A legutóbbi napokban Donáth Anna plakátolt, Ungár Péter űberelt, Demeter Szilárd traktorozott, Frei Tamás érkezett, Esztergályo Cecília pedig férjezett.

2010 óta érában élünk. (Dalos György író, Mozgó Világ, 2023/10.)

Nem lennék itt, ha négyszer nem rúgtak volna ki. (Karikó Katalin Amerikában élő biokémikus a Nobel-díjról, Klubrádió, október 14.)

A legprofibb magyar hírportál. (Ungváry Krisztián történész a Telexről, Facebook.com, október 15.)

A Nobel-díj olyan, ami messze földre „hallatszik”. (Nagy Zoltán Péter székesfehérvári újságíró, Feol.hu, október 16.)

A külföldön befutott tudósaink mélyen belül és jól láthatóan kívül is megőrizték magyar identitásukat. (Rab Irén publicista, Magyar Hírlap Online, október 17.)

A Nobel-díj felől nézve látszik, hogy Karikó Katalin nemcsak Kádár, hanem Orbán Magyarországát is kinőtte. (Vándor Éva újságíró, hvg.hu, október 18.)

Egy plakátra mi fér ki? Egy mondat erejéig az igazság, és az, hogy ki a hibás. (Donáth Anna Momentum-politikus, Index.hu, október 18.)

Magyarországon borongós hangulatú, de őszinte világ fogad. (Frei Tamás külföldön élő riporter-üzletember, Best Magazin, október 19.)

Én a traktoron is az maradok, aki vagyok. (Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Mandiner.hu, október 19.)

A NER legkevésbé káros politikusa. (Kovács Bálint újságíró Demeter Szilárdról, hvg.hu. október 19.)

Diplomatának beöltöztetett provokátor. (Szőcs László újságíró Pressman amerikai nagykövetről, Magyar Nemzet Online, október 20.)

A magyar társadalom sajnos erőtlen és esendő, csak a stadionokban tud üvölteni. (Bruck András író, Facebook.com, október 20.)

A kilencszázalékos infláció is pénzromlás. (Hamburger Béla közgazdász, Magyar Hang, október 20.)

Kifutó modell. (Dávid Ferenc szociológus, a Kék Pont Alapítvány munkatársa a cigarettázásról, Klubrádió, október 21.)

Ne szépítsük, Nagy Imre ízig-vérig kommunista volt. (Pilhál György újságíró, Magyar Nemzet Online, október 21.)

Fölfelé viszem a politika átlagszínvonalát. (Ungár Péter LMP-politikus, Blikk.hu, október 21.)

A Fidesz szügyig jár a médiában. (Balassa Tamás újságíró, Népszava, október 21.)

Magyarország a XX. század elején korszakalkotó fizikusait vagy kiutálta, vagy elüldözte. (Bihari Dániel újságíró, 24.hu, október 22.)

/”A kollégák közül kiket szeretett?”/ Akikkel nem éltem együtt. (Esztergályos Cecília színésznő, tv2, október 22.)

Orbán Viktor Magyarország végtelenített kormányfője. (Nagy Bandó András humorista, Újnépszabadság.com, október 22.)

1956 végül 1990-ben győzött. (Orbán Viktor miniszterelnök Veszprémben, Duna TV, október 23.)

Már nem a kommunisták fújják a passzátszelet. (Suki Zoltán szegedi újságíró, Délmagyarország, október 23.)

A forradalomban úgy vettem részt, mint sok-sok magyar. A lakásban kuksoltam. (Gera Zoltán színész, Vas Népe, 1994. november 4.)

Ötvenhat októberében az ember csak aludni ment haza, és utána rögtön sietett vissza az utcára, nehogy kimaradjon valamiből. (Melocco Miklós szobrász, Délmagyarország, 1997. október 24.)

Mintha hirtelen megszállta volna az egész országot a szentlélek. (Darvas Iván színész, Népszava, 2002. október 30.)

Elmentünk tüntetni a menzanormákért, erre kitört a forradalom. (Csányi Vilmos magatartáskutató, 168 Óra, 2003. március 27.)

Ötvenhatot se mindenki élte meg forradalomként. A lakosság egy jó részében a háborús emlékeket idézte fel. (Varga László történész, Népszava, 2013. március 30.)

Akkor mind Petőfik voltunk. (Tóth-Máté Miklós író, Hajdú Online, 2016. december 30.)

Az 1956-os forradalomra joggal lehetünk büszkék, de nem kéne megismételni. (Miseta Attila pécsi orvosprofesszor, Bama.hu, 2018. október 23.)

Ötvenhatban még a gazemberek is hittek valamiben. (Puzsér Róbert publicista, Facebook.com, 2018. október 24.)

Ötvenhat pontosan annyi van, ahányan részt vettek benne. (Szele Tamás újságíró, FüHü.hu, 2019. május 12.)

Harminc éve senkinek nem jut eszébe semmi 1956-ról. (Forgács Iván publicista, Népszava, 2023. január 7.)

Egy díj nem fémjelzi a művészt. A művésznek kellene fémjeleznie a kitüntetést. (Szász Endre festőművész, Somogyi Krónika, 1996. január 4.)

Egy idő után rájöttem, úgysem kapok díjakat, mert a zsűri összekülönbözik a filmjeimen. (Jancsó Miklós rendező, Magyar Hírlap, 2001. szeptember 27.)

Ha kitűzném a díjaimat a mellemre, úgy néznék ki, mint Brezsnyev. (Psota Irén színésznő, Hetek, 2004. április 2.)

A díjaknak megvan a jelentőségük, és ezt főként akkor tudja meg az ember, ha nem kapja meg őket. (Esterházy Péter író, Irodalmi Jelen, 2011/november)

A díj nem arra jellemző, aki kapja, hanem arra, aki adja. (Mészáros Tamás újságíró, ATV, 2013. március 18.)

A díjak megvédenek a tehetségtelenektől. (Mészáros Márta filmrendező, Magyar Rádió, 2015. július 7.)

Egy díjnak „csak” marketing értéke van. (Almási Tamás filmrendező, ATV, 2015. augusztus 27.)

A díjak szép dolgok, de a múlthoz tartoznak. (Szabó István filmrendező, SzegedMa.hu, 2020. február 14.)

A díj nélkül is kiváló művész vagyok. (Gyuriska János színész, Klubrádió, 2023. július 30.)

Egy díj elérése nem lehet cél, hiszen arra nincs befolyásom. Arra viszont van, hogy mit kutatok. (Karikó Katalin biokémikus, Délmagyarország, 2023. október 12.)

Kulturális körökben azt firtatják, vajon Orbán útilapút kötött-e a főigazgató talpára. A minisztérium ugyanis kiírta a pályázatot a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetői tisztségére. A jelek arra utalnak, hogy a feltételek nem kedveznek a jelenlegi főigazgatónak, aki persze vitatja ezt. Bár a jelek csakugyan azt sejtetik, hogy fogy Demeter Szilárd körül fogy a levegő.

A kétezres évek elején hallottam először róla, egy folyóirat, az Irodalmi Jelen aradi kávéházában. Bemutatkozott az erdélyi fiatal írók avantgard gyülekezete, az Előretolt helyőrség. Elhangzott az ő egyik karcos novellája is. Ha jól emlékszem, egy székelyföldi kisvárosban élő fiatalok közérzetét vázolta fel. Aztán a tízes években emigrált hozzánk, az anyaországba. Idestova öt esztendeje általános meglepetésre nevezték ki a PIM élére.

Hamarosan tagja lett ösztöndíjakról és egyéb pénzszerzési lehetőségekről döntő kuratóriumoknak. Irodalmi és könnyűzenei ügynökséget, valamint portálokat alapított; valóságos hálózatot épített ki. Most pedig éli azok életét, akik a környező országokból érkeztek dagadó ambícióval és csekély helyismerettel. Így van ez Trianon óta. A kulturális kormányzat előszeretettel alkalmaz olyan áttelepülőket, akik nem kérdeznek, csak végrehajtanak.

Demeter az első ciklusában nem is fideszesnek nevezte magát, hanem orbánistának, a miniszterelnök feltétel nélküli hívének. Kiátkozta a magyarul író, de külföldről irányított írókat, ám bevallotta azt is, hogy szívesen olvassa ama írókat, akik azzal alkottak maradandót a nemzetközi mezőnyben, hogy nem kímélték a saját nemzetüket sem. Az a benyomásom, hogy nem ez az ellentmondás veszélyezteti a PIM-főigazgató második ciklusát.

Amíg a gazdasági körülmények kedveztek, és csordogált az uniós pénz is, országunk első embere rábólintott az omnipotens kultúrpolitikus minden ötletére. Most azonban gazdasági válság van, és az uniós pénz is elapadt. A Petőfi Irodalmi Múzeumot vissza kéne gyömöszölni abba az állapotába, midőn a főigazgatói tisztség politikai elfekvőt jelentett. Például Nagy Imre vejének, Jánosi Ferencnek. Majd a Rákosival együtt bukott kultúrpolitikusnak, Horváth Mártonnak. A múlt század nyolcvanas éveiben pedig Pozsgay Imre kulturális miniszter talán legközelebbi munkatársának, Bíró Zoltánnak.

Demeter Szilárd egyik kritikusa - aki egyébként klasszissal jobb író, mint ő - azt fejtegette, hogy az erdélyi novellista és basszusgitáros számára a PIM csak ugródeszka. A hasonlat mozgásba lendítette a fantáziámat. A Petőfi Irodalmi Múzeum törzshelye, az úgynevezett Károlyi-palota ugyebár a pesti belvárosban található. Úgy képzelem, hogy a Demeter-korszakban nem a palota kertjében vájták ki az úszómedencét, hanem az utcán. A főversenyző  azért mászott föl a trambulinra, hogy ötletesebbnél ötletesebb kunsztokat mutasson be a járókelőknek. Igazán kár, hogy a víz elfolyt a medencéből.

Tíz mondat Demeter Szilárdról

Pezsgést hozott az irodalmi életbe. (L. Simon László Fidesz-politikus, ATV, 2020. február 24.)

Felteszem, neki a PIM csak ugródeszka. (Krusovszky Dénes író, 168 Óra, 2020. május 28.)

Halászati engedélye van a zavarosban. (Dalos György író, Facebook.com, 2020. június 16.)

Amúgy kulturált, művelt, tájékozott embernek ismertem meg. (Bródy János dalszövegíró, Válaszonline.hu, 2020. július 6.)

A Petőfi Irodalmi Múzeum és még millió egyéb dolog főigazgatója. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, Klubrádió, 2020. július 16.)

Szájeréhez képest a nagyhatalmú Demeter Szilárd esetleges bukása nem több egy bolhacsípésnél. (Reichert János publicista, Magyar Hang, 2020. december 4.)

Az Origón hetente többször is az őrjöngő és képmutató liberálisok vérébe mártotta a tollát. (Apáti Bence publicista, Magyar Nemzet Online, 2021. február 14.)

Esztéta főispán. (Gábor György vallástörténész, Facebook.com, 2022. augusztus 6.)

Jezsuitába oltott lázadó kamasz. (Hamvay Péter újságíró, hvg.hu, 2022. november 19.)

A NER legkevésbé káros politikusa. (Kovács Bálint újságíró, hvg.hu. 2023. október 19.)

Ha maradnak a szekértáborok, akkor kiszállok, senki se számítson rám. (Németh Miklós volt miniszterelnök az MSZP-ről, 24 Óra, 2000. október 27.)

A választásokat nálunk a szekértáborokon kívüli pármilliós tábor dönti el. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Dunaújvárosi Hírlap, 2013. január 31.)

A szekértábor-logika a csoportlojalitási ösztön továbbélése. (Urbán László volt Fidesz-politikus, hvg.hu, 2017. május 26.)

Az LMP úgy indult, hogy meg kell szüntetni a két szekértábort. Ehelyett kialakította a harmadikat. (Hadházy Ákos, ATV, 2019. január 2.)

Arra törekszem, hogy a különböző oldali szereplőket rábírjam a szekértábor-logika felülírására. (Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Magyar Nemzet Online, 2020. augusztus 1.)

Szekértábornok. (Zöldi László újságíró Orbán Viktorról, Facebook.com, 2020. augusztus 28.)

Saját szekértáborán kívül másnak levegőt, szót, támogatást adni esze ágában sincs. (Heil Péter közgazdász Orbán Viktorról, Magyar Narancs, 2023. január 12.)

Az egyik szekértábor állandóan nyilakat lődöz rám, mert azt hiszi, hogy a másikban vagyok. (Vámos Miklós író, Index.hu, 2023. április 11.)

Nem vonzotta egyik szekértábor akolmelege sem. (Szerető Szabolcs újságíró Sólyom Lászlóról, Magyar Hang, 2023. október 9.)

Sólyom nem azért hozta a döntéseit, hogy hízelegjen egyik vagy másik szekértábornak. (Lakner Dávid újságíró, Magyar Hang, 2023. október 9.)

A miniszterelnök udvarias volt, érdeklődő, tanácsot kért. (Ripost, 2021. január 5.)

/Az mRNS kidolgozásáról/ Istennek éreztem magam. (Újnépszabadság.com, 2021. április 10.)

A beszervezést követő években semmilyen írásos jelentést nem adtam, senkinek nem ártottam. (Magyar Nemzet Online, 2021. május 24.)

Hatvanhat évesen már nem száll az ember fejébe, ha a világ megmentőjének nevezik. (Szeged365.hu, 2021. május 30.)

Úgy érzem, másoknak fontosabb, hogy Nobel-díjas legyek, mint nekem. (Magyar Nemzet Online, 2022. december 24.)

Amikor eljöttem Magyarországról, nem voltam ilyen jó. (Szoljon.hu, 2023. október 11.)

Nem úgy mentem el, hogy nem jövök vissza. (Szegeder.hu, 2023. október 12.)

Egy díj elérése nem lehet cél, hiszen arra nincs befolyásom. Arra viszont van, hogy mit kutatok. (Délmagyarország, 2023. október 12.)

Akik segítették a munkámat, azok mind férfiak voltak. Aki pedig lefokozott, az nő. (Népszava, 2023. október 12.)

Nem lennék itt, ha négyszer nem rúgtak volna ki. (Klubrádió, 2023. október 14.)

Nem lehet kicsi az a nemzet, amely ilyen embereket ad a világnak. (Pilhál Tamás újságíró, Magyar Nemzet Online, 2023. október 3.)

Miközben már jól kitaláltuk, miként kell magyar Nobel-díjasokat adni a világnak, nem igazán akarjuk megérteni, hogyan adhatnánk néhányat Magyarországnak is. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, 2023. október 3.)

Karikó Katalin Nobel-díjához, posztolhatnak vezető politikusaink akárhány vele készült közös fotót, mi, magyarok nem sokat tettünk hozzá. (Föld S  Péter újságíró, HírKlikk.hu, 2023. október 3.) 

Igenis létezik az a magyar spiritusz. (Sitkei Levente újságíró, Magyar Nemzet Online, 2023. október 4.)

/”Muszáj külföldre menni ahhoz, hogy az ember ilyen óriási eredményeket érjen el?”/ Muszáj. (Dombi Péter lézerfizikus, HVG, 2023. október 5.)

Mindketten külföldön végzett munkával érték el. Úgy látszik, a Nobel-díjhoz nem elég simán magyarnak lenni. (Bognár László gerillamarkeringes Karikó Katalinról és Krausz Ferencről , Facebook.com, 2023. október 5.)

A két Nobel-díj hasznosabb célokra is alkalmas, mint csupán megtámasztani velük a magyar zsenialitás hamis képzetét. (Bruck András publicista, Facebook.com, 2023. október 7.)

Nekünk az volt akkoriban a munkánk, hogy Nobel-díjhoz segítsük a magyar kutatókat. (György László Fidesz-politikus, volt innovációs államtitkár, Facebook.com, 2023. október 8.) 

A magyarkodó nemzeti büszkeség, a „magyarok a világ tetején” nagyon is kétségbe vonható. (Berend T. Iván történész, Újnépszabadság, 2023. október 10.)

A sikerhez vezető utat külföldön járják be, s aztán a hatalmasok itthon kezdenek velük büszkélkedni. (Nagy Bandó András humorista, Újnépszabadság.com, 2023. október 15.)

A mögöttünk hagyott hét egyik legérdekesebb eseménye Pápa és Győr között történt. A két város közti országutat, az úgynevezett 83-ast egy 36 kilométernyi szakaszon korszerűsítették. Felaprított autógumik keverékéből alakították ki az új felületet, amely állítólag másfélszer tartósabb lesz a korábbinál. A szakaszt Orbán Viktor avatta föl, kétszeresen is.

A szalagavatásnál beszédet rögtönzött. A politikai elitben ő ért leginkább a képes beszédhez, amelynek ugyebár kulcseleme a hasonlat. Ennek legigényesebb változata a metafora, a sűrített hasonlat. Miniszterelnökünk ezúttal nem szerepelt élete csúcsformájában, feltalálta ugyanis a higított hasonlatot. Az illett a helyzethez, hogy elmondta: „A saját út a jó út.” Arra utalt, hogy már nem kell külföldi segítség az úthálózat fejlesztéséhez, mert Lázár János közlekedési miniszter jelentette neki, hogy országutat és vasutat mi, magyarok önállóan is képesek vagyunk építeni.

Az orbáni mondat alkalmas arra, hogy a kormánypárti sajtó kiemelje, és a médiafogyasztókat megkínálja az általánosítható üzenettel: lám, a miniszterelnök harcolt Magyarország önállóságáért, sőt kiharcolta a szuverenitásunkat. Engem az foglalkoztat inkább, hogy Orbán a képes beszédet tengeri hasonlattal higította fel. Ami akkor sem illett a hangsúlyozottan szárazföldi jelenethez, ha a bakonyi útavatás helyszíne légvonalban elég közel van a magyar tengernek is nevezett Balatonhoz.

A miniszterelnök nemcsak képletesen avatta föl a 110 milliárd forintnyi beruházást. Úgy ült be egy ormótlan, de erős motorú teherautóba, hogy elkérte az indítókulcsot Lázár közlekedési minisztertől. Orbán fészbukos üzenőfalán látható, hallható az évődés az ország első embere és az anyósülésre szorult utódjelölt között. A vezetés lehetőségéről való kölcsönös viccelődés megragadta a politikai szakírók képzeletét, legalább tucatnyi értelmezést olvastam az ellenzéki sajtóban.

Maradnék azonban az avatás külsőségeinél. A 18 megyei napilapban nagyot mentek az államilag hitelesített fényképek. A nemzeti színű szalagot két útépítő munkás feszítette ki. Ha nincs rajtuk láthatósági mellény, talán észre se vettem volna őket. Kilenc befolyásos férfiút fogtak közre. Más esetekben a hatalmon lévők adnak a látszatra, és úgy szerveztetik meg az avatást, hogy a szalag két végét csinos hölgyek (lányok) tartsák.

A kilenc befolyásos férfiú kivétel nélkül sötét (kék vagy mostanában divatos fekete) zakóban avatott, amihez öten farmernadrágot viseltek. Kár, hogy az eredetileg amerikai munkanadrágot ritkán vasalják élire. Ezért aztán a rendszert jelképező személyiségek emlékeztettek a nyári tévébemondókra, akik a kánikulában is zakósan és nyakkendősen ülnek a kamera elé, alul viszont fecskében vagy rövidnadrágban rontják a helyzet ünnepélyességét.

S még egy sokat mondó apróság. Felőlem nézve a kétsávos úton a fehér vonaltól balra Orbán Viktor állt, jobbra Lázár János. Ám az ő nézőpontjukból Orbán állt jobbra, és Lázár balra. Ami pedig a nemzeti színű szalagot illeti, két fényképezés között ismeretlen kezek az útszélességű textilt négy részre szabdalták. A kormánypárti sajtó tanúsága szerint a leghosszabb darabot természetesen Orbán Viktor kapta. A második leghosszabbat, de érzékelhetően jóval rövidebbet Lázár János. A másik két avató - vármegyei főispán vagy főmérnök? - elhanyagolható hosszúságú darabot. Ők aligha számítanak az alig leplezett hatalmi harcban.

Tíz mondat Lázár Jánosról

Orbán bukása után a Fidesz következő elnöke. (Mesterházy Attila szocialista politikus, ATV, 2014. január 25.)

Lázár a Jani a Fideszben. (Simon Zoltán újságíró, Népszava, 2014. december 19.)

Ellen-Orbán nem tudott vagy mert lenni, poszt-Orbán még persze lehet. (Seres László újságíró, hvg.hu, 2015. augusztus 24.)

Lázárnak gyanúsan utód-szaga van. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2015. szeptember 26.)

Az sem lepne meg, ha Lázárból holnap politikai hulla lenne, de az sem, ha miniszterelnök. (Török Gábor politológus, Népszabadság, 2016. július 16.)

Az Orbán-holdudvar talán legtehetségesebb és legcinikusabb politikusa. (Paul Lendvai bécsi újságíró, Népszava, 2016. november 19.)

Lázár János öltözködése tüchtig volt. Kirítt abból a közegből. (Görög Ibolya protokoll-szakértő, Hír TV, 2018. június 26.)

Amúgy biztos jobb miniszterelnök lenne, mint Orbán. (Bozóki András politológus, 24.hu, 2019. április 15.)

Lázár János az Orbán utáni időre készül. (Jakab Péter Jobbik-politikus, ATV, 2020. január 6.)

Ha Lázár János tehetné, már rég leváltotta volna Orbán Viktort. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Index.hu, 2023. március 27.)

Forrás: Pápai Gábor blogja

 A legutóbbi napokban Orbán Viktor szalagot vágott, Kövér László kinézett, Gyurcsány Ferenc sólyomozott, Nagy Bandó András és Verebes István lölözött, Karikó Katalin pedig dolgozott.

Épített, de volt, hogy hagyta, hadd málljon. (Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök Sólyom Lászlóról, Facebook.com, október 8.)

Nem vonzotta egyik szekértábor akolmelege sem. (Szerető Szabolcs újságíró Sólyom Lászlóról, Magyar Hang, október 9.)

Orbán rendszere olyan stabil, hogy túlélheti Orbán kormányait is. (Török Gábor politológus, 444.hu, október 9.)

Magyarországon érik a vihar. (Batka Zoltán újságíró, Facebook.com, október 9.)

A végén még azt is megéljük, hogy az önök által oly kedvelt Megafon vezetőjét, Rákay Philipet Rákay Filippinónak fogják hívni. (Lukács László György Jobbik-politikus, Telex.hu, október 10.)

Sólyom László intellektuális és morális ereje, tartása a véleménybuborékokon kívül is igazodási pontot jelentett. (Schiffer András volt LMP-politikus, 24.hu, október 10.)

Jó pártkatona módjára beleszürkült az elnöki szerepkörbe. (Simon Zoltán újságíró Áder Jánosról, Népszava, október 10.)

Miközben rendbe raktuk a szénánkat, kinéztünk az ablakon, és romokat láttunk. (Kövér László Fidesz-politikus Európáról Szombathelyen, Vaol.hu, október 10.)

Az amerikai Nobel-díjasok több mint egyharmada bevándorló volt. (Berend T. Iván Los Angelesben élő történész, Újnépszabadság.com, október 10.)

Közéleti tevékenysége alapvetően a zöld mozgalmakhoz kötődik. (Tölgyessy Péter alkotmányjogász Sólyom Lászlóról, Partizán, október 11.)

A Lölö-jelenség helytelen kifejezés. Sokkal inkább beszélhetnénk Orbán-jelenségről, amit Lölö fedőnév alatt ismert meg a közélet. (Nagy Bandó András humorista, Újnépszabadság.com, október 11.)

Mindenki a pénzénél van, kivéve az adófizetőt. (Várhegyi Éva közgazdász, Jelen.media.hu, október 11.)

Akik segítették a munkámat, azok mind férfiak voltak, aki pedig lefokozott, az nő. (Karikó Katalin Nobel-díjas biológus, Népszava, október 12.)

Az ünneplés utcabállal zárult. (Garai Szakács László újságíró Karikó Katalin szegedi fogadtatásáról, Szeged.hu, október 12.)

Szoboszlai még az út elején jár, nem dőlt el, hogy milyen futballista válik belőle. (Détári Lajos volt válogatott labdarúgó, Szoljon.hu, október 12.)

A csocsózás úgy hasonlít a labdarúgáshoz, mint lölözés a jogállamhoz. (Verebes István rendező, Magyar Hang, október 13.)

A baloldal tulajdonképpen csak egyetlen helyen létezett: a Fidesz kommunikációjában. (Fekő Ádám újságíró, Magyar Narancs, október 13.)

A saját út a jó út. (Orbán Viktor miniszterelnök a 83-as út átadásán, Kisalföld, október 14.)

Mindenkire haragudott, aki ötvenhatot megúszta. (Körössi P. József könyvkiadó Eörsi Istvánról, Klubrádió, október 14.)

Két novella között gazdálkodott. (Köves József író Végh Antalról, Facebook.com, október 14.) 

Felnőttkorban az unatkozást depressziónak vagy munkakerülésnek hívják. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, október 14.)

A múlt század utolsó harmadának egyik legolvasottabb és legvitatottabb írója 1933, október 14-én született Majtison, egy szatmári faluban. Korán kezdett írni, mégis késéssel kezdte az irodalmi pályát. 1956-ban tanítóként, másokkal együtt kikiáltotta a Gáborjáni Köztársaságot, és ezért internálták. Huszonhét éves korában lépett a nyilvánosság elé, indulását térképezte föl a róla készített sorozat egyik szerzője, Marik Sándor nyíregyházi újságíró.

A következő negyven évben ötvenhét könyve látott napvilágot, kötetei mintegy száz kiadást értek meg. Népszerűségének titkát így adta közre: „Az emberek nem olvasható könyvet szeretnének, hanem felfalhatót.” Ezt próbáltuk az utókor nézőpontjából kilenc cikkben értelmezni és árnyalni. A véletlen úgy hozta, hogy a sorozat tízedik bejegyzésében kétszer tíz mondatban fejezzük be a Végh Antalról való elmélkedést. Az egyikben felidézzük legjellemzőbb mondatait a korabeli sajtóból, a másikban pedig az őt jellemzők véleményét.    

Tíz mondat Végh Antaltól

Nem mertem se jobboldali lenni, se baloldali. Csak hányódok a „végletek” közt, a közepit meg nem lelem. (Mérték, 1992. november 15.)

Nem is tudom, hogy vagyok képes egy tányérból enni önmagammal. (Mérték, 1992. november 18.)

Az első magyar köztársaságot Kossuth Lajos jelentette be. Ezt a mostanit Szűrös Mátyás. Olyan is. (Magyar Tükör, 1993. május 12.)

Magyarországon a rendszerváltás akkor következett be, amikor a rendszer már elviselhető volt. (Népszava, 1995. január 28.)

Pártot még tud váltani az ember, de csapatot nem. (Mai Nap, 1995. szeptember 10.)

A bankárok a politikusok meghosszabbított, piszkos körmei. (Esti Hírlap, 1996. március 1.)

Ha így folytatódik, menthetetlenül banánköztársasággá válunk. No de hát nekünk még banánunk sincs. (Pesti Riport, 1996. április 26.)

Ha az írót ösztönzik, az olyan, mint a tápon nőtt csirke: ehetetlen. (Békés Megyei Hírlap, 1998. november 11.)

Külön öröm, hogy félszáz kötetnyi életművemért egy kitüntetést se kaptam. Ez ugyanis azt jelenti, hogy független maradtam a politikától. (Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május 22.)

Voltak dolgok, amiket kitaláltam, aztán azon vettem észre magam, mintha átéltem volna őket. (Heves Megyei Hírlap, 1999. május 29.)

 Tíz mondat Végh Antalról

Nagy igazmondóink egyike. (Bakonyi István kritikus, Jelenkor, 1979/1.)

Többet akar mondani, mint amit gondol. (Olasz Sándor kritikus, Alföld, 1980/11.)

Kiverekedte magának a megkülönböztetett figyelmet. (R. Székely Julianna újságíró, Mozgó Világ, 1987/1.)

Végh Antal reklámfőnöke a botrány. (Bodor Pál író, Extra Vasárnap, 1992. június 28.)

Azt hiszem, Végh Antalt nem vették volna be az Úri Kaszinóba. (Berkes Erzsébet kritikus, Mérték, 1992. november 15.)

Végh Antal író úr azt állítja, be vagyok oltva a kapitányság ellen. Lenyelem, de képzelje, mit kapnék, ha én nyilatkoznék róla az ő szakmájával kapcsolatban. (Mészöly Kálmán, a labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya, Kurír, 1995. szeptember 4.)

A botrány nyilvánvalóan jót tett az ismertségének, viszont akadályozta az írásaiban rejlő értékek felfedezését, befogadását. (Domokos Lajos újságíró, Klubháló.hu, 2008. szeptember 30.)

Alakítani, jobbítani akart - kertelés nélkül írni arról, ami fájt. (Romány Pál agrárpolitikus, Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2008/4.)

Mintha kezdene feledésbe merülni. (Marik Sándor újságíró, Kelet-Magyarország, 2023. október 9.)

Egy népszerű író képes volt olvasmányosan kifejteni azt, ami piszkálta az emberek csőrét. (Zöldi László újságíró, ÚjHét.com, 2023. október 13.)