Csapatunk sokat nyert azzal, hogy Németh Miklós már nem miniszterelnök. (Bujtor István balatoni vitorlázó és filmrendező, Kurír, 1990. július 16.)

Páratlan jelenség a magyar miniszterelnökök között. Sem kötél általi, sem egyéb halálra nem ítélték. (Szigethy András újságíró, Népszabadság, 1990. december 30.)

Idegenlégiós után pánikszerűen kutakodni a játékospiacon akkor szokás, ha rosszul áll a csapat. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, miniszterelnök, Új Dunántúli Napló, 1999. július 23.)

Egy „idegenlégiósra” nagy szüksége van minden futballcsapatnak, ha az kitűnő játékos: Németh Miklós pedig nagyon is az. (Kovács László szocialista politikus, Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus 11.)

Vajon most, őszülő halántékkal, kissé nehézkesen mit tudna produkálni egy nálánál fiatalabb, dinamikusabb és jóval tehetségesebb ellenféllel szemben? (Debreczeni József publicista, Népszava, 2000. június 10.)

Ahogy a szakmában nevezik: Nyugatnémeth Miklós. (Pilhál György újságíró, Magyar Nemzet, 2000. július 19.)

Huszadrangú dolgokról szólt abádszalóki pártzsargonban. (Kéri László politológus, Vas Népe, 2001. június 1.)

Láttam kibontakozását, láttam államférfiúvá válását. (Pozsgay Imre volt államminiszter, Népszabadság, 2008. január 24.)

Miniszterelnökeink közül Orbán Viktor a legpompásabb hatalomtechnológus, a közigazgatást Boross Péter irányította a legjobban, Gyurcsánynak jutott a legtöbb az eszébe, és csapatmunkában Németh Miklós vitte a pálmát. (Sárközy Tamás gazdasági jogász, FN24.hu, 2012. március 23.)

A pártállam szimpatikus személyiséggel, Németh Miklóssal képviseltette magát a társadalom előtt. (Boross Péter volt miniszterelnök, Magyar Hírlap, 2015. május 16.)

A mumusnak nincs szüksége anyakönyvi kivonatara. A mumusnak csak küldetése van. (Csurka István író, MIÉP-politikus, Magyar Fórum, 1994. január 6.)

A Munkáspárt egyszerre mumus és kisúttörő: velünk riogatják a gyermekeket és felnőtteket. (Thürmer Gyula munkáspárti politikus, Somogyi Hírlap, 1994. február 26.)

Ha nem lennék az, stílusom, habitusom miatt, akit mumusként lehetett a baloldali szavazók számára beállítani, nem lett volna körülöttem az a botrány. (Kövér László Fidesz-politikus az ún. köteles beszédről, Észak-Magyarország, 2003. január 31.)

Már nem haragudjon meg, de ön ebben az országban mumus. (Kálmán Olga műsorvezető Gyurcsány Ferenchez, ATV, 2010. június 2.)

Az állam ne mumus legyen, hanem partner. (Navracsics Tibor Fidesz-politikus, Napló, 2010. október 21.)

A Fideszben egyre inkább mumust fognak csinálni belőle. (Mészáros Tamás újságíró Mesterházy Attiláról, ATV, 2013. március 11.)

Gyurcsány Ferenc jó ideje már mumusnak sem jó. (Szerető Szabolcs újságíró, Magyar Nemzet Online, 2016. május 26.)

Az illiberális államban mi vagyunk a fő mumus. (Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, ATV, 2016. december 13.)

Orbán történelmi mumus az Unióban. (Lattmann Tamás nemzetközi jogász, Klubrádió, 2022. december 29.)

Most épp Brüsszelnek hívják a mumust. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, 2023. január 24.)

A legutóbbi napokban Orbán Viktor gazsizott, Puzsér Róbert gyurcsányozott, Csák János kultúrázott, Lendvai Ildikó semmizett,.Gálvölgyi János pedig színházalt.Lefülelt mondatok.

Elment a régi szabadságharcos. (Orbán Viktor miniszterelnök Tamás Gáspár Miklósról, Facebook.com, január 15.)

A legélesebb tollú magyar publicista. (Víg Emese erdélyi újságíró Tamás Gáspár Miklósról, Transtelex.ro, január 16.)

Kormányülést lehetne tartani, ha összehívnák az alapítványi kurátorokat. (Herényi Károly volt MDF-politikus a magánalapítványokba kiszervezett egyetemekről, ATV, január 16.)

Az oktatás lassan már csak egy délibáb a nemzet égboltján. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, január 17.)

Csak ne Mohácsnál szúrja le egy ruszki Petőfit, kezében az Aranybullával. (Csurka Gergely újságíró Rákay Philip történelmi filmterveiről, Facebook.com, január 17.)

A médiafelület 20-25 százalékát még meghagyták a függetleneknek és a velük egyet nem értőknek. (Bolgár György műsorvezető a médiahelyzetről, Klubrádió, január 17.).

Jobban jár az ellenzék, ha az ellenzék szerepét az Európai Bizottság helyett inkább az ellenzék látja el. (Kohán Mátyás publicista, Mandiner, január 17.)

Az általuk kínált termék nem kell az embereknek. (Nagy Iván László újságíró az ellenzéki pártokról, hvg.hu, január 17.)

Az ellenzéki pártok vezetői és képviselői többségükben hivatásos politikai potyautasok. (Ágh Attila politológus, Népszava, január 18.)

Gyurcsány Ferenc egyszerre túsza és támasza az Orbán-rendszernek. (Puzsér Róbert publicista, Index.hu, január 18.)

A 444-es izék ajvékolnak. (Bódi Ábel „politikusjelölt”, Hajóágyú Podcast, január 18.)

Liberálisként is lehet olyan életművet felmutatni, amely mindkét oldal elismerését kiérdemli. (Huth Gergely újságíró Tamás Gáspár Miklósról és Gerő Andrásról, Magyar Nemzet Online, január 18.)

Megkezdődött Gazsi kisajátítása. (Gábor György vallásfilozófus, Facebook.com, január 18.)

Az átlagvendég számára egyre inkább program az étterembe járás, nem pedig rutin. (F. Szabó Emese újságíró az áremelésekről, Magyar Narancs, január 19.)

Talán Gerő András, aztán Tamás Gáspár Miklós halála miatt sötétül meg a jelen és a jövő. (Dévényi István újságíró, Magyar Hang, január 20.)

A színházból elfogyott a személyiség. (Gálvölgyi János színész, Klubrádió, január 20.)

A mai Magyarországon már nem kell tiltani az igaz beszédet, mert aprópénzért lehet vásárolni hazugságot. (Lehoczki Noémi újságíró, Mérce.hu, január 20.)

Jászberény üzenete, hogy az ellenzék talán jobban jár, ha a DK nélkül politizál. (Szerető Szabolcs újságíró, ATV, január 20.)

Az egész ország hajlamos ugrani a semmibe. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Facebook.com, január 20.)

Kanosszát járatnak vele az eurómilliárdokért. (Bruck András író Orbán Viktorról, Facebook.com, január 21.)

A kultúra maga az életmódunk, az észjárásunk. (Csák János kulturális miniszter, Magyar Rádió, január 22.)

A magyar kultúrára még egy különleges misszió hárul, a nemzetegyesítés feladata. (Szőcs Géza kulturális államtitkár, Napló, 2010. augusztus 10.)

Amelyik állam nem fordít elég pénzt a kultúrára, a saját sírját ássa. (L. Simon László Fidesz-politikus, Vas Népe, 2010. október 14.)

Hazánk legerősebb valutája a kultúra. (Fekete György belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Magyar Hírlap, 2011. június 16.)

Számunkra a kultúra sokkal inkább az összetartozásról szól, mint a szekértábori logika erősítéséről. (L. Simon László kulturális államtitkár, InfoRádió, 2012. július 5.)

A kultúra nemcsak egy sor a költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2017. június 21.)

A kultúra nem harc, hanem teljesítmény. (Nacsa Lőrinc KDNP-politikus, ATV, 2018. december 27.)

Szeretném, ha a magyar kultúra lába leérne a földig. (Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Index.hu, 2021. március 16.)

A szélesen és mélyen értelmezett kultúra az állam gyökérzete. (Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, Magyar Nemzet Online, 2022. május 1.) 

Úgy próbálunk kultúrpolitikát csinálni, hogy abban a legnagyobb közös többszöröst „a világ legjobb dolga magyarnak lenni” gondolat jelenti. (Szabó László kulturális menedzser, 24.hu, 2022. június 20.)

A kultúra maga az életmódunk, az észjárásunk. (Csák János kulturális miniszter, Magyar Rádió, 2023. január 22.)

 Ne rettentse el az olvasót, hogy e szomorkás hangulatúnak ígérkező bejegyzést idegen szóval kezdem. A latin eredetű posztumusz utószülöttet jelent. Azt a gyermeket tehát, aki a nemzője halála után született. Átvitt értelemben műalkotást is jelenthet, amely a szerző elhunyta után jut el a közönséghez. A magyar nyelv nagyszótára szerint pedig a görög-latin eredetű nekrológ olyan halottbúcsúztató szöveg, amely egy meghalt személyiség életét, munkásságát méltatja.

Mindezt azért bocsátom előre, mert a két világháború közti magyar sajtóból makacsul tartja magát egy vándormotívum, amelynek eredetét eddig nem sikerült bizonyítani. De mulatságosan hangzik, ráadásul jellemzi a szerkesztőségi légkört is. Az egyik bulvárlap redakciójában dolgozott egy idős újságíró. A társasági hírekre szakosodott, és furcsa foglalatosságra szánta el magát. Ha hallotta valakiről, hogy rossz bőrben van, megírta a nekrológját. Majd a szöveget elhelyezte egy mappában, amely ábécé sorrendben tartalmazta a közéleti személyiségeket búcsúztató szövegeket.

Igen ám, de a hivatásos nekrológ-író egyszer csak fogta magát, és ő is eltávozott az élők sorából. Néhány nappal a temetése után érkezett a hír, miszerint a közélet egyik jelentékeny szereplője elhunyt. Az ügyeletes szerkesztő pedig anélkül, hogy végiggondolta volna a helyzetet, a jobb létre szenderült munkatárs szorgos munkával összeállított gyűjteményéből előkotorta az újdonsült halottról megemlékező cikket, és nyomdába küldte. A nemrégiben meghalt újságíró nevével persze, így lett a halottbúcsúztató szöveg is posztumusz.

Szinte napra pontosan egy hónapja, december 18-án írtam a Népszava bombás kényszerakciójáról. 2022. október 17. óta negyvenkétszer láthattuk a közismert kormányzati hirdetést az ellenzéki napilap papírra nyomtatott változatában. A köztéri plakátokról is ismert politikai reklám középpontjában jól felismerhető bomba látható, rajta a felirat csupa nagybetűvel, hogy SZANKCIÓK.

A magyar kormány szerint Brüsszel szankciókkal bombáz bennünket, miközben a tevékenységét bíráló újság arról írt, hogy a bombákat orosz repülőgépek potyogtatják a szomszédos Ukrajnára. Ezúttal már nem feszegetem a szerkesztőségi álláspont és a pénzért közölt hirdetés közti ellentmondást. Csupán azt rögzítem, hogy a bombás hirdetés ma újra megjelent a lapban. Két érdekessége van.

Az egyik, hogy nem újságoldalnyi terjedelemben látott napvilágot, és nem is a kulturális vagy a sportrovattól vett el kolumnányi helyet a kiadóhivatal. A Népszava első oldalán jelent meg, sokkal kisebb terjedelemben. Az egyik fotóriporter kapta le az utcán. Az óriásplakát alatt még egy kutyát sétáltató nő is feltűnik. A második érdekesség az, hogy a szemfüles fotós olyan plakátot fogott ki, amelyre valaki csupa piros nagybetűvel felírta, hogy KAMU. Ráadásul az U betű belelóg a kör alakú NEMZETI KONZULTÁCIÓ-ba.

Végül is mindegy, hogy a kormányzati szándékot szentségtelenítő utcai firkász a szankciós bombázást vagy a nemzeti konzultációt vélte-e kamunak. A lényeg az, hogy az immár csak egyetlen ellenzéki napilap némi késéssel ugyan, de ingyen oldotta fel az álláspontja és az üzleti érdeke közti ellentmondást.        

Az SZDSZ pártjelleggel működő szociálliberális szervezet. (Magyar Hírlap, 1989. október 30.)

Ma még a szerveződő MSZP-n rajta van az állampárt tojáshéja. (Napló, 1989. november 30.)

Csak egy szűk, kis párttól lehet elvárni, hogy egységes legyen. (Népszava, 1993. január 20.)

1956 ma annyiféle, ahányan megéltük, csak akkor volt egységes, amikor történt. (Színes Vasárnap, 1995. október 22.)

1994-ben pecsétnek számítottunk az MSZP-kormányzat európai menlevelén. (2001. augusztus 1.)

Orbán Viktor elképesztő módon eltávolodott attól az énjétől, amit mi szántunk neki. (ATV, 2013. szeptember 23.)

Most a mi neveltjeink vannak hatalmon. Nehezebb küzdeni ellenük. (ATV, 2013. szeptember 23.)

Ötvenhat nincs a helyén. Hivatalosan ünnepsorozat - lélek nélkül. (ATV, 2013. szeptember 23.)

Ötvenhatban adni akartunk, és nem elvenni. (ATV, 2013. október 29.)

Fiatal Göncz Árpádokra van szükség. (Népszabadság, 2015. október 7.)

Az ársapka a pénzromlás mértékénél kisebb tarifanövelést engedélyez. (Holka László gazdasági újságíró, Magyar Hírlap, 1996. szeptember 3.)

A szolgáltatók a várható infláció alatt emelhetik az árakat. (Frischmann Gábor, a Hírközlési Felügyelet elnöke, Magyar Nemzet, 2002. január 22.)

Maximális ár. (Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója, Délvilág, 2008. október 1.)

Maximált haszonkulcs. (Mellár Tamás közgazdász, Heti Válasz, 2011. január 13.)

A magyarok szinte minden fogyasztásán állami ársapka csücsül. (Bálint Orsolya újságíró, Népszava, 2022. május 14.)

Addig van értelme az ársapkának, amíg az ellátásbiztonság fenntartható. (Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, Index.hu, 2022. december 6.)

Az ársapka bevezetése azzal a céllal történt, hogy féken tartsa az infláció emelkedését egyes termékek árának rögzítésén keresztül. (Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, mnb.hu, 2022. december 9.)

Az ársapka több kárt okozott a magyar gazdaságnak, mint hasznot. (Raskó György agrár-közgazdász, ATV, 2022. december 22.)

Ársapka nélkül épp csak csorog a benzin a tankba. (Maros Gábor kaposvári újságíró, Sonline.hu, 2023. január 3.)

Újra kell gondolni az ársapkák fenntartását. (Pallagh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Magyar Nemzet Online, 2023. január 10.)

Ha élne, már rég meghalt volna. (Esterházy Péter író, Élet és Irodalom, 1985. szeptember 13.)

Ha Petőfi ma élne, nem lenne fideszes. (Szili Katalin szocialista politikus, Népszabadság, 2000. március 16.)

Ha Petőfi még élne, zavarodottan szemlélné: ilyen hát a sajtószabadság? (Kocsi Ilona újságíró, Népszava, 2005. március 16.)

Ha Petőfi élne, talán Chuck Berry-rajongó lenne. (Varga Róbert veszprémi újságíró, Napló, 2007. március 14.)

Ha Petőfi ma élne, ő is kihasználná az internet nyújtotta lehetőségeket. Valószínűleg blogolna, kommentelne, a Twitteren, Instagramon, mindenhol jelen lenne. (Ayhan Gökhan író, Figyelő.hu, 2017. október 20.)

Egy pillanatig sem kételkedem abban, hogy Petőfi Sándor ma a konzervatív forradalom élére állna. (Pataki Tamás újságíró, Magyar Nemzet Online, 2021. március 13.)

Vajon Petőfi most ki ellen vonná ki vérbe mártott lúdtollát? (Zöldi László újságíró, Blog.hu, 2021. március 14.)

Ha Petőfi Sándor ma élne, valószínűleg nem merne olyan verset írni, hogy Talpra, magyar!, mert abból rasszista felhangokat lehetne kihallani. (Kuti János publicista, Háromszék, 2021. június 14.)

Ha Petőfi ma élne, valószínűleg leiskolázná az összes kanapéharcos szájhőst, és nem létezne az a troll, aki képes lenne kifogni rajta. (Lami Juli újságíró, Nők Lapja, 2022. március 15.)

Ha Petőfi ma élne, rockzenész lenne. (Demeter Szilárd Fidesz-kultúrpolitikus Loyal Apples’ Club nevű rockzenekarának kiáltványából, Index.hu, 2023. január 8.)

Az „én és Gazsi” típusú megemlékezéseket megértem, hiszen az ember, ha veszteség éri, legbelül magát gyászolja.. (Pápai Gábor karikaturista)

A legtöbbet tőle kaptam a közélet emberei közül. (Somogyi Zoltán szociológus)

Annyi mindent nem gondoltam, amit ő, sokszor tévedések útvesztőin át, kíméletlen pontossággal tudott gyöngybetűkkel papírra vetni. (Gábor György vallástörténész)

Ő volt a sarokkő, ahonnan az ember gondolati utakra indul. (Lendvai Ildikó szocialista politikus)

A demokratikus baloldali értékek mellett találta meg a szellemi otthonát. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Párbeszéd-politikus)

A magyar baloldal lelkiismerete volt. (Tordai Bence Párbeszéd-politikus)

Valódi nézetei soha nem változtak. Baloldali volt, zöld volt, demokrata volt. (Ungár Péter LMP-politikus)

Elment a régi szabadságharcos. (Orbán Viktor miniszterelnök, Fidesz-politikus)

Önmagában is kételkedett. (Szűcs Gábor Róbert nyugalmazott diplomata)

Mindig őszinte volt. Ha tévedett, beismerte. Nehéz lesz nélküle. (Szele Tamás újságíró)