A digitális ismerősök között volt, aki hiányolta álláspontomat a tegnapelőtti beszédről. Elháríthatnám az olvasó hiányérzetét azzal, hogy Orbán Viktor texasi fellépése nem tartozik a fontosabb megnyilvánulásai közé. Bár kevés újdonsággal kecsegtette egy republikánus párti összejövetel közönségét, ám összefoglalta mindazt, amit ugyanennek a szervezetnek a budapesti tanácskozásán, többnyire európai közönség előtt adott elő.

Az vessen rá követ, aki még nem hallott politikust kampányolni. Megérkezik, és  a szavazatgyűjtés szándékával agyba-főbe dicséri a települést meg a lakóit. Íme, egy példa Orbán eszköztárából: „Magyarországon két város veszélyeztetett igazából, ha olyan kormány alakul, amely migránsbarát lesz, és beengedi a bevándoroltakat: Budapest és Miskolc.” (Facebook.com, 2018.03.01.) Kijelentését a 2019-es önkormányzati választás annyiban igazolta vissza, hogy a Fidesz mindkét településen elvesztette a hatalmat. De hogy miért épp a déli határzártól mintegy 200 kilométernyire lévő fővárost és a még messzibb Miskolcot veszélyeztették a bevándorlók, az négy éve rejtély.

Két napja a magyar vendég miért ne dicsérhette volna a demokrata párti kormányzat által vezetett Egyesült Államok rovására a 27 milliós Texast és az 1,3 milliós Dallast? Inkább az a kínos, hogy Orbán a 92 éves Clint Eastwood lapos szóviccével igyekezett a konzervatív közönség kedvében járni, és a texasi, sőt a dallasi rendőrt sorozatban játszó, 82 éves Chuck Norrist részesítette előnyben a drogosokkal szemben. Ama utalás aligha ugrott be a vendéglátóknak, hogy miniszterelnökünk Tusnádfürdőn kiszólt az előre megírt beszédből, és a Kutyapárt által szervezett pesti hídfoglalást nevezte a drogosok bulijának.

Abban viszont igazat adok országunk első emberének, amit a győzelem receptjeként tálalt Texasban: „Nem számíthatsz győzelemre, ha vereségre készülsz.” Évek óta az a benyomásom, hogy az ellenzéki pártok e kettős tudattal készülnek az országgyűlési választásokra. Van egy B-forgatókönyvük is, hogy a győzelmi esély híján ellenzéki pozíciójukat erősítsék a Parlamentben, ezt azonban a kampányban nem köthetik a velük rokonszenvező választópolgárok orrára.

A figyelemre méltó mondatok gyűjtögetése közben megtanultam, hogy egy félórás beszéd akkor jeles (ötös), ha van benne körülbelül tíz elgondolkoztató, vitára serkentő mondat. A bejegyzésem utáni összeállításból kiderül, hogy milyen beszédnek tartom a magyar miniszterelnök dallasi megnyilvánulását.  

Mondatok Orbán Viktortól (Miniszterelnök.hu, 2022. augusztus 4.)

Egy régi vágású szabadságharcos vagyok.

Mi, magyarok tudjuk, hogyan lehet leküzdeni a szabadság ellenségeit a politika hadszínterén.

A győzelem napi rutinná vált számunkra.

Az ember nem nyerhet félszívvel.

Az Európai Unió okostojásai is nyomást helyeznek ránk.

Érdekes párbeszéd hangzott el a Klubrádió beszélgetős műsorában. Bolgár György azt firtatta, vajon nem volna-e hatékonyabb, ha egyesülnének az ellenzéki pártok. A vonal másik végén csönd. Vánszorogtak a másodpercek, egyre kínosabbá vált a hallgatás, majd megszólalt a honatya. Szerinte politikusként nem volna szabad ilyesmit mondani, de nem képes „intelligensen” válaszolni. Rokonszenves a politikushoz méltatlan őszinteség.

Ha az LMP akár csak a másik zöld párttal, a Párbeszéddel egyesülne, akkor mi a fenének áldozott négyévnyi munkát és rengeteg pénzt? Elérte, hogy nemrégiben megválasztották parlamenti frakcióvezetővé. S bár a két párt egyesülésével bizonyára egységesebb képviseletet kapna a környezettudatos gondolat, de az ő egyéni érdekei csorbát szenvednének. A rendszerváltás után született, családi örökségből az országgyűlés leggazdagabb tagja. Az egyetlen országos politikus, aki érdemben foglalkozott a fővároson túli nyilvánossággal. Fontosnak tartotta, hogy legyen ellenzéki sajtó a vidéki Magyarországon is.

Tárgyalt az egri, komlói, pécsi, szentgotthárdi, talán a debreceni lehetőségekről is. Végül Szombathelyen kötött ki, ahol országgyűlési képviselőjelöltként indult. Noha az előválasztáson vereséget szenvedett a helybéli DK-s jelölttől, megvetette lábát a nyugati határszélen. Budapesten szintén alapított egy portált, az Azonnali.hu-t, amelyet épp most szüntetett meg. A szombathelyi Úgytudjuk.hu sorsáról még nincs hír, de nem lepődnék meg, ha csatlakozna azokhoz az újságokhoz, amelyek jobb létre szenderülnek. A választási kampányban mindkét politikai oldalon megtették a magukét, már nem érdemes fenntartani őket.

A bejegyzésem utáni összeállításból kiderül, hogy Ungár Péter 2018-ban ismerte föl a nyilvánosság jelentőségét. Az ellenzék túl volt az újabb vereségen, és talán legtehetségesebb politikusa négy évet adott magának, hogy a helyi, regionális és országos nyilvánosságban fölépítse magát. Bejött neki. Egy kis párt parlamenti frakcióvezetése mellé most megszerezheti a társelnöki funkciót is. Miért költene évente százmillió forintot magánújságokra, ha néhány hét múlva az LMP állami támogatásából is pártlapot alapíthat? Sújtsa megvetés, mert vérbeli politikusként viselkedett?

Urbán Ágnes közgazdászként kutatja a hazai nyilvánosságot. A hvg.hu 2018. augusztus 2-i számában megjósolta, hogy Ungár Péter „Médiapiaci jelenléte enyhítheti a fideszes túlsúlyt, de a média függetlensége szempontjából mégis káros.” Ez is bejött.

Tíz mondat Ungár Pétertől

A baloldalnak nincsen semmilyen átfogó mondanivalója, csak sok kis üzenete, melyek képtelenek összeállni. (Magyar Narancs, 2016. július 21.)

A Fidesz-média mára majdnem teljesen a teljes médiát jelenti. (Magyar Nemzet Online, 2016. október 21.)

Az ellenzéki politikusoknak a szűkülő médiatérben egymás árulózása helyett inkább érvelniük kellene, melyik döntést miért tartják jónak vagy rossznak. (Népszava, 2018. május 16.)

Az lenne jó, ha minden pártnak lenne lapja. (Index.hu, 2018. június 11.)

Az ellenzék úgy viselkedik, mintha az ország csak és kizárólag Budapestből állna. (9970.hu, 2018. július 30.)

Változtatni kell a jelenlegi médiastruktúrán, az erőforrásbeli fölényen. (Azonnali.hu, 2018. augusztus 27.)

/A Magyar Nemzetről/ Azt én sem gondoltam, hogy fenn tudok tartani egy mindennap megjelenő nyomtatott lapot, de azt elhittem, hogy online formában tovább tud működni. (Népszava, 2018. szeptember 4.)

Egy újság ne is legyen ellenzéki, csak ne legyen kormánypárti! (ATV, 2020. július 24.)

Tényszerűtlen ezt a vereséget a médiafölényre fogni. (Telex.hu, 2022. április 22.)

A mi szempontunkból még javult is ott, helyben a médiakörnyezet, mégis kikaptunk. (Telex.hu, 2022. április 22.)

A Mérce szociális érzékkel értelmezi a mai magyar valóságot. A rokonszenves szellemi műhely egyik munkatársa a digitális újságírókra jellemző címmel foglalta össze a mondandóját: „A DK egyenes beszéd helyett megpróbálja elsunnyogni egy egyedülálló anya és gyermeke kilakoltatását”. A szerkesztőség videófelvételt is mellékelt a cikkhez.

Öt ember áll a Parlament épülete előtt. Az ellenzéki pártokat képviselik, közösen javasoltak ugyanis az országgyűlésnek egy rendkívüli ülésnapot, tárgyalandó a kormányzati megszorító intézkedések nyomán kialakult helyzetet. A mércés újságíró kivárta a sorát. Előre engedte a kollégáit, akik a kezdeményezéssel kapcsolatos kérdéseket tették föl, majd előállt azzal, amit utólag a cikk címében fogalmazott meg. A főváros egyik kerületében a DK-s polgármester a törvény szigorával, de szerinte nem föltétlenül a törvény szellemében hozott kilátástalan helyzetbe egy csonka családot.

A Demokratikus Koalíció szóvivője a mikrofonhoz lépett, és rövidre zárta a kellemetlen epizódot. Azt mondta, hogy csak a rendkívüli ülésnappal kapcsolatos kérdésekre szeretne válaszolni. Kálmán Olgát ismeri az ország, előéletére utal a cikk címében olvasható egyenes beszéd, A ma is létező tévéműsor a tízes években az ő nevével forrt össze. Még egy világcsúcsot is beállított. A DK elnöke, Gyurcsány Ferenc közös választási listát ajánlott az MSZP-nek, a rámenős műsorvezető erről faggatta Tóbiás József szocialista politikust. Az MSZP Pest megyei szervezetének vezetője 2013. szeptember 2-án este beszélt mellé az Egyenes beszédben .

A riporter nem hagyta magát. A verejtékező interjúalany kilenc perc alatt tizenháromszor hallotta ugyanazt a kérdést, mire végül is kibökte, hogy nem lesz közösködés. Ezzel Kálmán Olga beállította egy BBC-s műsorvezető világcsúcsát, akinek a nevét csak azért nem írom ide, mert utólag bevallotta, hogy irigylésre méltó szakmai teljesítményét kényszer szülte. A műsorszerkesztő rámondta a fülére, hogy a következő beszélgetőpartner még nem érkezett meg, húzza tehát az időt.

A hajdani kolléganő életművét tisztelem annyira, hogy eszembe se jut kioktatni az újságírásról. Inkább a bejegyzésem utáni összeállításban idézem a közös szakmánkról mondott szavait. Csupán annyit fűzök hozzájuk, hogy a világcsúcs beállítása mellett most egyéni csúcsot is fölállított. Új, politikusi foglalkozásában 34 másodperc alatt veszítette el a műsorvezetés közben szerzett tekintélyét.     

Tíz mondat Kálmán Olgától

Ezt is keményen kérdezem, meg azt is, politikailag nincs különbség. (Nyugat.hu, 2007. január 7.)

A nézőknek csinálom a műsort, ezért aztán megpróbálok úgy kérdezni, mintha ők kérdeznének. (168 Óra Online, 2008. július 10.)

Nincs bevált sablonom arra, hogyan álmosítsam el annyira a politikusokat, hogy elfelejtsék eltitkolni a mondandójukat. (Vasárnapi Hírek, 2010. szeptember 5.)

Hogy a köz által választott, a köz pénzéből fizetett politikus bejön, és kérdésekre válaszol - hát nem ez a világ rendje? (Magyar Narancs, 2012. október 25.)

Én munkáltatója vagyok a politikusnak - mint választópolgár. (Index.hu, 2013. december 1.)

Egyszerre nem lehet valaki politikus és véleménynyilvánító újságíró. (Heti Válasz, 2013. december 12.)

Azzal a politikussal nehéz, aki nem akar válaszolni. (Hetek, 2014. január 3.)

Minden este újságírónak álcázom magam. (ATV, 2015. augusztus 13.)

Én újságíró vagyok, a politika pedig a túloldal. (24.hu, 2019. április 1.)

Én szerettem újságíró lenni. (168 Óra, 2019. június 20.)

Néhány napja írtam egy bejegyzést az őfelsége ellenzéke-jelenség ürügyén a megélhetési politikusokról. Aki pótlólag elküldött egy cikk-fénymásolatot, nem hatalmazott fel, hogy eláruljam a nevét, ettől azonban az idézet még közölhető. Kertész Ákos író, aki azóta Magyarországról Kanadába költözött, még itthoni publicistaként hozta szóba: „Az MSZP ma már csak azért járja a kamarillapolitika koreográfiájára a táncot, hogy egyedül maradjon az ellenzékben, és ez a Fidesz hathatós támogatásával még sikerülhet is. Így lesz belőle Őfelsége ellenzéke.” (Népszava, 2010.10.09.)

Vajon igaza volt-e Ákosnak abban, hogy a hatalmát vesztett MSZP-t összekötötte a Fidesszel? A folyamat mindenesetre ismerős, szalámizás a neve. Rákosi Mátyás 1946 elején lett második ember a Tildy-kormányban, és hol az államminiszteri, hol a miniszterelnök-helyettesi rangot tartotta meg a Nagy Ferenc, a Dinnyés Lajos és a Dobi István vezette kabinetben is. A háttérből szalámizta (szeletelte) le az ellenséges és a szövetséges pártokat. 1952 nyarán lett miniszterelnök, a végrehajtó hatalom feje. Több mint hat év alatt formálta saját képére az országot.

A 2010-es választási vereség után az MSZP újdonsült elnöke, Mesterházy Attila is szalámizásra szánta el magát. Annyi valósult meg belőle, hogy a szocialisták eljutottak a 30 százalékig. Igen ám, de Gyurcsány Ferenc a platformjával együtt kilépett, és megalapította a DK-t. Ugyanez a szalámizási folyamat játszódott le a másik politikai oldalon is. Orbán Viktor magához édesgette a jobboldali pártokat, majd vagy kiürítette őket, vagy Fideszen belüli platformot formált belőlük. Ez volt az előfeltétele annak, hogy 2010-ben átvehesse a hatalmat.

Nem csoda, ha 2018-ban az országgyűlési frakciót szerzett DK ugyancsak szalámizásba fogott. Szívós munkával elérte, hogy immár az ellenzéki oldal legerősebb pártja. Aligha róható föl Gyurcsány Ferencnek, hogy vérbeli politikusként viselkedik. Szemére vethető persze, hogy nem államférfiként, hanem „csak” pártvezetőként működik. Pártjával igyekszik kiemelkedni az ellenzéki mezőnyből, hogy 2026-ban majd Orbán kihívója lehessen. Megélhetési politikusnak azonban mégse nevezném, elvégre milliárdosként megengedi magának, hogy képviselői jövedelmét karitatív célokra fordítsa.

Az már a magyar politikatörténet fintora, hogy amíg egységesíti az ellenzéket (leszalámizza, maga alá gyűri az ellenzéki pártokat), akár őfelsége ellenzékének is nevezhető.              

Tíz mondat Gyurcsány Ferencről

Ha az ellenzék ellenzékeként viselkedik, akkor nincs helye köztünk. (Szigetvári Viktor E14-politikus, Origo.hu, 2013. október 25.)

Gyurcsány jelenlegi taktikája alapján kérdés, hogy a 2014-es győzelmet tartja-e szem előtt. (Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az E-14 miniszterelnök-jelöltje, Origo.hu, 2013. november 11.)

Ő arra játszott, hogy elfoglalja a pártomat. (Botka László szegedi polgármester, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Magyar Nemzet, 2017. június 10.)

Megint az a belső indíttatása a Demokratikus Koalíció elnökének, hogy az MSZP-t le kell győzni. (Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, Magyar Nemzet Online, 2019. április 10.)

Káros, ha valaki az MSZP kifosztására építi a személyzeti politikáját. (Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, ATV, 2020. február 24.)

Összefogásról beszélni úgy, hogy közben egyenként próbál levadászni mindenkit az ellenzéki térfélen, az olyan, mint amikor Bayer Zsolt a rasszizmus ellen szervez tüntetést. (Ungár Péter LMP-politikus, Facebook.com, 2020. március 1.)

Gyurcsány az egyetlen az ellenzékben, aki nem fél leszámolni a barátaival és elvtársaival is. (Béndek Péter publicista, 1000leütés.blog, 2020. március 7.)

Célja és érdeke nem Orbán és a Fidesz, hanem az ellenzék többi erejének legyőzése. (Lengyel László politológus, Népszava, 2021. október 30.)

Alig várta, hogy elbukjuk a választást. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, 24.hu, 2022. április 8.)

Igazi célja a volt pártja legyőzése. (Haraszti Miklós volt SZDSZ-politikus, HírKlikk.hu, 2022. május 27.)

Néhány éve meghívtak egy kelet-magyarországi kisvárosba. Uniós pénzből berendezett klubhelyiségben gyűltek össze a kistérségi polgármesterek. Hárman tartottuk szóval őket: két kommunikációs szakember és egy politikus. Az utóbbinak volt egy mondata, mely szöget ütött a fejembe. Bejelentette, hogy azért siet vissza a fővárosba, mert egy sajtótájékoztatón elhangzott szavai nyomán „az Olga” meghívta a műsorába. Azóta fülelek az efféle megnyilvánulásokra.

Hallottam már, hogy „Tegnap az Olgánál voltam.” Azt is, hogy „Megyek az Egonhoz.” Akadt politikus, aki azt kérdezte: „Láttál-e az Emíliánál?” Más pedig így fogalmazott: „Legyűrtem a Györgyit.” A keresztnevekhez kapcsoljuk gondolatban a vezetéknevet is, és felidéződnek az ATV késő délutáni meg esti műsorai. Az a séma, hogy a közéleti szereplők foggal-körömmel ragaszkodnak a sajtótájékoztató intézményéhez. Ha ugyanis ott elmondanak valamit, akkor a műsorszerkesztők hajlamosak a műsorvezetők figyelmébe ajánlani a témát vagy a politikust.

Ilyenkor a tévé taxit küld az interjúalanyokért, akik a stúdióban elmondják, hogy a taxisofőr miként vélekedett az adott témáról. Meghallgatták és tolmácsolják a nép hangját. Néha az a benyomásom, hogy szemükben a taxisofőrök helyettesítik a népet. A műsorvezető pedig futószalag mellett üldögélő kommunikációs szakmunkás képzetét kelti, aki az eléje kerülő munkadarabot faggatja a sajtótájékoztató témájáról. Így aztán az interjúalany eldicsekedhet később azzal, hogy „az” Olga, Egon, Emília és Györgyi társaságában töltött tíz percet.   

A bejegyzésem utáni összeállításból kiderül, hogy már a kilencvenes években is elavultnak hatott a sajtótájékoztató intézménye. Holott az idő tájt nálunk még híre-hamva sem volt a közösségi oldalnak. Már fogalmam sincs arról, vajon milyen témát vezetett elő Géczi József politológus és szocialista országgyűlési képviselő egy szegedi sajtótájékoztatón. Arról sincs, hogy az akkor még az ellenzéki Fidesz ifjúsági szervezetét képviselő Szijjártó Péter mit mondott egy másik sajtótájékoztatón. Azt azonban nem felejtettem el, hogy mindketten felgyűrték a nadrágjuk szárát, és levetették a cipőjüket meg a zoknijukat.

Géczi a Dugonics-téri szökőkút vízében állva jelentette be a témáját, Szijjártó a Balaton vizében, az őszödi kormányüdülő előtt. Akkor még a sajtókonferencia nem ment ki teljesen a divatból, és a politikusok arra törekedtek, hogy szokatlan helyszínnel és öltözékkel hívják fel magukra a figyelmet.

Tíz mondat a sajtótájékoztatóról

Horn Gyulának többnyire ünnepi beszédek vagy sajtótájékoztatók közepette támadnak ötletei. (Bakó Endre debreceni újságíró, Hajdú-bihari Napló, 1995. augusztus 30.)

Nekem például a számban lévő varratok kiszedését kellett elhalasztanom azért, hogy csütörtökön sajtótájékoztatót, tegnap pedig elnökségi ülést tarthassak. (Torgyán József kisgazda politikus, Népszava, 1996. július 22.)

Horn Gyulának vajmi kevés fogalma volt a modern médiáról, emlékezzünk csak legendás sajtótájékoztatóira, ahol már azon megsértődött, hogy kérdezni is akartak. (Farkasházy Tivadar újságíró, (Hócipő, 2009. október 7.)

Botrányos ügyekben nem elég megelégedni a sajtótájékoztatók unalmával. (Karácsony Gergely Párbeszéd-politikus, ATV, 2013. december 9.)

Vajon érdemes-e nyakra-főre sajtótájékoztatót tartani, amelyen néhány újságíró kornyadozik? (Zöldi László újságíró, Blog.hu, 2015. február 11.)

Orbán Viktor olyan sajtótájékoztatót tart, ahol újságírók nem lehetnek jelen. (Balogh Judit újságíró, ATV, 2018. április 8.)

Az előválasztás meghonosításával többet tettünk a demokráciáért, mint kétszáz sajtótájékoztatóval. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, 24.hu, 2019. augusztus 3.)

A hagyományos, parlamenti demokráciákban hatékony eszközökön - interpelláció, sajtótájékoztató, interjú - túl semmi nem jut eszükbe. (Vásárhelyi Mária szociológus az ellenzéki politikusokról, Facebook.com, 2020. május 19.)

Mögöttem egy ereszcsatorna. (Komjáthi Imre szocialista politikus sajtótájékoztatója a Karmelita-kolostornál, Mérce.hu, 2020. december 9.)

Már mindenki megtartotta a sajtótájékoztatóját arról, hogy a másik a hibás. (Lendvai Ildikó szocialista politikus az országgyűlési választásról és az ellenzéki pártok eredményéről, Facebook.com, 2022. április 8.)

Nyolcadik napja vitatkozunk a miniszterelnök beszédéről. Az egyik mellékszál, hogy felolvasta-e a 67 perces előadást, vagy pedig föl-fölpillantva a körülbelül húszoldalnyi vázlatból, megjegyzéseket fűzött hozzá. Az utóbbi álláspontúak közé tartozom, két okból is.

Harminc évig dolgoztam a felsőoktatásban, és megtanultam, hogy teljes mondatokban fogalmazott szöveget nem lehet előadni. Jobban jár a hallgatóság, ha mondandónkat slágvortokban írjuk a papírlapra, és e fogalmi csontvázra teljes mondatokban helyezzük a húst. A miniszterelnök gyakorlott előadó, aligha választott más módszert. Újra megnéztem a tusványosi előadást. Orbán gyakran pillantott a papírhalmazra, és amelyiken túljutott, maga elől a tőle balra ülő Tőkés László irányába rakta. Ama fajelméleti eszmefuttatás harmincsornyi. Bárki ellenőrizheti, hogy miközben miniszterelnökünk ügyelt a vázlatban olvasható fogalmak sorrendjére (logikájára), ki-kibeszélt a szövegből.

A tusványosi beszéd vitájában megszólalt Mráz Ágoston Sámuel is. A Nézőpont Intézet ügyvezetője a rendszer egyik bizalmi embere, afféle szürke eminenciása. Talán ezzel magyarázható, hogy három nevéből nem lett rövidítés. Ha szívesebben időzne a nyilvánosság fórumain, a három név rövidítése érdekes képzettársításokra kínálna lehetőséget. Most a miniszterelnök védelmében azt találta mondani, hogy Nyugat-Európában nem a beszéd lényegével foglalkoztak, hanem egy olyan gondolatmenettel, amelyet Orbán Viktor nem először fejtett ki. MÁS szerint a nyugati politikusok módszere „a katonák nyelvén” „elterelő hadművelet”.

Az elterelés szó azt sejteti, hogy célratörőbb, feszesebb, hatásosabb, tudatosabb a kormányzati kommunikáció, mint amilyen valójában. De vajon ki kötelezte Orbán Viktort arra, hogy mellékesen megjegyezze: „Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúak lenni.” (Miniszterelnök.hu, 2022. július 23.) Vagyis megengedhető, ha a közép-európai népek egymás között keverednek, különösen akkor, ha a kereszténység valamelyik válfaját vallják. Megengedhetetlen viszont, ha más vallású menekültek tömegével érkeznek hozzánk, és keveredni akarnak velünk.

De ha már országunk első embere elfogadta a vázlatírók javaslatát, vajon azért cifrázta a kétségkívül nem először taglalt okfejtést, hogy elterelje a gondolatait fürkészők figyelmét arról, amit ő lényegesnek tartott? Ezt miért tette volna?              

Tíz mondat Orbán tusványosi beszédéről

Orbánnak nincs pótvizsga lehetősége a „kevert fajú” meg nem gondolt gondolat után. (Simkó János újságíró, Facebook.com, 2022. július 23.)

Tegnapi náci szövege kiír bennünket a becsületes népek világából. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2022. július 24.)

Szerencsétlen szóhasználat „fajokról meg fajok keveredéséről” beszélni. (Köves Slomó rabbi, Neokohn.hu, 2022. július 25.)

Ez egy tiszta fajgyűlölő beszéd. (Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó, RTL Klub, 2022. július 26.)

A szónok pontosan tudja, hogy a kommunikációs mezőben nem ő, hanem a kommentelők hada fogja befejezni a beszédét. (Gábor György vallástörténész, Facebook.com, 2022. július 26.)

A beszédet követő első pár órában a balos fake news-gyár még nem is fedezte fel magának a „fajelméleti” részt. (Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, a KESMA-kuratórium elnöke, Mandiner.hu, 2022. július 27.)

A magyar miniszterelnök nem egyszerűen szálka, hanem gerenda lett a globális elit szemében. (G. Fodor Gábor politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, 888.hu, július 28.)

Kultúrát akart mondani, csak rasszul fogalmazott. (Pápai Gábor karikaturista, Facebook.com, 2022. július 28.)

Orbán Viktortól távol áll a rasszizmus minden fajtája. (Navracsics Tibor Fidesz-politikus, 444.hu, 2022. július 29.)

Nem csoda, hogy a háborúpárti nyugatiak nem Orbán békestratégiájával, hanem csak a népek keveredéséről szóló, nem először kifejtett gondolataival foglalkoztak. A katonák nyelvén úgy hívják, elterelő hadművelet. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet ügyvezetője, Magyar Nemzet, 2022. július 30.)

A legutóbbi napokban Hegedűs Zsuzsa és Schiffer András orbánozott, Deutsch Tamás eltanácsolt, Márki-Zay Péter dékázott, Nagy Bandó András pedig barackozott. Lefülelt mondatok.

A NER szarban van. (Konok Péter publicista, Újnépszabadság.com, július 24.)

Mindketten elmehetnek a p…ba. (Deutsch Tamás Fidesz-politikus Gyurcsány Ferencről és Gyöngyösi Mártonról, Facebook.com, július 24.)

A kormány épp olyan szent teheneket kénytelen a vágóhíd irányába tessékelni, amilyen az általa bevezetett kata vagy főként a rezsicsökkentés. (Stumpf András újságíró, Válaszonline.hu, július 25.)

A sajtónak nem lehet célja, hogy politikai változást kényszerítsen ki, sem az, hogy a hatalmat bebetonozza. (György Zsombor újságíró, Index.hu, július 25.)

Magyarországnak nincs funkcionáló, a kormányt elszámoltató ellenzéke. (Jaksity György közgazdász, 444.hu, július 26.)

Nem véletlenül szólta el magát. (Schiffer András volt LMP-politikus Orbán Viktor tusványosi beszédéről, Klubrádió, július 26.)

A szónok pontosan tudja, hogy a kommunikációs mezőben nem ő, hanem a kommentelők hada fogja befejezni a beszédét. (Gábor György vallástörténész Orbán Viktorról, Facebook.com, július 26.)

Ez egy náci beszéd. (Hegedűs Zsuzsa szociológus, miniszterelnöki főtanácsadó Orbán Viktor tusványosi előadásáról, RTL Klub, július 26.)

Lemondott az elmúlt években a munka helyett inkább a pénzszóró botrányoktól hangos Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki megbízott Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde miatt, amit Gyurcsányhoz hasonlóan „nácinak” minősített. (Deák Dániel politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Facebook.com, július 26.)

Annyi mindent lenyelt már szeretett barátjától, de csak most rezzent össze, amikor a kés hegyét a bőrén érezte. (Szénási Sándor újságíró Hegedűs Zsuzsáról, Klubrádió, július 27.)

A magyar miniszterelnök nem egyszerűen szálka, hanem gerenda lett a globális elit szemében. (G. Fodor Gábor politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, 888.hu, július 28.)

Az, hogy néha félreérthetően fogalmazom, előfordul. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, július 28.)

Ezzel a nyilvános megszólalással a lemondásom is okafogyottá vált. (Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó, ATV, július 28.)

Jelenleg 430 ezren katáznak. (F. Szabó Emese újságíró, Magyar Narancs, július 28.)

Ezerötszáz forint egy kiló kopasz barack, nem is csodálom, hogy szégyenében fejére húzta az ársapkát. (Nagy Bandó András humorista, Magyar Hang, július 29.)

Kevesebb ideig bírta Orbán nélkül, mint víz nélkül az ember. (Szombathy Pál újságíró Hegedűs Zsuzsáról, Facebook.com, július 29.)

Hegedűs Zsuzsának hála, arra is alkalmassá vált a fasisztázás mint őskomcsi politikai eszköz, hogy valaki erkölcsi fölényt színlelve mondjon fel egy olyan tisztséget, amit az utóbbi időben már nem szívesen látott el. (Nagy Ervin filozófus, a XXI. Század Intézet elemzője, PestiSrácok.hu, július 30.)

A háborúpárti nyugatiak nem Orbán békestratégiájával, hanem csak a népek keveredéséről szóló, nem először kifejtett gondolataival foglalkoztak. A katonák nyelvén úgy hívják, elterelő hadművelet. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet ügyvezető igazgatója, Magyar Nemzet Online, július 30.)

A Fidesz hatalmának legnagyobb válságában vagyunk, csak éppen ez egybeesik az ellenzék mélypontjával is. (Stefano Bottoni félmagyar történész, Népszava, július 30.)

A következő időközi választásokon a DK jelöltjeit nem fogja támogatni a Mindenki Magyarországa Mozgalom. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Telex.hu, július 31.)

Könnyen lehet, hogy a forintnak annyi. Csak azt nem tudjuk, mennyi. (Szűcs Róbert Gábor nyugalmazott diplomata, Facebook.com, július 31.)

Elárulok egy kulisszatitkot. Mintegy száz orgánumból gyűjtöm a hét ütős vagy „csak” jellemző, korhangulatot árasztó megnyilvánulásait. Vasárnap reggelre kirajzolódik a Lefülelt mondatok című válogatás, majd délután elvégzem az utolsó simításokat. S a szombati meg a vasárnapi mondatokkal megfejelve az összeállítást, az egészet fölteszem a fészbukos üzenőfalra.

Most bajban vagyok, a válogatás egyhangúra sikeredett. Szinte kizárólag két témáról szól: Orbán Viktor tusványosi beszédéről és a Hegedűs-sagáról. Vagyis a kevert fajú miniszterelnöki eszmefuttatásról és a miniszterelnök főtanácsadó Hegedűs Zsuzsa szakító, majd a szakítást visszaszívó leveléről. Az ellenzéki véleményformálók elvégezték a dolgukat. Többnyire a Facecokon nácizták le a miniszterelnököt, és fanyalogtak a miniszterelnöki főtanácsadó kétszeres pálfordulásán. A kormánypári véleményformálók is elvégezték a dolgukat. Eszmei ellenfeleiktől védték meg a lenácizott miniszterelnököt, és elítélték a közösségből kibeszélő „árulót”.

Az ellenzéki politikusok megnyilvánulásait nem idézhetem. Vagy azért nem, mert elfelejtettek megszólalni, vagy pedig megszólaltak ugyan, de erőtlenül, ügyetlenül. Délutánra talán még összejön valami, hogy a Lefülelt mondatok ne legyen annyira egyhangú. De óvatosan reménykedem, mert félő, hogy az ellenzéki politikusok visszafogottságában más ok is közrejátszik. Gondoljuk csak végig, hogy mi történt a legutóbbi két hétben! A parlamenti többség módosította a kisadózók kedvenc adónemét, a katát. Csökkentette a rezsicsökkentést. Megszavazta a vármegyét és a főispánt. Az ellenzéki publicistákkal szemben megvédte a tusványosi miniszterelnököt, és elítélte az „áruló” miniszterelnöki főtanácsadót. Az ellenzéki politikusok pedig elmentek nyaralni.

A Balaton partjáról szólalnak meg a világhálón, vagy a horvát tengerpartról. S ha egyáltalán megszólalnak, akkor sincs idézni való a kommentárjaikban. Ennyire telik a bruttó két és félmilliós, nettó másfél milliós képviselői jövedelmükből. Tudták, hogy a parlamenti többség csapdahelyzetbe hozza őket, mégis megszavazták a fizetésemelésüket. Talán túlzás őfelsége ellenzékének nevezni őket - a bejegyzésem utáni összeállításból kiderül, hogy ezt 2017-ben magam is megtettem. Az viszont a tévedés kockázata nélkül állítható, hogy megélhetési politikusok. Abból élnek jól, amiért rosszul érzik magukat.         

Tíz mondat őfelsége ellenzékéről

Az LMP oldalazva bírálgat, valójában őfelsége ellenzéke. (Gréczy Zsolt újságíró, Népszava, 2010. augusztus 24.)

A Jobbik egy kicsit ilyen őfelsége ellenzéke. (Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Klubrádió, 2012. január 17.)

Őfelsége ellenzéke jó pénzért érzi rosszul magát a Parlamentben. (Zöldi László újságíró, Index.hu, 2017. február 12.)

Attól nem lesz senki őfelsége ellenzéke, mert képes párbeszédre a kormánnyal. (Gulyás Gergely Fidesz-politikus, parlamenti frakcióvezető, atv.hu, 2017. december 31.)

Nem akarok őfelsége ellenzéke lenni. (Tóth Bertalan, az MSZP újdonsült elnöke, Népszava, 2018. június 19.)

Ez az az ellenzék, amelyiknek az első dolga volt, hogy a saját fizetésemelését megszavazza. (Majtényi László alkotmányjogász, atv.hu, 2019. január 18.)

Maradtok tovább jó pénzért pofozóbábnak? (Lattmann Tamás nemzetközi jogász az ellenzék parlamenti képviselőihez, Facebook.com, 2020. március 30.)

Minden kudarc után jobban élnek, mint előtte. (Ruff Bálint kommunikációs szakember a fizetésemelésüket megszavazó ellenzéki képviselőkről, 444.hu, 2022. április 6.)

Ez egy kitartott ellenzék. (Hont András publicista, ATV, 2022. április 20.)

Megélhetési ellenzék. (Lányi András publicista, Magyar Hang, 2022. július 22.)

Amikor még a miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt, hogy miért szakított kenyéradó gazdájával, már fölfigyeltem egy látszólag jelentéktelen mozzanatra. Arra utalt, hogy Orbán Viktor „Mindig elolvassa és kijavítja a beszédeit.” (RTL Klub, 2022. július 26.) Majd amikor országunk első embere Bécsben kiejtette a száján a mondatot, hogy néha félreérthetően fogalmaz, a vele szakító szociológus kifejtette, hogy amit 72 órával korábban még náci beszédnek tartott, az nem is az. S megint utalt azokra a fránya beszédírókra, akik valószínűleg csőbe húzták Orbánt.

Erről más a véleményem. Szerintem a miniszterelnök Tusnádfürdőn kibeszélt a beszédéből, és amit a bő vázlatra pillantva rögtönzött, az nem varrható a beszédírók nyakába. Egyikünk se látta azonban a beszéd kéziratát, feltételezés ütközik tehát feltételezéssel, vitánkat majd az utókor dönti el. Addig is elismerem, hogy Orbán Viktor sokáig bizalmi emberének szüksége van a felelősség áthárítására, máskülönben nem volna képes megbocsátani a barátjának. Azt is érteni vélem, hogy holokauszt-túlélők gyermekeként legsebezhetőbb pontja a „náci beszéd”. Szívesen vette tudomásul, hogy a magyar miniszterelnök Bécsben elhatárolódott az antiszemitizmustól és általában a rasszizmustól.

Hegedűs Zsuzsa azonban azt is kifejtette a szakító nyilatkozataiban, hogy mielőtt a tusványosi beszéd kivágta volna nála a biztosítékot, már rosszul (kínosan) érintette a magyar társadalom megosztása, a kisebbségek elleni gyűlöletkampány, a menekültügy álszent kezelése, az Európai Unióval való szembefordulás és a „homofób” gyermekvédelmi törvény. Ezekkel is magyarázta a beosztásáról látványosan lemondott miniszterelnöki főtanácsadó, hogy robbantani akar, egy mozgalom élére állni. Mert ha nem ezt teszi, akkor „elszabadul a pokol”. A kényszeredett, félig-meddig önkritikus bécsi mondat után pedig Hegedűs Zsuzsa ismét büszke lett Orbán Viktorra.

Oké, joga van hozzá, bár a szombat délelőtt elhangzott tusványosi beszédtől csütörtökig tartó szakítás, majd a váratlan békülési szándék után maradt még néhány nyugtalanító mozzanat. A társadalom megosztása, a kisebbségek elleni gyűlöletkampányok, az Európai Uniót ért támadások, a homofóbiába oltott gyermekvédelmi törvény. Egy híján mindaz, ami miatt a miniszterelnöki főtanácsadó eltávolodott a kenyéradó gazdájától.

Tíz mondat Hegedűs Zsuzsáról

Az érdeklődő elme felülmúlja-e benne a sértett, gyűlölködő embert? (Megyesi Gusztáv publicista, Népszabadság, 2011. augusztus 6.)

Lemondott az elmúlt években a munka helyett inkább a pénzszóró botrányoktól hangos Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki megbízott Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde miatt, amit Gyurcsányhoz hasonlóan „nácinak” minősített. (Deák Dániel politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Facebook.com, 2022. július 26.)

Orbán náci coming-outja után kezdenek menekülni az eddig még hűséges csatlósai, például Hegedűs Zsuzsa. (Libik André Németországban élő dokumentumfilmes, Facebook.com, 2022. július 27.)

Mindig akad néhány hiú, önjelölt értelmiségi, hogy színre vigye a morál lázadását. (G. Fodor Gábor politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, 888.hu, 2022. július 27.)

Hegedűs Zsuzsa gesztusa azt üzente a társadalomnak, hogy Orbán korántsem olyan tiszta és szűzies nemzetmentő, amilyennek látszik. (Lévai Júlia publicista, Facebook.com, 2022. július 27.)

Hegedűs Zsuzsa tizenkét év összeborulás után kiszeretett a fideszesek vezéréből. (Gulyás Erika újságíró, Népszava, 2022. július 28.)

Kevesebb ideig bírta Orbán nélkül, mint víz nélkül az ember. (Szombathy Pál újságíró, Facebook.com, 2022. július 29.)

Hogy Hegedűs Zsuzsa forradalmi tiltakozása mitől vált okafogyottá, azt ő maga sem tudja. (Kardos András filozófus, Facebook.com, 2022. július 29.)

Zs. fejében okafogyottá vált, ami amúgy eleve oktalan volt. (Bayer Zsolt publicista, Bádog.blog, 2022. július 29.)

 Hegedűs Zsuzsának hála, arra is alkalmassá vált a fasisztázás mint őskomcsi politikai eszköz, hogy valaki erkölcsi fölényt színlelve mondjon fel egy olyan tisztséget, amit az utóbbi időben már nem szívesen látott el. (Nagy Ervin filozófus, a XXI. Század Intézet elemzője, PestiSrácok.hu, 2022. július 30.)

A kényszeredett mondat az osztrák és a magyar kormányfő bécsi találkozója után, sajtótájékoztatón hangzott el. Azóta anélkül vitatkozunk róla, hogy hallottuk volna. Bár kutattam, nem találtam a hangfelvételt, amelyet a kormánypárti sajtó érthető okból nem sietett közölni. A kormány tevékenységét firtató szerkesztőségek pedig nem voltak abban a helyzetben, hogy a helyszínről számolhassanak be a történtekről. Csak a Telex.hu tudósításából ismerjük a fejleményeket.

Ezzel magyarázható, hogy a nyilvánosság ellenzéki fórumain az a mondat terjedt el, miszerint Orbán Viktor így reagált volna a hazai és a nemzetközi sajtó ama megállapítására, hogy tusványosi beszédében faji alapon értelmezte az úgynevezett migráns-kérdést: „Előfordul, hogy néha félreérthetően fogalmazok.” Nem vonom kétségbe, hogy csakugyan ezt mondta, a nyilvános megszólalásait jegyzőkönyvi pontossággal rögzítő Miniszterelnök.hu azonban más szórendben adta közre. Így: „Az, hogy néha félreérthetően fogalmazom, előfordul.”

Amíg nem kerül elő egy képpel alátámasztott hangfelvétel, nem foglalnék állást az önkritikának is vélhető mondat értelmezésében. A 2500 karakternyi terjedelemből hiányzó 1200 leütést egy villámvitával töltöm ki. Egy filozófusnak a bécsi mondatról híres sajtóhiba jutott az eszébe. Így írta ki a fészbukos üzenőfalára: „Megrendelten közöljük, hogy Sztálin elvtárs…” Egy kommentelő pontosította: „Megrendeléssel…” A filozófus elismerte a pontatlanságot, én pedig utánanéztem a részleteknek.

A Népszava szerkesztősége 1953. március 6-án újságoldalnyi terjedelemben közölte az állami intézmények, a gyárak és téeszek részvétnyilvánításait. Az összeállításhoz Gyertyán Ervin ügyeletes szerkesztő írt egy kopfot, megfejelte néhány sorral a megrendülésről árulkodó üzeneteket. Idézem az első sort: „Mélységes megrendeléssel értesült az egész magyar nép Sztálin elvtárs súlyos megbetegedéséről.” Kollégám már nem él, de többször is elmesélte, hogy miként élte meg az Államvédelmi Hatóság vizsgálatát.

A hasáblevonatban talált egy sajtóhibát, amelyet kijavított. Ebből lett a galiba, az akkori nyomdatechnológia folytán ugyanis az egész betűsort újra kellett szedni. Ekkor kerülhetett a szövegbe megrendülés helyett megrendelés. Őt végül is békén hagyta az ÁVH, mert kiderült az ártatlansága, a tördelőszerkesztőt és a kéziszedőt azonban letartóztatták. Súlyos hónapokat töltöttek börtönben.

Tíz mondat a félreértésről

Ha valami nagy félreértés van, akkor a tolmácsra lehet kenni az egészet. (Horn Gyula külügyminiszter, Képes 7, 1989. szeptember 30.)

Ezek a fiúk félreértik a rájuk bízott hatalmat. Botránypolitizálást ellenzékben kell folytatni, nem kormánypártban. (Suchman Tamás szocialista politikus a Fidesz-politikuskról, Somogyi Hírlap, 2004. augusztus 24.)

Engem nem zavar, ha félreértenek. Úgy, ahogy én értem magam, más már nem fog. (Sebeők János író, Velvet.hu, 2006. május 3.)

2005 elején a magyar parlamentben szóltam, és azt mondtam, nem vagyunk elég bátrak, hogy megmondjuk az igazat. És ezt nem értette meg senki. Félreértették a párttársaim és az ellenzékem is. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Új Dunántúli Napló, 2006. szeptember 24.)

A Jobbikkal nem az a baj, hogy félreérthetően fogalmaznak, hanem az, hogy egyértelműen. (Rockenbauer Zoltán Fidesz-politikus, Parlamenti TV, 2012. december 3.)

Aki így fogalmaz, számíthat arra, hogy félreértik a gondolatait. (Navracsics Tibor Fidesz-politikus Bayer Zsoltról, Magyar Hírlap, 2013. január 17.)

Kevesen tudták róla, mennyire művelt volt - és sokan értették félre a humorát. (Szele Tamás újságíró Torgyán Józsefről, Huppa.hu, 2017. január 22.)

Kunhalmi Ágnes az MSZP kommunikációs félreértése. (Zöldi László újságíró, Index.hu, 2018. június 13.)

Márki-Zay Péter szinte ontja magából a könnyen félreérthető és még könnyebben félremagyarázható kijelentéseket. (Czinkóczi Sándor újságíró, 444.hu, 2022. február 16.)

Az, hogy néha félreérthetően fogalmazom, előfordul. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszternök.hu, 2022. július 28.)