A politikus az az embertípus, aki a legszorultabb helyzetből is képes számokkal kivágni magát. Nincs az a bukás, kudarc, vereség, amelyből ne volna képes egy kis győzelmet kicsiholni. Azért nem haragszom rá, mert csupán gyakorolja a mesterségét: a nyilvánosság előtt nem bontja ki a valóság minden szeletét.

Miniszterelnökünk minapi bejelentését is tudomásul vettem, miszerint „Népességarányosan mi fogadtuk be a legtöbb menekültet.” (Hír TV, 2022. március 28.) Országunk első embere más fórumon félmillió ukrajnai menekültről beszélt, akiknek a befogadása egy tízmilliós ország esetében csakugyan derekas teljesítmény, úgy népességarányosan 5 százaléknyi. Újságíróként megtanultam azonban, hogy mielőtt elismerek valamit, utánanézek a részleteknek. Érdekes összefüggésre vetült fény. Magyarországnak pillanatnyilag 9,7 millió lakosa van, és az ENSZ szerint hétfőig 336 ezer menekült lépte át a határainkat.

Hm, ama bizonyos százalék 3,5. Az orosz hadsereg által megtámadott Ukrajnával határos országok közül a 3,6 milliós Moldovába 376 ezer menekült érkezett, a népességarányos százalék csaknem 10. A 38 milliós Lengyelországba 2,2 millió menekült, ami megközelíti a 6 százalékot. Az 5.4 milliós Szlovákia pedig eddig 263 ezer ukrajnai menekültet istápolt, ez mintegy 5 százalék. Népességarányosan tehát nem mi fogadtuk be Ukrajából a legtöbb menekültet. Negyedikek vagyunk, ami szintén derekas teljesítmény. Kár, hogy miniszterelnökünk kissé feltupírozta a valóságot.

De ha már szóba hozta azt a fránya népességarányt, felötlik egy másik számsor. Bár egyszer megjegyezte, hogy a halálozási statisztikában „Nem lehet jól állni.” (Magyar Rádió, 2021. április 23.), az azóta eltelt majdnem egy évben nem kísérletezett azzal, hogy egy covidos összefüggést fölvegyen az érvkészletébe. Úgy volna sportszerű, hogy ha a befogadó készségünket kétségkívül dicsérő menekült-ügyben élre helyezi az országunkat, akkor érdemes lett volna megemlíteni a Covid-áldozatok nemzetközi statisztikáját is. A 32 milliós Peru előz meg bennünket a maga 69 ezer halottjával. A mi 9,7 milliónkhoz képest a 45 ezer halottunk népességarányosan legalábbis elgondolkoztató.

De nem ítélkezem, mert nem az a dolgom. Az viszont szakmai feladat, hogy a számunkra kedvező arány mellé helyezzek egy oda kívánkozó kedvezőtlent is. Az összehasonlításból fakadó tanulságot pedig az olvasókra bízom.

Tíz mondat a Covid-áldozatokról

Elkezdődött a napi száz fertőződés és nyolc-tíz halott időszaka. (Ésik Sándor publicista, Azonnali.hu, 2020. április 11.)

A védekezés több életbe kerülhet, mint a járvány. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester a kórházi ágyak kiürítéséről, ATV, 2020. április 21.)

A védekezés sikerét a halálesetek, illeve a megmentett életek számában tudjuk mérni. (Orbán Viktor miniszterelnök, M1, 2020. szeptember 12.)

Itt nem haltak meg emberek azért, mert nem volt ellátás a kórházban. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. január 3.)

Amikor a miniszterelnököt hallgatom, képzeletben egy fekete számot látok villódzni a háta mögött. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Facebook.com, 2021. április 7.)

Emberéleteket kell megmenteni, és nem is sikerült mindenkit. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. május 14.)

Megmentettünk minden életet, amit meg lehetett menteni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. június 4.)

Aggódik a választási kampányáért, amelyben rosszul mutatnak a halottak. (Lengyel László politológus Orbán Viktorról, Népszava, 2021. november 27.)

Az elveszített 42 ezer ember nagy része még élhetne, ha nem óriásplakátokkal kezelték volna a járványt. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, 2022. február 14.)

Arra törekedtünk végig a pandémia alatt, hogy úgy irányítsuk ezt a járványt, hogy minél kevesebb áldozata, betege legyen.” (Müller Cecília országos tiszti főorvos, Hajdú Online, 2022. március 24.)