Médianapló

Médianapló-retró: A kivégzett festmény (2002.02.13.)

2023. március 20. 08:58 - Zöldi László

A Zalai Hírlap tegnapi tudósítása szerint Paróczai Csaba átadta a Hermann Ottó-képet a fenékpusztai kutatóháznak. Azt már én fűzöm hozzá, hogy a történet 2000 őszén nagy visszhangot váltott ki, és most jutott el a végkifejlethez. Dióhéjban annyit róla, hogy Skultéty Sándor, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára a születésnapját ünnepelte a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kutatóházában. Vele vigadott a huszonéves fia, a kabinetfőnöke (Paróczai Csaba), néhány kollégája, barátja és vadásztársa, köztük Balázs Fecó popzenész is.

A kompánia tagjai berúgtak, és valaki közülük észrevette a tanácsterem falán azt a képet, amelyet a Balaton-felvidéken élő Somogyi Győző festett a tudós Hermann Ottóról. A képzőművész úgy ábrázolta a XIX. századi polihisztort és természetbúvárt, mint Jézust a tanítványai körében. Logikus. Ha ugyanis Jézus tanítványai, élükön Péterrel halászok voltak, akkor Hermann Ottót is körülvehetik a kisbalatoni halászok. Az egybehangzó információk szerint az ittas államtitkár - úgy is, mint a Hermann Ottó-alapítvány elnöke - azt kérdezte a cimboráktól: „Mit keres itt ez a zsidó?”

Egy magyar nemzeti államtitkárból a rendszerváltás és egy liter bor után épp úgy kitör az antiszemita, mint a múlt század hetvenes éveiben a járási párttitkárból. Annál is inkább, mert az abonyi illetőségű Skultéty annak idején a járási pártbizottság politikai munkatársa volt Szolnokon. Máskülönben a szélsőjobbos Király B. Izabella bátyja, a kilencvenes évek elején MDF-es köztársasági megbízott Nógrád megyében, a kilencvenes évek második felében elnökségi titkárságvezető a Peták István-féle Magyar Televízióban, az évtized végétől pedig a Fidesz megbízásából államtitkári fokozatú ellenőr a kisgazdák vezette környezetvédelmi minisztériumban.

Nosza akcióba lendültek a részeg ünneplők. A szemtanú gondnok szerint leakasztották a képet, kivitték az udvarra, és a kút kávájához állították. Lövő alakzatba hasaltak, és sortűzzel kivégezték. Amikor aztán kipattant a szégyenletes és szánalmas ügy, a kabinetfőnök magára vállalta a botrányt, mondván, hogy megbotlott a lépcsőn, nekidőlt a festménynek, amely leesett, és olyannyira megrongálódott, hogy használhatatlanná vált. Ki is dobta. S most, íme, bejelentette a helyileg illetékes újságban, hogy saját költségén elkészíttette a festményt, és visszaakasztotta a tanácsterem falára.

A megyei napilapban az újrafestett kép előtt feszít Paróczai Csaba. Büszke magára, mert azt nyilatkozta, hogy egy tévévetélkedőn nyert pénzből bírta rá a festőt a megrongált kép pótlására. Közben persze történt egy s más. A kínos ügybe belehalt a kijózanodott államtitkár, aki pedig elvitte helyette a balhét, már nem dolgozik a környezetvédelmi minisztériumban. A tévében nyert néhány millióból telt a kép megfestetésére, de arra is, hogy kifizesse a 200 ezer forintos bírságot, mert nem ment el a bírósági tárgyalásra. Egyébként elbocsátották a fenékpusztai kutatóház gondnokát is, hisz’ tanúskodni mert a lövöldözők ellen.

Kis híján börtönbe került az oknyomozó újságíró is, aki feltárta a hátborzongató ügyet. Szvitek Erzsébetet még a Zalatáj című hetilap hasábjairól ismerem. A rendszerváltás idején alapította Ekler Elemérrel együtt, és amit nem írt meg az óvatos Zalai Hírlap, azt ők részletesen, sorozatban taglalták. Ez a törékeny asszony csapott le a fenékpusztai témára, melyről tudott a zalaegerszegi napilap szerkesztősége is. De nem kapkodta el. Most is csak szőrmentén tudósított a lassan csordogáló bírósági tárgyalásról.

Azért tudok a fejleményekről, mert a szegedi egyetemen tanítottam Szvitek Erzsébet lányát, ő mesélt az édesanyja hányattatásairól. A megszállott riporter nélkül soha nem robbant volna ki a botrány, amely egy másik környezetvédelmi disznóság mellékszála, így került a látókörébe. Javasoltam is az újságíró szövetségben, hogy terjesszük föl a „jó szimatú” kollégáknak kijáró Magyar Lajos-díjra. Abból indultam ki, hogy ha megkapja a szakmai elismerést, akkor a környezetvédelmi minisztérium anyagilag jól eleresztett jogászai alighanem meggondolják, vajon pereljék-e a már nem is annyira magányos riportert.

Sajnos nem kapta meg, így akár majd integethet is a cella ablakából a börtön másik szárnyában elhelyezett kabinetfőnöknek.       

komment

Médianapló - Orbán: "Minden magyarban van egy kis Petőfi" (Lefülelt mondatok, 23.03.11.-19.)

2023. március 19. 17:34 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Gulyás Gergely sajtózott, Demeter Szilárd cenzúrázott, Szijjártó Péter interjúzott, Lázár János brüsszelezett, sokan pedig petőfiztek.  

 

A pápa előbb vonná kétségbe Isten létezését, mint egy kormányszavazó O. V. szavahihetőségét. (Bruck András író, Facebook.com, március 11.)

Tabuk nélkül írunk - legfeljebb meglesz a következménye. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, március 12.)

Magyarországon a sajtószabadság nem kérdőjelezhető meg. (Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, Magyar Távirati Iroda, március 12.)

Eddig minden kiadó maga döntötte el, hogy milyen könyveket tesz ki az ablakba. Ezután előzetesen bekérjük a kiadványok listáját alkotmányossági vizsgálatra. (Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója, Mandiner.hu, március 13.)

A világ legfiatalabb 200 évese. (Farkas Adrienn műsorvezető Petőfi Sándorról, Magyar Rádió, március 13.)  

El kell fogadni, hogy a NER ennyit kínál. (Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója a korrupcióellenes munkacsoportról, Klubrádió, március 14.)

Magyarországon újságírókat titkos megfigyeléssel ellenőriznek. (Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Múosz.hu, március 14.)

Brüsszel azért bünteti hazánkat XXI. századi státuszfogolyként, mert másképp merünk gondolkodni, mint a fősodor. (Lázár János Fidesz-politikus Pécsett, Bama.hu, március 15.)

Minden magyarban van egy kis Petőfi. (Orbán Viktor miniszterelnök Kiskőrösön, Duna TV, március 15.)

Orbán megtalálta önmagát Petőfi Sándorban. (Magyari Péter újságíró, 444.hu, március 15.)

A legéhesebb mindig a politika, a legfalánkabb pedig az államhatalom, ha a sajtó befolyásolásáról van szó. (Lakner Zoltán szociológus, Jelen.media.hu, március 15.)

Mivel én szerkesztettem az iskolaújságot, feltehettem neki egy-két kérdést. (Szijjártó Péter Fidesz-politikus, győri díszpolgár Orbán 1995-ös látogatásáról, Kisalföld, március 16.)

Kordonok mögött beszél folyamatosan a szabadságról. (Vas András újságíró Orbán Viktorról, Népszava, március 16.)

A média ellátása fikciókkal és közhelyekkel állami feladat. (Cseresnyési László nyelvész, Magyar Narancs, március 16.)

A magyar jobboldal iszonyúan erős. (G. Fodor Gábor politológus, Origo.hu, március 16.)

Jó, ha tudjuk, hogy végső soron a Fidesz az ellenfelünk. (Tordai Bence Párbeszéd-politikus, ATV, március 16.)

A DK-n és a Magyar Hazánkon kívül pártpolitikai hulladékok vannak az ellenzéki térfélen. (Zárug Péter Farkas politológus, ATV, március 17.)

Meglehet, minden magyarban van egy kis Petőfi, ahogy Orbán Viktor mondta, de a legtöbb magyarban egyelőre csak szunnyadozik. (Szerető Szabolcs újságíró, Magyar Hang, március 17.)

 A demokrácia nem végállomás, hanem maga az utazás. (Eörsi Mátyás DK-politikus, Népszava, március 18.)

Nevet változtatott, hogy a magyarsághoz tartozzon. (Fráter Zoltán irodalomtörténész Petőfiről, Magyar Rádió, március 19.)

Több esetben az érdem érdekké silányult. (Nagy Bandó András humorista az állami kitüntetésekről, Újnépszabadság.com, március 19.)

komment

Médianapló-retró: A képernyőn ki legyen a főszereplő? (2002.02.11.)

2023. március 19. 10:44 - Zöldi László

 Legutóbb a politika és a média kapcsolata került szóba a médiapolitikai előadáson. Az egyik kommunikáció szakos diák firtatta az Objektív című tévéműsor sorsát a Horn-kormány országlása idején. Megemlítette néhány fiatal riporter (Frei Tamás, Kereszty Gábor, Obersovszky Péter, Orosz József) nevét. Szerinte kimentek az életbe, és jobbnál jobb tudósításokkal szellőztették ki a Magyar Televízió áporodott stúdiólevegőjét.

Kedvelem ezeket a „provokatív” megjegyzéseket. Szöget ütnek az újságírással kacérkodó diákok fejébe, és az érdekes témát át lehet vinni a szemináriumba is. Ha pedig a múlt héten nem jutunk a végére, akkor az eheti szeminárium előtt itt, a Médianaplóban melegen tarthatom a gondolatmenetet. Az említett időszakban, 1994 és ’98 között elég sokszor beszélgettem kormánypárti politikusokkal. Zavarta őket, hogy az oknyomozó riportok óhatatlanul a végrehajtó hatalmat tüntetik föl rossz színben. Érzékenységüket meg is értettem, elvégre a Bokros-csomag mozgalmas korszakát éltük. A gazdasági stabilizálásnak nevezett megszorítások korát, amikor szociális érzékenységgel megáldott miniszterek mondtak le tiltakozásul.

A beszélgetésekből az is kiderült, hogy a hatalmon lévőket zavarta még valami, sőt ez zavarta igazán. Azt panaszolták, hogy a tévés műsorvezetők megszólaltatják ugyan őket, de csak két-három percig beszélhettek. Esti csúcsidőben nem ők voltak a főszereplők, hanem a nyékládházi csatornázás, a hajdúnánási cigányverés, a Szeged környéki lányrablás vagy az a fránya olajszőkítés. A stúdión kívüli valóság tehát. Fájt nekik, hogy csak epizódszereplőként jelenhettek meg, a tizenöt perces riporthoz fűzhették a maguk hatásos vagy hatástalan monológját. Ezt unták meg, és 1996 végén elintézték, hogy az Objektív című politikai magazint az Aktuális váltsa föl.

Akkoriban Peták István volt a Magyar Televízió elnöke. Egyszer talán majd elmondja vagy megírja, hogy kik telefonáltak neki, kik szorgalmazták a változtatást. És lőn: beült a stúdióba egy vagy két döntéshozó politikus, akik aznap este főszereplőnek érezhették magukat. A szerkesztő bejátszatott egy-egy valóságrészletet, csak éppen megváltozott a szereposztás, és eltolódott a hangsúly. Az Objektívban még a mellékszereplő politikus illusztrálta a főszereplő valóságot, az Aktuálisban viszont már a főszereplő politikus mondandóját színezte a valóságepizód. Szakmailag az Aktuális nem volt rosszabb, mint az Objektív, csak éppen átitatódott a politikával, és terhelődött a politikusokkal. 

komment

Médianapló - Tíz mondat Hosszú Katinkától

2023. március 18. 09:01 - Zöldi László

Ami nem ízlik, az egészséges. (Baon.hu, 2013. december 25.)

Az edzés akkor jó, ha fáj. (Népszabadság, 2014. január 18.)

Mindenki tehetséges valamiben. Én az úszásban, más másban. (Playboy, 2015/november)

Otthon Katinka vagyok, a medencében Iron Lady. (Origo.hu, 2016. november 29.)

Készülünk az úszást követő életre. (Magyar Nemzet Online, 2016. december 21.)

Nehéz úgy újat keresni, ha az előző működött. (M4, 2018. augusztus 3.)

/Az újrakezdésről/ Csúszott a víz a kezeim között. (Nemzeti Sport Online, 2021. október 14.)

Nem szeretem a vizet, ha nem látom az alját. (Mandiner.hu, 2022. május 12.)

Az úszásban én már nagyon korosnak számítok. (Forbes.hu, 2022. június 9.)

Előbb vagy utóbb el fog jönni az az idő, amikor véget ér az úszókarrierem. (Glamour, 2022. november 28.)

komment

Médianapló-retró: Mély torok (2002.02.09.)

2023. március 17. 10:27 - Zöldi László

Jó néhány évig voltam az Élet és Irodalom filmkritikusa, a nevemet általában fölülre írta a tördelő Váncsa István. Ezt a mérsékelt elismerés jeleként könyveltem el. Pista egyszer tett kivételt, megnéztem a bekötött évfolyamban: 1987. július 31-én. A cikkemet keretbe zárta, tárcaszerűen tördelte, és klisé-aláírással jelentette meg. Vagyis megadta azt, ami a különleges írás szerzőjének kijár. Kétségkívül különleges élménybeszámoló volt.

Épp akkoriban jártam egy külföldi fesztiválon, ahol bemutatták az 1972-ben forgatott Deep Throat-t. A Mély torokként magyarítható cím jelzi a szexuális aktus mibenlétét. Tördelőszerkesztőnk elismerését azzal vívtam ki, hogy Linda Loveloce állástalan színésznő „kardnyelő” mutatványát esztétikailag elemeztem. Még a meghatározására is vállalkoztam: „Ha a dráma lényege az akció, a szexé pedig az erekció, akkor a szexfilm az akció és erekció szintézise.”

A film forradalmi jelentőségére vall, hogy világforgalmazása 600 millió dollárt jövedelmezett. Miközben az egész forgatás 25 ezer dollárba került. Ha jól számolom, a Mély torok huszonnégyezerszeresét hozta vissza a szerény befektetésnek. Amikor a médiatörténeti előadásokon szóba kerül az úgynevezett Watergate-ügy, amely Nixon elnök bukásához vezetett, a kommunikáció szakos főiskolásoknak és egyetemistáknak el szoktam mesélni, hogy az Egyesült Államok első emberét leleplező újságírók kormányzati forrását is Mély toroknak nevezték el a Washington Post szerkesztőségében, Találó hasonlat.

 

komment

Médianapló - Tíz mondat az inflációról

2023. március 17. 08:44 - Zöldi László

A kormány célja nem az infláció csökkentése, hanem a pénzromlás növelése. (Mellár Tamás közgazdász, Népszava, 2012. október 1.)

Öt éve a magyar gazdaság a tönk szélén állt, most meg nulla százalék az infláció. (Szájer József Fidesz-politikus, Heti Válasz, 2014. november 6.)

Az inflációban a szegények még soha nem jártak jól. (László Csaba volt pénzügyminiszter, Magyar Narancs, 2021. június 24.)

Az alkotmányt át kell írni: az apa férfi, az infláció nő. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Facebook.com, 2022. március 30.)

Az inflációt egyharmad részben a nemzetközi hatások okozzák, kétharmad részben a magyar kormány elhibázott gazdaságpolitikája. (Békesi László volt pénzügyminiszter, Klubrádió, 2022. július 5.)

Gyorsul az infláció. (Virovácz Péter pénzügyi elemző, ATV, 2022. augusztus 8.)

Az év végéig egy számjegyűre gyaluljuk az inflációt. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2023. február 18.)

Az infláció velünk marad. (Madár István közgazdász, Klubrádió, 2023. március 9.)

Inflációban tényleg jók vagyunk. (Föld S. Péter újságíró, Újnépszabadság.com, 2023. március 12.)

Az Európai Unióból bőven fölfelé lógunk ki. (Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, ATV, 2023. március 13.)

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (Duna TV, 23.03.15.)

2023. március 15. 16:16 - Zöldi László

Március 15. egy nagy, közös születésnap.

A kiskőrösi Petrovics-család adta nekünk Petőfi Sándort.

Minden magyarban van egy kis Petőfi, és Petőfiben van minden magyar.

A legnagyobb magyar költő.

Petőfi nyelvét mindenki érti.

Verset úgy írt, ahogyan mi, földi halandók levegőt veszünk.

Sosem hagyta el a kereszténység erőterét.

Mi nem akárkik, hanem magyarok vagyunk.

Mi is úgy szeretnénk távozni a világból, hogy minden nekünk kirótt kötelességet teljesítettünk.

Könnyű úgy barátkozni, ha a barátunk tökéletes.

 

 

 

komment

Médianapló - Tíz mondat a Kossuth-díjról

2023. március 15. 08:50 - Zöldi László

Nem azt tartják számon, hogy miért nem kaptam Kossuth-díjat, hanem azt, amiért kaptam. (Gábor Miklós színész, Naplójegyzetek, 1990. január 20.)

Gábor Miklós nem Kossuth-alakítására kapott Sztálin-díjat, hanem Sztálin-alakítására Kossuth-díjat. (Molnár Gál Péter kritikus, Élet és Irodalom, 2003. december 29.)

A Kossuth-díj nem betegség, noha meg lehet kapni. (Parti Nagy Lajos író, Népszava, 2007. április 7.)

A magyar politikusok még a Kossuth-díjat is csak egymás ellen képesek osztani. (Sándor Erzsi író, Népszava, 2012. november 3.)

Láttam olyat, amikor valaki a Kossuth-díjtól Kossuth-díjassá vált. (Mácsai Pál színész, hvg.hu, 2014. március 14.)

Politikai kifizetőhely ma már a Kossuth-díj is. (Cserhalmi György színész, Fejér Megyei Hírlap, 2014. október 18.)

Aki Kossuth-díjat kapott, az megérdemelte. Aki pedig nem kapott, az nem érdemelte meg. (Fenyő Miklós rockzenész, Magyar Nemzet, 2017. december 2.)

Vágytam a Lajosra. (Kútvölgyi Erzsébet színésznő, FüHü.hu, 2018.december 25.)

Egyetlen határokon belül élő magyar író sem bizonyult érdemesnek a Kossuth-díjra. (Asperján György író, Facebook.com, 2021. március 25.)

A legrockerebb Kossuth-díjas. (Orbán Viktor miniszterelnök Nagy Feróról, Facebook.com, 2021. augusztus 20.)

komment

Médianapló - Tíz mondat a sajtószabadságról

2023. március 14. 07:58 - Zöldi László

A sajtószabadság a demokrácia fokmérője. (Tabajdi Csaba szocialista politikus, 168 Óra, 2011. március 24.)

A sajtószabadság, ahogy ezt megálmodták, nem létezik. (Kövér László Fidesz-politikus, Magyar Katolikus Rádió, 2015. március 25.)

Ahol válság van, ott a sajtószabadság az első kárvallott. (Majtényi László alkotmányjogász, ATV, 2015. április 29.)

A magyar társadalom jelenleg nem igényli a sajtószabadságot. (Eötvös Pál újságíró, a Népszabadság volt főszerkesztője, 168 Óra Online, 2016. október 12.)

A sajtószabadság nemcsak a tartalom, hanem a hozzáférés szabadsága is. (Pallagi Ferenc újságíró, 168 Óra, 2016. október 27.)

A sajtószabadság szóra sem érdemes. (Werner Krisztina győri újságíró, Kisalföld, 2017. március 8.)

Mindenki tudja, hogy nálunk nagyobb a sajtószabadság, mint mondjuk Németországban. (Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Látószög.blog, 2018. február 27.)

Sajtószabadságunknak rövid idő jutott. Élt 1989 és 2010 között. (Lengyel László publicista, Népszava, 2019. március 23.)

A sajtószabadság csak a kormány párhuzamos valóságában létezik. (Szél Bernadett volt LMP-politikus, Facebook.com, 2021. február 25.)

Magyarországon a sajtószabadság nem kérdőjelezhető meg. (Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, Magyar Távirati Iroda, 2023. március 12.)

komment

Médianapló - Tíz mondat március 15-ről

2023. március 13. 12:25 - Zöldi László

Március 15. megünneplésének módja és hőfoka az adott kor politikai értékmérője lett. (Sandi István szegedi újságíró, Délmagyarország, 1990. március 15.)

Szegény Petőfi! Ha látta volna, hogy mi lesz ebből a napból, valószínűleg föl sem kel azon a reggelen. (Baranyai Mihály egyetemi hallgató, A Jövő Mérnöke, 1992. március 12.)

Sajnos sok rendszer aggatta már március 15-ére a saját jelvényeit. (Kovács István színész, Kisalföld, 1997. április 30.)

Ez a nap a szabadságharcosok napja. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2012. március 15.)

Ha rajtam múlna, akkor március 15-én egy színpadon lennénk. (Gyurcsány Ferenc ellenzéki politikus, volt miniszterelnök, ATV, 2013. március 13.)

A Szabad Sajtó Napján a magyar kormány kizárólagos sajtót kíván teremteni. (Botka László szegedi polgármester, Délmagyarország, 2015. március 15.)

Ez a nap olyan ennek a nemzetnek, mint egy engedélyezett teljesítményfokozó. (Ökrös Csaba kecskeméti újságíró, Baon.hu, 2016. március 14.)

Ha a médiát a XIX. században találják föl, akkor ’48-ban nincs március 15-e. (Lányi András publicista a rádiózó, tévéző választópolgárokról, Klubrádió, 2016. július 6.)

Március 15. jó hívószó. (Horgas Béla civil aktivista, Klubrádió, 2023. március 8.)

Szétszórtan ünnepel az idén az ellenzék. (Czene Gábor újságíró, Népszava, 2023. március 13.)

 

 

komment
süti beállítások módosítása