A Budapesten állomásozó Amerikai Katonai Misszió parancsnoka, George Kovach alezredes magyarul beszélt a segédtisztjével. George Gerbner hadnagyot utasította, hogy fogadja helyette Komáromban az újabb fogolyszállítmányt. A magyar kormány 390 háborús bűnöst kért ki, márpedig a hetenként egyszer érkező és 18 ülőhelyes géppel nem lehetett annyi embert a mátyásföldi repülőtérre szállítani.

Az 1945. november 20-án, kedden reggel útnak indított teherautók 165 utasa között volt Hóman Bálint történész is. Az egykori miniszter határozott arról 1937 őszén, hogy mi legyen az egyetemekre jelentkező diákokkal. A 26 éves Gerbner hadnagy a listán fölfedezte annak a nevét, aki döntött a sorsáról. Vajon mi zajlott a lelkében? A korabeli újságok szerint Gerbner György jelentkezését kétszer is „visszadobták”. George Gerbner, a világhírű médiatudós munkásságával foglalkozó ausztrál kutató, Dr. Berndt Janse van Rensburg viszont azt írta egy 2021-es szócikkben, hogy Gerbner „1938-ban a budapesti egyetemen kezdett tanulni, miután elnyerte a magyar irodalmi pályázat első díját.”

Tegnap délután leltem meg a Pázmány Péter Tudományegyetem almanachját. Az 1938. augusztus 31-én lezárt diáklistán olvasható Gerbner György neve is. A következő évi almanachban szintén. Egyévnyi küzdelem után tehát mégis egyetemista lett a szülővárosában. Csakhogy közben a magyar országgyűlés 1938. május 29-én törvényben korlátozta a zsidó vallású magyar állampolgárok lehetőségeit a gazdasági és a szellemi életben. Korábban „csak” az 1920-ban megszavazott és 1928-ban megszüntetett Numerus clausus (zárt szám) szellemében utasították el a zsidó diákok jelentkezését. Most újra lett jogalap a megkülönböztetésre. Ekkor döntött úgy Gerbner György édesapja, hogy a többre hivatott fiúnak tágasabb élettere lesz Amerikában.

A Világ című napilap 1945. november 6-i számából egy apróhirdetés. „Ki tud róla? Gerbner Árpád budapesti tanár. Deportált Budapestről 1944 júliusában. Értesítést magas jutalom fejében Gerbner Árpádné III. Vérhalom utca 36/c vagy Amerikai Katonai Misszió V. Kossuth Lajos tér 18.)” Két hét múlva György fiuk fogadta Komáromban a háborús bűnösök konvoját, és egyenként kellett felolvasnia a teherautókról lekászálódó foglyok nevét. Vajon Hóman Bálinténál felpillantott, és megnézte magának a politikust, aki a kétszeri elutasítás után mégis megkönyörült rajta? Vagy a volt miniszter egyik mondata jutott az eszébe? „Rendeleteim azt célozták, hogy kikapcsoljam a bomlasztó elemeket.”

Tíz mondat Gerbner Györgyről

A középiskolai tanulmányversenyek részletes eredményei: a magyar irodalmi verseny győztese Gerbner György, a budapesti községi Eötvös-gimnázium tanulója. (Budapesti Hírlap, 1937. június 4.)

/„Mi a terve?”/ Tanár szeretnék lenni. Nyelvszakos. Most már bízom benne. Eddig egy kicsit eldrukkoltam, hogy nem vesznek fel az egyetemre, de most, hogy sikerült a tanulmányi verseny, remélek. (Gerbner György frissen érettségizett diák, Esti Kurír, 1937. szeptember 16.)

Néhány évvel ezelőtt a kultuszminiszter kijelentette, hogy az országos tanulmányi verseny győzteseit létszám felett is felveszik az egyetemekre. A kitűnő és tehetséges Gerbner György  felvételi kérelmét visszadobták. (Esti Kurír, 1937. szeptember 16.)

Gerbner György esetében is csak az a körülmény játszhatott közre, hogy a középiskolában dédelgetett, egészen különleges tehetsége miatt mindenképpen dicsérettel övezett ifjú zsidó vallású. (Újság, 1937. június 16.)

Jelesen érettségizett, de elbukott- az egyetem küszöbén. Gerbner Györgynek hívják. Az apja tanár. Ő cserkész rajvezető is. Erkölcsi bizonyítványa szerint mindig kifogástalan magatartást tanúsított, de „létszám betelte miatt nem volt felvehető”. Kegyetlen mondat. Olyan, mint a bárd. Egy szépen induló ifjú élet jövőjét vághatja ketté. Egyetlen mondat, és két szót jelent: numerus clausus.(Népszava, 1937. szeptember 16.)

A bölcsészeti kar felvétele ellen hangzik el a legtöbb kifogás. Annak tulajdonítható, hogy hír szerint a vallás- és közoktatási miniszter pótlólag felemelte a felvehető hallgatók számát. (Újság, 1937. szeptember 16.)

Micsoda rendszer az, amely a zárt számnak minden bebizonyított igazságtalansága és megbukott célkitűzése mellett legalább arra sem vigyáz, hogy a legjelesebbek, a legkiválasztottabbak szerepet kapjanak a magyar kultúra továbbfejlesztésében és kimunkálásában. (Esti Kurír, 1937. szeptember 17.)

Megkérdeztük Pintér Jenő tankerületi főigazgatót, a tanulmányi versenyek megteremtőjét és leglelkesebb pártfogóját, hogy van-e értelme ilyen körülmények között a tanulmányi verseny megrendezésének. A válasza: „A versenyek után bekövetkező dolgokkal a középiskola nem törődhet.” (Magyarország, 1937. szeptember 18.)

Gerbner György tegnap visszakapta a kérvényét a következő indokolással: „Kérvénye későn érkezett.” Mikor nyújtsa be egy jelesen érett, tanulmányi versenygyőztes diák a pótkérvényét az egyetemen? Talán a szabályosan beadott első kérvénnyel egyidőben? (Esti Kurír, 1937. szeptember 23.)

Gerbner professzor elmesélte, hogy az 1938-as, első zsidótörvény parlamenti megszavazása után Budapesten élő szülei hajóra rakták, és némi mexikói kitérő után épp akkor érkezett az Egyesült Államokba, amikor kitört a második világháború. (Zöldi László újságíró, Blog.hu, 2012. november 12.)

 Az euró jelenti a kézzelfogható Európát. (Draskovics Tibor pénzügyminiszter-jelölt, Népszabadság, 2004. január 17.)

Az Unió legnagyobb tette a közös valuta létrehozása volt. Felemásan sikerült, mert az euró mögé nem építettek közös költségvetési és gazdaságpolitikát. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2010. december 24.)

Az eurót mindig öt év múlva vezetjük be. (Horváth Zoltán újságíró, ATV, 2012. október 16.)

Az euróval úgy vagyunk, hogy minél több idő telik el, annál messzebb kerülünk tőle. (B. Kiss László újságíró, Napló, 2013. május 15.)

Az euró megszelídített dollár. (Boros Imre volt bankár, Napló, 2014. június 16.)

Orbánékat Európából csakis az euró érdekli. (Avar János újságíró, Vasárnapi Hírek, 2015. május 23.)

Magyarok! Lesz eurótok, az lesz ráírva, hogy Rubel. (Bödőcs Tibor humorista, Comedy Central TV, 2016. december 30.)

Jobban hiszek az euróban, mint a forintban. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, ATV, 2017. március 4.)

Egy eltartott országnak, mint Magyarország, minden ingyen kapott eurót a jövőbe kéne fektetnie. (Bruck András író, Facebook.com, 2019. február 23.)

A Hírcsárda megtudta, hatósági áras lesz az euró. (Majtényi László alkotmányjogász, Facebook.com, 2022. június 27.)

Napra pontosan két hete arról tűnődtem, vajon a kentucky-i Abigél miért gyorsabb, mint a Mórról Budapestre elszármazott Boglárka. Most meg azon morfondírozom, vajon az amerikai Abby stábja miért gyorsabb a magyar Bogiénál. (Ha a mi lányunknak van egyáltalán stábja.)

Takács Bogi nemrégiben 11.37-re javította a „szakállas” százas csúcsot. Abby Steiner, a kiváló genetikai adottságokkal megáldott fekete futónők közül kifehérlő egyetemista 10.90-nel nem javított amerikai csúcsot. A mögöttünk hagyott hét végén a Nemzeti Sport szerint a magyar „bajnokság egyik legsikeresebb sportolója” kétszázon új egyéni csúcsot, 23.60-at ért el. Abby az országos bajnokságon a tucatnyi 11 másodpercen belüli vetélytárs miatt kihagyta a százat, kétszázon pedig 21.77-tel nyert. (Ugyanezen a napon Jamaikában 21.55-et futott a győztes.)

Az Egyesült Államokban 330 milliónyian élnek, nálunk 9 milliónál alig többen. Más a merítés. Fejlettebb a kiválasztási rendszer, erősebbek az egyetemi egyesületek, több a pénz, jobbak az eredmények. A két bajnokság körülményeiből érdekes következtetés adódik. A magyar bajnokságon „megsültek” az indulók és a nézők, az egész országban ugyanis nincs olyan pálya, ahol esti világításban lehetne versenyezni. Ráadásul a tévések megfeledkeztek a kontraszthatásról. A sárga alapon körvonalazódó betűk és számok belemosódtak a háttérbe. Az amerikai bajnokságot a két hét múlva esedékes világbajnokság színhelyén rendezték, minden versenyző- és nézőbarátnak hatott.

A mi atlétáink azt vették föl, ami épp a kezükbe akadt. Az amerikaiak öltözéke tükrözte a sportszer-gyárak kínálatát és minőségét. Abby például a Pumával szerződött, és a cég marketing-főnöke, Mr. Algoritmus azt firtatta, igénylem-e a Steiner-összest videóban, hogy érzékelhető legyen a fejlődés. Igennel válaszoltam, és éjfél után másfél órával pittyegett a mobiltetelefon. Megérkezett a kétszázas döntő felvétele. Abby itt is kifehérlett a mezőnyből, de csak körülbelül fél méterrel nyerte a bajnokságot. Bogi 23.60-ját azonban nemcsak az ő 21.77-jéhez érdemes hasonlítani.

Íme, az Abby után célba érkezett sprinterek eredményei a döntőben: 21.92, 22.01, 22.15. 22.22, ketten 22.29-et futottak, az utolsó 22.47-et. Ami pedig a két bajnoknő nyilvánosságát illeti, a kentucky-i diáklányt a kommunikációs stáb jóvoltából jobban ismerhetem, mint a mi Boginkat innen, a szomszédos Honvéd-pályáról. 

 A legutóbbi napokban Deutsch Tamás hímezett, Szöllősi György ajnározott, Bauer Tamás orbánozott, Ujhelyi István hatott, Brenner Koloman vonázott, Hosszú Katinka pedig beletörődött. Lefülelt mondatok.

Morzsolódik az egységes fellépés Putyin pincsikutyája ellen. (Rab László újságíró, VárosiKurír.hu, június 19.)

Hatásom van az európai folyamatokra. (Ujhelyi István szocialista politikus, Európa-parlamenti képviselő, Klubrádió, június 20.)

A miniszterelnök felszabadult mondatai meg is nevettették az életük talán legemlékezetesebb estéjét átélő, szinte a föld felett lebegő válogatott játékosokat. (Szöllősi György újságíró az angol-magyarról, NemzetiSport.hu, június 20.)

Úgy próbálunk kultúrpolitikát csinálni, hogy abban a legnagyobb közös többszöröst „a világ legjobb dolga magyarnak lenni” gondolat jelenti. (Szabó László Fidesz-kultúrpolitikus, 24.hu, június 20.)

Teljesítményt azok a kulturális műhelyek tudtak-tudnak felmutatni, amelyek nem politikai propagandában utaznak. (Stumpf András újságíró, Válaszonline.hu, június 20.)

Túléltük azt, amikor Vona Gábor ellovagolt a naplementébe. (Brenner Koloman Jobbik-politikus, ATV, június 20.)

Ritka élménye a közéletet követőknek az ellenzéki innováció. (Ceglédi Zoltán politológus, Jelen.media.hu, június 21.)

Itt csak „ellenzéki” van, idézőjelben. (Kardos András publicista, Facebook.com, június 21.)

A közönség ma védett egy ötméterest. (Angyal Dániel válogatott vízilabdázó a budapesti világbajnokság hangulatáról, Magyar Rádió, június 21.)

Ahol nincs Fidesz, ott az ellenzék csinál magának médiaháborút. (Szurovecz Illés újságíró a ferencvárosi sajtóhelyzetről, 444.hu, június 22.)

Állami, tehát adófizetők pénzéből alkotó művészek sorának főhet a feje, hogyan fog műve arról szólni, hogy „A világ legjobb dolga magyarnak lenni.” (Hompola Krisztina újságíró, Népszava, június 22.) 

A kiapadt források nem fognak megeredni. (Péterfy Bori alternatív előadóművész, Magyar Narancs, június 23.)

O’Leary úr egy hímtag. (Deutsch Tamás Fidesz-politikus a Ryanair-légitársaság vezérigazgatójáról, Hír TV, június 23.)

Kocafocista. (Tamás Róbert blogger Orbán Viktorról, Kolozsvári Szalonna, június 23.)

Orbán lélekben már az Unión kívül van. (Bauer Tamás DK-politikus, Facebook.com, június 24.)

2024-ben önkormányzati választások lesznek, akkor pedig nem mindegy, hogy független vagy egyik oldalhoz húzó újság kerül-e a postaládákba. (Bozzay Balázs újságíró a ferencvárosi sajtóhelyzetről, Telex.hu, június 24.)

A választási kampányban nagyjából ugyanazt a bánásmódot kaptuk az ellenzéktől, mint a kormánypárttól. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, június 24.)

Szépen kell csúnyán beszélni. (Hadházi László humorista, Magyar Hang, június 24.)

Az uralkodó lopása tabu. (Lengyel László publicista, Népszava, június 25.)

Orbán Viktor szerepe túlnőtt a határokon. (Kiss Gergely újságíró, Magyar Nemzet Online, június 25.)

Elfogadták a helyzetemet. (Hosszú Katinka olimpiai bajnok úszó a közönség szeretetéről, Telex.hu, június 25.)

Néhány napja föltettem egy kérdést a közösségi üzenőfalra. Szeretnék kimaradni az országos felhördülést kiváltó vármegyézésből, elég gyakran foglalkozom azonban a megyei sajtóval. Lehetséges, hogy hamarosan kötelező lesz vármegyei sajtót írni? Azóta a Médianaplóban kizárólag egy Amerikába elszármazott magyar értelmiségi kalandos életéről morfondíroztam. Az egyik kollégám telefonon össze is kapcsolta a két jelenséget. Mondván, hogy azért menekülök egy második világháborús történetbe, mert nem akarok a jelen húsba vágó ügyeiről, például a miniszterelnök vármegye-szemléletéről tűnődni.

Van igazság a feltételezésben. Mentségemre szóljon, hogy George Gerbner professzor, a világhírű médiatudós előélete idestova két évtizede foglalkoztat. Ráadásul ama bizonyos 1945-ös epizódot (a magyar háborús bűnösök felkutatását a német nyelvterület amerikai megszállási övezetében) figyelemmel kísérték a Médianapló olvasói is. Az öt rész eddig 15669 érdeklődőt vonzott. S épp most kaptam az értesítést, hogy az ötödik megjelent az Indexben is. Mindez naponta mintegy háromezres átlagot jelent majd, ami azt sejteti, hogy a múlt ködébe vesző részletek másokat is érdekelnek. A szellemi utazáshoz váratlan helyről kaptam támogatást.

A Hét című bukaresti magyar újság hajdani tudományos szerkesztője, a Marosvásárhelyen élő Ágoston Hugó elküldte egy holland származású ausztrál tudós szócikkét. Berndt Janse van Rensburg a 2,3 milliós Brisbane-ben működő Queesland-egyetem kutatója. Szócikke kizárólag Gerbner professzor tudományos tevékenységét érinti, van azonban egy bevezető rész, amelyben kitér a médiakutató magyarországi előéletére is. Az erdélyi közvetítéssel Ausztráliából érkezett közleményben ez olvasható Gerbner Györgyről: „1938-ban a budapesti egyetemen kezdett tanulni, miután elnyerte a magyar irodalmi pályázat első díját.”

Ezt gyökeresen másként írtam meg a tegnapi bejegyzésben. Mindazonáltal lehet, hogy Dr. Janse-nek van igaza. Ennek kiderítéséhez azonban időre van szükség. Addig is leszögezem, hogy az Eötvös-gimnázium nyolcadikos tanulója 1937-ben kétségkívül nyert az országos tanulmányi verseny magyar nyelv és irodalom kategóriájában. De ha egyáltalán eljutott a Pázmány Péter Tudományegyetemre, akkor az útja göröngyös volt. Nem elég szörfölni az Arcanum páratlan sajtódokumentációjában. Holnap délután kézbe veszem a korabeli újságok foszladozó példányait, már csak a semmi máshoz nem hasonlítható illatuk miatt is. 

Akik foglalkoztak vele, hajlamosak két m-mel írni a nevét. Holott ég és föld a két férfi. Heinrich Himmler az SS főnöke és Hitler közeli munkatársa volt. Martin Himler egy mátraverebélyi zsidó családból gyalog járt be a pásztói iskolába. Kamasz fővel szökött Amerikába, ahol mindent kipróbált, hogy újságíró és ügyvéd lehessen. Aki ellentmondásos személyiségéről többet akar tudni, olvassa el Királyhegyi Pál humorista Első kétszáz évem című könyvét, amelyben hitelesen jellemzi a nagybátyját.

A szélsőjobboldali sajtóban ördögnek festik le Martin Himlert. A méltányosabban viszont azt írják Himler Mártonról, hogy a rangjához képest néhány hónapig élet-halál ura lett. Ha fő művéről, a háborús bűnösök hazahozataláról lehántjuk a mendemondákat, egy leleményes hírszerző képe rajzolódik ki. 1937-ben az FBI hazaküldte, hogy nézzen körül. Beszélgessen sok emberrel, és a politika formálóiról készítsen listát. Majd amikor kitört a világháború, és magyar politikusok emigráltak az Egyesült Államokba, abból éltek, hogy frissebb élményeik alapján pontosították Himler listáját.

1945 elején, az olaszországi Bariban az amerikai hadsereg titkosszolgálatánál, az OSS-ben a magyar osztályt vezette. Azért tette át székhelyi az ausztriai Salzburgba, mert a négy megszállási övezetre osztott német nyelvterület amerikai zónájában, 170 ezer négyzetkilométeren 250 ezer magyar menekült bolyongott. Himler őrnagy magyarul beszélő beosztottjai módosított listával a kezükben keresték köztük a háborús bűnösöket. Pocakos, joviális külsejű főnökük 1945 nyarán tűnt fel Budapesten. Egyeztetett a koalíciós kormány egyébként torzsalkodó tagjaival, akik készültek a novemberben esedékes országgyűlési választásra. A kampány fontos kérdése lett a háborús bűnösök sorsa.

Himler Márton október 21-én vette a sátorfáját. Elvégezte a munkáját, a huszonéves beosztottak vállalták a fogolyszállítást. Az 57 éves hírszerző már csak arra tért vissza, hogy átvegye Tildy Zoltán államelnöktől és Nagy Ferenc miniszterelnöktől a Köztársasági érdemrend második fokozatát. Látszólag üzletember lett belőle, az egyik róla írt nekrológból azonban kiderül, hogy a múlt század ötvenes éveiben, két közel-keleti megbízatás között gyakran jelent meg az izraeli magyar újságírók Tel Aviv-i törzshelyén. Az a benyomásom, hogy nem akkor ment nyugdíjba, amikor az OSS-től ezredesi rangban leszerelt, hanem amikor a amerikai hadsereg titkosszolgálata önálló intézménnyé fejlődött. A rövidítése CIA.  

Tíz mondat Martin Himlertől és Himler Mártonról

Az ausztriai és németországi amerikai katonai kormányzat magyar osztályának vagyok a vezetője. Az osztály tíz főből áll. (Martin Himler őrnagy, Kossuth Népe, 1945. július 1.)

Himler Márton a magyar nyomozótisztünk. (George Kovach alezredes, az Amerikai Katonai Misszió vezetője, Világosság, 1945. október 3.)

Himler azért jött Magyarországra, hogy a magyar hatóságoknak elmondja nyomozásának eredményét, és rendelkezésünkre bocsássa a háborús bűnösöknél talált feljegyzéseket és történelmi dokumentumokat. (Fahídy József újságíró, Világ, 1945. október 4.)

Himler Márton, az amerikai politikai nyomozók magyar csoportjának főnöke befejezte vállalt munkásságát. Hír szerint mozgalmat indít az amerikai magyarok körében az óhazai ínségesek jelentős támogatására. (Kis Újság, 1945. október 21.)

Magyarországi zsidó származású fejvadász. (Fiala Ferenc nyilas újságíró, Vádló bitófák, London, 1958.)

47 vérrokon deportálása után értette meg, hogy aki zsidónak született, azt keresztvízzel lemosni nem lehet. (Sauber-Michájlovits Sándor izraeli újságíró, Új Kelet, 1961. augusztus 11.)

Abban a munkakörben, amelyben szolgálatot teljesített, származása csak fokozta elkötelezettségét. (Zinner Tibor történész, Élet és Irodalom, 1987. június 26.)

Himler az OSS civil részlegének volt szerződéses tagja. (Dr. Sziklay Andor /A. C. Klay/ CIA-ügynökből lett amerikai diplomata, Amerikai Magyar Népszava, 1995. november 24.)

Az országot 1945-ben elhagyók felderítésére az amerikai hadsereg külön egységet állított fel a magyar származású Himler Márton vezetésével. (Kovács Tamás történész, Múltunk, 2006/3.)

Egy Martin Himler nevű magyar zsidó. (Győri Béla újságíró, a MIÉP szóvivője, Magyar Fórum, 2008. augusztus 21.)

Valaki azt kérdezte, hogyan akadtam George Gerbnerre. Nem kellett reá akadni. A szakmánkban közismert kutató, a magyar szakirodalomban is gyakran hivatkoznak az írásaira. 1999. április 23-án a szegedi egyetemen előadást tartott a média gyermekekre gyakorolt hatásáról, majd a Tisza parti ifjúságházban egy bulit szerveztek.

Annyit azért tudtam a nyolcvanéves tudós kalandos előéletéről, hogy az OSS rövidítésű katonai titkosszolgálat tisztje volt. Hajnalig beszélgettünk a második világháborúról, azt azonban elfelejtettem megkérdezni, hogyan került az Egyesült Államokba. Azóta kiderült. Az olvasó talál egy 1937-es idézetet a bejegyzésem utáni összeállításban. Gerbner György, a budapesti Eötvös-gimnázium diákja megnyerte az országos tanulmányi versenyt irodalomból. Herczeg Ferencről, a korszak legdivatosabb írójáról írt, aki német (bánsági sváb) családból választotta a magyar kultúrát. A témaválasztás aligha véletlen. Mint ahogy az sem, hogy a tanulmányi verseny kategória-győztesei közül a keresztényeket fölvették az egyetemre. Őt nem.

Mexikóban a magyar és a német mellé megtanult spanyolul is. Majd amikor egy kaliforniai egyetemről bevonult az amerikai hadseregbe, a nyelvtudása miatt a titkosszolgálatnál kötött ki. Háromszor dobták le ejtőernyővel Kelet-Európában, ráadásul magyar nyelvterületen. A háború után nem szerelt le, hanem magyar anyanyelvű társaival az amerikai megszállási övezetben kutatta a háborús bűnösöket. Közreműködött a bujkáló miniszterelnökök közül Bárdossy László, Imrédy Béla, Sztójay Döme, valamint a detektívfőnök Hain Péter és a színész Kiss Ferenc elfogásában is. 1945. október 3-ától karácsonyig pedig minden második héten ő volt ama repülőgépnek a parancsnoka, amelyen hazaszállították a háborús bűnösöket.

Másfél évre ragadt a szülővárosában. Főnöke, az Amerikai Katonai Missziót vezető George Kovach alezredes helyett kiállításokra és hangversenyekre járt. Estéit pedig színházban töltötte, feleséget is onnan választott. A snájdig főhadnagy 1947 februárjában utazott vissza az Egyesült Államokba, és folytatta egyetemi tanulmányait. A front mögötti titkos akciókban ő volt a háromtagú team rádiósa, ezért a médiára szakosodott. Attól a pennsylvaniai tábortól, ahol a gerillaharcra kiképezték, egy ugrásnyira van az egyetem, ahonnan dékánként vonult vissza. 2005 karácsonyán halt meg, az itthoni nyilvánosság most kezd ismerkedni a nácivadász múltjával.       

Tíz mondat Gerbner Györgytől és George Gerbnerről

Megnyerte a szellemi diákolimpiász irodalmi versenyét. Néhány évvel ezelőtt a kultuszminiszter kijelentette, hogy az országos tanulmányi verseny győzteseit létszám felett is felveszik az egyetemekre. A kitűnő és tehetséges Gerbner György felvételi kérvényét visszadobták. (Esti Kurír, 1937. szeptember 16.)

A mosolygó, 20-25 éves, magyar származású amerikai katona: „Megyünk vissza Salzburgba, hogy a még ott őrizetben tartott 546 bűnös Magyarországra való szállításánál segítsünk.” (Fahídy József újságíró, Világ, 1945. október 5.)

Elfogunk mindenkit, akinek része van az ország feldúlásában. (George Gerbner hadnagy, az OSS magyar szekciójának tagja. Fényszóró, 1945. október 10.)

Az Amerikai Szövetséges Ellenőrző Bizottság hét katonai tehergépkocsin magyar háborús bűnösök újabb szállítmányát indította útnak Salzburgból Budapest felé. A gépkocsi-oszlop megérkezett már Sopronba, és kedden vette át a szállítmányt a budapesti Amerikai Misszió részéről Gerbner amerikai hadnagy, és Péter Gábor rendőr vezérőrnagy, a budapesti rendészeti osztály vezetője. (Népszava, 1945. november 21.)

Az Amerikai Katonai Misszió képviseletében, Kovách alezredes nevében helyettese, George Gerbner hadnagy nyitotta meg az óbudai Árpád-gimnáziumban Kácsa Gábor és Barkász Lajos festőművészek képkiállítását. (Magyar Nemzet, 1945. december 13.)

Gerbner George hadnagy, USA, az Amerikai Katonai Misszió tagja, iroda: V. Kossuth Lajos-tér 18., 160-699 (A budapesti egységes hálózat betűrendes távbeszélő névsora, 1947/január)

Kutas Ilona színésznő, a Pódium volt tagja férjével, George Gerbnerrel, aki az amerikai hadsereg budapesti missziójánál mint újságíró működött, Hollywoodba érkezett. (Színház, 1947. február 5.)

A pennsylvaniai egyetem professzora szerint a gyerekeknek nem a család, nem az egyház, nem a közösség mesél, hanem a televízió. Ennek az a veszélye, hogy a tévés reklámokon felnövő gyerek nem szerez tudomást a szegényekről, mert őket csak ritkán mutatja be a média. (Hegedűs Szabolcs szegedi újságíró, Délvilág, 1999. április 26.)

Kiss Ferenc, az esendő színészkirály 1945 májusában még Németországban bujkált. Az angol megszállási övezetben fogták el az amerikaiak. A magyar származású George Gerbner hadnagy hozta haza, aki Páger Antalnak is a nyomába eredt, és részt vett Imrédy Béla elfogásában is. (Sellei Erzsébet székesfehérvári újságíró, Fehérvár, 2019. március 7.)

George Gerbner azok közé a Magyarországról elszármazott tudósok közé tartozik, akik külföldön vívtak ki maguknak nemzetközi elismerést. (Terestyéni Tamás médiakutató, Élet és Irodalom, 2006. április 7.)

Az újságírás a nyilvánosság mestersége. Olyan szakmát művelünk, amelyben a legtöbb tévedésünket nyilvánosan követjük el. Ezt rótta föl, egyébként tapintatosan, Szele Tamás kollégám. Tegnapi bejegyzésemhez szólt hozzá, és kifejtette, hogy az a repülőgép, amelyen 1945. október 3-án Magyarországra szállították a háborús bűnösöket, nem Douglas-bombázó volt. Fel is sorolta a típusokat, amelyeket az amerikai hadsereg rendszeresített a második világháborúban. Bizonyára igaza van, elvégre velem ellentétben ért a repülőgépekhez. Mégse tévedtem.

Kétségkívül pedzegettem az előzményekben, hogy a salzburgi repülőtéren „kibeleztek” egy Douglas-bombázót. Máskülönben a kialakított tizennyolc ülőhelyhez nem láncolhatták volna kettesével a foglyokat. Kellett a hely négy katonának is. A háborús bűnökkel vádolt közéleti személyiségekre az amerikai különítményből géppisztollyal ügyelt a magyarul feltűnően jól beszélő Bochkor Károly, Ecséry Miklós, Herzog Béla (Knight hadnagy) és Nemes János. Kellett a hely a pilótafülkében ülő gépparancsnoknak is. Ezt a szerepet felváltva töltötte be Granville hadnagy (Grósz György) és George Gerbner hadnagy (Gerbner György). Szükség volt egy vagy két pilótára is. A hajdani bombázóban tehát 24 vagy 25 embernek kellett a hely.

Igen ám, csakhogy történt valami, ami kétségessé tette a gondosan előkészített akciót. A H-315526 jelű repülőgép elindult ugyan Salzburgból, de valahol az Alpokban túl alacsonyan szállt, és súrolta az egyik fát. A pilóta nem kockáztatott, visszafordult a sérült géppel. A tartalék szintén Douglas volt, ezt ismerte föl Szele Tamás a MAFIR (Magyar Filmiroda) október 4-i mozihíradójában. Az emberek utaztatására kevésbé alkalmas géppel magyarázható, hogy csupán tizenegy fogoly érkezett október 3-án a mátyásföldi repülőtérre. A háborús bűnösök többi, hetenként egyszer érkező csoportját már az eredetileg is erre a célra átalakított Douglason hozták haza.

Stark Tamás történész szerint az amerikaiak 390 foglyot szállítottak Salzburgból Budapestre. 1945 karácsonyáig, a légi akciósorozat utolsó napjáig azonban „csak” 227 háborús bűnös ült a tartalék, illetve az átalakított Douglason. A különbözet 163. Őket az amerikai titkosszolgálat magyar szekciójának tagjai novemberben és decemberben teherautókon juttatták el Magyarországra. Ezt a mozzanatot érzékletesen mutatja be Budapest romokban című regényében Kondor Vilmos.

Tíz mondat a háborús bűnösök szállításáról

A rendőrség politikai osztálya minden előkészületet megtett a háborús bűnösök fogadására, a repülőgép azonban nem érkezett meg. (Kis Újság, 1945. október 2.)

Tegnap délután négy órakor beszéltem telefonon Granville hadnaggyal, aki távollétemben az ottani magyar szekció vezetője, és azt az információt kaptam, hogy a Szálasiék rszére kijelölt gép képtelen felszállni. (Martin Himler őrnagy, az amerikai katonai kormányzat magyar szekciójának vezetője, Világosság, 1945. október 3.)

Tulajdonképpen a most hazahozott tizenegy „államférfi” között csak négy van szoros összefüggésben Szálasi bűnperével. (Népszava, 1945. október 5.)

Elsőnek Granville amerikai magyar származású hadnagy hatalmas teste tűnik fel a gép ajtajában. (Németh József újságíró, Kossuth Népe, 1945. október 10.)

A repülőgépet Gerbner hadnagy vezette. (Huszadik Század, 1945/október)

Hirtelen kinyílt a nagy kabinajtó, és megjelent egy amerikai repülőtiszt papírlappal a kezében. Jelentést tett Czerniuk ezredesnek, majd a háborús bűnösök névsorát tartalmazó listát átadta Péter Gábor főkapitány-helyettesnek. (Világosság, 1945. október 23.)

Az Amerikai Szövetséges Ellenőrző Bizottság hét katonai tehergépkocsin magyar háborús bűnösök újabb szállítmányát indította útnak Salzburgból Budapest felé. A gépkocsi-oszlop megérkezett már Sopronba, és kedden vette át a szállítmányt a budapesti Amerikai Misszió részéről Gerbner amerikai hadnagy és Péter Gábor rendőr vezérőrnagy, a budapesti rendészeti osztály vezetője. (Népszava, 1945. november 21.)

A háborús bűnösök újabb csoportja ma reggel teherautókon elindult Pest felé. Péter Gábor vezérőrnagy a politikai osztály több tagjával együtt ma délben az újabb szállítmány elé ment Komáromba. (Világ, 1945. november 22.)

Magyar származású amerikai tisztek kísérik őket a H-315526-os amerikai bombázó fedélzetén. Elmondják, hogy a foglyok mindaddig nyugodtan viselkedtek, míg észre nem vették a Dunát - akkor jöttek rá, hogy hová szállítják őket. (Magyar Hírlap képes melléklete, 1984. október 27.)

Valójában a magyar hatóságok 483 magyar és 38 német háborús bűnös kiadatását kérték az amerikai hatóságoktól. Az amerikaiak 390 háborús bűnöst szállítottak haza. (Stark Tamás történész, Történelmi Szemle 2000/3-4.)           

Tegnap arról tűnődtem, amit Lázár György firtatott Péter Gábor rendőr főkapitány-helyettes és az amerikai titkosszolgálat kapcsolatáról. A kaliforniai magyar közgazdász fél évtizede már írt erről a Szombat című folyóiratba. Jó néven venném, ha segítene annak megválaszolásában is, kik voltak a magyarul kifogástalanul beszélő amerikai tisztek, akik 1945 őszétől karácsonyig repülőn, majd teherautón szállították haza a háborús bűnösöket.

Rengeteg Európából menekült fiatalember jelentkezett az amerikai hadseregbe. Egy Donovan nevű ezredes kiválasztott közülük 900 zsidó vallásút, szociálpszichológusok javasolták ugyanis, hogy a Hítler megszállta országokban maradt rokonaik sorsa miatt kérlelhetetlenebbek lesznek. Gerillaharcra a pennsylvaniai Camp Sharpe-ben képezték ki, majd ejtőernyővel dobták le őket abba az országba, melynek nyelvét és kultúráját ismerték. Sokan nem érték meg a háború végét, az életben maradtakat pedig az OSS rövidítésű katonai titkosszolgálat az ausztriai Salzburg mellett gyűjtötte össze.

Donovan tábornok 18 európai ország leszármazottjait sorolta hétfőnyi különítményekbe. A harcedzett katonák kapták a feladatot, hogy a 170 ezer négyzetkilométernyi amerikai zónában szedjék össze az óhaza bujkáló bűnöseit. A magyar szekció főnöke az 57 éves ügyvéd, Martin Himler lett. A Szombat-cikk azt sejteti, hogy őt elég jól ismeri Lázár György, ám érdemes megemlíteni a beosztottjait is. Helyettese Georg W. Granville hadnagy volt. Az angol nevét többféleképpen írták a korabeli magyar sajtóban, egyébként pedig „Grósz papa” fia.

Közismert apja az újlipótvárosi Odense-kávéházat működtette, a mai jazzklub épületében. Granville főhadnagyként utazott vissza Amerikába, és szőrmekereskedő lett New York-ban. Himler Márton másik helyettese George Gerbner hadnagy volt, aki médiatudósként a világhírig vitte. Személyesen ismertem, egy éjszakai beszélgetésen számolt be a katonai előéletéről. 1947-ig maradt Magyarországon, amerikai egyenruhában feszítő főhadnagyként a társasági élet snájdig alakja lett. A Fővárosi Operettszínházból nősült.

A többiek: Bochkor Károly, Ecséry Miklós, Herzog Béla (Knight hadnagy) és Nemes János a repülőgépen párosával egymáshoz bilincselt foglyokat tartották szemmel, kezükben géppisztollyal. Majd amikor teherautón hozták haza a háborús bűnösöket, ők ültek a volánnál. Jó volna tudni, vajon a sorsuk miként alakult a tengeren túl, esetleg már itthon.

Tíz mondat az 1945-ös sajtóból

A rendőrség politikai osztálya minden előkészületet megtett a háborús bűnösök fogadására, a repülőgép azonban nem érkezett meg. (Kis Újság, 1945. október 2.)

Tegnap délután négy órakor beszéltem telefonon Greenville hadnaggyal, aki távollétemben az ottani /salzburgi/ magyar szekció vezetője, s azt az információt kaptam, hogy a Szálasiék részére kijelölt gép képtelen felszállni a zuhogó eső miatt. (Martin Himler amerikai őrnagy, Világosság, 1945. október 3.)

/A salzburgi táborban megakadályozott szökésről/ Az első magyar csoport hazaszállítását megelőző éjszakán a magyar háborús bűnösök kitörtek. A drótsövényhez legközelebb Szálasi Ferenc „nemzetvezető” testvére jutott. (Képes Figyelő, 1945. október 3.)

Himler azért jött Magyarországra, hogy a magyar hatóságoknak elmondja nyomozásának eredményét, és rendelkezésünkre bocsássa a háborús bűnözőknél talált feljegyzéseket és történelmi dokumentumokat. (Fahidy József újságíró, Világ, 1945. október 4.)

/Egy „mosolygó, 20-25 éves, magyar származású amerikai katona”/ Megyünk vissza Salzburgba, hogy a még őrizetben tartott 546 bűnös Magyarországra való szállításánál segítsünk. (Világ, 1945. október 5.)

Elfogunk mindenkit, akinek része van az ország feldúlásában. (George Gerbner amerikai hadnagy, Fényszóró, 1945. október 10.)

Himler Márton, az amerikai politikai nyomozók magyar csoportjának főnöke befejezte vállalt munkásságát. Hír szerint mozgalmat indít az amerikai magyarok körében az óhazai ínségesek jelentős támogatására. (Kis Újság, 1945. október 21.)

Hirtelen kinyílt a nagy kabinajtó, és megjelent egy amerikai repülőtiszt papírlappal a kezében. Jelentést tett Czerniuk ezredesnek, majd a háborús bűnösök névsorát tartalmazó listát átadta Péter Gábor főkapitány-helyettesnek. (Zsolnai László újságíró, Világosság, 1945. október 23.)

A háborús bűnösök újabb csoportja ma reggel teherautókon elindult Pest felé. Péter Gábor vezérőrnagy a politikai osztály több tagjával együtt ma délben az újabb szállítmány elé ment Komáromba. (Világ, 1945. november 22.)

/Imrédy Béla volt miniszterelnök tárgyalásáról/ Az amerikai misszió teljes létszámban jelent meg. Towsend ezredes, a misszió vezetője, Kovács alezredes és Grainville hadnagy is, aki a háborús főbűnösöket repülőgépen Budapestre hozta. (Szabadság, 1945. november 24.)

Moldova György utóélete kezd érdekessé válni. A Mérce.hu egyik szerzője, Tóth Csaba Tibor górcső alá vette az író életművét, és elakadt a Beszélő című szamizdat hajdani közleményénél. Ennek szerzője, Radnóti Sándor elmarasztalta az írót, ez pedig most nem tetszik a publicistának, akinek cikkét a neves esztéta föltette a közösségi üzenőfalára. Vita bontakozott ki, ennek a mellékszála foglalkoztat.

George Lazar Kaliforniában élő hazánkfia ezt írta: „Nekem az is furcsa, hogy Budapesten szinte semmi sem olvasható Péter Gábor és a ’korai ÁVO’ amerikai (OSS - CIA előd) kapcsolatáról, különösen a magyar háborús bűnösök felkutatásában.” A Magyar Filmhíradó világhálón hozzáférhető felvétele tanúsítja, hogy 1945. október 3-án egy Douglas típusú bombázó szállt le a mátyásföldi repülőtéren. Belsejéből 18 borotválatlan, gyűrött ruhájú férfi kászálódott elő. Amerikai katonák hoztak őket a salzburgi gyűjtőtáborból. A nagyok (Truman, Churchill és Sztálin) ugyanis megegyeztek, hogy az első számú háborús bűnösöket Nürnbergben állítják bíróság elé, a többieket pedig kiszolgáltatják a nemzeti hatóságoknak.

Bárány Balázs történész idézi Rákosi Mátyás levelét Dimitrov bolgár vezetőhöz: „Amikor olvastam, hogy Bulgáriában minden minisztert sikerült elfogni, csorgott a nyálam… Reméljük, hogy kiadják nekünk a fasiszta vezetőket, s akkor megrendezzük a pert.” (Azonnali.hu, 2021. január 10.) Az amerikai zóna német nyelvterületen 170 ezer négyzetkilométernyi lett, és a megszálló hadsereg titkosszolgálata, az OSS héttagú különítményeket szervezett Európából elszármazott katonákból. Közéjük tartozott „öt-hat magyarul is jól beszélő pesti fiatalember” (az idézet Fiala Ferenc nyilas újságíró emlékiratából való). Ők kutatták fel a magyar háborús bűnösöket.

A mátyásföld repülőtéren még nem a belügyminisztériumtól függetlenített ÁVH (Államvédelmi Hatóság) szinte teljhatalmú, rettegett vezetője, Péter Gábor fogadta őket, hanem Péter Gábor, a politikai rendőrségnek nevezett ÁVO (Államvédelmi Osztály) vezetője. A szabóból lett rendőrtisztet csak néhány héttel később neveztek ki vezérőrnaggyá. S bár osztályvezetői minőségében meglátogatta a salzburgi gyűjtőtábort, a jelek arra utalnak, hogy Rákosi egy másik bizalmi emberét, Horváth Mártont bízta meg azzal, hogy a háborús bűnösök ügyében tartson kapcsolatot az amerikai kormányzattal. Ami pedig a magyarul anyanyelvi szinten beszélő amerikai nácivadászokat illeti, róluk a holnapi bejegyzésben írok.