„Az óriásplakátra is csak egyetlen mondatot lehet kiírni” - foglalta össze tapasztalatait 2013. február 6-án, az ATV stúdiójában egy kommunikációs szakember. Somogyi Zoltán akkor szólalt meg, amikor még se híre, se hamva nem volt a sorosozásnak. Az innen elszármazott amerikai milliárdost hébe-hóba emlegették ugyan, mint önzetlen mecénást és önző spekulánst, de a birodalmi imperializmus, az úgynevezett háttérhatalom jelképévé csak három-négy év múlva avatták.
A véletlen úgy hozta, hogy idén január 26-án két talonba helyezett politikussal is jelent meg interjú. Lázár János volt kancelláriaminiszter elismerte, hogy „a sorosozás valóban egyszerű üzenet”. Navracsics Tibor volt uniós biztos szerint pedig „Bevett eszköze a magyar politikai kommunikációnak.” A finnyás politikusok eltartott kisujjal isszák a feketét, és a világ minden kincséért se hagyná el szájukat bárdolatlan, durva megjegyzés. Az a némethszilárdok dolga. Ők is pártkatonák persze, de a szó ama értelmében, ahogy Kőszeg Ferenc fogalmazott: „Ma már egyre kevesebb a pártkatona, úgy tűnik, helyüket a pártbunkók veszik át.” (Magyar Hang, 21.01.29.) A pártkatonákat sorozzák, és néha tartalékba küldik, a pártbunkók viszont sorosoznak.
Az a benyomásom, hogy érdemes megkülönböztetni a hatalmon lévők két vonulatát. Ebből azonban korántsem következik, hogy sokkal több rokonszenves vonás fedezhető fel Lázárban és Navracsicsban. Méltányolható, hogy nem engedik meg maguknak az otrombaságokat, és alkalomadtán azt is sejtetik, hogy nem mindenben értenek egyet a szekértábornokkal. Ezzel is magyarázható, hogy kiszorultak a hatalmat gyakorlók első vonalából. Lehet jövőjük az Orbán utáni orbánizmusban, talán még készülnek is rá. Ám azt épp a fanyalgás, az intellektuális tapintat miatt nehéz feltételezni róluk, hogy fogalmuk sincs arról, mi rejlik az ’egyszerű üzenet’ és ’a magyar politikai kommunikáció bevett eszköze’ mögött.
Nemcsak az, amit Lázár János úgy értelmezett, hogy az „egy mondatok mögött alaposan végiggondolt társadalompolitika áll”. Az is, hogy a Magyarországról kivándorolt amerikai milliárdost ábrázoló óriásplakát egyetlen mondata mellett, alatt, fölött jutott hely a hatágú csillagnak vagy egy zs betűvel kezdődő szónak is. Amit ugyanis az állami szöveg elhallgatott, palástolt, takargatott, azt a névtelen társszerzők hozzáírták. Az pedig nyilvánvaló, hogy a világszerte támadott Soros György elleni megnyilvánulások csak Izraelben nem jelentenek kódolt antiszemitizmust.
Tíz mondat a sorosozásról
A sorosozás nem azért lehet antiszemitizmus, mert a kormány vagy maga Orbán Viktor antiszemita lenne, hanem mert ezt sokan annak fogják fel. (Ádám Péter műfordító, Kibic.hu, 2017. május 25.)
A sorosozás a saját táboron belül hat. (Török Gábor politológus, Heti Válasz, 2017. augusztus 3.)
Az egyszerű üzenetek, a migránsozás, a sorosozás Orbánnak jó, mert politikai hasznot hoz. (Fábry Sándor műsorvezető, Blikk.hu, 2017. szeptember 30.)
Orbánnak elég egyszerűen csak sorosoznia, mert az antiszemitizmus vádja nélkül is képes antiszemita érzelmeket kelteni. (Bruck András író, Facebook.com, 2017. október 3.)
A sorosozás kovász a Fidesz-tábor összetartásában. (Závecz Tibor közvélemény-kutató, ATV, 2017. október 25.)
A sorosozás az az ige, amely összetart. (Parászka Boróka közíró, Mozgó Világ, 2018/1.)
Abba kéne hagyni az elemi iskolai színvonalú sorosozást. (Bencsik András újságíró, Echo TV, 2018. február 26.)
A tatarozás alatt a sorosozás zavartalanul folyik. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök, HírKlikk.hu, 2020. május 9.)
A sorosozás bevett eszköze a magyar politikai kommunikációnak. (Navracsics Tibor Fidesz-politikus, ATV, 2021. január 26.)
A Fidesz brüsszelezése és sorosozása valóban egyszerű üzenet, de az „egy mondatok” mögött alaposan végiggondolt társadalompolitika áll. (Lázár János Fidesz-politikus, 24.hu, 2021. január 26.)
