Médianapló

Médianapló - Mennyit ér a százon két országos csúcs?

2023. május 28. 11:55 - Zöldi László

Jóska kollégiumi szobatársam volt. Szépen harmonikázott, és esténként szívesen hallgattuk. Edzésre pedig együtt jártunk. Én országos bajnokságig vittem a középiskolások között, ő futásra tette az életét, és felnőtt válogatott lett. Visszavonulása után az atlétikában maradt, nemzetközi kapcsolatai révén menedzserként pátyolgatja a hazai tehetségeket. Nincs könnyű dolga.

Most a fészbukos üzenőfalán értesített arról, hogy Takács Boglárka megjavította az országos csúcsot. Száz méteren 11.27 másodpercet futott. Azt már én fűzöm hozzá, hogy sokszoros bajnoknőnk augusztusban lesz 22 éves, akkor debütál a Budapesten megrendezendő világbajnokságon. Remélem, hogy addig javul még. Teljesítményéről a barátom, egy magánember értesített, az Egyesült Államokban élő atlétákéról viszont az amerikai szövetség, amely méltányolja a sportág iránti érdeklődésemet.

A magyar bajnoknőről annyit tudok, hogy móri lány. Onnan járt Székesfehérvárra edzeni, majd tavaly a fővárosba igazolt, és az eredményei ugrásszerűen megjavultak. Olvastam róla, hogy az ELTE jogi karára akar jelentkezni, talán sikerült is neki. Ha az Egyesült Államokban járna egyetemre, akkor Mr. Algoritmus rengeteg információval látna el. Tudnám, hogy hol és mit tanul, a róla készített fényképek és videók pedig magas technikai felkészültségről árulkodnának.

Tételezzük fel, hogy Boglárka egyetemista. Vajon kimagasló teljesítménye mivel kecsegtet a hasonló (utánpótlás) korúak nemzetközi versenyében? A magyar egyetemi bajnokságról nincsenek friss információm, az amerikairól vannak. A sport ösztöndíjasok azért küzdenek, hogy a diploma megszerzése után pénzdíjas versenyeken indulhassanak, ráadásul a sportszer-gyárak is szerződést kössenek velük.

Például a tavaly végzett Abby Steinerrel, aki százon 10.90 másodperccel, kétszázon pedig 21.77-tel vétette észre magát, a német Puma cég évi egymillió dolláros (346 millió forintos) szerződést kötött. Mai utódai már túl vannak az idény elején megrendezett bajnokságon. Végignéztem az előfutamokról készített mozgókép-felvételeket, és Boglárka korosztályában az ő mostani 11.27 másodperce a következő amerikai eredményekhez hasonlítható.

Egy 11.08-ashoz, két 11.11-eshez, két 11.16-oshoz és egy 11.20-ashoz. Az a benyomásom, hogy a legtehetségesebb sprinterünk az országos csúcsával talán továbbjutott volna az amerikai egyetemi bajnokság előfutamából. (Máskülönben a nemzetközi szint 11 másodpercen belül kezdődik.) Boglárka válogatott is, és a világbajnokságra készülő, szintén tehetséges társnőivel a négyszer százas váltóban javított országos csúcsot. Eredményük 43.58 másodperc lett.

Az Egyesült Államokban tanuló diák-atléták is futottak a váltóban. A texasi egyetem csapata győzött 41.89 másodperccel, az utána befutó három egyetem váltója 42.92-őt, 42.93-at és 43.48-at ért el. A magyar válogatott a friss országos csúccsal az amerikai egyetemi bajnokságon az ötödik lehetett volna.

 

Tíz mondat a futásról

 

A futást azért kedvelem, mert az ember friss levegőn van, másrészt a legjobb társaságban. Vagyis egyedül. (Horn Gyula miniszterelnök, Esti Hírlap, 1997. december 19.)

Szeretnénk a menetelést futólépésre változtatni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió. 2001. január 24.)

A mezítlábas futás felér egy talpmasszázzsal. (Pásztor György maratonista, Békés Megyei Hírlap, 2002. november 16.)

Zsákban futunk, miközben a francia etikett szerint szeretnénk táncolni. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Népszava, 2007. március 6.)

Futok, Minden reggel hat kilométert. Pedig ha valamit utálok, az a futás - borzalom. (Gyárfás Tamás médiamenedzser, CR Üzleti Magazin/2008)

Botka László előre rúgta a labdát, most pedig fut utána. (Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, Zoom.hu, 2017. szeptember 25.)

Én futok, Karácsony robogón ül, Tarlós Ferrarin megy. (Puzsér Róbert publicista a budapesti főpolgármester-jelöltekről, Magyar Nemzet, 2019. augusztus 31.)

Elárulom a nagy kampánytitkot: letolt gatyával nem lehet futni. (Szekeres Imre szocialista politikus, HírKlikk.hu, 2020. december 22.)

 Nem tudunk elég gyorsan elég sokat futni. (Borsos Attila sportkommentátor a női kézilabda válogatottról, Sportal.hu, 2022. november 19.)

Összekötött kézzel és lábbal futunk versenyt a túldoppingolt fideszesekkel. (Dobrev Klára DK-politikus, Klubrádió, 2023. április 19.)

komment

Médianapló - Felségsértés az 1953-as Népszavában

2023. május 27. 10:50 - Zöldi László

Tegnap a Vígszínház fészbukos üzenőfalán ez jelent meg: „A társulat mély megrendüléssel tudatja, hogy ma hajnalban, életének 82. évében elhunyt Szegedi Erika.” Részvétem a családnak és a társulatnak, a megrendülésről azonban egy sajtóhiba jutott az eszembe. (Foglalkozási ártalom.) A Népszava 2018. július 24-én imígyen közölt egy MTI-hírt: „A szegedi önkormányzat közleménye szerint… A szegedi önkormányzat és Botka László polgármester mély megrendeléssel értesült Solymosi Frigyes haláláról.”

A kitűnő vegyészprofesszor, aki kedves kolléganőm, Chikán Ágnes férje volt, a digitális korban halt meg. Az elírásért már nem nyomdászt vonhattak felelősségre, hanem mondjuk számítógéphez ültetett titkárnőt. Vagy ami kínosabb, a Népszava megismételt egy 1953-as sajtóhibát, amelyet a Médiakutató című folyóirat 2013/4. számában Takács Róbert a Népszava „legnagyobb botrányának” nevezett. Az történt, hogy Sztálin megbetegedett, és erről a szakszervezeti lap részletesen számolt be.

A március 6-i szám címoldalán kezdődött a névtelen cikk, amelynek első mondata ez volt: „Mélységes megrendeléssel értesült az egész magyar nép Sztálin elvtárs súlyos megbetegedéséről.” Az Államvédelmi Hatóság azonnal mozgósította az embereit, akik megpróbálták begyűjteni az újságárusoknál föllelhető példányokat. 45 ezer darabot sikerült is. Dési János utánajárt a részleteknek, mert gyanította, hogy a Népszava jóval nagyob példányszámban jelent meg. Arra jutott, hogy a vidéki kiadást korábban nyomtatták ki, hogy elérje a hajnali postavonatot. Ezért a sajtóhibát tartalmazó példányokat csak a fővárosi és a Budapest környéki standokról szedhették össze.

Elég sok hibás példány jutott el az olvasókhoz, erről árulkodik Halász Péter író visszaemlékezése. Miután azonban ő és egy másik író, Vajda Albert is az emigrációban emlékezett a történtekre, tévedtek abban, hogy az inkriminált elírás gyászkeretben és nekrológ gyanánt látott napvilágot. Az másnapi fejlemény, amikor hivatalosan is bejelentették Sztálin halálhírét. Akkor már nagyon odafigyeltek a Népszava munkatársai. Nem mintha március ötödikéről hatodikára virradóra nem figyeltek volna oda.

A bejegyzésem utáni összeállításból kirajzolódik, hogy hatfős csapat nézte át az ólomsorokból kinyomtatott kefelevonatot. A nyomdai szerkesztő lelt is két apró hibát: a „megrendüléssel” szóban halványnak vélte az e és az ü betűt. Az Athenaeum Nyomda legjobb kéziszedőjével újraszedette az ólomsort. Igen ám, de sajtótapasztalat, hogy az újraszedés súlyosabb hibalehetőséggel kecsegtet. Ez következett be. Szakmai szempontból csakugyan botrányos sajtóhiba jelent meg, de ez nem vált nyilvánvalóvá a közvélemény számára. A történteket nem verték nagydobra a hatóságok.

Ezzel magyarázható, hogy leginkább az emigrációban élők írtak róluk - elszigetelt helyzetükből adódóan pontatlanul. Bár a pontatlanság azokat a megkísértette, akik a rendszerváltás után foglalkoztak vele. Érdekes példa egy neves irodalomtörténészé, aki úgy „nézett utána” a részleteknek, hogy az elírást a Szabad Népnek adományozta. Ami pedig a felségsértéssel felérő sajtóhiba elkövetőit illeti, hármójuk közül Gyertyán Ervin írta a névtelen cikket. Az ÁVH-sok megtalálták a kéziratot, amelyet „megrendüléssel” továbbított a szerző.

Ha vétkesnek találták volna, akkor a vádpont, a „népi demokratikus államrend elleni izgatás” akár kötéllel is járhatott volna. Későbbi filmkritikus kollégám ugyanis, akivel a múlt század hetvenes éveiben hetenként váltottuk egymást a Népszabadság hasábjain, Franciaországban járt egyetemre. Márpedig a Rákosi-korszakban a Nyugat-Európában szerzett diploma nem számított életbiztosításnak. Öreg barátomnak 21 könyve jelent meg, köztük a Lidérc és ingovány (1997), amelyben megírta, hogyan élte meg a Népszavában történteket.       

Ama bizonyos nyomdai szerkesztőt, Bodó Bélát, aki újraszedette a csaknem végzetes ólomsort, 1953. június 16-án 10 hónapnyi börtönre ítélték. A büntetést fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság 5 hónapnyira csökkentette. 1957 elején „bűncselekmény hiányában” rehabilitálták, és az Esti Hírlap szerkesztője lett. Közben, a sajtóból átmenetileg száműzöttként írt öt Brumi-könyvet, Brumi bácsi sorozata ma is a gyermekes szülők esti olvasmánya.

Hármójuk közül a legkevésbé ismert Gerő Ákos neve. A Ki kicsoda a nyomdaiparban? című lexikon nem is tud róla. A Magyar Médiatörténet című kézikönyvben viszont ez olvasható: „Az Athenaeum linó-szedője, aki az emlékezetes 1953-as ’megrendeléssel’-t elkövette, börtönbüntetésre ítélték.” Mint Bodó Bélát, őt is 10, majd 5 hónapra. Szintén rehabilitálták, és a Zrínyi Nyomda művezetői székéből vonult nyugalomba. Szakmai tanácskozásokon a  korrektor-képzésről gyakran kérték ki a véleményét.

Vannak néhányan, akik csakugyan utánanéztek a szövevényes ügynek. Például Dési János, Murányi Gábor, Pethő Tibor, Szűcs Gábor, Takács Róbert. De azoknak is köszönöm a téma iránti érdeklődést, akiknek a tévedéseit most sikerült pontosítani.  

 

Tíz mondat egy „súlyos” sajtóhibáról

 

A lap szerkesztője azt írta, hogy a vörös diktátor után „mélyen megrendült gyásszal” bánkódik egész Magyarország. Ehelyett ez a szöveg jelent meg a gyászkeretben, nagy betűkkel a lap első oldalán: „Mélyen megrendelt gyásszal bánkódik a magyar munkásság”. A detektívek előkotorászták a kéziratot, amely a vörös újság szerkesztőjének szerencséjére nem tartalmazott sajtóhibát. De a szöveg szedés igen, így hát a szedőt vitték börtönbe.” (Californiai Magyarság, 1953. május 22.) 

Ezért a kis elírásért egyszer valaki elvesztette az állását, és a börtönt is megismerte. (Moldova György író, Népszabadság, 1970. október 4.)

A lap címoldalán Sztálin gyászkeretes képe alatt fájdalmas hangú cikket közölt. Első mondatát sosem fogom elfelejteni: „Az egész magyar nép mélységes megrendeléssel fogadta Sztálin halálát.” (Vajda Albert emigráns író a Népszaváról, Új Világ, 1979. december 14.)

A cikk ezzel a mondattal kezdődött: „A magyar nép mélységes megrendeléssel értesült Sztálin elvtárs haláláról”. Barátom koránkelő volt, és így sikerült egy példányt szerezni a budapesti Népszava 1953. március 3-i számából, amelyet azután pillanatok alatt riadókülönítmények szedtek össze, kobozták el. A sajtóhiba egyesek számára szomorú következménnyel járt, az ügyeletes szerkesztőt - és ki tudja, hogy vele együtt a nyomdai személyzet tagjai közül hányat - azonnal letartóztattak. (Halász Péter emigráns író, Amerikai Magyar Népszava, 1983. április 8.)

Sztálin halálakor így kezdődött a Népszava nekrológja: „Mélységes megrendüléssel vette tudomásul Magyarország dolgozó népe Sztálin elvtárs halálát.” Balszerencséjére akkor éppen ő volt a soros tördelőszerkesztő. A slussz lázas sietségében hibás korrektúrasor került az anyagba, s a lap ilyen szöveggel került az olvasók kezébe: „Mélységes megrendeléssel…”, stb. Bodó Béla, amikor a Markóból kikerült, Hartán raboskodott, ahol madárijesztőként kereplővel riogatta a varjakat. (László István Péter újságíró, Magyar Sajtó, 1991. augusztus 19.)

Az ügyeletes olvasószerkesztő, vagyis Brumi bácsi talált egy betűhibát, ezért a sort Gerővel, a nyomdásszal újraszedette. Ilyenkor azonban könnyen tud keletkezni egy másik hiba. Így történt, hogy a Népszava olvasói a Féltő szeretettel fordul hazánk népe Sztálin elvtárs felé címet viselő közleményből megtudhatták, hogy Sztálin elvtárs súlyos megbetegedéséről az egész magyar nép mélységes megrendeléssel értesült. (Bächer Iván író, Népszabadság, 1993. január 16.)

Gerő vállalta, hogy ő szedte 1953-ban az inkriminált sort: „Sztálin elvtárs temetésén megrendelve álltak…” Nekem ezt ő így magyarázta: Tudod, abban az időben sok kereskedelmi nyomtatványt szedtem, amelyben sűrűn előfordult a megrendelés szó. Akkor az egész ország traumába esett, a gyorsolvasásnál ez a szó így ugrott be. Tipikus szedőhiba: a szó első kettő és negyedik szótagja megegyezik, csak a harmadik szótagnál csúszott be az ü betű helyett az e. (Kútfalvi Oszkár, a Zrínyi Nyomda nyugalmazott revizora, Typographia, 1996/március)

Magyarországon botrányt okozott a Népszava egyik ezzel kapcsolatos közleménye. A Gyertyán Ervin fogalmazta szövegbe sajtóhiba csúszott, s így jelent meg: „Mélységes megrendeléssel értesült az egész magyar nép Sztálin elvtárs súlyos megbetegedéséről”. A felelőssé tett ügyeletes szerkesztőt, Bodó Bélát, a Brumi Mackóvárosban íróját hamarosan letartóztatták.” (Pethő Tibor újságíró, Magyar Nemzet, 2013. március 2.)

A vizsgálat feltárta, hogy mindez a nyomdai munkálatok végső fázisában történt, amikor már a hatfős, megerősített szerkesztői olvasóbrigád és a szerkesztőség vezetéséből jelen lévő Gábor Pál is megnézte a kefelevonatot. Az ominózus részt újraszedették, a hiba itt csúszott be, amit ez inspekciós olvasószerkesztő, Bodó Béla nem vett észre - a felelősség őt terhelte. (Takács Róbert sajtótörténész, Médiakutató, 2013/4.)

A Szabad Nép 1953-ban, Sztálin halálára írott vezércikkének a címe Megrendült helyett Megrendelt szívvel jelent meg. Tudatos hatalomcikizés vagy szedési hiba folytán. De Sztálin gyásza országos röhejbe fulladt. (Szalay Károly irodalomtörténész, Magyar Demokrata, 2016. július 27.)

 

komment

Médianapló - Tíz mondat Böjte Csabáról

2023. május 26. 18:27 - Zöldi László

Karizma és elhivatottság. Talán e két kifejezés jellemzi legjobban Böjte Csabát. (Gyuricza Ferenc újságíró, Zalai Hírlap, 2017. március 2.)

A rendszer elég laza, egyfajta kedves, teremtő káosz, amiben Böjte Csaba testvér az arc és a név. (Nagy Zsolt újságíró, Forbes, 2018/12.)

Munkájának gyümölcse nemcsak ideológiai síkon, de számszerűsítve is tetten érhető. (Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter, Nógrád Megyei Hírlap, 2022. március 28.)

Szexuális erőszak gyereklányok ellen, amit ő a csuhájával takargat. (Iván Gizella újságíró, Újnépszabadság.com, 2023. május 14.)

Böjte nem Böjte, hanem gondosan felépített, marketingolt rendszer a név és az arc mögött. (Parászka Boróka publicista, hvg.hu, 2023. május 18.)

Az elhallgatás kultúráját honosította meg. (Szabó Tünde újságíró, Átlátszó Erdély, 2023. május 20.)

Önbevallása szerint mélyen hívő szoknyás csávó. (Józsa Márta újságíró, Klubrádió, 2023. május 21.)

A jobboldali, nép-nemzeti kurzusnak az egyik, sőt talán a legfőbb szentje. (Puzsér Róbert publicista, Spirit FM, 2023. május 23.)

Ezt a szent embert is képesek kikezdeni. (Borbély Zsolt Attila publicista, Magyar Nemzet Online, 2023. március 25.)

El a kezekkel Böjte Csaba testvértől! (Zsigmond Barna Pál Fidesz-politikus, Mandiner.hu, 2023. május 25.)

 

komment

Médianapló - Tíz mondat Böjte Csabától

2023. május 26. 12:06 - Zöldi László

Túl nehezen fogjuk meg és túl könnyen engedjük el egymás kezét. (Zalai Hírlap, 2012. június 19.)

Most lehet, hogy építenék kerítést, de jó nagy kaput tennék rá. (Heti Válasz, 2015. június 25.)

A befogadásból születik az élet. (Magyar Nemzet, 2015. szeptember 26.)

Minden fontos, ami árva. (Magyar Nemzet, 2016. január 30.)

Úgy tűnik, a csomagolópapír fontosabb, mint a csomag. (Magyar Rádió, 2019. december 24.)

Isten selejtet nem teremt. (Délmagyarország, 2021. július 1.)

Ilyenek a nők. Ha virágot kapnak, turbékolnak. Ha a fejsze fokával kopogtatják a vállukat, akkor sikoltoznak. (Transtelex.ro, 2023. május 11.)

Legyen a jelszónk: a felnőtt kommentál, a diák az tanul. (Magnificat.ro,2023.  május 18.)

Azt mondják, hogy a Fidesz zászlóshajója vagyok. (Válaszonline.hu, 2023. május 25.)  

Nem vagyok senki zászlóshajója. (Válaszonline.hu, 2023. május 25.)

komment

Médianapló - A sajtó kivéreztetéséért felelős-e a kormány médiapolitikája?

2023. május 25. 12:30 - Zöldi László

Szalai Szabolcs kerek arcú fiatalember. Néhány hónapja figyeltem föl rá az ATV beszélgetős műsoraiban. Észrevettem, hogy a „szempontjából” kifejezést minden második mondatban használja. Fiatal pályatársként könyveltem el, most azonban már nem újságíróként jelentkezett be, hanem a Transzparens Újságírásért Alapítvány stratégiai igazgatójaként.

Új munkahelyéről az Átlátszó.hu azt írta, hogy a „kilépett momentumos önkormányzati képviselők gyűjtőhelye a Fidesz-közeli sajtóalapítvány”. Ha így van, akkor bizarr szellemi műhely az esztergomi civil szervezet. Újdonsült stratégiai igazgatója az Index.hu tegnapi számában elismeri, hogy „az állami és az állam közeli gazdasági szereplők leginkább a kormánybarát médiumokban hirdetnek”. Ebből azonban nem azt a következtetést vonja le, amit a végrehajtó hatalom működését bíráló elemzők szerinte felületesen állapítanak meg.

Épp az ellenkezőjét mondja ki: „A sajtó kivéreztetéséért nem a magyar kormány médiapolitikája felelős.” Úgy véli, hogy a hazai nyilvánosságot „a globális technológiai nagyvállalatok véreztetik ki”. Számokkal is alátámasztja véres mondandóját: 2016-ban a Facebook és a Google még „csak” a digitális reklámköltések 51 százalékát happolta el a magyar portálok elől, tavaly viszont már a 66 százalékát. Az a bizonyos kétharmad pedig 107 milliárd forintot jelent. Azt már én fűzöm hozzá, hogy e tetemes summa nagyjából annyi, mint amennyit a kormányzat évente a közszolgálati médiumokra költ. Azokra az intézményekre, melyek az ő nótáját fújják.

És akkor ott van még a kormányzati propaganda részleg évi 50 milliárd forint körüli hirdetési kerete. Továbbá az állami cégek, például a Szerencsejáték Zrt, a MOL és az MVM reklámkerete. Mindebből csurran-cseppen az egyetlen ellenzéki napilapnak, a Népszavának is, de a mintegy félmilliárd forint és még egy-két ellenzékinek vélt médium „támogatása” legföljebb századrésze a kormánybarát médiumok finanszírozásának. Vagyis a jelenlegi magyar kormány évente mintegy 200 milliárd forinttal torzítja el a hazai médiapiacot.

Ennek van gyakorlatias magyarázata: fontosabbnak tartja a politikai hasznot, mint a gazdaságit. A kistafírozott kormánybarát médiumok tehát nyugodtan sugározhatnak vonalas műsorokat és közölhetnek vonalas írásokat, hisz’ a propaganda tevékenységükkel „termelt” veszteséget politikai hirdetésekből ellensúlyozhatják. Ebben érhető tetten a magyar kormány szelektív médiapolitikája. Az a benyomásom, hogy akkor is felelős a sajtó kivéreztetéséért, ha a felelősségben osztozik a globális technológiai nagyvállalatokkal.

 

Tíz mondat a hirdetésekről

 

Magyar bajnokit adnak. Aztán a szünetben jön a reklám: a magyar reformok működnek! Reméljük, nem úgy, mint a labdarúgásban. (Szőts István tatabányai újságíró az M4-ről, Kemma.hu, 2015. augusztus 30.)

Semmi kifogásunk az ellen, hogy mondjuk hirdetéseket helyezzünk el a Népszavában, ha mondjuk a Népszava új tulajdonosa ezt kéri. (Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter, ATV, 2016. november 8.)

A sajtó egyik része a kormány és a Fidesz-közeli cégek apanázsából él. A másik része láb- és körömgombából és a hüvelyszárazságból. (Hell István közíró, Facebook.com, 2017. október 24.)

A magyar sajtó nemcsak a politikának, hanem a hirdetőknek is befeküdt. (Szekeres Tamás, a Bors kirúgott főszerkesztője, Népszava, 2017. október 27.)

Az nincs rendben, hogy a Magyar Szocialista Párthoz kötődő, ahhoz köthető pártsajtót a Fidesz ilyen-olyan módon finanszírozza. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, ATV, 2018. január 27.)

Hosszú idő után újra nyereséges lett a Népszava, a tavalyi bevételek több mint fele - 56 százaléka - állami hirdetésekből származik. (Zöldi László újságíró, Blog.hu, 2018. június 1.)

A maga módján minden sajtótermék kormányközeli. (Szanyi Tibor volt szocialista politikus, Azonnali.hu, 2020. január 8.)

A sajtót nem irányított gazdasági viszonyokra találták ki. (Szele Tamás újságíró, Zónapörkölt.blog, 2020. június 24.)

Rogán Antal nemcsak a kormánypárti nyilvánosságot teremti meg, hanem az ellenzékit is. (Bódis András újságíró, Múosz.hu, 2021. november 10.)

Ami nem lett az övék, azt is képesek kordában tartani. (Sebes György újságíró az Orbán-kormány médiapolitikájáról, HírKlikk.hu, 2022. augusztus 28.)

komment

Médianapló - Tíz mondat Szijjártó Péterről

2023. május 24. 08:19 - Zöldi László

Külgazdász. (Hegyi Iván újságíró, Népszabadság, 2015. április 3.)

Külsérelmi miniszter. (Révbíró Tamás műfordító, Facebook.com, 2018. augusztus 7.)

A fiatalember, aki külügyminiszteri rangot visel. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, ATV, 2020. április 14.)

Szijjártó nem a legbutább miniszter. (Márton László író, Népszava, 2020. június 6.)

Inkább alkusz és fürkész, mintsem tapintatos diplomata. (Somfai Péter újságíró, 168 Óra, 2020. november 18.)

Ügyes külügyminiszterünk van. Mozgékony. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. január 22.)

A legtöbb horkolásgátló gép beszerzője. (Rab László újságíró, VárosiKurír.hu, 2021. május 2.)

A legmoszkovitább miniszter a kormányban. (Stumpf András újságíró, ATV, 2022. november 22.)

Lenyűgöz Szijjártó Péter munkabírása és kitartása. (Csepregi Éva énekesnő, Mandiner.hu, 2022. december 11.)

Afrikában úgy tisztelik mint az első zsiráfot, akiből külügyminiszter lett. (Szűcs R. Gábor volt diplomata, Újnépszabadság.com, 2023. május 22.)

 

komment

Médianapló - A KTE hogyan lilult be? (Egy színváltás titkos története)

2023. május 23. 11:24 - Zöldi László

Ha a kecskeméti focicsapat az utolsó fordulóban legalább döntetlent ér el, akkor második lesz a nemzeti bajnokságban, és kijut a nemzetközi kupák valamelyikébe. Szurkolok neki, a játékosok lila meze pedig régi érzéseket éleszt föl bennem. A KTE múltja és jelene című fészbuk-csoport egyik hozzászólója idézett is egy szurkolói rigmust: „Lila szív, / fehér lélek, / KTE-s leszek / amíg csak élek. / Hajrá KTE!”

Hát én nem lettem KTE-s. Általános iskolai tornatanárunk, Dragollovich Gyula délutánonként a Kecskeméti Dózsa serdülőcsapatát edzette, és kiválasztott focistának. Néhány hónapig szorgalmasan jártam edzésre, a szélsőt mindig lefutottam, vele együtt azonban a labdát is el-elhagytam. Ekkor kért el Draxi tanár úrtól a salakpályán gyakorló atléták edzője, Adamik tanár úr. De ez másik történet. Mostani mondandóm szempontjából az a lényeg, hogy a vasútállomás és a víztorony közti KTE-pályát a Dózsa és a KTE közösen használta.

Pontosabban szólva a KTE és a Dózsa, a pályát ugyanis az 1911-ben alapított helybéli csapatról nevezték el. A Dózsa a rendőrök csapata volt, és épp úgy a lila színt viselte, mint a fővárosban az újpesti. A tősgyökeres kecskeméti focisták utánunk edzettek, ha jól emlékszem, piros-kék mezben. Mintha a két szín függőleges csíkokat alkotott volna a KTE-esek felsőtestén. A dózsások lilában jártak, és a bennszülöttek jöttmentnek tartották őket. Inkább a KTE-nek szurkoltak, amely azonban az NB III-ban ragadt. Nem is kerülhetett följebb, mert a múlt század ötvenes éveiben az NB II-es Dózsa elhappolta a legjobb játékosait.

Például a balfedezet Ughyt, aki rengeteget dolgozott a mezőnyben, vagy a kapus Vitkovicsot. Ráadásul hatósági csapatként jó viszonyban volt az Újpesti Dózsával, az MTK-val és a Honvéddal, amelyek kikölcsönözték a tehetséges utánpótlás játékosaikat a Budapesttől 86 kilométernyire lévő Kecskeméti Dózsához. A csapat legjobb játékosa, Laczi II. például Kispestről érkezett, és a fáma szerint Puskás tartalékja volt, 1956 előtt néhányszor játszott is az NB I-ben. Czéh kapus, Vitkovics utódja Újpestről jött, Rogits balszélső pedig az MTK második csapatából.

Már nem tudnám felsorolni a KTE összeállítását 1954 és ’64 között, a Dózsáét viszont kapásból mondom, ha osztálytalálkozót tartunk a Katona József Gimnáziumban. Íme: Vitkovics és Czéh, a két egymást váltó kapus. A hátvédsorban Tordasi, akit Trauznicnak hívták edzésen a társai. Határ, a centerhalf. Kerepesi, civilben Kerpesits, akit mindenki Pipának hívott, mert egyszer észrevette, hogy az ellenfél kapusa a tizenhatoson kívül kódorog, és a saját félpályájáról a legendás ballábával gólt lőtt fölötte a pipába.

A két half az ördöngősen cselező és az átlagosnál sötétebb bőrű Jónás, valamint a volt KTE-s Ughy volt, majd az utóbbi visszavonulása után Csordás. Jobb szélen Englert száguldozott, mellette Boros, becenevén Gyegye szervezte a játékot. Centerben a robusztus testalkatú Vékony rugdosta a gólokat. Balkötőben Laczi II. uralta a mezőnyt. Balszélsőként pedig ama bizonyos Rogits Rozgonyi művésznéven cselezte ki a hátvédeket. A Dózsa fővárosi segítséggel és a KTE gyöngítésével sem jutott föl az első osztályba. Negyedik, ötödik, hatodik helyeivel tanyázott a középcsapatok között.

A nemzeti bajnokság második osztályában előbb fogadták el, mint a kecskeméti szurkolók, akik Rákosi alakulatát látták benne. 1956. október 23-án a pesti fiúk Kecskeméten rekedtek. S bár mindenki tudta róluk, hogy nem igazi rendőrök, ezért talán bajuk sem lett volna, de a biztonság kedvéért egy kereskedelmi cég raktárában húzódtak meg. A megkövesedett marhasó tetején ágyaztak meg maguknak, így vészelték át a népharagot.

Most, hogy a végén járok a bejegyzésnek, az a benyomásom, hogy nem is válaszoltam a címben föltett kérdésre. Vajon mikor és miért vette át a KTE a dózsás lilát? Vajon a tősgyökeres kecskeméti csapat miért barátkozott meg a jöttmentek hatósági színével? Ezt bizonyára megírják azok, akik az érettségi évem (1964) után is kijártak a helybéli meccsekre. Most már nem a KTE-ről elnevezett pályára, a vasútállomás és a víztorony közé. A város másik végén lévő széktói stadiont a mai KTE hatalmasnak ígérkező sikere után kéne alkalmassá tenni a nemzetközi mérkőzésekre.            

komment

Médianapló - Verebes: "Egyetlen rendszer sem volt felhőtlen" (Lefülelt mondatok, 23.05.15.-21.)

2023. május 21. 16:51 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Orbán Viktor csokizott, Kövér László szorult, Orbán Balázs brüsszelezett, Gyurcsány Ferenc dékázott, Horn Gábor pedig nyelvelt.

 

Még az antiszemitizmusa sem igazi. (Dalos György író Gyöngyösi Mártonról, Mozgó Világ, 2023/5.)

Szónokláskor elhasznált energiájával elmenne egy szélerőmű. (Szűcs R. Gábor publicista Gyurcsány Ferencről, Újnépszabadság.com, május 15.)

Két tűz közé szorultunk. Fegyveres harcok zajlanak a keleti szomszédságunkban, nyugati irányból pedig romboló politikai és szellemi árhullámok tornyosulnak fölénk. (Kövér László Fidesz-politikus, Délmagyarország, május 16.)

Zsákutca, ha egyetlen emberre épül egy rendszer. (Csáky Pál szlovákiai politikus, Válaszonline.hu, május 16.)

Ma az ellenzék Orbán nyelvét használja. (Horn Gábor liberális politikus, ATV, május 17.)

Az ellenzék utolsó sikere volt az ő eltávolítása a köztársasági elnöki posztról. (Vincze Attila újságíró Schmitt Pálról, Népszava, május 17.)

A DK több mint párt. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, május 17.)

Hogy mi a demokrácia, kik a demokraták, azt Láriferiék mondják meg a Szemkilövőhegyről. (Pilhál György újságíró, Magyar Nemzet Online, május 17.)

Kompország valahol félúton kettétörött, és az egyik darabja erre sodródik, a másik meg amarra. (Kácsor Zsolt publicista, Népszava, május 18.)

Tagadhatatlan, hogy nem béna kacsaként sodródik a kormány. (Nagy Ervin politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Magyar Hírlap Online, május 18.)

Európa jövőjét a brüsszeli szuperállam elleni küzdelem jelenti. (Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, InfoRádió, május 18.)

A negyven év alatt egyetlen rendszer sem volt felhőtlen. (Verebes István rendező, ATV, május 18.)

Legyen a jelszónk: a felnőtt kommentál, a diák az tanul. (Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, Magnificat.ro, május 18.)

Kormányunk magyar, sőt szittya szemmel nézi a világot, viszont Putyin seggéből. (Tóta W. Árpád publicista, hvg.hu, május 19.)

Az élethez kell egy kis szerencsi. (Orbán Viktor miniszterelnök a „csokigyárban”, Facebook.com, május 19.)

A guruló dollárok lényegében azt a célt szolgálják, hogy a teljesen tehetetlen, alkalmatlan ellenzéki politikát a média világába tereljék. (Pósán László Fidesz-politikus az amerikai nagykövetség tevékenységéről, Hajdú Online, május 19.)

Kényelmesebb, ha a szélesebb közvélemény nem kombinál, megelégszik azzal, amit kimondottan neki szánnak. (Tamás Ervin újságíró, Újnépszabadság, május 19.)

Az igazság bonyolultabb, mint a tőmondatos hazugság. (Ungár Tamás újságíró a hatékony kormányzati kommunikációról, Klubrádió május 19.)

Egy rosszul működő jogállamból egy jól működő önkényuralom lett. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, május 19.)

A politikusok nem mélyülhetnek el a tárgyszerű elemzésben, amint lehet, előtörnek belőlük a politikai üzenetek. (Forgács Iván tévékritikus, Népszava, május 20.)

Egyházi üzletember. (Józsa Márta újságíró Németh Sándorról, a Hit Gyülekezete vezető lelkészéről, Klubrádió, május 21.) 

 

komment

Médianapló - A vidéki rokon Pesten

2023. május 21. 11:48 - Zöldi László

A Klubrádió egyik értékes munkatársa Józsa Márta, ezúttal azonban nem ecsetelném szerkesztői adottságait. Más a témám, mindazonáltal március közepe óta sugárzott műsora, az Azt beszélik kitörési pont lehet a fővárosba és környékére beszorított rádió számára. Úgynevezett vidéki újságírókkal készíti, közülük az egyik, Bethlen Tamás már bedolgozta magát a figyelemre méltó műsorba.

Kellemes az orgánuma, kisujjában van a borsodi régió, élménybeszámolóival hozza az észak-magyarországi hangulatot. Aligha véletlen, hogy meghívták a szintén pénteki Hetes Stúdióba, kiegészítendő a műsorvezető Rózsa Péter, az állandó résztvevő Bolgár György és a gyakori meghívott, Horváth Gábor közelítésmódját, nézőpontját. A neves újságírók kedvesen fogadták az újoncot. Őszintén kíváncsiak voltak rá, és noszogatták a kezdetben elfogódott, visszahúzódott vendéget, hogy fejtse ki az álláspontját a mögöttük hagyott hét eseményeiről, összefüggéseiről.

Bethlen kolléga kedvet is kapott a megszólaláshoz, ám amikor belekezdett, furcsa dolog történt. Még be sem fejezte a gondolatmenet első mondatát, már közbeszólt Bolgár György vagy Rózsa Péter. Néha Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese is, bár ő többet engedett meg a miskolci újságírónak, mert a hagyományos sajtóhoz kötődik, és szívesebben fogalmaz írásban nyomdakészen, mint élő adásban.

Érteni vélem, hogy a slágfertig rádiósok türelmetlenek, ha valaki körülményesebben fűzi gondolattá a szavait. De észre kellett volna venniük, hogy a miskolci kolléga másként éli meg a nyilvános helyzeteket, mint ők. Ha negyedszeri, ötödszöri közbeszólás után végre felszólították, hogy most már igazán kifejthetné a véleményét, megszívlelendő állásponttal szembesültek.  Ezt csodálkozva köszönték meg, aztán újra megszólalásra bátorították, biztatták, buzdították, nógatták, ösztönözték, sarkallták, unszolták. Majd megint csak belebeszéltek, félbeszakították, közbeszóltak, megakasztották, szavába vágtak. Csodálkozva, kedvesen, kíváncsian, kulturáltan - a „vidéki rokonnak” kijáró érdeklődéssel.

A mintegy órányi beszélgetésnek két csúcspontja volt. Az egyik az, hogy Bethlen Tamás belekezdett egy riportélménybe, a többiek persze nem hagyták folytatni. Majd Bolgár György, aki a saját műsorában képes röviden összefoglalni a betelefonálók töredezett álláspontját, ezúttal is kifejtette, hogy mit akart mondani az új stúdióvendég. A rezüméje hitelesebb lett volna, ha végighallgatja a „vidéki újságíró” megnyilvánulását.

A másik csúcspont az volt, hogy amikor szóba került a miskolci színház feltűnően színvonalas tevékenysége. Rózsa Péter elmondta, hogy „lement” Miskolcra, és „fergeteges” előadásokat látott. Néhány másodpercnyi zavart csönd, a műsorvezető alighanem maga elé képzelte Magyarország térképét, és rájött, hogy Miskolc magasabban fekszik Budapestnél. Önkritikusan pontosította magát, mondván, hogy „elment” Miskolcra.

A Klubrádió jó kitörési pontot választott, hogy egyszer majd kinőhesse a fővárost és környékét. De még sokat kell dolgozni azon, hogy Józsa Márta országszemlélete meghonosodjon az egyetlen ellenzéki hangvételű rádióban.                

 

 

komment

Médianapló - Tíz mondat Vágó Istvánról

2023. május 19. 10:24 - Zöldi László

Ezer nyelven beszélt. (Somogyi Zoltán szociológus, Facebook.com, 2023. április 29.)

Senki sem akadt rajta kívül a Kádár-kori Magyar Televízió műsorvezetői között, aki a kereskedelmi struktúrában is képernyőn tudott maradni. (Puzsér Róbert publicista, Facebook.com, 2023. április 30.)

Értelmes és művelt embereket ismerhettem meg általa. (Herczeg Sándor politológus, Facebook.com, 2023. április 30.)

Amit igazán tudott, az nem tanulható. (Somos András műsorvezető, Facebook.com, 2023. április 30.)

A politikai pálya volt a legkevésbé passzentos számára. (Veiszer Alinda műsorvezető, Újnépszabadság.com, 2023. április 30.)

Merem állítani, nagyot alkotott politikusként is. (Németh Péter újságíró, Népszava, 2023. május 2.)

Olyanok támadták őt a legalpáribb módon, akik tudásban, jellemben a nyomába sem értek. (Szűcs R. Gábor diplomata, Élet és Irodalom, 2023. május 5.)

Szerette a fejben megformált mondatokat. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, ATV, 2023. május 18.)

Kitartott az igazsága vagy vélt igazsága mellett. (Gálvölgyi János színész, ATV, 2023. május 18.)

Vágó Pista abban is különleges volt, hogy beleállt a nyilvánosságba, ott állt a rozoga barikádon. (Verebes István rendező, Magyar Hang, 2023. május 19.)

 

komment
süti beállítások módosítása