Péntekenként 7.33 és 7.59 között övé a Magyar Rádió műsorideje. A legutóbbi 13 év alatt több műsorvezető is kikopott mellőle. Ma reggel a magyar-amerikai kapcsolatokról, az orosz-ukrán háborúról és az inflációról beszélt. Közben tizenhétszer köszörülte a torkát.

Az egyéni csúcsot 2021. július 16-án állította fel, 26 perc alatt 34-szer cirákolt, harákolt, hertyegett, kerregett, krákogott. A népnyelv sokféleképpen jellemzi azt a fránya torokköszörülést. Mégsem országunk első embere a csúcstartó, egy óbudai kisnyugdíjas taszította le a trónról. Huszár Tamás ellenzéki aktivista arról nevezetes, hogy a Klubrádió 2022. február 10-i műsorában tíz perc alatt negyvenszer krákogott. Ez felülmúlhatatlan, ráadásul azt is jelzi, hogy a torokköszörülés ökumenikus jelenség. Nem a világnézettől függ, hanem valami egészen mástól.

Sokáig azt hittem, hogy idegrendszeri tikkelés, erre azonban egy mégiscsak országért felelős miniszterelnök esetében nem szívesen tippelnék. Helyette inkább azt feltételeztem, hogy a koronavírus-járvány idején nem feküdte ki a légzőszervi betegséget, és torokköszörülés maradt meg belőle. De aztán feltűnt, hogy amikor előre megírt beszédet olvas föl, akkor nem is krákog.

S bár a meggyőzésnek kevésbé hatékony eszköze a rutinosan felolvasott szöveg, ám ha a fejből mondott beszéd gyakori torokköszörüléssel párosul, az eredmény nem igazán élvezhető. Orbán Viktor becsületére válik, hogy ha élő adásban szólal meg, nem értelmiségiesen ööö-zve, még csak nem is amerikaiasan am-ozva beszél, hanem magyarosan köszörüli a torkát. A jelenség nyitjára a múlt héten jöttem rá.

A hatodik emeleti mosókonyhában tartottunk lakógyűlést, a házkezelőség vezetője órányit beszélt a mögöttünk hagyott évről és az előttünk torlódó akadályokról. Érti a dolgát, a szövege mégis ellankasztott, mert 128-szor használta az egyébként kifejezést. Nem várható el tőle, hogy a szókincsét rokon értelmű szavakkal bővítse. Amúgy is a különben, a mellesleg, a nemkülönben, a tetejében vagy a továbbá nem is pontosan azt fejezi ki, hogy az illető mellékesnek gondolja azt, amiből él. Ettől persze még fogalmazhatott volna változatosabban is.

Kezdem kapiskálni, hogy a nyögésnek is beillő ööö-zés, az amerikaias am-ozás, a magyaros krákogás és például az egyébkéntezés mit is jelent valójában. Mindössze azt, hogy embertársaink keresik a szavakat, aztán vagy meglelik, vagy nem.          

Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Rádió, 2023. április 14.)

Az Egyesült Államok a barátunk és a fontos szövetségesünk.

Amerika nem egységes.

/Pressman nagykövetről/ Azt küldenek, akit akarnak.

Nem fogjuk engedni, hogy beleszorítsanak, belepréseljenek bennünket a háborúba.

Mi a béke oldalán vagyunk, ott is maradunk.

Sajnálom, hogy a baloldal háborúpárti.

A szankciókat tudomásul vesszük és betartjuk

/Az inflációról/ Van ez a vakcina, és várjuk, hogy kifejtse a hatását.

Ami eddig történt, az kevés.

A kereskedők ne most akarják életük legjobb üzletét megcsinálni.

Az ellenzék szanaszét van. (Németh Péter újságíró, Népszava, 2023. január 9.)

Az ellenzék a kormányzat politikájára veszélytelen. (Török Gábor politológus, InfoRádió, 2023. február 20.)

Soha ekkora szükség nem volt épkézláb ellenzékre. (Lakner Zoltán szociológus, Jelen, 2023. február 24.)

Nagyon kevés dolog működik az ellenzékben. (Hann Endre szociológus, közvélemény-kutató, Klubrádió, 2023. március 8.)

Ellenzék nincs, demokrácia nincs, a civil ellenállás minimális. (Kardos András filozófus, Klubrádió, 2023. március 20.)

Az országos ellenzék ramaty állapotban van. (Csőzik László érdi polgármester, Népszava, 2023. március 20.)

Az ellenzék láthatóan nem tud mit kezdeni magával. (Horn Gábor liberális politikus, ATV, 2023. április 3.)

Az ellenzék nem tudta feldolgozni a választási vereséget. (Zárug Péter Farkas politológus, ATV, 2023. április 5.)

Az ellenzék nemigen tud mit csinálni. (Nagy József újságíró, Hír TV, 2023. április 5.)

Nem olyan borzalmas az ellenzék helyzete, mint amilyennek tűnik. (Barabás Richárd Párbeszéd-politikus, ATV, 2023. április 6.)

Liberális demokráciában szégyen antiszemitának lenni. (Konrád György író, Népszabadság, 1990. március 3.)

Antiszemitizmus nincs, csak antiszemiták. (Bodor Pál író, Népszabadság, 1994. április 21.)

Magyar antiszemita: olyan személy, aki magyar, antiszemita, és nem tartja magát antiszemitának. (Ujlaky István tanár, Népszava, 2012. március 23.)

Valószínűleg több antiszemita van az országban, mint tíz évvel ezelőtt, de az biztos, hogy az antiszemiták sokkal hangosabbak. (Kovács András szociológus, Vasárnapi Hírek, 2012. március 25.)

Antiszemitizmust nem enged magához a kormány, csak antiszemitákat. (Gerő András történész, ATV, 2012. május 30.)

Megélhetési antiszemitából megélhetési zsidó lett. (Miklós Gábor újságíró Szegedi Csanád volt Jobbik-politikusról, Facebook.com, 2013. augusztus 3.)

Minden antiszemitának van egy zsidó barátja. (Föld S. Péter újságíró, Facebook.com, 2018. december 6.)

Akkoriban tudatosan játszottunk rá a rasszista, antiszemita érzésekre. (Gyöngyösi Márton Jobbik-politikus, Válaszonline.hu, 2019. február 19.)

Ha valaki Auschwitz után 75 évvel antiszemita, az vagy hülye, vagy gazember. (Krausz Tamás történész, Mérce.hu, 2021. május 16.)

Orbán Viktor és az általam személyesen is ismert korábbi magyar miniszterelnökök egyike sem antiszemita. (Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, 168.hu, 2023. január 18.)

 Néhány év múlva alighanem lesz táblája a házunk falán. A volt köztársasági elnök ama lépcsőházban vált felnőtté, amelynek egyik lakását megvásároltam. Áder János a jogi egyetem elvégzése után itt, az Újlipótvárosban kapott egy kis lakást. Most, immár milliomos nyugdíjasként egy környezetvédelmi portált működtet. A Kék bolygó nevű podcast körül pedig botrány kezd kibontakozni.  

Volt államfőnk a Magyar Akkumulátor Szövetség elnökével beszélgetett, és a fölvett anyagból eltűnt egy 2 perc 36 másodpercnyi részlet. A beszélgetést február 13-án vették föl, a kihagyást három hét múlva múlva vette észre az egyik ellenzéki hetilap. Két másik is bekapcsolódott a feltárásba, és az Áder-alapítványtól azt a választ kapták, hogy ez a szerkesztés. Másként vélekedem erről, mielőtt azonban megírnám róla az álláspontomat, érdemes a történteket föleleveníteni.

Nemcsak a Kék Bolygó műsorából tűnt el a kivágott rész, hanem a beszélgetés népszerűsítésére vállalkozó csatornáéból is. De ha a jobb felső sarokban található i-re kattintunk, akkor a YouTube megjeleníti a kivágott részt. Nos, az interjút készítő politikus becsületére válik, hogy a 44. perctől szóba hozta az akkumulátorgyárok környezetében lehetséges talaj- és levegő szennyezettséget. A szakember pedig felvilágosította, hogy „Gödön nemcsak lítiumot találtak a vízben, hanem NMP-t is.”

Mindketten elnevették magukat, és Kaderják Péter kijelentette: „Ne akard, hogy kimondjam.” Áder így reagált: „Szerintem ez zárójel, térjünk vissza.” Mármint a zárt technológiához, amely szükséges volna a veszélyforrások kiküszöböléséhez. Félő, hogy fogalma sem volt a három betű jelentéséről, ezért a  megjegyzését nem tekintem cenzúrának. Igen ám, de a műsor fölvétele után vagy ő, vagy valamelyik munkatársa utánanézett az NMP jelentésének.

Az N-metil-pirrolidon olyan oldószer, amely a talajra „kiülepedve” a csapadékvízzel mosódhat a talajvízbe. Bőr-, szem- és légúti irritációval jár, és károsítja a születendő magzatot. Ettől ijedt meg valaki, és úgy döntött, hogy a sugárzandó műsorban nincs szükség ama 2 perc 36 másodpercnyi részre. Elvégre az egész beszélgetést a debreceni akkumulátorgyár körüli vita keretezte. Még aznap, február 13-án meg is jelent a Hajdú Online-on egy terjedelmes ismertetés az interjúról.

Az ismeretlen szerző elfelejtett utalni a kínos epizódra. Nyilván nem akarta tovább gerjeszteni a zöldmezős beruházás közelében élők tiltakozását. Holott az a benyomásom, hogy ha a NMP-t benne hagyják az interjúban, akkor a kimondhatatlan rövidítés elsikkad. Hisz’ az ellenzéki sajtó is csak háromhetes késéssel kapiskálta a lényeget. Csakhogy a kivágás célja nem a felvilágosítás volt, hanem a debreceniek megnyugtatása, ha úgy tetszik: félretájékoztatása.   

Ami pedig ama bizonyos „Ez a szerkesztés.”-t illeti, kedves kollégám az ÉS-ből, Szále László meghatározását vélem mérvadónak. A publicisztikai rovat hajdani vezetője így foglalta össze a tapasztalatait: „A cenzor is húz, a szerkesztő is. A cenzor a hatóság, a szerkesztő az olvashatóság érdekében.” (Magyar Hírlap, 2000. július 13.) A jelek azt sejtetik, hogy Áderék nem föltétlenül az olvashatóságot vették figyelembe.

Tíz mondat a cenzúráról

A cenzúra előzetes tiltást jelent. (Majtényi László alkotmányjogász, volt ombudsman, Népszabadság, 2008. november 3.)

A kommunizmusban a cenzúra korlátozta a szabadságot, most a pénz. (Mészáros Márta filmrendező, Népszabadság, 2010. október 1.)

A fenyegető cenzúra első jele, hogy már a médiatörvényt is szamizdatként fogadták el. (Böcz Sándor újságíró, 168 Óra, 2011. február 3.)

Az 1848-as márciusi ifjak utódaiként nem azért alapítottuk a Fideszt, hogy a hatalmi önkénynek teret adó szabályozás minden nyilvános szóra a cenzúra árnyékát vesse. (Molnár Péter médiajogász, Népszabadság, 2011. március 16.)

A cenzúra szövegközpontú. Ami a képen van, azt nem látja. (Forgács Éva művészettörténész, Magyar Rádió, 2011. április 26.)

A kérdés az, hogy mitől tisztítsa meg a közlendőket a helyesen alkalmazott közléskorlátozás. (Naszlady Attila orvosprofesszor, Magyar Nemzet, 2013. május 18.)

A közösségi média cenzúrája balra enged, jobbra rúg. (Béky Zoltán, a Századvég Intézet jogi szakértője, Origo.hu, 2020. május 7.)

A cenzúra nemcsak azt mondta meg, hogy mit nem szabad megírni, és nemcsak kivett anyagokat a lapból, hanem rá is kényszerített arra, amit meg kellett írni. (Ágoston Hugó, A Hét című bukaresti hetilap volt szerkesztője, ÚjHét.com, 2021. június 3.)

Cenzúra, mikor valamit titkolnak. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, 2023. január 26.)

Eddig minden kiadó maga döntötte el, hogy milyen könyveket tesz ki az ablakba. Ezután előzetesen bekérjük a kiadványok listáját alkotmányossági vizsgálatra. (Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Ügynökség vezérigazgatója, Mandiner.hu, 2023. március 13.)

Váncsa István az egyik legjobb publicistánk, mégse idézhetek tőle annyit, amennyit megérdemelne. Ironikus megállapításai csak szövegösszefüggésben értelmezhetőek. Márpedig ha az idézés kedvéért a textust kiemelem a kontextusból, akkor érthetetlenné válik, vajon miért dicséri agyba-főbe például a miniszterelnököt.

Dicséretes visszafogottságról árulkodik azonban egyik legutóbbi kijelentése: „Vezérlő fejedelmünk üldögél a kerékpárút szélén, jobbjában botot tart, és a megfelelő pillanatban az előtte elhaladó bicikli küllői közé bök vele. (Élet és Irodalom, 2023. március 31.) Ezt adta az ötletet, hogy bot és küllő összefüggéseit megvilágítsam.

A küllő eredetét azért hanyagolnám, mert egyelőre a nyelvészek sem állapodtak meg, Vannak, akik török jövevényszónak vélik, de akadnak olyanok is, akik szerint német közvetítéssel jutott el hozzánk. Találtam viszont egy mondást, amely a bihari Kabáról származik: „Killőszegre van a jegyzővel.”  (A killő nem elírás, hanem tájszó.) Ellenséges viszony alakult ki tehát az egyik gazda és a település adminisztrátora között, például az adóhátralék mértékéről.

Ebben az értelmezésben a küllő nemcsak azt jelenti, hogy „a jármű kerekének agyát és talpát vagy koszorúját összekötő, sugarasan álló fogak, rudak, drótszálak egyike”. (A magyar nyelv értelmező szótára) Bottal együtt azt is, hogy valaki húzódozik a dologtól. Félrehúz, el-elmaradozik a társaitól. Találtam persze kézzelfoghatóbb magyarázatot is.

A Zalai Hírlap 2016. június 11-i számában olvasható egy érdekes hír. Zalaszentjakabon egy 32 éves asszony vastag botot hajított az arra haladó bicikli küllői közé.  A kerekező 17 éves lány elesett, és könnyű sérülést szenvedett. Az újságíró nem tért ki arra, hogy az asszony szórakozott-e, vagy volt valami baja a lánnyal. Azt viszont hírül adta, hogy hatósági eljárás indult a hajigáló ellen.

A bejegyzésem utáni összeállításból kiviláglik, hogy a magyar közszereplők előszeretettel emlegetik a bot és a küllő sajátságos kapcsolatát. Idestova 73 éve egy miniszteri rangú író Vörösmarty Mihály ürügyén sűrítette metaforává, hogy az osztályharc áldozatokkal jár, és akik botot dugnak a küllők közé, azok bizony a haladást gátolják. Az a benyomásom, mintha a hatalmat gyakorlók napjainkban is hasonló következtetésre jutottak volna.

Az például kettős mércére utal, hogy miközben itthon a fejlődés lassításával vádolják ellenfeleiket, Brüsszelbe botot visznek magukkal, hogy akadályozzák a kerékpár-forgalmat.        

Tíz mondat a küllőzésről

Vörösmarty néha talán megrettent attól, hogy a szekér azok közül is elgázol, akik közül ő való, de nem állt oda azok sorába, akik botot dugtak a küllők közé. (Darvas József vallás- és közoktatási miniszter, Akadémiai Értesítő, 1950/482. füzet)

Medgyessy Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt olyan tanácsadók tervét hajtotta végre, akik úgy tettek, mint aki botot vet a küllők közé. Alattomosabb, hogy valamiképp megakassza a lendülő kocsi tengelyét. (Ludwig Emil újságíró, Magyar Nemzet, 2002. április 22.)

Ülnek olyan emberek a rendőrségeken, ügyészségeken, akik próbálnak botot dugni a küllők közé. (Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, Magyar Nemzet, 2011. július 16.)

Egyesek állandón csak bedugdossák a botokat a küllők közé, gáncsoskodnak, gyűlöletet keltenek. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2014. május 24.)

Dr. Orbán Balázs szerint egyetlen uniós szinten értelmezhető politikai eszközünk botot dugni a küllők közé. (Varga Lívia újságíró, Zalai Hírlap, 2016. szeptember 30.)

Egyesek úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot. (Kövér László Fidesz-politikus, az országgyűlés elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, Népszava, 2019. november 7.)

Az nem megy, hogy amikor az EU-nak egységesen kellene fellépnie, az orbánviktorok botokat dugdosnak a küllők közé. (Gyöngyösi Márton Jobbik-politikus, Európa-parlamenti képviselő, Népszava, 2019. november 19.)

Ideje volna, hogy Brüsszelben megértsék: velünk még a kommunisták sem boldogultak. Mi vagyunk a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Hírlap, 2021. október 25.)

Az a bizonyos bot egyre nehezebben akad a küllők közé. (Szerető Szabolcs újságíró a magyar kormány brüsszeli megnyilvánulásairól, Magyar Hang, 2023. március 10.)

Ahol lehet, a küllők közé botot dug. (Horváth Gábor újságíró Orbán Viktor brüsszeli tevékenységéről, ATV, 2023. március 14.)

A legutóbbi napokban Mesterházy Attila kilépett, Horn Gábor ellenzékezett, Holoda Attila túlélezett, Dévényi István rendszerezett, Tamás Ervin pedig orbánozott.

A Sas-kabaré ugyanúgy olvadt el, mint az MSZP. (Lentulai Krisztián műsorvezető, Karc FM, április 1.)

Lépésének körülbelül annyi jelentősége és hatása van a magyar politikai életre, mint az egész KDNP-nek. (Németh Péter újságíró Szili Katalin „hazatalálásáról”, HírKlikk.hu, április 2.)

Az ellenzék láthatóan nem tud mit kezdeni magával. (Horn Gábor liberális politikus, ATV, április 3.)

A rendszer stabilnak látszik. (Deme Zoltán publicista, Válaszonline.hu, április 4.)

Sokkal tökösebb MSZP-t képzeltem volna el. (Mesterházy Attila volt szocialista politikus, ATV, április 4.)

Az a célunk, hogy új szavazókat szólítsunk meg. (Szakács László volt szocialista politikus a Mesterházy-pártról, Bama.hu, április 4.)

Szomorú kimondani, hogy a másik oldalon az egyetlen valamire való politikus Gyurcsány Ferenc. (Kacsoh Dániel újságíró, Hír TV, április 4.)

Az ellenzék nem tudta feldolgozni a választási vereséget. (Zárug Péter Farkas politológus, ATV, április 5.)

Az ellenzék nemigen tud mit csinálni. (Nagy József újságíró, Hír TV, április 5.)

Az elfogadás csak túlélés, nem élet. (Holoda Attila energetikai szakértő, Klubrádió, április 5.)

Belaktuk a káoszt. (Dombai Tünde újságíró, Szeged.hu, április 5.)

Mesterházy pártalapítását észérvek nem indokolják. (Nagy Attila Tibor politológus, Hír TV, április 6.)

A pártalapítási kísérletet nem feltétlenül érdemes annyival lezárni, hogy Mesterházy Attila megélhetésének szól. (Zsiga Bulcsú publicista, Reaktor.hu, április 6.)

Nem olyan borzalmas az ellenzék helyzete, mint amilyennek tűnik. (Barabás Richárd Párbeszéd-politikus, ATV, április 6.)

Ők mennek, mi jövünk. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, április 6.)

A rezsimnek az a célja, hogy a politikai aktivizmust kiölje az emberekből. (Aradi Péter író, Népszava, április 6.)

Az első piacról élő irodalmi vállalkozó volt. (Mink András történész Petőfiről, Magyar Narancs, április 6.)

Ijedt népet ijesztget fennhangon. (Tamás Ervin újságíró Orbán Viktor világháborús retorikájáról, Újnépszabadság.com, április 7.)

Ez az összeomlasztandó rendszer épp erősödik. (Dévényi István publicista, Magyar Hang, április 7.)

Az ellenzék képes látványosan egy helyben toporogni. (Czene Gábor újságíró, Népszava, április 8.)

A Facebook egyszerűen kiment a divatból. (Bede Márton újságíró, 444.hu, április 8.)

A választási vereség után a túlélés volt a tét. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Színes Vasárnap, 1996. január 28.)

Az egészségügy mindent túlél. Ez különbözteti meg a betegeitől. (Nagy N. Péter újságíró, Népszabadság, 2000. május 24.)

Reméljük, a Jóisten megsegít bennünket, hogy a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amelyeket aztán a gazdasági túlélés érdekében be kelljen vezetni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Orbanviktor.hu, 2012. július 26.)

Azt látom, senki sem győzni akar, hanem túlélni. (Botka László szegedi polgármester, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, 24.hu, 2017. február 17.)

A túlélésbe halunk bele. (Zöldi László újságíró, Facebook.com, 2017. április 1.)

Kelet-Európában az ember nem is él, hanem túlél. (Nádas Péter író, 24.hu, 2017. december 24.)

A túlélés a legnagyobb kunszt. (Ungvári Tamás művelődéstörténész, Facebook.com, 2018. július 25.)

Az ellenzék számára a túlélés a tét. (Krekó Péter szociálpszichológus, Népszava, 2019. május 18.)

Nem vagyunk messze attól, hogy télen nyaraljunk, nyáron pedig túléljünk. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, 2023. február 4.)

Az elfogadás csak túlélés, nem élet. (Holoda Attila energetikai szakértő, Klubrádió, 2023. április 5.)

 Szeretném elérni, hogy a Parlamentet körülvevő kordont a nyár elején lebontsák. (Szili Katalin szocialista politikus, az országgyűlés elnöke, Népszabadság, 2005. június 1.)

A kordon fenntartása rendőrszakmai kérdés, és amíg a biztonsági kockázat fennáll, addig lesz kordon a Kossuth-téren. (Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztere. Népszava, 2007. február 1.)

A kordonnal lezárt Kossuth-tér Európa szégyene volt. (Rogán Antal Fidesz-politikus, Budapest-belvárosi polgármester és kordonbontó, Népszabadság, 2007. március 20.)

A kordon a létező gyurcsányizmus szimbóluma. (Csontos János újságíró, Magyar Nemzet, 2008. február 12.)

Gyurcsány évekig kordonok mögé bújt, ha ki kellett állnia a nyilvánosság elé. (Végh Alpár Sándor közíró, Magyar Nemzet, 2011. október 8.)

Vicces, hogy a kordonbontók kerítést építenek. (Bolgár György újságíró a Fidesz-politikusokról, Népszava, 2015. június 20.)

A kordon nem szigorítás, hanem könnyítés. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester a városháza előterében és főlépcsőjénél kihúzott kötélzetről, Délmagyarország, 2019. március 7.)

Kordonok mögött beszél folyamatosan a szabadságról, (Vas András újságíró Orbán Viktorról, Népszava, 2023. március 16.)

A kordon a megosztás szimbóluma. (Gelencsér Ferenc Momentum-politikus és kordonbontó, ATV, 2023. március 29.)

A kordon a hazugság és a cinizmus jelképe. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és kordonbontó, Népszava, 2023. április 6.)

Mostanában elég gyakran kerül szóba, hogy az egyik párt leszalámizza a másikat, esetleg a szeletelés átterjed az átmenetileg épségben maradt párt belső ellenzékére is. Kétségkívül van ilyen jelenség manapság is, a kifejezés azonban régi.

A magyar sajtó tanúsága szerint 1945 novemberétől tartják számon. Rákosi Mátyásnak tulajdonítják, bár ő ritkán, inkább csak a leszalámizási folyamat végén beszélt a „mesterművéről”. Annál inkább szóba hozták ama véleményformálók, akik az idő tájt dicsérték vagy elmarasztalták. Rákosi és a magyar kommunisták az 1945 végi választáson 17 százalékot kaptak, ezzel az országgyűlésben a harmadik helyen kötöttek ki. A szocdemek 4 tizeddel többre tettek szert, a koalíciós kormányt vezető kisgazdák pedig 57 százalékra.

A 17 százalékos párt szívós munkával ellehetetlenítette, megosztotta, megsemmisítette, szétforgácsolta a versenytársait. Rákosi 1952-ben így foglalta össze a nevéhez köthető fogalmat: „A szalámi taktika abból áll, hogy minden nap egy kevéssel többet követelünk, mint ahogy a szalámit felszeleteljük, úgyhogy a végén nem marad semmi belőle.”

Politikusi működésében volt nem egészen 11 hónap, amikor a hatalma csúcsán érezhette magát. Az állampárt vezetése mellé 1952. augusztus 14-én megszerezte a miniszterelnöki funkciót is. Egyszerre uralta tehát a Magyar Dolgozók Pártját és a végrehajtó hatalmat is. Sztálin halála után azonban Moszkvából lemondatták Nagy Imre javára. Mindazonáltal 1956 nyaráig megtarthatta az állampárt vezetését. Nos, 1953 nyarán, néhány nappal a kormányfői lemondatása előtt, gondolom, taktikai okból fogadott egy újságírót a világsajtóból.

Arthur Hays Sulzberger (1891-l968) egykorú volt a magyar diktátorral. A New York Times európai szerkesztőségét irányította, és kihasználta a lehetőséget, hogy a vasfüggöny mögött beszélgethet egy angolul perfekt politikussal. Tapasztalatait háromrészes cikkben írta meg. Az utolsónak, amely az 1953. június 24-i számban jelent meg, a Szalámi taktika címet adta. Szerinte „a fékezhetetlen kis kommunista … azzal dicsekedett, hogy ’szalámi taktikával’ semmisítette meg az ellenzékét. Addig szeletelte a mozgalmával szembeni ellenállást, amíg gyakorlatilag semmi sem maradt belőle.” A cikket bulvárosan fejezte be: „Mr. Rakosi az ügyes késével pusztulásig szabdalta őket.”

A legutóbbi három évtizedben a hazai nyilvánosság fórumain is emlegették és emlegetik azt a fránya szalámi taktikát, ami Rákosi Mátyás szerint „minden jó pártnak a feladata”. A sűrűsödési pontok kirajzolódnak a bejegyzésem utáni összeállításban. 

Tíz mondat a szalámizásról

Torgyán József leszalámizta a saját pártját. Egészen addig, amíg vezér nem lett. (Berkes Erzsébet publicista, Napló, 1994. március 21.)

Nem hiszem, hogy a baloldalról is szalámizzák a pártot. Én inkább azt látom, hogy a jobboldalnak nem érdeke, hogy a párt megmaradjon. Innen szeretne a MIÉP, az MDF és a Fidesz is jó pár százalékot szerezni. (Cseh Sándor kisgazda politikus, Fejér Megyei Hírlap, 2001. február 13.)

Az FKGP-t nem a Fidesz „szalámizta fel”, hanem a belső harcok tették tönkre. (Gyimóthy Géza kisgazda politikus, Magyar Hírlap, 2006. április 15.)

Nincs értelme leszalámizni bennünket. (Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Hetek, 2006. április 28.)

Olvasom, hogy a Fidesz le akarja szalámizni az MDF-et. Mit lehet rajta szalámizni? Egyetlen szelet az egész. (Szentmihályi Szabó Péter publicista, Magyar Hírlap, 2008. augusztus 14.)

Aki válogat a demokraták között, az segíti a Fideszt a leszalámizásban. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, ATV.hu, 2013. május 1.)

Gyurcsány Ferenc meglehetősen nagy profizmussal szalámizza le sorban az ellenzéki pártokat. (Deák Dániel politológus, Borsod Online, 2020. szeptember 10.)

Mindenféle szalámi-taktikára számítunk. (Márky-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, RTL Klub, 2021. november 24.)

A Fidesz egy évtizede próbálja leszalámizni a Jobbikot, hogy az ne tudjon valódi konzervatív alternatívát kínálni. (Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke, Alfahír.hu, 2022. december 11.)

Az ellenzék saját átnevezésével és leszalámizásával foglalja el magát. (Hanula Zsolt újságíró, Telex.hu, 2023. április 3.)

A Népszava mai számából tudtam meg, hogy 83 éves korában elhunyt Fábri Ferenc. Nem ismertem személyesen, de ha a patinás újság vélemény-rovatában megláttam a nevét, először az ő gondolatait kísértem figyelemmel. Röviden írt, nem többet egy flekknél, ami 25-30 sornyi szöveget jelent.

Annyi azért kiderült a glosszáiból, kispublicisztikáiból, hogy aktív évtizedeit mérnökként élte meg. Írásain érződött, hogy tetszik neki, ha szilárd váza van egy hídnak vagy egy cikknek. Egyszer velem is vitatkozott, már nem emlékszem, hogy miről, de az megmaradt bennem, hogy neki volt igaza.

Sajtólevelezőként nem fogadott el pénzt finoman csipkelődő írásaiért. Megelégedett azzal, hogy a szerkesztők és az olvasók megbecsülték. Személyemben az egyik vitapartnere is. Béke soraira.

Tíz mondat Fábri Ferenctől

Valamilyen független sajtó persze lesz (amíg tönkre nem megy), csak éppen kevesekhez jut el a hangja. (Élet és Irodalom, 2010. május 14.)

A politikai korrektség bizonyos tapintatot, etikettet jelent, azt, hogy nem mondanak olyasmit, ami bárki más számára bántó lehet. (Népszava, 2016. december 9.)

/Szél Bernadettről és Hadházy Ákosról/ Ha az ilyen kemény harcosokat nem képes integrálni az ellenzék, aligha várhatunk tőle többet, mint amit eddig művelt. (Vasárnapi Hírek, 2018. október 6.)

A Vezér minden arra érdemesnek juttat a nonprofitból. (Népszava, 2018. december 19.)

Itt egy ember dönt, de az nagyon. (168 Óra, 2019. március 28.)

A miniszterelnök gyakran téveszti magát össze az országgal. (Népszava, 2019. október 1.)

Már csak a teljesen tájékozatlanok hisznek Orbánnak. (Népszava, 2021. április 30.)

Mára a pedellus és az iskolaőr is órát tart. (Népszava, 2022. szeptember 7.)

A civilek jelentik az országot. (Népszava, 2023. január 24.)

Minden ellenzéki párt őrzi a maga kis, néhány százalékos szuverenitását. (Népszava, 2023. február 13.)