Akadnak, akik Orbánék újabb kétharmadát a nyilvánosságban élvezett túlsúllyal magyarázzák. Ebben van igazság, de ha a kétségtelen fölényt számmal is próbálják nyomatékosítani, akkor óvatosabbnak kéne lenniük. Nincsenek ugyanis pontos ismereteink a médiában lezajlott változásokról. A legutóbbi napokban hárman jöttek elő azzal a fránya 90 százalékkal. Vásárhelyi Mária szociológus egy Facebook-bejegyzésben, Németh Péter az általa szerkesztett Népszavában, Hardy Mihály főszerkesztő pedig a Klubrádió vitaműsorában.

Még ő volt legközelebb a valósághoz, mert azzal árnyalta a bűvös számot, hogy a kormányzat 80 százalékban közvetlenül kontrollálja a nyilvánosság fórumait, 10-ben viszont közvetve. Talán azért fogalmazott így, mert 2020. június 25-én ő készített interjút Urbán Ágnes médiakutatóval, aki szerint „Nagyon nehéz pontos számot mondani. Nehéz összeadni tévés nézettséget, online látogatottságot és a nyomtatott lapok olvasottságát.” Idézte a Mérték Médiaelemző Műhely 2019 őszi felmérését, amely az árbevételek alapján jutott arra, hogy „a kormánypárti média 80 százalékkal rendelkezik a médiapiacon”.

Pontosabban 78-cal, a kutatási eredmény azonban kerekítve jelenik meg az értelmezők megnyilvánulásaiban. Az ellenzéki véleményformálók érzik, hogy a kormányzati túlsúly jelzőivel nem sokra mennek, és a 90-es számmal érzékeltetik a fölényt. Ezt értem, ha nem is méltányolom. Most viszont nagyon pontosan kéne fogalmazni, hogy megérthessük a választási vereség egyik okát. Az árbevételek 78 százalékából aligha érdemes következtetéseket levonni arról, hogy a kormányzati és az ellenzéki üzenetek milyen arányban jutottak el a médiafogyasztókhoz. Ehhez alapos kutatásra volna szükség, amihez van ugyan szellemi kapacitás, de nincs pénz.

Bár a kistafírozott kormányzati intézmények valószínűleg hiteles számokkal kecsegtetik a hatalmon lévőket, eme információkat azonban nem kötik az orrunkra. De ha a közvetlen kormányzati befolyás 80 százaléka és a közvetett befolyás 10 százaléka kiinduló pontként elfogadható, akkor például a kormányzati és állami hirdetéseket is elfogadó Népszava meg ATV is Orbánék befolyási övezetébe tartozik? Lehet, hogy igaza van Bódis Andrásnak? A Válaszonline.hu szerkesztője a MÚOSZ nevű újságíró szervezet 2021. november 10-i vitáján ezt mondta: az állami propaganda-részleget irányító ”Rogán Antal nemcsak a kormánypárti nyilvánosságot teremti meg, hanem az ellenzékit is.”

 Tíz mondat a túlsúlyról

A kormány az első száz nap intézkedései kapcsán sikeres propagandát folytatott, amit a túlsúlyban lévő baloldali sajtó hatékonyan támogatott. (Áder János Fidesz-politikus a Medgyessy-kormányról, 24 Óra, 2002. szeptember 7.)

Egészségtelen multinacionális túlsúly volt a médiapiacon. Ez most változik. (Szombathy Pál újságíró, Heti Válasz, 2016. november 17.)

A túlsúly nagyon jelentős, mondjuk 80:20 százalék. (Horvát János újságíró a kormánypárti médiafölényről, Hír TV, 2017. június 5.)

A kormányzó párt média-túlsúlya fojtogató. (Kis János volt SZDSZ-politikus, Magyarnarancs.hu, 2017. december 22.)

Ennyire gátlástalan hatalmi túlsúllyal szemben, számottevő média nélkül sokra nem mehettek. (Parti Nagy Lajos író az ellenzékhez, 168 Óra, 2018. április 19.)

Ungár Péter médiapiaci jelenléte enyhítheti a fideszes túlsúlyt, de a média függetlensége szempontjából mégis káros. (Urbán Ágnes médiakutató, hvg.hu, 2018. augusztus 2.)

A hazai médiaviszonyok mostanra persze jobbak lettek, de ha figyelembe vesszük a médiafogyasztási szokásokat, fenntartom, hogy továbbra is baloldali túlsúly tapasztalható. (Szájer József Fidesz-politikus, Magyar Hírlap, 2018. augusztus 18.)

Náluk van a média-túlsúly. (Tüttő Kata szocialista politikus, ATV, 2019. szeptember 24.)

Nincs brutális kormánypárti túlsúly. (Szombathy Pál újságíró, 24.hu, 2020. december 21.)

Nincs se jobb-, se baloldali túlsúly. Talán enyhén baloldali fölény, de csak azért, mert onnan sokkal több alkotó érkezik. (Kálomista Gábor filmproducer, 168 Óra, 2022. január 13.)

E rovatnak évente egymillió olvasója van. Ami nem is olyan sok, elvégre ezt a számot 365-tel kell elosztani. A Médianapló épp azzal vívott ki magának némi respektet, hogy maradtam a kaptafánál. Nem vagyok politikai szakíró, és hiába értek a sajtóhoz meg a médiapolitikához,  eltorzulna az elemzésem, ha a tegnap esti vereség okát az ellenzék nyilvánosságszemléletében keresném. Ez is ok persze, de nem a leglényegesebb. Egyelőre maradnék a benyomásoknál.

Például annál, amit mások is észrevettek. Tegnap este 11 után az ellenzék miniszterelnök-jelöltje csak azért nem volt egyedül a színpadon, mert a családja elkísérte. Márki-Zay Péter hosszasan beszélt, és kitette hét gyermekét annak, hogy a télies hidegben vacogjanak. Pártcsaládjából a választási szövetségbe tömörölt ellenzéki szervezetek vezetői nem álltak mögéje. Az egyik, Gyurcsány Ferenc DK-s politikusok karéjában kulturáltan határolódott el a „Kapitánytól”. Jakab Péter, a Jobbik elnöke magányosan mondta ki, hogy érdekelt ugyan az ellenzéki pártok együttműködésében, de Márki-Zay Pétertől elbúcsúzott. Nem csillogott könny a szemében.

A hódmezővásárhelyi polgármester becsületére válik, hogy elvitte a balhét. Nem értenénk meg azonban a történteket, ha kizárólag az ő nyakába varrnánk a felelősséget. Kívülállóként nem tudhatom, vajon ki kezdeményezte, hogy a kampányban ő szántja majd végig az országot, a pártelnökök pedig azokban a körzetekben kampányolnak, amelyekben az embereik esélyesek a képviselőségre. Nyilvánvaló, hogy a módszer nem vált be. Ám ettől a pártvezetők még Márki-Zay mögé állhattak volna, hogy a rájuk szavazók szemébe nézzenek. A szembesítés elmaradt, és ahogy láttam ma reggel, közösségi üzenőfalukon sem csipkedték magukat. Elfelejtették megosztani velünk a véleményüket.

Az újságírással kacérkodó diákoknak azt tanítom: ha érvényesülni akarnak a digitális sajtóban, legyen a tarsolyukban néhány előre gyártott elem. Máskülönben nem tesznek eleget a gyorsújságírás követelményeinek. Egy magatartásforma jellemzésére például két szólást érdemes használni. Ha nemcsak elmarasztaljuk az illetőt, hanem szánjuk is, akkor pötyögtessük le, hogy „Hallgat, mint hal a szatyorban.” A tátogás kifejezi a szorult helyzetét. A másik mondás érdesebb, így hangzik: „Hallgat, mint süket disznó a búzában.” Ezzel jellemezném a „Kapitányukat” cserbenhagyó ellenzéki politikusokat.

Tíz mondat a választási eredményről

Pont akkor nyertünk a legjobban, amikor mindenki összeállt ellenünk. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2022. április 3.)

Ugyanúgy le vagyok taglózva, mint mindenki más. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, 2022. április 3.)

Valójában nem leváltotta, hanem megbuktatta az ellenzéket. (Jakab Péter Jobbik-politikus Márki-Zay Péterről, Facebook.com, 2022. április 3.)

Kapitány nem attól lesz valaki, hogy megválasztják. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus az előválasztásról és Márki-Zay Péterről, Facebook.com, 2022. április 3.)

Márki-Zay Pétert magára hagyták, amikor a vereség okairól kellett vola számot adni a választás éjszakáján. (Kabai Domokos Lajos újságíró, Bekiáltás.blog, 2022. április 3.)

Annyi tiszteletet megérdemelnének az ellenzéki szavazók, hogy Márki Zay Péter mögött ne csak az átfagyott gyerekek álljanak. (Kárpáti Iván újságíró, Facebook.com, 2022. április 4.)

Mintha nem láttam volna Márki-Zay mögött a pártvezetőket. (Kardos András filozófus, Facebook.com, 2022. április 4.)

A hat párt elnökének eszébe sem jutott, hogy legalább odaálljanak szerencsétlen Márki-Zay mögé a színpadon. (Maróthy Dávid ellenzéki szavazatszámláló, Facebook.com, 2022. április 4.)

Nem jó jel, hogy a hat párt nem állt ki együtt. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Facebook.com, 2022. április 4.)

Tényleg csak a kapitány maradt a süllyedő hajón. (Szűcs Róbert Gábor nyugalmazott diplomata, Facebook.com, 2022. április 4.)

Ha véletlenül nyer az ellenzék. (Kovács Zoltán újságíró, Klubrádió, 2022. január 22.)

Ha a magyar ellenzék ilyen feltételek mellett győzni tud, az kisebb csoda lesz. (Batka Zoltán újságíró, Népszava, 2022. február 9.)

Valószínűbb egy kormánypárti, mint egy ellenzéki győzelem. (Tóka Gábor szociológus, Népszava, 2022. március 1.)

Az ellenzék sikere ma kétségtelenül nagy meglepetésnek számítana. (Török Gábor politológus, Azonnali.hu, 2022. március 16.)

Jelenleg az ellenzék hátrányban van, vesztésre áll. (Nagy Attila Tibor politológus, ATV, 2022. március 17.)

Biztos, hogy nem lesz a Fidesznek kétharmada. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Telex.hu, 2022. március 18.)

Ma úgy néz ki, hogy a Fidesz nyer, ha nem is kétharmaddal. (Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, Helyben.hu, 2022. március 25.)

Ez a választás nem lefutott meccs. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2022. március 28.)

Ezt a választást megnyeri a Fidesz. (Thürmer Gyula munkáspárti politikus, Azonnali.hu, 2022. március 29.)

Nem valószínű, hogy újabb kétharmada lesz a Fidesznek. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, Telex.hu, április 3.)

 A legutóbbi napokban Orbán Viktor ukrajnázott, Lázár János zayzott, Márki-Zay Péter alkotmányozott, Karácsony Gergely parittyázott, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula pedig latolgatott. Lefülelt mondatok.

Orbán a mi Putyinunk. Ez a nyers igazság. (Rab László újságíró, VárosiKurír.hu, március 27.)

Most jobb Magyarországon magyarnak lenni. (Vidnyánszky Attila rendező, Origo.hu, március 28.)

Az előválasztáson kiderült, hogy nem a Feri lesz a First Lady. (Bödőcs Tibor humorista, YouTube.com, március 28.)

Ha kampányolnék, felszántanám az országot. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, hvg.hu, március 29.)

Amíg Orbán kormányozza az országot, Magyarország tagságát mindkét szervezetben - a NATO-ban és az Európai Unióban - fel kellene függeszteni. (Kőszeg Ferenc volt SZDSZ-politikus, Újnépszabadság.com, március 29.)

Mi parittyával lövöldözünk. (Karácsony Gergely Párbeszéd-politikus, budapesti főpolgármester az ellenzékről, ATV, március 29.)

Ezt a választást megnyeri a Fidesz. (Thürmer Gyula munkáspárti politikus, Azonnali.hu, március 29.)

Megnyílt az ellenzék számára a győzelem lehetősége. (Tóth Zoltán választási szakértő, Klikk TV, március 29.)

Számomra nem lehetőség, hogy két népnyúzó társaság között választhatok. (Kabai Domokos Lajos újságíró, Bekiáltás.blog, március 30.)

Örökrangadó: Orbán vagy Gyurcsány? (Szanyi Tibor ISZOM-politikus, ATV, március 30.)

Az alkotmányt át kell írni: az apa férfi, az infláció nő. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Facebook.com, március 30.)

Már egy kis vereség is nagy pofon lenne a Fidesznek. (Föld S. Péter újságíró, Facebook.com, március 31.)

A 40 milliós Ukrajna a 140 milliós Oroszországgal háborúzik. (Orbán Viktor miniszterelnök, Origo.hu, március 31.)

Minden megszűnt, ami jó volt, és minden magmaradt, ami rossz. (Kiss Judit Ágnes drámapedagógus az online oktatásról, Klubrádió, március 31.)

Az emberek véleményét nem lehet colstokkal mérni. (Tóka Gábor szociológus a közvélemény-kutatási adatokról, 168 Óra, március 31.)

Április 3-án este tíz órára politikai hulla lesz. (Lázár János Fidesz-politikus Márki-Zay Péterről 24.hu, április 1.)

Az Orbán-kormány rászolgált a bukásra. (Szerető Szabolcs újságíró, Magyar Hang, április 1.)

Diktátori erőszakossága mára az élet legtöbb területére behatolt. (Bruck András író Orbán Viktorról, Facebook.com, április 2.)

Mindennél fontosabb a terület. Nem baj, ha rosszul működik, csak nagy legyen. (Nádasdy Ádám költő az orosz imperializmusról, Népszava, április 2.)

A cárnak agyára ment a botox. (Pintér Béla rendező Putyinról, 444.hu április 2.)

Nem valószínű, hogy újabb kétharmada lesz a Fidesznek. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, Telex.hu, április 3.)

Tisztelem annyira a választópolgárokat, hogy ma békén hagyom őket, Legföljebb azt súgom nekik, hogy erkölcsi kötelességük meglátogatni a szavazókörzetet. Ez nálam könnyen megy, mert kilépek az utcára, és 15 méternyire a szemközti házban, a mozgáskorlátozottak egyesületének helyet adó irodahelyiségben található. Fél óta múlva nyit, de csak akkor megyek át, amikor megírom e jegyzetet, amely a tárca műfajáról szól.

Amíg volt kampánycsend, a választás előtti napon már nem lehetett politikai szöveget közölni a nyilvánosság fórumain. A papír alapú sajtó szerkesztői ekkor kotorták elő a legalsó fiókból a szubjektív hangvételű jegyzeteket, amelyeket hónapokig mellőztek. A tárca ugyanis az egyetlen sajtóműfaj, amelyben a szerző egyes szám első személyben fogalmazhat. A többi műfajban illik tárgyszerűbbnek lenni. A tárcáról már 1927-ben is azt írta a Benedek Marcell szerkesztette Irodalmi lexikon, hogy „odavetett, apró epizód vagy jellemrajz”, amely gyakran „elvetélt regény- vagy novellatéma”. Kedvezőbb a véleményem róla.

Talán azért, mert 19 éves korom óta írok újságba, de csak harminc körül éreztem, hogy a történettudomány helyett az újságírást kéne választani. Akkor írta rá egy olvasószerkesztő a kéziratomra, hogy „klisé”. Vagyis a nyomtatásra való lemezre vésik a kézzel írott nevem, hogy a cikk alatt jelenhessen meg. Egy szakember úgy vélte, hogy amit kiadtam a kezemből, a félbe hajtott újság alsó részében közölhető és keretbe zárandó. Kifejezi a többnyire újságíró vagy újságoknak is dolgozó író hangulatosan előadott közérzetét.

Amióta Médianapló címmel széljegyzetelem a nyilvánosság történéseit, barátom, néhai Bodor Pál tanácsára minden tizedik bejegyzést tárcának írok meg. Szerinte ugyanis az olvasókat érdekli a jegyzetíró önreflexiója. Közben eltelt néhány évtized, és a hagyományos sajtó háttérbe szorult - a tárcával együtt. A rövidsége miatt éppenséggel helye volna a digitális sajtóban is, mert képes oldani a hírportálok egyhangúságát. Pénz azonban még nincs az egyes szám első személyben fogalmazó szerzők megfizetésére. Mindazonáltal a tárca karriert csinált a digitalizációban.

Ehhez a szó szoros értelmében elő kell vennünk, mert szükség van a benne lévő bankkártyára. Belépő a pénzintézeti szolgáltatáshoz, amelyhez már nem kell papír. Elég, ha a tisztviselő elénk tolja a téglalap alakú tabletet, és a digitális írószerszámmal a közepére firkantjuk a nevünket. Ez is tárca, de már nem a közérzetünket fejezi ki, hanem az anyagi helyzetünket.

Tíz mondat az újságírásról

Az újságírás nehézkes dolog. Ott, ugye, adatok kellenek, tények meg igazságok. Az irodalomban mindez felesleges. Elég, ha az ember zseniális. (Huszár Sándor író, 24 Óra, 1994. december 31.)

Az újságíráshoz elsősorban nem telefon, fax, íróasztal, magnetofon és szövegszerkesztő kell, hanem hittel, valódi érdeklődéssel figyelő ember, akinek megnyílnak az ajtók és a szívek. (Gyarmati Béla miskolci újságíró, Észak-Magyarország, 1999. szeptember 27.)

A véleményemet kiviszem a piacra, és ha megveszik, akkor vagyok. (Farkasházy Tivadar újságíró, ATV, 2006. április 16.)

Az újságírás nemcsak tartalomszolgáltatás, hanem etika is. Valamint ízlés. (Vágvölgyi B. András újságíró, Népszabadság, 2010. július 18.)

Azért izgalmas az önök szakmája, mert olyasmiről is írniuk kell, amiről fogalmuk sincs. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2012. szeptember 7.)

A kultúra volt az újságírás védőpajzsa. (Végel László író, eMasa.hu, 2015. március 13.)

A popzene olyan, mint irodalomban az újságírás. (Lovasi András rockzenész, Index.hu, 2017. szeptember 20.)

A tárca írót feltételez, egy újságírónak maradt írót legalább. (Darvasi László író - Szív Ernő tárcaíró, Facebook.com, 2017. december 23.)

Olyan időszakot élünk, amikor kamuhíreket írni jövedelmezőbb, mint valódi újságírást folytatni. (Selmeci János műsorvezető, Klubrádió, 2019. december 20.)

 Sok helyről sokat kell olvasni, hogy saját véleménye lehessen az embernek. (Tanács István újságíró, Facebook.com, 2021. február 13.)    

 Nincs esély arra, hogy 2022-ben a rezsim megbukjon. (Békesi László volt pénzügyminiszter, HírKlikk.hu, 2021. január 16.)

Az istenért, nehogy mi magunk rontsuk el a saját esélyeinket, az ország esélyét. (Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke, Facebook.com, 2021. június 24.)

Az esélye annak, hogy a jelenlegi kormány folytatni tudja a munkáját, a mai napig teljesen reális. (Németh Zsolt Fidesz-politikus, Mandiner.hu, 2021. július 31.)

A bukásra az ellenzéknek még nagyobb az esélye. (Stumpf András újságíró, ATV, 2021. december 3.)

Az ellenzék egyszerű mandátumtöbbségének esélye is nagyon csekély. (Széky János újságíró, Paraméter.sk, 2021. december 12.)

Összeállt egy nem teljesen esélytelen ellenzéki alternatíva. (Lányi András publicista, Magyar Hang, 2022. január 7.)

Az egyik nap úgy érzem, hogy van esélye az ellenzéknek. A másik nap úgy fekszem le, mint sok választópolgár, hogy úgy gondolom, nem lehet megnyerni ezt a választást. (Bangóné Borbély Ildikó volt szocialista politikus, Index.hu, 2022. március 8.)

Most sokkal jobb esélyünk van, mint négy évvel ezelőtt. (Marki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, 2022. március 16.)

Egyetlen esély van: többen legyünk vasárnap, mint ők! (Rákay Philip kormánypárti publicista, Facebook.com, 2022. március 30.)

Hülyeség, hogy nincs esélye az ellenzéknek. (Karácsony Gergely Párbeszéd-politikus, budapesti főpolgármester, Azonnali.hu, 2022. március 28.)

Feltűnt, hogy a magyar politikusok hajlamosak többes számba tenni a választás szót. Működik bennük egy beidegződés, miszerint az országgyűlési választás két fordulója között megbeszélhetik, hogy visszaléptetik a jelöltjeiket. Az emberáldozatok révén ugyanis a koalíciós kormány részesei lehetnek.

Torgyán József 1998-ban 82 választókörzetben léptette vissza az embereit a Fidesz javára. Négy év múlva a két forduló között az MSZP és az SZDSZ bútorozott össze. Amidőn pedig 2010-ben Orbánék ismét hatalomra jutottak, megszüntették a kiszámíthatatlan, meglepetésszerű, veszélyes kétfordulós rendszert. Azóta nincsenek országgyűlési választások, csak országgyűlési választás van. E bejegyzés után olvasható egy idézet-csokor. Kiderül belőle, hogy Orbán Viktor első országlása idején megunta a pártpolitikát. 2001-ben kezdett a pártok fölött lebegni, és többször is kifejtette, hogy elege van a kampányolásból, beszéljenek inkább helyette a kormányzás tényei.

Ki is maradt az első forduló előtti kampányból, vagy legalábbis ímmel-ámmal járta az országot. Miután azonban megismerte a közvélemény-kutatási százalékokat, taktikát váltott, és hajrába fogott. Finiselése olyan jól sikerült, hogy csaknem megfordította a végeredményt. Ettől kezdve nem nézte le a kampány intézményét, bár 2002 végén még volt egy kiszólása, melyből kirajzolódik, hogy nem győzte le az ellenszenvét. Megtanulta azonban a 2002-es kudarcából, hogy érdemes végigcsinálni azt a fránya kampányt.

Napjainkban odáig fajult a helyzet, hogy a legutóbbi hetekben fölszántotta az országot. Vitte magával a sámlit, hogy a tömeg közepén legyen, és az emberek ne csak hallják, hanem lássák is. Vannak két-három milliónyian, akik csupán a nyilvánosság kormánypárti fórumain tájékozódnak. Könnyen juthatnak ama következtetésre, mintha pártjából és kormányából csak Orbán kampányolna. A körülötte lévő kommunikációs szakemberek elhitették vele, és talán el is hitte, hogy kizárólag rajta múlik a siker. Nem zárható ki persze, hogy holnap be is jön neki az energia-befektetés, és felnövesztett önérték-tudata akár újabb sikerlöketet is kaphat.

Az a benyomásom, hogy a hatvanadik évében lévő, eddig négyszeres miniszterelnök messzire jutott 38 éves korában hangoztatott kampány-felfogásától. Nem azt állítom, hogy megváltozott a véleménye, csupán azt, hogy megtartja magának. A rendelkezésére álló nyilvánosság fórumain pedig a kampány előnyeit hangsúlyozza.

Tíz mondat Orbán Viktortól

Jól eldolgozgatok itt, a kormányban miniszterelnökként az ország számára fontos ügyekben. Ezek sokkal izgalmasabbak, mint bármiféle választási kampány. (Magyar Rádió, 2001. május 16.)

Az egész választási kampányhoz semmi kedvet nem érzek. (Magyar Rádió, 2001. május 16.)

A magyar kampány néhány rossz ízlésű ember mondandójának és politikai akciójának következtében olyan, mint az epe: minden jóba valami borzalmasan keserűt cseppent. (Magyar Rádió, 2002. február 13.)

A mai naptól kezdve én is részese leszek a választások előtti kampány-hadjáratnak, ha úgy tetszik, magam is kampányolok. (Magyar Rádió, 2002. március 20.)

Azt hiszem, hogy én már túljutottam a pártokon. (Kisalföld, 2002. december 16.)

A kampány fő vesztese a valóság. Az emberek elfordulnak a valóságtól, porondmutatványokra figyelnek. (Heti Válasz, 2005. február 17.)

A Fidesz kampányát én vezetem, a Fideszt én vezetem, és én fogom vezetni a választások után is. (Magyar Nemzet, 2006. április 15.)

Minden kampányba be szoktam szállni, és sosem tudom a végeredményt. (Magyar Rádió, 2015. április 10.)

Jó dolgokról kell beszélni a kampányban. (Magyar Rádió, 2018. március 2.)

A választási kampánynak az a természete, hogy leegyszerűsíti és kiélesíti az álláspontokat. (Hír TV, 2022. március 28.)

Ha nincs közös lista, a kétharmadot sem tudjuk megakadályozni. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, ATV, 2020. augusztus 6.)

Ha nem lesz kétharmadunk, akkor nagyon sok bajunk lesz. (Vágó István DK-politikus az ellenzéki pártokról, Partizán, 2021. február 1.)

A kétharmad erőforrás. (G. Fodor Gábor politológus, Partizán, 2021. június 7.)

Mi kétharmadra készülünk. (Tordai Bence Párbeszéd-politikus, ATV, 2021. szeptember 10.)

A kétharmados ellenzéki győzelemnek nincs realitása. (Miklósi Gábor újságíró, 444.hu, 2021. szeptember 16.)

Polt Péter jóindulatán múlik, hogy a Fidesznek még megvan a kétharmada. (Pulai András szociológus, ATV, 2021. december 11.)

Kétharmadot az ellenzéki összefogás sosem fog összeszedni. Nekem erre most nagyobb az esélyem. (Gattyán György milliárdos, Forbes.hu, 2021. december 12.)

Két vádlott és egy gyanúsított biztosítja a NER kétharmadát. (Magyar György ügyvéd Boldog, Simonka és Völner honatyákról, Magyarügyvéd.blog, 2022. január 20.)

Biztos, hogy nem lesz a Fidesznek kétharmada. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Telex.hu, 2022. március 18.)

Ma úgy néz ki, hogy a Fidesz nyer, ha nem is kétharmaddal. (Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, Helyben.hu, 2022. március 24.)

Miniszterelnökünk körül úgy alakult a helyzet, hogy kétfelé kell beszélnie. Orbán Viktornak az Európai Unió és a NATO külföldi összejövetelein meg kellett szavaznia az Oroszország elleni szankciókat. Hazatérve pedig úgy kellett megnyilvánulnia a hívei előtt, hogy még csak véletlenül se vádolhassák pálfordulással. Eme kényszerhelyzettel magyarázható, hogy a kormánypárti orgánumokban ki sem ejti Putyin nevét. De azt se mondta ki, csupán sugallja, hogy a szomszédunkban zajló háborút az ukránok kezdeményezték.

A kettős beszéd hátborzongató fejleménye az Origóban jelent meg, és tartalmilag végighullámzott a kormánypárti nyilvánosságban: „A 40 milliós Ukrajna a 140 milliós Oroszországgal háborúzik.” Vajon a magyar kormányfő kijelentése megfelel-e a valóságnak? Csakugyan Ukrajna háborúzik Oroszországgal? Igen, látszólag megfelel, elvégre a szomszédos országban, Ukrajnában dörögnek a fegyverek, és tízezer számra hullanak az emberek. De ha Orbán azt mondta volna, hogy a 140 milliós Oroszország háborúzik a 40 milliós Ukrajnával, akkor még inkább megfelelne a valóságnak.

Ha ugyanis az ukrán kormány kezdeményezte a háborút, vajon miért menekült el a hazájából 4 millió ember, minden tizedik ukrajnai állampolgár? Közülük pedig minden tizedik miért éppen nálunk kötött ki hosszabb-rövidebb ideig? Maradt tehát a sugallat. A célozgatás, sejtetés, utalás átlengi a nyilvánosság nagyobbik részét. Kormánypárti fórumain eljutottak odáig a véleményformálók, hogy a történteket némi habozás után már háborúnak nevezik. A jelzők sorrendje azonban arról árulkodik, hogy kötelező „ukrán-orosz háborút” írni, mondani. Jelentése annak fényében válik kétértelműből egyértelművé, hogy a másik politikai oldal nyilvánosságában szinte kizárólag „orosz-ukrán háborúról” írnak, beszélnek.Még szerencse, hogy nálunk nem a fegyverek ropognak, hanem csupán nyelvi háború zajlik.

Közvélemény-kutatások tanúsítják, hogy a kormánypárti véleményformálók jelzős sorrendje tévhitet eredményezett. A legtöbb médiafogyasztóban az rögzült, hogy az ukrán kormány támadta meg Oroszországot. Vagy legalábbis Zelenszkijék olyasmit csináltak, amely okkal váltotta ki a 140 milliós nagyhatalom válaszcsapását. A kommunikációs burokban tartott magyar állampolgárok több milliós tömege a legritkább esetben tájékozódik ellenzéki orgánumokból. A jelek szerint nem is hatolt el a tudatukig, hogy valójában mit jelent az a fránya „orosz-ukrán háború”.  

Tíz mondat a háborús helyzet megítéléséről  

Nem Európát képviselte Moszkvában, hanem Putyint képviseli Európában. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt Orbán Viktorról, ATV, 2022. február 1.)

Az oroszok visszaveszik azt, ami jog és igazság szerint is az övék. (Pilhál Tamás újságíró, PilhálMűvek.blog, 2022. február 22.)

A háború ötödik napján megjelent a „háború” szó. (Urbán Ágnes médiakutató a közmédiumok szóhasználatáról, Magyar Narancs, 2022. március 3.)

A pályaudvarokon nem sok feladatot vállalnak magukra az állami szervek. (Hetényi Zsuzsa orosztanár és alkalmi tolmács a menekültekről, Népszava, 2022. március 12.)

Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2022. március 15.)

Ruszkik haza! (Németh Zsolt Fidesz-politikus, Facebook.com, 2022. március 17.)

Putyin pincsije nem meri megugatni a gazdit. (Horváth Gábor újságíró, Népszava, 2022. március 21.)

Ha magát ez boldoggá teszi, akkor agresszornak tartom Putyint. (Lázár János Fidesz-politikus, hvg.hu, 2022. március 27.)

Amíg Orbán kormányozza az országot, Magyarország tagságát mindkét szervezetben - a NATO-ban és az Európai Unióban - fel kellene függeszteni. (Kőszeg Ferenc volt SZDSZ-politikus, Újnépszabadság.com, 2022. március 29.)

A 40 milliós Ukrajna a 140 milliós Oroszországgal háborúzik. (Orbán Viktor miniszterelnök, Origo.hu, 2022. március 31.)

 Ne írjuk le annak a lehetőségét, hogy 2018-ig valami beindul, és 2022-re létrejön a váltógazdaság reális esélye! (Szelényi Iván szociológus, 168 Óra, 2016. augusztus 18.)

Ez a Fidesz 2022-re minden levegőt elszív mindenkitől, aki nem hozzájuk tartozik. (Szigetvári Viktor Együtt-politikus, Facebook.com, 2017. december 5.)

Az kizárt, ugye, hogy 2022-ben ellenzék nem lesz a parlamentben. (Kósa Lajos Fidesz-politikus, (Heti TV, 2019. december 3.)

2022 tétje az újabb kétharmad megakadályozása. (Batka Zoltán újságíró, Újnépszabadság.com, 2020. június 3.)

Vajon tisztában van-e az ellenzék azzal, hogy 2022 az utolsó lehetőség a békés hatalomváltásra? (Bruck András író, Facebook.com, 2020. november 22.)

2022-ben akármi megtörténhet. (Kis János volt SZDSZ-politikus, Jelen.media.hu, 2021. március 15.)

A 2022-es választást az ellenzék nem tudja megnyerni, de a kormány azért el tudja veszíteni. (Török Gábor politológus, Magyar Narancs, 2021. április 29.)

A 2022 utáni politika is gyenge lesz a kilábaláshoz, akár Orbán, akár egy Anti-Orbán nyer. (Béndek Péter publicista, Újnépszabadság.com, 2021. június 4.)

Nagy valószínűséggel az ellenzék 2022-ben nyerni fog. (Ágh Attila politológus, Spirit FM, 2021. július 15.)

Csöppet sem bánnám, ha 2022-től egy demokratikusabb, igazságosabb kormányzat kritikusa lehetnék. (Balavány György publicista, 24.hu, 2022. február 16.)