Nyolcadik napja vitatkozunk a miniszterelnök beszédéről. Az egyik mellékszál, hogy felolvasta-e a 67 perces előadást, vagy pedig föl-fölpillantva a körülbelül húszoldalnyi vázlatból, megjegyzéseket fűzött hozzá. Az utóbbi álláspontúak közé tartozom, két okból is.

Harminc évig dolgoztam a felsőoktatásban, és megtanultam, hogy teljes mondatokban fogalmazott szöveget nem lehet előadni. Jobban jár a hallgatóság, ha mondandónkat slágvortokban írjuk a papírlapra, és e fogalmi csontvázra teljes mondatokban helyezzük a húst. A miniszterelnök gyakorlott előadó, aligha választott más módszert. Újra megnéztem a tusványosi előadást. Orbán gyakran pillantott a papírhalmazra, és amelyiken túljutott, maga elől a tőle balra ülő Tőkés László irányába rakta. Ama fajelméleti eszmefuttatás harmincsornyi. Bárki ellenőrizheti, hogy miközben miniszterelnökünk ügyelt a vázlatban olvasható fogalmak sorrendjére (logikájára), ki-kibeszélt a szövegből.

A tusványosi beszéd vitájában megszólalt Mráz Ágoston Sámuel is. A Nézőpont Intézet ügyvezetője a rendszer egyik bizalmi embere, afféle szürke eminenciása. Talán ezzel magyarázható, hogy három nevéből nem lett rövidítés. Ha szívesebben időzne a nyilvánosság fórumain, a három név rövidítése érdekes képzettársításokra kínálna lehetőséget. Most a miniszterelnök védelmében azt találta mondani, hogy Nyugat-Európában nem a beszéd lényegével foglalkoztak, hanem egy olyan gondolatmenettel, amelyet Orbán Viktor nem először fejtett ki. MÁS szerint a nyugati politikusok módszere „a katonák nyelvén” „elterelő hadművelet”.

Az elterelés szó azt sejteti, hogy célratörőbb, feszesebb, hatásosabb, tudatosabb a kormányzati kommunikáció, mint amilyen valójában. De vajon ki kötelezte Orbán Viktort arra, hogy mellékesen megjegyezze: „Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúak lenni.” (Miniszterelnök.hu, 2022. július 23.) Vagyis megengedhető, ha a közép-európai népek egymás között keverednek, különösen akkor, ha a kereszténység valamelyik válfaját vallják. Megengedhetetlen viszont, ha más vallású menekültek tömegével érkeznek hozzánk, és keveredni akarnak velünk.

De ha már országunk első embere elfogadta a vázlatírók javaslatát, vajon azért cifrázta a kétségkívül nem először taglalt okfejtést, hogy elterelje a gondolatait fürkészők figyelmét arról, amit ő lényegesnek tartott? Ezt miért tette volna?              

Tíz mondat Orbán tusványosi beszédéről

Orbánnak nincs pótvizsga lehetősége a „kevert fajú” meg nem gondolt gondolat után. (Simkó János újságíró, Facebook.com, 2022. július 23.)

Tegnapi náci szövege kiír bennünket a becsületes népek világából. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2022. július 24.)

Szerencsétlen szóhasználat „fajokról meg fajok keveredéséről” beszélni. (Köves Slomó rabbi, Neokohn.hu, 2022. július 25.)

Ez egy tiszta fajgyűlölő beszéd. (Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó, RTL Klub, 2022. július 26.)

A szónok pontosan tudja, hogy a kommunikációs mezőben nem ő, hanem a kommentelők hada fogja befejezni a beszédét. (Gábor György vallástörténész, Facebook.com, 2022. július 26.)

A beszédet követő első pár órában a balos fake news-gyár még nem is fedezte fel magának a „fajelméleti” részt. (Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, a KESMA-kuratórium elnöke, Mandiner.hu, 2022. július 27.)

A magyar miniszterelnök nem egyszerűen szálka, hanem gerenda lett a globális elit szemében. (G. Fodor Gábor politológus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, 888.hu, július 28.)

Kultúrát akart mondani, csak rasszul fogalmazott. (Pápai Gábor karikaturista, Facebook.com, 2022. július 28.)

Orbán Viktortól távol áll a rasszizmus minden fajtája. (Navracsics Tibor Fidesz-politikus, 444.hu, 2022. július 29.)

Nem csoda, hogy a háborúpárti nyugatiak nem Orbán békestratégiájával, hanem csak a népek keveredéséről szóló, nem először kifejtett gondolataival foglalkoztak. A katonák nyelvén úgy hívják, elterelő hadművelet. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet ügyvezetője, Magyar Nemzet, 2022. július 30.)