Médianapló

Médianapló - Lúdas Matyiból hogyan lesz Döbrögi?

2024. szeptember 11. 13:33 - Zöldi László

Magyar Pétert az egyik rosszmájú és szellemes értelmezője „luxus Ludas Matyinak” nevezte. A NER felsőbb köreiből érkezett, és kiábrándulásában vagy politikai számításában nem háromszor, hanem ahányszor csak adódik, igyekszik a megaláztatásokat leverni a nemzet Döbrögijén. Tegnapi bejegyzésében ezt fejtegette: „A Döbrögiknek leáldozott. A magyar egy békés, türelmes nép, de mindennek van egy határa. Most a Lúdas Matyik kora jön.”

Évtizedek óta foglalkozom szállóigékkel, és megtanultam, ha a szerző két összeillő fogalmat szállóigévé nemesít, akkor a két mozzanatot nem szabad elszakítani egymástól. A kisebbik gond az, hogy a közbe ékelt mondatban kétszer is fölösleges a határozatlan névelő. A türelmét vesztő népről szóló mondat azonban túl rövid ahhoz, hogy a gondolatmenetet kibonthassa a szerző, és túl hosszú ahhoz, hogy gyöngítse a lényeg (Döbrögi és Lúdas Matyi) összhatását.

Kiemeltem ugyan Magyar Péter gondolatát a vasárnap megjelenő Lefülelt mondatokba, de a fölösleges mondatot kellő tisztelettel kihagyom majd belőle. Imigyen jellemzi a tiszapárti politikus álláspontját: ’A döbrögiknek leáldozott, most a lúdasmatyik kora jön.’ Évek múltán értettem meg, hogy miért nem sikerült Varga Judit igazságügyi miniszter közösségi üzenőfaláról mondatokat átmenteni a rendszerváltás utáni szállóigék gyűjteményébe.

Az akkori férje utólag többször is utalt rá, hogy ő kezelte a felesége fészbukos oldalát. Nagy gyakorlatot szerzett e nehéz műfajban, amelyet ügyesen kamatoztat exférjként és újdonsült politikusként. Igazán kár, hogy ugyanazt a hibát követi el. Okos, olykor szellemes mondatokat ír, közben pedig elkezdi őket magyarázni, és elfelejti az összefüggést kibontani. Magyar Péter a hazai politikusok közül a legszorgalmasabb fészbukozó, a legutóbbi fél évben mégse sikerült egyetlen mondatát sem átigazolni a szállóige-gyűjteménybe.

A rendszerváltás utáni közélet képviselői közül Orbán Viktor 1989 óta 51 mondattal van jelen benne, Gyurcsány Ferenc pedig 2002 óta 33-mal. Nem tartom őket jobbnak a Tisza Párt elnökénél, csak éppen megtanulták, hogy a könnyen megjegyezhető és elgondolkoztató mondat nem lehet hosszabb egy sornál, a közbe ékelt mondat pedig nem szakíthatja szét az összeillő fogalmakat. A második legnagyobb párt tehetséges vezetője az üzenőfalára felírt gondolataival nagyobb hatást érne el, ha megjelenés előtt megmutatná valakinek az időszerű bejegyzését, és fölhatalmazná, hogy a fölösleges mellékszálakat húzza ki belőlük.

Ami pedig a bejegyzésem utáni összeállítást illeti, a Lúdas Matyi-Döbrögi párhuzam több mint kétszáz éve vonzza a közélet iránt érdeklődő tollforgatókat. Ha lett volna ellenzéki sajtó a múlt század ötvenes éveiben, akkor a kaján értelmezők a korpulens és teljhatalomra törekvő Rákosi Mátyásban fedezték volna fel Döbrögit. A legutóbbi két évtizedben a külső és belső hasonlóság alapján Orbán Viktorra esett a választásuk. Megértették ugyanis, hogy országunk első embere Lúdas Matyiként kezdte a pályafutását.

Sosem volt filigrán alkatú, de körülbelül ama életkorban nehezedett el, a kora negyvenes éveiben, amidőn a most 43 éves Magyar Péter váratlanul megjelent a közéletben. Még fitt, karcsú és sportos, ám ez az a kor, amikor évenként egy-másfél kiló túlsúlyra teszünk szert. Azért találó a luxus Lúdas Matyi elnevezés, mert ha nem vigyáz az alakjára és a mondataira, könnyen lehet belőle is Döbrögi.

 

Tíz mondat Lúdas Matyiról és Döbrögiről

          

Orbán Viktor a Vigadóban Lúdas Matyinak öltözött be, hogy háromszor verje el Döbrögit. (Bartus László újságíró, Magyar Hírlap, 2003. február 11.)

Tökéletes vezérünk lesz megint. Döbröginkben egy Lúdas Matyi, Lúdas Matyinkban egy Döbrögink. Vitéz Döbrögi Lúdas Mátyás. (Kőrössi P. József publicista, Népszabadság, 2009. szeptember 26.)

Orbán Ludas Matyiként osztja az európai Döbrögit. (Horkay Hörcher Ferenc publicista, Heti Válasz, 2011. április 7.)

Mondhatni, egy személyben Döbrögi és Lúdas Matyi. (Megyesi Gusztáv publicista Orbán Viktorról, Népszabadság, 2013. május 11.)

Évek óta azt látjuk, hogy Döbrögi hogyan tudja eladni magát Lúdas Matyiként. (Majtényi László alkotmányjogász, Mozgó Világ, 2014/7.)

Lúdas Matyi jelmezében Döbrögi lép fel. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2020. június 13.)

Az ellenzék Döbrögit látja Orbánban, és keresi a maga Lúdas Matyiját. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, Index.hu, 2021. november 23.)

Ha tényleg mi lennénk Lúdas Matyi, és az EU lenne Döbrögi, akkor Döbrögi miért küld évente pénzhegyeket a ludas gyereknek? (Geszti Péter dalszövegíró, Magyar Hang, 2022. február 4.)

Akkor Kádár volt Döbrögi, most Orbán az. (Nagy Bandó András publicista, Magyar Hang, 2024. július 5.)

A Döbrögiknek leáldozott. Most a Lúdas Matyik kora jön. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Facebook.com, 2024. szeptember 10.)

komment

Médianapló - Tíz mondat a budapesti olimpiáról

2024. szeptember 10. 11:38 - Zöldi László

Százszor jobb olimpiát tudnánk csinálni. (Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Nemzeti Sport Online, 2024. július 31.)

Hogy hány százszor lesz jobb, mint a párizsi, azt nem tudom. Hogy minimum százszor annyiba fog kerülni, mint normálisabb helyeken, és néhány generáció élete rámegy, arra mérget vehetünk. (Molnár Bálint publicista, Kolozsváros.com, 2024. augusztus 3.)

Hazugság, hogy mi jobb olimpiát rendeztünk volna. (Békesi László közgazdász, volt pénzügyminiszter, a Magyar Atlétikai Szövetség volt elnöke, HírKlikk.hu, 2024. augusztus 11.)

A rezsim máig nem emésztette meg, hogy Budapest helyett Párizs lett a versenyek helyszíne. (Bruck András publicista, Facebook.com, 2024. augusztus 12.)

A legtöbbet alighanem akkor profitálunk az olimpiából, ha sikerül kimaradni belőle. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, 2024. augusztus 14.)

/Gyulay Zsolt kijelentéséről/ A százas szorzó talán túlzás, ha nem is óriási. (Orbán Viktor miniszterelnök, Nemzeti Sport Online, 2024. augusztus 24.)

Mindenünk megvan. Néhány mobilcsarnokot kell fölhúzni meg lebontani, oszt’ jónapot. (Orbán Viktor miniszterelnök, Nemzeti Sport Online, 2024. augusztus 24.)   

Néhány mobilcsarnok, miniszterelnök úr? Nem falusi búcsút akarunk rendezni, hanem olimpiát. (Szekeres István újságíró, a Nemzeti Sport volt főszerkesztője,  Facebook.com, 2024. augusztus 28.)

A sport-infrastruktúra nagyjából megvan. (Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja, 24.hu, 2024. szeptember 5.)

Én városfejlesztési projektként tekintek egy olimpiára. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Infostart.hu, 2024. szeptember 10.)

komment

Médianapló - Széljegyzetek a Bese-botrány margójára

2024. szeptember 09. 12:13 - Zöldi László

A kormánypárti sajtó alig foglalkozott a dunavecsei plébános körüli botránnyal. Legföljebb odáig jutott, hogy a baloldali sajtó „egyházellenes kampányolásra” használja a kettős életet élő lelkipásztor sajnálatos ügyét. Nem állítom, hogy az ellenzéki nyilvánosság fórumai tüntetően mellőzték Bese atya működését. A homoszexuális és a melegek ellen uszító papot azonban a konzervatív sajtóban leplezték le.

Az első cikket a Heti Válasz romjain létrejött portál közölte. A Válasz Online munkatársai nem a konzervatív értékrendből ábrándultak ki, hanem a Fidesz hatalomgyakorlásából. A második leleplező cikk szintén a konzervatív sajtóban jelent meg, igaz, a kormánypárti oldalon. A Pesti Srácok egyik munkatársnője hármat markolt össze a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye kínos ügyeiből. Két Bács-Kiskunban dolgozó katolikus pap bűnügye jutott el az ügyészségi, illetve a bírósági szakaszba, és a cikkíró fiúkat abuzáló papokhoz kapcsolta a dunavecsei plébános felnőtt férfiakat érintő ügyét.

Lett is belőle haddelhadd, de még mindig nem a baloldali sajtóban, hanem a Pesti Srácoknál. Egy másik újságírónő azonnali hatállyal mondott föl, mert a kolléganője összemosta a pedofíliát a homoszexualitással. Ami igaz is - fűzöm hozzá -, de nincs ebben semmi meglepő. Hisz’ a gyermekvédelmi törvény homályosan ugyan, ám szintén összemosta a kettőt, és a kormánypárti politikusok meg publicisták éltek is a lehetőséggel. Az egyikből vezették és vezetik le a másikat. Az ő nézőpontjukból miért volna vétek, ha egy kormánypárti újság munkatársnője komolyan veszi a mesterkélt összefüggést?

A baloldali sajtó szerkesztőségei nem is lehettek abban a helyzetben, hogy megjelentessék a kalocsai érsek irodájából küldött közleményt. Ha már a főegyházmegye nem hallgathatott tovább a hónapok óta zajló vizsgálatokról, legalább olyan újságírókat értesített, akikről feltételezhető a méltányos(abb) helyzetértékelés. Az önmagában is elgondolkoztató, hogy ezt még a Pesti Srácoktól sem kapta meg az érsek, holott annak idején Bese atya nemcsak a miniszterelnöki iroda ajtófélfáját és a Megafon „alkotócsoportját” szentelte meg, hanem a Pesti Srácok szerkesztőségét is.

A bejegyzésem utáni összeállítás utolsó idézete egy megafonos szerzőtől való. Azt fejtegeti, hogy a Bese-ügy aligha határozza meg hosszabb távon a közhangulatot. A kormányzati kommunikáció tesz is erről. Kíváncsiságból megnéztem a kecskeméti Petőfi Népe online változatát. A baon.hu 443 cikket közölt a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéről, ezek között nem található az érseki iroda Bese Gergő felfüggesztéséről szóló közleménye. Ugyanez a portál 42 cikket közölt a dunavecsei plébánosról.

Az eddigi utolsó augusztus 13-án, hetekkel a botrány kirobbanása előtt látott napvilágot. Bese atya megáldotta a párizsi paralimpiára utazó magyar küldöttséget. Ez volt az utolsó előtti beszéd, majd a paralimpiások elénekelték a Himnuszt. Április 29-én arról is olvasható beszámoló, hogy Bese atya Szalkszentmártonban megáldotta a polgárőrség autóját. Tavaly, november 14-én pedig az jelent meg, hogy a KÉSZ (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége) Jánoshalmára szervezett fotókiállítást a szent helyek varázsáról, például a csíksomlyói passióról, ezt nyitotta meg Bese Gergő.

A 42 közlemény kizárólag a szuperaktív lelkipászor jó hírét költötte. Magyar Péternek a "vármegyei" hírportál 413-szor költötte a rossz hírét. Ezt azért érdemes megjegyezni, mert aki figyeli az alternatív sajtót, érdekes jelenséget vehet észre. Ha másutt nem is, a Főegyházmegye területén érdeklődés övezi a dunavecsei plébános működését. Ha az országossá fajult botrányát nem írja meg a kormány ellenőrzése alatt álló regionális újság, akkor még a hithű katolikusok és a más vallású kormányhívők is azokhoz a médiumokhoz fordulnak, amelyek érdemben foglalkoznak a Bese-üggyel.

A Kecskeméten szerkesztett KecsUp.hu szeptember 7-én, néhány órával a botrány kirobbanása után Egy kecskeméti atyát is felfüggesztettek kiskorú szexuális bántalmazása miatt címmel. A szerző részletezte az abúzust, majd ehhez fűzte a dunavecsei plébános kettős életét. A Pesti Srácok egy nappal korábbi cikke és a kormánykritikus portál nézőpontja között az a különbség, hogy az utóbbi nem köti össze a pedofíliát a homoszexualitással.

Vajon igaza lesz-é a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének? Elképzelhető, hogy a kormányzati kordában tartott Bese-ügy hamarosan nem gerjeszti tovább a közhangulatot? Vagy a kormányzat minél inkább elhallgatja a kínos ügyeket, a magyarázat nélkül hagyott választópolgárok annál gyakrabban olvassák az alternatív sajtót? Légyen az baloldali, független vagy éppen konzervatív.

   

Tíz mondat a Bese-ügyről

 

Ha van (volt?) zászlóvivője a Fidesz szempontjait a hit elé helyező politikai kereszténységnek, akkor az nyilvánvalóan ő. (Bódis András újságíró, Válasz Online, 2024. szeptemer 6.)

A botrányba keveredett plébános többször is szót emelt az LMBTQ-lobbi térnyerése ellen, legutóbb a párizsi olimpiai megnyitóját bírálta hevesen. (Füssy Angéla újságíró, PestiSrácok.hu, 2024. szeptember 6.)

A szolgálatok közel engedtek Orbánékhoz egy necces figurát. (Batka Zoltán újságíró, Facebook.com, 2024. szeptember 6.)

A katolikus Szájer József. (Perintfalvi Rita katolikus hitoktató, Facebook.com, 2024. szeptember 7.)

Kocsonyás állagú békepap. (Tóta W. Árpád publicista, hvg.hu, 2024. szeptember 7.)

Most akkor újra kell szentelni a Karmelitát, a Megafont, a PestiSrácokat? (Konok Péter publicista, ÚjHét.com, 2024. szeptember 7.)

Először Balog püspök, most meg Bese atya. (Pottyondy Edina publicista, YouTube.com, 2024. szeptember 8.)

Ha igazak a vádak, akkor ez nem fér bele a mi értékrendünkbe. (Hidvéghy Balázs Fidesz-politikus, Index.hu, 2024. szeptember 8.)

A hamisság nem fér bele. Nálunk nem. (Bohár Dániel publicista, Facebook.com, 2024. szeptember 9.)

Nem egy olyan ügyről van szó, amely hosszú távon meghatározná a közhangulatot. (Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Index.hu, 2024. szeptember 9.)

komment

Médianapló - Orbán: "Minden rendben van, de semmi sincs a helyén" (Lefülelt mondatok, 24.09.01.-08.)

2024. szeptember 08. 15:58 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Tölgyessy Péter orbánozott, Matolcsy György fékezett, Fürjes Balázs olimpiázott, Ungár Péter vitézyzett, Pottyondy Edina lázározott, Bese atya pedig istenkedett.

 

Már csak egy hajszál választja el tőle, hogy kivezessen minket az unióból. (Tamás Róbert publicista Orbán Viktorról, Kolozsváros.com, szeptember 1.)

Sokáig elhitette magáról, hogy piaci alapon is kapna menedzseri munkát egy multinál. (Pottyondy Edina publicista Lázár Jánosról, YouTube.com, szeptember 2.)

Ő még bosszankodni is vidáman tudott. (Farkas Zoltán újságíró Kupa Mihályról, hvg.hu, szeptember 3.)

A DK mégsem vált az ellenzék legnagyobb erejévé - még úgy sem, hogy szárnyai alá vette az MSZP-t és a Párbeszédet. Együtt zsugorodtak össze. (Éber Márk Áron publicista, Újegyenlőség.hu, szeptember 3.)

Tizennégy éve sosem volt esély, hogy Orbán megbukjon, most van. (Tölgyessy Péter alkotmányjogász, Partizán, szeptember 3.)

A legnagyobb akadály mi magunk vagyunk. (Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja a budapesti olimpiáról, M5, augusztus 4.)

2010 óta soha nem volt még annyi elégedetlen ember, mint amennyi most van. (Ruff Bálint politológus, Magyar Narancs, szeptember 5.)

A Nemzeti Bank a fékre lépett, a kormány a gázra. Ebből nagyon nagy gáz lett. (Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, RTL Klub, szeptember 5.)

Akkor is megérte Vitézy Dávidot indítanunk, ha mindenki kilép rajtam kívül, és egyedül maradok a pártban. (Ungár Péter, az LMP társelnöke, Hang.hu, szeptember 5.)

A baloldalnak egyedül kell megerősödnie ahhoz, hogy egyszer majd mások is komolyan vegyék. (Hegyi Gyula szocialista politikus, Népszava, szeptember 5.)

Mi köldököt nézünk. (Demkó Attila geopolitikai szakértő, Klubrádió, szeptember 5.)

Az antiszemitizmus olyan, mint Lenin: volt, van és lesz. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, szeptember 5.)

A közösségi közlekedésben a huppanók gödrökké, majd árkokká romlottak. (Tömpe István publicista, Népszava, szeptember 6.)

Jogkörén kívül eső sportvezetők, püspökök, EP-képviselők és államfők felett ítélkezik. (Dobszay János újságíró Orbán Viktorról, hvg.hu, szeptember 6.)

A szolgálatok közel engedtek Orbánékhoz egy necces figurát. (Batka Zoltán újságíró a Bese-botrányról, Facebook.com, szeptember 6.)

Most akkor újra kell szentelni a Karmelitát, a Megafont és a Pesti Srácokat? (Konok Péter publicista, ÚjHét.com, szeptember 7.)

Hiszek abban, hogy a teremtő Isten most is a hónom alá nyúl. (Bese Gergő egyházi szolgálattól eltiltott lelkipásztor, Reels-videó, szeptember 7.)

Minden rendben van, de semmi sincs a helyén. (Orbán Viktor miniszterelnök, Index.hu, szeptember 7.)

Van egy ország, amelynek a szövetségesei az ellenségei, és az ellenségei a szövetségesei. (Dési János újságíró, Klubrádió, szeptember 7.)

A rezsimnek több oka van a nyugtalanságra, mint korábban bármikor. (Bruck András publicista, Facebook.com, szeptember 7.)

A ChatGPT azt is írja, hogy a Népszava az egyik vezető baloldali napilap. Ő még nem tudja, hogy egyedül maradtunk. (Hompola Krisztina újságíró, Népszava.hu, szeptember 8.)

 

komment

Médianapló - Az ellenzéki sajtó miért beszél Orbán nyelvén?

2024. szeptember 07. 12:25 - Zöldi László

A napilapos újságírók azért vannak nehéz helyzetben, mert gyorsan kell dolgozniuk. Nincs idejük arra, hogy megválogassák a szavaikat. Ha mégis képesek rá, akkor becsben tartom őket. Árpási Bence nem tartozik közéjük.

A Népszava munkatársa sok előre gyártott kifejezéssel egészíti ki a szókincsét. Orbán rendszerét Orbán szavaival korholja. Beszédes példa erre két megnyilatkozása az ATV-ben. Az elsőről már beszámoltam a Médianaplóban. Most csak annyit róla, hogy a „Békés vármegyében” tapasztaltakról beszélt. Azért kaptam föl a fejem, mert a másik stúdióvendég, egy jobboldali, de szintén kormánykritikus szerkesztőség vezetője simán Békés megyét mondott. Eszébe se jutott a naftalinból előszedett kormányzati kifejezést használni.

Aztán eltelt két és fél hét, és tegnap este, az Egyenes beszéd adásában szóba került a legújabb botrány, a dunavecsei plébános kettős élete. Árpási kolléga felkészült a lelkipásztori eltévelyedésekből, és azt fejtegette, hogy „Hajdú-Bihar vármegyében szintén folyik eljárás egy görögkeleti pap ellen.” Érteni vélem, hogy ha élő adásban rögtönözni kell, akkor óhatatlanul olyasmi csúszik ki az ember száján, amit némi gondolkodás után ki nem mondana.

Az első vármegyézés akár megbocsátható is volna. De ha másodszor is, ráadásul a jelenségre rávilágító bejegyzés után az egyetlen ellenzéki napilap munkatársa változatlanul ragaszkodik a hatalmat gyakorlók egyik nyelvi termékéhez, akkor baj van. Vagy velem, aki rosszul látja (eltúlozza) a kormányzati nyelvezet térhódítását. Vagy az ellenzéki újság munkatársával, aki Orbán nyelvén bírálja a képmutató papokat, ami önmagában is érdekes mutatvány.

Engedtessék meg, hogy a második eshetőségre gyanakodjak. Már csak azért is, mert a 2010-es kétharmados választási győzelem óta csaknem másfél évtized telt el, és azóta lankadatlanul zajlik a nyelvi háború. Nem azt állítom, hogy a kormányzati hirdetések és az állami vállalatok reklámjai fejében az ellenzéki kiadóhivatalok nyelvi engedményeket tettek. Az viszont tapasztalható, hogy a vármegyés, főispános világ szavajárása lassanként, fokozatosan beszüremkedett, lecsorgott a köznapi tudat szférájába.

Ahhoz, hogy az ellenzéki média munkatársai megszólíthassák a választópolgárokat, bizonyos mértékig alkalmazkodni kellett a szűkös és elhivatalosodott szókincsükhöz. Ezzel is magyarázható, hogy előtérbe kerültek az előre gyártott szókapcsolatokkal operáló újságírók. Majdnem mindegy, hogy ösztönösen vagy tudatosan alkalmazzák-e a hatalom nyelvét, a lényeg az, hogy a rendszer hibáit a rendszer nyelvén ostorozzák.

A közeljövőben karriert jósolok nekik. Elvégre a legerősebb ellenzéki pártban, a Tiszában nemcsak a vezetők, hanem a hívek is ezen a nyelven szocializálódtak.    

 

Tíz mondat az ellenzéki médiáról

 

A piacon létező ellenzéki médiát a teljes kiszáradás fenyegeti. (Németh Péter újságíró, Népszava, 2011. május 28.)

Van egy jó minőségű ellenzéki sajtó, amihez nem tartozik jó minőségű ellenzék. (Para-Kovács Imre publicista, hvg.hu, 2015. április 28.)

A sajtó tökéletes ellenfél a Fidesznek, mert még annyira sem próbál választást nyerni, mint az ellenzéki pártok. (Czinkóczi Sándor újságíró, 444.hu, 2017. július 26.)

Az ellenzéki lapok erős ellenzéki pártok hiányában maguk is politikai szereplőkké váltak. (G. Fodor Gábor politológus, tv2, 2018. február 5.)

A választás után nem általában az ellenzéki sajtót érték érzékeny veszteségek, hanem annak nem baloldali részét. (Pápay György publicista, Azonnali.hu, 2018. június 14.)

Az ellenzéki politikacsinálást az ellenzéki sajtó vette át. (Deutsch Tamás Fidesz-politikus, Telex,hu, 2021. április 6.)

Rogán Antal nemcsak a kormánypárti nyilvánosságot teremti meg, hanem az ellenzékit is. (Bódis András újságíró, Múosz.hu, 2021. november 10.)

Ma az ellenzék Orbán nyelvét használja. (Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke, volt SZDSZ-politikus, ATV, 2023. május 17.)

A jobboldali elit jelentős része is az ellenzéki lapokból tájékozódik. (Demeter Szilárd Fidesz-kultúrpolitikus, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Origo.hu, 2023. december 2.)

Az ellenzéki tévénézőknek csak két csatorna, az RTL Klub és az ATV szolgáltat kedvére valót. (Szekeres István újságíró, Újnépszabadság.com, 2024. március 9.)

komment

Médianapló - Színkoalíció?

2024. szeptember 06. 11:08 - Zöldi László

Fürjes Balázs a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja, elődje Schmitt Pál volt. A két férfiú közt az a különbség, hogy az olimpiai bajnok Schmitt sportdiplomatából lett Fidesz-politikus, az élsport előélet nélküli Fürjes pedig Fidesz-politikusból lett sportdiplomata. Az utóbbi a párizsi olimpia befejezése óta járja a nyilvánosság fórumait, és magyarázza a bizonyítványt.

Elszalasztott lehetőségnek véli a 2024-est, de ha már a Momentum „jóvoltából” így alakult a helyzet, akkor célba veszi a 2036-os, esetleg a 2040-es budapesti olimpiát. Vele ellentétben az aktív kormánypárti politikusok és publicisták leragadtak a ’24-esnél, amelyet szerintük Budapest helyett Párizs kapott meg. Vétkesnek a népszavazást kezdeményező Momentumot tartják, amely az álomgyilkosok, a hazaárulók, a magyarellenesek, a nemzetárulók pártja, napjaink szellemi Munkásőrsége, sőt zsúrmarxista bagázs.

Ezekhez képest Fürjes Balázs maga a két lábon járó visszafogottság. Szerinte a momentumosok csupán felforgatók voltak. Ezt több helyütt is kifejtette, az M5-ön láttam is. Az öltözéke kilógott a többnyire volt sportolókból verbuvált vitapartnerek edzőcipős, farmernadrágos, pólóinges társaságából. Ő szintén edzőcipőt húzott persze, de kulturáltságára jellemző, hogy még zoknit is hozzá, a nadrágja vászonból és az ingje pamutból készült. Leginkább a színei késztetnek tűnődésre.

A Fürjes-póló tengerészkék volt, rajta az olimpiai karikák. A Fürjes-nadrág pedig sárga, és a kék felsővel együtt az ukrán nemzeti zászló színeit teszi ki. Márpedig az ukrán kék az égboltot jelképezi, és a béke színe. Azért nevezhető tengerészkéknek, mert a zászló sárgája a végtelen gabonatengert jelzi. A békés égbolt és a gabonaföld tehát maga az ukrán róna. Egyébként Ukrajna volt az egykori Szovjetunió éléskamrája. Az önállósult ország 2022-ben, az orosz-ukrán háború első évében 25 millió tonnányit akart külföldre eladni, ez a 200 millió tonnás világtermelés több mint 10 százaléka lett volna.

Azóta csaknem két és fél év telt el, és az ukrán gabonakivitel megrekedt. Ez sok gondot okozott a magyar mezőgazdaságnak és a magyar diplomáciának. Ettől érdekes a kormánypárti politikusból lett sportdiplomata öltözéke. Attól pedig igazán érdekes, hogy az öltözködésben akadt egy ikertestvére. Aznap, amikor Putyin megtámadta Ukrajnát, az ATV stúdiójában megjelent Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció Európa-parlamenti képviselője. Nem emlékszem, hogy miről beszélt, de mindegy is, mert a mondandóját kifejezte az öltözéke:

Sárga pólóhoz kék blézert húzott. Kívül (felül) volt a kék, belül (alul) a sárga. Az ellenzéki politikus választása tudatosnak hatott, már csak azért is, mert nő. Vajon a hajdani Fidesz-politikus NOB-tagsága távolságtartást sejtet-e a pártjától? Közeledést az ellenzék már nem is legerősebb pártjához, az olimpiáról való kiegyezés jegyében? De még az is lehet, hogy fölösleges a közéleti képzelődés, és Fürjes Balázs a tévészerepléshez ötletszerűen emelt ki két cuccot a ruhatárából.

Mindenesetre túl jól, ha úgy tetszik: gondolatébresztő módon sikerült összeraknia a színeket.    

 

Tíz mondat a zászlóról

 

Orbán és Torgyán a koalícióban egy zászló alatt állva rugdalják egymás bokáját. (Tribolt Lajos újságíró, Fejér Megyei Hírlap, 2001. július 21.)

Gyurcsány Ferenc elhagyta a zászlót, most mégis vinni akarja. (Puch László szocialista politikus, Heti Válasz, 2011. május 19.)

Színes, nagy, demokratikus zászló alatt fogunk egyesülni, még akkor is, ha prüszköltök ellene. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus az ellenzéki pártokról, YouTube.com, 2014. szeptember 6.)

Egy a zászló, egy a zseb. (Nagy Bandó András humorista a kormánypártokról, Hírhatár.com, 2015. január 5.)

Az egyik oldalon „egy a zászló, egy a tábor”, a másikon kempingtábor. (Bruck András publicista, Facebook.com, 2018. április 10.)

Több zászló, egy színpad. (Szél Bernadett volt LMP-politikus az ellenzéki pártokról, ATV, 2018. december 20.)

Azoknak áll régóta a zászló, akiknek a világ fekete és fehér. (Somogyi Zoltán szociológus, Facebook.com, 2020. január 20.)

Nem nekünk áll a zászló se itt, Európában, se máshol a világban. (Raskó György agrár-közgazdász, Újnépszabadság.com, 2021. augusztus 21.)

A szombati gigatüntetésen több volt a magyar zászló, mint Németh Szilárd Facebook-oldalán a cupák. (F. Szabó Kata újságíró, Népszava, 2024. április 11.)

Egy a tábor, egy a zászló. Tudjuk védeni az ország szuverenitását. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2024. június 7.)

komment

Médianapló - Telefon a zokniban

2024. szeptember 04. 12:33 - Zöldi László

Készülünk az osztálytalálkozóra. Az érettségi óta szétszóródtunk a országban, és telefonon tartjuk a kapcsolatot. Miközben latolgattuk a találkozó lehetőségeit, az egyik osztálytársam, aki figyelemmel kíséri e rovatot, szelíden korholta a Médianaplót. Mondván, hogy néha jó kedvre is deríthetném az olvasókat.

De vajon mivel? Kézenfekvő volt az ötlet: kapcsolattartásunk tárgyával, a telefonnal. Talán azért is, mert épp akkor olvastam a közösségi oldalon egy kesernyésen mulatságos bejegyzést. A szeptember másodikai évnyitón szembesült ugyebár 1,5 millió diák azzal, hogy a mobiltelefon iskolán belüli korlátozása nem lesz gyerekjáték. Össze kell szedni a készülékeket, amelyek ki vannak téve a sérülés veszélyének.

A magyar gyakorlatias nép, csakhamar el is terjedt a nyilvánosság fórumain, hogy a legalkalmasabb védelmi eszköz a zokni. Megóvja a mobilt a szükségtelen súrlódástól, ráadásul a gyerek megismeri a saját zoknijában rejlő telefont. A bejegyzés szerzője pedig tűnődött, vajon térd- vagy bokazoknit lehet-é használni. Nos, erről ötlött fel egy történet a médiatanári működésemből.

Csaknem harminc évig tanítottam azokat a tárgyakat, amelyek a média múltjában igazították el a kommunikáció szakos főiskolásokat és egyetemistákat. Ama bizonyos előadóteremben úgy kétszázan fértek el. Délelőtt tíz körül lehetett, a várost átszelő folyó irányából bágyadt őszi nap világította meg a helyiséget. Épp annál a résznél tartottam, amidőn Daniel Defoe, az első mai értelemben vett újságíró-riporter kiábrándult a szakmájából.

A liberális (whig) gazdája ugyanis miniszteri bársonyszéket kapott a konzervatív (tory) kormányban, és arra ösztökélte az íródeákját, hogy ő is álljon át. Azt ecseteltem volna, hogy Defoe miként mondott nemet a köpönyegforgató politikusnak, és hogyan lett belőle ma is olvasható regényíró. Csakhogy az első sorban, majdnem szemben velem megszólalt egy mobiltelefon. A tulajdonosa elfelejtette elnémítani.

A sudár termetű, csinos, szőke lányról mindenki tudta az egyetemen, hogy alkalmi manökenként lép pódiumra vidéki városokban. Ebből fizette a már akkor is borsos tandíjat, ezért viseltük el, hogy ha korán kezdődött az előadás vagy a szeminárium, akkor az éjszakai utazás után szendereghetett az iskolapadban. Most a dallamos csörgés nem hozta zavarba, bár a jelek arra utaltak, hogy a telefonálónak csak minden második szavát hallja.

Az ablakhoz sétált, ahol jobb a térerő. Az egész terem figyelte a fejleményeket. A félszavakból kiderült, vagy legalábbis kisejlett, hogy nem utazással és főleg nem egyedül töltötte az előző éjszakát. A másik fél persze nem tudta, hogy körülbelül kétszáz érdeklődő jelentétében próbálja föleleveníteni az együtt töltött órák legintimebb mozzanatait. A lány érzékelte ugyan a szinte kitapintható érdeklődést, és kurtán válaszolgatott, a szürreális beszélgetés azonban így is eltartott vagy két percig.

Majd elbúcsúztak egymástól, és a mobilos hölgy visszasétált a padig. Mielőtt leült volna, felém fordulva ezt mondta, máig nem felejtem el: „Folytathatja, tanár úr.”

 

Tíz mondat a telefonról

 

Én igyekeztem védekezni a modern civilizáció vívmányaival szemben. Először a mobiltelefonnal szemben építettem ki védelmi vonalakat, de ezeket áttörte az élet. (Orbán Viktor miniszterelnök, tv2, 2011. május 1.)

Magyarország az okostelefonok és a buta adók országa. (Varju László DK-politikus, Magyar Távirati Iroda, 2012. április 21.)

Hiába van okostelefonom, ha ugyanazok a hülyék hívnak rajta. (Bödőcs Tibor humorista, Magyar Rádió, 2012. december 3.)

Az okostelefon nálam is hülyébb. (Föld S. Péter újságíró, Facebook.com, 2014. augusztus 21.)

Amióta telefon van, mindig kattan benne valami. (Konok Péter publicista, Hír TV, 2016. július 13.)

Újra hallom, hogy „ez nem telefontéma”. (Setét Jenő roma aktivista, Magyar Narancs, 2017. december 7.)

A világító telefonokban és a tömeges ellenállásban kimerült az aku. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2018. augusztus 22.)

Jé, a telefonom okosabb nálam. (Zöldi László újságíró, Facebook.com, 2020. február 1.)

Közintézményekben telefont tölteni és segget törölni már tilos. (Tóta W. Árpád publicista, ÚjHét.com, 2022. október 12.)

Idehaza zajlik a tanulóifjúság megzabolázása. (Pilhál György újságíró a mobiltelefonok iskolai korlátozásáról, Magyar Nemzet Online, 2024. augusztus 10.)

komment

Médianapló - Tíz mondat a Tisza Pártról

2024. szeptember 03. 11:02 - Zöldi László

Tiszavirágzás. (Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Facebook.com, 2024. április 11.)

A Tisza európai folyó. (Csepeli György szociálpszichológus, Facebook.com, 2024. május 29.)

Nekem már az óvodában is Tisza volt a jelem. (Föld S. Péter humorista, HírKlikk.hu, 2024. június 18.)

Június 9-én a Tisza szinte a teljes ellenzéket elmosta. (Fábián Tamás újságíró, Telex.hu, 2024. június 20.)

A Fidesz-szavazókat a Tisza Párt alig érintette meg. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, Facebook.com, 2024. június 26.)

Merre kanyarog a Tisza? (Bolgár György műsorvezető, Klubrádió, 2024. július 17.)

Afféle MDF, Csurka nélkül. (Szűcs R. Gábor publicista, Facebook.com, 2024. július 17.)

Rendkívüli sebességű volt a Tisza áradása. (Bruck András publicista és Bruck Gábor szociológus, Facebook.com, 2024. augusztus 3.)

A Tisza Párt egyedül nem tudja a Fideszt leváltani. (Vona Gábor Második Reformkor-politikus, Index.hu, 2024. augusztus 28.)

Most azt látom, hogy a Fidesz és a Tisza Párt között fog eldőlni a választás. (Simonka György Fidesz-politikus, Telex.hu, 2024. augusztus 28.)

komment

Médianapló - Tíz mondat Kupa Mihálytól

2024. szeptember 02. 17:31 - Zöldi László

Világéletemben pártonkívüli, mégis közéleti alkat voltam. (Magyar Nemzet, 1989. november 4.)

Az egyszerű emberek már megtanulták a demokráciát, a kiválasztottak még nem. (Új Hírnök, 1993. június 7.)

Amikor legkisebb lányomtól megkérdezték, hogy hol a papa, akkor a tévére mutatott, nem pedig rám. (Mai Nap, 1997. június 1.)

Én olyan magányos farkas vagyok, akit ismernek. (Magyar Hírlap, augusztus 22.)

Magyarország gazdasági állapotát Közép-Európában jelenleg a nyúlhoz hasonlítanám: szapora és gyorsan fejlődik. (Új Néplap, 2000. október 26.)

Két nagy párt van: az „arctalanok” és az „arcátlanok”. (Észak-Magyarország, 2001. május 17.)

A politika olyan, mint az ablakpucolás, a mocsok mindig a túloldalon van. (Index.hu, 2006. február 12.)

A politika arra épít, hogy az emberek mindig mindent elfelejtenek. (ATV, 2012. március 15.)

Amit ez a kormány megvéd, annak annyi. (Mozgó Világ, 2013/1.)

Tizenegy év után ez az egypártrendszer unalmas és fárasztó. (Válaszonline.hu, 2021. április 16.)

 

komment

Médianapló - A hátrányos megkülönböztetésért érdemes-é versengeni?

2024. szeptember 02. 12:12 - Zöldi László

Vasárnap délutánonként szokott megjelenni a Lefülelt mondatok című összeállításom a mögöttünk hagyott hét terméséből. A tegnapiba beválogattam Bolgár György egyik megjegyzését. A közismert műsorvezető így fogalmazott a Klubrádióról: „Mi vagyunk a független média legdiszkrimináltabb szereplője.” Meg is kaptam érte az egyik olvasó korholását.

Szerinte a legnépszerűbb klubrádiós műsor vezetője magyarul is fogalmazhatott volna, és az én dolgom lett volna tudatosítani, hogy az idegen szó hátrányos megkülönböztetést jelent. Igen ám, csakhogy a Lefülelt mondatoknak nem dolga értelmezni az idézett mondatokat. Ezt legföljebb utólag, például most tehetem meg. Mielőtt azonban kifejteném az álláspontomat, hadd védjem meg a veterán műsorvezetőt.

A kedves olvasó próbáljon meg egyszer élő adásban kifogástalan magyarsággal megszólalni. Amúgy pedig Bolgár György élő adásban is a nyomdakészen fogalmazó újságírók közé tartozik. Egy kis diszkrimináció még növeli is a mondandó életszerűséget. Más kérdés persze, hogy tartalmilag igaza van-e? Ha csak a rádiókról tűnődött, akkor hajlamos vagyok igazat adni neki.

A legutóbbi másfél évtizedben úgy alakult a hazai rádiózás szerkezete, hogy a legtöbb műsorszóró a zenei szórakoztatásra állt át. Látszólag kerülik a politikai állásfoglalást, ám állami csapdába estek. Érdekük, hogy elfogadják a Magyar Távirati Iroda ingyenes hírszolgáltatását. Márpedig az MTI - hogy stílusos legyek - a kormány nótáját fújja. Ilyen körülmények között az ország népe többnyire a kormánypárti hírblokkokat hallgatja. A Klubrádió kitűnő hírszolgáltatása most már csak azokhoz jut el, akik online kísérik figyelemmel az adásait. Ez a régi (hagyományos) frekvencia hallgatottságának tíz, legföljebb tizenöt százaléka.

Ha Bolgár György az idézett mondat kimondása közben az egész hazai nyilvánosságra gondolt, akkor már vitám van vele. Nehéz volna ugyan eldönteni, vajon melyik médium a legdiszkrimináltabb az ellenzéki térfélen, de talán nem is kellene versengeni azért, hogy melyik szerkesztőséget sújtja a leghátrányosabb kormányzati megkülönböztetés. Ha mégis érvelni kéne a képzeletbeli vitában, találnék érvet az álláspontom ellen.

Azt ugyanis, hogy a diszkriminált médiumok mezőnyéből mellőzhetőek ama szerkesztőségek, amelyek állami cégek reklámra szánt összegéből és kormányzati hirdetésekből részesülnek. De még így is maradnak olyan médiumok, amelyek szintén elmondhatnák magukról, hogy a hatalmon lévők hátrányos megkülönböztetésben részesítik őket.

Vajon mivel magyarázható a veterán műsorvezető borongós, szomorkás, talán még kétségbeesettnek is nevezhető kijelentése? Azokban a napokban hangzott el, amikor a Klubrádió munkatársai azt hangoztatták, hogy olyan hackerek „harapnak ki” szavakat, mondatokat, gondolatmeneteket a műsoraikból, akik közvetve vagy közvetlenül állami szolgálatban állnak. S mert nappal a Klubrádió gyakorlatilag követhetetlenné vált, még a törzshallgatók is feladták.

Olyannyira elpártoltak tőle, hogy a legnépszerűbb műsor vezetője nyilvánosan vallotta be: előfordult, hogy a telefonos kisasszonyoknak nem volt kit adásba kapcsolni. Ezt fülhallomást a szívére vette, hisz’ két évtizeden át a Klubrádióban nem volt része ilyesmiben. E lélektani helyzetben csúszott ki száján az a fránya legdiszkrimináltabb jelző, melyet talán sikerült valamelyest árnyalnom.    

         

Tíz mondat a Klubrádióról

 

Ennyire keményen már sehol nem lehet bírálni a kormányt. (Havas Henrik újságíró, Nemzeti TV, 2020. szeptember 12.)

200-250 ezer napi hallgatóból nagyjából 20 ezer maradna meg. (Bolgár György műsorvezető az online változatról, HírKlikk.hu, 2020. szeptember 19.)

A Klubrádió maga ugyan nem tár fel ügyeket, abban viszont komoly szerepe van, hogy a kormánytól független sajtó által napirenden tartott témák nagyobb közönséghez jussanak el. (Keller-Alánt Ákos újságíró, SzabadEurópa.hu, 2020. szeptember 25.)

Az ellenzék egyetlen sok emberhez elérő hangja. (Bruck András publicista, Facebook.com, 2021. február 6.)

A Klubrádió pillanatnyilag az egyetlen szabad hang. (Rédei Éva újlipótvárosi könyvesbolt-vezető, Klubrádió, 2021. február 11.)

Magántulajdonú rádió, melyet közösségi finanszírozással a hallgatók tartanak el. (Pikó András józsefvárosi polgármester, a Klubrádió volt műsorvezetője, Mérce.hu, 2021. február 15.)

A Klubrádió az utolsó országos adó, amire még érdemes volt a hírek élvezetének szándékával odakapcsolni. (Hargitai Miklós újságíró, Mozgó Világ, 2021/3.)

Az elmúlt 24 órában a szerveradatokból dolgozó oldal statisztikája szerint eddig 21166 volt az egyidejű maximális kapcsolataink száma. (Hardy Mihály újságíró, a Klubrádió főszerkesztője, Media1.hu, 2022. március 4.)

A legnépszerűbb kormánykritikus csatornát az online térbe száműzte a hatalom, egyben országos rádiót is faragott belőle. (Krusovszky Dénes kritikus, Magyar Narancs, 2023. április 20.)

Mi vagyunk a független média legdiszkrimináltabb szereplője. (Bolgár György műsorvezető, Klubrádió, 2024. augusztus 30.)

komment
süti beállítások módosítása