Miniszterelnökünk körül úgy alakult a helyzet, hogy kétfelé kell beszélnie. Orbán Viktornak az Európai Unió és a NATO külföldi összejövetelein meg kellett szavaznia az Oroszország elleni szankciókat. Hazatérve pedig úgy kellett megnyilvánulnia a hívei előtt, hogy még csak véletlenül se vádolhassák pálfordulással. Eme kényszerhelyzettel magyarázható, hogy a kormánypárti orgánumokban ki sem ejti Putyin nevét. De azt se mondta ki, csupán sugallja, hogy a szomszédunkban zajló háborút az ukránok kezdeményezték.

A kettős beszéd hátborzongató fejleménye az Origóban jelent meg, és tartalmilag végighullámzott a kormánypárti nyilvánosságban: „A 40 milliós Ukrajna a 140 milliós Oroszországgal háborúzik.” Vajon a magyar kormányfő kijelentése megfelel-e a valóságnak? Csakugyan Ukrajna háborúzik Oroszországgal? Igen, látszólag megfelel, elvégre a szomszédos országban, Ukrajnában dörögnek a fegyverek, és tízezer számra hullanak az emberek. De ha Orbán azt mondta volna, hogy a 140 milliós Oroszország háborúzik a 40 milliós Ukrajnával, akkor még inkább megfelelne a valóságnak.

Ha ugyanis az ukrán kormány kezdeményezte a háborút, vajon miért menekült el a hazájából 4 millió ember, minden tizedik ukrajnai állampolgár? Közülük pedig minden tizedik miért éppen nálunk kötött ki hosszabb-rövidebb ideig? Maradt tehát a sugallat. A célozgatás, sejtetés, utalás átlengi a nyilvánosság nagyobbik részét. Kormánypárti fórumain eljutottak odáig a véleményformálók, hogy a történteket némi habozás után már háborúnak nevezik. A jelzők sorrendje azonban arról árulkodik, hogy kötelező „ukrán-orosz háborút” írni, mondani. Jelentése annak fényében válik kétértelműből egyértelművé, hogy a másik politikai oldal nyilvánosságában szinte kizárólag „orosz-ukrán háborúról” írnak, beszélnek.Még szerencse, hogy nálunk nem a fegyverek ropognak, hanem csupán nyelvi háború zajlik.

Közvélemény-kutatások tanúsítják, hogy a kormánypárti véleményformálók jelzős sorrendje tévhitet eredményezett. A legtöbb médiafogyasztóban az rögzült, hogy az ukrán kormány támadta meg Oroszországot. Vagy legalábbis Zelenszkijék olyasmit csináltak, amely okkal váltotta ki a 140 milliós nagyhatalom válaszcsapását. A kommunikációs burokban tartott magyar állampolgárok több milliós tömege a legritkább esetben tájékozódik ellenzéki orgánumokból. A jelek szerint nem is hatolt el a tudatukig, hogy valójában mit jelent az a fránya „orosz-ukrán háború”.  

Tíz mondat a háborús helyzet megítéléséről  

Nem Európát képviselte Moszkvában, hanem Putyint képviseli Európában. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt Orbán Viktorról, ATV, 2022. február 1.)

Az oroszok visszaveszik azt, ami jog és igazság szerint is az övék. (Pilhál Tamás újságíró, PilhálMűvek.blog, 2022. február 22.)

A háború ötödik napján megjelent a „háború” szó. (Urbán Ágnes médiakutató a közmédiumok szóhasználatáról, Magyar Narancs, 2022. március 3.)

A pályaudvarokon nem sok feladatot vállalnak magukra az állami szervek. (Hetényi Zsuzsa orosztanár és alkalmi tolmács a menekültekről, Népszava, 2022. március 12.)

Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2022. március 15.)

Ruszkik haza! (Németh Zsolt Fidesz-politikus, Facebook.com, 2022. március 17.)

Putyin pincsije nem meri megugatni a gazdit. (Horváth Gábor újságíró, Népszava, 2022. március 21.)

Ha magát ez boldoggá teszi, akkor agresszornak tartom Putyint. (Lázár János Fidesz-politikus, hvg.hu, 2022. március 27.)

Amíg Orbán kormányozza az országot, Magyarország tagságát mindkét szervezetben - a NATO-ban és az Európai Unióban - fel kellene függeszteni. (Kőszeg Ferenc volt SZDSZ-politikus, Újnépszabadság.com, 2022. március 29.)

A 40 milliós Ukrajna a 140 milliós Oroszországgal háborúzik. (Orbán Viktor miniszterelnök, Origo.hu, 2022. március 31.)

 Ne írjuk le annak a lehetőségét, hogy 2018-ig valami beindul, és 2022-re létrejön a váltógazdaság reális esélye! (Szelényi Iván szociológus, 168 Óra, 2016. augusztus 18.)

Ez a Fidesz 2022-re minden levegőt elszív mindenkitől, aki nem hozzájuk tartozik. (Szigetvári Viktor Együtt-politikus, Facebook.com, 2017. december 5.)

Az kizárt, ugye, hogy 2022-ben ellenzék nem lesz a parlamentben. (Kósa Lajos Fidesz-politikus, (Heti TV, 2019. december 3.)

2022 tétje az újabb kétharmad megakadályozása. (Batka Zoltán újságíró, Újnépszabadság.com, 2020. június 3.)

Vajon tisztában van-e az ellenzék azzal, hogy 2022 az utolsó lehetőség a békés hatalomváltásra? (Bruck András író, Facebook.com, 2020. november 22.)

2022-ben akármi megtörténhet. (Kis János volt SZDSZ-politikus, Jelen.media.hu, 2021. március 15.)

A 2022-es választást az ellenzék nem tudja megnyerni, de a kormány azért el tudja veszíteni. (Török Gábor politológus, Magyar Narancs, 2021. április 29.)

A 2022 utáni politika is gyenge lesz a kilábaláshoz, akár Orbán, akár egy Anti-Orbán nyer. (Béndek Péter publicista, Újnépszabadság.com, 2021. június 4.)

Nagy valószínűséggel az ellenzék 2022-ben nyerni fog. (Ágh Attila politológus, Spirit FM, 2021. július 15.)

Csöppet sem bánnám, ha 2022-től egy demokratikusabb, igazságosabb kormányzat kritikusa lehetnék. (Balavány György publicista, 24.hu, 2022. február 16.)

A politikus az az embertípus, aki a legszorultabb helyzetből is képes számokkal kivágni magát. Nincs az a bukás, kudarc, vereség, amelyből ne volna képes egy kis győzelmet kicsiholni. Azért nem haragszom rá, mert csupán gyakorolja a mesterségét: a nyilvánosság előtt nem bontja ki a valóság minden szeletét.

Miniszterelnökünk minapi bejelentését is tudomásul vettem, miszerint „Népességarányosan mi fogadtuk be a legtöbb menekültet.” (Hír TV, 2022. március 28.) Országunk első embere más fórumon félmillió ukrajnai menekültről beszélt, akiknek a befogadása egy tízmilliós ország esetében csakugyan derekas teljesítmény, úgy népességarányosan 5 százaléknyi. Újságíróként megtanultam azonban, hogy mielőtt elismerek valamit, utánanézek a részleteknek. Érdekes összefüggésre vetült fény. Magyarországnak pillanatnyilag 9,7 millió lakosa van, és az ENSZ szerint hétfőig 336 ezer menekült lépte át a határainkat.

Hm, ama bizonyos százalék 3,5. Az orosz hadsereg által megtámadott Ukrajnával határos országok közül a 3,6 milliós Moldovába 376 ezer menekült érkezett, a népességarányos százalék csaknem 10. A 38 milliós Lengyelországba 2,2 millió menekült, ami megközelíti a 6 százalékot. Az 5.4 milliós Szlovákia pedig eddig 263 ezer ukrajnai menekültet istápolt, ez mintegy 5 százalék. Népességarányosan tehát nem mi fogadtuk be Ukrajából a legtöbb menekültet. Negyedikek vagyunk, ami szintén derekas teljesítmény. Kár, hogy miniszterelnökünk kissé feltupírozta a valóságot.

De ha már szóba hozta azt a fránya népességarányt, felötlik egy másik számsor. Bár egyszer megjegyezte, hogy a halálozási statisztikában „Nem lehet jól állni.” (Magyar Rádió, 2021. április 23.), az azóta eltelt majdnem egy évben nem kísérletezett azzal, hogy egy covidos összefüggést fölvegyen az érvkészletébe. Úgy volna sportszerű, hogy ha a befogadó készségünket kétségkívül dicsérő menekült-ügyben élre helyezi az országunkat, akkor érdemes lett volna megemlíteni a Covid-áldozatok nemzetközi statisztikáját is. A 32 milliós Peru előz meg bennünket a maga 69 ezer halottjával. A mi 9,7 milliónkhoz képest a 45 ezer halottunk népességarányosan legalábbis elgondolkoztató.

De nem ítélkezem, mert nem az a dolgom. Az viszont szakmai feladat, hogy a számunkra kedvező arány mellé helyezzek egy oda kívánkozó kedvezőtlent is. Az összehasonlításból fakadó tanulságot pedig az olvasókra bízom.

Tíz mondat a Covid-áldozatokról

Elkezdődött a napi száz fertőződés és nyolc-tíz halott időszaka. (Ésik Sándor publicista, Azonnali.hu, 2020. április 11.)

A védekezés több életbe kerülhet, mint a járvány. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester a kórházi ágyak kiürítéséről, ATV, 2020. április 21.)

A védekezés sikerét a halálesetek, illeve a megmentett életek számában tudjuk mérni. (Orbán Viktor miniszterelnök, M1, 2020. szeptember 12.)

Itt nem haltak meg emberek azért, mert nem volt ellátás a kórházban. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. január 3.)

Amikor a miniszterelnököt hallgatom, képzeletben egy fekete számot látok villódzni a háta mögött. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Facebook.com, 2021. április 7.)

Emberéleteket kell megmenteni, és nem is sikerült mindenkit. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. május 14.)

Megmentettünk minden életet, amit meg lehetett menteni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. június 4.)

Aggódik a választási kampányáért, amelyben rosszul mutatnak a halottak. (Lengyel László politológus Orbán Viktorról, Népszava, 2021. november 27.)

Az elveszített 42 ezer ember nagy része még élhetne, ha nem óriásplakátokkal kezelték volna a járványt. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, 2022. február 14.)

Arra törekedtünk végig a pandémia alatt, hogy úgy irányítsuk ezt a járványt, hogy minél kevesebb áldozata, betege legyen.” (Müller Cecília országos tiszti főorvos, Hajdú Online, 2022. március 24.)   

Kunhalmi Ágnes tegnap este, az ATV stúdiójában kikelt a közgazdászok ellen. Akik szerint akárki lesz április 3-a után a kormányrúdnál, megszorításokra kényszerül. „Visszautasítom” - mondta az MSZP társelnöke - „a megszorító csomagot”. Majd így magyarázta el a választási győzelem utáni tennivalót, az állami bevételek átcsoportosítását: „Akkor nekem van a költségvetésben annyi mozgásterem, hogy…”

Nem mondta ki Bokros Lajos nevét, de érteni vélem, hogy a választási szövetségbe tömörült ellenzéki pártok egyik vezetőjeként tart a megszorításoktól. Egy nappal korábban a Horn-kormány hajdani pénzügyminisztere ugyanis terjedelmes Népszava-interjúban fejtette ki, hogy ellenzéki győzelem esetén is megszorításokra lesz szükség.  Gondolatmenete három pillérre épült: nem lesz pénz a 13. havi nyugdíjra, az orosz-ukrán háború után a rezsicsökkentés tarthatatlan lesz, és nem érdemes fenntartani a hiteltörlesztések moratóriumát sem. Mindezt az Orbán-kormány politikáját bírálva mondta.

Igen ám, de az ellenzéki pártok is hangsúlyozzák a kampányban, hogy egyiket sem szüntetik meg, legföljebb módosítják, méghozzá az alacsony jövedelműek javára. Szakmailag Kunhalmi Ágnes nincs egy súlycsoportban Bokros Lajossal. Tapintatosabban fogalmazva is az a benyomásom, hogy Bokros kívülállóként megengedheti magának azt, amit egy kampányoló ellenzéki politikus nem engedhet meg: az őszinteséget. Nem is csodálható, ha az interjú végén a mellőzöttségéről beszélt. Őt az ellenzéki pártvezetők közül senki sem kereste meg. Szerintem rosszul tették.

Az egyik legjobb magyar közgazdász felkészültségét akkor is kamatoztathatták volna, ha csupán a műhelyvitákban kérik a közreműködését. Leginkább azt, hogy legyen az ördög ügyvédje. Érvei nyomán a választási program árnyaltabb lehetett volna. Van róla egy képem. Néhány éve tanított a debreceni egyetemen, és az úgynevezett Intercity-professzorok kupéjában utazott. Mindig Hajdúszoboszló után kezdett szedelőzködni. (Szolnokon már leszálltak ama kollégák, akik Békéscsabára és Aradra tartottak. Püspökladányban pedig azok, akik Nagváradra.) Bokros professzor összeszedte a hátra hagyott újságokat, és a táskájába gyömöszölte őket.

Az ellenzéki győzelem után e spórolási szenvedéllyel el tudnám képzelni pénzügyminiszterként. Esetleg a koalíciós kormányzat ellenőrzésére szakosodott valamelyik intézmény vezetőjeként.

Tíz mondat Bokros Lajostól

A pénzügyminiszter a kormányban az az ember, akinek minden felesleges igényre nemet kell mondania. (Tolnai Népújság, 1996. március 23.)

Az én programom gyorsan és rugalmatlanul működött. Nem teketóriáztunk, amikor arról volt szó, hogy az ország talpon marad-e. (Kisalföld, 1996. április 26.)

A válság kellős közepette lepkehálóval próbáljuk összefogdosni a felesleges kiadások során elszivárgó pénzeket. (Origo.hu, 2009. május 27.)

Az évezred elejétől olyan kormányok működtek, amelyek rendre költségvetési túlköltekezéssel igyekeztek megnyerni a választókat. (168 Óra, 2011. július 21.)

Csak kényszerkoalíció tudja legyőzni ezt a kétharmados kormányt. (ATV, 2013. szeptember 20.)

Olyan párttal nem fogok boltolni, amely a piacgazdaságot, a kapitalizmust tagadja. (168 Óra, 2014. október 2.)

Kifektetés van befektetés helyett. (ATV, 2015. október 1.)

Mindenkivel együtt kell működni, aki nem fasiszta. (ATV, 2017. augusztus 29.)

Ez egy önkényuralmi rendszer, amely szétverte a jogállamot. (ATV, 2021. április 7.)

Eddig senki nem keresett meg semmivel. Tanácsaimat senki nem kérte. (Népszava, 2022. március 28.)

 Az Orbán-kormánynak szüksége van arra a türelemre, amit mi 1994-ben nem kaptunk meg. (Horn Gyula volt miniszterelnök, Zalai Hírlap, 1998. augusztus 11.)

Az Orbán-kormány négy évig nem a jog, hanem a joghézagok szerint kormányzott. (Petschnig Mária Zita közgazdász, Magyar Hírlap, 2002. október 3.)

Hatalmas dolognak tartom, hogy az Orbán-kormánynak nem kell egyezkednie az ellenzékkel, és kényszerű kompromisszumokat kötnie. (Boross Péter volt miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2010. június 5.)

Akár jót csinál az Orbán-kormány, akár nem, minden lépése önkényes. (Bolgár György újságíró, Népszava, 2010. december 27.)

Az Orbán-kormány szereti a muszkliját mutogatni. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Facebook.com, 2014. július 20.)

Az első Orbán-kormány szakpolitikai, a második kommunikációs, a mostani harmadik pedig már csak válságkormányzást folytat. (Vona Gábor Jobbik-politikus, Magyar Nemzet Online, 2015. október 5.)

A jelenlegi rendszerben az Orbán-kormány leválthatatlan. (Haraszti Miklós volt SZDSZ-politikus, 168 Óra, 2016. november 3.)

Az Orbán-kormány általában előbb lő, aztán kérdez. ( Balázs Péter volt külügyminiszter, Vasárnapi Hírek, 2018. december 1.)

Az Orbán-kormányok regnálása alatt a nehezen kiépített magyar demokratikus jogállamból végletekig centralizált pártállam lett. (Gál Mária újságíró, Népszava, 2021. január 2.)

Az Orbán-kormánynál kádáristábbat a rendszerváltás óta nem hordott hátán a Föld. (Kárpáti János újságíró, Klubrádió, 2022. február 3.)

 A diktátorok azoktól félnek, akik nem félnek tőlük. (Hajdu Tibor történész, Mozgó Világ, 2007/12.)

Orbán nem diktátor, hanem sikeres politikus akar lenni. (Török Gábor politológus, Mandiner.hu, 2010. december 18.)

Szidják a diktátort, rossz az ízlése. Nem az a baj. De kötelezővé akarja tenni. (Bodor Pál író, Ellenszék.hu, 2012. április 30.)

Lehet, hogy Magyarország még nem diktatúra, de már van jelölt a diktátori állásra, sőt, a casting is megvolt. (Majtényi László alkotmányjogász, ATV, 2013. március 18.)

Diktátort választásokon még nem váltottak le. (Bartus László újságíró, Amerikai Népszava, 2013. július 7.)

A diktátor mindenkinél demokratábbnak képzeli magát. (Zöldi László újságíró, Facebook.com 2017. február 25.)

Diktatúrát csak diktátoroktól lehet tanulni. (Görög Ibolya protokoll-szakértő Putyinról és Erdogánról, ATV, 2017. április 15.)

Az ellenzék vezetői Orbánt kapásból diktátornak kiáltották ki, akit többé nem ellenőriz a parlament - mintha eddig ellenőrizte volna. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, 2020. április 3.)

Háború idején még sose kergettek el diktátort. (Kereszty András újságíró, Újnépszabadság.com, 2020. április 16.)

A jó diktátor sosem hagyja ki a kapóra jött válságokat. (Fleck Zoltán jogszociológus, 168 Óra, 2020. június 24.)

Hátborzongató nyelvbotlás hangzott el az ATV tegnap esti vitaműsorában. A fiatal stúdióvendég ezt fejtegette:, „Létezik olyan szavazó, aki az urnában dönti el, hogy kire voksol.” Az idézet azért nem teljesen pontos, mert amikor észrevette, hogy rosszul ragozta az urnát, a -bant villámgyorsan -nálra cserélte. Az ilyesmi bárkivel előfordulhat a rögtönzés hevében. Nem is tulajdonítanék neki különösebb jelentőséget, csakhogy a hamvakat tartalmazó urnának van egy másik értelmezése.

Épp most olvastam egy terjedelmes elemzést arról, hogy „A Nemzeti Választási Iroda rendszerében tovább élnek a halottak.” (SzabadEurópa.hu, 2022. március 4.) Három újságíró névvel vállalta a cikket, megfontolták tehát, amit leírtak. Megszólaltattak például egy szavazókörzeti elnököt, aki elmagyarázta, hogyan lehet elküldeni a mozgóurnával két megbízható számlálóbiztost a mozgáskorlátozott választópolgárokhoz. Az sem baj, ha a temetőben nyugszanak. S mert „elfelejtették” őket kihúzni a listáról, a hozzátartozóik nyugodtan szavazhatnak helyettük. Ő maga is hangsúlyozza, hogy ez a stikli Magyarországon ritkán szokott előfordulni.

A cikk második részéből kiderül, hogy a határon túli, kettős állampolgárságú honfitársainknál annál gyakrabban. Nem is kell hozzá mozgóurna, elég egy kisebbségi szervezet. Józsa László, a vajdasági Magyar Mozgalom alapítója óvatosan fogalmaz: „Azt nem tudom megerősíteni, hogy a halottak tömegével szavaznak, de ha ezt valaki meg akarja csinálni, ehhez bennfentes hálózatot kell létrehoznia.” Az oknyomozó újságírók szerint már nem is kell létrehozni, mert más (adminisztratív) célokra kiválóan működik, választás előtt mégis mintha nem állna távol tőle a stiklizés. Kár, hogy a legtöbb kettős állampolgárt számláló Erdélyben kevésbé néztek körül. Máskülönben 15 és 30 ezer közöttire becsülik a „szavazóképes” elhunytakat. Ha április 3-án szoros lesz az országgyűlési választás, akár el is dönthetik a sorsunkat.

Tegnap volt egy másik mozzanat is a nyilvánosság fórumain, Bödőcs Tibor bemutatta az új műsorát. A humorista parodizálta Orbán Viktor március 15-i beszédét, és az előre megírt szöveget így jellemezte: „Lassan kell olvasni, hogy a halott erdélyi szavazók is megértsék.” (YouTube, 2022. március 28.) S bár csípős mondandója a fejlemények fényében nem látszik halottgyalázásnak, visszafogottabban fogalmaznék. Brit tudósok kimutatták, hogy a halottak mozognak a földben. Nem nagy kunszt, nálunk szavazhatnak is.

Tíz mondat a szavazásról

Mindenki arra a pártra szavazzon, amelyiket a legkevésbé utálja. (Bochkor Gábor műsorvezető, 24 Óra, 2002. március 31.)

Nem elég a rosszat leszavazni, le is kell győzni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2012. március 15.)

Akikkel találkozom, azt mondják: essen rám a terépcsecső, cseréptető, ha még egyszer a Fideszre szavazok. (Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, ATV, 2013. december 20.)

Végre van kire szavazni. Azt a pártot választottam, amelyben nincsenek politikusok. (Zöldi László újságíró, KultúrSzalon.hu, 2014. április 6.)

Fiataljaink inkább a lábukkal szavaznak Európára. (Arany Horváth Zsuzsa újságíró, Zalai Hírlap, 2014. május 12.)

Az emberek utólag szívesen szavaznak a győztesre. (Hon Gábor liberális politikus, ATV, 2016. november 28.)

Azért szavazok az ellenzékre, mert sokkal könnyebb eltávolítani, mint Orbánt. (Lengyel László politológus, Hír TV, 2018. április 3.)

Ha már egyszer megszavaztak minket, akkor a kultúrpolitikánkat is megszavazták. (Orbán János Dénes költő, a Magyar Idők kulturális rovatvezetője Tusványoson, 444.hu, 2018. július 26.)

Az emberek már bárkire szívesen szavaznak, aki nem a Fidesz. (Kovács Gergely kutyapárti politikus, 444.hu, 2020. szeptember 7.)

Ha csak a romák egyharmada az ellenzékre szavazna, az földcsuszamlásszerű győzelmet hozna. (Majtényi László alkotmányjogász, Jelen.media.hu, 2021. június 4.)

A kormányzás az erő tudománya. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november 23.)

Az MSZP a kommunikációban nagyon rossz, a Fidesz pedig a kormányzásban. (Kiss Péter szocialista politikus, Heves Megyei Nap, 1998. október 9.)

A kormányzás nem forradalom, hanem törvényalkotás. (Heller Ágnes filozófus, Népszabadság, 2010. május 20.)

A kormányzás a pillanat uralásának művészete. (G. Fodor Gábor politológus, Magyar Narancs, 2015. február 19.)

A jövőbeni kormányzáshoz az ellenzék egy részét is le kell váltani. (Demeter Márta volt szocialista politikus, hvg.hu, 2017. február 13.)

A kormányzás évek óta egyenlő az ellenzék ellen folytatott háborúval. (Pápay György publicista, Magyar Hang, 2020. március 27.)

Nekünk, a közélet katonáinak a kormányzás az eszközünk. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2020. június 23.)

A következő 10-15 évben kompromisszumos kormányzás várható. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, Debreciner.hu, 2021. január 12.)

Majdnem minden sebet kitisztítottunk és bekötöztünk, amit a Gyurcsány-féle kormányzás ejtett Magyarország testén. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. november 19.)

A kormányzás egy szakma, nem lehet kommunikációval pótolni. (Dobrev Klára DK-politikus, Magyar Hang, 2022. március 25.)

Az ukrán államelnök úgy vesz részt egy csomó világtalálkozón, hogy ki se mozdul a hazájából. Ismeretlen helyen ül, talán egy bunkerben, és az érdeklődőkkel világhálón osztja meg a gondolatait. Megszólította miniszterelnökünket is, ez késztette a kormánypárti sajtót arra, hogy méltatlankodjék. A jegyzetírók általában azt rótták föl a színészből (komikusból) lett államfőnek, hogy most is szerepet játszik. Például eszköztelenül, elvégre ’Ő még az asztalt sem csapkodta a cipőjével, miként egy másik ukrán vezér.”

A szerző, Pilhál Tamás vezetékneve ismerős. Édesapja, P. György szintén a Mygyar Nemzet munkatársa, és szerintem a kormánypárti sajtó legjobb glosszátora. Velős, csúfondáros jegyzetekben csipkedi az ellenzéki politikusokat, és íráskészsége anyagismerettel párosul. Az utóbbi egyelőre nem mondható el a fiáról, aki az idézett mondat után Hruscsovot nevezte meg. Az agyafúrt politikus tanulatlan parasztfiúból lett a szovjet tagköztársaság Ukrajna vezetője, majd a Szovjetunió első embere. Idestova 62 éve utazott el New York-ba, hogy móresre tanítsa az imperialistákat.

A világhálón föllelhető a nagy hírre vergődött fénykép. A lobbanékony természetű politikus gesztikulál a szónoki emelvényen, magasra tartott kezében pedig cipő. Erre utal a cikkíró, igazán kár, hogy a lábbelit utólag montírozták Hruscsov tenyerébe. Íme, a feltételezések. 1. New York-ban vásárolt egy pár cipőt, amely nyomta a bütykeit, ezért az ENSZ épületében levette. 2. Nem vette le, de befelé jövet az egyik cipő leesett a lábáról, és a kezében tartva vitte az ülésterembe, majd maga elé helyezte, a dossziéja mellé. Az egyik amerikai fotóriporter oldalról, alulról fényképezte le a sor szélén üldögélő politikust, akinek mindkét lábán volt cipő. 3. Páratlan cipővel csapkodta az asztalt, hogy hangot adjon nemtetszésének. Furcsa, korántsem civilizált módon tiltakozott, de nem a szónoki emelvényen.

Az anekdota jellemzi ugyan a nagyhatalom hajdani fejét, mégis maradnék az egyetlen bizonyítható adatnál. Annál, hogy a világszervezet közgyűlése 1960. október 12-én tárgyalta az úgynevezett magyar kérdést. (Erre Pilhál Tamás jól emlékeztet.) Hruscsov szenvedélyesen ecsetelte, hogy a felszólalók megsértették a szovjet embereket. Holott 1956-ért, országunk lerohanásáért személyesen őt tették felelőssé. Mint most Zelenszkij ukrán elnők Oroszország első emberét, Putyint.

Tíz mondat a cipőről

Ha a cég vezetője félretaposott cipőben jár, akkor a cég iránti bizalom is csámpás. (Petrenkó János üzletember, Népszabadság, 1990. március 13.)

Nem hagyom, hogy képviselőtársaim napról napra belém töröljék a cipőjüket. (Horn Gyula miniszterelnök, 168 Óra, 1995. június 27.)

Hófehér öltönyben, sárga cipőben, szabadnapos cigányprímásnak öltözve naiv parasztokat csókolgat napi öt gyűlésen. (Farkasházy Tivadar publicista Torgyán Józsefről, Népszabadság, 1998. május 16.)

Azt szeretném megérteni, hogyan élte meg az ország az elmúlt tíz évet, hol fáj a szív, hol szorít a cipő. (Németh Miklós volt miniszterelnök, Kisalföld, 2000. július 12.)

Az a kép él rólunk, hogy az MSZP a makkos cipős járási párttitkárok világa, akik ott fekszenek keresztbe a haladás útján, ahol csak tudnak. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Mozgó Világ, 2010/3.)

Olyan az én hazám, mint a kitaposott cipő: annak a lábára illik a leginkább, aki mindig is viselte. (Lányi András publicista a szocialisták választási győzelméről, Heti Válasz, 2006. június 1.)

Orbánnak kavics lett a cipőjében. (Bartus László újságíró Schmitt Pálról, Amerikai Népszava, 2012. április 30.)

Orbán Hamupipőke lábára is arany futballcipőt húzna. (Nagy N. Péter publicista, Népszava, 2017. július 15.)

Ha cipőből sincs két egyforma, véleményből miért legyen? (Szele Tamás publicista, FüHü.hu, 2019. március 31.)

Ő még az asztalt sem csapkodta a cipőjével, miként egy másik ukrán vezér. (Pilhál Tamás újságíró Zelenszkijről és Hruscsovról, Magyar Nemzet Online, 2022. március 26.)

 A legutóbbi napokban Orbán Viktor háborúzott, Szabó Tímea orbánozott, Márki-Zay Péter menekültözött, Lázár János putyinozott, Hajnal Miklós latolgatott, Nagy Feró pedig kádározott. Lefülelt mondatok.

Stílusa van, csak ember nincs hozzá. (Sándor Erzsi író Tarlós Istvánról, Facebook.com, március 21.)

Még óvodába is golyóálló mellényben megy. (Szabó Tímea Párbeszéd-politikus Orbán Viktorról, ATV, március 21.)

Putyin pincsije nem meri megugatni a gazdit. (Horváth Gábor újságíró, Népszava, március 21.)

Tragikus hungarikum másodszor is utolsó csatlósnak lenni. (Bruck András író, Facebook.com, március 22.)

A kormányról szóló hírek mind pozitívak, az ellenzékről szólók negatívak. (Borsa Miklós, a köztévé volt műsorvezetője, Válaszonline.hu, március 23.)

A propaganda számára nem a hitelesség, hanem a hihetőség a lényeg. (Fábián András publicista, Újnépszabadság.com, március 23.)

Szabad-e nyerni? (Németh Péter újságíró a választás utáni gazdasági helyzetről, HírKlikk.hu, március 23.)

Ilyen jó lehetősége az ellenzéknek rég nem volt a kormányváltásra. (Hajnal Miklós Momentum-politikus, 24.hu, március 23.)

Ma úgy néz ki, hogy a Fidesz nyer, ha nem is kétharmaddal. (Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, Helyben.hu, március 24.)

A kormány dobja be a habtestét! (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt az Ukrajnából menekültek ellátásáról, ATV, március 24.)

A vásárhelyi polgármester vásárhelyi találkozója a vásárhelyi sajtósokkal sikeres volt. (Ágoston Hugó marosvásárhelyi újságíró Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester marosvásárhelyi látogatásáról, ÚjHét.com, március 24.)

A háború mindig jól jön azoknak, akiknek éppen valami vaj van a fejükön. (Iványi Gábor lelkipásztor, Jelen, március 24.)

A háború az akaratok összecsapása. (Szenes Zoltán volt vezérkari főnök, Magyar Narancs, március 24.)

Azt a közhangulatot könnyebb volt megénekelni. (Nagy Feró rockzenész a Kádár-rendszerről, Magyar Hang, március 25.)

Szijjártó Péter Orbán házi papagája. (Kőszeg Ferenc liberális politikus, Átlátszó.hu, március 25.)

Az a legjobb háború, amit sikerül elkerülni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, március 26.)

A pávatánc stratégiai kacsázássá esett szét. (Parti Nagy Lajos író, Népszava, március 26.)

Senki sem él jókedvéből emigrációban. (Halmai Gábor alkotmányjogász, a firenzei egyetem professzora, HírKlikk.hu, március 26.)

Vagy az állampárt győz, vagy a Hazafias Népfront. (Szele Tamás újságíró, Facebook.com, március 26.)

Budapest főmormotája, Karácsony Gergely. (Pilhál Tamás újságíró, Magyar Nemzet Online, március 26.)

Ha magát ez boldoggá teszi, akkor agresszornak tartom Putyint. (Lázár János Fidesz-politikus, hvg.hu, március 27.)