Bár abból kéne kiindulni, ami ma reggel hangzott el a Magyar Rádióban, mégis visszanyúlok a figyelemre méltó megjegyzés idei rokonához. Az Alapjogokért Központ nevű civil szervezet alapító-igazgatója, aki egyúttal a KESMA-lapok kuratóriumi elnöke is, egyszóval a kormánytól teljesen független két szerveződés atyja nemrégiben kijelentette: „Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Ezt Kósáné Kovács Magda mondta. Vagy Kovács László.”

Most akkor az egyik Kovács vagy a másik Kovács? Vajon túlzás-e azt firtatni, hogy ha Szánthó Miklós ennyire beleártotta magát a közéletbe, akkor talán illene tudnia, hogy az idézett szállóigét Kósáné Kovács Magdának tulajdonítják. A másik Kovácshoz pedig azt, hogy „Nem közvélemény-kutatást, hanem választást akarunk nyerni.” Ezt is illene tudni, már csak azért is, mert mindkét mondás eredete homályba vész. Akik nyakra-főre idézik őket, azoknak becsületére válik, hogy nem keverik össze a két Kovácsot. Következetesen tévednek.

A szocialista politikusok kezdetben hangsúlyozták ugyan, hogy nem ők találták ki a közkeletű szólásokat, de lassanként beletörődtek, hogy az idézők nem hallgatnak rájuk. Ha ugyanis kevésbé ismert véleménymondók állnak elő ütős, szellemes gondolatokkal, akkor ahhoz, hogy egy szólás közszájon forogjon, és esetleg szállóigévé váljon, kell a (hír)név is. Az a benyomásom, hogy a két régi vágású politikus nem vette nevére az említett szállóigéket, hanem rájuk tukmálták.

Kovács László 1939-ben született, Kósáné Kovács Magda egy évvel később. S mert a szállóigék eredetét évtizedek óta kutatom, megkérdeztem tőlük. Egymástól függetlenül ugyanúgy válaszoltak. Kósáné francia szakos tanári diplomát szerzett, és elmesélte, hogy nem tudja ugyan megnevezni az ősforrást, ám az egyetemen foglalkozott a XVIII. századi, felvilágosodást előkészítő filozófusokkal. A francia főúri szalonok sztárjaival, és közülük valaki mondotta azt a fránya szállóigét.   

Ezt az úgynevezett Tocsik-per idején, egy szombat délelőtti rádióműsorban hangsúlyozta is, az idézők azonban ezt már elfelejtették. Azt én fűzöm hozzá, hogy a nagy hírre vergődött mondást először Julius Caesar ejtette ki a száján, több mint kétezer éve. A felesége tisztességét sosem vonta kétségbe, de az asszony öltözködését az ókori Rómában sokan túl kacérnak tartották. A latin aforizma középkori keresztény szerzetesek közreműködésével jutott el a francia szalonokba, és onnan került át a XX. században a budapesti bölcsészkar francia szakára.

Kovács László meg is nevezte a neki tulajdonított szállóige forrását. Azért nem vélem ősforrásnak, mert a veterán magyar politikus Edward Heath brit miniszterelnöktől hallotta. Azt pedig még nem sikerült kikutatni, hogy a konzervatív államférfi kinek az okfejtését gondolta tovább, és tette a magáévá. A magyar politikus a Magyar Rádió egyik külpolitikai műsorában hivatkozott is a brit forrásra, akik azonban azóta tucatszámra idézték a mondást, ezt már nem tudják, vagy elfelejtették.

A bejegyzésem utáni összeállítás tanúsága szerint a közmegegyezéses tévképzetet Kovács László tudomásul vette. Bele is nyugodott, hogy mindenki neki tulajdonítja. Egyetlen kivétel akadt, a Nézőpont Intézet elemzője. Pálfai Milán a Magyar Rádió hírmagazinjában Magyar Péter hirtelen jött népszerűsége ürügyén fogalmazott imigyen: „Szokták mondogatni, hogy nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást.” Kijelentését jóhiszeműen úgy értelmezem, hogy ő legalább nem tulajdonította Kósáné Kovács Magdának.

Egyebként az, hogy a magyar politikusok szívesen merítenek a határon túli kultúrák szállóige-terméséből, akár jelenségnek is vélhető. Az összeállításból kiderül, hogy például a jelenlegi miniszterelnök az első országlása idején be is vallotta: a kormányzati családpolitika gyakran idézett alaptételét egy francia politikus választási kampányából kölcsönözte. Az már a sors iróniája, hogy e technikát a legnagyobb hazai ellenfele „szentesítette.”             

:   

Tíz mondat a szállóigékről

Egy nőnek nemcsak tisztességesnek kell lennie, hanem annak is kell látszania. (Julius Caesar)

Nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani. (Karinthy Ferenc író, Napló, Littoria Könyvkiadó, 1993)

Mindenki tudja, nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. (Pallagi Ferenc újságíró, Népszava 1993. július 31.)

Azt, hogy „három gyerek, három szoba, négy kerék”, először egy francia polgári politikus mondta, pedig erőteljesen szociális tartalmú. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2000. december 27.)

Mindig érvényes mérce, hogy nem közvélemény-kutatást, hanem választást akarunk nyerni. (Kovács László szocialista politikus, 168 Óra, 2004. január 5.)

Egy kiérdemesült szocialista elvtársat szeretnék idézni, aki szerint nem közvélemény-kutatásokat, hanem választásokat kell nyerni. (Kövér László Fidesz-politikus, Magyar Hírlap, 2016. július 2.)

Megtanultuk Dávid Ibolyától, hogy nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. (Bombera Krisztina műsorvezető, ATV, 2017. június 19.)

A politikában nincs szerzői jog. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2021. augusztus 26.)

Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Ezt Kósáné Kovács Magda mondta. Vagy Kovács László. (Szánthó Miklós, az Alapjohokért Központ főigazgatója, Hír TV, 2024. február 17.)

Szokták mondogatni, hogy nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást. (Pálfai Milán politológus, a Nézőpont Intézet elemzője, Magyar Rádió, 2024. április 12.)