Szegeden, nyilván az egyetem miatt mindig akadtak jó újságírók. Hollósi Zsolt az egyik legjobb kulturális újságíró Magyarországon. Amit ő nem tud, azt nem is érdemes tudni például a zenei életről vagy a szegedi szabadtéri játékokról. Alaposságára jellemző, hogy rendszeresen bújja szakmánk rohamosan gyarapodó kézikönyveit.

A minap fészbukos üzenőfalán panaszolta, hogy 7990 forintért megvette a Szólások, közmondások eredete című kötetet, és „a 15. oldal után a 49. következik, majd a 80. után újra indul a 49. oldallal”. Gyakran forgatom Bárdosi Vilmos nyelvész művelődéstörténeti áttekintését, és nincs okom a bosszúságra. Bizonyára azért nincs, mert a 2015-ös kiadást olvasgatom. Ha Hollósi kolléga immár a sokadik kiadást vette meg, akkor ez azt is jelenti, hogy a vaskos és tartalmas kötet népszerűségnek örvend a tájékozódni vágyók körében.

Itt van például egy mondat, amely szó szerint fejtörést okozott. Az Index.hu szeptember 6-i számában Gáspár Gergő újságíró cikkének ezt a címet adta: „Görögországban fogták el a magyar bűnözőt, van bőven vaj a füle mögött.” A szólás eredetéről némi iróniával azt írja Bárdosi professzor, hogy „új keletű nyelvi szülemény”. Szerinte az ősforrás egy piac. Valaki vajat lopott, és a kalapja alá rejtette. A tűző napon azonban elolvadt az a fránya vaj, és azért leplezték le a tolVAJt, mert az arcára csorgott. A szólás német közvetítéssel jutott el hozzánk, és így fordítottuk magyarra: Akinek vaj van a fején, ne menjen a napra. Akinek tehát gyanús ügyei vannak, jobban jár, ha nem keresi a nyilvánosságot.

Az Index ifjú munkatársa rangos társaságban találhatja magát. A tapasztalt újságírók közül a vaj fül mögötti változatát szorgalmazta Dull Szabolcs, Méhes Gábor, Mérő Vera, Péterfi Judit, Rónai Egon és Tamás Ervin. Ők pedig politikusok társaságában találhatták magukat. Szintén „fülezett” Bajnai Gordon, Bokros Lajos, Brenner Koloman, Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely, Kunhalmi Ágnes, Molnár Zsolt és Vadai Ágnes. A téves szólások gyűjteményét azért nem mellékelem a bejegyzés utáni összeállításban, mert vannak olyan közéleti személyiségek is, akik helyesen és pontosan értelmezik a nagy hírre vergődött piaci jelenetet. Övék alább a csokornyi idézet.

Tíz mondat a vajazott fejről

Torgyánnak tíz kiló vaj van a fején. (Csintalan Sándor szocialista politikus, Zalai Hírlap, 1995. július 22.)

Néhány nap múlva eljön az igazság pillanata. Kiderül, hogy ki akarja a politikai elit tüdőszűrését, és ki az, akinek vaj van a fején. (Répássy Róbert Fidesz-politikus az országgyűlési képviselők vagyonbevallásáról, Népszabadság, 2000. december 2.)

A tüdőszűrés a tüdőre vonatkozik. Ha Dr. Répássy képviselőtársam arra kíváncsi, hogy kinek van vaj a fején, akkor a fejét kell nézni. (Kuncze Gábor SZDSZ-politikus, Népszabadság, 2000. december 2.)

Ha nincs vaj a fejükön, félnivalójuk sincs. (Csontos János újságíró, Magyar Idők, 2016. június 11.)

Ha a fejünkön egy deka vaj lenne, akkor nem sétálnánk a napon. (Majtényi László alkotmányjogász, az ellenzék volt köztársasági elnökjelöltje, ATV, 2017. szeptember 21.)

Szinte mindenkinek vaj van a fején. (Deák Dániel szociológus az Orbán-rendszerbe épülőkről, Magyar Nemzet, 2018. február 3.)

Sok vaj gallért tud győzni, ha sikerül napra vinni a fejet. (Lévai Júlia újságíró, Facebook.com, 2019. április 3.)

Ha van egy csöpp esze, nem kavar botrányt - akinek vaj van a fején, ne menjen a napra. (Horváth Gábor újságíró Lukasenka fiáról, a Belarusz Olimpiai Bizottság elnökéről, Népszava, 2021. augusztus 4.)

Ne higgyük, hogy a magánéletben való kurkászás csak annak árthat, akinek vaj van a fején. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2021. december 4.)

A háború mindig jól jön azoknak, akiknek éppen valami vaj van a fejükön. (Iványi Gábor lelkipásztor, Jelen, 2022. március 24.)

Van köztünk egy publicista, akit tehetségesnek tartok. Bár olykor a mondatai bántónak, pontatlannak, melléfogásnak bizonyulnak. Nemrég például elém került az, amit Puzsér Róbert Bangónéról írt. Január 25-én a fészbukos üzenőfalán „kriptofideszes némber”-nek nevezte.

A némber asszonyállatot, fehérnépet, nőszemélyt jelent, átvitt értelemben pedig kurvát, lotyót, ringyót, szajhát. S bár az Alkotmánybíróságnak van egy határozata, miszerint a közéleti személyiségnek többet kell elviselnie, mint az átlagembernek, egy politikusnő biztosan nem köteles elviselni a patriarchális társadalom értékítéletét képviselő közíró lenéző, megalázó, megvető kifejezését. Annál is inkább, mert a kripto- előtag rejtettet, titkosat jelent, átvitt értelemben beépített embert, árulót. Márpedig az említett politikusnőt nem azért távolították el az MSZP-ből, mert feslett életet élt. Nem is azért, mert a kormánypárt megbízásából bomlasztotta az ellenzéki pártot. Kizárólag azért, mert diplomát füllentett magának.

Máskülönben a kripto kifejezés ősrégi találmány, de csak 1945-ig mennék vissza. Az 1948-ig tartó koalíciós korszakban Rákosi beépített emberének, kriptokommunistának tartották a korabeli publicisták a más pártokban szerepet vállaló Erdei Ferenc szociográfust, Ortutay Gyula etnográfust és Veres Péter írót. Ma már nehéz dokumentumok híján eldönteni, vajon okkal vagy ok nélkül-e. Az viszont tény, hogy pártjaikban parázs viták dúltak a követendő útról. Ráadásul Rákosi Mátyás mestere volt a vele szövetséges pártok leszalámizásának. Innen már csak egy lépés gondolatban a 2010 utáni ellenzék helyzete.

Ha beírtam a keresőbe, hogy áruló, akkor feltűnt, hogy a közéletben több politikust minősítettek hazaárulónak, mint árulónak. De ha összpontosítottam az árulóra, akkor csomópontok rajzolódtak ki. Például az ellenzéki pártok 2018-as és 2022-es országgyűlési választást megelőző útkeresései. Különösen Botka László szocialista miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt és Ungár Péter LMP-politikus aktivizálta magát a belső ellenség feltárásában, megbélyegzésében, minősítésében. Okkal vagy ok nélkül, ezt megint csak nehéz eldönteni.

Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy amit a Fidesz aknamunkájának véltek és vélnek, az voltaképpen az ellenzéki útkeresés félreértése. Az is feltűnt persze, hogy az immár tejhatalmat gyakorló kormánypárt a szalámizásban (a belső ellentétek kihasználásában) hajlamos ügyeskedni.

Tíz mondat az árulókról

Ő nem zsigerileg áruló, hanem alkalom szülte áruló. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök Gyurcsány Ferencről, Index.hu, 2014. augusztus 27.)

Az árulóknak szevasz, akit kell még, azt kibaszom. (Simicska Lajos üzletember, a Fidesz volt gazdasági háttér-embere, Magyarnarancs.hu, 2015. február 6.)

Barátilag figyelmeztettek, ha nem fogom be a számat, kollaboránsnak, árulónak fognak bélyegezni. (Molnár Zsolt szocialista politikus, hvg.hu, 2017. július 26.)

Néhányan lehetnek csak, akik a Fidesz jól fizetett haszonélvezői, beépített emberei. (Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, 168 Óra, 2017. július 27.)

Az ellenzék legnagyobb pártja azzal szórakoztatja magát, hogy ki az áruló. (Horn Gábor volt SZDSZ-politikus az MSZP-ről, ATV, 2017. július 27.)

Aki bármilyen módon megtöri az összefogást, az áruló, a rendszer része. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester az ellenzékről, 444.hu, 2018. augusztus 20.)

Az egykor külső támadások már belső támadások. Többet árulózzuk mi egymást, mint ők minket. (Ungár Péter LMP-politikus, atv.hu, 2018. október 18.)

A Fidesz ott van az ellenzéken belül is. (Márki-Zay Péter volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, 2022. augusztus 2.)

Bizonyos szereplők, akiket szerintem külső erők is irányítottak, szétverték a pártot. (Ungár Péter, az LMP újdonsült társelnöke, Magyar Hang, 2022. szeptember 2.)

Gyurcsány tizenöt évvel ezelőtt kormányzott, egy olyan párttal a háta mögött, amelyet a párt-pénztárnokon keresztül a Fidesz mozgatott. (Bartus László újságíró, Amerikai Népszava, 2022. szeptember 5.)

Elgondolkoztató levelet kaptam. Szerzője Fidesz-szavazó, akinek a műveltségéből telik arra, hogy kulturáltan fogalmazza meg a véleményét. Csipkelődő sorait azért olvasom érdeklődéssel, mert ha megengedem magamnak velük szemben az iróniát, akkor el kell viselni az ő értelmiségi látásmódját is.

Méltányolja egyébként, hogy a Lefülelt mondatok című összeállításba a kormánypárti sajtóból is válogatok gondolatokat. Ezúttal viszont felrótta, hogy a két legutóbbi idézetcsokorban négy-négy fészbukos mondatot olvashatott. Ezt sokallja, szerinte megbicsaklott az arányérzékem. Megállapításában van igazság. Minden héten 21 mondatot adok közre, és az évente ezernél valamivel több közöltet mintegy két és félezerből választom ki. S bár igyekszem a teljes magyar sajtóból szemelgetni, nyáron, amikor a politikusok elmennek szabadságra, csak akkor jön ki az a fránya 21, ha a fészbukos üzenőfalakról az átlagosnál többet emelek le.

A levél hatására megnéztem az „előzsűrizett” mondatok listáját. Január első napja óta a Facebook 140-nél jár. Az ellenzék immár egyetlen napilapjából, a Népszavából hetvenet húztam alá, a másik politikai oldal szócsövéből, a Magyar Nemzetből harmincat. Ez azt jelenti, hogy a két mértékadó orgánum közül a Népszava heti átlagban két gondolatot „delegál” az összeállításba, a Magyar Nemzet pedig egyet. Az utóbbi azért kínál csekélyebb választékot, mert a kormánypárti véleményformálók annyira egy követ fújnak, hogy nehezebb az egyéni hangvételű, szellemes és lehetőleg egy sornál nem hosszabb okfejtéseket kiválasztani.

Az is csökkenti a patinás napilap mondattermő képességét, hogy a hivatalban lévő politikusoknak van lehetőségük közösségi üzenőfalat működtetni, hozzá munkatársat szerződtetni, sőt olykor még a bejegyzés angol fordításáról is gondoskodni. Legcsípősebb kijelentéseik és legfontosabb bejelentéseik kevésbé szorulnak rá a Magyar Nemzetre. Idén nyáron, különösen augusztusban volt olyan hét, amidőn kormánypárti politikustól csak fészbukos bejegyzésből közölhettem mondatot. S akadt olyan válogatás is, amelyből a szintén nyaraló ellenzéki politikusok gyakorlatilag eltűntek a nyilvánosság elől.

Köszönöm a Fideszhez húzó kommentelő levelét. Ironikusnak szánt sorai nélkül aligha tűnődtem volna el arról, hogy politikusaink tengeri szellőtől kisimult arcvonásokkal térhetnek vissza a gondolatok háborújába.     

Tíz mondat a Facebookról

A Facebook kommunista közösségi oldal lett sajnos. (Orbán Viktor miniszterelnök, Facebook.com, 2018. március 16.)

Orbán kiakadt a Facebookra, amit a Facebookon jelentett be. (Kovács István újságíró, Zoom.hu, 2018. március 22.)

Az, hogy egyáltalán létezik még az ellenzék, javarészt a Facebooknak köszönhető. (Ceglédi Zoltán politológus, 168 Óra, 2019. április 18.)

Remélem, Varga Judit igazságügyi miniszter megtalálja a jogi megoldást Zuckerberg úr vállalatának megrendszabályozásához. (Apáti Bence publicista, Magyar Nemzet, 2019. augusztus 17.)

Már nem a Magyar Közlöny a legfőbb jogforrás, hanem egy-két kormánytag Facebook-oldala. (Papp Zsolt újságíró, Népszava, 2020. december 23.)

Szeretném felhangosítani a patrióták hangját a Facebookon. (Rákay Philip publicista a Megafonról, Mandiner.hu, 2021. május 28.)

A facebookos tevékenységemben három munkatársam is segít. (Hoppál Péter Fidesz-politikus, SzabadPécs.hu, 2020. június 16.)

A megszállóknak most nem lőfegyverük van, hanem Facebookjuk. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2021. október 23.)

A Facebook lőfegyver. Kösz. Annak is szántuk. (Szűcs Gábor Róbert közgazdász, volt diplomata, Facebook.com, 2021. október 23.)

Még a saját Facebook-posztjaim szövegébe se szóltam bele. (Márki-Zay Péter volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Válaszonline, 2022. június 3.)

A múlt század hetvenes éveiben a Tömegkommunikációs Kutatóközpont érdekes felméréssel vétette észre magát. Kérdezőbiztosai a Cegléd környéki emberek tudatállapotát térképezték föl. Az egyik kérdés Rajk Lászlóra vonatkozott. Sokan vélték úgy, hogy fasiszta politikus volt, elvégre a „komenisták” végeztek vele. Nem tudták, vagy már elfelejtették, hogy nemzetközi kirakatper-sorozat áldozata lett, amelyet a kommunista pártokon belüli ellentétek is motiváltak. A felmérés meghökkentő eredményét nevezik kognitív disszonanciának.

Ha ezt nem jól tudom, kérem Vásárhelyi Máriát, hogy pontosítson. A közvéleménykutató cégnél dolgozott, és talán Cegléd környékén is járt. Majd több könyvet szentelt az újságírás rétegzettségének, az újságírók tudatállapotának. Ha rajtam múlna, a vizsgálat folytatását is reá bíznám, bár a médiahatóság aligha bízná meg ezzel az Orbán-rendszer ellenfelét. Aki tegnap listát készített a mögöttünk hagyott két hét abszurditásairól. Megemlített egy 32 éves Fidesz-politikusnőt, aki bányász oklevelet kapott. Szóba hozta a meterológusok két kirúgott vezetőjét, az augusztus 20-ról 27.-ére áthelyezett tűzijátékot. A médiahatóságot is, amely zokon vette, hogy egy rajzfilmben azonos nemű kisgyerekek megpuszilták egymást, ráadásul megfosztotta frekvenciájától a Tilos Rádiót.

Vásárhelyi Mária fölvett a listájára két Orbán Viktorhoz köthető mozzanatot is. A Budapest és a Balaton közti kerékpárutat egy 30 kilométeres, Felcsútra vezető kitérő hosszabbítja meg, és ugyancsak Felcsút kapott egy másfél milliárdos tavat, a rajta átvezető „hattyúhíddal”. Ezek is illenek a NER-hez, ám az a baj velük, hogy a szociológus-blogger Felcsútot kinevezte a miniszterelnök szülőfalujává. Nem is először, holott Orbán mindig hangsúlyozta, hogy nem Felcsúton született. Ezt a tegnapi bejegyzésben dokumentáltam is.

A nagy visszhangot keltő lista a fészbukon jelent meg, ahol a neves kutatónak csaknem ötezer követője van. Amikor reggel olvastam, a bejegyzés 557 lájkot kapott, és 450-en osztották meg. A rengeteg hozzászóló közül az egyik azt fejtegette, hogy a 32 éves Fidesz-politikus nem kapta, hanem adta a bányász oklevelet, és nem ő dolgozott három évtizedig bányászként, hanem a nagyapja. Azt viszont senki sem írta meg, hogy Orbán Alcsútdobozról származónak vallja magát. Ezt pótolom, bár a pontosítás aligha jut el Vásárhelyi Mária minden digitális ismerőséhez. Ők megerősödtek abban a hiszemben, hogy ha a miniszterelnök Felcsútot halmozza el a kegyeivel, akkor az csak a szülőfaluja lehet.      

Tíz mondat Felcsútról

Felcsút egyetlen különlegessége, hogy ott született a miniszterelnök. Gondolom, hamarosan Puskás Öcsi szülőhelye is Felcsút lesz. (Farkasházy Tivadar újságíró, Népszava, 2014. október 10.)

A miniszterelnök, majd ellenzéki politikus újra felfedezte a szülőfaluját. (Rajcsányi Gellért újságíró, Mandiner.hu, 2016. május 1.)

A baloldali ellenzék rohamot indított a miniszterelnök szülőfaluját, Felcsútot Alcsúttal összekötő kisvasút ellen. (Pelle János újságíró, Magyar Idők, 2016. május 7.)

A pénz Mészáros Lőrinc távozása után is aranyesőként hullik majd Orbán Viktor szülőfalujára. (Batka Zoltán újságíró, Népszava, 2018. április 25.)

Mi a haszna annak, hogy valaki Las Vegast csinál a szülőfalujából? (Simor András műsorvezető, ATV, 2018. november 12.)

Orbán Viktor bábáskodott a szülőhelyén létrejött futballakadémia fölött. (Szerető Szabolcs újságíró, Magyar Hang, 2020. július 3.)

A szülőfalujából választott egy olyan embert, aki soha az életben nem fordulna szembe vele. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus Mészáros Lőrincről, Index.hu, 2021. november 30.)

Az 1700 lakosú falu pedig, ahol a miniszterelnök született, további 1,5 milliárd forint állami támogatást kapott. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, 2022. július 2.)

Ilyen ország pedig nincsen, ahol a Budapesttől vezető vadonatúj kerékpárút tesz egy közel 30 km-es kitérőt a miniszterelnök szülőfaluja felé. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, 2022. szeptember 4.)

Ilyen ország pedig nincsen, ahol a miniszterelnök 1700 fős szülőfalujának másfél milliárd forintért egy mesterségesen épített tóban lévő mesterségesen épített szigeten lévő vendéglőhöz sok százmilliós költséggel építettek „hattyúhidat”, egy építészeti gnómot. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, 2022. szeptember 4.)

A legutóbbi napokban Lázár János beruházott, Dúró Dóra szobrozott, Kunhalmi Ágnes vereséget értelmezett, Jakab Péter elhatárolódott, Ungár Péter pedig bejelentkezett. Lefülelt mondatok.

Ami nem lett az övék, azt is képesek kordában tartani. (Sebes György újságíró a Fidesz médiapolitikájáról, HírKlikk.hu, augusztus 28.)

Még mindig szügyig állunk a szocializmusban. (Kukorelly Endre író, ATV, augusztus 29.)

Az ellenzék épp addigra fogott össze, mire a NER kiteljesedett. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, Index.hu, augusztus 29.)

Az Andik nem katáznak, de a Lőrincek andiznak. (Bödőcs Tibor humorista, Népszava, augusztus 29.)

Torzók az országban nem maradnak. (Lázár János beruházási miniszter, Hír TV, augusztus 29.)

Azt gondoljátok rólunk, hogy nem vagyunk szolidárisak, mert nem tartjuk rendszerszintű korrupciónak, amikor nem csak a balliberálisok kaszálnak? (Gajdics Ottó újságíró, Magyar Nemzet Online, augusztus 30.)

Fontosabb egy államférfinek a magyarsághoz fűződő viszonya, hogy mit tett a magyarságért, mint az, hogy mondjuk hogyan viszonyul a zsidósághoz. (Dúró Dóra Mi Hazánk-politikus, az országgyűlés alelnöke Horthy Miklósról, 444.hu, 2022. augusztus 30.)

A lényeg, hogy kicsi legyen, de fasiszta. Ahogy egykor a MIÉP, most a Mi Hazánk mondja ki azt, amit a Fidesz gondol, csak kormánypártként nem mondhat ki. (Bauer Tamás DK-politikus, Facebook.com, augusztus 30.)

A bátorság nagyon egyszerű: vessző helyett pontot kell tenni. (Molnár Gina, a Best FM Debrecen távozó műsorvezetője, Debreciner.hu, augusztus 31.)

Az MSZP még mindig az ellenzék legszervezettebb pártja. (Komjáthi Imre szocialista politikus, az MSZP társelnök-jelöltje, ATV, augusztus 31.)

Az MSZP ramaty állapotban van. (Almási B. Csaba újságíró, Mandiner.hu, szeptember 1.)

Az ellenzéki politika attól szenvedett, hogy a politikusok politológusnak képzelték magukat. (Ungár Péter, az LMP újdonsült társelnöke, Magyar Narancs, szeptember 1.)

Nagy Márton megszorításokért felelős miniszter. (Kálmán Olga DK-politikus, ATV, szeptember 1.)

Mára leharcolt, idős emberré pocakosodott. (Föld S. Péter újságíró Orbán Viktorról, HírKlikk.hu, szeptember 2.)

A kormány épp Európa legmagasabb gázárát számlázza ki. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, szeptember 2.)

A béketábort a nemzetközi hiánygazdálkodás tartotta egyben. (Révbíró Tamás műfordító a szocialista országokról, Facebook.com, szeptember 2.)

A világ változik, Magyarország viszont megpróbál nemzetkaraktert fabrikálni a változatlanságból. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, szeptember 3.)

Mindig akadnak politikai pártok, amelyek Horthyt tiszteletre méltó államférfiként tartják számon. (Dési János újságíró, Klubrádió, szeptember 3.)

Az ellenzék április 3. óta nem tesz mást, mint számolja halottait a csatatéren. (Jakab Péter volt Jobbik-politikus, Facebook.com, szeptember 3.)

A magyar embernek sikerült ellenzék nélkül maradnia. (Horváth Ferenc publicista, Debreciner.hu, szeptember 3.)

A Demokratikus Koalíció érett, erős közösség lett. Alkalmas feladatára: vezetni az országot. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, szeptember 4.)

Bolgár György különleges adottsága, hogy pontosabban foglalja össze az interjúalanyok mondandóját, mint ahogy ők kifejtették. E hasznos tulajdonság bosszulta meg magát a legutóbbi adásban. A Klubrádió műsorvezetője felhívta Tibori Szabó Zoltánt, aki a Babes-Bolyai Egyetem holokauszt- és genocídiumtanulmányok intézetét igazgatja. A neves kutató és publicista ugyanis egy izraeli lapban párhuzamot vont Ceausescu és Orbán Viktor között.

A rádióban elhangzott mondatát idézem a bejegyzés utáni összeállításban. Hogy amikor hírét vette a felcsúti ház tövében épülő stadionnak, beugrott neki Ceauesescu. A román diktátor az olténiai Scornicestiben építtetett stadiont, és szülőfaluja focicsapatát is bejuttatta az első osztályba. Miközben a kolozsvári professzor e párhuzamot pedzegette, Felcsútot nevezte Orbán szülőfalujának. A veterán műsorvezető pedig nemcsak tudomásul vette ezt, hanem jóváhagyólag még meg is ismételte. Szinte sajnálom, hogy mindketten tévedtek.

Tibori Szabó indokoltan fejtette ki a Ceausescu és Orbán hatalomgyakorlása közti párhuzamokat, ám olyan kiindulópontot választott, amely hamis, bár logikusnak látszik. Ha az ország első embere, mint nálunk tizenharmadik éve Orbán Viktor a háza tövébe stadiont építtet, akkor ugyebár az a település csak a szülőfaluja lehet. Csakhogy ezt miniszterelnökünk sosem állította, mindig Alcsútdobozra valónak mondta magát. Még akkor is, ha eme állításban szintén rejlik ellentmondás. A Kádár-korszak egészségpolitikája édesanyját sem hagyta bábaasszonyok kezén. Beszállították egy kórházi szülőosztályra, ezért olvasható a lexikonokban, hogy Orbán Viktor Székesfehérvárott született.

Bocsánatos vétek, hogy a felcsúti stadionépítés téves következtetésre csábított egy kolozsvári professzort. Mint az idézetcsokor tanúsága szerint egy Erdélyből elszármazott újságírót, Gál Máriát is, aki a kisebbségi kérdés talán legfelkészültebb szakírója. Bolgár György azonban évtizedek óta kíséri figyelemmel Orbán Viktor pályafutását, és igazán utánanézhetett volna, hogy korszakunk névadójának mi köze van Felcsúthoz. Tévedésével rangos közéleti személyiségek társaságába került, mint Bajnai Gordon és Márki-Zay Péter.

Máskülönben a szülőfalus párhuzam egyetlen emberre illik Magyarországon. Stadler József akasztói milliárdos a magánjövedelméből ajándékozta meg szülőfaluját egy stadionnal. Mint Ceausescu, már ő sem él, és a stadionjaikat rozsda marja.             

Tíz mondat egy téves feltételezéshez

Alcsútról, vagyis olyan átlagos dunántúli faluból származom. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, 168 Óra, 1992. június 9.)

Európában eddig egyetlen olyan vezető akadt, akinek fontos volt, hogy szülőfaluja bekerüljön az első osztályba. Ez a politikai vezető Ceausescu volt. (Bajnai Gordon Együtt-politikus, volt miniszterelnök Felcsúton, Népszabadság, 2013. június 15.)

Igazából nem is világos, hogy milyen alapon hívtak meg engem most ide a felcsútiak, hiszen én nem ebbe az óvodába jártam, és most ezt szégyellnem kell, látom, de az igazság az, hogy én Alcsúton jártam óvodába, mert csak nyolcéves koromban költöztünk ide, Felcsútra. (Orbán Viktor miniszterelnök, Kormány.hu, 2015. november 9.)

Olyannyira Alcsútdoboz volt a kormányfő szíve csücske, hogy 1997 őszén, még ellenzékben, de már az első nyertes választásra készülve fideszes frakcióülés volt a településen, aztán Orbán megígérte a választások előtt, hogy az első állami ünnepet szülőfalujában tölti. (Rovó Attila újságíró, Index.hu, 2019. április 13.)

Képzeljük el, hogy ha Gyurcsány, Horn Gyula vagy Antall József a saját szülőfalujában stadiont épít. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, ATV, 2020. június 16.)

Orbán Viktor szülőfaluja Alcsútdoboz, legidősebb fiúk születésekor itt élt az Orbán-család, később költöztek Felcsútra. Ez nem politika, hanem tény. (Zsohár Melinda újságíró, Fejér Megyei Hírlap, 2021. szeptember 25.)

A román Kondukátorhoz egyre több dolog kapcsolja a magyar illiberális vezetést, és ennek csak egyik - bár legismertebb - szimbóluma a Vezér szülőfalujába épített stadion és első ligás focicsapat. (Gál Mária újságíró, Népszava, 2022. február 10.)

A Fejér megyei falu szakralizálása minden elemében hamis - a jelenlegi miniszterelnök Székesfehérváron született, és Alcsúton nőtt fel. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava.hu, 2022. augusztus 27.)

Amikor a stadionépítés történt, nekem rögtön eszembe jutott Ceausescu, mert ő is a szülőfalujában épített stadiont. (Tibori Szabó Zoltán kolozsvári újságíró és egyetemi tanár, Klubrádió, 2022. szeptember 2.)

Akasztó és Stadler óta egyedül Orbán fejében született meg, hogy stadion épüljön egy faluban. (Nagy Bandó András humorista, Magyar Hang, 2022. szeptember 2.)

A Hír TV közel áll a kormányzathoz, bár nem közszolgálati orgánum. Azt vettem észre, hogy az ellenzék talán legismertebb politikusát, Gyurcsány Ferencet következetesen „bukott miniszterelnök”-nek nevezi. S mert a híradóműsorok bemondói súgógépről olvassák a szöveget, nem állítható róluk, hogy a magánvéleményüket adják közre.

Amúgy az említett közéleti személyiségért én se rajongok. De ha bemondó volnék egy tévében, megkérdezném a szerkesztőt, vajon nem volna-e szerencsésebb és tárgyszerűbb volt miniszterelnöknek nevezni. A demokráciában ugyanis választási vetésforgó van, és a végrehajtó hatalom fejének, a miniszterelnöknek a szavatossága előbb-utóbb lejár. Márpedig ha volt helyett bukottnak nevezik, akkor eme értelmezésben óhatatlanul benne rejlik, hogy akik a bemondókra erőltetik a ténymegállapító helyett az értékítéletes jelzőt, már nem tekintik demokratikusnak a hatalom gyakorlását.

Mellesleg a jelenlegi (örökös?) miniszterelnöknek is meg kellett válnia a hatalomtól 2002-ben. Mégse nevezték 2010-ig, újbóli hatalomra jutásáig bukottnak. Vagy ha nem jól emlékszem erre, akkor a nyilvánosság kormány közeli fórumain megszólalók rosszul tették. Amennyire mostanság a kormánypárti sajtóban Gyurcsány Ferenc eposzi jelzője a bukott, az ajvékolni igét épp annyira egyezményesen írják, mondják az ellenzéki politikusok és publicisták tevékenységére. Az ajvé jiddis indulatszó, azt jelenti, hogy ajaj. Szótári jelentése jajgat, óbégat, siránkozik. De tágabb (dühösebb) értelemben jelentheti azt is, hogy háborog, hőbörög, méltatlankodik, neheztel, tajtékzik, tiltakozik, zúgolódik.

Tobzódunk tehát a rokon értelmű szavakban, a kormánypárti megmondó-emberek mégis ragaszkodnak az ajvékolnihoz? Csak tán nem azért, hogy így fejezzék ki a fenntartásukat egy miniszterelnöki kijelentés ellen? Orbán Viktor szerint ugyanis „Mindenki ismeri a kormány álláspontját, az antiszemitizmussal szembeni zéró toleranciát.” (Miniszterelnök.hu, 2017. június 27.) Tartalmilag egyetértek vele, bár a megértést nehezíti, hogy egyetlen mondatban három idegen szót használt. Az antiszemitizmus ugyebár zsidóellenességet, zsidógyűlöletet jelent. A zéró nullát, semmit, a tolerancia pedig türelmességet mások vallása, véleménye, világnézete iránt.

Helyes, hogy a kormányzat nem tűri a zsidók megbélyegzését. Bizonyára ezzel magyarázható, hogy az antiszemitizmust nem engedi közel magához, csupán az antiszemitákat.

Tíz mondat a szavakról

A szavaknak nem a kimondásához kell bátorság, hanem a megfogalmazásához. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2006. március 25.)

A választó talán már akkor sem hinné el, hogy őszinte szavakat hall, ha véletlenül egy politikus ezzel kísérletezne. (Török Gábor politológus, Index.hu, 2011. március 2.)

Ez a rendszer a szegénységre és a boldogtalanságra nem talál szavakat. (Kácsor Zsolt publicista, Népszabadság Online, 2013. augusztus 31.)

Elég az a háború, amit szavakkal vívunk. (Kövér László Fidesz-politikus, Heti Válasz, 2013.  október 3.)

Ami van, az a demokrácia kifacsart, béna változata. Erre keressük a szavakat. (Esterházy Péter író, Könyvesblog.hu, 2015. július 27.)

A tudomány nehezen találja a szavakat. (Ungvári Tamás művelődéstörténész, Klubrádió, 2017. január 13.)

A szavak ideje lejárt. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2018. március 15.)

Az összes politikai gazemberség a szavakkal kezdődött. (Ungváry Rudolf író, 24.hu, 2019. augusztus 23.)

A politikában a szavak is tettek. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, Klubrádió, 2019. szeptember 11.)

Főleg az s végű szavakat szereti, mert azokat jól lehet sziszegni: liberális, migráns, Soros, vírus. (Farkasházy Tivadar újságíró Orbán Viktorról, Válaszonline.hu, 2020. május 8.)

Tegnap este két szemüveges nő nézett egymással farkasszemet. A szólás azt jelenti, hogy az ellenfelek mereven nézik egymást, igyekeznek kifürkészni a másik gyenge pontját. A helyzet azért volt érdekes, mert a stúdióvendég évekig ült a jelenlegi műsorvezető székében. S addig faggatta a politikusokat, amíg ki nem mondták azt, amit a világ minden kincséért el nem árultak volna.

Kálmán Olga idén áprilisban lett országgyűlési képviselő. Érthető, hogy pártja, a Demokratikus Koalíció fölkérte, legyen a képviselőcsoport szóvivője. Elvégre műsorvezetői előéletében megtanulta, hogyan kell a megírt szöveget úgy olvasni a súgógépről, mintha a megkomponált mondatok épp akkor jutottak volna az eszébe. A stúdiószereplésnek azonban volt egy ugyancsak tegnapi előzménye. A DK-frakció szóvivője sajtótájékoztatót tartott, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ugyanis az InfoRádióban a hatósági ársapkákról beszélt, és azt mondta róluk, hogy előbb-utóbb ki kell vezetni őket a piacról.

A sajtótájékoztató háromperces videó-összefoglalójában az újságíróból lett szóvivő kilencszer használta az ársapka kifejezést, és tízszer említette Orbán Viktort. E sűrítmény kellett ahhoz, hogy meghívják a régi műsorába. A stúdióban hét és fél perc alatt négyszer mondta ki az ársapkát és hatszor a miniszterelnök nevét. Kétféle kommunikáció ütközött. A kormányzati szerint az infláció eposzi jelzője a háborús, a DK-s szerint viszont az orbáni. Lélekben érdemes fölkészülni arra, hogy a kormánypárti és az ellenzéki politikusok hónapokig a két központosított jelzőt sulykolják.

Szöllősi Györgyi, az Egyenes beszéd jelenlegi műsorvezetője azt kérdezte az Egyenes beszéd volt műsorvezetőjétől, vajon a kormányzati megszorítások láttán-hallatán nem kellett volna-e a sajtótájékoztató helyett inkább tüntetést szervezni. A szóvivő asszony azzal hárított, hogy „Ennek most nincs itt az ideje.” A műsorvezető azonban nem hagyta magát. Gyurcsány Ferenc fészbukos bejegyzéseire utalva azt firtatta, mit jelent a gyakran ismételt „készülünk”. „Milyen cselekvésnek jött el az ideje?” Mire készül a Demokratikus Koalíció? A válasz így hangzott: „Igen, készülünk.” A műsorvezető nem erőltette tovább a kérdezősködést.

Az a benyomásom, hogy a hajdani műsorvezető egy pótcselekvéssel felérő sajtótájékoztató nyomán nem hívta volna meg politikus-szóvivővé vált önmagát. Vagy ha mégis, akkor kiszedte volna belőle azt, amit el akart titkolni a nyilvánosság elől.

Tíz mondat a szóvivőről

A szóvivő a gazda gatyamosója. (Kocsis Mihály újságíró, 24 Óra, 1995. április 29.)

Tudnia kell: ha hivatalba kerül, nem ő fog harangozni. Legfeljebb csak a harang lehet, de hogy nyelvet is kap-e, az már a bizalmon múlik. (Forró Evelyn volt kormányszóvivő Havas Henrik hatnapos kormány-szóvivőről, Kurír, 1995. október 3.)

Szóvivő az, akinek nincs saját véleménye, de jó színvonalon tudja visszaadni a másét. (Szále László újságíró, Magyar Hírlap, 2005. szeptember 13.)

A kormányszóvivő sokkal okosabb, mint azok a mondatok, amiket el kell mondania. (Ceglédi Zoltán politológus, Népszava, 2012. június 23.)

A „szakértők” és a „politológusok” ugyanazokat mondják, mint a pártok szóvivői, csak talán körmönfontabban. (Marton Attila veszprémi újságíró, Napló, 2014. január 17.)

Én arról tudok beszámolni, amiről szabad beszámolni. (Kovács Zoltán kormány-szóvivő, ATV, 2015. augusztus 21.)

Ön most olyan dologról próbál beszélgetni velem, ami nem van. (Kovács Zoltán kormány-szóvivő Kálmán Olgához, ATV, 2016. február 22.)

/Kálmán Olga: ”Önök ezt megpróbálták eltitkolni.”/ De sikerült? (Kovács Zoltán kormány-szóvivő, ATV, 2016. április 28.)

Bizalmi kérdés, hogy elhiszik-e nekünk, amit mondunk. (Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, Mandiner.hu, 2020. április 7.)

Immár repülővel közlekedve látja el a pártszóvivői feladatokat. (Lakner Zoltán politológus Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterről, Szeged.hu, 2021. október 28.)

Négy hónapja beszélünk róluk a nyilvánosság fórumain. De kikről is? A kisadózókról? Vagy inkább az adócsalókról? Esetleg a kényszervállalkozókról? Akárkik is, máig kellett eldönteniük, hogy mennek-e vagy maradnak. Valójában kiktől is búcsúzunk? Szemle az újságokból.

Agyő az adószakértőktől, az állatorvosoktól és az állattenyésztőktől. A betegápolóktól, a bértanároktól, a biztosítási ügynököktől, a bohócdoktoroktól, a boncmesterektől, a borbélyoktól, a böllérektől és a burkolóktól. A cigányzenészektől, a cipészektől, a dalszövegíróktól, a díszletmunkásoktól és a dramaturgoktól. Az erdőgazdálkodóktól, az építészmérnököktől, az épületüzemeltetőktől és az ételfutároktól. A fazekasoktól, a fényképészektől, a fodrászoktól, a foltvarróktól és a fotóriporterektől. A gázszerelőktől, a gerillamarketingesektől, a gépkocsivezetés-oktatóktól, a grafikusoktól és a gyógytornászoktól.

Búcsúzunk a hangoskönyv-felolvasóktól, a háziorvos-helyettesektől, a háztartási alkalmazottaktól, a hirdetésekből élő influenszerektől és a hullamosóktól. Az időjósoktól, az informatikusoktól, az ingatlanközvetítőktől, az íróktól és a jegesektől. A karikaturistáktól, a képkeretezőktől, a kérdezőbiztosoktól. a kiadói szerkesztőktől, a kisbíróktól, a klímaszerelőktől, a kozmetikusoktól, a könyvelőktől, a könyvkötőktől, a könyvügynököktől, a könyvvizsgálóktól, a közönségszervezőktől, a kőművesektől és a kutyasétáltatóktól. A lakatosoktól, a lámpagyújtóktól és a lovasterapeutáktól.

Elköszönünk a masszőröktől, a mentőorvosoktól, a műkörmösöktől, a növénytermesztőktől és a nyelvtanároktól. Az ószeresektől, az öregtársalgóktól, a pedikűrösöktől, a pesztonkáktól, a pékektől, a piackutatóktól, a pincérektől és a publicistáktól. A sintérektől, a sírásóktól, a suszterektől, a súgóktól, a személyi edzőktől, a szikvíz-iparosoktól, a színészektől és a szobafestőktől. A takarítóktól, a tévészerelőktől, az újságíróktól, az ügyeletes orvosoktól, az üvegesektől és az üzleti tanácsadóktól. A varrónőktől, a versfelolvasóktól, a virágkötőktől, a vízvezeték-szerelőktől, a zenészektől és a zugügyvédektől is búcsúzunk.

Tíz mondat a katásokról

Meglepő módon az állatorvosok közül kerül ki a legtöbb katás. (Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Népszava, 2022. május 6.)

Mit élhet át most egy katás Fidesz-szavazó? (Szigeti Ildikó újságíró, Facebook.com, 2022. július 12.)

A katások egy része visszamegy munkavállalónak. (Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Klubrádió, 2022. július 13.)

A katásokat régen maszeknek hívták. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2022. július 15.)

A katások sokkal kevesebb nyugdíj-járulékot fizetnek. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2022. július 15.)

A katás az új kulák. (Kardos Gábor publicista, Index.hu, 2022. július 20.)

A KSH adatai szerint mintegy 800 ezer vállalkozás van, ebből 450 ezer katás. (Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Magyar Narancs, 2022. augusztus 11.)

4326 egyéni vállalkozó adta be a szükséges adatokat, hogy az új kata alá tartozhasson. (Klein Ron újságíró, Világgazdaság.hu, 2022. augusztus 22.)

Maroknyi katás marad csak szeptembertől. (Molnár Zoltán újságíró, 24.hu, 2022. augusztus 22.)

Nem játék, amivel a katások szembenéznek. (Szabó Gyula újságíró, Index.hu, 2022. augusztus 31.)

Ha majd Dúró Dóra tevékenységét egyszer mérlegeli valaki, a róla szóló lábjegyzetben két mozzanatot említhet meg. Az egyik az, hogy mesekönyvet darált le a szexuális tartalma miatt, a másik meg az, hogy tegnap kitagadta a zsidóságot a magyar nemzetből.

Miközben a hivatali szobájában felavatott egy Horthy-szobrot, ezt mondta: „Fontosabb egy államférfinek a magyarsághoz fűződő viszonya, … mint az, hogy hogyan viszonyul a zsidósághoz.” A három pont helyén is mondott valamit, amit idézek a bejegyzés utáni összeállítás végén, most azonban nem akarom zavarni az olvasót az összpontosításban. Hadd ízlelgesse a mélyen szántó gondolatot. A parlamenti alelnökről egyébként az a benyomásom, hogy betanult, sőt betanított szöveget mondott. A férje, Novák Előd már hónapokkal ezelőtt beharangozta a Mi Hazánk álláspontját, miszerint a kormányzó úr államférfi volt, a munkássága pedig szoborért és budapesti díszpolgárságért kiált.

Volt annyi esze, hogy a bármelyik népcsoport, nemzetrész nyílt megkülönböztetésig ne jusson el. Azt az asszonyra hagyta. E magatartás szánalmas és szomorú, mindazonáltal a búvópatakként fel-felbukkanó Horthy-kultusznak reális alapja van a köztudatban. A kormányzó az országgyarapítás jelképe, aki a csonka 93 ezer négyzetkilométerünket 1938 és 1941 között 156 ezer négyzetkilométernyire növelte. S amelyik visszacsatolt városba fehér lovon bevonult, vitte magával a zsidótörvényeket is. Vági Zoltán történész pedig azt írta egy 1944-es fejleményről, hogy „Nálunk háromnegyed millió zsidó élt a német megszállás pillanatában.” (Mérce.hu, 2020.12.27.)

Az aligha véletlen persze, hogy a Mi Hazánk épp tegnap avatta Horthy mellszobrát. 1940. augusztus 30-án kaptuk vissza Észak-Erdélyt. Ha későbbi apám a zöld határon nem szökött volna át a román fennhatóság alatt maradt Dél-Erdélyből, akkor most nem tűnődhetnék arról, hogy az országgyarapítás ténye érzékenyen érint néhány százezer embert. Arányuk a jelenlegi Magyarország határain belül mintegy tízszázaléknyira tehető. S mert a Trianonban elszakított területek részbeni visszacsatolását Horthynak tulajdonítják, mindig lesz olyan párt, amely kihasználja a kormányzó kultuszában rejlő lehetőséget. Ilyen volt a MIÉP, a Jobbik, most pedig ilyen a Mi Hazánk is.

Mindig akadt kormánypárt, amely az Auschwitz utáni Európában nem mondhatta ki, hogy aki államfőként közreműködött 437207 magyar állampolgár bevagoníroztatásában, annak közterületen nem jár szobor. Most már jár, még ha csak 57 centis is. Ráadásul az ország házában, amelynek egyik alelnöke az Auschwitzban elpusztított magyar állampolgárok rokonait kirekesztette a nemzetből.              

Tíz mondat Horthy Miklósról

A Fidesznek nincs véleménye Horthy Miklós újratemetéséről. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Népszabadság, 1993. szeptember 6.)

Horthy Miklós a huszadik század legnagyobb magyar államfője volt. (Faludi Sándor Fidesz-politikus, Új Néplap, 2003. szeptember 8.)

A Jobbik ellenzékben és itt, a parlamentben is felvállalta, és majd kormányon is felvállalja, hogy Horthy Miklós a XX. század legnagyobb államférfija volt. (Vona Gábor Jobbik-politikus, YouTube, 2012. május 22.)

Továbbra is tartom, hogy Horthy Miklós nagy formátumú politikus volt. (Gyöngyösi Márton Jobbik-politikus, Magyar Televízió, 2013. november 4.)

Hogy mégsem temetett bennünket maga alá a történelem, azt néhány kivételes államférfinek köszönhetjük. Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek és Klebelsberg Kunó miniszternek. Kormányzó nélkül nincs miniszterelnök, miniszterelnök nélkül nincs miniszter, és ezt a tényt nem vonhatja kétségbe Magyarország második világháborús, gyászos szerepvállalása sem. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2017. június 21.)

Én nagy magyar hazafinak tartom Horthy Miklóst. (Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, ATV, 2017. június 22.)

Horthy Miklós történelmi, politikai karaktergyilkosság áldozata. (Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke, Magyar Hírlap Online, 2018. január 30.)

Horthy Miklós visszaadta a nemzet önbecsülését. (Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, hvg.hu, 2019. március 25.)

Az egész Horthy-korszak örökösei vagyunk. (Toroczkai László Mi Hazánk-politikus, Indavideó, 2020. március 1.)

Fontosabb egy államférfinek a magyarsághoz fűződő viszonya, hogy mit tett a magyarságért, mint az, hogy mondjuk hogyan viszonyul a zsidósághoz. (Dúró Dóra Mi Hazánk-politikus, az országgyűlés alelnöke, 444.hu, 2022. augusztus 30.)