Arra ébredtem, hogy szól a rádió. Hajnali kettőkor a Kossuth hullámhosszán a rendszerváltásról beszélgettek. Egészen pontosan a műsorvezető rendszerváltoztatást emlegetett, az interjúalany pedig rendszerváltással válaszolt. Úgy rémlik, a közszolgálati rádióban a vendégek még használhatják a saját fogalmaikat, a műsorvezetők viszont már központilag kidolgozott protokollból dolgoznak.
Dokumentációm szerint a közéleti személyiségek 1989 óta 68-szor használták a rendszerváltás kifejezést. A rendszerváltozást 20-szor. A rendszerváltoztatást 5-ször, leginkább az utóbbi években, és kizárólag kormánypárti politikusok. A rendszerváltás valamiféle aktivitást feltételez. Orbán Viktor például gyakran mondta, hogy ő rendszerváltó politikus. A rendszerizé utáni első miniszterelnök, Antall József azonban még ellenzéki politikusként vétózta meg a kifejezést: „A váltás szót én inkább ruhaneműkkel kapcsolatban szoktam használni.” (Népszabadság, 1990.03.10.) A többi politikus maradt a rendszerváltásnál, mígnem az első Orbán-kormány országlása idején egy ellenzéki (szocialista) politikus, Gyurcsány Ferenc kijelentette: „A Fidesz rendszerváltás helyett rendszerváltozásról beszél, a fordulópontot 1989 helyett 1990-re helyezi.” (Népszabadság, 2001.10.13.)
Ha nemcsak külső erők hozták létre a vitatott szavakkal jelzett folyamatot, akkor a belső erők közül az MSZP azért helyezte 1989-be a rendszerizét, mert azt akarta sugallni, hogy az MSZMP reformerei álltak a folyamat élére. A Fidesz pedig azért ragaszkodott az 1990-hez, mert ’89-ben még nem volt a parlament tagja. Orbán Viktor kétségkívül használta a rendszerváltozást, amely inkább megállapítás, mint értékítélet. De épp úgy emlegette a rendszerváltást is. 1999-től, már miniszterelnökként néha beleszőtte mondandójába a rendszerváltozást, de csak 2006-től, ellenzéki politikusként kezdte mondogatni a rendszerváltoztatást. Következetesen csupán 2010 után, amikor ismét miniszterelnök lett.
E harmadik változatot úgy értelmezem, hogy amidőn az amerikai elnök és a szovjet pártvezető közreműködése elenyészett a rendszerváltást, -változást, -változtatást eredményező folyamatban, előtérbe került a belső erők aktivitása, élükön a Fidesszel. Belátom, hogy egy miniszterelnöknek gondoskodnia kell az irányszavakról, a számára kedvező értékítéletekről, újságíróként azonban kevesebb érdekem fűződik ahhoz, hogy többet hozzak ki harminc év előtti mozgásokból, mint amennyire akkoriban képesek voltunk.
Tíz mondat a rendszerváltásról
Magyarországon a rendszerváltás akkor következett be, amikor a rendszer már elviselhető volt. (Végh Antal író, Népszava, 1995. január 28.)
A rendszerváltás lehetőség, hogy négyévenként el lehet küldeni, aki nem vált be. (Dunai Tamás színész, Napló, 2001. április 21.)
Senki sem tudta, mi is az a rendszerváltás. Mindannyian akkor csináltunk először szocializmusból kapitalizmust. (Kádár Béla közgazdász, 168 Óra, 2003. szeptember 11.)
A rendszerváltozás elsősorban a nagyhatalmi erőviszonyok átalakulásának következménye volt. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Népszabadság, 2007. január 26.)
Ez a végleges rendszerváltozás. (Schmitt Pál köztársasági elnök az alaptörvényről, Magyar Rádió, 2011. április 26.)
Rendszerkorrekciót hajtottunk végre, ami felért a rendszerváltással. (Kövér László Fidesz-politikus, Vas Népe, 2013. december 5.)
2010-ben valójában rendszerváltás történt. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2014. február 16.)
Nem volt más célja, mint a második rendszerváltás, mert az elsőből kimaradt. (Petschnig Mária Zita közgazdász Orbán Viktorról, ATV, 2014. április 4.)
A rendszerváltás nem baloldali projekt. (Galló Béla politológus, Magyar Rádió, 2018. november 9.)
A magyar tudomány a rendszerváltás óta egyre kevesebb pénzt kap. (Maróth Miklós klasszika-filológus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, PestiSrácok.hu, 2019. december 28.)
