’56 megítélése a történészeké, nem pedig a jogászoké. (Kiss Gy. Csaba MDF-politikus, Pesti Hírlap, 1990. április 18.)

’56 ma annyiféle, ahányan megéltük. Csak akkor volt egységes, amikor történt. (Mécs Imre hajdani egyetemista, Színes Vasárnap, 1995. október 22.)

Ma bárki nevezheti magát 56-osnak, ha elég öreg hozzá. (Pintér Emil sajtólevelező, Magyar Hírlap, 2002. november 4.)

1956 legalább annyira baloldali, mint jobboldali. (Rogán Antal Fidesz-politikus, Népszava, 2005. október 24.)

Magyarország nemzetté vált 1956-ban. (Szakály Sándor történész, Zalai Hírlap, 2012. október 24.)

1956 nem torta. (Körmendy Zsuzsanna újságíró, Magyar Nemzet, 2016. november 5.)

Akkor mind Petőfik voltunk. (Tóth-Máté Miklós író, Hajdú Online, 2016. december 30.)

A legutolsó magyar forradalom 62 éve volt. A következőre nem biztos, hogy 62 évet kell várni. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Népszava, 2018. október 20.)

1956-ban még a gazemberek is hittek valamiben. (Puzsér Róbert publicista, Facebook.com, 2018. október 24.)

Ötvenhat pontosan annyi van, ahányan részt vettek benne. (Szele Tamás újságíró, FüHü.hu, 2019. május 12.)

Néhány napja, az aranydiploma átadási ünnepségén, beszélgetés közben mondta egyik évfolyamtársam, hogy én a Ránki-iskolából jöttem, ő meg a Barta-féléből. Mestereinkre, két debreceni professzorra utalt, a történész Ránki Györgyre és az irodalomtörténész Barta Jánosra. Megjegyzéséből éppenséggel kiérezhettem volna a világnézeti különbséget is, de inkább az elismerést hallottam ki, hogy mindkettőjüket iskolateremtőként tarthatjuk számon. A baráti mondat nem múlt el hatás nélkül, mert tegnap kimentem Ránki Tanár Úr sírjához. Amúgy is közeledik a halottak napja.

Sajtótörténészként vonzódom a színes újságok előtti korszakhoz, amelyet a fehér papírra nyomtatott fekete betűk harmóniája jellemez. Az egyik maga mellé kívánja, jól olvashatóvá varázsolja a másikat. A laposra csiszolódott, világos erezetű, szürkéből feketébe hajló színű kavicsot azonban nem a fehér, bár kissé már bézsesre színeződött márványalapra helyeztem, hanem a hatalmas, nyitott, kőből faragott könyvre, amely stílusosan jelképezi Ránki György mintegy harminckötetnyi életművét. Rajta a neve és két száma, az 1930 meg az 1988. Alig több mint 57 évet élt meg, és a 31 évesen átvett Kossuth-díj sem tette lehetővé, hogy a fővárosban katedrát kapjon.

Csaknem negyedszázadig bumlizott Debrecenbe, ez volt a mi szerencsénk. Kisvárosi gimnáziumokból érkeztünk az egyetemre, és a nemzetközi hírű történész személyében szemléletformáló professzorral találkoztunk. Ötödéves koromban még státuszt is adott munkahelyén, az MTA történettudományi intézetében, később pedig, immár szerkesztőként haláláig gondoztam az újságba szánt esszéit. Összejött belőlük vagy két kötetre való. Közös kalandjainkat, például az egyik cikkéből kerekedett botrány tanulságos történetét egyszer majd megírom, most inkább a temetőbeli kőkönyv foglalkoztat. Nincs ugyanis benne könyvjelző.

Úgy látszik, a kőfaragók tisztában vannak azzal, hogy a bronzból készült kutyanyelvre, olvasójelre, slejfnire vadásznak a fémgyűjtésre szakosodott, lángvágóval fölszerelkezett vállalkozók. De nincs idő a büntetőjogi elmélkedésre sem, mert hirtelen beugrik, hogy unokáim közül a 13 éves még falja a könyveket, a 8 éves azonban már nem a lexikonokat emeli le a házi könyvtár polcáról. A szócikket nézi meg a Wikipédiában. Ha majd úgy alakul, vajon mit rendelnek a kőfaragótól? Tabletet vagy okostelefont? Vajon lehet-e digitális eszközökre életművet alapozni?

Tíz mondat a könyvről

A könyv régen a legjobb barát volt, ma a legdrágább barátnő. (Kvári Sinkó Zoltán humorista, Napló, 1995. június 7.)

Könyvek helyett pénzt olvasnak. (Szakonyi Károly író, Magyar Rádió, 1997. október 1.) 

A könyvek hallgatnak, csupán a szerzők zajongnak néha. (Végh Alpár Sándor író, Magyar Nemzet, 2007. június 23.)

A számítógépnek nincs illata, mint a könyvnek, az egérrel nem lehet lapozni. (Szacsvay László színész, Magyar Nemzet, 2010. október 2.)

Egy könyvet nem kinyomtatni kunszt, hanem eladni. (Dési Péter könyvkiadó, Vasárnapi Hírek, 2014. április 27.)

Politikai indíttatásból könyvet égetni ugyanolyan reménytelen, mint könyvet nyomtatni. (Bagossy László rendező, 168 Óra, 2018. november 8.)

A könyvhéten sokan böngésznek, de kevesen vesznek. (Köves József könyvkiadó, Facebook.com, 2019. június 16.)

Ahol a könyvespolc érintkezik a szántófölddel, ott válik ketté az ország. (Sándor Erzsi író, Facebook.com, 2019. október 15.)

Nagy ellenfelünk az internet - de nem ellenségünk. (Kocsis András Sándor könyvkiadó, ATV, 2020. január 9.)

Az internet a világ legnagyobb könyvtárává nőtte ki magát. (Vince Mátyás újságíró, Zugló TV, 2020. december 3.)

Állítólag 3,6-en olvasnak egy újságot. Csakhogy a papírra nyomtatott újság csillaga leáldozóban van, és ami utána jött, az magányos időtöltés. Nem szokás a számítógép előtt ülő háta mögött áthajolni, és a monitorról (vagy a mobiltelefon képernyőjéről) betűzni a híreket, véleményeket. A házunkban mégis érvényes az a fránya 3,6.

Reggelenként felhozom a postaládából a Népszavát. Átrágom magam rajta, majd leviszem a negyedik emeleti mérnökhöz, és kétrét hajtva az ajtó elé szerelt rácsok közé húzom. Onnan vándorol az első emeletre, a másik mérnökhöz. Tőle pedig a másik lépcsőházban lakó özvegyasszonyhoz. A száz lakásban körülbelül kétszázan élünk, és négyen olvassuk az egyetlen ellenzéki napilapot. Téved azonban, aki kizárólag ebből az arányból indul ki.

Az 1873 óta működő újságból 17-18 ezer példány kél el, ami ugyebár 65 ezer olvasót jelent. Az online változatot pedig naponta 47-48 ezren kísérik figyelemmel. S mert a karantén digitalizálta a koros törzsolvasókat is, a patinás újság olvasottsága úgy fele-fele arányban oszlik meg mintegy 100 ezer ember között. Ha tehát a Népszavát el kéne helyezni a nyilvánosságban, akkor érdemes olyan emberre bízni, aki ügyesen és előre látóan szervezi az offline és az online közti átmenetet. Bizonyára ezzel magyarázható, hogy e munkát a fiatalítás jegyében a 70 éves Friss Róbert helyett a 71 éves Németh Péterre bízták a tulajdonosok.

Igen ám, de a váltás az ellenzéki előválasztás utáni napon ment végbe. Márpedig ha így időzítették, akkor nem árt figyelembe venni a hat és fél ellenzéki párt, sőt talán a párton kívüli miniszterelnök-jelölt szempontjait is. Vagy lehetséges, hogy a hat ellenzéki párt vezetői kész tények elé akarták állítani a Pálinkás József-féle feledikhez közeledő Márki-Zay Pétert? Találgatás helyett barátkozzunk inkább a gondolattal, hogy a politikusok ilyenkor szoktak főszerkesztőt cserélni: a belső kampány után és fél évvel az országgyűlési választás előtt.

A négyéves száműzetésből visszatért régi-új főszerkesztő, az örökifjú Németh Péter szellemes, ütős mondataiból nem sikerült legalább tízet összegyűjteni. Egyike azonban azoknak, akik sportújságíróként megszokták, hogy utaztatják őket az egyesületek. Elődje viszont olyan szerkesztőségből érkezett néhány éve, ahol tiltották a munkatársaknak, hogy beüljenek az egyesületek buszába vagy repülőjébe. Szemlélete kirajzolódik a bejegyzésem utáni összeállításból, talán ez a titka leváltásának is.

Tíz mondat Friss Róberttől

Orbán Viktor a köztársaság királya. (Népszabadság, 2010. augusztus 12.)

Az MSZP inkább politikai klub, mint párt. (Népszabadság, 2010. november 16.)

/Az Orbán-kormányról/ Hatalomra méltatlan hatalom. (Népszava, 2014. július 21.)

Az erősödő Fidesz-államban az ellenzék demokráciát mímel. (Népszava, 2014. augusztus 9.)

A DK elkezdte felzabálni az MSZP-t. (Népszava, 2017. november 29.)

Az ellenzéki pártokban nem messiásokra, hanem szervezetekre volna szükség. (Népszava, 2018. október 10.)

Ami elég a Kossuth téren, kevés az országban. (Népszava, 2019. január 28.)

A baloldal képtelen a társadalmi elégedetlenséget politikai keretbe emelni. (Népszava, 2020. október 22.)

A firkászok itt mellékszereplő ordító egerek. (Népszava, 2021. április 14.)

Ma széles körű elégedetlenség van, de nincs forradalmi helyzet. (Népszava, 2021. október 5.)

Nem vagyok divatfotós, a nem létező teniszlabdát mégis visszadobom a parkban bolondozó fiataloknak. A tegnapelőtti bejegyzésemhez ugyanis hozzászólt Domokos Lajos, és a Demokratikus Koalíció előválasztási szerepléséről az jutott eszébe, hogy mint Antonioni kultuszfilmjében „addig nagyítjuk a képet, míg szétesik, és semmi nem látszik belőle”.

Az elmélkedésre az adott alkalmat, hogy azt firtattam: ha az alapító Gyurcsány Ferenc idén februárban 1 millió szavazót tulajdonított a pártjának, akkor most, fél évvel később az előválasztáson a DK miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára miért kapott „csak” 283677 voksot? E kérdés emlékeztette újságíró kollégámat a Nagyítás című filmre, amelyben a főszereplő nagyítás közben fedezett föl egy gyilkosságot, amelyet azonban senki nem akart elhinni neki. Végül odáig jutott az önmarcangolásban, hogy a képzeletben teniszező fiataloknak visszadobta a nem is létező labdát.

Dobrev Klára a bejegyzésem utáni összeállításba még ama mondattal került be, hogy „határ a csillagos ég”. Becsületére válik, hogy rokonszenves visszafogottsággal nem vette át a pártelnök milliós sugallatát, csupán egy közismert metaforával fejezte ki a vágyálmát. Csakhogy az előválasztást követő napon az ATV-s műsorvezető rákérdezett a vereséggel felérő számra, és már azt találta mondani, hogy „közel” milliós szavazótábora van a DK-nak. Tegnap este Vágó István ugyanezt a mondatot ismételte meg az ATV-ben, csak éppen a „közel” helyett „majdnem” 1 millió csúszott ki a száján. Vajon mivel magyarázható a pártelnök, a miniszterelnök-jelölt és az elnökségi tag közösen hangoztatott milliója?

Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy egy közvélemény-kutatásból ered. A Demokratikus Koalíció tizenvalahány százalékot ért el egy ezres mintán, ami a körülbelül 8 millió választásra jogosult állampolgár esetében közelíthető a millióhoz. Jól hangzik, de ha az előválasztás ennek csupán a harmadrészét produkálta, már aligha érdemes ismételgetni. Mert akkor nemcsak nagyításnak, nagyotmondásnak, nagyzolásnak nevezhető, hanem könnyen leleplezhető túlbecslésnek is. Márpedig egy szocialista politikus, Kovács László örökbecsű mondásával élve nem közvélemény-kutatást kéne nyerni, hanem választást.

Tíz mondat a Demokratikus Koalícióról

Az új párt sokaké lesz. Azt remélem, hogy 2014-re milliónál is több szavazóé. (Gyurcsány Ferenc, Vasárnapi Hírek, 2011. október 22.)

250-300 ezer ember probléma nélkül képes választani a Demokratikus Koalíciót. (Molnár Csaba, YouTube.com, 2012. március 1.)

150 ezer látogatót mérnek, szerintünk viszont 3-400 ezer szimpatizánsunk van. (Gyurcsány Ferenc, Népszava, 2013. szeptember 13.)

Mögöttem van pár százezer ember, akik hiányoznak a közösből. (Gyurcsány Ferenc, InfoRádió, 2013. október 30.)

A DK-nak van 10 ezer tagja és 500 ezer támogatója. (Vadai Ágnes, ATV, 2017. április 25.)

Egy nagy üveg kólában merek fogadni, hogy 2018-ban két számjegyű eredményt érünk majd el. (Gyurcsány Ferenc, Zoom.hu, 2017. július 21.)

Amit gondolok erről a világról, az 700 ezer embernek fontos. (Gyurcsány Ferenc, Hír TV, 2018. március 17.) /Szerkesztői megjegyzés: Ehhez képest a DK három hét múlva, az április 8-án megrendezett országgyűlési választáson 308.836 szavazatot kapott. Ez 5,37 százalékra volt elég, és a Demokratikus Koalíció éppen csak átcsusszant az ötszázalékos parlamenti küszöbön./

1 millió szavazónk van. (Gyurcsány Ferenc, ATV, 2021. február 13.)

Közel 1 millió szavazója van a DK-nak. (Dobrev Klára, ATV, 2021. október 18.)

Majdnem 1 millió szavazója van a DK-nak. (Vágó István, ATV, 2021. október 19.)

A véletlen úgy hozta, hogy ugyanabban a keretben jelentünk meg. Ma reggel azt vettem észre, hogy az Index fogyókúrára fogott közéleti rovatában kettőnk bejegyzése látott napvilágot. A másik Korbely György, aki figyelemre méltó portrét rajzolt Márki-Zay Péterről. Azt írta róla, hogy „Végre valaki, akinek története van.” Neki, a szerzőnek is van története.

A magyar sajtó egyik digitális úttörője. Még a múlt század kilencvenes éveiben indult, és számítástechnikai felkészültségéből telt arra, hogy ne kelljen külalakot kölcsönöznie a Facebooktól vagy a Blog.hu-tól. Maga tervezte az Alföldi blogot, és rendre elgondolkoztató bejegyzésekkel vétette észre magát. Egy időben a Békés Megyei Hírlap online szerkesztőségében is dolgozott, majd számomra ismeretlen okból visszahúzódott orosházi otthonába, és íráskészségét bloggerként kamatoztatta.

S mert szűkebb pátriájában van magyarországi lakcíme is, jelenlegi munkahelyéről, a Németország legdélnyugatibb csücskében, a svájci és francia határ közelében fekvő Hausen im Wiesentalból fejti ki, hogy miként szavazott. Egyike ama néhány határainkon túl élő magyar bloggernek, akire azért érdemes odafigyelni, mert velünk ellentétben a fáktól is látja az erdőt. Nem él oly régóta külföldön, hogy feledné az itthoni összefüggéseket, ráadásul tágítja nézőpontját, hogy kívülről látva bennünket nem vész el azokban a fránya részletekben.

Az előválasztás győztesében például nemcsak a hódmezővásárhelyi polgármestert látja, hanem a gyulai gyökérzetűt is. Jólesően veszi tudomásul, hogy végre „az ellenzéknek is megvan a maga szegénylegény-sztorija”. Úgy véli, hogy a választási szövetségbe tömörült politikai csoportosulások immár közös miniszterelnök-jelöltje „fityiszt mutat a hazai politikai osztálynak”. S azt sem rejti véka alá, hogy szerinte „Az óbaloldal számára keserű volt ez az előválasztási pirula.”

Ha rajtam múlna, máshová helyezném a hangsúlyokat, bejegyzését azonban lokálpatrióta megállapításokkal hitelesíti. Ezzel magyarázható, hogy közelítésmódja továbbgondolásra késztet. Ugyanez ritkábban mondható el a nála szárazabban fogalmazó és a regionális körülményeket kevésbé ismerő fővárosi értelmezőkről. Vannak azért néhányan, akiknek a jellemzéséből hasonlóképpen hiteles kép kerekedik Márki-Zay Péterről. Íme.

Tíz mondat Márki-Zay Péterről

Egy szabadpiaci fundamentalista. (Tanács István újságíró, Facebook.com, 2021. október 11.)

Márki-Zay: Orbán-rendszer Orbán nélkül. (Antal Attila politológus, ATV, 2021. október 12.)

Az ellenzék buldózere. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, Index.hu, 2021. október 13.)

Tetszik benne, hogy nincs megcsinálva. (Röhrig Géza költő, Facebook.com, 2021. október 13.)

Még nem dőlt el, hogy jelenség vagy tényező lesz-e a magyar politikában. (Pulai András szociológus, ATV, 2021. október 14.)

A magyar ellenzék meghatározó szereplője. (Plankó Gergő újságíró, 444.hu, 2021. október 17.)

Márki-Zay Péter egy időzített bomba. (Nagy Attila Tibor politológus, ATV, 2021. október 18.)

Nem annak ellenére nyert, hogy nem állt párt mögötte, hanem részben éppen azért. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Facebook.com, 2021. október 18.)

Még a baloldali tábor felében is népszerűtlen Gyurcsány-jelenségtől ő tudta a legnagyobb távolságot tartani. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, Index.hu, 2021. október 18.)

Ami eddig Lázár János problémája volt, az most már Orbán Viktoré. (Török Gábor politológus, Index.hu, 2021. október 18.)

A címbéli zárójel a nyilvánvaló véletlennel magyarázható, hogy a Demokratikus Koalíció rövidítése azonos Dobrev Klára nevének kezdőbetűivel. Néhány órával az ellenzéki előválasztás után persze nem könnyű eldönteni, vajon a DK sínylette-é meg Dobrev Klára nehezen indokolható derűlátását, vagy DK a Demokratikus Koalíció túlértékelt kampányát.

Dobrev Klára néhány napja, október 14-én az ATV stúdiójában kifejtette: „Ez az ország baloldali politikára, egy baloldali politikusra vágyik.” Ma már tudjuk, hogy e megállapítást kétségessé teszik az előválasztás tényei. Még az sem egyértelmű, hogy az egész ország vajon az újdonsült ellenzéki miniszterelnök-jelöltre, a magát hangsúlyozottan jobboldalinak tartó Márki-Zay Péterre vágyik-e. Egyelőre csupán azt tudjuk, hogy a hódmezővásárhelyi polgármestert 371560 szavazatot kapott, a DK szorgalmasan kampányoló jelöltjének pedig 283677 jutott.

Nem az ország voksolt ugyanis az előválasztás második fordulójában, hanem azok, akik névvel, lakcímmel és személyi számmal vállalták önmagukat. Ellenzéki előválasztásnak siker volt a 655237 szavazat, csakhogy hazánkban körülbelül 8 milliónyian jogosultak arra, hogy jövő tavasszal voksoljanak. Vajon miből táplálkozott Dobrev Klára optimizmusa, mennyit ér a 283 ezer szavazata? Derűlátását arra alapozta, hogy szorgalmasan járta végig az országot, és mindenhol tömegek fogadták. Valószínűleg nemcsak nekem tűnt föl, hogy az alkalmanként néhány száz érdeklődő többsége az idősebb korosztályhoz tartozott. Ez a DK (és DK) törzsközönsége.

Nincsenek kevesen, a legerősebb ellenzéki pártot alkotják, és a rajongásig fegyelmezettek. Ahhoz azonban nem elég számosak, hogy eldöntsék az előválasztás sorsát. Ha nem lett volna nyár, majd kora ősz, ráadásul nem közeledett volna a koronavírus-járvány negyedik hulláma, akkor azt mondhatták volna, hogy DK kampányrendezvényein még a csilláron is lógtak. Kevesen emlékeznek rá, de 2018 tavaszán ez a mondat volt a tudósítások leggyakrabban ismételgetett eleme. Akkoriban nyilatkozta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció alapítója, hogy „Amit gondolok erről a világról, az 700 ezer embernek fontos.”

Ehhez képest a DK három hét múlva, az április 8-án megrendezett országgyűlési választáson 308.836 szavazatot kapott. Ez 5,37 százalékra volt elég, és a Demokratikus Koalíció éppen csak átcsusszant az ötszázalékos parlamenti küszöbön. Idén februárban a pártelnök 1 millió szavazóról beszélt. Ehhez képest a minapi előválasztáson a miniszterelnök-jelöltje 283677 voksot kapott.

Tíz mondat a Demokratikus Koalícióról

Az új párt sokaké lesz. Azt remélem, hogy 2014-re milliónál is több szavazóé. (Gyurcsány Ferenc, Vasárnapi Hírek, 2011. október 22.)

250-300 ezer ember probléma nélkül képes választani a Demokratikus Koalíciót. (Molnár Csaba, YouTube.com, 2012. március 1.)

Nagyjából 150-200 ezer szavazója van a Demokratikus Koalíciónak. (Gyurcsány Ferenc, InfoRádió, 2012. szeptember 18.)

150 ezer látogatót mérnek, szerintünk viszont 3-400 ezer szimpatizánsunk van. (Gyurcsány Ferenc, Népszava, 2013. szeptember 13.)

Mögöttem van pár százezer ember, akik hiányoznak a közösből. (Gyurcsány Ferenc, InfoRádió, 2013. október 30.)

A DK-nak van 10 ezer tagja és 500 ezer támogatója. (Vadai Ágnes, ATV, 2017. április 25.)

Egy nagy üveg kólában merek fogadni, hogy 2018-ban két számjegyű eredményt érünk majd el. (Gyurcsány Ferenc, Zoom.hu, 2017. július 21.)

Amit gondolok erről a világról, az 700 ezer embernek fontos. (Gyurcsány Ferenc, Hír TV, 2018. március 17.)

1 millió szavazónk van. (Gyurcsány Ferenc, ATV, 2021. február 13.)

Természetesen a határ a csillagos ég. (Dobrev Klára, Alfahír.hu, 2021. augusztus 6.)

A legutóbbi napokban Orbán Viktor erősködött, Medgyessy Péter dobrevezett, Dobrev Klára vágyakozott, Márki-Zay Péter imádkozott, Vona Gábor betűzött, Hosszú Katinka pedig ismét úszott. Lefülelt mondatok.

Rohad a televény, amelyet az akarnok hozott létre. (Rab László újságíró az Orbán-rendszerről, VárosiKurír.hu, október 10.)

Egy pártelnök már ráment a dologra. (Somogyi Zoltán szociológus az előválasztásról és Fekete-Győr Andrásról, ATV, október 11.)

Már volt korszakuk. (Haraszti Miklós liberális médiapolitikus a Gyurcsány-házaspárról, 444.hu, október 11,)

Nem azonosítom őt teljesen a Gyurcsánnyal. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök Dobrev Kláráról, Blikk.hu, október 11.)

A Fidesz azért tud gyurcsányozni, mert az ellenzék is gyurcsányozik. (Barna Zsuzsa újságíró, NyugatiFény.hu október 12.)

Márki-Zay Péter, a kis magyar Trump. (Czeglédy Csaba szombathelyi DK-politikus, Nyugat.hu, október 12.)

Márki-Zay: Orbán-rendszer Orbán nélkül. (Antal Attila politológus, ATV, október 12.)

Úgy tűnik, hogy a változás szekere már megfeneklett. (Marik Sándor újságíró az ellenzéki pártok együttműködéséről, Facebook.com, október 12.)

A hatalom az árulást szereti, nem az árulót. (Dávid Ferenc DK-politikus, HírKlikk.hu, október 13.)

Ez az ország baloldali politikára, egy baloldali politikusra vágyik. (Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje, ATV, október 14.)

A kétségek ma jóval nagyobbak, mint a bizonyosságok. (Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász az előválasztásról, 168 Óra, október 14.)

Kövér László nem jogforrás - de ha megszólal, sok paragrafus megütheti a bokáját. (Bodnár Lajos újságíró, Népszava, október 14.)

Csúszott a víz a kezeim között. (Hosszú Katinka olimpiai bajnok úszó az újrakezdésről, Nemzeti Sport Online, október 14.)

Nyugat-Európában abból indulnak ki, hogy az erős vezetőből akár baj is lehet. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, október 15.)

Egyre többen vannak, akik nem akarnak választani az Orbán-klán és az Apró-klán között. (Puzsér Róbert publicista, HírKlikk.hu, október 15.)

Fogadja el minden kormány, hogy az én pénzem nálam van a legjobb helyen. (Seres László újságíró, Azonnali.hu, október 15.)

Az MSZP csütörtökön úgy határozott, hogy a nevéből elhagyja az S betűt. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, Index.hu, október 15.)

MSZP-MZP, DK-DK. (Pápai Gábor karikaturista, Facebook.com, október 16.)

Az első forduló kipurgálta a vállalhatatlan jelölteket. (Nagy B. György újságíró az előválasztásról, Népszava, október 16.)

A bemelegítés sokkal nagyobbat szólt, mint bárki számított volna rá. (Plankó Gergő újságíró az előválasztásról, 444.hu, október 17.)

Ellenzéket váltottunk. (Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ATV, október 17.)

Jakab Péter egy zsák krumplit helyezett el a miniszterelnök üresen hagyott parlamenti székében. Jelezte, hogy tavaly ősszel szűkebb pátriájában, Borsodban egy kormánypárti honatya halála miatt megüresedett körzetben a Fidesz tízkilós adagokkal nyerte meg az időközi választást. Akkor nevezték el az előszeretettel fészbukozó Jobbik-politikust gasztrobloggernek a kormánypári sajtóban. A minősítés annyiban pontosítható, hogy Jakab csak a második gasztroblogger.

Az első Kádár János volt. Ezt a mondást tulajdonítják neki: „A krumplileves legyen krumplileves!” Igen ám, csakhogy nem ezt mondta. Az MSZMP XII. kongresszusán, 1980. március 24. és 27. között imigyen beszélt: „Amikor azt kérdezik, mit szeretek enni, mondom: én azt szeretem, ami az, ahogyan hívják. Ha krumplilevesnek hívják, akkor az.” Arra utalt, hogy ha valakit kineveznek valaminek, viselkedjen úgy, mintha az is volna: „Mindenki töltse be azt a funkciót, amit elvárnak tőle.” Egyébként tévedés, hogy szerette a krumplilevest. A balatonaligai pártüdülő nyugalmazott szobalánya elmesélte egy újságírónak, hogy a Kádár-házaspár legszívesebben paprikás krumplit rendelt ecetes uborkával.

A középkori oligarchák Amerikából behozott ínyencsége a XIX. században lett nálunk népétel, a szegénység, az egyhangú koszt kifejeződése. Nevezték burgonyának, csicsókának, kolompérnak, krumpedlinek, krumplinak, pityókának, sőt svábtöknek is. Aligha véletlen, hogy a rendszerváltás után először Deutsch Tamás vette a szájára. Érdekes azonban, hogy a legismertebb politikusok, például Horn Gyula, Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc kerülték a kifejezést, nehogy Kádárral hasonlítsák össze őket. Ebbéli sorsukat így se kerülhették el, a krumplit azonban kétségkívül Jakab Péter hozta vissza a politikai divatba.

Bár volt egy kitérő, idén nyáron, amidőn két politikai elemző úgy dobálta egymásnak a forró krumplit, mint a lehallgatási botrányban kormánypárti politikusok a felelősséget. Jómagam is belekeveredtem a krumplizásba. A Jobbik-politikus ugyanis a borsodi tapasztalatok alapján megjegyezte, hogy a krumpli valutának számít a választási küzdelemben. Innen már csak egy lépés volt, hogy valaki kapcsolatot teremtsen közte és a nálunk olyannyira hiányzó euró között. A félezer éves európai kör bezárult, az előkelőségek hajdani eledelét manapság ismét ínyencek fogyasztják.    

Tíz mondat a krumpliról

Azt is megértük, hogy a narancs olcsóbb, mint a krumpli. (Deutsch Tamás Fidesz-politikus, Új Magyarország, 1995. április 1.)

Egyik nap rólam szólnak a hírek, másnap már abba az újságba pucoljuk a krumplit. (Stahl Judit tévés műsorvezető, Délmagyarország, 2001. december 24.)

A krumpli fideszes valuta. (Jakab Péter Jobbik-politikus, ATV, 2020. október 13.)

Magyarországon megbukott a krumplikrácia. (Illés Gergő újságíró, Azonnali.hu, 2020. október 19.)

A krumpli a szavazatvásárlás alapegysége is. (Lakner Zoltán szociológus, Szeged.hu, 2020. október 22.)

Krumplikirályságban élünk. (Szilágyi György Jobbik-politikus, ATV, 2020. október 26.)

Mi lesz, ha 2022-ben rossz lesz a krumplitermés? (Lendvai Ildikó szocialista politikus az országgyűlési választásról, Facebook.com, 2020. november 11.)

A kormány tagjai forró krumpliként dobálják egymás közt a felelősséget. (Ceglédi Zoltán politológus a lehallgatási botrányról, Azonnali.hu, 2021. július 28.)

Pegasus-ügyben mint a forró krumplit dobálják el maguktól a felelősséget a kormánypárti politikusok. (Somogyi Zoltán szociológus, HírKlikk.hu, 2021. augusztus 5.)

Minek nekünk euró? Van már valutánk, a krumpli. (Zöldi László újságíró, Facebook.com, 2021. október 13.)

Egy bejegyzés erejéig visszatérek a miniszterelnök tegnapi interjújához. Ezek a reggeli beszélgetések a tudatosság és az ösztönösség ötvözetei, és az a benyomásom, hogy országunk első embere jobb a felkészülésben, mint a rögtönzésben. Például azt találta mondani Merkel kancellár uniós politikájáról, hogy a németek igyekeznek kisajátítani maguknak Európát, és ettől a felfogástól „A magyar életösztön olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.” (Magyar Rádió, 2021.10.15.)

Ezt így szokták mondani, ha valamit népiesen szeretnének nyomatékosítani. Figyelmeztetett azonban bennünket egy újságíró, hogy „Száz emberből 99-nek fogalma sincs arról, milyen történet szülte a ’Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.’ közmondást.” (Népszabadság, 2014.03.28.) Az újságot nem ezért szüntették meg két és fél év múlva, de az kétségtelen, hogy Orbán Viktor pontatlanul használta a közkeletű eszmefuttatást. S mert az eredeti jelentéssel elég régóta tisztában vagyok, nem is olyan rossz a helyzet, mint ahogy azt Ungár Tamás kolléga feltételezte. Ha szakmánkból, az újságírásból már kettőnknek van fogalma a közmondásról, akkor „csak” 98-an hajlamosak összetéveszteni Makó városát Makó vitézzel.

A közmondás ugyanis arra vezethető vissza, hogy a pápa keresztes hadjáratot hirdetett a Szentföld visszafoglalására. Csakhogy III. Béla magyar király ágynak esett, ezért megeskette a kisebbik fiát, András herceget, hogy ha trónra kerül, helyette is hadat visel a „hitetlen” muzulmánok (szaracénok, pogányok) ellen. II. András (Endre) két évtizeddel később, 1217-ben indult harcba. Egyik vitéze, Makó a Velencében bérelt hajó fedélzetén iszogatott, és miközben hullámzott alatta az Adriai tenger, hamar be is rúgott. Arra ocsúdott fel, hogy a parton város suhan el, és a templomok tornyán kereszt díszeleg. Bódultságában azt hitte, hogy megérkezett Jeruzsálembe, holott csupán a dalmáciai Spalato (a mai Split) tornyait látta.

 A közmondás eredeti jelentése kétségkívül kapcsolatba hozható a magyar életösztönnel, ha nem is éppen úgy, ahogy a miniszterelnök tegnap értelmezte. Nincs persze egyedül, a magyar politikusok és újságírók közül tucatjával idézhetném azokat, akik rosszul használták a közismert metaforát. Noha már az első szakirodalom, Ballagi Mór Magyar példabeszédek, közmondások és szójárások gyűjteménye című könyve is figyelemre méltó raggal utal arra, hogy nem a tegnap reggeli értelmezés felel meg a történelmi valóságnak.

Egyébként Makó városa légvonalban 2043 kilométernyire van Jeruzsálemtől.

Néhány pontos mondat

Annyira van, mint Makó Jeruzsálemben. (Ballagi Mór nyelvész, 1850, Szarvas)

Talán még szegény Makó vitéz is közelebb jutott Jeruzsálemhez, mint Gyurcsány a baloldal szellemiségéhez. (Fricz Tamás politológus, Napi Gazdaság, 2015. augusztus 12.)

Az árverés olyan messze áll tőlünk, mint Makó lovag Jeruzsálemtől. (Torgyán József volt kisgazda politikus az állami földek licitjéről, Magyar Nemzet, 2016. április 23.)

Olyan messze vagyunk ettől, mint Makó kapitány Jeruzsálemtől. (Komlódi Gábor ügyvéd, ATV, 2019. december 3.)

Ahogy a mai magyar pártkocsmát elnézem, Makó vezér közelebb volt Jeruzsálemhez, mint a mi pártjaink a demokratikus minimumhoz. (Kaltenbach Jenő volt ombudsman, Újnépszabadság.com, 2020. augusztus 6.)    

Tíz mondat Dobrev Kláráról

Nagyon helyes asszony. (Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége, Reggel.hu, 2005. június 20.)

Dobrev Klárának sikerült az, ami Orbán Viktornak nem: eltüntette a közéletből Gyurcsány Ferencet. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Facebook.com, 2019. május 27.)

Egy Gyurcsányból két Gyurcsány lett. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2019. szeptember 29.)

Dobrev Klára hátránya, hogy nem lehet Gyurcsány helyett, hanem csak mellette. (Pető Iván volt SZDSZ-politikus, 24.hu, 2020. május 3.)

Csak hát örökké Gyurcsánynénak fogják hívni. (Bojár Gábor üzletember, Magyar Hang, 2021. március 19.)

Dobrev Klára ellen szól, hogy a férjének a felesége. (Bencsik András újságíró, Demokrata.hu, 2021. április 3.)

A nők lehetnek áprilisban a mérleg nyelve, márpedig őket minden korábbinál nagyobb számban viheti el a szavazófülkékbe Dobrev Klára. (Bruck András író, Facebook.com, 2021. október 6.)

Élőben sokkal jobb, mint képernyőn. (Dömsödi Gábor újságíró, ATV, 2021. október 8.)

Nem azonosítom őt teljesen a Gyurcsánnyal. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Blikk.hu, 2021. október 11.)

Dobrev Klára ismét bebizonyította, hogy ő nem Gyurcsányné, hanem Dobrev Klára. (Asperján György író, Facebook.com, 2021. október 13.)

Tíz mondat Márki-Zay Péterről

Orbán Viktor kihívója ül a vásárhelyi városházán. (Lázár János Fidesz-politikus, Vásárhely24.hu, 2018. december 29.)

Hódmezővásárhelynek a szó klasszikus értelmében nincs is polgármestere, csak egy önjelölt miniszterelnök-jelöltje. (Lázár János Fidesz-politikus, Magyar Nemzet Online, 2020. október 8.)

Úgy érzem, hogy ezt Péter nálam sokkal jobban akarja. (Karácsony Gergely, a Párbeszéd-MSZP-LMP volt miniszterelnök-jelöltje, ATV, 2021. október 8.)

Egy szabadpiaci fundamentalista. (Tanács István újságíró, Facebook.com, 2021. október 11.)

Ezt a tisztességes versengést a második forduló kezdetére Márki-Zay Péter alig néhány nap alatt egy Trump típusú élet-halál harccá változtatta. (Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje, 24.hu, 2021. október 12.)

Márki-Zay Péter, a kis magyar Trump. (Czeglédy Csaba szombathelyi DK-politikus, Nyugat.hu, 2021. október 12.)

Márki-Zay: Orbán-rendszer Orbán nélkül. (Antal Attila politológus, ATV, 2021. október 12.)

Tetszik benne, hogy nincs megcsinálva. (Röhrig Géza költő, Facebook.com, 2021. október 13.)

Márki-Zaynak úgy kell a parlamenti háttér, mint egy falat kenyér. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, Index.hu, 2021. október 14.)

Még nem dőlt el, hogy Márki-Zay Péter jelenség vagy tényező lesz-e a magyar politikában. (Pulai András szociológus, ATV, 2021. október 14.)