Médianapló

Médianapló - Tíz mondat az átmenetiről

2024. szeptember 24. 10:20 - Zöldi László

A boldogság csak egy átmeneti állapot a remény és a csalódás között. (Bródy János dalszövegíró, Észak-Magyarország, 1995. március 3.)

Korábbi harcostársaim mai ténykedése átmenetileg elvette a kedvem attól, hogy a múltról írjak. (Berecz János volt MSZMP-politikus, Vas Népe, 1996. december 5.)

Az ország irányítása átmeneti szimpátiaveszteséggel jár. (Kövér László Fidesz-politikus, Új Dunántúli Napló, 2000. július 8.)

Demokráciában a hatalom mindig átmeneti. (Andok Ferenc szociológus, Magyar Hírlap, 2002. augusztus 2.)

Átmeneti miniszterelnök. (Pilhál György újságíró Gyurcsány Ferencről, Magyar Nemzet, 2006. április 10.)

Átmeneti problémánál nincs tartósabb. (Mészáros Tamás újságíró, 168 Óra, 2007. szeptember 21.)

Fogjuk fel a jelenlegi ellenzéket afféle átmeneti szövetségnek. (Kálmán C. György irodalomtörténész, magyarnarancs.hu, 2014. január 12.)

A politikában minden átmeneti. (Zöldi László újságíró, Facebook.com, 2018. január 1.)

Ebben a bizonytalan, folyamatosan változó világban az is elég jó teljesítmény, ha az ember el tudja viselni az átmenetiséget. (Terék Anna író, Magyar Narancs, 2020. június 18.)

Átmenetileg jól vagyok. (Bodrogi Gyula 94 éves színész, Index.hu, 2023. november 26.)

komment

Médianapló - Brutális, közönségvonzó, érdeklődésfokozó címek a láthatáron?

2024. szeptember 23. 13:16 - Zöldi László

Ma reggel a Klubrádióban megszólaltatták Iványi Gábort. A metodista lelkész jótékonysági hálózatot működtet, amelyet a kormányzat igyekszik ellehetetleníteni. Az egyházi vezető arról beszélt, hogy a helyzetet akár durva szavakkal is jellemezhetné, ő azonban ezt nem teheti meg. De amit egy lelkipásztor nem engedhet meg magának, azt vajon megtehetik-e az újságszerkesztők?

A Népszava szeptember 19-i megnyilvánulása talán nem lesz lábjegyzet a legújabb kori magyar sajtó történetében, de azért érdemes eltűnődni róla. Három címet idézek betűhíven ugyanabból a lapszámból. 1. „Szarik ránk a kormány, most nincs választási év”. 2. Magunkat fogjuk letojni. 3. „A béka s.gge alatt”. Mindhárom címet föltettem a fészbukos üzenőfalra, hátha a digitális ismerőseim kisegítenek a véleményükkel. A trükk most nem vált be.

Mindössze ketten fejezték ki az érdeklődésüket, közülük az egyik újságíró kolléga. Ő vette észre, hogy a ’szarik’ szót nem pontozták ki a szerkesztők, a ’segget’ viszont kipontozták. Vajon miért voltak szókimondók az egyik esetben, és miért voltak szemérmesek a másikban? Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy szeptember 18-án nem akadt egyetlen szempár a szerkesztőségben, amely legalább a címeket összeolvasta volna.

Ha pedig mégiscsak akadt, akkor viszont azon tépelődhetünk, vajon az immár csak egyetlen ellenzéki napilap a csúnya szavak használatával régi olvasókat akar megtartani, vagy újakat szerezni. Annak jegyében persze, hogy a durva, érdes stílus fokozza a témák iránti érdeklődést (meg a klikkelést). Nem a cikkek szerzőit hibáztatom, még akkor sem, ha ők adták a címeket.

Az első esetben az újság legjobb vidéki tudósítója készített riportot egy somogyi településen. Az egyik beszélgetőpartnere jellemezte szemléletetesen a német tulajdonban lévő üzem fizetésképtelenségét, amely nem ütötte meg a kormányzat ingerküszöbét. A második esetben a lap legjobb kritikusa mutatta be A tizedes meg a többiek című kultfilm digitális felújítását, idézve a forgatókönyv egyik párbeszédét, amelyben a ’letojni’ kifejezés háromszor is elhangzott. A harmadik esetben egy teniszező fogalmazott önkritikusan az Instagramon, ezt idézte a sportújságíró a címben.

Nem vonom kétségbe a szerzők jogát a címadáshoz. a három együtt mégis azt sejteti, hogy elkélt volna a gyakorlott szerkesztői szem a címek megjelenés előtti összeolvasásában. De mi van akkor, ha tudatos volt a három cím közös szerepeltetése? Ha a csökkenő példányszám miatt aggódó szerkesztőség a címadási gyakorlat megváltoztatásával próbált közelebb kerülni az eldurvult közbeszédhez?

Idestova két éve a Magyar Hang című hetilapban interjú jelent meg Hadházi László humoristával. A standupos elmesélte, hogy a régebbi helyükön túl közel volt hozzájuk a közönség, és „a fikciós humor nem ment át”. A szöveget személyesebbé kellett hangolni, és az előadóval megesett történetet „megdobta egy megfelelő helyre illesztett káromkodás”. Azóta több év telt el, és sokat tanult a szakmájából, ráadásul tágasabb helyen is fogadják a közönséget,. Már nem kell trágárságokkal rásegítenie a produkcióra.

A káromkodásnak, a trágárságnak változóban lévő funkciója van a nyilvánosság fórumain. A bejegyzésem utáni összeállítás egyik idézettje arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben a profi véleményformálók gátlástalanul anyáznak a közösségi oldalukon, moderálják magukat a hivatásos sajtóban. Azt már én fűzöm hozzá, hogy a kormánypárti sajtóban annak ellenére alakult ki ez a kettősség, hogy a másik oldal hajlamos a kormánypári sajtó egyszínűségét, egyrétegűségét feltételezni.

A Magyar Nemzet már csak a hagyományai miatt sem engedte meg magának, hogy legdurvább hangú publicistája trágárságokkal írja tele az újságot. Az illetőnek be kellett érnie a dehumanizálás szelídebb megnyilvánulásaival, a politikai ellenfelek fehérjehalmazzá és takonygerincűvé nevezésével. Trágár szavai a közösségi üzenőfalára szorultak. A bejegyzésem utáni összeállításban meg is indokolja, hogy miért. Most mintha fordulat történt volna a kormánypári szócső szerkesztéspolitikájában.

A publicista bejelentette, hogy blogja immár az újságban jelenik meg. Holott a mai Magyar Nemzet anyagi helyzetéből telne arra, hogy maradjon a régi Magyar Nemzet kevésbé provokatív hangvételénél. Az a benyomásom, hogy nemcsak a Facebookon grasszálnak pártos rohamosztagok, ahogy az egyik idézett írja az összeállításban. A hazai nyilvánosság két legpatinásabb fórumát, a 151 éves Népszavát és a 86 éves Magyar Nemzetet is fenyegetik.

Nem valószínű, hogy 2024-ben a közbeszédet a lelkipásztorok templomi stílusához kellene közelíteni, de félő, hogy a kocsmai stílus sem lesz üdvözítőbb. Ha rajtam múlna, maradnék a kettő közti kávéházi stílusnál, amely a digitális sajtóban is életképesnek mondható.            

 

Tíz mondat a trágárságról

 

A nyilvánosság kitágulása az emberek számára a durvaság élményét adja meg. (Pozsgay Imre MSZMP-politikus, Magyar Hírlap, 1989. október 5.)

Másképp is lehet valaki érdekes, színes, szellemes, nemcsak trágár szavak halmozásával. (Grétsy László nyelvész, Kisalföld, 2003. május 3.)

Fábry Sándor műfajának ellenállhatatlan sztárjai a trágár szavak. (Bodor Pál író, Klubháló.hu, 2009. szeptember 6.)

Miért van, hogy ugyanaz a profi véleményformáló az egyik felületen nekiereszti a gusztustalanságot és anyázást, a másikon viszont tökéletesen tud disztingválni? (Joó István publicista, Mandiner.hu, 2021. március 29.)

Pártos rohamosztagok grasszálnak a Facebookon. (Tömpe István közgazdász, Újnépszabadság, 2021. december 1.)

Ma már egyre kevesebbszer érzem, hogy egy-egy csúnya szóval kell nyomatékosítani a poént. (Hadházi László humorista, Magyar Hang, 2022. június 24.)

A trollok azt hiszik, hogy az ingyenes lap olvasásával megvették a trágárkodás jogát. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, 2022. június 26.)

Szándékosan élek provokatív szóhasználattal. (Bayer Zsolt publicista, Facebook.com, 2024. szeptember 10.)

Gyors reagálású, mozgékony haderő a blog, mely segít levezetni a hirtelen felháborodást mind a blogolóban, mind az olvasóban. (Bayer Zsolt publicista, Magyar Nemzet Online, 2024. szeptember 15.)

A köznyelv eldurvult. (Malek Miklós zeneszerző, Klubrádió, 2024. szeptember 21.)

 

komment

Médianapló - "Eljött a gumicsizmás politikusok ideje" (Lefülelt mondatok, 24.09.14.-22.)

2024. szeptember 22. 12:07 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Orbán Viktor gátazott, Kósa Lajos és Fodor Gábor orbánozott, Magyar Péter dunázott, Lendvai Ildikó besézett, Puzsér Róbert pedig tartalmazott.

 

A Tisza megindult a Dunához. (Magyar Péter tiszapárti politikus az árvízről, Facebook.com, szeptember 14.)

Gyors reagálású. mozgékony haderő a blog. (Bayer Zsolt publicista, Magyar Nemzet Online, szeptember 15.)

Eljött a gumicsizmás politikusok ideje. (Urfi Péter újságíró, 444.hu, szeptember 16.)

Örömmel láttam a Blikkben, hogy a főnök is elkezdett fogyókúrázni. (Kósa Lajos Fidesz-politikus, Blikk.hu, szeptember 16.)

A kormányfőnek újra nagyobb figyelmet kellene fordítania a kormányzásra. (Fodor Gábor volt Fidesz-politikus, Index.hu, szeptember 16.)

Nem lehet nem észrevenni, hogy Magyar Péter mennyire ügyes. (Török Gábor politológus, törökgáborelemez.blog, szeptember 16.)

Az áradó Tisza után az áradó Duna. (Pottyondy Edina publicista, YouTube.com, szeptember 17.)

Magyar Péternek ugyan valóban Orbán a vitapartnere, csak nem Balázs, hanem Viktor. (Kardos András publicista egy lemondott közszolgálati tévévitáról, Facebook.com, szeptember 17.)

A sors furcsa és szomorú fintora, hogy ennek az ellenzéknek jelenleg a fő ereje, arca az a Magyar Péter, aki korábban a jobboldal holdudvarához tartozott. (Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Demokrata.hu, szeptember 17.)

Olyan országban élünk, ahol mindenki olyan állat lehet, amilyen csak akar. (Bródy János dalszerző, Klubrádió, szeptember 17.)

A munkaerőm és a munkaidőm eladó - az identitásom és a véleményem nem. (Puzsér Róbert publicista, Facebook.com, szeptember 17.)

Az Orbán-rezsimet számos vonatkozásban „kizárták” a EU-ból. (Ágh Attila politológus, Népszava, szeptember 18.)

A kormánynak dolga, hogy döntést hozzon, ezért van. De azt is megtehetné, hogy nem a megfélemlítés és a parancs eszközeit veti be, hanem a meggyőzés és a tisztelet gesztusait. (Babarczy Eszter publicista, Telex.hu, szeptember 18.)

Beöltözött a Dunakanyar széldzsekis ellentengernagyának. (Tompos Ádám újságíró Orbán Viktorról , Hang.hu, szeptember 18.)

Csütörtökön dél körül tudom szögre akasztani a gumicsizmámat. (Orbán Viktor miniszterelnök, YouTube.com, szeptember 19.)

A NER minden bizonnyal legvisszataszítóbb figurája. (Pilhál Tamás újságíró Magyar Péterről, Magyar Nemzet Online, szeptember 19.)

Tíz éve önöktől kapom a fizetésem. (Selmeci János műsorvezető a hallgatókhoz, Klubrádió, szeptember 20.)

Most gátak vannak, akkor falak voltak. (Bencsik Gábor újságíró a hivatásos sajtóról, Mandiner.hu, szeptember 21.)

Magyar Péter nyerte a gumicsizma-versenyt. (Kövesdi Péter újságíró, Klubrádió, szeptember 21.)

A Fidesz reverendába öltözött propagandistája. (Lendvai Ildikó szocialista politikus Bese atyáról, Népszava, szeptember 21.)

A dinasztia felhízta magát a Forbes-listára. (Molnár Bálint publicista, Kolozsváros.com, szeptember 22.)

komment

Médianapló - Tíz mondat a Magyar Péter-jelenségről

2024. szeptember 20. 11:24 - Zöldi László

Az ellenzék se lenyelni, se kiköpni nem tudja a Magyar Péter-jelenséget. (Németh Péter újságíró, ATV, 2024. március 27.)

Nem értem, hogy miért gerjed ennyire a Magyar Péter-jelenség. (Pottyondy Edina publicista, YouTube.com, 2024. április 2.)

A Magyar Péter-jelenség megosztja a közéletet. (Vona Gábor Második Reformkor-politikus, YouTube.com, 2024. április 13.)

A Magyar-jelenség többet árt ellenzéki oldalon, mint a kormányoldalon. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2024. április 27.)

Aki megpróbálja ezt a tüzet, ezt a Magyar Péter-jelenséget gyorsan oltogatni, az maximum az ellenzéki oldalon akarja továbbra is a maga pecsenyéjét sütögetni. (Ujhelyi István volt szocialista politikus, Privátbankár.hu, 2024. április 30.)

Működik a Magyar Péter-féle jelenség, nincs jele kifáradásnak. (Horn Gábor, a Republikon Intézet kuratóriumi elnöke, volt SZDSZ-politikus, Népszava, 2024. május 7.)

Magyar Péter személy. Azt, hogy jelenséggé vált, maga a Fidesz kormányzása szülte. (Zsolt Péter szociológus, Népszava, 2024. május 17.)

Ez a sok szempontból valóban bizarr jelenség, amit Magyar Péternek hívunk, azért jelent most millióknak reményt, mert a régi ellenzékiek tökéletesen alkalmatlannak bizonyultak. (Kárpáti Iván műsorvezető, Klubrádió, 2024. május 28.)

A Magyar Péter-jelenség minden ellenzéki pártot visszavetett. (Donáth Anna Momentum-politikus, Népszava, 2024. június 6.)

A Magyar Péter-jelenség miszlikbe szabdalta az eddigi ellenzéki politikát. (Ungár Péter LMP-politikus, Telex.hu, 2024. augusztus 23.)

komment

Médianapló - Tíz mondat a gumicsizmáról

2024. szeptember 19. 12:43 - Zöldi László

Egy gumicsizmát pingáltunk ki többen kedvünk és tehetségünk szerint, amit aztán elárvereztek. (Dér Heni táncdalénekesnő, Napló, 2011. február 2.)

Elmaradhatatlan kellék ilyenkor a gumicsizma. (Török Gabriella protokoll-szakértő a gáton fényképezkedő politikusokról, Bors Online, 2013. június 7.)

2000 áprilisában készült az első olyan kép róla a távirati iroda archívuma szerint, amint gumicsizmában küzdött a homokzsákok között. (Albert Ákos és Rovó Attla újságírók Orbán Viktorról, Origo.hu, 2013. június 11.)

A Tisza megindult a Dunához, lapátok, homokzsákok, gumicsizmák felpakolva. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Facebook.com, 2024. szeptember 14.)

Magyar Péter Neszmélyről jelentkezett be gumicsizmában, lapáttal a kezében. (Czinkóczi Sándor újságíró, 444.hu, 2024. szeptember 15.)

Eljött a gumicsizmás politikusok ideje. (Urfi Péter újságíró, 444.hu, 2024. szeptember 16.)

Az áradó Duna gumicsizmába parancsolta mindenoldalú politikusainkat. (Stumpf András újságíró, Válasz Online, 2024. szeptember 17.)

A korabeli fényképen Orbán Viktor gumicsizmában tájékoztat, előtte mikrofonerdő. (Falusi Tamás újságíró a 2013-as tiszai árvízről, Független Hírügynökség, 2024. szeptember 17.)

A 2001-es tiszai árhullám idején megtapasztalta miniszterelnökként, hogy a gumicsizma és a cselekvő, a bajbajutottakkal szót értő politikus képe jól áll neki. (Papp Attila és Bita Dániel újságírók Orbán Viktorról, 24.hu, 2024. szeptember 18.)

Magyar Péterék lecserélték az öltönyt pufimellényre, a bőrcipőt gumicsizmára, mert pontosan tudják, hogy „mi, magyarok” olyanok vagyunk, hogy nekünk minimum Mohács, vagy legalábbis gumicsizma kell. (Tompos Ádám újságíró, Magyarhang.hu, 2024. szeptember 18.)

komment

Médianapló - A szállítmány futása mindvégig zavartalan volt? (Egy 1944-ben eltévedt MÁV-szerelvény nyomában)

2024. szeptember 17. 13:11 - Zöldi László

Véletlenül jutott el hozzám Katz Dávid bejegyzése. A 24.hu kreatív producere besokallt a MÁV nyári lejtmenetétől, és szeptember első napján ezt írta föl a fészbukos üzenőfalára: „Ha a MÁV ’44-ben így működött volna, csomó rokonom élne.” A rövid poszt egyik közös digitális ismetősünk közvetítésével került a látókörömbe, nagyjából két héttel később, és addigra már sokan szóltak hozzá.

A legérdekesebbeket idézem is a bejegyzésem utáni összeállításban. Most csak annyit fűzök hozzájuk, hogy a kommentelők többnyire nehezményezték a hangvételt. Úgy vélték, hogy a tragikus téma komolyabb értelmezést érdemelt volna. De vajon egyetlen mondatban lehet-e komolyabban értelmezni a német megszállás után történteket? Például a vidéki zsidóság deportálását, amely a téma kutatói szerint 438 ezer ember halálával végződött.

Megítélésem szerint Katz kolléga posztja indokolt volt. Műfaját szarkazmusnak nevezném, amely maró gúnyt jelent. Egy középkorú magyar állampolgár úgy gondolja, hogy 1944 közepén, néhány hét alatt a Magyar Államvasutak csúcsra járatta magát azzal, hogy az ország félmillió állampolgárát külföldre szállította, egy megsemmisítő táborba. E nagyszabású műveletben a MÁV néhány tízezer dolgozója működött közre, az állami intézmények mintegy 170 ezer munkatársával együtt. A mondat első feléből érzékelhető gúny őket marta, a második feléből áradó fájdalom pedig a posztoló Auschwitzban elpusztított rokonságának szólt.

Annak a kommentelőnek azonban nincs igaza, aki azért marasztalta el Katz Dávidot, mert elsőként „dicsérte” a Magyar Államvasutakat a dicstelen műveletért. A bejegyzésem utáni összeállításban idézem Csepeli Györgyöt is. A ma talán legjobb magyar szociálpszichológust, aki nemcsak terjedelmes életművével véteti észre magát, hanem egymondatos, sőt olykor egyszavas Facebook-hozzászólásaival is. Ezek mindig továbbgondolásra késztetnek. Idestova hat éve, egy másik MÁV-botrány idején ezt írta, még Katzénál is maróbb gúnnyal: „A MÁV utoljára 1944-ben volt a helyzet magaslatán.” Akkor ő is megkapta a magáét, bár szerintem nem érdemelte meg.

Más kérdés, hogy 1944-ben se működött tökéletesen a Magyar Államvasutak. Erre magam is kései tanú vagyok. 1984-ben az Egyesült Államokban jártam, és egy kollégával együtt interjút készítettünk Randolph. L. Braham-mel, a talán legismertebb holokauszt-kutatóval. Romániában, majd Magyarországon még Ábrahám Adolfnak hívták, ebből csinált Amerikában anagrammásított amerikai nevet. 1981-ben jelent meg angolul A népirtás politikája című alapkönyve, ezt azt alkalmat használtuk arra, hogy fölkeressük munkahelyén, a New York-i Városi Egyetemen.

A kollégával megosztoztunk a kérdéseken, én például azt firtattam, hogy láttam egy dokumentumfilmet, amelyben a győri gettóba zárt zsidók gyalog indulnak a vasútállomásra, és mosolyognak. Hát persze, hogy mosolyognak - mondta Braham professzor -, azt hitték, hogy a közeli Bécsbe viszik őket dolgozni. Aztán elgondolkozott azon, amit mondott, és hirtelen izgatott lett. Elnézést kért tőlünk, hogy átmegy valamit megnézni az épületben lévő holokauszt-archívumba. Egy óra múlva jött vissza, és folytattuk az interjút. 

Szavait úgy foglalnám össze, hogy az 1944-es dokumentumok között talált egyet, amely arról árulkodik, hogy egy szerelvény Győrből Érsekújváron keresztül Kassára ért, ahol egy SS-őrmester, a vonat parancsnoka észrevette, hogy nyugat helyett keletnek fordult, megszokta ugyanis, hogy a magyar zsidókat Auschwitzba vigye. Felhívta a deportálást irányító Eichmannt, aki lehordta, de már nem fordította vissza. Majd küld máshonnan zsidókat Bécsbe. Most pedig szó szerint idézem Braham professzort: „A sors tragikus tréfája, hogy a győri zsidók halálának árán  szegedi és debreceni zsidók ezrei maradtak életben.”

Sorait azzal egészítem ki, hogy Molnár Judit szegedi történész bebizonyította: Eichmannék nem két, hanem három gettóból szedték össze a bécsi munkára szállítandó magyar zsidókat. A szegediből, a szolnokiból és a debreceniből. A szegedi egyetem docense eddig három kötetet szentelt a témakörnek, és a szelekciót a „véletlenek elképesztő sokaságának” tulajdonítja. Kiderítette például, hogy a szegedi három szerelvényből az első Auschwitzba ment, a szolnoki két szerelvényből viszont az első ment Bécsbe.

Azt is megírta, hogy az Auschwitzba deportáltak mintegy 20 százaléka maradt életben, az Ausztriában dolgoztatottak túlélési esélye pedig elérte az 50-60 százalékot. Utcát söpörtek, romot takarítottak, mezőgazdasági munkát végeztek. Rosszul tartották őket, de nagyobb arányban élték túl a szenvedéseket. Megírt egy véletlen családegyesítést is. Az anyát és a gyerekeit Szegedről vitték a Bécs melletti Strasshofba. A munkaszolgálatos apa viszont a debreceni gettóban kötött ki, és ama marhavagonok egyikébe zsúfolták, amely szintén Bécs felé vette az irányt.             

Vagyis a Magyar Államvasutak 1944-ben sem működött tökéletesen, igaz, hogy egy német őrmester „jóvoltából”. Braham professzor 1984-es kijelentését bizonyára lehet néhány ponton módosítani, az azóta eltelt négy évtizedben az utódok éltek is a lehetőséggel. De az számomra változatlanul elfogadható megállapítás, hogy a győri zsidók halála mentett meg véletlenszerűen kiválasztott szegedi, szolnoki és debreceni zsidókat a pusztulástól.          

 

Tíz mondat a MÁV-tehervagonokról

 

Az az SS-Scharführer, aki a szerelvény parancsnoka volt, megszokta, hogy minden vonatot Kassa, vagyis Auschwitz irányába visz. Szórakozottságában küldte kelet felé a győri zsidókat. Megérkezik a kassai állomásra, észreveszi a hibát, fölhívja Eichmannt Budapesten. Azt mondja, most látja, Bécsbe kellett volna irányítani a szerelvényt. Elnézést, tévedett, mit csináljon. Eichmann válasza: „Ha már ott vagy, vidd a vonatot tovább, Auschwitzba!” (Randolph L. Braham történész, Élet és Irodalom, 1984. június 15.)

Ferenczy László csendőr alezredes  június 29-én jelentette felettesének, hogy a „IV. tisztogatási területről” (tudniillik az V. szegedi és a VI. debreceni csendőrkerületből) június 25-28. között  14 vonattal „együttesen  40505 zsidó fajú személy”, ezen belül Szegedről három vonattal 8617 fő elszállítása megtörtént . A jelentés szerint  „A szállítmány futása mindvégig zavartalan volt.” (Molnár Judit történész, Történelmi Szemle, 1992./3-4.)

A MÁV utoljára 1944-ben volt a helyzet magaslatán. (Csepeli György szociálpszichológus, Facebook.com, 2018. október 3.)

Eichmann felettesétől, Kaltenbrunnertől azt az utasítást kapta, hogy a Bécs környéki munkaerőhiány miatt oda kell vinni 12 ezer embert. Hogy ebből miként lett 15 ezer, azt még nem tudjuk.(Molnár Judit történész, Szegedi Tudományegyetem Info, 2022. november 6.)

Ha a MÁV ’44-ben így működött volna, csomó rokonom élne. (Katz Dávid, a 24.hu kreatív producere, Facebook.com, 2024. szeptember 1.)

Nem úgy volt, hogy ezt kitörlöd? (Családon belüli hozzászólás, Facebook.com, 2024. szeptember 1.)

Szerintem a humorban is van tabu, ez pont ez a téma. (Hozzászólás, Facebook.com, 2024. szeptember 1.)

Kegyeletsértő. (Hozzászólás, Facebook.com, 2024. szeptember 1.)

Morbid, de igaz. (Hozzászólás, Facebook.com, 2024. szeptember 1.)

Az enyéimmel elvétették a célállomást. Strasshofba érkeztek. (Hozzászólás, Facebook.com, 2024. szeptember 1.)

komment

Médianapló - Puzsér: "Plébánusz-ügy" (Lefülelt mondatok, 24.09.09.-14.)

2024. szeptember 15. 13:55 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Orbán Viktor fogott, Magyar Péter döbrögizett, Vona Gábor falózott, Karácsony Gergely olimpiázott, Lendvai Ildikó levegőzött, Bábel Balázs pedig bulvározott.

 

Bese exatya. (Konok Péter publicista, Facebook.com, szeptember 9.)

A szégyened ránk is háramlik. (Bayer Zsolt publicista Bese exatyához, Facebook.com, szeptember 10.)

A húsz másodperces videók korában ki kíváncsi az érvek és tények ütköztetésére? (Novák Miklós újságíró, Magyar Nemzet Online, szeptember 10.)

Én városfejlesztési projektként tekintek egy olimpiára. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Infostart.hu, szeptember 10.)

A Döbrögiknek leáldozott. Most a Lúdas Matyik kora jön. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Facebook.com, szeptember 10.)

Azt állítja, hogy a népakarat rajta kívül mindenkit leváltott. (Bartus László publicista Magyar Péterről, Amerikai Népszava, szeptember 10.)

Miként hasíthatott ekkorát egy szőnyeg alól kitüremkedő púp, egy akaratos kibic? (Huth Gergely újságíró Magyar Péterről, Magyar Nemzet Online, szeptember 11.)

Akármennyi iszapot visz is magával a jobboldali folyam 14 év után, intellektuálisan összeszedettebb, őszintébb, autonómabb, mélyenszántóbb és innovatívabb, mint a baloldal. (Szilvay Gergely újságíró, Mandiner.hu, szeptember 11.)

Kormányunk valójában nem a telefont, hanem a 21. századot szeretné kitiltani az iskolákból. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, szeptember 11.)

A retorikája nem különbözhet nagyon tőle. Őszinte ember. (Demény Péter költő Trumpról, Transtelex.ro, szeptember 11.)

Az ipar döglődik. (Dávid Ferenc közgazdász, DK-politikus, Klubrádió, szeptember 12.)

Rajongó szektából nem lesz demokratikus politikai szalonna. (Kardos András publicista a DK-ról, Facebook.com, szeptember 12.)

Rögzülnie kell, hogy a közterület nem ingyen van. (Soproni Tamás terézvárosi polgármester, Magyar Narancs, szeptember 12.)

Ebben az ügyben az egyház sokkal kevésbé sérül, mert Bese Gergő a nyilvánosság számára inkább „a Fidesz papja” volt. (Bódis András újságíró, Válasz Online, szeptember 12.)

Plébánusz-ügy. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, szeptember 13.)

Megpróbáltam evangéliumi szellemben szólni, a botrány részletezése a bulvármédiára tartozik. (Bábel Balázs kalocsai érsek, Szemlélek.blog, szeptember 13.)

Magyarországnak olyan miniszterelnöke van, aki követi és érti a sport világát. (Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, Nemzeti Sport Online, szeptember 13.)

Ha egyszer valamit megfogunk, azt nem engedjük el. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, szeptember 13.)

Orbán amit csak tudott, felélt. (Batka Zoltán újságíró, Facebook.com, szeptember 13.)

Az ellenzék körül épp akkorra fogyott el a politikai levegő, mikor a Fidesz körül a gazdasági. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, szeptember 14.)

Magyarország pekingi faló lett Európában. (Vona Gábor Második Reformkor-politikus, Index.hu, szeptember 14.)

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Rádió, 24.09.13.)

2024. szeptember 14. 11:51 - Zöldi László

Nekünk egy ellenségünk van: a háború.

Mi nem állunk háborúban az oroszokkal, az ukránok állnak háborúban az oroszokkal. 

Ha ki akartunk valami rosszból maradni, akkor az ember semlegességre gondolt.

Vannak még a tarsolyomban békemissziós akciók.

A nyugatiak fordítva ültek a lóra.

Ha Brüsszel a feje tetejére áll, mi akkor sem leszünk bevándorló-ország.

A magyar politika intellektuális tartalma zsugorodik.

Nem nézhetjük a gazdaságot a politika szemüvegén keresztül.

A magyar gazdaság egy föllendülés kapujában áll.

Ha egyszer valamit megfogunk, azt nem engedjük el.

 

(Az interjú huszonnégy perce alatt a miniszterelnök tizenháromszor köszörülte a torkát.)

komment

Médianapló - Tíz mondat a gumicsontról

2024. szeptember 13. 12:34 - Zöldi László

A gumicsont olyan történés, ami jobbára felfújt, eltúlzott. (Kozma Gábor szombathelyi újságíró, Vas Népe, 1999. január 7.)

A gumicsont unatkozó ebek szórakoztatására szolgáló kutyaékszer. (Horváth Mária győri olvasó, 168 Óra, 2000. május 25.)

A dezinformáció nyilvánosságnak szánt gumicsont. (Mészáros Tamás publicista, Népszava, 2004. szeptember 4.)

A hatalom birtokosai azért tálalják eléd a gumicsontot, hogy eltereljék figyelmedet a zsírosabb falatokról. (Tamás Ervin újságíró, Népszabadság, 2011. március 19.)

Ellenzéki gumicsont. (Rogán Antal Fidesz-politikus az úgynevezett trafikmutyiról, Hír TV, 2013. május 15.)

Nem más ez, mint kommunikációs gumicsont. (Zsuppán András újságíró a menekült-ügyről, Válasz.hu, 2015. május 18.)

Gumicsont a figyelem elterelése, provokáció. (Vásárhelyi Mária szociológus, 168 Óra, 2017. július 6.)

A sok gumicsontból egész gumiszoba épült. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2022. június 25.)

Újabb kormányzati gumicsont, amellyel hazánk legsúlyosabb problémáiról, a nem működő államról és az ipari szintű lopásról akarják elterelni a figyelmet. (Magyar Péter tiszapárti politikus a Bese-botrányról, Facebook.com, 2024. szeptember 8.)

Olyan gumicsontot érdemes bedobni az érdekelt oldalnak, ami neki nem fáj. (Magyari Péter újságíró a Bese-botrányról, Válasz Online, 2024. szeptember 12.)

 

komment

Médianapló - Tíz mondat a politikai elitről

2024. szeptember 12. 15:37 - Zöldi László

A mindenkori politikai elit kezében vannak azok az eszközök, amelyek a gazdasági szereposztásban döntőek. (Békesi László volt pénzügyminiszter, 168 Óra, 1996. szeptember 24.)

Én azt ismertem el, hogy az egész politikai elit hazudott, és én sem tudtam ebből kivonni magam. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Index.hu, 2006. szeptember 21.)

A nép leválthatatlan, az elitje leváltható. (Lengyel László publicista, Magyar Televízió, 2008. április 15.)

A politikai elit megpróbálja elhitetni, hogy a nehéz kérdésekre könnyű válaszok adhatók. (Székely Csaba drámaíró, Népszabadság, 2014. március 6.)

Az ország a legutóbbi 20-25 évben kiábrándult a politikai elitből. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, ATV, 2014. május 1.)

Az elit nem fogja leváltani magát. (Lovasi András rockzenész, Mandiner.hu, 2015. augusztus 11.)

Orbán Viktor olyan társadalmi elitet akar létrehozni, amely lojális hozzá. (Chikán Attila volt gazdasági miniszter, ATV, 2016. május 16.)

A mesterséges törésvonalak létrehozása a politikai elit legnagyobb „teljesítménye”. (Szél Bernadett LMP-politikus, Mandiner.hu, 2016. június 17.)

A rendszerváltás óta nem alakult ki olyan politikai elit, amelyre jó szívvel rábízhatnánk az országot. (Giczy György volt KDNP-politikus, Magyar Hang, 2018. szeptember 28.)

Nemcsak a korrupt hatalmi elitet kell leváltani, hanem a rendszert kiszolgáló, annak fenntartásában érdekelt médiaelitet is. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Facebook.com, 2024. június 25.)

komment
süti beállítások módosítása