A legutóbbi napokban Szijjártó Péter főnöközött, Karácsony Gergely szelektált, Dobrev Klára mozdított, Kuncze Gábor dobrevezett, Lendvai Ildikó dékázott, Vona Gábor pedig jakabozott. Lefülelt mondatok.

Tóth Csabát már csak Tóth Csaba támogatja. (Rab László újságíró a zuglói előválasztásról, VárosiKurír.hu, szeptember 26.)

Nincs kettős mérce, nem védünk valakit csak azért, mert a mi kutyánk kölyke. (Karácsony Gergely, a Párbeszéd-LMP-MSZP miniszterelnök-jelöltje, volt zuglói polgármester, Facebook.com, szeptember 27.)

Úgy megmozdítottuk az országot, mint még soha. (Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje, ATV, szeptember 27.)

Az államtitkár egy vizsla társaságában szónokolt. Ezután szentmisével indult a műsor. (Batka Zoltán újságíró Kovács Zoltánról és a Vadászati Világkiállításról, Népszava, szeptember 27.)

Vergődünk cár atyuska alatt. (Farkasházy Tivadar újságíró, HírKlikk.hu, szeptember 28.)

Azért szépen küzdött a zavaros hátterű buzi zsidó budai milliárdos. (Ungár Péter LMP-politikus a szombathelyi körzetben elszenvedett előválasztási vereségéről, Nyugat.hu, szeptember 29.)

Dobrev Klára nem lehet az ország anyukája, legfeljebb gonosz mostohája. (Kruppa Géza publicista, Magyar Nemzet Online, szeptember 29.)

Itt van a magyar Merkel. (Kereszty András újságíró Dobrev Kláráról, Újnépszabadság.com, szeptember 30.)

A Jobbik végbélkúpként oldódott fel a baloldalban. (Volner János volt Jobbik-politikus, Facebook.com, szeptember 30.)

Életre kelt az ellenzék. (Kéri László politológus, HírKlikk.hu, szeptember 30.)

A Pegasus kiberfegyver, nem gyerek kezébe való, autokrata kormányéba még kevésbé. (Krusovszky Dénes író, Magyar Narancs, szeptember 30.)

Orbán Viktor a legdemokratikusabb vezető Európában. (Szijjártó Péter Fidesz-politikus, Magyar Távirati Iroda, október 1.)

Karácsony Gergely sofőr nélkül még Szombathelyre sem találna el magától. (Czeglédy Csaba szombathelyi DK-politikus, Facebook.com, október 1.)

A párt inkább Jakab brandjét építette, mint a Jobbikét. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, Index.hu, október 1.)

Apró unokája nyert, az első Lenin-fiú elbukott. (Bán Károly újságíró Dobrev Kláráról és Fekete-Győr Andrásról, Magyar Hírlap Online, október 1.)

Dobrev és a DK felszántotta az országot. (Kuncze Gábor liberális politikus, 168 Óra, október 1.)

Túl sok vélemény hallatszik egyszerre, mintha kihangosítottak volna egy kocsmát. (Kőhalmi Zoltán humorista, Magyar Hang, október 1.)

A rendszer működése szavatolja a hülyeséget. (Sándor Erzsi író, Facebook.com, október 2.)

Ők látszanak leginkább pártnak. (Lendvai Ildikó szocialista politikus a DK-ról, Népszava, október 2.)

Jó, ha egy DK-s családi vállalkozás veszi át az Orbán-klán helyét? (Berkó Pál újságíró, Facebook.com, október 3.)

Már nemcsak a Fidesz, hanem az ellenzék is gyurcsányozással akar választást nyerni. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, október 3.)

A szavazás fogadtatásáról akartam írni. De ahhoz, hogy az olvasó tallózhasson a bejegyzés utáni dokumentációban, elő kellett volna bányászni tíz mértékadó értelmezést. Hatot találtam a kormánypárti sajtóban. Ebből nem arra következtetek, hogy az állami nyilvánosságban túldimenzionálták a 632.479 érvényes vokssal járó szavazást.

A Magyar Távirati Iroda például elfelejtett beszámolni róla. Holott a múlt század 80-as éveiben még a Kádár-korszak MTI-je is eljutott odáig, hogy az alternatívnak nevezett ellenzéki szervezetek megnyilvánulásait nem adta ki ugyan, de egy félhivatalos fiókja, az Országos Sajtószolgálat beszámolt róluk. S ránk, szerkesztőkre bízta, vajon kizárólag a hivatalos közleményekre hagyatkozunk-e, vagy az OS-információkat is közreadjuk. 

Átnéztem a megyei lapokat is, amelyek egy kormány közeli alapítványhoz, a KESMÁ-hoz tartoznak. A szavazás lezártáig úgy hallgattak az előválasztásról, mint hal a szatyorban. A szárazra vetett hal vízszomjjal küszködik, és tartom annyira a megyei sajtóban dolgozó kollégákat, hogy rosszul élik meg ezt a helyzetet. Egyetlen kivételt találtam, igaz, hogy azt is a szavazás lezárása után. A Zaol.hu (a Zalai Hírlap online kiadása) október 2-án közölte Arany Gábor tudósítását az egyik egerszegi választókörzetről, ahol az ellenzéki jelöltek közül a Szent Rafael Megyei Kórház nyugalmazott főigazgatója nyert. A tudósítás tíz sornyira sikeredett, és fényképet se tettek hozzá. De legalább napvilágot látott.

Mindazonáltal a szavazás lezárása után a megyei sajtó nem maradt értelmezések nélkül, megjelentette a félhivatalos kormányzati szócső hírmagyarázatait. Ezek közül kettő sorolható a mértékadó álláspontok közé. Az egyikben a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Deák Dániel állítja, hogy „A baloldali előválasztás főként adatgyűjtési kampány. (Magyar Nemzet Online, 2021.10.01.) A másikban a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója, Kiszelly Zoltán szögezi le, hogy „Az előválasztás lényegében egy óriási adatbázis-építés.” (Magyar Nemzet Online, 2021.10.02.) Mindkét értelmezés arról árulkodik, hogy a kormányzati kommunikáció célja az ellenzéki előválasztás elhanyagolása, jelentéktelenítése, lényegtelenítése volt.

Ha politikai elemző volnék, a hozzáadott értékkel kecsegtető tevékenységet értelmiségi munkának tekinteném, és igyekeznék a saját véleményemet megfogalmazni.   

Tíz mondat az előválasztásról

Az MSZP innovációja az előválasztás. (Ujhelyi István szocialista politikus, ATV, 2021. május 13.)

Az előválasztás inkább városi történet. (Pulai András szociológus, ATV, 2021. június 4.)

Nem a pártok szépségversenye lesz az előválasztás. (Molnár Gyula szocialista politikus, Telex.hu, 2021. június 12.)

A pártok számára az előválasztás mozgósítási verseny lett. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje, Szabad Európa Rádió, 2021. július 2.)

Dinamikus fejlesztés alatt van az előválasztás intézménye. (Molnár Zsolt szocialista politikus, Mandiner.hu, 2021. július 3.)

Az előválasztás talpon fog eldőlni. (Potocskáné Kőrösi Anita siófoki Jobbik-politikus, ATV, 2021. július 28.)

Előválasztást lehet nyerni Budapestről, de választást csak vidékről. (Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje, hvg.hu, 2021. augusztus 27.)

Az előválasztás óriási sikerrel zajlik. (Tóth Csaba zuglói szocialista politikus, ATV, 2021. szeptember 22.)

Tök jó az előválasztás. (Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke (ATV, 2021. szeptember 30.)

Az előválasztásban mindig kijönnek a különbségek (Szél Bernadett volt LMP-politikus, ATV, 2021. szeptember 30.)

Két német közszolgálati televíziót nézek rendszeresen. Múlt vasárnap, a Bundestag-választás miatt szörföltem az ARD és a ZDF között. A pártok országos, tartományi és helyi képviselői cserélődtek az eléjük helyezett és derekukig érő szószék mögött. Két-három percben összegezték az álláspontjukat, örömmel vagy szomorkásan. Az ilyesmi nálunk is előfordul, legföljebb az interjúalanyok rosszabbul néznek ki. Mozgásszegénységről árulkodó túlsúlyuk miatt furcsán hatnak a divatos, mutatós holmikban.

Az igazi különbség azonban a válaszuk utolsó mondatában érzékelhető. Miután a moderátor megköszönte nekik a tájékoztatást, az álláspontot, a markánsan megfogalmazott véleményt, a német közéleti személyiségek egyetlen szóval válaszoltak: „Gern.” A kifejezés azt jelenti, hogy szívesen. Azt is, hogy örömmel, ennek azonban már az ellenkezőjét lehet érteni, ha fanyar képet vágnak hozzá. Akkor ugyanis arról árulkodik, hogy fogcsikorgatva mondják ki, elvégre a legszívesebben képen törölnék az okvetetlenkedő műsorvezetőt.

Nálunk a közéleti személyiségek mellőzik a gern magyar megfelelőjét. Egyetlen gyakori stúdióvendéget ismerek, aki következetesen azt válaszolja az interjú végén elhangzott műsorvezetői mondatra („Köszönöm a beszélgetést.”), hogy „Kérem.” Igazán kár, hogy Bodnár Zoltán közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke ezen a héten nem fordult meg hazai stúdióban. A többiek válaszát kíváncsiságból striguláztam. Öten megköszönték a meghívást, tízen a csupasz köszönömre korlátozták magukat, harmincan pedig köszönöm szépent mondtak. Közülük 29 volt a politikus, tíz a politikai elemző, öt a művész, közgazdász és egyéb. Mindössze egy kivétel akadt.

Tegnap este az ATV Egyenes beszéd című műsorában az utolsó vendég, aki az újságírói búcsúzásra („Köszönöm, hogy itt volt.”), azt felelte, hogy „Nagyon szívesen.” Egyedül Sákán Antal, a Húskereskedők Egyesületének elnöke értette meg, hogy mi a dolga a nyilvánosság fórumain. Ha meghívják, akkor nem föltétlenül az, hogy hálát rebegjen az invitálásért. De az sem persze, hogy mellébeszéljen. A műsorvezető kérdésére meg kell indokolnia egy döntést, hisz’ nem a maga nevében beszél, hanem egy intézményt képvisel, amely intézi az ügyeinket, ráadásul közpénzből. Az a dolga tehát, hogy érdemben tájékoztassa az adózó választópolgárokat.

Az sem volna baj, ha a közéleti személyiség fanyar képpel, fogcsikorgatva mondaná ki azt a fránya szívesent.

Tegnap este hét előtt néhány perccel az ATV híradójában bemondatták szegény műsorvezetővel, hogy a szombathelyi előválasztáson vereséget szenvedett az LMP-politikus, aki úgy kommentálta a szomorú fejleményt, hogy „szépen küzdött a zavaros hátterével”. Ungár Péter nem ezt mondta. Így jellemezte önmagát a fészbukos üzenőfalán: „Azért szépen küzdött a zavaros hátterű buzi zsidó budai milliárdos.”

Érteni vélem a szerkesztőt, aki a politikai korrektség jegyében rövidítette meg a több jelzővel ellátott mondatot. De akkor is eltorzított egy eszmefuttatást, amelyben a közéleti szereplő ironikusan foglalja össze mindazt, amit a digitális kocsmatöltelékek írnak róla a világhálón. Ha valaki képes kigúnyolni önmagát is, és normális értelmiségiként viselkedik, vajon mi a fenét keres a megélhetési politikusok kedvenc időtöltésében, a közpénzek magánosításában?

Nem a pénzért lett politikus. A magyar országgyűlés legfiatalabb tagja több milliárd forintot örökölt az ingatlanügyletekkel foglalkozó apjától. Csakhogy a vagyon vállalkozásokban van, és azt olvastam, hogy a 30 éves Ungár Péter évente csupán 80 millió forintnyi készpénzt használhat föl. Ebből járt évek óta Szombathelyre, ahol portált alapított, beszélgetett a bennszülöttekkel, és megfordult a választókörzethez tartozó 11 faluban is. Hátrányban volt persze a helyi nyilvánosságba ágyazott ügyvéddel szemben, mégis túlzás az a megállapítás, miszerint „Czeglédy Csaba nyert, kiütve az LMP-s Ungár Pétert”. (Index.hu, 2021.09.30.) A DK-s ügyvédre 3837-en voksoltak, az LMP-s politikusra 3661-en. A 176 szavazatnyi különbség korántsem kiütésről árulkodik.

Ha már úgy alakult, hogy az előválasztási tapasztalatokkal gyarapodott LMP-politikus tehetős polgárcsaládba született, a milliárdjai megóvják attól, hogy korrumpálódjék. Edinburghi diplomája miatt kitűnően beszéli a nemzetközi érintkezés nyelvét, földrajz-tanárként van érzéke a geopolitikához és a környezetvédelemhez, ráadásul megismerte a vidéki Magyarországot is. Az anyja pedig egyszer már pártot ütött a választási vesztes Orbán Viktor ellen a Fideszben. Ungár Péter a családi kapcsolatai révén néhány év múlva megszelídítheti az orbátlanított ellenzéki pártot is.

Az a feltételezésem, hogy akkor leszünk az Európai Unió megbecsült tagja, ha a majdani egységkormánynak szociális érzékkel megáldott, gazdag, művelt, zöld, sőt üsse kő: zsidó és homoszexuális miniszterelnöke lesz. Egyetlen tippem van a személyére.       

Tíz mondat Ungár Pétertől

Pontosan tudom, hogy én egy rózsadombi gazdag úrifiú vagyok. (Index.hu, 2018. június 11.)

Mondjak bármit, a média egy része azonnal megvádol, hogy én vagyok Schmidt Mária náci fiacskája. (Népszava, 2018. szeptember 4.)

Balról egyértelműen jobboldalinak látszom. (Népszava, 2018. szeptember 4.)

Több etikai vizsgálat indult már ellenem, mint égen a csillag. (24.hu, 2018. október 13.)

Hőre kemény típus vagyok. (ATV, 2018. október 18.)

Igen, meleg vagyok. (24.hu, 2019. április 25.)

Anyám miatt már mindent leírtak rólam. (Index.hu, 2019. július 25.)

Én nem akarok egy ilyen fő buzi lenni. (Partizán, 2020. január 25.)

Alapvetően zsidó vagyok. (Neokohn.hu, 2021. április 8.)

Azért szépen küzdött a zavaros hátterű buzi zsidó budai milliárdos. (Facebook.com, 2021. szeptember 29.)

Miközben ezeket a sorokat írom, a volt belügyminiszter az igazak álmát alussza. Följegyzése szerint hajnali négy körül tért nyugovóra, miután befejezte munkáját az előválasztási bizottság szavazatszámláló helyiségében. Előtte azonban írt még néhány sort a fészbukos üzenőfalára, íme: „Miniszterként irányítottam a választási rendszert, jegyzőként lenyomtam három választást, most önkéntesként választási bizottsági tag voltam, hogy ezt is kipróbáljam.”

Bejegyzését eddig 100-an fogadták tetszéssel, és 24-en szóltak hozzá. Pontosabban fogalmazva volt egy férfi, aki hétszer köszönte meg neki az önkéntességet. S ami igazán érdekes, jelentkezett Jánosi György is, szintén szocialista politikus, aki a százhalombattai választókörzetben önkénteskedett. Ő jelentős szerepet játszott egy rossz médiatörvény-tervezet elkészítésében, ettől azonban néhány évvel később még dicsérhetem, hogy immár a civil aktivisták életét éli. Minden tiszteletem a 67 éves Jánosié és a 64 esztendős Lamperthé. Ha az MSZP jelenlegi vezetői közül a 46-46 éves Tóth Bertalan és Ujhelyi István, valamint a 39 esztendős Kunhalmi Ágnes a nyugdíj közelébe kerül, vajon beülnek-é egy választási bizottságba?

Nálunk jobb sorsú országokban épp fordítva csinálják. Először szórólapot osztogatnak egy közlekedési csomóponton, hogy megismertessék magukat a választókörzet népével. Aztán képviselőként vállalnak szerepet az önkormányzati testületben. Amikor pedig megedződtek a helyi közéletben, indulnak az országgyűlési választáson is. A parlamentben már „csak” a szónoki képességükön és a taktikai érzékükön múlik, meddig jutnak el. Tony Blair például, aki 1997 és 2007 között volt Nagy-Britannia miniszterelnöke, a londoni Hackney South and Shoreditch utcasarkáról jutott el Beaconsfilden és Sedgefielden keresztül a parlamentbe, majd a kormányfői székbe.

Ahogy elnézem a magyar előválasztás eredményeit, hozzá hasonlóan több pártban is készülődik egy politikus-nemzedék. Tagjai egyidősek a rendszerváltással, és szórólappal kezdték a közlekedési csomópontokon, jelenleg pedig alpolgármesterkednek valamelyik fővárosi kerületben vagy vidéki városban. Még csak másodikak vagy harmadikok lettek az ellenzéki képviselőjelöltek versenyében, de már kaptak néhány száz vagy ezer szavazatot. Ha fordítva járják be Lamperth Mónika útját, akkor már nem arról kell majd beszámolniuk a közösségi üzenőfalukon, hogy a pályafutásuk végén kóstolgatták az önkéntesség ízét..             

Egy Fritz Gerlich álnevű kommentelő ma reggel 8 óra 1 perckor két kérdéssel fordult hozzám a világhálón. „Ön szerint az újságírók MINDEN színvonaltalan, irreveláns vagy értelmetlen kérdésére megjegyzés nélkül, azonnal és készségesen kell válaszolnia MINDEN politikusnak? Nem engedhető meg egyetlen megjegyzés sem számukra, még akkor sem, ha az újságíró amatőr kérdése pedig értelmetlen és zavaros?”

A kérdést elintézhetném azzal, hogy interjúhelyzetben nem illik minősíteni a kérdést vagy pláne a kérdezőt. A politikus választott ember, ilyenformán a demokráciában akár egy házmesterből is lehet politikus. Az újságíró viszont nem választott személy, hanem szakember. Hosszú folyamatban a szerkesztői jelölik ki arra, hogy a döntéshozókat interjúhelyzetben késztessen indoklásra. Ne kényszerítse, ami emberkínzás, de ne is kérje őket, ami megalázkodás volna. Elvégre az újságíró a választópolgárok nevében firtat.

Vannak persze kevésbé felkészült és felkészített újságírók, ők azonban komoly helyen nincsenek szolgálatban. Akiket az átlagosnál jobban ismerünk, futószalagon készítik az interjúkat. Például hetes váltásban dolgoznak, mint az ATV Egyenes beszéd című műsorában Rónai Egon és mostanában Szöllősi Györgyi. Hetenként húsznál több közéleti személyiséggel beszélgetnek, és évente csaknem félezer interjút készítenek. Ezt a munkát nem lehet színvonaltalanul, amatőr módra végezni, ezért érdemes milliós fizetést adni.

A kommentelő figyelemre méltó kérdésére tehát, hogy a politikus minősítheti-e a kérdést vagy a kérdezőt, a válaszom: nem dolga a minősítés. Az viszont a dolga, hogy a választópolgárok gondolatait megfogalmazó újságíró minden kérdésére válaszoljon. Az már más kérdés, hogy a politikusok többnyire azért minősítik a hivatásos kérdezősködőket, mert időt akarnak nyerni a válasz végiggondolására. S hogy ezt a néhány másodpercet cselekvéssel töltsék ki, mégiscsak minősítik a velük szemben ülőt. E lélektani helyzet az interjú szerves tartozéka, és az újságíró jobban teszi, ha sértődés helyett tudomásul veszi.

De ha már a közéleti személyiség egyetlen minősítő mondattal próbál időt szerezni magának, érdemes az elmarasztalás helyett dicsérni a kérdezőt. Jobban jár, ha rokonszenvet kelt a nyilvánosság képviselőjében. A bejegyzésem után olvasható összeállításból kiderül, hogy akadnak választott emberek (politikusok) is, akik ügyesen szedik össze a gondolataikat.

Tíz mondat a kérdezősködőkhöz

Nem is tudja, mennyire hálás vagyok, hogy ezt megkérdezte. (Tarlós István budapesti főpolgármester, Hír TV, 2012. február 2.)

Nagyon köszönöm a kérdést, mert aktuális. (Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, ATV, 2013. január 6.)

Sok érdekeset kérdezett eddig is. (Pozsgay Imre volt MSZMP/MSZP-politikus, ATV, 2013. január 22.)

Érdekes kérdést feszeget. (Tétényi Éva esztergomi polgármester, ATV, 2013. január 29.)

Ez nagyon okos és alapvető kérdés. (Csepeli György szociálpszichológus, ATV, 2013. október 2.)

Juj de jó, hogy kérdezi. (Téglássy Tamara műkorcsolyázó-edző, Nemzeti Sport, 2014. március 22.)

Nagyon szépen köszönöm a kérdését. (Lázár János Fidesz-politikus, ATV, 2014. október 5.)

Hálás vagyok, hogy megkérdezte. (Dúll Andrea környezetpszichológus, Magyar Rádió, 2015. február 19.)

Köszönöm szépen, hogy megkérdezi. (Molnár Áron rapper, Hír TV, 2018. május 22.)

Tök jó, amit mondasz. (Tóth Vera énekesnő, ATV, 2021. május 4.)

Az újságíró feladata, hogy indoklásra késztesse a döntéshozókat. Kérdés persze, hogy a politikusok miként reagálnak azokra a fránya kérdésekre.

Karácsony Gergely kis párt, a Párbeszéd láthatósági mellénye. Némi vívódás után elállhatott a szocialista Tóth Csaba támogatásától. Ha ugyanis a pillanatnyilag független Hadházy Ákos lesz az ellenzéki pártok közös képviselőjelöltje, akkor simán megtartható a zuglói választókörzet. Legföljebb az a kérdés, vajon az LMP-ből kivált politikus az országgyűlési választás után melyik parlamenti képviselőcsoportba ül majd be. Ezzel magyarázható, hogy a Párbeszéd-LMP-MSZP nyurga miniszterelnök-jelöltje könnyű szívvel képviselhette az ellenzéki pártok közös érdekeit.

Tegnap ezt írta a fészbukos üzenőfalára: „Nincs kettős mérce, nem védünk valakit csak azért, mert a mi kutyánk kölyke.” Kijelentése nemcsak a magára hagyott zuglói szocialista politikusra vonatkozott. Az ózdi jobbikos alpolgármesterre a heilhitleres karlendítésre emlékeztető mozdulatával és a fehérvári DK-s politikusra az offshore-os háttért sejtető papírjával is. Hozzájuk foggal-körömmel ragaszkodik az ellenzék két legnagyobb pártja. Ha visszavonnák őket, már késő felépíteni a pótlásukra küldötteket, és elveszíthetnék a nyerhető körzeteket.

Karácsony Gergely megengedheti magának, hogy értelmiségiként viselkedik a nyilvánosság fórumain. Megváltoztathatja a véleményét Tóth Csaba ügyében, és erkölcsi szempontból bírálhatja a két nagy ellenzéki párt homályos múltú képviselőjelöltjeit. Dobrev Klára nehezebb helyzetben van. Tegnap este, az ATV stúdiójában azért állt ki a fehérvári jelöltjük mellett, mert az ellenzéki szövetségben elsőségre törekvő pártja nem mondhat le csak úgy egy országgyűlési mandátumról. Ilyenkor az erkölcsi szempont óhatatlanul háttérbe szorul, a DK miniszterelnök-jelöltje pedig úgy viselkedik, mint egy vérbeli politikus.

Mosolyogva rótta meg a műsorvezetőt, hogy a kiszabott negyedórából tíz percet már elfecséreltek a képviselőjelöltek múltját firtató kérdésekre. Nem ejt kétségbe, ha Dobrev Klára lesz Orbán Viktor kihívója. Idegen nyelveket beszél, jól néz ki, ráadásul otthonosan mozog a közigazgatásban is. De ha kormányzati döntésekből kiszorított ellenzéki politikusként is egzecíroztatja az őt indoklásra késztető újságírót, vajon mit várhatunk tőle, ha jövő tavasszal esetleg átveszi a hatalmat?

Tíz mondat a kérdésekre

Ha ezt még háromszor megkérdezi, akkor unalmas beszélgetésünk lesz ma este. (Gyurcsány Ferenc szocialista politikus, volt miniszterelnök, ATV, 2010. június 2.)

Már a sokadik kérdést teszi fel arról, amiről egy normálisan működő rendszerben senkit sem kérdeznének. (Szájer József Fidesz-politikus, 168 Óra, 2012. január 12.)

Ahányszor fölteszi ezt a kérdést, annyiszor mondom, hogy hol van az még. (Kuncze Gábor liberális politikus, volt belügyminiszter, ATV, 2012. február 14.)

Ezt most még ne kérdezze! (Orbán Viktor Fidesz-politikus, miniszterelnök, Magyar Rádió, 2012. április 13.)

Ön azt kérdez, amit akar, én meg arra válaszolok, amire akarok. (Kósa Lajos Fidesz-politikus, RTL II., 2014. január 6.)

Hosszú percek óta elviselem ezt a kérdésözönt. (Vona Gábor Jobbik-politikus, ATV, 2015. május 3.)

Inkább országjáráson vagyok, mint időnként buta kérdésekre válaszolok a stúdióban. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, ATV, 2017. március 14.)

Ha fölteszi nekem ugyanazt a kérdést, akkor ugyanott vagyunk. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Hír TV, 2018. március 17.)

Kérdezhetnek bármit, nem arra kell válaszolni. Azt kell válaszolni, amit épp aznap kommunikálni szeretnél. (Szanyi Tibor ISZOM-politikus, 168 Óra, 2021. március 18.)      

A tizenöt percből tíz percet erről fogunk beszélni? (Dobrev Klára DK-politikus, ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, 2021. szeptember 27.)

Néhány évig a szombathelyi főiskolán tanítottam, azóta is olvasom a megye napilapját, a Vas Népét. Bár az utóbbi hónapokban már nem a papír alapú kiadást, inkább az online változatot. A digitális kiadás frissebb, noha nem közöl mindent. Előnyére válik azonban, hogy tobzódhatnak a fotóriporterei. Minden cikkhez fénykép jelenik meg, a galéria 9-10-es sorozatokból áll. A mögöttünk hagyott héten 60-70 fotót néztem át, és Hende Csaba 10-szer tűnt fel.

Avatott, emlékezett, emlékeztetett (a szocialista polgármester állítólag nem vett észre egy 900 milliós bevételt), fogadott (egy kerékpáros béke-nagykövetet), köszöntött (a 90 éves Baba nénit), pultozott (a Stop Gyurcsány, Stop Karácsony! tábla mögött), szentelt (felújított templomot). Választási ellenfele, Ungár Péter a múlt héten egyszer látszott. Néhány hirdetmény között, alul ismerhető fel az LMP-politikus arca. A cikkből kiderül, hogy bírságra számíthatnak, akik kiplakátolták a közlekedési csomópontokat.

A láthatósági arány tíz az egyhez a két országgyűlési mandátumra törő politikus között. Hende helybéli ügyvéd, az ellenzéki képviselőjelölt pedig pesti, sőt rózsadombi gyüttment, aki kinézte magának Szombathelyt. De akkor is, a helyi újság miként engedheti meg magának az esélyegyenlőtlenséget? A kérdés költői, elvégre a megyei sajtó egy kormányhoz közel álló alapítványhoz tartozik. Olvasom a megyei lapokat, és bár érzékelhető a budapesti központ nyomása, a többi kormánypárti képviselő szégyenlősebb. Találgatom a Hende-nyomulás okát.

A hajdani MDF-politikus Orbán első országlása után szervezte a Fidesz győzelmét előkészítő polgári köröket. A második Orbán-kormányban hadügyminiszter lett, és úgy nézte gukkeren a hadgyakorlatot, hogy a kupakot elfelejtette levenni a látcső elejéről. A harmadik Orbán-kormányból ki is maradt, és visszavonult a szűkebb pátriájába. Két tragikai vétségét jegyeztem föl (a gukkeresen kívül).

Lehetővé tette, hogy a focistadiont építő cég felügyelőbizottságát ellenzéki önkormányzati képviselő vezesse. Czeglédy Csaba így nézhetett bele a túlárazást sejtető dokumentumokba. A másik meg az, hogy Ungár Péter mamája Orbán Viktor emlékezetpolitikai főtanácsadója, Hende szerint pedig „a mi kutyánk kölyke” indul a Fidesz országgyűlési képviselője ellen. Vajon a furcsa gyanúsítás illik-e a kormánypárti kampányba? Vagy inkább csak kísérlet arra, hogy egy fotogén politikus megtartsa a maradék hatalmát?   

Tíz mondat Hende Csabától

/A polgári körökről/ Orbán Viktor felkért, hogy vegyek részt a pártok fölötti mozgalom szervezésében. (Vas Népe, 2002. június 6.)

Tizennyolc: ennyi ma a Magyar Honvédség tartalékos állománya. (Vas Népe, 2010. október 14.)

/A 9,6 milliárd forintért újjáépítendő szombathelyi focistadionról/ Úgy döntöttünk, hogy a cég felügyelőbizottságának élére egy, az ellenzék által javasolt vezetőt fogunk kinevezni. (Vas Népe, 2013. szeptember 13.)

Demokrata csak az lehet, aki elutasítja a diktatúra minden formáját. (Vas Népe, 2013. október 21.)

/A kerítésről és a migránsokról/ Nem kell megmászni, és akkor nem sérülnek meg. (Délmagyarország, 2015. július 16.)

Magyarország ma újra a naggyá válás kapujában áll. (Vas Népe, 2019. március 16.)

Ezzel a családi háttérrel nagyon erősen bizonygatnia kell Ungár Péternek, hogy ő ellenzéki politikus. (Vaol.hu, 2021. április 17.)

/Ungár Péterről/ A mi kutyánk kölyke, hogy úgy mondjam. (ATV, 2021. július 15.)

/Ungár Péterről/ Ő egy trójai faló. (ATV, 2021. július 15.)

/Ungár Péterről és Schmidt Máriáról/ Az alma nem esik messze a fájától. (Vaol.hu, 2021. július 22.)

A legutóbbi napokban Orbán Viktor ellenzékezett, Kövér László fegyelmezett, Kunhalmi Ágnes dugított, Bauer Tamás, Schiffer András és TGM jakabozott, Török Gábor pedig orbánozott. Lefülelt mondatok.

A hír sokkal gyorsabban terjed, mint a helyreigazítás. (Hargitai Miklós újságíró, Mozgó Világ, 2021/9.)

A központi standon a látogatóknak enyvbe kell mártani a kezüket. (Rab László újságíró a Vadászati Világkiállításról, VárosiKurír,hu, szeptember 19.)

Nehogy véletlenül megint elkövetkezzen a 133 nap. Mert 134. is lesz, arról biztosíthatom. (Kövér László, az országgyűlés elnöke Arató Gergely DK-s politikushoz, atv.hu, szeptember 20.)

Az egész ellenzék láthatóan az amerikaiak zsebében van. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, szeptember 20.)

Bedugították a rendszert. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus az online előválasztásról, ATV, szeptember 20.)

Úgy tűnik, hogy el lett mérve a rendszer kapacitása. (Böcskei Balázs politológus az online előválasztásról, Spirit FM, szeptember 20.)

Az MTI ingerküszöbét az ellenzéki előválasztás nem ütötte át. (Varga Péter újságíró, Népszava, szeptember 21.)

A magyar kormány szó szerint magáncélokra használja azt az eszközt, amit ilyesmire tilos volna, de nem is erre találták ki. (Szele Tamás újságíró a Pegasus-kémszoftverről, Forgókínpad.blog, szeptember 21.)

Most meg a filmem szemét akarják kilőni? (Kálomista Gábor, az Elkxrtuk című film producere, Index.hu, szeptember 21.)

A filmem szemét… (Gyuricza Péter újságíró, Facebook.com, szeptember 21.)

Nem Orbán Viktor képviseli a rá szavazók nézeteit, hanem ők a miniszterelnökét. (Török Gábor politológus, Válaszonline.hu, szeptember 22.)

A rendszer nem bírta a terhelést. (Donáth Anna Momentum-politikus az online előválasztásról, ATV, szeptember 22.)

Nem érzek rendszerváltó hangulatot. (Gyurgyák János publicista, HVG, szeptember 22.)

A hangulatot inkább a csöndes dac uralja, mint győzelmi eufória. (Buják Attila újságíró az utcai előválasztásról, 168 Óra, szeptember 23.)

Vannak olyan térségek és iskolák, ahol a digitális oktatás nem nagyon működik. (Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke, Hajdú Online, szeptember 23.)

/”A börtönben még Orbán Viktorból is lehet Orbán Viktória.” Jakab Péter, YouTube.com, 21.09.20./ Parlamenti politikus nem mondhat ilyet a Parlamentben. (Bauer Tamás DK-politikus, Facebook.com, szeptember 23.)

A progresszív antiszemita elfogadható számukra, mert Orbán Viktort jobban utálják a zsidóknál. (Schiffer András ügyvéd, volt LMP-politikus Jakab Péter kijelentéséről és az ellenzéki pártvezetőkről, Magyar Jelen, szeptember 23.)

A rossz modor kérdésében Orbán képviselő úr hívei vezetnek, de már csak alig. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, Mérce.hu, szeptember 23.)

A fenyegető, durva, ízléstelen (lásd: a kormányfő Orbán Viktóriának nevezése) beszédmód hozhat szavazatokat az előválasztáson, de jövő tavasszal ennél biztosan több kell. (Szerető Szabolcs újságíró, Magyar Hang, szeptember 24.)

Az alkotmányos forradalom valójában politikai józanságot igényel. (Fleck Zoltán jogszociológus, Facebook.com, szeptember 25.)

A kormány csupa fül projektje. (Novák Zoltán politológus a Pegasus-ügyről, Népszava, szeptember 25.)

Hajnal Gabriella szigorú tekintetű tanár. Matematika-fizika szakos, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke. Ritkán szólal meg a nyilvánosság fórumain, most azonban szóra bírta a Hajdú-bihari Napló leleményes munkatársa. A morcos elnök asszony szerint „Vannak olyan térségek és iskolák, ahol a digitális oktatás nem nagyon működik.” 

Emlékszünk még tavaly márciusra, midőn a miniszterelnök a tanárokra bízta a „tanterven kívüli digitális munkarend” kidolgozását? Andor Mihály oktatásszociológus ekkor gyűjtötte ki a Köznevelési Statisztikai Évkönyvből a járvány előtti adatokat. 2019-ben a 3507 iskolából 159-ben nem volt netes hozzáférés. Ez 4 és fél százalék, és a szakember szerint nagyjából lefeledi a szegregált (elkülönített) intézményeket. Vas András kaposvári újságíró pedig a Népszava 2020. március 17-i számában számolt be a baglaspusztai helyzetről.

Másfél száz roma élt a somogyi kistelepülésen, köztük hatvan gyerek, kéttucatnyian iskoláskorúak. A diákok Kaposmérőre jártak át, vagy a megyeszékhely fejlesztő iskolájába, amíg a koronavírus miatt Orbán Viktor be nem záratta a tanintézményeket. Vajon a „tanterven kívüli digitális munkarendbe” hogyan kapcsolódhattak be a baglaspusztai gyerekek, ha összesen két számítógép és „egy vagy két” okostelefon volt a cigánytelepen? Az ország első embere néhány hónap múlva áttekintette a helyzetet, és 10 százaléknyira becsülte ama gyerekek számát, akik különböző okokból, például a szülők számítástechnikai felkészületlensége miatt morzsolódtak le.

Az 1,2 millió iskolásból ez 120 ezer. De olvastam olyan szakemberi véleményeket is, hogy a lemorzsolódás meghaladta a 20 százalékot. Negyedmillió alsó és felső tagozatos, aki a XXI. század harmadik évtizedében kimaradt a digitalizációból. Amelynek miniszteri biztosa, Czunyiné Dr. Bertalan Judit egy interjúban felsorolta, hogy az oktatási kormányzat hány számítógépet bocsátott az iskolák rendelkezésére, és hogy milyen programok tölthetőek le. Igen ám, csakhogy a zárlat idején csupán azok ülhettek a számítógépek elé, akik szigorúan ellenőrzött körülmények közepette léphettek az iskola fertőtlenített épületébe.

Az oktatási kormányzat „elfelejtette” a mobil okostelefonokra is kidolgozni a tananyagot. Erőfeszítéseit az esélyegyenlőtlenség csökkentésére nem vonom kétségbe, az eredmények azonban aligha igazolják vissza a beléjük fektetett energiát. Nem szerethetőek. Ezzel magyarázható, hogy a digitális távoktatás egyelőre nem lett digisuli.

Tíz mondat a digitális oktatásról

Nem zártuk be az iskolákat, hanem egy új tanmódot, tanrendet, tanítási eljárásrendet hirdettünk meg. (Orbán Viktor miniszterelnök a „tanterven kívüli digitális munkarendről”, Miniszterelnök.hu, 2020. március 16.)

Hirtelen ránk szakadt a XXI. század. (Törley Katalin tanár, civil aktivista, Népszava, 2020. március 16.)

A digitális távoktatást elsősorban az okostelefonra fókuszálva kellett volna fejleszteni. (Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Népszava, 2020. március 21.)

Itt volna az ideje a mobilok rehabilitálásának az oktatásban. (Csépe Valéria pszichológus, Index.hu, 2020. március 23.)

A digitális átállás várhatóan még tovább növeli majd az oktatáson belüli egyenlőtlenséget. (Diószegi-Horváth Nóra újságíró, Mérce.hu, 2020. március 25.)

Felkészülési idő nem volt, a járvánnyal senki sem számolt. (Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkár, ATV, 2020. március 26.)

El kell felejteni az igekötőket, és nem most fogjuk megtanítani a káliumot sem. (Farczádi Bence budapesti-józsefvárosi iskolaigazgató, 444.hu, 2020. április 5.)

Tíz százalék fölötti diák egyszerűen eltűnt a rendszerből. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2020. augusztus 21.)

Otthonsuli. (Hegyi Erika miskolci újságíró, Borsod Online, 2021. március 19.)

Vannak olyan térségek és iskolák, ahol a digitális oktatás nem nagyon működik. (Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke, Hajdú Online, 2021. szeptember 23.)