Médianapló

Médianapló - Miniszterelnöki mellékzöngék

2023. július 18. 21:43 - Zöldi László

Úgy vettem észre, hogy Orbán Viktor legutóbbi rádióinterjúja az érdektelenségbe fulladt. Majdhogynem szó szerint, de erről majd később. Akadt ugyanis még két figyelemre méltó mozzanata.

Miniszterelnökünk úgy jött haza a NATO-csúcsról, hogy a magyar közönség számára nem volt érdemi mondandója a svéd-török feszültségről, és a magyar kormány ebben játszott szerepéről. Igaz, hogy a Magyar Rádió műsorvezetője nem is erőltette a témát, holott a neves interjúalany bizonyára szívesen számolt volna be a vilniusi fejleményekről, például a magyar diplomácia világra szóló sikeréről. A második mozzanatot már nem lehet ilyen röviden elintézni.

A miniszterelnökünk elárult valami jellemzőt és fontosat a munkamódszeréről. Kormányunk erőfeszítéseit az Európai Unióban így jellemezte: „Részben halogatjuk, késleltetjük a döntéseket, részben folyamatosan próbálunk szervezni egy-egy kérdésben ellenálló csoportokat, hogy a jogalkotási folyamat valahol megakadjon.” Majd egy törmelékmondat után levonta a tanulságot: „Van még lehetőség arra, hogy a botot bedugjuk a küllők közé.” Ezt már korábban is fejtegette, nem is egyszer. S hogy pontosan értsük a hasonlatot, a biztonság kedvéért hozzáfűzte, hogy az Unió számára tüske vagyunk a köröm alatt.

A harmadik mozzanatnál előre kell bocsátanom egy technikai észrevételt. A péntek reggeli interjút a rádiónál ülve hallgattam, és amikor két nap múltán előkerült a YouTube-on is, azt hittem, a késedelmes másodközlés oka, hogy miniszterelnökünk okfejtését a kommunikációs stáb  meghamisította. Kiszedte belőle a krákogásokat, amelyek rossz színben tüntették volna fel a kormányfőt. 8 perc 30 másodpercig ugyanis Orbán egyszer sem köszörülte a torkát. Holott pénteken reggel már az első percekben is hallani véltem az interjút kísérő mellékzöngéket.

Elnézést a rosszhiszeműségért, elvégre 8 perc 31 másodperctől megindult a krákogás. Márpedig olyan nincs, hogy a Főnök mondatait „megtisztítják” 8 és fél percig, utána azonban megunják az aprómunkát, és hagyják a csudába az egészet. A kilencedik percben történhetett valami, mert a maradék csaknem húsz perben Orbán harmincszor köszörülte a torkát. A harminc krákogás korántsem egyéni csúcs. A rekordot 2021 novemberében, az utolsó pénteken állította fel; 7.33 és 7.59 között 36 krákogással. Mostani teljesítménye azért figyelemre méltó, mert 19 perc alatt produkálta azt a fránya harmincat..

A krákogás a tikkelés sajátos formája, a tikkelésnek pedig két válfaja van. Az egyik a motorikus, amikor idegrendszeri okból a páciens mozdulatokkal szórakoztatja, rémisztgeti a környezetét. Rángatózik, tikkel a szemével, satöbbi. Egyik látványosabb és tragikusabb, mint a másik. Ettől országunk első emberét a sors megkímélte. A másik válfaj a verbális (hangadásos) tikkelés. Miközben beszélünk valamiről, sokféleképpen kereshetjük a mondatunk következő szavát.

Vannak olyan nyilvános szereplők, például Krug Emília műsorvezető vagy Spiró György író, akik a szókereső pillanatokat ő-vel töltik ki. Spiró gyakran meg is találja a gondolatmenethez illő kifejezést. Vannak olyan közéleti személyiségek is, akik úgy tesznek, mintha angolszász nyelvterületről érkeztek volna, és am-ozva keresik a következő szót. Vannak tizenéves unokáim, akiknél megfigyeltem, hogy gyakran használják, látszólag funkciótlanul az igazából kifejezést. A 15 éves Panna azt válaszolta, hogy azért használják, mert jól hangzik, és elég hosszú ahhoz, hogy kitalálja közben, miként folytassa a mondatot.

Orbán Viktor a magyaros és férfias krákogást választotta. Hosszú évek munkájával művészi tökélyre is fejlesztette. A szóban forgó interjú azért lendített tovább a szemléleti holtpontról, mert a soproni kormányülés miatt a Magyar Rádió műsorvezetője elutazott a nyugati határszélre, és ideiglenes stúdióban rendezkedett be. Ennek folytán a látható változatban Orbán Viktor premier plánban, leginkább hozzánk beszélt. A verbális tikkelés akkor sűrűsödött, amikor a kérdés előtt vagy után a riporter kispublicisztikában értelmezte a helyzetet.

Ezzel nemcsak az a baj, hogy az értelmezés inkább a publicisták dolga, és nem szerencsés, ha a két újságírói műfaj keveredik. Sajnos a műsorvezető kormánypárti érveléssel boldogította a kormányfőt, aki az okfejtést nyilván nem tőle hallotta először. Ilyenkor kiült Orbán arcára az unalom és a türelmetlenség. A verbális tikkelés különböző válfajaival kísérletezett: cirákolt, harákolt, hertyegett, kerregett, köhécselt, köhintett. Köszörülte, sőt reszelte is a torkát. 

Majd’ elfelejtettem, a podcastosított rádióinterjúban feltűnt valami, amit péntek reggelenként, a rádió mellett ülve eleve nem láthattam. Miniszterelnökünk ötször ivott vizet. Egyszer pedig utánpótlást kért, amelyet egy előzékeny kéz a félig üres poharába öntött. Ezzel is telt az idő. Szerencsére a véleményét sem rejtette véka alá. Akit érdekel, annak javaslom, hogy a 27 perc 45 másodpercnyi beszélgetés utolsó pillanatát nézze meg. Orbán Viktor kinéz a képből, a kommunikációs stáb irányába. Az ajakbiggyesztése és az arckifejezése mindent elárul ezekről a péntek reggeli interjúkról.           

komment

Médianapló - Tíz mondat Szájer Józsefről

2023. július 17. 12:18 - Zöldi László

Szlogen járja most a Fideszen belül. Úgy szól, hogy Szájer Józsit többet nem szabad senkivel szemben elindítani, mert akit legyőz, az kilép a pártjából, ahogy kilépett Pozsgay Imre. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Somogyi Hírlap, 1993. november 13.)

A derék alkotmányozó otthagyott egy harminc évre visszanéző karriert az ereszen. (Rangos Katalin újságíró, Facebook.com, 2020. december 1.)

Rákúrt rendesen. (Sándor Erzsi író, Facebook.com, 2020. december 1.)

Amit Szájer József képviselőtársunk tett, az a mi politikai közösségünk értékrendjébe nem fér bele. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet Online, 2020. december 2.)

Nem elég konzervatív családapának látszani, annak is kell lenni. (Pilhál Tamás újságíró, PestiSrácok.hu, 2020. december 2.)

Szájer politikai halálával Orbán leghatékonyabb emberét lőtték ki. (Buják Attila újságíró, 168 Óra, 2020. december 9.)

Én Szájert magánemberként sajnálom akkor is, ha az enyémek ezért megköveznek. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, Telex.hu, 2020. december 14.)

Mi a faszért ment oda? (Bödőcs Tibor humorista, Comedy Central, 2023. május 26.)

Szájer Józsefnek szerintem már újra játékban kellene lennie. (Deutsch Tamás Fidesz-politikus, Index.hu, 2023. július 14.)

Ha fel akarunk háborodni, ne az áldozatot lássuk benne, hanem a kápót. (Pápai Gábor karikaturista, Facebook.com, 2023. július 14.)

komment

Médianapló - "Akinek van, befizet, akinek nincs, ráfizet" (Lefülelt mondatok, 23.07.09.-16.)

2023. július 16. 18:18 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Orbán Viktor botozott, Orbán Balázs rókázott, Deutsch Tamás szájerezett, Gyurcsány Ferenc dékázott, Csintalan Sándor pedig muzsikált.

 

Hadházy Ákos a sunyi, sompolygó róka. (Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Facebook.com, július 9.)

Az ellenzéki pártok képviselőinek indokolatlanul magas fizetését is csak azért nem vonja meg a kormánytöbbség, mert ezzel a képviselőket is belekompromittálja a saját züllött rendszerébe. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, július 10.)

A mostani kvartett: Komjáthi, Kunhalmi, Tüttő Kata. (Csintalan Sándor szocialista politikus az MSZP-ről, HírKlikk.hu, július 10.)

Nem az a végcél, hogy az ellenzék legnagyobb pártja legyünk. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, ATV, július 10.)

Karácsony a kirakatban, Gyurcsány pedig a kasszában. Ezt kell megakadályoznunk! (Bohár Dániel újságíró, Origo.hu, július 11.)

Erre most kiderül, hogy már megint hátrafelé nyilazó, bőgatyás, árvalányhajas mucsai bunkó vagyok, aki még a padok színének szimbolikáját sem érti. (Gajdics Ottó publicista, Magyar Nemzet Online, július 11.)

Az Orbán-rezsim egy elegáns uniós magánzárkába került, ahová a fegyőr sűrűn bepillant. (Ágh Attila politológus, Népszava, július 11.)

Orbán a kitaszított és nem a kizárt szerepét próbálgatja. (Tömpe István publicista, Újnépszabadság.com, július 12.)

Megbukik, mert elviselhetetlen. (Ágoston Hugó újságíró Orbán Viktorról, ÚjHét.com, július 12.)

A mi értelmezésünkben a magyarok miniszterelnöke. (Sándor Krisztina, a Tusványosi Szabadegyetem programfelelőse Orbán Viktorról, Transtelex.ro, július 12.)

Nekem ő Magyarország miniszterelnöke mindaddig, amíg vállalja ezt az óriási feladatot. (Hajtó Péter, a győri Fideszből kizárt önkormányzati képviselő Orbán Viktorról, 24.hu, július 13.)

Olyasmivel foglaljuk el magunkat, ami nem engedi, hogy saját magunkkal foglalkozzunk. (Földényi F. László esztéta, Magyar Narancs, július 13.)

Akinek van, befizet, akinek nincs, ráfizet. (Dévényi István publicista, Magyar Hang, július 14.)

Van még lehetőség arra, hogy a botot bedugjuk a küllők közé. (Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unióról, Magyar Rádió, július 14.)

Orbán lélekben sosem volt az EU tagja. (Bojár Gábor informatikus vállalkozó, 444.hu, július 14.)

Orbán Viktor személyzeti politikája kiszámíthatatlan. (Föld S. Péter újságíró, HírKlikk.hu, július 14.)

Szájer Józsefnek szerintem már újra játékban kellene lennie. (Deutsch Tamás Fidesz-politikus, Index.hu, július 14.)

Ha fel akarunk háborodni, ne az áldozatot lássuk benne, hanem a kápót. (Pápai Gábor karikaturista Szájer Józsefről, Facebook.com, július 14.)

Másságuk rendellenes és nem egészséges állapot. (Petrin László jogász a homoszexuálisokról, Magyar Hírlap Online, július 14.)

Színjátszó lett egy ferencvárosi pad. (Balassa Tamás újságíró, Népszava, július 15.)

Bárhol is vagyok, leszek, a Fradi a hazám. (Elek Gábor, a ferencvárosi női kézilabdázók volt edzője, 24.hu, július 16.)

komment

Médianapló - Putyin miért nem utazott Debrecenbe, hogy megdicsőüljön?

2023. július 16. 10:53 - Zöldi László

Vizsgáztattam néhány ezer főiskolást és egyetemistát. Abból indultam ki, hogy ha vették a fáradságot, és felkészültek a jegyzetemből, tíz percig azt mondanak, amit jónak látnak. Akkor se szólok közbe, ha mellébeszélnek. Ezzel magyarázható rokonszenvem Bolgár György beszélgetős műsora iránt. Minden betelefonáló megkapja tőle a maga öt-tíz percét. Ha az illető szókincse szűk, a veterán műsorvezető olyan udvariasan foglalja össze a töredezett mondandót, hogy a saját gondolataira ismer a hallgató.

A legutóbbi műsorban egy idős úr szóba hozta a Zeneakadémia viszontagságait. Okfejtését úgy foglalnám össze, hogy a kormányzat bevált trükköt alkalmaz. Kinevez két jelöltet egyetemi tanárrá, és fenntartja magának a jogot, hogy közülük kerül majd ki az új rektor. Bár az intézmény szenátusa ragaszkodik a saját jelöltjéhez, aki nem szeretné magánalapítványba kivinni az egyetemet. A betelefonáló megemlítette az ősbűnt is.

A Testnevelési Egyetem rektort keresett, akit a kormányzat már megtalált Mocsai Lajos kézilabda edző személyében. Kár, hogy hiányzott a tudományos fokozata. Sebaj, a Debreceni Egyetem díszdoktorrá választotta, és Mocsait immár a „doktorátusával” Áder köztársasági elnök augusztusban kinevezte egyetemi tanárrá, hogy szeptembertől legyen rektoruk a testnevelő tanárnak készülők diákoknak. Azóta a trükköt többször is megismételte a kormányzat. Bolgár György pechje, hogy a betelefonáló Putyint is emlegette, aki szintén a Debreceni Egyetem szégyene.

A műsorvezető száján kicsúszott, hogy igen, az orosz államelnököt is díszdoktori címre terjesztették föl Debrecenben. Ez volt az a pillanat, amikor a szerkesztőnek a fülére kellett volna mondania, hogy az orosz elnöknek nincs tudományos tevékenysége, ezért nem a doctor honoris causa címre terjesztették föl, hanem a civis honoris causára. Elvégre „erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem … jó hírnevének az erősítését”.

A műsorvezető élő adásban tévedett, amikor másodpercek alatt kell dönteni, és amit kimond az ember, azt már nem lehet visszaszívni. Ráadásul Putyin tervezett piedesztálra emelése az egész újságírói szakmát zavarba hozta. Hisz’ az lett volna logikus, hogy egy tanintézmény díszdoktori címet adományozzon, a díszpolgárság ugyanis az egyetemnek vagy főiskolának helyet adó település kiváltsága. A civis város tiszteletbeli civiseket keresett, és szerinte 2017-ben Putyin nem tartozott közéjük.

A Debreceni Egyetem tanári karát megosztotta a díszpolgári cím. A szenátusi ülésére a tagok negyven százaléka el se ment, és a maradék hatvanból is akadtak ellene voksolók. Ebből lett a kormánypárti sajtóban kilencvenszázaléknyi, elsöprő többség. Az volt az elképzelés, hogy a dzsúdó iránt érdeklődő Putyin megérkezik majd a budapesti világbajnokságra, és előtte vagy utána útba ejti Debrecent is. Ez nem jött össze, és hál’istennek azóta sem volt ideje rá, hogy átvegye a díszpolgári oklevelet.

Ukrajna megtámadása után néhány nappal, 2022. március 2-án a Debreceni Egyetem sajtóirodája közleményt adott ki: „A civis honoris causa kitüntetésre javasolt személynek nyilvános ünnepélyes szenátusi ülésen kell átvennie kitüntetését.” Fél évtizedig koptattam az akkor még Kossuth Lajosról elnevezett egyetem padjait. Nem gondoltam volna, hogy alma máterem jelenlegi vezetése ilyen tapintatosan kíméli meg az orosz elnököt a megaláztatástól. Ha ugyanis egy NATO-ország felségterületére lépne, akkor háborús bűnösként át kéne adni a hágai nemzetközi bíróságnak.

   

Tíz mondat egy díszpolgári címről

 

Sajnálattal közlöm, hogy professzor emeritusi címemről kénytelen vagyok lemondani. Nem szeretnék fenntartani semmilyen kapcsolatot egy intézménnyel, melynek Vlagyimir Putyin a díszpolgára. (Vajda Mihály filozófus a Debreceni Egyetem rektorához, Facebook.com, 2017. szeptember 4.)

Lemondott professzor emirátusi címéről. (Holló Márta híradós bemondó Vajda Mihály nyugalmazott professzorról, ATV, 2017. szeptember 4.)

A Debreceni Egyetem rangjáról Putyin díszdoktorrá avatása miatt lemondott professzor emeritusa kezdettől gyanakvással vegyes szorongással fogadta a rendszerváltást. (Buják Attila újságíró Vajda Mihályról, 168 Óra, 2018. augusztus 23.)

Aztán jött Vlagyimir Putyin díszpolgári címe, ami ellen több tanszék is tiltakozott. (Haszán Zoltán újságíró, 444.hu, 2019. január 25.)

Matolcsy György csatlakozott Vlagyimir Putyinhoz, ő is a Debreceni Egyetem díszdoktora lett. (Albert Álmos újságíró, 444.hu, 2019. március 14.)

Putyin után Matolcsy is a Debreceni Egyetem díszdoktora lett. (Pándi Balázs újságíró, Index.hu, 2019. március 14.)

A Debreceni Egyetem úgy szórja a díszdoktori címeket, mint a cukrot. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Matolcsy György jegybankelnök után most épp egy moszkvai magánegyetem, az MFUA rektorát terjesztették fel a doctor honoris causa címre. (Doros Judit újságíró, Népszava, 2019. május 23.)

Jó szériája van Matolcsy Györgynek: a Debreceni Egyetem díszdoktori címe után - Vlagyimir Putyint követte - most a Kaposvári Egyetem tiszteletbeli doktora lett. (Németh Péter újságíró, Népszava, 2019. július 6.)

Úgyanúgy egykettőre eltüntették a vélt vagy valós ellenségeket, ahogyan a debreceni díszdoktor Putyin államában szokás. (Hegyi Iván újságíró, Népszava, 2022. március 1.)

Egykor Vlagyimir Putyin is megkapta Debrecen díszpolgári címét, amit tavaly legalább visszavontak. (Rónay Tamás újságíró, Népszava, 2023. február 22.)

komment

Médianapló - Tíz mondat Esterházy Pétertől

2023. július 14. 16:17 - Zöldi László

Ha én főnök lennék, bizonyos szint fölött nem süllyednék bizonyos szint alá. (Új Írás, 1977/5.)

A függetlenség azt jelenti, hogy valaki nem megy közel a pártokhoz. (168 Óra, 1994. május 11.)

Ünnep csak akkor van, ha van hétköznap is. (Hajdú-bihari Napló, 1999. június 5.)

A régi ember nem nézte, hanem élte az életet. (Kisalföld, 2001. május 4.)

Író az, akinek gondot okoz az írás. (Békés Megyei Hírlap, 2003. október 18.)

/Az ispánról meg a vármegyéről/ Olyan, mint az étlapon a tikmony, miközben a konyhában a mangalica-levespor az úr. (Élet és Irodalom, 2011. április 1.)

Az igenre és a nemre nem kell irodalmat csinálni. (Népszabadság, 2013. június 14.)

Írás közben derül ki, hogy mi az, amit írok. (ATV, 2014. május 29.)

A könyvespolc jobb hely egy írónak, mint a zászló. (Vasárnapi Hírek, 2014. június 15.)

Úgy halunk meg, ahogy éltünk. (24.hu, 2016. május 30.)

komment

Médianapló - Korunk úri kaszinója a stadion?

2023. július 14. 10:56 - Zöldi László

Reggelente a Népszavából mindig a sportrovatot lapozom át először. Elszomorít, hogy ma nem az új országos csúcsról, a női százméteres síkfutásban elért 11,14 másodpercről írt a patinás újság. Foglalkozhatna többet is kedvenc sportágammal, a siófoki kézilabda válságáról írott cikk azonban így is érdemes a figyelemre.

Tünetértékű, ahogy a névtelen szerzők érzékeltetik, miként került közel egy építőipari vállalkozó a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez. Szó szerint beépítette a Balaton déli partját, majd kiépített egy nemzetközi szereplésre alkalmas női kézilabda csapatot. Közben persze adósságokat is csinált, ezért sorra hagyták faképnél a külföldi sztárok. A mostani energiaválság idején az állami pénzből felépített sportcsarnok kétszázmilliós villanyszámlája tette be neki a kaput. Kizárták a nemzeti bajnokság első osztályából. A sportmecénás vállalkozó kezdheti elölről (alulról) az egészet, ha lesz még hozzá kedve.

A figyelemre méltó cikk ezzel a mondattal fejeződik be: „Azt sem gondolta volna senki, hogy Stadler József bármiben is megőrizte volna a korát. Pedig de: az összeomlásban.” Szellemes a csattanó, de csak félig igaz: Stadler ugyanis a magánvagyonából húzta föl a pusztaságban ma már pusztulásnak indult betonkalitkát. Ismertem személyesen, mert a szomszédos településen gyerekeskedtem. Családunkban három suszter volt, és a múlt század ötvenes éveiben fából eszkábáltak és nyersgumiból faragtak talpat a cipőknek. Állami boltvezető apám szerzett nekik bőrt a talpaláshoz, forrása az állattenyésztéssel foglalkozó Stadler-család volt.

József túl van a kétszeri börtönbüntetésen. Immár a mennyből nézi az állami milliárdokból épített stadionokat, amelyekbe hálni jár a lélek. Annyiban kétségkívül előképe volt a mai stadionépítőknek, hogy miután a kilencvenes évek elején összeomlott a magyar-szovjet árucsere-forgalom, az államtól átvette a stafétabotot. Konzervekkel, űdítőkkel, mezőgazdasági termékekkel látta el a 150 milliós Oroszországot. Az ebből szerzett milliárdokat vajon erkölcstelenebb volt eltitkolni az adóhatóság elől, mint manapság a TAO révén elkerülni az adózást?

Az a benyomásom, hogy a stadion mára a kivagyiság, az úrhatnámság jelképévé „nemesedett”. Építéséért már nem büntetés jár, hanem kiváltság. Az állami kapcsolatok révén felhalmozott pénzből egy helybéli vállalkozó alap nélkül teremthet élsportot.

                     

Tíz mondat a stadionokról

 

Minden pártnak felajánlottam ingyen és bérmentve a stadiont, de eleddig csak Torgyán úr jelentkezett. (Stadler József akasztói vállalkozó, Kurír, 1996. május 5.)

Csak egy embernek volt eddig maszek stadionja Magyarországon, ő is leüli az árát. (Kiss László újságíró Stadler Józsefről, Magyar Hírlap, 2003. január 31.)

A 2002 után félbehagyott stadionokat megpróbáltuk gatyába rázni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Nemzeti Sport, 2012. július 22.)                             

A futballstadion az úri kaszinó. (Majtényi László alkotmányjogász a VIP-páholyokról, Népszava, 2013. március 18.)

Egyszer próbálja ki, milyen az, amikor stadion áll a kertje végében. Olyan, mintha autópálya közlekedne ott. (Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben Harangozó Tamás szocialista politikushoz, Youtube.com, 2015. december 15.)

A stadion kulturális beruházás. (Kósa Lajos Fidesz-politikus, Index.hu, 2016. július 22.)

Nemcsak a stadionok üresek, hanem a templomok is. (Bruck András író, Facebook.com, 2019. április 7.)

A stadionszékek 17 százalékán ül néző. (Muszbek Mihály sport-közgazdász, 24.hu, 2020. szeptember 27.)

Mi a rosszabb nekünk? Ha a miniszterelnök a stadionba megy be, vagy a templomból jön ki? (Kárpáti Iván újságíró, Klubrádió, 2022. december 20.)

Nekünk stadionjaink vannak, a horvátoknak pedig futballjuk. (Föld S. Péter újságíró, Újnépszabadság.com, 2023. január 10.)

komment

Médianapló - Miért éppen tengerre, magyar?

2023. július 12. 12:47 - Zöldi László

A jelenkori sajtóban leginkább botrányok idején emlegetjük a hullámzó tengert.

Borkai Zsolt adriai jachton csintalankodott, és kínos helyzetbe hozta pártját a ’19-es önkormányzati választáson. Szijjártó Péter is kölcsönjachton élvezte az Adriát, midőn azt imitálta, hogy a Duna partjáról irányítja a külügyeket. Orbán Viktor pedig tavaly a háborús veszélyre hivatkozva meghirdette a rendeleti kormányzást, majd eltűnt három hétre az országból. Szakállas képpel számolt be arról, hogy az adriai szigetek között hajókázik. Az ellenzéki oldal sem tétlenkedett. Például Tüttő Kata Égei tengeri lovaglással borzolta a kedélyeket.

Ebben az összefüggésben a Kossuth Lajosnak tulajdonított szállóige, a Tengerre, magyar! szóba se került. Ami persze magyarázható azzal, hogy politikusaink és újságíróink ódzkodnak a régi fránya, műveltséggyanús mondásoktól. De van e tartózkodásnak érzékelhetőbb történelmi, gazdasági oka is. A szállóige annyira kötődik az Osztrák-Magyar Monarchiához, hogy Trianon (1920) után elveszítette a jelentőségét.

Előzményei az 1843-as országgyűlésig nyúlnak vissza. Két álláspont ütközött a pozsonyi diétán. Széchenyi grófé, aki a Tisza és a Duna révén a Fekete tengerre terelte volna a legfontosabbnak vélt magyar exportcikket, a gabonát. Kossuth viszont az Adriai tengeren kereste a kibontakozás útját. Ő a témát később átvitte a sajtóba is. A hírlapi vitában a két nagy magyar már egyetértett abban, hogy Fiume lehetne a tengeri kikötő, ahonnan a dús alföldi rónaságon megtermett gabonával láthatnánk el a világot. Ám abban még mindig különbözött a felfogásuk, hogy a vasútvonal Ausztrián (Széchenyi) vagy Magyarországon át (Kossuth) vezessen-e.

S most átadom a szót Tóth Bélának, a szállóigék tudósának, aki a XIX. és a XX. század fordulóján, a Szájrul szájra című könyvben, korabeli helyesírással összegezte a mondás fél évszázados történetét: „Eredeti alakja nem ez volt, s egyik bizonyító példája annak, hogy a szájrul szájra járó idézeteket a közönség szereti átalakítani, főképpen pedig megrövidíteni és csattanóssá tenni. Keletkezett Kossuth Lajosnak a Hetilap 1846-iki 8-ik számában megjelent ’Tengerhez magyar, el a tengerhez!’ című vezércikkéből, melyben Kossuth Fiumébe való utazását írja le s arra buzdítja az országot, hogy építsen vasutat a magyar kikötővárosig. Változott az ige jelentése is. Akkor nagy közgazdaságpolitikai fontossága volt; ma már csak a tengerészpályára buzdítják vele az ifjúságot, vagy tréfásan alkalmazzák.”

A mai Magyarország irányítói tréfásan sem alkalmazzák, mindazonáltal az idestova százéves tengertelenség után se mondtak le arról, hogy megvessék lábukat egy adriai kikötővárosban. Jó pénzért vásároltak egy kietlen részt Triezsztben. A szórványos megnyilvánulásokból az derült ki, hogy nemcsak a magyar gabonát vinnék oda, hanem a Kaszpi tengeri olaj is oda érkezne. Aki pedig intézte a külgazdasági akciót (Szijjártó Péter), még nem jutott el odáig, hogy Széchenyi vagy pláne Kossuth ékesszólásával adná tudtunkra, vajon a XXI. században miért tengerre, magyar.

           

Tíz mondat egy régi szállóigéről

 

Magyar és hazafi, … kinek a magyar tenger szemléletén keble felmelegült, érezni fogja a kimondhatatlan érdeket, mely ez ügyhöz csatolva van, s nem fogja tőlünk megvonni pártfogását. Tengerhez, magyar!, el a tengerhez! (Kossuth Lajos politikus és újságíró, Hetilap, 1846. január 27.) 

Kossuth Lajos örökemlékű felhívása, a „Tengerre magyar, el a tengerre” elsősorban a magyar tőkének a tengerhajózásban, a magyar iparnak és kereskedelemnek a tengerentúli forgalomban való elhelyezkedésére célzott. (Gramantik Mihály újságíró, Kincses Kalendárium, 1932)

Tengerre magyar, ez volt még Széchenyi István és Kossuth Lajos jelszava. (Kozma Ferenc miskolci újságíró, Magyar Jövő, 1939. november 7.)

Több olvasó szóvá tette, hogy az Élet és Tudomány múlt évi 47. számában megjelent Tengerre, magyar című cikk tévesen tulajdonítja Kossuthnak a tengerészeti pályára buzdító jelszót, mert az Széchenyi Istvántól származik. Horváth Antal levélírónk pedig azt javasolja, hogy húzzuk meg az olvasószerkesztő fülét, és gondoskodjunk a helyesbítésről … Kétségtelen, hogy Széchenyi se mondott ellent ebben a kérdésben Kossuthnak, de ebben az időben (1846) főként a Tisza szabályozása foglalkoztatta. Levélírónk bírálata tehát nem helytálló. Nem az olvasószerkesztő füle érdemel húzást, hanem az övé. (A szerkesztőség, Élet és Tudomány, 1968. február 23.)

A közel másfél évszázados jelszó: „Tengerre magyar!” napjainkban szinte teljesen elveszítette jelentőségét, hiszen hazánknak nincs tengere. (Dr. Pataky Iván nyugállományú ezredes, Magyar Honvéd, 1991. január 25.)

Korát megelőzve gróf Széchenyi István meghirdette: Tengerre, magyar! (Csontos László miskolci újságíró, Déli Hírlap, 2001. december 31.)

Itt ez a kikötő, melyre Kossuth gondolt, amikor kiadta a jelszót: Tengerre, magyar! (Horváth Lajos újságíró Fiuméről, Szabad Föld, 2004. január 2.)

„Tengerre, magyar!” - Kossuth némileg módosított szállóigéjéből ismerős a reformkori elképzelés, mely szerint az igazi gazdasági fejlődés nem nélkülözheti a tengeri kikötőt. Széchenyinek is merész tervei voltak a várossal, „világkikötőnek” álmodta meg. (Paál Bence újságíró Fiuméről, Új Könyvpiac, 2004/szeptember)

A kormány tengerikikötői kapacitásfejlesztést jelenleg Triesztben tervez. (Menczer Tamás külügyi államtitkár, 444.hu, 2020. október 2.)

Akinek van tengere, és vannak tengeri kikötői, az hajókon tud szállítani olajat a világ bármely pontjáról, de vannak országok, amelyeknek nincsenek tengerei, nekünk is lenne, ha nem vették volna el őket. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2022. május 6.)

komment

Médianapló - Írhatjuk-e kis kezdőbetűvel a Fidesz nevét?

2023. július 11. 11:51 - Zöldi László

 Van egy nünükém. Mint majd’ minden publicistának, bloggernek, nekem is van egy rajongásig elfogult ellenségem. Tapad rám, mint a pióca, és nem képes leszakadni rólam. Körülbelül tíz éve hetente egyszer-kétszer álnéven jelentkezik, és úgy képzelem, hogy őseit nemesi kúriából ebrudalták ki Rákosiék, a szemlélete pedig megrekedt Herczeg Ferencnél. Márai Sándorig már nem jutott el.

Ezúttal ama bejegyzésemhez szólt hozzá, melyet 2002-ben írtam az országgyűlési választás kampányáról, de csak néhány napja jelent meg itt, a Médianaplóban.  Orbán Viktor akkori miniszterelnök nyílt levélben fogadta el Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt kihívását egy vitára. A hirdetésként feladott szöveg megjelent több lapban, és a Fidesz ragaszkodott ahhoz, hogy az ő nevét 12 pontos betűvel, az MSZP-ét azonban 10 pontossal szedjék. Az újságok teljesítették a kívánságát, ám a Népszabadság megmakacsolta magát, és az MSZP nevét is 12 pontos betűvel szedette.

A névtelen levélíró diadalmasan hívta föl a figyelmet egy frissiben megjelent bejegyzésre, melynek szerzője a Fidesz nevét kis kezdőbetűvel írta, bezzeg a neki rokonszenves szervezetekét naggyal. Ilyenkor mindig megnézem a forrást, és lám,.Vásárhelyi Mária a fészbukos üzenőfalán kétségkívül nagy kezdőbetűvel tisztelte meg a Demokratikus Ellenzéket és a Solt Ottília-féle SZETÁ-t (Szegényeket Támogató Alapot). A számára ellenszenves Fideszt viszont háromszor fidesznek írta, a KDNP-t pedig egyszer kdnp-nek.

Nem vitatkoznék abban, hogy a kisebbítés szándéka nemcsak az egyik politikai oldalt jellemezheti, hanem a másikat is. Ahogy elnézem, a „pontos” értékítélet a politikusok furcsa kiváltsága. Mégis az a benyomásom, hogy a nünükém alapjában érti félre a helyzetet. 2002 tavaszán a szelektív kisebbítés vétkét egy párt követte el, amely ráadásul meg is sértődött, mert az egyik szerkesztőség nem fogadta el a kétpontos értékítéletét. Vásárhelyi Mária szociológus azonban nem párt, hanem magánember.

Nem hirdetésként adott föl egy szöveget, hanem 2023. július 10-én az üzenőfalán, a saját szerkesztésében csoportosította, különítette el, választotta szét a múlt század utolsó évtizedében működő alakulatokat, egyesületeket, intézményeket, közületeket, pártokat, társaságokat. Ha tehát nünüke az álláspontomra kíváncsi, akkor szerintem se szerencsés a kisbetűvel való megkülönböztetés. Mindazonáltal az efféle közelítésmódot nevezzük önálló, saját véleménynek, amelynek igenis van helye a Facebookon.

 

Tíz mondat a véleményről

 

Ha egy vezető politikus a magánvéleményét közli, az mégsem ugyanaz, mintha ugyanezt teszi bárki más. (Magyar Bálint SZDSZ-politikus, Somogyi Hírlap, 1995. január 5.)

Egy ilyen kis országban egy vélemény is elegendő. (Böcz Sándor újságíró, Magyar Nemzet, 1997. április 18.)

A véleményemet kiviszem a piacra, és ha megveszik, akkor vagyok. (Farkasházy Tivadar újságíró, ATV, 2006. április 16.)

Egy jó véleménycikk eleve sérti a méltóságot. (Papp László Tamás publicista, Hírszerző.hu, 2010. június 18.

Nem hiszem, hogy úgy kéne megítélni azt, amikor valaki otthon írogatja a véleményét a világról, azzal, aki mindezt egy 300 ezres látogatottságú portálon teszi meg. (Rogán Antal Fidesz-politikus, Index.hu, 2011. március 3.)

A nemzeti konzultációból kiderült, a véleményem egybeesik azzal, amit az emberek gondolnak. (Orbán Viktor miniszterelnök, Napló, 2018. február 15.)

Számomra a fészbuk az egyetlen hely, ahol a véleményem elmondhatom. (Cseresnyési László nyelvész, Facebook.com, 2019. november 6.)

A Facebook az utolsó fórum, ahol kormánykritikus vélemények egyáltalán megjelenhetnek. (Szele Tamás újságíró, Zónapörkölt.blog, 2021. január 18.)

Sok helyről sokat kell olvasni, hogy saját véleménye lehessen az embernek. (Tanács István újságíró, Facebook.com, 2021. február 13.)

A baloldali vélemény csak azért tűnhet többséginek, mert a média segít nekik felerősíteni a hangjukat. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2022. május 19.)

komment

Médianapló - Tíz mondat Hadházy Ákosról

2023. július 11. 10:13 - Zöldi László

Önkéntes ügyészt játszik. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, 2018. július 20.)

A korrupció elleni harc védőszentje. (Fekete-Győr András Momentum-politikus, Újnépszabadság.com, 2021. február 15.)

Hadházy úgy váltogatja a pártjait, mint más az alsógatyáját. (Tóth Csaba szocialista politikus, 168.hu, 2021. február 17.)

Hadházy Ákos az ellenzék ellenzéke. (Török Gábor politológus, InfoRádió, 2022. június 9.)

Hadházy Ákos egymaga felér az ellenzékkel. (Dési János újságíró, Klubrádió, 2022. szeptember 26.)

Hadházy Ákos lódoktor és ellenzéki mutatványos. (Pilhál György újságíró, Magyar Nemzet Online, 2022. szeptember 28.)

Nincs ellenzék, kivéve Hadházy Ákost. (Kardos András filozófus, Facebook.com, 2022. november 2.)

A gerillákat nem szokták szeretni a reguláris hadseregekből. De gyakran motorjai a győzelemnek. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Facebook.com, 2022. november 4.)

Egy szőrét hullató, rossz, vidéki róka. (Orbán Viktor miniszterelnök, Facebook.com, 2023. július 6.)

Hadházy Ákos a sunyi, sompolygó róka. (Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Facebook.com, 2023. július 9.)

komment

Médianapló - A világbajnokság előtt negyven nappal van-e mire szerénynek lennünk?

2023. július 10. 12:06 - Zöldi László

A mögöttünk hagyott hét végén két országos bajnokságot néztem végig. A kétnapos magyart és a háromnapos amerikait. Technikailag eljutottunk odáig, hogy egy újlipótvárosi számítógép képernyőjén feltűnhetett az idei világbajnokság majdani és a tavalyi volt színhelye.

A magyar atléták a ferencvárosi-csepeli vadonatúj stadionban ismerkedtek a körülményekkel. Az amerikai atléták egy oregoni kisváros stadionjában harcoltak azért, hogy eljöhessenek Budapestre. Ellentétben a magyarokkal, muszáj volt csúcsformában lenniük. A szigorú szabályok miatt ugyanis csak az első, második és a harmadik helyezett indulhat az augusztusi világbajnokságon. Nálunk azonban van még negyven nap a csúcsformáig, mert rendező országként olyan atlétáink is versenyezhetnek majd, akik nem föltétlenül tartoznak az élmezőnybe.

Elismerem, hogy torz az összehasonlítás, amelyhez csupán annyit fűznék, hogy ex-atlétaként hajdani számaimban néztem körül. A hölgyekre összpontosítottam, náluk az erőkifejtés bájjal és kellemmel párosul. Egyébként a két rendezvény időtartama közti egynapos különbség azzal magyarázható, hogy lányaink-asszonyaink az idei eredmények alapján soroltattak időfutamba. A legjobbak úgy jutottak bajnoki címhez, hogy csupán egyszer kellett futniuk érte. Az Egyesült Államokban olyan nagy a konkurencia, hogy előfutamokon kellett beverekedni magukat a döntőbe. Márpedig az augusztusi vébé szempontjából nem mindegy, hogy a versenyző mennyire bírja a naponte kétszeri futást.

Íme, az eredmények. Elől az amerikaiaké, zárójelben pedig a magyarokéi, az elsőtől a nyolcadik helyezettig. Női száz méteren: 10.82 másodperc (11.36), 10.90 (11.45), 10.99 (11.51). 11.03 (11.57).11.03 (11.84), 11.05 (12.08), 11.08 (12.13), 11.12 (12.14).  Női kétszáz méteren: 21.60 másodperc (23.27), 21.94 (23.49), 22.01 (23.51), 22.07 (24.07), 22.12 (24.13), 22.43 (24.53), 22.45 (24.74), 22.65 (24.77). Női négyszáz méteren: 48.74 másodperc (52.61), 49.79 (53.32), 49.93 (53.33), 50.11 (53.71), 50.41 (53.83), 50.96 (54.71), 51.12 (55.01), 51.50 (55.07). A közvetítések színvonala között nem volt ekkora különbség.      

komment
süti beállítások módosítása