Médianapló

Médianapló - Miért áll a bál a csótányok körül?

2020. január 21. 11:03 - Zöldi László

A csótány peckesen üldögél egy gyufás skatulyán. Ezt kérdi a nagy orrú, Soros-ügynöknek is nézhető szemüveges úrtól: „Mégis, mekkora kártérítést kaphatok, ha bejuttat egy túlzsúfolt börtönbe?” Pápai Gábort, a Népszava mai karikaturistáját talán nem pereli be Csuka Tamás református lelkész. A volt tábori püspök ugyanis a múlt hét végén ezt találta mondani a kismarosi templom szószékén:… Itt most lélegzetet kell venni, mert két változat kering a nyilvánosság fórumain.

A Magyar Távirati Iroda tudósítása nem idézhető, mert volt már példa arra, hogy digitális megosztókat rabosítottak. Csuka tábornok úr szerint az állam hírügynökség ”kiforgatta” a szavait, hisz’ nem a Helsinki Bizottság csempészett be csótányokat a börtönbe, hogy a rabok beperelhessék az államot. A hiteles változattal a Váci Mérték tegnap állt elő. A videófelvételen ez hallható: „’90 óta járok a váci egyházba, és amikor a Helsinki Magyar Bizottság látogatóba jött, akkor nevetve mesélték, hogy gyufás skatulyákban kértek be csótányokat, és egymásnak adogatták a zárkában, így bizonyítva, hogy milyen nehéz körülmények között élnek”.

Ki az alany? A Helsinki Bizottság csakugyan nem lehet, mert egyes számban leledzik, a rejtett alanyok pedig többes számban meséltek. A rabok? De mi értelme annak, hogy a csótányokat egymásnak adogatták a zárkában? Nem a másik zárkába kellett volna átcsempészniük a rovarokat, hogy onnan is perelhessenek a fogvatartottak? Tudósító legyen a talpán, aki a laza szövetű idézetből kisilabizálja, hogy mit akart mondani a tábori püspök. Egyetlen szónoktól se várható el, hogy nyomdakészen fogalmazzon, de a papoktól ki kéne telni annyinak, hogy közérthető mondatokban adják közre az álláspontjukat.

Megelégedéssel tölt el, hogy sikerült viszont föllelni a csótányok iránti ellenszenv forrását. Egy interjúban Csuka tiszteletes úr kifejtette, hogy az országgyűlés a múlt század utolsó évtizedében az egyházi szolgálatot ismét meghonosította a hadseregben. Csakhogy a minisztérium méltatlan körülmények között helyezte el a három (katolikus, protestáns és izraelita) tábori püspököt. Bezzeg a katolikust később kiemelték közülük, és „rezidenciát” kapott, ő meg maradt a régi helyen. Épp beszélgetett két angol ezredessel, amidőn „a hátuk mögött egy egér sétált”. Az interjú a Demokrata című hetilapban jelent meg, ám a dátum nem található a világhálón. Reménykedem azonban, hogy a csótány és az egér közti kontinuitást Csuka tábornok úr mégse tekinti képzeletem termékének.          

 

5 komment

Médianapló - Miniszterelnöki irányszavak

2020. január 20. 10:46 - Zöldi László

Arra ébredtem, hogy szól a rádió. Hajnali kettőkor a Kossuth hullámhosszán a rendszerváltásról beszélgettek. Egészen pontosan a műsorvezető rendszerváltoztatást emlegetett, az interjúalany pedig rendszerváltással válaszolt. Úgy rémlik, a közszolgálati rádióban a vendégek még használhatják a saját fogalmaikat, a műsorvezetők viszont már központilag kidolgozott protokollból dolgoznak. 

Dokumentációm szerint a közéleti személyiségek 1989 óta 68-szor használták a rendszerváltás kifejezést. A rendszerváltozást 20-szor. A rendszerváltoztatást 5-ször, leginkább az utóbbi években, és kizárólag kormánypárti politikusok. A rendszerváltás valamiféle aktivitást feltételez. Orbán Viktor például gyakran mondta, hogy ő rendszerváltó politikus. A rendszerizé utáni első miniszterelnök, Antall József azonban még ellenzéki politikusként vétózta meg a kifejezést: „A váltás szót én inkább ruhaneműkkel kapcsolatban szoktam használni.” (Népszabadság, 1990.03.10.) A többi politikus maradt a rendszerváltásnál, mígnem az első Orbán-kormány országlása idején egy ellenzéki (szocialista) politikus, Gyurcsány Ferenc kijelentette: „A Fidesz rendszerváltás helyett rendszerváltozásról beszél, a fordulópontot 1989 helyett 1990-re helyezi.” (Népszabadság, 2001.10.13.)

Ha nemcsak külső erők hozták létre a vitatott szavakkal jelzett folyamatot, akkor a belső erők közül az MSZP azért helyezte 1989-be a rendszerizét, mert azt akarta sugallni, hogy az MSZMP reformerei álltak a folyamat élére. A Fidesz pedig azért ragaszkodott az 1990-hez, mert ’89-ben még nem volt a parlament tagja. Orbán Viktor kétségkívül használta a rendszerváltozást, amely inkább megállapítás, mint értékítélet. De épp úgy emlegette a rendszerváltást is. 1999-től, már miniszterelnökként néha beleszőtte mondandójába a rendszerváltozást, de csak 2006-től, ellenzéki politikusként kezdte mondogatni a rendszerváltoztatást. Következetesen csupán 2010 után, amikor ismét miniszterelnök lett.

E harmadik változatot úgy értelmezem, hogy amidőn az amerikai elnök és a szovjet pártvezető közreműködése elenyészett a rendszerváltást, -változást, -változtatást eredményező folyamatban, előtérbe került a belső erők aktivitása, élükön a Fidesszel. Belátom, hogy egy miniszterelnöknek gondoskodnia kell az irányszavakról, a számára kedvező értékítéletekről, újságíróként azonban kevesebb érdekem fűződik ahhoz, hogy többet hozzak ki harminc év előtti mozgásokból, mint amennyire akkoriban képesek voltunk.    

 

Tíz mondat a rendszerváltásról

 

Magyarországon a rendszerváltás akkor következett be, amikor a rendszer már elviselhető volt. (Végh Antal író, Népszava, 1995. január 28.)

A rendszerváltás lehetőség, hogy négyévenként el lehet küldeni, aki nem vált be. (Dunai Tamás színész, Napló, 2001. április 21.)

Senki sem tudta, mi is az a rendszerváltás. Mindannyian akkor csináltunk először szocializmusból kapitalizmust. (Kádár Béla közgazdász, 168 Óra, 2003. szeptember 11.)

A rendszerváltozás elsősorban a nagyhatalmi erőviszonyok átalakulásának következménye volt. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Népszabadság, 2007. január 26.)

Ez a végleges rendszerváltozás. (Schmitt Pál köztársasági elnök az alaptörvényről, Magyar Rádió, 2011. április 26.)

Rendszerkorrekciót hajtottunk végre, ami felért a rendszerváltással. (Kövér László Fidesz-politikus, Vas Népe, 2013. december 5.)

2010-ben valójában rendszerváltás történt. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2014. február 16.)

Nem volt más célja, mint a második rendszerváltás, mert az elsőből kimaradt. (Petschnig Mária Zita közgazdász Orbán Viktorról, ATV, 2014. április 4.)

A rendszerváltás nem baloldali projekt. (Galló Béla politológus, Magyar Rádió, 2018. november 9.)

A magyar tudomány a rendszerváltás óta egyre kevesebb pénzt kap. (Maróth Miklós klasszika-filológus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, PestiSrácok.hu, 2019. december 28.)

5 komment

Médianapló - "Jobban szeretek nőkkel dolgozni, mert lélekben még gyerekek"

2020. január 19. 15:15 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Orbán centizett, Novák néppártozott, Pokorni könnyezett, Szanyi fideszezett, Karácsony alkudozott, Gyurcsány pedig közvéleményezett. Lefülelt mondatok.

 

Nem is nevezhetjük marhaságnak, mert disznóság. (Szele Tamás újságíró a magyar sertéshús zászlós jelöléséről, Forgókínpad.blog, január 12.)

Lehet egy zászlóval több? - kérdezte a hentessegéd. (Sándor Erzsi író, Facebook.com, január 13.)

Karácsony Gergely, akinek az édesanyja sem tudja, hány pártban volt, annyira következetes. (Zárug Farkas Péter politológus, Válasz Online, január 13.)

A holokauszt magyarországi történetével kapcsolatban a német megszállás nem mentség, maximum magyarázkodás. (Pokorni Zoltán Fidesz-politikus, XII. kerületi polgármester, Mazsihisz.hu, január 13.)

Pokorni gesztusát helyesnek és tisztességesnek tartom. (Majtényi László alkotmányjogász, Facebook.com, január 14.)

Novák Katalin gyakorlatilag kizárta a Néppártot a Fideszből. (Rónai Egon műsorvezető, ATV, január 14.)

Külső forrásokra vagyunk utalva, ahogy Trianon óta mindig. (Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, 24.hu, január 14.)

A közvélemény nem lehet titok. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus a kormányzati felmérésekről, Facebook.com, január 15.)

Politikai mondanivalója kizárólag a Fidesznek van. (Szanyi Tibor volt szocialista politikus, 168 Óra, január 16.)

A Fidesz centrális pozíciója megszűnt, de nem szűnt meg az erőtere. (Ceglédi Zoltán politológus, Klubrádió, január 16.)

A nagyvárosokban, ahová könnyebben eljutnak a hírek, egyre többen szavaznak a Fidesz ellen. (Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, Magyar Narancs, január 16.)

A Fidesznek csak hecclapjai vannak. (Nádasdy Ádám költő, Magyar Hang, január 17.)

Egy centire voltunk attól, hogy kilépjünk a Néppártból. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, január 17.)

Egy centire voltak, de végül megbocsátottak a Néppártnak. (Wittinghof Tamás budaörsi polgármester, Facebook.com, január 17.)

A politika csak válság idején hajlandó reformokra, amikor ez anyagi források és társadalmi támogatottság híján szinte lehetetlen. (Lengyel László politológus, Népszava, január 17.)

Magukat ellenzéki politikusnak nevezik, holott a fővárosban nagyon is hatalmon vannak. (Lánczi Tamás politológus, Mozgástér.blog, január 17.)

Azzal teremtettünk alkuhelyzetet a kormánnyal, amivel lehet. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Népszava, január 18.)

A nemzet nagypapájának indult, de aztán rossz társaságba keveredett. (Pilhál György újságíró Göncz Árpádról, Magyar Nemzet, január 18.)

Remélem, hogy nem kell rám szólnom. (Klujber Katrin válogatott kézilabdázó, Nemzeti Sport Online, január 18.)

Jobban szeretek nőkkel dolgozni, mert lélekben még gyerekek. (Golovin Vlagyimir kézilabda-edző, 24.hu, január 18.)

 

 

 

 

1 komment

Médianapló - Miért nincs felhajtás?

2020. január 19. 10:08 - Zöldi László

A közismert tévéreklám jelmondata így hangzik: „Az ön méretére igazított üzleti megjelenés.” Egy kellemes színészhang pedig bemondja a ruhabolt címét, szemközt a képviselői irodaházzal, a pesti hídfő északi oldalán. Erről jutott eszembe egy sajtófotó, amelyet nemrégiben a Zalai Hírlapból vágtam ki.

A címoldalon látott napvilágot, és azt a pillanatot örökítette meg, amikor öt középkorú férfi átadta a kétszer kétsávossá bővített M70-es utat. Sötét ruhában feszítenek, kezükben olló, készülnek átvágni a piros-fehér-zöld szalagot. Háromnak buggyos, vagy ahogy Orbán Viktor minapi megjelenése után a kaján újságírók elnevezték: „trottyos” a nadrágszára. Arról most nem tűnődnék, vajon a miniszterelnök divatot teremtett-e. Az se firtatnám, hogy az alárendeltjei miért avatnak méretükre nem igazított nadrágban országutat, gyárat, iskolát, játszóteret. A trottyos nadrág ugyanis nemcsak a kormánypárti politikusokat jellemzi. Csakhogy az ellenzékiek nincsenek jelen az avatásokon. S ha olykor láthatóak is a megyei napilapban, inkább asztalnál ülve, deréktól fölfelé.

A fényképen feltűnő öt férfi közül egyébként is csak kettő a politikus, a másik három vezérigazgató vagy -helyettes a gazdasági életből. A két közéleti személyiség közül pedig az országgyűlési képviselő (a volt nagykanizsai polgármester) nadrágja hibátlan esésű, csupán a zalaegerszegi születésű innovációs miniszter pantallója trottyos. Arról érdeklődtem a közelben található úri szabóknál, hogy ha a politikai-gazdasági elit magas jövedelmű tagjai megengedhetik maguknak a kifogástalan minőségű szövetből készített öltönyöket, vajon miért nincs pénzük arra, hogy méretre igazíttassák. Itt, a XIII. kerületi Csanády utca sarkán van egy varrónő, aki ezer, legföljebb ezerötszáz forintért hajtja  fel a túl hosszú nadrágot. A reklámban megnevezett elit-ruhabolt tulajdonosa sem kérhet sokszorosan többet.

Az úri szabók egyöntetűen arról számoltak be, hogy a felső tízezer tagjai Bécsből vagy németországi boltokból öltözködnek. Alsó kategóriában ezer, középsőben kétezer, felsőben háromezer euróba kerül egy jó minőségű öltöny (egy euró jelenleg 336 forint). S mert a középkorú férfiak hirtelen megvastagodnak, ha sokat ülnek, és keveset mozognak, már csak bővebb öltönyben férnek el, amelyet náluk magasabb izompacsirtákra szabtak-varrtak. A méretre való nadrágigazítást képesek volnának megfizetni, a hazulról hozott kultúrájukból azonban nem telik a felhajtásra.                

55 komment

Médianapló - Tíz mondat a KDNP-ről

2020. január 19. 08:29 - Zöldi László

Jó lenne, ha a KDNP szembenézne azzal, hogy ez nem egy koalíciós kormány. (Lázár János Fidesz-politikus, Népszabadság, 2011. július 18.)

Van egy nem létező párt. (Horn Gábor volt SZDSZ-politikus, Hír TV, 2014. november 6.)

Oldalfutó-párt. (Veress Jenő újságíró, Népszava, 2014. november 11.)

Nanopárt. (Hargitai Miklós újságíró, Népszabadság, 2015. március 25.)

Pártnak álcázott világnézeti dumaszínház. (Pető Péter újságíró, Népszabadság, 2016. április 17.)

Munkamegosztás alakult ki a Fidesz és a KDNP között. Utóbbi rendre a megvalósítás „veszélye” nélkül vethet fel témákat. (Szerető Szabolcs újságíró, Magyar Nemzet, 2017. szeptember 9-10.)

A KDNP rózsafüzérrel segít be. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2017. október 21.)

Díszbojt az állampárt mundérján. (Kabai Domokos Lajos újságíró, Bekiáltás.blog, 2019. június 6.)

Kis nullából lett nagy nulla. (Kéri László politológus, Klubrádió, 2019. december 23.)

A KDNP legnépesebb csoportja a remete-tagozat. (Szele Tamás újságíró, Facebook.com, 2020. január 16.)

 

 

komment

Médianapló - Szükség van-e médiaismeretre az iskolákban?

2020. január 18. 10:54 - Zöldi László

Ma reggeli hír, hogy a tizenöt legjobb gimnázium igazgatói kérvénnyel fordultak az oktatási kormányzathoz. Azt javasolják, hogy az új Nemzeti Alaptanterv bevezetését a minisztérium halassza el 2021 szeptemberéig. Kéne idő a felkészülésre. Bejelentésük érzékenyen érint, mert az új NAT már nem tartalmazza a Mozgóképkultúra és médiaismeret elnevezésű tantárgyat. Médiatanárként szerepet vállaltam a meggyökereztetésében.

A honosítás Hartai László filmrendező érdeme. Rengeteget tett azért, hogy az általános iskolások és a gimnazisták megérthessék a nyilvánosság eszközrendszerét. De mert filmes, kézenfekvő, hogy a mozgóképkultúra felől közelítette meg a médiát. Hajdani filmkritikusként mindig elismertem a pedagógiai érdemeit, de a tantárgyat igyekeztem a többi médium irányába tágítani. Vagyis a sajtót, a rádiót és az internetet legalább annyira fontosnak tartottam, mint a mozifilmeket és a tévéműsorokat. E szakmai feszültségek azonban a kétezres évek második felére tartalmas vitákban csitultak el, egyenlítődtek ki. Hartai Laciék kiképeztek legalább ezer médiatanárt, mi ennél kevesebbet. Nem egyetemen, hanem főiskolán tanítottunk, amely az általános iskolák számára adott pedagógusokat.

E munkában élen járt az egri főiskola, de mi is igyekeztünk. A mi nemcsak munkahelyemet, a nyíregyházi főiskolát jelentette, hanem a Klubháló című diákportált is, amelynek munkatársai azokból a főiskolásokból kerültek ki, akiknek fölfigyelhettem az íráskészségére. (Nyíregyháza mellett Szombathelyen, Székesfehérvárott és Egerben is tanítottam.) Ők vettek részt a 120 órás tanfolyamokon, amelyeket 2006-ban a csillebérci táborban szerveztünk, 2008-ban a csillaghegyi Alfréd-panzióban és 2010-ben a Pallas Páholyban. Sajátos okunk volt a közreműködésre. A kétezres évek közepén a magyar felsőoktatás áttért a bolognai rendszerre, márpedig az egyszakos képzés csökkentette a végzősök elhelyezkedési lehetőségeit.

Ha az alapszak mellett kiképeztük őket a médiaismeret tanítására is, alkalmassá váltak arra, hogy az általános iskolákban kielégíthessék a médiatanár-hiányt. Néhány évig kellemes élménybeszámolókat kaptam tőlük a foglalkoztatásukról. Nem sokkal a második Orbán-kormány hatalomra jutása után azonban az oktatási államtitkárság az általános iskolákban megszüntette a médiaismereti tantárgyat. Innen már csak egy lépés, hogy a gimnazisták sem ismerhessék meg összefüggéseiben a nyilvánosság eszközrendszerét.      

7 komment

Médianapló - Tíz mondat a tökösről

2020. január 17. 14:45 - Zöldi László

Szeretném, ha egy kicsit tökösebbek lennénk. (Szanyi Tibor szocialista politikus az MSZP-ről, Magyar Nemzet, 2001. június 22.)

Tökösebbek vagyunk, mint sok-sok férfi ebben a pártban. (Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus, YouTube.com, 2012. május 3.)

Az egyik oldal túl tökös, a másik meg túlzottan töketlen. (Nagy Bandó András humorista,  országgyűlési képviselőjelölt, LMP.hu, 2014. január 17.)

Ambícióm abban van, hogy legyen egy tökös újság. (Gál J. Zoltán újságíró a Népszaváról, ATV, 2016. október 20.)

Én nem akarok tökös nő lenni. (Gyurkó Szilvia pszichológus, WMN.hu, 2016. november 16.)

Legyünk végre tökösek! (Érsek Zsolt hatvani szocialista politikus az MSZP-ről, 168 Óra, 2017. február 16.)

Bátornak tartom magam, sok esetben tökösnek is. (Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus, ATV, 2018. május 17.)

Egy tökösebb MSZP-t akarok. (Mesterházy Attila szocialista politikus, Hír TV, 2018. június 14.)

Demeter Márta tökös, kemény politikus. (Pörzse Sándor Jobbik-politikus, YouTube.com, 2018. november 28.)

Andy Vajna igazán tökös férfi volt. (Arnold Schwarzenegger filmsztár, Index.hu, 2019. január 30.)

4 komment

Médianapló - Mit keres Mengyi Roland a kecskeméti börtönben?

2020. január 17. 10:25 - Zöldi László

A miniszterelnök új fogalmat dobott be a köztudatba. Szerinte leleményes ügyvédek segítségével „börtönbiznisz” jött létre. Az uniós bíróság csakugyan megítélt tízmilliárd forintnyi kártérítést a lakhatási körülményeikre panaszkodó raboknak. Az üzleti vállalkozásnak azonban van egy államilag elfogadottabb ágazata is, erre Mengyi Roland esete hívta föl a figyelmet.

A Fidesz-politikus szociális nonprofit cégek uniós pályáztatásában működött közre, és a nyert pénzek mintegy felét visszakérte. Nyolc évnél kevesebbet kapott, és most pályázhatott arra, hogy a büntetést emberibb körülmények között tölthesse le. A diplomás, „fehérgalléros” bűnözők, akiket „csak” gazdasági stiklikért ítéltek el, enyhített körülmények között élhetnek. Például a kecskeméti börtönben, amelyről tegnap, egy rádióműsorban Gönczöl Katalin jogtudós, egykori ombudsman beszélt. Miközben hallgattam, felötlött egy emlék. A megyei bíróság épülete a főutcán található, félúton a KTE-pálya bejárata és a Cifra-palota között. A szomszédos házban laktam, az egyik osztálytársam pedig a bíróság épületében. Gyakran pingpongoztunk a díszteremben, és néha az ablakhoz álltunk, lestük a kertészkedő rabokat, Mengyi Roland elődeit.

A volt ombudsman elmondta, hogy nem zsúfolt cellában, hanem egyszemélyes szobában laknak, a berendezés célszerű és kulturált, még főzőcskézni is lehet. Az elítélt lebutított telefont is kaphat, és percenként száz forintért hívhatja a hozzátartozókat. Óránként kétezer forintért használhatja az edzőterem erőgépeit, és tanfolyamon csiszolhatja a nemzetközi érintkezés nyelvét. Mengyi Roland fiatal korában testépítéssel foglalkozott, majd a Legfelsőbb Bíróság elnöke mellé rendelt testőrként benősült egy befolyásos családba. Jogi diplomát szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, angolból pedig c-típusú vizsgát tett. A parlament kormánypárti képviselőcsoportjában elpuhultak azonban az izmai, és most jót tesz neki a testedzés.

A sors iróniája, hogy aki feltérképezte az üzelmeit, Kecskemét legismertebb újságírója. Mi volna, ha Mengyi Roland rendszeresen találkozna Rajnai Attilával, és írnának könyvet a Fidesz nagy hírre vergődött korrupciós botrányai közül az egyetlenről, amely jogerős ítélettel ért véget? Nem valószínű, hogy a társszerző részt vehetne a kötet hazai premierjén, de mire kedvezményesen szabadulna, továbbfejlesztett angoljával ellenőrizhetné az üzleti világkarrierre előkészítő külföldi kiadás fordítását.            

20 komment

Médianapló - Egy kilencven százalékos publicista

2020. január 16. 13:44 - Zöldi László

Tavaly fölfedeztem egy tehetséges közírót. Lendvai Péternek hívták, és a FüHü.hu-n adta közre a megnyilvánulásait. Véletlenül derült ki, hogy az álnév mögött Németh Péter, a Népszava nyugalmazott főszerkesztője rejtőzik, aki a mamája vezetéknevét használta. Majd amikor a FüHü.hu kiadója „elfelejtette” kifizetni az írásait, tovább lépett. A HírKlikk.hu-n ismét a saját nevén írja a cikkeit, és maradtam hűséges olvasója. Tegnapelőtt így fogalmazott közös szenvedélyünkről, a sajtóról: „A térfél 90 százalékát uralja a hatalom.” (2020.01.14.)

Újra felbukkant tehát egy ismerős szám. Például 2016. december 19-én ezt mondta Orbán Viktorról: „A magyar sajtó 90 százaléka az ő felügyelete alatt van.” A Simicska-féle Hír TV-ben fejtette ki az álláspontját. A Fidesz gazdasági háttérembere már összeveszett Orbánnal, és magával vitt néhány százalékot a kormány felügyelte nyilvánosságból. Amikor pedig a miniszterelnök készülni kezdett az országgyűlési választásra, és felvásároltatta a magyar sajtó jelentős részét, ezt Németh Péter aligha vette észre. Az érzelmeit változatlanul a begyakorolt kerek számmal fejezte ki: „A magyar sajtót, amelynek 90 százalékát immár a kormány uralja, a félelem lengi körül.” (Népszava, 2018.11.17.)

Néhány hét múlva mégis mintha elbizonytalanodott volna, mert szerinte „A média eme /jobboldali/ része nagyjából 90 százalékot tesz ki.” (Népszava, 2019.01.12.) Most pedig, egy évvel később ott tartunk, hogy nagyjából nélkül kötött ki annál a fránya 90 százaléknál, Holott közben tavaly, október 13-én megrendezték a helyhatósági választást, és Orbánék Budapesten, tíz megyei jogú városban és meglepően sok kisvárosban érzékeny veszteséget szenvedtek. Az ellenzéki politikusok 2,5 és 4 millió közé becsülik ama magyar állampolgárok számát, akik immár ellenzéki polgármesterek fennhatósága alatt élnek. Az új helyzet nyilvánosságra gyakorolt hatása nehezen számszerűsíthető, de értelmezhető. Az újdonsült polgármesterek átvették az önkormányzati sajtót, és annyi példányban jelentetik meg az ingyenes lapot, ahány postaláda van a városban.

A legutóbbi évtizedben nem volt ugyan felmérés, amely 90 százalékban rögzítette volna a nyilvánosságban érzékelhető kormányzati túlsúlyt, de tételezzük föl, hogy Németh Péter egy éve okkal indult ki ebből. Most a saját logikája alapján csak el kellett volna gondolkoznia azon, hogy a unos-untalan ismételgetett kerek számot érdemes volna néhány százalékkal csökkenteni.              

komment

Médianapló - Tíz mondat a betonról

2020. január 15. 11:24 - Zöldi László

Az ígéret olyan betonalap, amelyből ellopták a cementet. (Donát Róbert veszprémi tanár, Napló, 2002. február 19.) 

Az új alaptörvénnyel a kormány saját hatalmát betonozza be. (Bana Tibor Jobbik-politikus, Vas Népe, 2011. április 22.)

Be kell betonozni a rezsicsökkentést, hiszen ne gondoljuk, hogy a szocialisták nem emelnék az árakat, ha bármikor újra kormányra kerülnének. (Rogán Antal Fidesz-politikus, Magyar Hírlap, 2013. szeptember 28.)

Amíg a magyarok elsöprő többsége egyetért az idegenellenesség kormányzati irányvonalával, addig Orbánék be lesznek betonozva. (Vágó István DK-politikus, Facebook.com, 2016. augusztus 20.)

Az európai pénzeket kevésbé betonba, inkább a magyar emberek fejébe kellett volna önteni. (Szanyi Tibor szocialista politikus, Népszava, 2016. szeptember 10.)

Beton van, csak orvos nincs. (Simon András műsorvezető a kórházakról, ATV, 2019. február 20.)

A politikus legjobb barátja a beton. (Tüttő Kata szocialista politikus, ATV, 2019. május 29.)

A betonból árad a meleg és a benzin. (Orosz Anna Momentum-politikus, ATV, 2019. augusztus 30.)

A beton helyett a fákat választom. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Index.hu, 2019. november 5.)

A miniszterelnök szereti az elképzeléseit betonba önteni. (Pulai András szociológus, ATV, 2020. január 13.)

 

komment
süti beállítások módosítása