Néhány napja írtam egy bejegyzést az őfelsége ellenzéke-jelenség ürügyén a megélhetési politikusokról. Aki pótlólag elküldött egy cikk-fénymásolatot, nem hatalmazott fel, hogy eláruljam a nevét, ettől azonban az idézet még közölhető. Kertész Ákos író, aki azóta Magyarországról Kanadába költözött, még itthoni publicistaként hozta szóba: „Az MSZP ma már csak azért járja a kamarillapolitika koreográfiájára a táncot, hogy egyedül maradjon az ellenzékben, és ez a Fidesz hathatós támogatásával még sikerülhet is. Így lesz belőle Őfelsége ellenzéke.” (Népszava, 2010.10.09.)
Vajon igaza volt-e Ákosnak abban, hogy a hatalmát vesztett MSZP-t összekötötte a Fidesszel? A folyamat mindenesetre ismerős, szalámizás a neve. Rákosi Mátyás 1946 elején lett második ember a Tildy-kormányban, és hol az államminiszteri, hol a miniszterelnök-helyettesi rangot tartotta meg a Nagy Ferenc, a Dinnyés Lajos és a Dobi István vezette kabinetben is. A háttérből szalámizta (szeletelte) le az ellenséges és a szövetséges pártokat. 1952 nyarán lett miniszterelnök, a végrehajtó hatalom feje. Több mint hat év alatt formálta saját képére az országot.
A 2010-es választási vereség után az MSZP újdonsült elnöke, Mesterházy Attila is szalámizásra szánta el magát. Annyi valósult meg belőle, hogy a szocialisták eljutottak a 30 százalékig. Igen ám, de Gyurcsány Ferenc a platformjával együtt kilépett, és megalapította a DK-t. Ugyanez a szalámizási folyamat játszódott le a másik politikai oldalon is. Orbán Viktor magához édesgette a jobboldali pártokat, majd vagy kiürítette őket, vagy Fideszen belüli platformot formált belőlük. Ez volt az előfeltétele annak, hogy 2010-ben átvehesse a hatalmat.
Nem csoda, ha 2018-ban az országgyűlési frakciót szerzett DK ugyancsak szalámizásba fogott. Szívós munkával elérte, hogy immár az ellenzéki oldal legerősebb pártja. Aligha róható föl Gyurcsány Ferencnek, hogy vérbeli politikusként viselkedik. Szemére vethető persze, hogy nem államférfiként, hanem „csak” pártvezetőként működik. Pártjával igyekszik kiemelkedni az ellenzéki mezőnyből, hogy 2026-ban majd Orbán kihívója lehessen. Megélhetési politikusnak azonban mégse nevezném, elvégre milliárdosként megengedi magának, hogy képviselői jövedelmét karitatív célokra fordítsa.
Az már a magyar politikatörténet fintora, hogy amíg egységesíti az ellenzéket (leszalámizza, maga alá gyűri az ellenzéki pártokat), akár őfelsége ellenzékének is nevezhető.
Tíz mondat Gyurcsány Ferencről
Ha az ellenzék ellenzékeként viselkedik, akkor nincs helye köztünk. (Szigetvári Viktor E14-politikus, Origo.hu, 2013. október 25.)
Gyurcsány jelenlegi taktikája alapján kérdés, hogy a 2014-es győzelmet tartja-e szem előtt. (Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az E-14 miniszterelnök-jelöltje, Origo.hu, 2013. november 11.)
Ő arra játszott, hogy elfoglalja a pártomat. (Botka László szegedi polgármester, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Magyar Nemzet, 2017. június 10.)
Megint az a belső indíttatása a Demokratikus Koalíció elnökének, hogy az MSZP-t le kell győzni. (Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, Magyar Nemzet Online, 2019. április 10.)
Káros, ha valaki az MSZP kifosztására építi a személyzeti politikáját. (Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, ATV, 2020. február 24.)
Összefogásról beszélni úgy, hogy közben egyenként próbál levadászni mindenkit az ellenzéki térfélen, az olyan, mint amikor Bayer Zsolt a rasszizmus ellen szervez tüntetést. (Ungár Péter LMP-politikus, Facebook.com, 2020. március 1.)
Gyurcsány az egyetlen az ellenzékben, aki nem fél leszámolni a barátaival és elvtársaival is. (Béndek Péter publicista, 1000leütés.blog, 2020. március 7.)
Célja és érdeke nem Orbán és a Fidesz, hanem az ellenzék többi erejének legyőzése. (Lengyel László politológus, Népszava, 2021. október 30.)
Alig várta, hogy elbukjuk a választást. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, 24.hu, 2022. április 8.)
Igazi célja a volt pártja legyőzése. (Haraszti Miklós volt SZDSZ-politikus, HírKlikk.hu, 2022. május 27.)
