Hargitai Miklós az újságírók közt a legjobb környezetvédő, a környezetvédők közt pedig a legjobb újságíró. Arról is nevezetes, hogy a mai magyar sajtóban ő írja a leghosszabb körmondatokat. Az egyikre a Népszava tegnapi számában bukkantam. A miniszterelnök oroszbarátsága és vagyoni helyzete között keresett összefüggést. Okfejtésébe ékelt azonban egy két gondolatjel közé szorított mellékmondatot, amely nem tartozott a lényeghez.
Mégis hálás vagyok érte, mert az egész nemzet sorsára ható jelenségre hívta föl a figyelmet. Arra emlékeztetett bennünket, hogy „- a felcsúti valójában alcsúti; hogy az előbbi mi módon került az utóbbi helyére a születés-misztériumban, arról tényleg érdemes lenne megkérdezni egy lélekbúvárt -„ (Ide pontot kéne tenni, de a cikkben folytatódik az idézet.) Máskülönben Hargitai kolléga Orbán Viktor szülőhelyét nem először hozta szóba. Tavaly nyáron is foglalkozott vele ugyanebben az alcsúti hangnemben, szintén a Népszavában.
Abban a lapban, amely 2014. február 5-én cikket közölt e felütéssel: „Felcsút, vagyis Orbán Viktor szülőfaluja egészen véletlenül virágkorát éli.” Az áttekintés aláírás nélkül jelent meg, tehát a szerkesztőség véleményét tükrözi. S ha utánanézünk a részleteknek, akkor kiderül, hogy a jelenlegi miniszterelnök szülőhelyét firtató írások dossziéjában negyvennyolc cikk található. Közülük kilenc a Népszavában látott napvilágot. Ebből öt Felcsút mellett tört lándzsát, három Alcsútdobozt nevezte meg Orbán szülőhelyéül, kettő pedig Székesfehérvárra voksolt.
Egyébként a dossziéból minden második cikk szerzője a gólyával Felcsútra szállíttatta a csecsemő Viktort, tizenhárom pedig Alcsútdobozra. A maradékok köztes álláspontra helyezkedtek: Felcsútot kinevezték a miniszterelnök fociakadémiával, NB I-es csapattal, stadionnal, kisvasúttal és tóval kistafírozott falujának, óvatosságból azonban tartózkodtak a szülőfalu megnevezéstől. A számok árulkodnak az arányokról, mégse esnék a bűvöletükbe. Tanúnak hívom inkább a jelenlegi miniszterelnököt.
Az újságíróknak egyre nehezebb megközelíteni országunk első emberét, de ha mégis sikerült, akkor Felcsútot sosem nevezte a szülőfalujának. Alcsútdobozról beszélt, ennek dokumentációját az olvasó megtalálja a bejegyzésem utáni összeállításban. Csupán egyetlen mozzanatot emelnék ki a miniszterelnök visszaemlékezéseiből, amelyre akkor figyeltem föl, amikor mások az úgynevezett bicskézést tűzték a tolluk hegyére.
Orbán Viktor 2015. november 7-én beszédet mondott a felcsúti Kastély-óvoda hatvanadik születésnapján. Már híre kelt az alcsútdobozi arborétumig pöfögő kisvasút kósza ötletének, és az ellenzék berzenkedett. A miniszterelnök ekkor dobta be a köztudatba, hogy ha nagyon ugrál az a fránya ellenzék, akkor ő bizony a nyolc kilométernyi nyomvonalat meghosszabbítja a környék központjáig, Bicskéig. A kijelentés nevetésbe fulladt a helyszínen. Majd szájról szájra, kávéházról presszóra, szerkesztőségről redakcióra terjedt.
De nem nevettünk rajta, inkább eltűnődtünk róla. A bicskézés ugyanis különféle témák és emberek ürügyén hangzott el, és egyre inkább árulkodott arról, hogy él köztünk egy ember, akinek módjában áll, hogy megvalósítsa a gyermekkori vágyait. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2015. november 9-én, 14.47-kor kiadott egy közleményt, amely tartalmazta a beszéd szó szerinti leiratát. Idézem belőle Orbán Viktort. „Az igazság az, hogy én Alcsúton jártam óvodába, mert csak nyolcéves koromban költöztünk ide, Felcsútra.”
E mondatot ama újságírók figyelmébe ajánlom, akik eddig több százszor írták le a miniszterelnök nevét, és néhány tucatszor azt is hozzáfűzték, hogy azért ajnározza Felcsútot, mert a szülőfaluja. A felcsúti beszédben utána következett a sokat idézett bicskézés, amely a használattól nemcsak szállóigévé vált, hanem közhellyé is kopott. A bejegyzésem utáni összeállításból kisejlik, hogy miközben Orbán Viktor a nyilvánosság előtt is vállalta Alcsútdobozt, nem azt mondta, hogy ott született, hanem hogy onnan származik.
E fogalmazás oka az lehet, hogy 1963-ban jött a világra, amikor a falusi asszonyok már nem föltétlenül otthon, bába közreműködésével szültek - mint egy nemzedékkel korábban az én anyám -, hanem mentő vitte őket egy közelben lévő városi kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályára. Ezzel magyarázható, hogy a jelenlegi miniszterelnök a lexikonok szerint Székesfehérvárott született ugyan, de alcsútdobozinak vallja magát.
S bár nem vagyok lélekbúvár, arra is próbálok válaszolni, amit Hargitai Miklós „születés-misztériumnak” nevezett. Orbán az első ellenzéki időszakában kétségkívül Alcsútdobozt részesítette előnyben. Olyannyira, hogy 1997-ben a Fidesz még frakcióülést is tartott a faluban. Amikor pedig az elnöke másodszor lett miniszterelnök, a kormánypárti sajtóban elterjedt az a „titok” (misztérium), hogy Szent István Alcsútdobozon ajánlotta fel országát Szűz Máriának.
Aztán történt valami, aminek egy majdani Orbán-monográfus külön fejezetet „szentelhat”. Az ellenzékbe szorult politikus áttette székhelyét a szomszédos faluba, melyet újra megválasztott miniszterelnökként elhalmozott a kegyeivel. A lokálpatrióta meghatottság már csak egyszer vett erőt rajta. 2022. november 12-én egy alcsútdobozi látogatást így foglalt össze a fészbukos üzenőfalán: „140 éves a Háromhárs óvoda. 53 év után újra elhozott Anyukám.”
Tíz mondat Alcsútdobozról
Alcsútról, vagyis olyan átlagos dunántúli faluból származom. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, 168 Óra, 1992. június 9.)
Amikor nagyapám megnősült. Alcsútra vetette a sors. Édesapám ott született, és így lettem én is ennek a kedves falunak a szülötte. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Szabad Föld, 1994. március 1.)
Ha az én gyerekkoromban ez a kormány lett volna hatalmon ilyen oktatáspolitikával, akkor én Alcsútdobozról Bicskéig sem jutottam volna el, nemhogy Budapestig. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Demokrata, 1997. június 12.)
Hosszú utam volt Alcsútdoboztól eddig az irodáig. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet, 1998. július 6.)
Az igazság az, hogy én Alcsúton jártam óvodába, mert csak nyolcéves koromban költöztünk ide, Felcsútra. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2015. november 9.)
Tény, hogy Fejér megye zászlajában az a kép van, amikor Szent István felajánlja az országot Szűz Mária oltalmába. Mi itt úgy tarjuk, hogy ennek a történetnek a kézzelfogható nyoma Bicske és Alcsútdoboz között van, ezt a területet egyébként Máriavölgynek is hívjuk évszázadok óta. (Tessely Zoltán volt bicskei polgármester, miniszterelnöki megbízott, Magyar Narancs, 2017. február 19.)
Olyannyira Alcsútdoboz volt a kormányfő szíve csücske, hogy 1997 őszén, még ellenzékben, de már az első nyertes választásra készülve fideszes frakcióülés volt a településen. (Rovó Attila újságíró, Index.hu, 2019. április 13.)
Orbán Viktor miniszterelnök szülőfaluja Alcsútdoboz, legidősebb fiuk születésekor itt élt az Orbán-család, később költöztek Felcsútra. Ez nem politika, hanem tény. (Zsohár Melinda újságíró, Fejér Megyei Hírlap, 2021. szeptember 25.)
Felcsút, a Fejér megyei falu szakralizálása minden elemében hamis - a jelenlegi miniszterelnök Székesfehérváron született, és Alcsúton nőtt fel. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava.hu, 2022. augusztus 27.)
A felcsúti valójában alcsúti; hogy az előbbi mi módon került az utóbbi helyére a születés-misztériumban, arról tényleg érdemes lenne megkérdezni egy lélekbúvárt. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, 2023. október 24.)