A legutóbbi napokban Orbán Viktor rókázott, Medgyessy Péter orbánozott, Kósa Lajos kolbászozott, Kunhalmi Ágnes fideszezett, Nagy Bandó András pedig szarkázott.

Nagyon kevesen tudnak rólam, de amikor itt éltem, akkor még kevesebben tudtak. (Magyar Éva Londonból hazalátogató színésznő, Telex.hu, július 2.)

A már kizárólag férfiakból álló kormány összetétele világossá teszi, hogy Magyarországon a politika milyen szerepet szán a nőknek. (Antoni Rita újságíró Varga Judit lemondásáról, Újnépszabadság.com, július 2.)

A Fidesz erőszakosan iparosít. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, ATV, július 3.)

Mindent meg tudott csinálni, ami elég volt ahhoz, hogy hatalomban maradjon. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök Orbán Viktorról, 24.hu, július 3.)

Itt mindenért „Brüsszel” lesz a felelős, és ennek a hecckampánynak lesz az arca Varga Judit. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Facebook.com, július 4.)

Elhivatottsága alighanem nagyobb a tehetségénél. (Hegyi Iván újságíró Szoboszlai Dominikról, Népszava, július 4.)

Ha kolbászból lenne a kerítés, akkor tüntetnének a vegetariánusok. (Kósa Lajos Fidesz-politikus az oktatási válságról, Telex.hu, július 4.)

Papíron meg lesz tartva a fizika óra ősszel is. (Kárpáti Iván újságíró, Klubrádió, július 4.)

Ez már a csőd, és még megélni sem lehet belőle. (Pilz Olivér miskolci fizikatanár, 444.hu, július 5.)

Bennünket nem érdekel, hogy ki nyer. (Kövér László Fidesz-politikus az orosz-ukrán háborúról, InfoRádió, július 6.)

A Ludas Mátyás egy felnőtt, nagykorú havilap, ami gyerekcipőben jár. (Diószegi-Horváth Nóra újságíró, 444.hu, július 6.)

Egy szőrét hullató, rossz, vidéki róka. (Orbán Viktor miniszterelnök Hadházy Ákosról, Facebook.com, július 6.)

Ha Hadházy rókának minősül, akkor ellenfele a farkas, aki a róka tanácsára a farkával próbál halászni a jeges tóban, ám a farka odafagy. (Gábor György vallástörténész, Klubháló, július 7.)

A miniszterelnöknek rögtönöznie kellett, és mint kiderült, ebben a műfajban nem annyira jó. (Föld S. Péter újságíró, HírKlikk.hu, július 7.)

Le lett darálva. (Ruff Bálint politológus Varga Juditról, SzabadEurópa.hu, július 7.)

Egy kis országban nem lehet mindig mindenhonnan felállni. (Jakupcsek Gabriella műsorvezető, Magyar Hang, július 8.)

A magyarság nagyon gyakran egyáltalán nem úgy viselkedik, mint egy megszólítható közösség. (Demény Péter erdélyi költő, Népszava, július 8.)

Hadházy az egyetlen közpénzen kitartott ellenzéki, aki érdemben is cselekszik. (Vándor Ágnes újságíró, Facebook.com, július 8.)

A miniszterelnök korántsem uralja már minden egyes szavát. (Németh Péter újságíró, HírKlikk.hu, július 8.)

Mondja ezt válasz helyett egy megtollasodott szarka. (Nagy Bandó András humorista a rókázásról, Újnépszabadság.com, július 8.)

Ügyesen hazudnak. (Kőszeg Ferenc volt SZDSZ-politikus a kormánypárti propagandáról, Klubrádió, július 9.)

Bárkire szavazunk, ugyanaz a róka bújik elő, legföljebb más-más kotorékból. (Siklósi András szegedi mérnök, a Szittya Világkongresszus alelnöke, Reggeli Délvilág, 1994. szeptember 26.)

Csak a menekülő róka hiszi, hogy aki mellett már elfutott, az többé nem kerül elébe. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök. Heti Válasz, 2006. december 14.)

A róka sohase mondja meg egyenesen, hogy a sajtot akarja kiénekelni a szánkból. (Orbán Viktor miniszterelnök, Origo.hu, 2012. január 16.)

Az újságíró őrkutya, akit azért tartunk, hogy jelezzen, ha róka dézsmálja a tyúkokat. (Kövesdi Péter újságíró, Népszava, 2021. március 20.)

Rókák ellenőrzik majd a tyúklopást. (Bartus László újságíró a NER tervezett korrupcióellenes hatóságáról, Amerikai Népszava, 2022. szeptember 8.)

Egy szőrét hullató, rossz, vidéki róka. (Orbán Viktor miniszterelnök Hadházy Ákosról, Facebook.com, 2023. július 6.)

Most megtudtuk, hogy rókából a vidéki a megvetendő. (Pető Péter újságíró, Facebook.com, 2023. július 6.)

Ha Hadházy rókának minősül, akkor ellenfele a farkas, aki a róka tanácsára a farkával próbál halászni a jeges tóban, ám a farka odafagy. (Gábor György vallástörténész, Klubrádió, 2023. július 7.)

Ha Orbán sunyi rókának nevezte Hadházyt, akkor ezt a hatalmi attitűdöt egy megsebzett vadállathoz hasonlítanám. (Németh Péter újságíró, HírKlikk.hu, 2023. július 8.)

A falusi fickó rókázott a parlamentben. (Föld S. Péter újságíró Orbán Viktorról, Facebook.com, 2023. július 8.)

Meglepett, hogy Orbán Viktor kedvenc lapjában, a Nemzeti Sportban tegnap politikai hirdetés jelent meg. Előzménye, hogy a szocialisták miniszterelnök-jelöltje vitára hívta ki a jelenlegi kormányfőt. Orbán nem siette el a választ, majd amikor kínosabbá vált a helyzet, nyílt levelet intézett Medgyessy Péterhez, amelyben elfogadta a kihívást.

A szöveg közepén ez olvasható: „Ezért a Fidesz - Magyar Polgári Párt és az MSZP pártelnökeinek április 4-én sorra kerülő vitája után 2002. április 5-én este nyolc órakor várom Önt a Közgazdasági Egyetemen.” A miniszterelnök ugyebár Pokorni Zoltánra és Kovács Lászlóra utalt, de témánk szempontjából ez mellékes. A lényeg az, hogy a két párt neve nem ugyanazzal a betűmérettel jelent meg. Az MSZP két ponttal kisebb betűkkel látható. Ezt egy civil aligha veszi észre, én azonban csaknem két évtizedet töltöttem nyomdai ügyeletben.

Évszázadokkal ezelőtt a nyomdászok három egységre osztották a betűket. A középső sávban van a betű négypontnyi teste. Példánknál maradva ilyen az MSZP. Ha ugyanis csupa nagybetűvel írom, akkor nem lóg le a p betű lába, amely az alsó sávban található és szintén négypontnyi. A felső sávban található a betű szeme, ugyancsak négypontnyi terjedelemben. Ilyen például a „k”-ban a felül kilógó szár. A háromszor négy pontból lett az átlagbetű, cicerónak nevezték el a nyomdászok.

A jelek azt sejtetik, hogy a Fidesz marketingesei a saját pártjuk nevét ciceróban rendelték meg, az MSZP-ét viszont tízpontos garmondban. Nemcsak két pontot spóroltak, hanem a politikai hirdetéssel csőbe is húzták a Nemzeti Sportot. Igen ám, de a nyílt levelet elküldték a Népszabadságnak is. A tegnapi számban változatlan maradt ugyan a szöveg, ám a szerkesztőség - vagy a nyomdai szerkesztő - nem tartotta be a megrendelő kívánalmát. Az MSZP-t is tizenkét pontos betűvel szedette. Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy a Fidesz tiltakozott, esetleg nem is akar fizetni.

Bár szokatlan a változtatás, helyeslem a Népszabadság döntését. Nem azért, mert ellenzéki lap lévén az ellenzéki pártok pártját fogta. Inkább azért, mert választási kampány idején komolyan vette, hogy a hatalomért harcoló politikai csoportosulásoknak egyenlő esélyt illik adni. Márpedig az a benyomásom, hogy a kormánypárt trükközött. Pitiáner módon akart előnyt kicsikarni a nyilvánosság fórumain.

Ma egyébként Nyíregyházán, a főiskolán tanítottam. Már itthon számolhatok be arról, hogy a Kelet-Magyarország című helyi újságban is olvastam a miniszterelnök nyílt levelét. A szerkesztőség a megrendelő szándékához híven tízpontos betűvel szedette az MSZP nevét. Kár.         

A tegnap bizonyára lábjegyzet lesz a magyar oktatáspolitika történetében. A parlamenti többség megszavazta a „bosszútörvényt”, amely rendfenntartó alakzatba sorolta a jobb sorsra érdemes pedagógusokat. Ama írástudók, akiknek nem tetszik az új jogszabály, kifejtették az álláspontjukat. Közéjük tartozik Juhász Dániel, a Népszava oktatási szakírója is.

Ismeri az iskolák világát, és az immár csak egyetlen ellenzéki napilap mai számában ostorozta a kormánypárti képviselőket. Akik vezényszóra nyomják meg a gombot, lett légyen szó bármiről az ország házában. Imigyen fogalmazott róluk: „Valójában fingjuk sincs, miről szavaztak aznap.” Értem a felháborodását. Azt is érteni vélem, hogy érzetének olyan szóval akart hangot adni, mely nagyot szól. (Hogy stílusosan fogalmazzak.)

Másképpen fejeztem volna ki a nemtetszésemet, de hallottam már az úgynevezett gonzó-újságírásról, amely nem a finomkodó (mesterkélt) nyelvhez közelíti a sajtót, inkább a köznapi nyelvhasználathoz. Mielőtt azonban eltűnődnék egy tehetséges kolléga szokatlan megnyilvánulásáról, arra próbálok válaszolni, vajon a Népszavába illenek-e a nép keresetlen szavai.   

A bejegyzésem utáni összeállításban négy idézet való a Népszavából. Az elsőben egy író-szociográfus beszélteti az alanyát. A másodikban egy szociológus végzettségű volt miniszter beszélteti a rovott múltú alanyát. A harmadikban pedig egy ex-színházrendező és a hatáselemeket jól ismerő újságíró beszélteti a riportalanyát. A bő szókincsű szerzők szűk szókincsű emberek jellegzetes szavajárásával jellemzik őket. A negyedik Népszava-idézet szerzője a saját véleményét fejezte ki az inkriminált szóval. Nem biztos, hogy jól tette.

Az összeállításban található két olyan idézet is, amikor a szerzők azt írják, hogy valakinek nincs fogalma, illetve dunsztja valamiről. Majd érzik, hogy ennél nyomatékosabban kéne fogalmazni, ezért az iménti két kifejezéshez biggyesztik a témában olvasható szókészlet legnépiesebb elemét is. Egyébként a német der Dunst párát, gőzt jelent. Átvitt értelemben kigőzölgést, amely illik is az emlegetett életfunkcióhoz. A szerzők az unalomig ismételt ’fogalmuk sincs’ helyett használhatták volna például a gőzük (lila gőzük, halvány lila gőzük), lövésük, ötletük, sejtelmük sincs kifejezést.

Nem vonom kétségbe, ha egy pályakezdő újságíró az egyetlen ellenzéki napilapban a szellentés népies szinonimájával ostorozza a kormánypárti törvényhozókat. Mégis az a benyomásom, hogy jobban jártunk volna, ha a nemtetszését árnyaltabban és kulturáltabban fogalmazta volna meg.   

Tíz mondat egy durva szóról

Állítom, hogy a góréknak halvány fingjuk sincs, hogy mi megy itt lenn - nevet a szobafestő-mázoló-mérlegkocsis. (Tábori Zoltán szociográfus, Mozgó Világ, 1998/5.)

Olyanok hozzák ezt a törvényt, akiknek fingjuk sincs, mi megy az utcán. (Csányi Viktor blogger a drogtörvényről, Wanted, 1998/11.)

A megzavarodott állampolgároknak fogalmuk sincs arról, hogy ki mond igazat és ki hazudik. Fingjuk sincs arról, hogy kire szavazzanak. (Szabados Gábor miskolci humorista, Új Hírnök, 2002. január 12.)

Ha Vitray Tamás vagy Szilágyi János írna tévékritikát, arra biztos, hogy odafigyelnék. De ha mondjuk a Népszabadságban egy Murányi András ír tévékritikát vagy György Péter az Élet és Irodalomban, azon csak nevetek, mert fingjuk sincs a szakmáról. (Havas Henrik tévés műsorvezető, Vasárnapi Kelet, 2009. július 12.)

Akik nem élnek ebben, fingjuk sincs az egészről - csak ugatnak, mint kutya a holdra. (Kőbányai János szociográfus egyik riportalanya a beatkorszakról, Népszava, 2015. február 7.)

Nem is ismerik a sport világát, az utolsó emlékük az uszodáról az volt, amikor kijöttek a zuhany alól, és összeszedtek egy lábgombát. Fingjuk sincs arról, amiről írnak. (Lévai Katalin író egyik regényhőse, Népszava, 2016. szeptember 24.)

Az ELTE hallgatóinak fingjuk sincs arról, milyen Kányádi költészete, de órákig tudnak beszélni Esterházyról. (Orbán János Dénes költő és publicista, Magyar Hang, 2018. augusztus 3.)

Halvány dunsztjuk, fingjuk nem volt arról, hogy elkerülhető lett volna a fújó paripák átszáguldása anno a 26 és fél éves költő teteme fölött, ha pénze van, ha nem kell eladnia a lovát. (Simó Márton író a Petőfi-kultusz ápolóiról, Látó, 2021/6.)

Fogalmuk sincs semmiről, mert csak a híradót nézik, és ha elmondom nekik, hogy mit összeloptak az Orbánék, akkor engem néznek hülyének Érti? Fingjuk sincs semmiről, és mégis én vagyok a hülye városi. (Ungár Tamás riportjában egy Gizella nevű, 71 éves asszony 82 ezer forint nyugdíjjal a falusi rokonokról, Népszava, 2021. november 22.)

Valójában fingjuk sincs, miről szavaztak aznap. (Juhász Dániel újságíró a pedagógusi státusztörvény megszavazóiról, Népszava, 2023. július 6.)

Új műfajjal kísérletezem. Rövid portré egy közéleti személyiségről, utána mondatok tőle és róla. Tíz legjellemzőbb mondata, tíz másik önmagáról és újabb tíz róla. A néhány napja lemondott Varga Judit illene a sorba, mert ideje volna a számvetésnek. Kár, hogy nem találtam húsz figyelemre méltó gondolatát. Holott lett volna lehetősége és tehetsége hozzá.

Csinos, negyven körül sem testesedett meg, a konzervatív öltözködésből pedig divatot teremtett. Az olvasók figyelmében ajánlom Barnóczki Brigitta bravúros elemzését a Telexen. Kezdem kapiskálni, hogy ha manapság egy tehetséges fiatal karriert akar csinálni, akkor bizony alkalmazkodnia kell az ország első emberéhez. Márpedig Orbán Viktor harcias szóhasználata nem áll jól egy olyan hölgynek, aki a kormány verőlegényének is nevezhető.

Talán Picassótól származik a gondolat, hogy a profi megtanulja a szakma szabályait, a művész pedig megszegi. Olvasva Varga Judit néhány nap híján négyéves miniszteri életművét, találtam négy mondatot, amelyek a tanulékonyságról árulkodnak. Azért érdemes idézni őket, mert nem felelnek meg a valóságnak. S leltem egyet, amely azt sejteti, hogy a miniszterelnöktől örökölt szabvány szövegeknél többre lett volna képes. Úgy hangzik, hogy nem a fejléc, hanem a házszám a fontos.

Elfogadható gondolat számomra is, szívesen venném föl a szállóigék gyűjteményébe. Igen ám, csakhogy kiötlője hozzáfűzött még egy szót, az imént ezért nem tettem ki az idézőjelet. Így fogalmazott az idő tájt, amikor a pártja kilépett az Európai Parlament néppárti frakciójából: „Nekünk nem a fejléc - a házszám a fontos.” A nekünkkel leszűkítette a máskülönben általánosítható mondandót. Nem lépett túl egy részen, amelyet a köznyelv pártnak nevez. (A párt ugyebár a latin pars - rész - szóból ered.)

Egyik ellenfele, Vadai Ágnes „Facebook miniszter”-nek titulálta. Varga Juditnak 175 ezer követője van, naponta több posztot helyez el az üzenőfalon, és a anyanyelve mellett angolul is közre adja a mondandóját. Eddig külön kommunikációs stáb gondoskodott a pártszerű fogalmazásról és az ízlésesen elkészített fényképekről. Vajon mi lesz a közösségi oldalával kommunikációs szakemberek nélkül?

Egyébként a róla mondottak összeállítása azt tükrözi, hogy a pártján állók hallgatásukkal fejezték ki a bizonytalanságukat, vajon most mi történt vele. Információk híján az ideológiai ellenfelek sem képesek eldönteni, hogy a kardos menyecske lefelé vagy fölfelé bukott-e. Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy az immár csak hajdani miniszter asszony a válás után új életet kezd. Első megnyilatkozása szellemes és végre egyéni: „Nem leköszönök, hanem beköszönök.”       

Tíz mondat Varga Judittól

Tini koromban is sokat dekáztam, a rekordom 115 volt. (Blikk.hu, 2019. március 18.)

Unalmasan zakatoló minisztériumot szeretnék. (InfoRádió, 2019. július 17.)

Nekünk nem a fejléc - a házszám a fontos. (Magyar Nemzet, 2020. január 25.)

A kormány legnagyobb teljesítménye a jogállamiság folyamatos tiszteletben tartása. (Azonnali.hu, 2020. február 11.)

A mai kormányban vannak ikonok, akik ezért a szabadságért megküzdöttek. (Telex.hu, 2021. július 1.)

Átfogó jogszabályi környezet biztosítja az újságírói és a szerkesztői szabadságot. (Facebook.com, 2021. július 5.)

Van olyan, amit egy politikusnak nem kell elviselni. (Telex.hu, 2022. július 22.)

A guruló dollárok sem értek semmit áprilisban a népakarattal szemben. (Borsod Online, 2023. január 5.)

Virágzik a civil társadalom Magyarországon. (Facebook.com, 2023. március 21.)

Nem leköszönök, hanem beköszönök. (Hír TV, 2023. június 29.)

Tíz mondat Varga Juditról

Szerintem nyilvánvaló, hogy Vargának vége. (Odze György író, Facebook.com, 2023. június 28.)

Mindent megtett, hogy végképp aláássa a magyar igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat. (Tóth Ákos újságíró, Jelen.media.hu, június 28.)

Azzal, hogy Varga Judit lett a Fidesz EP-listavezetője, nem új feladatot kapott, hanem megbukott. (Ungár Péter LMP-politikus, Facebook.com, 2023. június 28.)

Igazságügyi minisztereként megbukott, politikusként nem bukott meg. (Gáspár Kristóf politológus, ATV, 2023. június 28.)

Európából igazolta, oda is toloncolta vissza Orbán Viktor Varga Juditot. (Gergely Márton újságíró, hvg.hu, 2023. június 28.)

Jó miniszter asszony „önként” lemond, mielőtt kormánytagként érné utol a Völner-Schadli-Rogán ügy. (Tordai Bence Párbeszéd-politius, Facebook.com, 2023. június 28.)

Orbán Viktor - egyéb érdemei elismerése mellett - a Fidesz EP-listavezető tisztségébe száműzte őt a miniszteri bársonyszékből. (Somogyi Zoltán szociológus, hvg.hu, 2023. június 30.)

Varga Juditot a különféle kényes ügyei miatt jobbnak látták eltávolítani a kormányból. (Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, Népszava, 2023. július 4.)

Varga Judit is bekerült a Fidesz rozsdatemető programjába. (Magyar György ügyvéd, HírKlikk.hu, 2023. július 4.)

Itt mindenért „Brüsszel” lesz a felelős, és ennek a hecckampánynak lesz az arca Varga Judit. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Facebook.com, 2023. július 4.)

A tollamban megpimpósodott a vitriol. (Mai Nap, 1992. május 30.)

Akinek van helyzete, annak ezután is lesz, akinek nincs, az kezdje el megszokni. (Vasárnap, 1994. szeptember 18.)

Minden rendszer gyilkos. Az egyik akasztófára, a másik intenzív osztályra juttat embereket. (Magyar Hírlap, 1995. augusztus 22.)

Nagyon szeretném, ha a Fidesz elveszítené a választásokat, de nem szeretném, ha az MSZP megnyerné. (Magyar Hírlap, 2001. augusztus 25.)

Én nemcsak fajvédő, de műfajvédő sem vagyok. (Heti Válasz, 2005. június 2.)

A civilizált embert az elmúlás teszi felelőssé. (Népszabadság Online, 2012. október 30.)

/A bulvárról/ Ha nem vagyok ott, tőlem akár meg is verhetnek. (Librarius.hu, 2016. május 29.)

Majdnem jobban félek attól, ami Orbán után jöhet, mint ami most van. (Magyar Hang, 2020. május 22.)

Most már a paplan alá is benéz a hatalom. (Magyar Hang, 2022. július 1.)

Egyetlen rendszer sem volt felhőtlen. (ATV, 2023. május 18.)

A messziről kéklő óriásplakát alapszíne arra utal, hogy köze van az SZDSZ-hez. Rajta egy kissé kócos, szemüveges, harminc körüli úr. Polgárnak is nevezhetném, ha a kifejezést nem koptatta volna el a „polgári” kormány kommunikációs gépezete. Kulturált városlakó néz velem szembe.

Afféle értelmiségi, de nem a köldöknéző fajtából. Menedzsernek rémlik inkább, szabadfoglalkozásúnak, az államtól kevésbé függőnek. Sötét zakóban és világos ingben látható, a nyakrészen, legfölül be van gombolkozva. Ez különbözteti meg egy szocialista reklámfigurától, aki kigombolt inghez viseli legényesen azt a fránya nyakkendőt. A liberális nyakravaló egyébként szintén sötét, de korántsem komor színű. A felsőtest tehát konszolidált, de nem aggályosan precíz polgár képét mutatja.

Meglepő viszont a folytatás. A városi polgárral egyenlő „nadrágos emberen” nincs nadrág. Kilátszik a gatyája, amely tisztának, rendezettnek látszik. Nevezhető akár fehérneműnek is, elvégre a kontraszthatás miatt muszáj világosnak lennie. A plakáton olvasható szöveg pedig ez: „Rámegy a gatyád? Válts!” Alatta meg ez: „Az SZDSZ csökkenti az adókat.” Eddig tökéletes. A képmező nem zsúfolt, kitölti a karcsú és felemás alak. A betűk magukhoz vonzzák a tekintetet,és a három mondat nem beszéli agyon a mondandót.

S ami feltűnő - például az MSZP választási üzeneteihez képest -, hogy mindhárom mondatban van igei állítmány. A rámegy, a válts és a csökkenti ösztönöznek a cselekvésre. Az alsónemű váltására, ha úgy tetszik: a kormányváltásra. Az SZDSZ kampányában Geszti Péter az ötletember, ezen az óriásplakáton ráismerni az észjárására. Dalszövegíróként, előadóként és reklámszakemberként megtanulta, ha hatni akar a köznapi tudat szférájában élő emberekre, akkor egyszerű mondatokkal kell dolgoznia.

Máskülönben nem veszik meg a lemezeit, nem kap megbízatásokat a reklámcége. Kerüli hát a névszókat, az egymást mellé helyezett fogalmakat. Ama kifejezéseket, amelyeket értelmiségiként szívesen használna, ha csupán a fogalmi gondolkodású értelmiségieket kéne meghódítania. A közös kormányzásra törekvő ellenzéki párt azonban növelni szeretné befolyását a majdani koalícióban, és több szavazóra, erősebb társadalmi háttérre van szüksége.

Lehetséges partnere, az MSZP a bérből és fizetésből élő milliókat akarja képviselni. Vajon ugyanezeket a hatáselemeket miért nem alkalmazza a választási kampányában?

A legutóbbi napokban Orbán Viktor országolt, Kövér László cipekedett, Varga Judit lemondott, Ungár Péter vargázott, Jakab Péter parlamentált, Demeter Szilárd pedig bödőcsözott.

A civil gúnya alól ki fog lógni a kommunista lóláb. (Gajdics Ottó újságíró a jövőre esedékes önkormányzati választásról, Hír TV, június 25.)

Én sajnálom, mert tehetséges gyerek. (Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója Bödőcs Tiborról, Mandiner.hu, június 25.)

A gyerekemet érdekli, hogy miért búcsúzik el tőle a fél tanári kar. (Tóta W. Árpád publicista, HírKlikk.hu, június 25.)

Még csodálkoznak, hogy nem bíznánk rájuk az országot. (G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója a baloldalról, Origo.hu, június 26.)

Az állampárt oszlopos mihasznája. (Molnár Bálint publicista Deutsch Tamásról, Kolozsváros.com, június 26.)

A baloldal az EU legvidámabb barakkja szeretne lenni. (Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója. Magyar Nemzet Online, június 27.)

Van az ellenzéknek egy olyan része, amelyik bomlaszt. Olyan gondolatok mögé áll, mint például az európai egyesült államok. (Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke, 24.hu, június 27.)

Konzervatív fordulatot kell elérni az európai intézményekben, és ebben szeretnék aktív szerepet vállalni. (Varga Judit volt igazságügyi miniszter, Magyar Nemzet Online, június 28.)

Azzal, hogy Varga Judit lett a Fidesz EP-listavezetője, nem új feladatot kapott, hanem megbukott. (Ungár Péter LMP-politikus, Facebook.com, június 28.)

Igazságügyi miniszterként megbukott, politikusként nem bukott meg. (Gáspár Kristóf politológus Varga Juditról, ATV, június 28.)

Megint nincs nő a kormányban. (Haszán Zoltán újságíró, 444.hu, június 28.)

Ha Orbán valamely embere kényessé válik, kivonják, áthelyezik, de gondoskodnak róla. (Rózsa Péter újságíró, Klubrádió, június 29.)

Az ellenzéki politikusok megelégednek azzal, hogy a Parlamentben ülhetnek biztos fizetésért 2026-ig. (Jakab Péter volt Jobbik-politikus Békéscsabán, Beol.hu, június 29.)

Nem akarom összezárni magam 9 millió emberrel. (Juhász Zoli rocker, a veszprémi Ancient Spaceships zenekar alapítója, Magyar Narancs, június 29.)

Vannak nálunk sokkal nehezebb sorsot cipelő nemzetek, népek, és nem feltétlenül azok, akik nálunk szegényebbek. (Kövér László, az országgyűlés elnöke, Baon.hu, június 30.)

Az EU-csúcson megint a küllők közé dugta a botot. (Dési János újságíró Orbán Viktorról, Klubrádió, június 30.)

Orbán egy rendkívül cinikus, roppant ravasz, mindenre képes politikus. (Paul Lendvai bécsi újságíró, Magyar Hang, június 30.)

Amíg az ellenzők és ellenzék nem képes lealjasodni a Fidesz szintjére, nem lesz változás. (Kőrössi P. József író, Facebook.com, július 1.)

Az igazi nagyság, amikor nem elvesznek utólag az aranymondásaidból, hanem hozzátesznek. (Markó Béla költő és erdélyi politikus, Népszava, július 1.)

Ma Magyarország Európa egyik vagy talán a legbiztonságosabb országa. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, július 1.)

A betörés óta minden megváltozott, valami eltört bennem. (Zalatnay Sarolta énekesnő, Ripost.hu, július 2.)

Kikapcsolódásként krimiket szoktam olvasni, leginkább Ludlumot és Tom Clancyt. Az utóbbi 2021-ben írt egy könyvet kedvenc teremtménye, a mozivásznon Harrison Ford által megjelenített Jack Ryan fiáról. A történész és CIA-elemző, majd később amerikai elnök azonos nevű és harminc körüli sarja belekeveredik egy közel-keleti kémjátszmába.

Ennek egyik szereplője arra vállalkozik, hogy belopózik az oroszlán barlangjába. Elvégre anyanyelvi szinten, akcentus nélkül beszél arabul, ráadásul arab édesanyja vonásait és bőrszínét örökölte. A bajtársaival egy kódszóban állapodik meg. Ha kiejti a száján, akkor a másik oldalon tudják, hogy bajban van. Helyzetét a Küldetés újratöltve című krimi 97. oldalán így adta vissza magyarul Etédi Péter: „Ha ez hangzana el a rádióban, azt jelentené, hogy az akció gallyra ment.” 

Ettől még jó a műfordító munkája. A hibának nem is tulajdonítanék túl nagy jelentőséget, ha a hazai sajtóban nem találkoznék nyakra-főre azzal a fránya ly-nal. Van azonban egy hitelesebb változat, a j-s. Grétsy László nyelvész szerint a gaj legalább négy évszázada található a nyelvünkben. Talán a hasonló hangzású szlovén gol szóból származik. Azt már én fűzöm hozzá, hogy a többes számú goliból könnyen lehetett golj, magyar átírásban pedig galy, esetleg gally. Mindazonáltal Grétsy nyitva hagyta a másféle értelmezés lehetőségét is.

Bárczi Géza, a nagy magyar nyelvész ugyanis a szókezdő zárhangok zöngésítéséről értekezett. Arra jutott, hogy a gaj a finnugor kaj zöngésített változata. Ebből fakad a kajla (csálé, ferde, görbe, lekonyuló, lelógó) és a kajtat (böngészik, fürkészik, keresgél, kutat, pásztázik, tallózik, utánajár). Nem foglalok állást a finnugor vagy szláv eredetet firtató vitában. Az viszont tűnődésre késztet, hogy a Bárczi-féle értelmezés felold egy ellentmondást. Mert adódik egy harmadik feltételezés is: a gaj a jiddis gajdesz (halál, pusztulás) kifejezésből származik.

Akik mellette törtek lándzsát, azoknak feltűnt, hogy az értelmezésekből hiányzik a ’desz’. E hiány kölcsönöz jelentőséget a finnugor változatnak. Az már a helyzet iróniája, hogy a vita politikai színezetet is kapott. Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke az ellenzéktől féltette szűkebb pátriája, az önkormányzati választásra készülő Csepel jövőjét, és szerkesztetlen közösségi üzenőfalán gallyazni kezdett. Mondandóját megismételte a nyilvánosság egyik szerkesztett fórumán, amelynek olvasószerkesztő tapintatból helyreigazította.

Ezzel magyarázható, hogy a bejegyzésem utáni összeállításban a kormánypárti politikus ly-nal és j-vel is használja a vitatott kifejezést. Én maradnék a j-nél. Annál is inkább, mert az említett krimi túlnyomórészt Izraelben játszódik, amelyhez kevésbé illik az ly.

Tíz mondat a gallyazott gajról

Ami gajra megy, az nem a gajdeszban végzi, hanem csupán ősi finnugor módra elkaljul. (Zsadon Béla olvasószerkesztő. Korrektor.blog, 2007. augusztus 13.)

Kiindulópontnak nem a gaj, hanem a gajdesz kínálkozik. Ez ’halál, pusztulás’ jelentéssel értelmező szótárunkban is megtalálható. (Grétsy László nyelvész, Szabad Föld, 2011. augusztus 5.)

Vagy a környezet vágja gallyra a boldogságot, vagy önmagunk a sok felgyülemlett sérülés miatt. (Marik Noémi újságíró, Vasárnapi Hírek, 2017. október 21.)

Gallyra ment az egész - mutat a patak menti utcában a házigazda, az ötgyerekes Fridel István az udvaron felhalmozott bútorokra. (Grimm Balázs újságíró a dédestapolcsányi árvízről, Magyar Hang, 2019. június 14.)

Mi, írók nem olyan helyzetben vagyunk, mint például a független színházak, amelyeket a tao megszüntetésével gajra lehet vágni. (Péterfy Gergely író, 168 Óra, 2019. június 22.)

Az ellenzék ismét gallyra vágná Csepelt. (Németh Szilárd Fidesz-politikus, Facebook.com, 2019. augusztus 9.)

Németh Szilárd gajra vágta a nyelvtant. (Farkas György újságíró, 24.hu, 2019. augusztus 9.)

Mindig aszerint tudnak csak gondolkodni, hogy hogyan lehetne visszaszerezni a 2010-ben elvesztett totális hatalmukat, amit arra használtak fel, hogy gajra vágják Csepelt. (Németh Szilárd Fidesz-politikus az ellenzékről, Magyar Hírlap Online, 2019. augusztus 24.)

Minden gajra ment. (Gy. Németh Erzsébet budapesti főpolgármester-helyettes a főváros állami kivéreztetéséről, ATV, 2020. augusztus 27.)

Ha a szélkakasok azt látják, hogy a diktatúrák gallyra mennek, és látják a süllyedő hajót, lépni fognak. (Oriold Károly blogger és ellenzéki aktivista, Népszava, 2020. augusztus 29.)

Az újságíró szemináriumon megmutattam azt a fényképet, amely a Magyar Nemzetben jelent meg. Orbán Viktor kezet csókol egy Sarkadi Ella nevezetű békéscsabai tornászlánynak. Megmutattam a Népszavát is. Az ellenzéki újság másodközlésben hozta a kormánypárti lapban megjelent fotót, mellette pedig a nevezetes fényképet tavaly augusztusból, amidőn egy kihelyezett kormányülés előtt a miniszterelnöknek kezet csókolt a mezőkövesdi körorvos özvegye.

A kommunikáció szakos főiskolások egymás ellen fordultak. A lányok azt pedzegették, vajon a fotóriporter kapott-e honoráriumot a másodközlésekért. Egyikük úgy fogalmazott, hogy ha a miskolci fotóriporter Amerikában élne, meggazdagodott volna az ügyesen elkapott pillanatfelvételből. Csakhogy Magyarországon élünk, és az a gyanúm, hogy a másodközlő szerkesztőségek még csak engedélyt sem kértek a publikálásra.

A fiúk arra összpontosították a figyelmüket, hogy egy fényképet mi mindenre lehet fölhasználni. Egyikük ugyanis észrevette, hogy a kormánypárti napilapban megjelent fotó mintegy válaszként készült a mezőkövesdi malőrre. A miniszterelnök ugyebár „véletlenül” ellátogat a Héraklész-programot beharangozó ünnepségre. Kezet fog az államilag támogatott sportolókkal, és „véletlenül” éppen akkor kattint a magyarnemzetes fotóriporter, amikor egy vékonycsontú tornászlány nyújtja kezét a közjogi méltóságnak.

Orbán öregasszonynak nem csókolhat kezet, mert akkor mindenki arra gondolna, hogy ellensúlyozni szeretné a mezőkövesdi öregasszony kínos kézcsókját. A száznegyven centis tornászlány épp jól jön kommunikációs szempontból. Nem emlékeztet az ősz hölgyre, ráadásul hozzá képest a miniszterelnök óriásnak látszik.