a rádiósok felkészültek a váltásra. Rajtunk, velünk együtt kísérleteznek az online változattal.

Pillanatnyilag a Klubrádió Hatvanban, Nagymaroson, Tatabányán és Dunaújvárosban még fogható, hatóköre a fővárosra és vonzáskörzetére korlátozódik. Olvastam 200 és 150 ezer hallgatóról is, és ha az utóbbi adat a hiteles, a kísérleti online változat annak tizedével kecsegtet. Délutáni csúcsidőben 15500-an kísérték figyelemmel. Az e-public.gemius.com felmérése szerint a 190-193. helyre volna sorolható, ha három hét múlva át kéne térnie az új sugárzási formára.

Közelében az Adózóna.hu (15980) van, az Autóalkatrész.hu (15436), a Matolcsy György blogjait közlő Növekedés.hu (15436) és az Évamagazin.hu (15096). Az új rendszert állítólag 20 ezer hallgatóig lehet terhelni, a felső határt azonban nem sikerült kipuhatolni. Ha a Klubrádió végül is az online sugárzásra fanyalodik, vajon lehet-e a szűkösnek ígérkező rendszerre építeni a milliárdos vállalkozást és az elég sok munkatársat foglalkoztató szerkesztőséget?

Leginkább az éjszakai ismétléseket hallgatom, és a válogatott műsorokat éjfél meg hajnali három között a párna csücske és a fal között lapuló táskarádió közvetíti. Ha ez a lehetőség elenyészik, akkor aligha ülök át a másik szobába, hogy az asztali számítógépnél élvezzem a kétségkívül jobb hangminőséget. Segítene persze az online vevőkészülék, melyet napjában többször is ajánlanak a műsorvezetők. A barátom vásárolt egyet. Nincs hozzá magyar nyelvű használati utasítás, és hat órájába került, amíg kitanulta a kezelését. Egy okkal több, hogy a Klubrádió megmaradhasson a jelenlegi hullámhosszán.

Tíz mondat a Klubrádióról

Nem bírjátok a nem általatok ellenőrzött nyilvánosságot. (Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Facebook.com, 2011. december 20.)

Az idők során budapesti rádióvá vált. (Rangos Katalin műsorvezető, Klubrádió, 2016. június 29.)

Közszolgálati magánrádió. (Sebes György újságíró, Népszava, 2019. március 18.)

Pikó András, a Klubrádió józsefvárosi jelöltje. (Huth Gergely újságíró, Hír TV, 2019. augusztus 29.)

A túlélést jórészt annak köszönhetjük, hogy hitelesek voltunk mint műsorkészítők. (Arató András, a Klubrádió igazgatósági elnöke, Klubrádió, 2020. július 30.)

Piros-fehér szalagot a Klubrádióra is! (Lendvai Ildikó szocialista politikus, HírKlikk.hu, 2020. szeptember 11.)

Markánsan baloldali, liberális hangnemű rádió. (Vízvári Soma újságíró, Magyar Nemzet Online, 2020. szeptember 11.)

Ennyire keményen már sehol nem lehet bírálni a kormányt. (Havas Henrik újságíró, Nemzeti TV, 2020. szeptember 12.)

Nincs fárasztóbb feladat, mint a Klubrádiót magaménak érezni. (Lévai Júlia újságíró, Facebook. 2020. szeptember 14.)

A médiatörvény megsértése a Klubrádiónak nem fogyatékossága, hanem erénye és feladata. (Révész Sándor újságíró, hvg.hu, 2020. október 12.)

A legutóbbi napokban majd’ mindenki vakcinázott. Mint például Eperjes Károly, Krekó Péter, Orbán Viktor, Pokol Béla és Ujhelyi István. Kunhalmi pedig intézményesített, Kubatov Gábor orbánozott, Navracsics Tibor amerikázott és Varga Judit focizott. Lefülelt mondatok.

Egész életemben az orosz szisztéma alapján voltam beoltva mindenféle ellen. Ezért az orosz vakcinát választom, ha megengedik. (Eperjes Károly színész, Sonline.hu, január 17.)

Ha ez lett az eredmény, akkor komolyan kell aggódni az orosz vakcina miatt. (Sándor Erzsi író, Facebook.com, január 18.)

A Facebook az utolsó fórum, ahol kormánykritikus vélemények egyáltalán megjelenhetnek. (Szele Tamás újságíró, Zónapörkölt.blog, január 18.)

Nyakig vagyunk saját magunk intézményesítésében. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus az ellenzéki pártokról, Klubrádió, január 19.)

Doktor volt, nevetéssel gyógyított. (Heller Tamás színész Sas Józsefről, Bors Online, január 19.)

Navalnij arra tett, amire Trump. Amíg a politika megkerülhetetlen szereplője, védettséget élvez. (Kabai Domokos Lajos újságíró, Bekiáltás.blog, január 19.)

És holnap reggel Floridában ismét egyszerű adócsalóként ébred majd Trump. (Berkó Pál újságíró, Facebook.com, január 20.)

Szép beszédeket hallunk majd az amerikai-európai kapcsolatok fontosságáról, de Amerika közben Kínát nézi, és vele akar dűlőre jutni. (Navracsics Tibor Fidesz-politikus, Index.hu, január 20.)

Biden föltehetően több mézet tesz a madzag végére. (Magyarics Tamás történész, Magyar Katolikus Rádió, január 21.)

Orbán Viktornak fogják hívni Magyarország miniszterelnökét 2022 júniusában. (Kubatov Gábor Fidesz-politikus, Pesti TV, január 21.)

Az első hullám a gazdaságot fogta vissza, a második a közbizalmat roncsolta. (Buják Attila újságíró a járványról, 168 Óra, január 21.)

A vakcina manapság aranyat ér. (Müller Cecília országos tiszti főorvos, Vas Népe, január 21.)

A vakcina kérdése közügy, és nem igaz, hogy csak a virológusoknak lehet erről szavuk. (Krekó Péter szociálpszichológus, Magyar Narancs, január 21.)

A vakcina élet. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, január 22.)

A főnök imádja vödörrel másokra önteni a hibákat. (Tamás Ervin újságíró Orbán Viktorról, Facebook.com, január 22.)

Ha Orbán látványosan jelezni akarja, hogy változtatni kíván a politikán, önmagát nyilván nem áldozza be, de Szijjártóval megteheti (Szent-Iványi István volt diplomata, Hírklikk.hu, január 22.)

A rendkívüli jogrend szabályai szerint ezen a héten elfogadtam a város költségvetését. (Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester, Népszava, január 22.)

Akármennyire is a kezükben van minden erőforrás, úgy érzik, hogy még mindig sehol sincsenek. (Kukorelly Endre író, Magyar Hang, január 22.)

A férfiak terepén még jobban lehet bizonyítani, hogy ki mennyire talpraesett. (Varga Judit igazságügyi miniszter a fociról, Blikk.hu, január 23.)

A vakcinakérdés az ellenzék fő politikai fegyverévé kezd válni nálunk is. (Pokol Béla alkotmánybíró, Magyar Nemzet Online, január 23.)

Orbán Viktor és pancserkormánya akkor járna el felelősen és tisztességesen, ha terítené a lapjait. (Ujhelyi István szocialista politikus a vakcinarendelésről, Facebook.com, január 24.)

A „patakvéres” ügyvéd szinte napra pontosan négy esztendeje távozott az élők sorából. Az évforduló alkalmából digitális ismerőseim körében tegnap vita robbant ki róla. Az egyik hozzászóló, aki egyébként újságíróként éveken át tudósította Esztergomból a tatabányai napilapot, a kisgazda politikusról és az első Orbán-kormány vidékfejlesztési miniszteréről ezt jegyezte föl a közösségi üzenőfalra: „Féreg frakkban.”

Az állati hasonlat kétségkívül erőteljes, hatásos stíluselem. Magam is azt tanítom az újságírással kacérkodó kommunikáció szakos diákoknak, hogy nem árt, ha az állatokról kétféle hasonlat van a tarsolyunkban. Az egyiket a rokonszenves vitapartnernek szánjuk, és azt jegyezzük meg róla, hogy éltető víz híján „tátog, mint hal a szatyorban”. (Régi magyar közmondás.) Ha pedig ellenszenvesnek találjuk, akkor az jár neki, hogy annyit ért az egészből, mint „süket disznó a búzában”. (Még régebbi közmondás, és az eredete homályba vész.)

Elismerem, hogy a féreghez alliterál a frakk, amennyiben a két szó ugyanazzal a hanggal kezdődik, de Torgyán doktor pohos termetére és festett hajához mégsem illett. Inkább a fehér öltöny zöld nyakkendővel, és a Fradi focicsapatának juttatott milliárdos állami támogatás. Attól tartok azonban, hogy a fészbukozó tollforgatót nem ez a megfontolás ragadtatta férgezésre. Emlékezett és emlékeztetett arra, hogy az 1996-ban éppen ellenzéki politikus március 14-ére hirdette meg az úgynevezett kormánybúcsúztatót a Parlament előtti térre.

Százezernél többen gyűltek össze, többnyire a vidéki Magyarországról érkeztek, például traktorral is. A kisgazda párt elnöke tíz percig beszélt hozzájuk, szónoklata föllelhető a világhálón. Papír nélkül, látszólag rögtönözve, valójában tudatosan építkezve. A keretet állatoktól kölcsönözte. „Álliberális, undorító férgeket és dögkeselyűket” emlegetett, valamint „liberális férgeket” és „liberális dögkeselyűket”. Ezzel magyarázható, hogy mondandóját az utókor féregirtós beszédnek nevezte el.

Torgyán József egyebek közt arról is nevezetes, hogy ő kezdte leférgezni a másik politikai oldal megtestesítőit. Bocsánatos vétek, hogy az utókor egyik képviselője ezt nem felejtette el neki. Az viszont zavar, hogy újságíróként nem győződött meg arról, vajon a 84 éves korában elhunyt ügyvéd-politikus porhüvelye urnában vagy koporsóban nyugszik-e. Mert ha koporsóban, akkor a férgezés logikus ugyan, egyúttal azonban kegyeletsértő is.

Tíz mondat a féregről

Álliberális, undorító férgek, dögkeselyűk lepték el hazánkat. (Torgyán József kisgazda politikus, YouTube.com, 1996. március 14.)

Torgyán féregirtó kifejezései belőlünk is viszolygást váltanak ki természetesen. (Csurka István MIÉP-politikus, Magyar Fórum, 1996. március 21.)

Én tiltakoztam csak azért, hogy a pártnak ne legyen szkínhed képviselőjelöltje. A többiek nem. Ma mégis ők mondják rólam, hogy szélsőséges vagyok, pedig még csak nem is féregirtóztam. (G. Maczó Ágnes volt kisgazda politikus, 24 Óra, 1997. október 20.)

A „férgeket” és „dögkeselyűket” Torgyán a szocialista-liberális koalíciónak szánta, ám saját fejére és pártjára hullottak vissza. (Kávássy János Előd történész, Magyar Hírlap Online 2016. március 2.)

Számos mifelénk ismeretlen, főleg bélféreg-beteg van a migránsok között. (Kecskés László szombathelyi orvos, Fidesz-politikus, Nyugat.hu, 2016. szeptember 19.)

A férgeket ki kell ásni, a tetveket meg kell tizedelni, és engedni kell ezt a jobb sorsra érdemes várost paraziták nélkül növekedni, virágozni. (Cserép János, az ellenzék közös polgármester-jelöltje Esztergomban, cserepjanos.hu, 2019. június 9.)

A balliberális férgek veszélyhelyzetben is rombolnak, viszályt szítanak, pusztítanak. (Dippold Pál publicista, Magyar Hírlap, 2020. április 28.)

Mi meg várjuk, hogy bocsánatot kérjenek a sajtóférgek áskálódásért. (Rab László újságíró, VárosiKurír.hu, 2020. augusztus 16.)

Nem akarnak elveket a választóik fejébe verni, csak pozícióba jutni. És ha ehhez féreggé kell válni, akkor féreggé válnak. (Trombitás Kristóf publicista az ellenzéki pártokról, Vasárnap.hu, 2020. október 11.)

Féreg frakkban. (Rafael Balázs újságíró Torgyán Józsefről, Facebook.com, 2021. január 23.)