Az újságírás a nyilvánosság mestersége. Olyan szakmát művelünk, amelyben a legtöbb tévedésünket nyilvánosan követjük el. Ezt rótta föl, egyébként tapintatosan, Szele Tamás kollégám. Tegnapi bejegyzésemhez szólt hozzá, és kifejtette, hogy az a repülőgép, amelyen 1945. október 3-án Magyarországra szállították a háborús bűnösöket, nem Douglas-bombázó volt. Fel is sorolta a típusokat, amelyeket az amerikai hadsereg rendszeresített a második világháborúban. Bizonyára igaza van, elvégre velem ellentétben ért a repülőgépekhez. Mégse tévedtem.

Kétségkívül pedzegettem az előzményekben, hogy a salzburgi repülőtéren „kibeleztek” egy Douglas-bombázót. Máskülönben a kialakított tizennyolc ülőhelyhez nem láncolhatták volna kettesével a foglyokat. Kellett a hely négy katonának is. A háborús bűnökkel vádolt közéleti személyiségekre az amerikai különítményből géppisztollyal ügyelt a magyarul feltűnően jól beszélő Bochkor Károly, Ecséry Miklós, Herzog Béla (Knight hadnagy) és Nemes János. Kellett a hely a pilótafülkében ülő gépparancsnoknak is. Ezt a szerepet felváltva töltötte be Granville hadnagy (Grósz György) és George Gerbner hadnagy (Gerbner György). Szükség volt egy vagy két pilótára is. A hajdani bombázóban tehát 24 vagy 25 embernek kellett a hely.

Igen ám, csakhogy történt valami, ami kétségessé tette a gondosan előkészített akciót. A H-315526 jelű repülőgép elindult ugyan Salzburgból, de valahol az Alpokban túl alacsonyan szállt, és súrolta az egyik fát. A pilóta nem kockáztatott, visszafordult a sérült géppel. A tartalék szintén Douglas volt, ezt ismerte föl Szele Tamás a MAFIR (Magyar Filmiroda) október 4-i mozihíradójában. Az emberek utaztatására kevésbé alkalmas géppel magyarázható, hogy csupán tizenegy fogoly érkezett október 3-án a mátyásföldi repülőtérre. A háborús bűnösök többi, hetenként egyszer érkező csoportját már az eredetileg is erre a célra átalakított Douglason hozták haza.

Stark Tamás történész szerint az amerikaiak 390 foglyot szállítottak Salzburgból Budapestre. 1945 karácsonyáig, a légi akciósorozat utolsó napjáig azonban „csak” 227 háborús bűnös ült a tartalék, illetve az átalakított Douglason. A különbözet 163. Őket az amerikai titkosszolgálat magyar szekciójának tagjai novemberben és decemberben teherautókon juttatták el Magyarországra. Ezt a mozzanatot érzékletesen mutatja be Budapest romokban című regényében Kondor Vilmos.

Tíz mondat a háborús bűnösök szállításáról

A rendőrség politikai osztálya minden előkészületet megtett a háborús bűnösök fogadására, a repülőgép azonban nem érkezett meg. (Kis Újság, 1945. október 2.)

Tegnap délután négy órakor beszéltem telefonon Granville hadnaggyal, aki távollétemben az ottani magyar szekció vezetője, és azt az információt kaptam, hogy a Szálasiék rszére kijelölt gép képtelen felszállni. (Martin Himler őrnagy, az amerikai katonai kormányzat magyar szekciójának vezetője, Világosság, 1945. október 3.)

Tulajdonképpen a most hazahozott tizenegy „államférfi” között csak négy van szoros összefüggésben Szálasi bűnperével. (Népszava, 1945. október 5.)

Elsőnek Granville amerikai magyar származású hadnagy hatalmas teste tűnik fel a gép ajtajában. (Németh József újságíró, Kossuth Népe, 1945. október 10.)

A repülőgépet Gerbner hadnagy vezette. (Huszadik Század, 1945/október)

Hirtelen kinyílt a nagy kabinajtó, és megjelent egy amerikai repülőtiszt papírlappal a kezében. Jelentést tett Czerniuk ezredesnek, majd a háborús bűnösök névsorát tartalmazó listát átadta Péter Gábor főkapitány-helyettesnek. (Világosság, 1945. október 23.)

Az Amerikai Szövetséges Ellenőrző Bizottság hét katonai tehergépkocsin magyar háborús bűnösök újabb szállítmányát indította útnak Salzburgból Budapest felé. A gépkocsi-oszlop megérkezett már Sopronba, és kedden vette át a szállítmányt a budapesti Amerikai Misszió részéről Gerbner amerikai hadnagy és Péter Gábor rendőr vezérőrnagy, a budapesti rendészeti osztály vezetője. (Népszava, 1945. november 21.)

A háborús bűnösök újabb csoportja ma reggel teherautókon elindult Pest felé. Péter Gábor vezérőrnagy a politikai osztály több tagjával együtt ma délben az újabb szállítmány elé ment Komáromba. (Világ, 1945. november 22.)

Magyar származású amerikai tisztek kísérik őket a H-315526-os amerikai bombázó fedélzetén. Elmondják, hogy a foglyok mindaddig nyugodtan viselkedtek, míg észre nem vették a Dunát - akkor jöttek rá, hogy hová szállítják őket. (Magyar Hírlap képes melléklete, 1984. október 27.)

Valójában a magyar hatóságok 483 magyar és 38 német háborús bűnös kiadatását kérték az amerikai hatóságoktól. Az amerikaiak 390 háborús bűnöst szállítottak haza. (Stark Tamás történész, Történelmi Szemle 2000/3-4.)