Somogyi Zoltán az egyik legismertebb véleményformáló. Ötvenegy éves, két vagy három diplomája van. Szociológusi Budapestről, kommunikációs Pécsről, és mintha mostanság filozófiát is tanulna Szegeden. A kétezres évek elején alapította meg a Political Capital nevű elemző céget, akkor kerültünk személyes kapcsolatba a vidéki sajtó okán.

Társadalomtudományilag tájékozott értelmiségi benyomását keltette, azóta erről a rádióhallgatók, még inkább a tévénézők is meggyőződhettek. Rokonszenvvel kísértem közéleti pályafutását, különösen azután, amikor volt atlétaként megtudtam, hogy négy nagyszülője közül három atlétizált. Most azonban zavarba hozott. A Népszava mai számában cikk jelent meg a Magyar Labdarúgó Szövetség figyelemre méltó elemzéséről, és a sportrovat őt kérte föl, hogy értelmezze a tanulmányt.

Somogyi szerint „Az akadémiák rendszere politikai trükk. A miniszterelnök szeretett volna egy saját jó csapatot a szülőfalujába.” Meg is nevezte Felcsútot. A Médianapló olvasói tudják, nem először írok arról, hogy az ország első emberének háza van a faluban, a ház tövében stadion, mögötte pedig focistanevelde, több milliárdos költségvetéssel. Sok értékelő ezekből a tényekből vonta le azt a következtetést, hogy Felcsút a miniszterelnök szülőfaluja. Máskülönben miért halmozná el a kegyeivel?

A logikus feltételezés nem felel meg a valóságnak. Orbán Viktor sose nevezte Felcsútot a szülőfalujának, mindig a szomszédos faluból, Alcsútdonozből „származónak” vallotta magát. Az idézőjelbe tett szó arra utal, hogy a múlt század hatvanas éveiben a falusi asszonyok már nem föltétlenül otthon, bába közreműködésével szültek. Amikor eljött az idejük, beszállították őket a vonzáskörzet kórházába, hogy biztonságosabb körülmények között hozhassák világra a gyermeküket.

Orbán Viktorka tehát Fehérvárott született, ahonnan visszavitték Alcsútdobozra gőgicsélni. Vajon az Orbán-család miért költözött át néhány év múlva Felcsútra? Majd a politikus miért éppen Felcsúton épített magának házat, stadiont és akadémiát? Ezek érdekes kérdések, de a mostani bejegyzésben nem a választ keresem. Somogyi Zoltán a nyilvánosság egyik fórumán úgy emlegette körülbelül ezredszer a miniszterelnök nevét, hogy elfelejtett utánanézni, vajon hol is született. Ez nem szép ugyan tőle, de a szerkesztőség kiküszöbölhette volna a csorbát.

Ha a sportrovat interjút készített volna vele, talán még benne is hagyhatta volna a tévedést, elvégre az interjúalany felelős a mondandójáért. A cikk műfaja azonban háttér-elemzés, amelyhez egy szakember segítségét kérte az újság. S ha a „szakértő” rosszul tud valamit, akkor bizony az újságírónak, Vincze Attilának nem érdeke érintetlenül hagyni a tévedést. Kérdés persze, hogy a szerkesztőség számára mennyire nyilvánvaló az a fránya tévedés.

A bejegyzésem utáni összeállítás tíz idézetet tartalmaz a patinás napilap legutóbbi tíz évfolyamából. A megszólalók fele-fele arányban vélik Felcsútot a miniszterelnök szülőfalujának (tévesen), illetve kedvenc falujának (helyesen). S akad egy belső munkatárs, Hargitai Miklós, aki a szülőfaluzás helyett kétszer is bedobja Székesfehérvár nevét. Az immár csak egyetlen ellenzéki napilap civilben sportújságíró főszerkesztője, Németh Péter igazén kiírhatná a szerkesztőség homlokzatára, hogy „Orbán Viktor nem Felcsúton született.”

Tíz mondat a Népszavából

Felcsút, vagyis Orbán Viktor szülőfaluja egészen véletlenül a kormányváltás óta virágkorát éli. (Szerkesztői megjegyzés, 2014. február 5.)

Orbán kedvenc faluja. (Veress Jenő újságíró, 2016. május 2.)

Orbán faluja. (Haraszti Miklós volt SZDSZ-politikus, 2016. december 23.)

A pénz Mészáros Lőrinc távozása után is aranyesőként hullik majd Orbán Viktor szülőfalujára. (Batka Zoltán újságíró, 2018. április 25.)

Drukkerek járkáltak fel s alá a kétes népszerűségnek örvendő szülötteiről ismert község fő utcáján. (Hatos Szabolcs sportújságíró Felcsútról, 2018. május 7.)

Felcsút Orbán Viktor faluja. (Nagy N. Péter újságíró, 2019. március 9.)

A román Kondukátorhoz egyre több dolog kapcsolja a magyar illiberális vezetést, és ennek csak egyik - bár legismertebb - szimbóluma a Vezér szülőfalujába épített stadion és első ligás focicsapat. (Gál Mária újságíró, 2022. február 10.)

A Fejér megyei falu szakralizálása minden elemében hamis - a jelenlegi miniszterelnök Székesfehérváron született, és Alcsúton nőtt fel. (Hargitai Miklós újságíró Felcsútról, 2022. augusztus 27.)

A felcsúti valójában alcsúti; hogy az előbbi mi módon került az utóbbi helyére a születés-misztériumban, arról tényleg érdemes lenne megkérdezni egy lélekbúvárt. (Hargitai Miklós újságíró, 2023. október 24.)

A miniszterelnök szeretett volna egy saját jó csapatot a szülőfalujába. (Somogyi Zoltán szociológus, 2023. november 11.)

Ez nem a pályát tévesztett filozófusok félórája.

A hatalom lényege a közös cselekvés képessége.

A nemzeti konzultáció nagy segítséget jelent.

/A brüsszeli bürokratákról/ Ezek olyan emberek, akik nem azt csinálják, amit szeretnénk.

Amit rosszul csinálnak, azt ránk akarják erőltetni.

Ukrajna olyan messze van az uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől.

Migráció ügyben hajlíthatatlan vagyok.

Migráció ügyben nagyon széles nemzeti egységnek kéne lenni.

A migráció és a terrorizmus kéz a kézben jár.

Nem akarunk mini Gázákat Budapest kerületeiben.

(A huszonhat perces interjúban a miniszterelnök tizennyolcszor köszörülte a torkát.)

Mit lehet tudni róla? Csak 2020 őszén kapta szárnyára a hír, amikor ő lett az úgynevezett könyvdaráló politikus. Jelenleg harminchat éves, és eddigi életének felét a politika töltötte ki.

Az a falusi lány, aki már nem bába közreműködésével született, hanem az édesanyját beszállították a legközelebbi város kórházába. Állatorvos édesapja több településen is dolgozott, vele vándorolt a lánya, akit érettségi után a pesti egyetemre vettek föl. Politológiát tanult, és Török Gábort tartja a mesterének. (Vajon Török Gábor a tanítványának tartja?) Az ELTÉ-n ismerkedett meg a történelem szakos Vona Gáborral, innen már egyenes út vezetett a Jobbikba.

A párt sajtóreferenséből lett szóvivő, majd országgyűlési képviselő. Négy évig ő vezette a kulturális bizottságot, jelenleg az országgyűlés alelnöke. Kedvenc száma a négyes, erre a bejegyzésem utáni osszeállításból kapható magyarázat. Néhány napja, a harmadik országos figyelmet kiváltó botránya után, amidőn gondosan időzített követelése nyomán a kulturális miniszter leváltotta a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, Tamás Ervin újságíró följegyezte a fészbukos üzenőfalára: „Dúró Dóra váltsa Csák Jánost!”

Ironikus megjegyzés, nem kéne túl komolyan venni, mégis eltűnődtem rajta. Ha valakit megválasztanak egy parlamenti bizottság elnökének, akkor az illető kétféle politikus lehet. Vagy a miniszterelnök váltotta le az egyik minisztérium éléről, kapcsolatrendszerét és miniszterkedés közben szerzett szakmai ismereteit pedig egy bizottság élén, jó pénzért hasznosíthatja. Vagy a Főnök talonban tartja, hadd edződjék a parlamenti politikában, akár még szükség is lehet rá a témaköréhez közel álló minisztériumban. Mindkettőre volt példa a rendszerváltás után.

Most már csak azt kéne megkérdezni, vajon a róla szóló cikkek és a vele készített interjúk tanúsága szerint a Fidesztől jobbra álló Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese mit és kit nem kedvel. Duró Dóra nagyon nem kedveli az abortuszt, a cigányokat, a Demokratikus Koalíciót, az Európai Uniót, Gyurcsányt, a homoszexuálisokat, a Momentumot és az MSZP-t. Azt is érdemes firtatni, vajon kit-mit kedvel. A középosztálybeli népes, legalább négygyerekes családot, Horthy Miklóst és a hangsúlyozottan nemzeti kultúrát.

Mindebből következik egy harmadik kérdés is. Vajon az utált és szeretett fogalmak, jelenségek, személyek és szervezetek közül melyik nem illik a Fidesz értékrendjébe? Nos, mindegyik illik. Az más kérdés, hogy uniós és egyéb kötelezettségei miatt melyiket vállalja a nyilvánosság előtt, és melyiket engedi át az „ellenzéki” párt második emberének. Ha úgy alakul a helyzet, és az országot uraló párt megszorul, miért ne vehetné maga mellé a nyolc-tíz százalék körüli Mi Hazánk Mozgalmat?

És akkor Duró Dóra beülhetne Csák János minisztériumi dolgozószobájába. Vihetné magával a parlamenti szobájából Horthy Miklós szobrát. Amíg ez bekövetkezik, addig is súg az épp hivatalban lévő kultuszminiszternek.        

Tíz mondat Dúró Dórától

Mindig férfias természetem volt, szeretem a focit, az autókat és a politikát. (Délmagyarország, 2010. május 4.)

A népesség fönntartásához az én nemzedékemben minden szülőképes nőnek négy gyermeket kellene világra hozni.(Kapu, 2014/3.)

Méhében él a nemzet. (Hazai pálya, 2014/március)

Nem vagyok sem hibátlan, sem szent, de van egy diplomám, két nyelvvizsgám, három gyermekem, és négy éve a Jobbik értelmiségi holdudvarát vezetem. (Vas Népe, 2018. május 3.)

A magyarság generációnként megfeleződik, miközben a cigányság megduplázódik. (Magyar Idők, 2018. június 30.)

Magyarországon minden negyedik megfogant magzat abortusz áldozata lesz. (Magyar Hírlap, 2018. augusztus 7.)

Igyekszem a jó példával elől járni, mi most várjuk a negyedik gyermekünket. (Magyar Idők, 2019. január 26.)

Baján például egy homoszexuális „úriember” lesz a perverz összefogás közös jelöltje. (Magyar Hírlap, 2019. március 6.)

/Horthy Miklósról/ Fontosabb egy államférfinek a magyarsághoz fűződő viszonya, hogy mit tett a magyarságért, mint az, hogy mondjuk hogyan viszonyul a zsidósághoz. (444.hu, 2022. augusztus 30.)

/L. Simon Lászlóról/ A saját minisztere megzavarta LMBTQ-népszerűsítés közben. (Facebook.com, 2023. november 2.)

Tíz mondat Dúró Dóráról

A nemzeti oldalon ki fogjuk őt nevelni felső vezetőnek. (Volner János Jobbik-politikus, Magyar Idők, 2016. május 31.)

A szélsőjobb virulens tagja mesekönyveket darálgat éppen. (Dési János újságíró, Klubrádió, 2020. szeptember 28.)

A szélsőjobboldali politikus megsemmisített egy könyvet, mert nem értett egyet a tartalmával. (Horváth Bence újságíró, 444.hu, 2020. október 9.)

Egy túltolt politikai performansszal egy harmad vonalbeli politikus talán öt perc hírnevet akart a pártjának. (Ágoston Dániel újságíró, Azonnali.hu, 2020. október 14.)

A Mi Hazánk Mozgalom üdvöskéjének a politikai profiljába ez a szerep tökéletesen illeszkedik. (Gyöngyösi Márton Jobbik-politikus, Magyar Hang, 2020. október 26.)

Ha valaki úgy gondolja, hogy Dúró Dóra képviselő asszony túlment a véleménynyilvánítás elfogadható határán, az tegyen feljelentést. (Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, hvg.hu, 2020. november 11.)

Dúró Dóra könyvdarálás helyett most cigányozik. (Balogh Krisztina újságíró, Index.hu, 2020. november 26.)

Pintér Sándor valóra váltotta Dúró Dóra álmát, a szívhang meghallgatásához kötik az abortuszt. (Csengel Karina újságíró, Mérce.hu, 2022. szeptember 13.)

Él és virul a nemzet múzeuma. Köszönjük Dúró képviselő asszony. (L. Simon László Fidesz-politikus, volt kulturális államtitkár, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a 18 év alattiak kitiltásáról a World Press Photo-kiállításról, Facebook.com, 2023. november 1.)

Hivatásos álszent. (Nagy Bandó András humorista, Újnépszabadság.com, 2023. november 5.)

Petőfi még TGM-nél is jóval balosabb lenne. (Győrffy Ákos költő, Mandiner.hu, 2023. január 2.)

Kétszáz éves siheder. (Nagygéci Kovács József közíró, Magyar Hang, 2023. január 6.)

Ha Petőfi ma élne, rockzenész lenne. (Demeter Szilárd Fidesz-kultúrpolitikus, Index.hu, 2023. január 8.)

Az életrajza közismert, de az életműve ismeretlen. (Vaderna Gábor irodalomtörténész, Népszava, 2023. január 14.)

Minden magyarban van egy kis Petőfi, és Petőfiben van minden magyar. (Orbán Viktor miniszterelnök, Duna TV, 2023. március 15.)

Minden március 15-én minden politikus felpróbálja magára Petőfi Sándort, mint egy kacagányt. (Ceglédi Zoltán politológus, ATV, 2023. március 17.)

Nevet változtatott, hogy a magyarsághoz tartozzon. (Fráter Zoltán irodalomtörténész, Magyar Rádió, 2023. március 19.)

Az első piacról élő irodalmi vállalkozó volt. (Mink András történész, Magyar Narancs, 2023. április 6.)

Petőfi is derékban vastagabb lett volna, ha tovább él. (Vinkó József gasztrotörténész, InfoRádió, 2023. szeptember 29.)

Petőfi volt az első irodalmi celeb, az önmenedzselés katedra nélküli professzora. (Zalán Tibor költő, GyőriSzalon.hu, 2023. október 12.)

/Különvélemény a Magyar Művészeti Akadémiáról/ Laci, te ebbe buktál bele. (Karácsony Gergely független országgyűlési képviselő, FN24.hu, 2013. február 13.)

Szerintem a Fideszt nem ismeri annyira, mint a kultúrát. Ezért nem államtitkár. (Hiller István szocialista politikus, ATV, 2013. május 7.)

Nem jól állnak az államtitkárhoz tartozó területek. (Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter, Népszava, 2016. július 1.)

L. Simon László arról beszélt, hogy nem kellene a balliberálisok sorsára jutni, ahol a politikai tábort a saját értelmisége szalámizta föl. (Torkos Matild újságíró, Magyar Hang, 2018. augusztus 3.)

Pedig a gondolkodó fideszesek közé tartozik. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, HírKlikk.hu, 2020. február 27.)

L. Simon László sokszorosan megbukott államtitkár és költőpörtyű. (Szakács Árpád publicista, Erdély.ma, 2021. február 17.)

A múzeumigazgatóvá kinevezett L. Simon álláspontja az üléspontjával együtt változhatott. (Nyáry Krisztián művelődéstörténész, Facebook.com, 2023. november 2.)

A saját minisztere megzavarta LMBTQ-népszerűsítés közben. (Dúró Dóra Mi Hazánk-politikus, Facebook.com, 2023. november 2.)

L. Simon László kiváló értelmiségi és kiváló borász, de alkalmatlan vezető. (Csák János kulturális miniszter, hvg.hu, 2023. november 6.)

Lesz L. Simonból még miniszter, mindenki meglássa. (Kőrössi P. József könyvkiadó, Facebook.com, 2023. november 6.)

Forrás: Pápai Gábor blogja

Rónai Egon az Index láthatósági mellényét is viseli. Azért, hogy a legolvasottabb hírportál szellemi látvánnyal is kecsegtessen, a közismert műsorvezető március óta hetente egy podcastot hoz tető alá. Kéthetenként csinálja az atv-s Egyenes beszédet, ami azt jelenti, hogy hétfőtől péntekig húsz-huszonöt közéleti személyiséggel készít interjút. Ez évenként négy-ötszáz  beszélgetés, az alkalmankénti tíz-tizenöt perc azonban nem elég egy személyiség nyilvános feltérképezéséhez.

Az ötvenvalahány perces Index-interjúk nemcsak azt teszik lehetővé, hogy hiteles képet kapjunk közéleti ismerőseinkről. Arra is alkalmasak, hogy mondjuk kétévnyi munkával kiteljen belőlük egy újabb Rónai-kötet. A számok mögött a talán legüzemképesebb riporter rejlik. Nem tartozik a rámenősek közé. Épp csak jelzi, hogy nem feledkezett meg az illető hajdani botrányáról, elszólásáról. Ettől az interjúalany megnyugszik, és észre sem veszi, hogy belesétál a friss ellentmondást szinte csak mellékesen firtató újságíró csapdájába.

Rónai sportszerű, ezért beszélgetőpartnerei csupán utólag veszik észre, hogy hiteles portré kerekedett róluk. Nem az, amit ők akartak gondoltatni magukról, de legalább az kamera előtt nem érezték rosszul magukat. A műsorvezető mondatfűzésében mindig fölsejlik csipetnyi humor. Az a benyomásom, hogy a legutóbbi alanyai közül Kunhalmi Ágnes nem értette az iróniáját, Ungár Péter pedig még hálás is volt érte.

/Az érzelmi politikus/ Az MSZP társelnöke 41 éves, két évtizednyi politikai múlttal a háta mögött. Egy kerületi pártszervezet titkárnőjéből lett országos politikus. Mint Kéthly Anna, a két világháború közti parlament egyik legérdekesebb és legokosabb képviselője, mégse vélem a XXI. század Kéthly Annájának. Elismerem, hogy ő a lakossági fórumok koronázatlan királynője, Horn Gyula legjobb tanítványa. Azt a nyolcszáz-ezer szót használja, melyen a köznapi tudat szférájában élő emberek beszélnek. Felvilágosítja őket azokról az összefüggésekről, amelyeket ő sem igazán ért.

Katonai hasonlattal élve csapattiszt, szüfrazsetti rangban, aki rohamra vezényli az embereit, de a vezérkari tiszt tevékenysége idegen tőle. Nyilvános helyzetben már ritkábban viháncol, élő adásban is ritkábban szólja el magát, de még most is bemagolt ország- és világmagyarázatokat ad közre. Rónai Egon tizenkét mondatot csiklandozott ki belőle, ami egy két újságoldalnyi interjú esetében nem rossz eredmény. Ungár Pétertől ugyanennyi perc alatt tizenhét mondatot jegyeztem föl, pedig ő tíz évvel fiatalabb.

 /Az értelmi politikus/ Az LMP társelnöke is lent kezdte, és szintén egy évtized alatt verekedte föl magát az országos politikába. Nem levelező, hanem nappali tagozaton szerzett diplomát, ráadásul a családja jóvoltából külföldön. Bensőséges viszonyban van az idegen nyelvekkel, ami lehetővé teszi, hogy szélesebb körben és nem is másodkézből tájékozódjon a politikai folyamatokról. Neki is voltak persze zűrjei. Részegen bemászott egy másik párt nyári sátraiba, és fiúknak-lányoknak ajánlkozott. Önironikusan buzinak és zsidónak is nevezte magát, egyik se jó ajánlólevél a magyar politikában.

De ha megszólal, egyéni gondolkodású értelmiségi képzetét kelti. Legsúlyosabb hátrányát ellensúlyozza valamelyest, hogy a parlament leggazdagabb képviselője. Akár korunk Engelse is lehetne, csak még nem találta meg a maga Marxát, akinek lehetőséget teremthetne az elmélyült elemzésekre. Jobb híján ő maga elemzi a folyamatokat, elismerem, hogy továbbgondolásra késztető módon. Helyzetéből adódóan az egyetlen ellenzéki politikus, aki a családi szalonban kötetlenül válthat szót országunk első emberével.

Készül az Orbán utáni helyzetre. Nem lepődnék meg, ha néhány év múlva miniszterelnökké választanák. Nem föltétlenül az ellenzék győzelme után, inkább a Fidesz és az ellenzéki pártok maradványai a válságkezelő nagykoalíció élére. Csapattisztnek nem a legjobb, de vezérkariként kiválónak ígérkezik.

Tíz mondat Kunhalmi Ágnestől (Index.hu - Konkrétan, 2023. október 26.)

Az ország szeme előtt nőttem fel.

Fogatlan a fél ország.

2010-ben nagyon nagy vereséget szenvedtünk.

Nem tagadom meg egyik miniszterelnökünket sem, akik megverték a Fideszt.

/Medgyessy Péterről/ Kedves, becsületes embernek tartom.

Mi szerettük a Ferit.

Mi nem akarjuk a DK-t megölni.

Ez a kakaskodás az önkormányzati helyeinket is veszélyezteti.

Szomorú, hgy az ellenzék ilyen nagy előnyt ad Orbánnak.

Átmegyünk a tű fokán, és utána szárnyalunk.

Tíz mondat Ungár Pétertől (Index.hu - Konkrétan, 2023.11.03.)

Kétségkívül beleszületem egy elit pozícióba.

Addig csinálom, amíg a választók le nem rángatnak a színpadról.

Nem valósultak meg a rendszerváltoztatók ígéretei.

Valóban méretes tagsága egyetlen pártnak sincs.

A Fidesz-politika ékköve az egykulcsos adó.

/Márki-Zay Péterről/ Egy magát jobboldalinak tartó ember vezetett egy baloldali súlypontú szövetséget.

A budapestiek olyan főpolgármestert szeretnének, aki nem fideszes.

A dékások egyedül soha nem lesznek képesek ezt a rendszert megdönteni.

Az ezeréves magyar nemzet túléli Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet.

Néha lehet szépeket is mondani egymásról. 

A legutóbbi napokban Orbán Viktor elköszönt, Lendvai Ildikó orbánozott és iványizott, Ungár Péter orbánozott és gyurcsányozott, Vadai Ágner dobrevezett, L. Simon László pedig dúrózott.

Messinek van egy szekrénye, aranylabdák vannak benne. (Para-Kovács Imre publicista a nyolc labdáról, Klubrádió, október 31.)

A működő modellnek nevezett déli határzár lyukas, mint az ementáli. (Lukácsi Katalin hitoktató, civil aktivista, HírKlikk.hu, október 31.)

Nem a Fidesz kényszeríti az ellenzéki térfél némely szereplőit, hogy gyurcsányozzanak. Önként maguk teszik meg ezt az önsorsrontó szívességet. (Lánczos Vera ügyvéd, Facebook.com, október 31.)

Orbán a rosszabbik énünkre apellál, Iványi a jobbikra. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Facebook.com, november 1.)

Ha minden zsidó fél, akkor én egész zsidó vagyok. (Frölich Róbert országos főrabbi, HírKlikk.hu, november 1.)

Él és virul a nemzet múzeuma. Köszönjük Dúró képviselő asszony. (L. Simon László Fidesz-politikus, volt kulturális államtitkár, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a 18 év alattiak kitiltásáról a World Press Photo-kiállításról, Facebook.com, november 1.)

A múzeumigazgatóvá kinevezett L. Simon álláspontja az üléspontjával együtt változhatott. (Nyáry Krisztián művelődéstörténész, Facebook.com, november 2.)

A saját minisztere megzavarta LMBTQ-népszerűsítés közben. (Dúró Dóra Mi Hazánk-politikus L. Simon Lászlóról, Facebook.com, november 2.)

Balatonkenesén polgárőr vagyok. (Pálffy István volt tévés műsorvezető, Blikk.hu, november 2.)

Az ezeréves magyar nemzet túléli Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet is. (Ungár Péter LMP-politikus, Index.hu, november 2.)

Az ellenzéki oldalon minden a DK malmára hajtja a vizet. (Török Gábor politológus, Magyar Hang, november 3.)

/Rónai Egon: ”A DK árnyékkormányának honvédelmi minisztere.”/ Dobrev Klára árnyékkormányának honvédelmi minisztere. (Vadai Ágnes interjúalany, ATV, november 3.)

Az mégsem járja, hogy a Nyugat a baloldali pártok pénzelése után a baloldali újságokat is megvette kilóra. (Apáti Bence publicista, Magyar Nemzet Online, november 3.)

A nemzeti konzultációt azért is támadják, mert nem nekik jutott az eszükbe. (Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, Magyar Rádió, november 3.)

Azt gondoltam, hogy lesz még jó tíz-tizenkét harcos, közös munkával eltöltött évünk. (Orbán Viktor miniszterelnök Pásztor István vajdasági politikus sírjánál, Miniszterelnök.hu, november 4.)

Negyvennyolcezerre nőtt a műtéti várólistán várakozók száma. (Szepesi András egészségügyi menedzser, Weborvos.hu, november 4.)

Amint kiszáll a medencéből, valóságos métely a sportágban. (Szekeres István sportújságíró Hosszú Katinkáról, Újnépszabadság.com, november 4.)

Egy regényhős halála felér egy családtagéval. (Papp Sándor Zsigmond író, Népszava, november 4.)

Az író ott van a betűkben, de a közöket, az üres helyeket az olvasó lakja be. (Luiz Schwarcz magyar származású brazil író, 24.hu, november 5.)

Petőfi volt az első irodalmi celeb, az önmenedzselés katedra nélküli professzora. (Zalán Tibor költő, Facebook.com, november 5.)

Várhatóan megint kiömlik a narancsos festék. (Dull Szabolcs újságíró a 2024-es választási térképről, Telex.hu, november 5.)

Ha a térképen megnézem a társasházunkat, és képzeletbeli körzővel húzok egy másfél kilométernyi kört, akkor az akciórádiuszban Spar-, Lidl- és Aldi-üzlet is föllelhető. Néhány hete kerestem a Magyar Hang legfrissebb számát, de egyikben se találtam. Egészségügyi sétának jól jött a szakmai tapasztalat.

Az erről írt bejegyzés visszhangot keltett a Klubrádió legbeszélgetősebb műsorában, és az említett hetilap képviselője megnyugtatta a kedélyeket. Mondván, szó sincs megkülönböztetésről, a terjesztési hiányosság csak véletlen eredménye lehet. Együtt örültem a műsorvezetővel és a Magyar Hang képviselőjével, a hét második felében esedékes bevásárlásokat mégis megfontolom.

A Spar választékában ugyanis hozzáférhető a Magyar Narancs, de változatlanul hiányzik belőle a Magyar Hang. A Lidl áthelyezte az újságstandját a pénztár közelébe, és a magas infláció miatt a vásárlók mérlegelik, vajon az élelmiszerek mellé helyezzenek-e a kosárba újságot vagy pláne újságokat. Ráadásul hetek óta nem láttam a polcon Magyar Narancsot, bár a napilapok mögül azért előkotorható a szintén újságpapírra nyomtatott Magyar Hang.

Bár az Aldi van legtávolabb a lakásomtól, a standján külön hely illeti meg a Magyar Hangot és a Magyar Narancsot is. A legalsó polcon találhatóak, és nem függőlegesen sorjáznak egymást félig-meddig eltakarva, mint a napilapok, hanem vízszintesen, glédába rakva. Legfiatalabb hetilap-sorstársuk, a Jelen viszont egyik üzletláncban se kapható, legalábbis a mi körzetünkben nem. A negyedik helyen, körülbelül két kilométernyire szoktam megvenni, egy alumíniumból készült utcai stand kínálatából.

Idáig jutottam az újságterjesztési tapasztalatszerzésben, amidőn az iménti sorokat magukra hagytam. Levittem a szemetet a földszinti konténerhez, a közelében vannak a lépcsőházi postaládák. Az enyémet délelőtt tíz körül nyitottam ki - üresen tátongott. A Népszava legértékesebb, szombati száma nem érkezett meg, holott reggel nyolcig kellett volna kézbesíteni. Az egyetlen ellenzéki napilap egyenetlen színvonalú ugyan, a hétvégi melléklet két rovatát, a Szép Szó-t és a Visszhang-ot azonban kifogástalanul szerkesztik.

Helyettük egyelőre be kell érnem a Népszava tegnapi számával. Benne egy mondat a Fügedi Balázs szociológussal készített interjúból. Az egri kutató az élsport veszélyeit latolgatta, és szóba hozott egy láb nélküli, speciálisan kifejlesztett művégtaggal száguldó futót. Aki arról nevezetes, hogy feltűnően jó eredményeket ért el a műlábaival. Ő az egyetlen paralimpiai bajnok, aki beverekedte magát az olimpián indulók közé is. Az interjút készítő újságíró így mutatta be: „a dél-amerikai parasprinter, aki most börtönben van”.

Igen ám, de a dél-afrikai Oscar Pistoriust a látszat ellenére nem azért csukták le, mert az „épek között” indult, hanem mert megölte a barátnőjét. Tizenöt évre ítélték. Sajnálom, hogy a bejegyzést e pontosítással kellett zárni. Szívesebben dicsértem volna Simon Zoltánt a Szép Szóért, Bálint Orsolyát és Balassa Tamást pedig a Visszhangért.    

Tíz mondat az újságterjesztésről

A régi rendszerben az újságterjesztés politikai kérdés volt. (Kertész István, a Miskolci Postaigazgatóság vezetője, Déli Hírlap, 1991. március 22.)

A jobbnál jobb lapokhoz való hozzájutás csak úgy biztonságos, ha példányonként vesszük meg. De így a széles réteg hogyan jut hozzájuk? (Ritter Mihály nyugdíjas, 168 Óra, 1991. április 2.)

A Horn-kormány egyik utolsó intézkedéseként a kiadóvállalatokat félretolva kiprivatizálták az árus újságterjesztés javát. (Eötvös Pál újságíró, a Népszabadság főszerkesztője, Médiafüzetek, 2004/1.) 

A Magyar Posta az első negyedéves tapasztalatok után döntött, hogy vállalja vagy elhárítja-e az új hetilapok terjesztését. (Zöldi László újságíró, Napút, 2014/10.)

Többen egy idős bácsival állapodtak meg a városban, hogy az ő nevére fizetnek elő. Nyugdíjasan csak nem lehet baja abból, hogy nem a kormánysajtót járatja. A Magyar Hanggal szimpatizáló postás pedig nem neki, hanem a tényleges előfizetőknek viszi ki a lapokat. (Ladányi András újságíró, Média1.hu, 2019. február 19.)

Elvárjuk, hogy a propagandaújságok és a bulvárlapok mellett a kínálatban egészséges szellemi táplálék is helyet kapjon. (Puzsér Róbert budapesti főpolgármester-jelölt a Magyar Hang című hetilap mellőzéséről, hvg.hu, 2019. március 9.)

A nyomtatott lapok iránti igény drasztikusan csökkent, ezért azt is vizsgáljuk, hogyan érdemes a hírlapterjesztést megtartani. (Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója, Magyar Nemzet, 2019. november 9.)

Az állami vállalat a napilap terjesztési szolgálat megszüntetését azzal indokolja, hogy a napilapok kiszállítása veszteségessé vált. (Szalay Dániel újságíró a Magyar Postáról, Média1.hu, 2021. március 11.)

Legyen vége annak a tűrhetetlen  helyzetnek, hogy az ellenzéknek egy A/4-es, házilag nyomtatott papíron kell vidéken híreket terjesztenie. (Bruck András publicista a Nyomtass, te is!-ről, Facebook.com, 2022. április 12.)

A Nyomtass, te is! című, digitálisan megosztott és otthoni nyomtatókban százezer számra másolt hírlapot hatékonyabban is lehetett volna terjeszteni, de így is eljutott mintegy ezer faluba. (Zöldi László újságíró, Facebook.com, 2022. augusztus 12.)

Orbán Viktor a postai konzultációkon éli ki demokratikus hajlamait. (Tamás Ervin újságíró, Népszabadság, 2011. július 15.)

A döntés felelőssége a kormányé, de minden fontos kérdés előtt kikérjük az emberek véleményét. (Szijjártó Péter Fidesz-politikus, YouTube.com, 2012. május 30.)

Se nem nemzeti, se nem konzultáció. (Esterházy Péter író, ATV, 2015. április 30.)

Nemzeti konzultáció nélkül is elég elszánt tudnék maradni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2017. június 16.)

A nemzeti konzultáció napirendet ad, egyben tartja a szavazótábort, és a nemzetközi politikában is érvként használható. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója, Heti Válasz, 2017. október 5.)

Ez a demokratikus műfaj bevált. (Kövér László Fidesz-politikus, Baon.hu, 2017. november 22.)

A nemzeti konzultációból kiderült, hogy a véleményem egybeesik azzal, amit az emberek gondolnak. (Orbán Viktor miniszterelnök, Napló, 2018. február 15.)

Az úgynevezett konzultáció egyetlen pozitívuma, hogy fűtési szezonban csinálják. (Révbíró Tamás műfordító, Facebook.com, 2018. november 13.)

Ma délután szeretném véglegesíteni a kérdéseket. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. február 12.)

A nemzeti konzultációt azért is támadják, mert nem nekik jutott az eszükbe. (Tóth Erik politológus, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, Magyar Rádió, 2023. november 3.)

A szemünk csücskéből figyeljük, hogy mi lesz Donáth Anna dékázásából. Ugyebár a Momentum talán legismertebb politikusa kifogasolta Gyurcsányék politikai kultúráját, gondolatait pedig gőzerővel értelmezik az ellenzék sorsáért aggódó véleményformálók. Nem vonom kétségbe az eszmecsere létjogosultságát, csak éppen a fiatal politikus figyelemre méltó okfejtése óhatatlanul háttérbe szorít egy másik Donáth-álláspontot, amely legalább olyan fontos, mint a DK elmarasztalása. Számomra még fontosabb is.

Az Európai Parlament képviselője tagja lett annak a munkacsoportnak, amely kidolgozott egy állásfoglalást a médiáról. A nyersanyag szerint irányelvekkel kéne egységes mederbe terelni az uniós országok nyilvánosságát. Ezt Donáth Anna helyesli, bár számít arra, hogy lesznek olyan kormányok, mint például Orbán Viktoré is, amelyek a nemzeti szuverenitás csorbítását látják majd a törvénytervezetben. A termék félkész állapotban leledzik, ezért a magyar politikus megenged magának egy módosító javaslatot.

Íme: „Egy sajtóorgánum az egyéves bevételének minimum 20 százalékát fogadhassa el állami támogatásként.” (Index.hu, 2023. október 18.) Nyilvánvaló, hogy javaslata a magyarországi helyzetből sarjad. Ha a hazai média anyagi viszonyai kerülnek szóba, a kormány tevékenységét bírálók mindig ama felmérésre hivatkoznak, miszerint a kormánypárti médiumok a hirdetési bevételek 78 százalékára állami forrásból tesznek szert. Ebből lesz a cikkírók értelmezésében 80 százaléknyi túlsúly a nyilvánosságban. Holott az egyik nem következik a másikból, de ez most témánk szempontjából mellékes.

A lényeg az, hogy ha az Európai Parlament esetleg megszavazza a módosítással dúsított törvénytervezetet, akkor Donáth Anna nemcsak az úgynevezett KESMA-médiumokat korlátozza, hanem a Népszavát is, amely a hirdetési bevételek mintegy felét a kormánytól vagy állami cégektől kapja. Márpedig az ellenzéki politikus aligha akarta az egyetlen ellenzéki napilapot bedönteni. A várható eredményt nem kérem számon rajta. Nem az a dolga ugyanis, hogy ismerje a témakör legalább három évtizedes folyamatát. Bár nem ártott volna, hogy tanulmányozza, mielőtt a témát szóba hozza.

Feltalálta ugyanis a spanyolviaszt, amihez minden logikusan gondolkodó értelmiségi eljut, ha tűnődni kezd a média függetlenítéséről. Ez az úgynevezett Sajtóalap-jelenség. Idestova negyedszázada, hogy évenként egy-két cikket írok erről. A gondolatmenet 2001 végén be is került az MSZP választási programjába, de a győzelem után elvérzett a koalíciós tárgyalásokon. Azóta sem sikerült a külföldi tapasztalatokat meghonosítani. Pedig angolszász és német nyelvterületen, valamint a skandiáv országokban olyan gyakorlat alakult ki, melynek a részletei eltérőek ugyan, a lényege azonban három mozzanatban foglalható össze.

Az egyik az, amit Donáth Anna is pedzeget. Az ő 20 százalékán kívül olvastam már 25, de 15 százalékot is. A Népszava mindhárom változattal pórul járna. A második mozzanat hatékonyabbá teszi az elsőt. Az ottani Sajtóalaptól, amelyet sokféleképpen neveztek el, csak akkor kaphat anyagi támogatást egy médium, ha meghatározott arányú előfizetésekből egészíti ki a bevételét. 30 és 40 százalékot olvastam, nyilván a helyi sajátosságoknak megfelelően. E két mozzanat szerencsés összehangolása tartaná életben a hazai nyilvánosság filléres gondokkal küszködő fórumait.

Tőlünk nyugatra és északra adott egy harmadik mozzanat is, amely nélkül a másik kettő nem fejtheti ki a hatását. Ez pedig az, hogy a Sajtóalap döntéseit egy független személyiségekből választott kuratórium hozza meg. Az ottani parlamentek megszavazzák a költségvetés meghatározott százalékát, és a Sajtóalap döntéseit hiteles, befolyásolhatatlan közéleti személyiségekre bízzák. Olyan emberekre, akik a hármas feltételrendszer alapján anyagilag támogatják az értéket teremtő, de nem föltétlenül kattintásvadász (kommersz) szerkesztőségeket.

Nemcsak a pártoktól független orgánumokat. Ha körülnézünk a hazai nyilvánosságban, a napilapok közül érdemes volna támogatni a hétvégi mellékleteket: a Népszava színvonalas Szép Szó és a Magyar Nemzet legkevésbé propagandisztikus Lugas rovatát. De jutna pénz a digitális sajtóból szemelgető és a legjobb cikkeket összegyűjtő portáloknak is, például a szentendrei Újnépszabadság.com-nak és a marosvásárhelyi ÚjHét.com-nak. A támogatásból nem hagyhatók ki a helyi portálok sem. Például a szombathelyi Nyugat.hu, a veszprémi Kukac.hu, a SzabadPécs.hu, a Szegediner.hu és a Debreciner.hu.

Mindez persze csak álmodozás. Az Orbán-rendszerben nem lesz Sajtóalap, még Nemzeti sajtóalap sem lesz. Az ellenzéki pártok szórványos médiapolitikai elképzeléseiből sem az olvasható ki, hogy megszavaznák a költségvetés 1-2 százalékát annak a fránya Sajtóalapnak. Vagy ha mégis, akkor ragaszkodnának ahhoz, hogy az ő embereik üljenek a kuratóriumban.    

Tíz mondat a (Nemzeti) Sajtóalapról

A monopolhelyzetben lévők által kiszorított médiumok támogatására három alap létrehozásáról intézkedik a törvény. Nevezetesen sajtóalap, rádióalap és televízióalap létrehozásáról. (Torgyán József kisgazda politikus, Ez a Hét, 1995. április 3.)

Elképzelhető megoldásnak tartanám egy sajtóalap felállítását, amely ugyanolyan alapon működne, mint az ORTT műsorszolgáltatási alapja, vagy a művészeti alapítványok, amelyek nonprofit művészeti tevékenységet finanszíroznak. (Sükösd Miklós médiaszociológus, Hetek, 2000. október 7.)

A Medgyessy-kormány adós egy olyan sajtóalap létrehozásával, amelyet egyes médiapolitikai írásaiban már a kormányváltás előtt megígért. (Bajomi-Lázár Péter médiakutató, Hetek, 2002. december 6.)

Nyilvánvaló, hogy egy ilyen alap nem szolgálna más célt, mint azt, hogy immár az elektromos média piaca után a nyomtatott sajtó piacán is intézményesüljön a politikai befolyás. (Vásárhelyi Mária szociológus, Élet és Irodalom, 2005. november 18.)

A nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a sajtótámogatási rendszer ott volt hatékony, például Ausztriában, Olaszországban és Svédországban, ahol a hangsúly a veszteséges lapok közvetlen támogatásán volt. (Bajomi-Lázár Péter médiakutató, Élet és Irodalom, 2006. január 20.)

A Sajtóalap lényege úgy foglalható össze, hogy a kereskedelmi médiumok adójából egy részt az állam, illetve a parlament elkülönít, a felpántlikázott pénzt pedig azokra a médiumokra költi, amelyek értéket teremtenek. Egy-egy szűk kör színvonalas igényeit elégítik ki, ezért veszteségesen működnek. (Zöldi László újságíró, Klubháló.hu, 2007. október 6.)

Még kormányon létre kellett volna hozni olyan nagy sajtóalapot, amely a helyi sajtót, valamint a politikai pluralizmust igényesen szolgáló sajtót pályázatokkal támogatja. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Mandiner.hu, 2017. november 24.)

Esetleg közös finanszírozási és elosztási projektekkel is kísérletezhetnének a függetlenek, ami nem könnyű feladvány, mert most az egymás közti verseny is ez ellen hat. (Haraszti Miklós liberális médiapolitikus az ellenzéki pártok médiapolitikájáról, Népszava, 2021. október 30.)

A sajtóalap célja a kisebb szerkesztőségek piaci kitettségének csökkentése. (Polyák Gábor médiajogász, SzabadEurópa.hu, 2022. március 31.)

A kormánypárti és az ellenzéki politikusok nyilvánosságszemléletéből egyelőre nem telik arra, hogy az adóforintjainkból pénzt szavazzanak meg az olyan Sajtóalapnak, amelyet nem az ő embereik irányítanak. (Zöldi László újságíró, Facebook.com, 2022. június 10.)