Médianapló

Médianapló - Tíz mondat Gyurcsányról és Orbánról

2023. december 30. 10:57 - Zöldi László

 Gyurcsány az Orbán-kormány titkos csodafegyvere. (Gavra Gábor újságíró, Hírszerző.hu, 2011. április 18.)

Gyurcsány úgy képzeli, ő az egyetlen magyar politikus, aki képes legyőzni Orbánt. (Kertész Ákos író, Népszava, 2011. június 15.)

Gyurcsánynál jobban még Orbán se beszél. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Index.hu, 2014. augusztus 27.)

Miközben ő akarja leváltani Orbán Viktort, pont vele nem lehet. (Molnár Gyula szocialista politikus, Origo.hu, 2016. július 1.)

Gyurcsány az egyetlen ember, aki elhiszi magáról, hogy legyőzheti Orbánt. (Botond Bálint szociológus, Magyar Idők, 2017. november 18.)

Két országrontó politikus, Gyurcsány és Orbán egymás tükrei. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, 2018. október 19.)

Gyurcsány egy kis szekta egyszemélyi, mindenható vezetője, Orbán pedig vallásalapító. (Stumpf András újságíró, Újszó.com, 2019. február 25.)

A választók nem Gyurcsányt, hanem Orbán akarják leváltani. (Techet Péter publicista, Azonnali.hu, 2020. március 6.)

Gyurcsány Ferenc nagyon sokat tett azért, hogy Orbán Viktor hatalomban maradjon. (Márki-Zay Péter volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Facebook. com, 2022. augusztus 2.)

Gyurcsányból ellenzéki sztárt Orbánék faragtak. (Horn Gábor volt SZDSZ-politikus, Klubrádió, 2023. szeptember 21.)

komment

Médianapló - Portrévázlat a Szuverenitásvédelmi Hivatal majdani vezetőjéről

2023. december 29. 14:05 - Zöldi László

A cím nyilván fölkelti az olvasók érdeklődését, bár sokaknak aligha ugrik be Lánczi Tamás neve. Félő, hogy ha a címbe írtam volna a nevét, akkor se váltott volna ki nagyobb érdeklődést. A 45 éves jogász-politológus egyelőre nem tartozik a közismert emberek közé. Igaz, hogy mostanában van egy műsora az egyik kormánypárti tévében, de inkább csak arcról ismerik a nézők. Ő az az erős szőrzetű elemző, aki kékre borotválja az arcát. (Nem tévesztendő össze Ifj. Lomnici Zoltánnal.)

A Szuverenitásvédelmi Hatóság még ki sem nevezett, de félhivatalosan már megnevezett vezetője eddig a Fidesz háttéremberei közé tartozott. 2010-től Navracsics Tibor kabinetfőnöke volt, majd 2012-től a Századvég Alapítvány vezető elemzője lett. Egyike volt azoknak a fiatal politológusoknak, akik azért szegődtek a Fidesz szellemi intézményrendszerébe, hogy a nyilvánosság fórumain helyeslőleg értelmezzék a végrehajtó hatalom döntéseit. Ami naprakészséget igényelt tőlük ugyan, de túl nagy önállóságot nem iengedélyezett nekik.

Főnökei elégedettek lehettek vele, mert 2017-ben főszerkesztővé nevezték ki a Figyelő című hetilaphoz. A nagy hírre vergődött Soros-lista azok nevét tartalmazta, akiket a hatalmon lévők idegenszívűnek tituláltak. Lesznek majd, akik e terjedelmes névsort tekintik a Szuverenitásvédelmi Hivatal előzményének. Talán nem is ok nélkül, de nehéz volna eldönteni, vajon a főszerkesztő kezdeményezte-e a listát, vagy csak a kezébe nyomták, hogy közölje. Ennek Lánczi Tamás szempontjából azért nem tulajdonítanék túl nagy jelentőséget, mert nyilvános elemző tevékenységével felkészült és visszafogott szakember képzetét keltette.

Becsületére válik, hogy kerülte a kormánypárti publicisták letegező, libsiző, zsigerből ítélkező stílusát. Amidőn a Századvég Alapítványtól átkerült a XXI. Század Intézet igazgatói székébe, a Schmidt Mária által alapított Mozgástér című blogban talált helyet a véleményeinek. A Nemzeti Együttműködés Rendszerében így járta végig ama intézményi grádicsokat, amelyek révén hamarosan az első sorban köt ki. Ő szorgalmazza majd azokat a jelentéseket, amelyek megnevezik a rendszer ellenségeit. Eddigi megnyilvánulásai alapján vajon mire számíthatunk?

Jól megjegyezhető mondatokra aligha. A rendszerváltás utáni szállóigék száma mintegy háromezerre rúg, és a gyűjteményemben Lánczi Tamás mindössze eggyel van jelen. Trump elnök ellen fordult az amerikai sajtó, és a budapesti elemző így jellemezte a helyzetet: „Álhír az, amit mások terjesztenek.” Cinikus, de fájóan szellemes megállapítás. Ha megkaparnók, talán még az is kiderülne róla, hogy a magyar kommentátor az angolszász sajtóból kölcsönözte. De legalább figyelemmel kíséri a liberális nyilvánosság fórumait.

Az is feltűnő, hogy Lánczi Tamás a nagyokra szakosodott. 2010 óta hatszor jellemezte Orbán Viktort és tizenháromszor Gyurcsány Ferencet. A jelenlegi miniszerelnököt mindig dicsérte, a volt kormányfőt pedig úgy marasztalta el, hogy majd’ mindig talált rajta tehetségre valló jeleket. Mondhatnók persze, hogy az ellenzéki táborból valakit Orbán Viktor mellé kellett emelni, máskülönben nem domborodhatna ki a tekintélye. Az is figyelemre méltó, hogy mint Orbán, Lánczi Tamás is vonzódik a képes beszédhez.

Szerinte Gyurcsány nem bedarálja, nem beolvasztja, nem megsemmisíti, nem is semlegesíti az ellenzéki pártokat, hanem „kannibalizálja”. Ráadásul a budapesti „olimpia megfúrása akolba terelte az ellenzéki pártokat”. Nála pedig „Európa a csorda legyengült állata.” Vajon a budapesti értelmiségi családból származó elemző járt-e már  baromfiudvarban, istállóban vagy sertéstelepen? Méltányolható persze, hogy igyekszik a köznapi tudat szférájában élők nyelvezetéhez közeledni.

Tetszik viszont, ahogy az Európai Parlamentben a Fidesz ellen forduló német kereszténydemokraták pártját jellemezte: „A CDU szép lassan csúszik lefelé, mint macska a beszappanozott háztetőn.” (Mozgástér.blog.hu, 2019. augusztus 6.) Ugyancsak a Mozgástérben látott napvilágot, hogy „A Facebook kikerülhetetlen szereplője a mai nyugati világnak. A jelenlét elengedhetetlen, de a kiszolgáltatottságot nem szabad elfogadni.” (2021. február 4.) Ekkor Lánczi Tamás már nem volt főszerkesztő, de még nem jutott a Szuverenitásvédelmi Hivatal közelébe.

Vajon az idézetből kihüvelyezhető-e, hogy körülbelül mire számíthatnak azok, akik az üzenőfalukra írják föl a hivatalostól eltérő véleményüket? 

 

Tíz mondat Lánczi Tamástól

 

/A netadó visszavonásáról/ Az igazi politikai erő jele.  (Origo.hu, 2014. október 31.)

Ha gyengült is, erős a Fidesz. (InfoRádió, 2015. február 23.)

Az Európai Parlamentről/ A foghíjas ülésteremben szemmel láthatóan egyetlen ember tudta, hogy miért van ott, és mit akar elérni, őt pedig Orbán Viktornak hívták. (Mozgástér.blog, 2015. május 20.)

Álhír az, amit mások terjesztenek. (Magyar Rádió, 2017. január 22.)

Az olimpia megfúrása egy akolba terelte az ellenzéki pártokat. (Origo.hu, 2017.  február 17.)

Az előválasztás az MSZP háziversenye. (M1, 2019. január 28.)

Gyurcsány egyszerűen csak be akarja fejezni azt, amit elkezdett: a szocialisták kannibalizálását. (Mozgástér.blog, 2019. június 7.)

Gyurcsány valóban tehetséges, csak nem az építésben, hanem a rombolásban. (Hír TV, 2021. augusztus 30.)

Az ellenzék lényegében eltűnt vidékről. (Pesti TV, 2022. április 12.)

Európa a csorda legyengült állata. (Demokrata, 2023. március 11.)

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbánról és Gyurcsányról

2023. december 29. 08:59 - Zöldi László

Orbán Viktor Gyurcsányra gyúr. (Joó Hajnalka újságíró, Magyar Hírlap, 2005. január 22.)

Orbán Viktor mögött több a jó képességű politikus, mint az MSZP-ben Gyurcsány mögött. (Dessewffy Tibor szociológus, Magyar Narancs, 2007. március 15.)

Orbán politikai túlélésében fontos szerepe volt annak, hogy föltűnt Gyurcsány. (Rauschenberger Péter LMP-politikus, Mozgó Világ, 2009/7.)

Orbán éppoly nehezen tűri a helyiekkel való alkudozást, mint anno Gyurcsány Ferenc. (Huszka Imre újságíró, 168 Óra, 2011. március 31.)

Orbánnak nem tesz jót, ha megöregszik, Gyurcsány pedig egy tücsök-úrfi. (Moldova György író, FN24.hu, 2011. november 4.)

Orbán tehetségesebb túlélő Gyurcsánynál. (Horn Gábor volt SZDSZ-politikus, ATV, 2015. március 24.)

Orbán már tíz éve törleszt Gyurcsánynak, mert egy tévés vitában felmosta vele a padlót. (Somfai Péter újságíró, Népszava, 2016. augusztus 5.)

A magyar politikának két állócsillaga van, Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc. (Babos Attila újságíró, SzabadPécs.hu, 2020. március 6.)

Orbán Viktor sokallja, Gyurcsány Ferenc meg nem érti a szabadságot. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, hvg.hu, 2020. augusztus 14.)

Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc is kimagasló tehetség. (Ungár Péter LMP-politikus, Válaszonline.hu, 2023. október 30.)

komment

Médianapló - Az újságíró lehet-e pártember?

2023. december 27. 12:48 - Zöldi László

Most, az év vége felé érdemes eltűnődni azokról a témákról, amelyekből nem lett vita. Augusztus 11-én például figyelemre méltó cikk jelent meg a Magyar Hang című hetilapban. Lányi András, a filmrendezőből lett ökofilozófus megkérdőjelezte egy másik publicista okfejtését. Az ugyancsak a Magyar Hanghoz tartozó Dévényi István ugyanis az ellenzéki pártokon kérte számon a hatékony ellenállást. Baráti vitapartnere az országgyűlési választás utáni apátiában reménytelennek látta az ellenzéki pártok helyzetét, és azt fejtegette, hogy helyettük inkább az ellenzéki sajtótól várható a kormány-, sőt a rendszerváltás kierőszakolása.

Kibontotta azokat a történelmi csomópontokat, amikor a különböző okok miatt gyenge politikai pártokat az újságírók lendítették át a holtponton. Például Kossuth Lajos Pesti Hírlapjára utalt, vagy a rendszerváltás előtti Beszélő körére. Majd föltette a millió forintos kérdést: „Hol képződhetne politikus közeg, ha nem az újságok és a hírportálok körül?” Okfejtésében van igazság, noha erről már nem szerzett tudomást a nyilvánosság. Nem bontakozott ki ugyanis vita arról a kérdésről, amely a kormánypárti újságírókat is foglalkoztatta. Az előzményekhez tartozik, hogy a Csatt című műsorban az ATV egymásnak eresztette a kormánypárti és az ellenzéki véleményformálókat.

Az amúgy vértolulásra hajlamos Gajdics Ottó őszinteségéből telt arra 2022. november 21-én, hogy kifejtse: ő bizony ellenzéki újságíróként a Gyurcsány-kormány bukásáért harcolt. Az újságírót tehát politikai aktivistaként képzeli el. Mint a bejegyzésem utáni összeállításból kirajzolódik, ez a felfogás nem idegen a másik oldal nyilvánosságában dolgozóktól sem. Abban semmi meglepő, hogy a bukaresti magyar hetilap, A Hét  majdani főszerkesztője, Huszár Sándor Dermata-gyárbeli munkásból újságíróvá előléptetve 1960. április 30-án ezt írta a naplójába: „Nemcsak újságíró voltam, de mint ilyen - ugye - pártember is.” Ugye?

A hatvanas évek végétől szembesültem olyan magyarországi tollforgatókkal, akik arra tanítottak, hogy az újságíró politikai aktivista is. Most nem ecsetelem, hogy miként jutottam el eme álláspont ellenkezőjéig. Inkább azt foglalom össze, hogy az újságíróság értelmezése nem azon múlik, vajon jobb- vagy baloldalról látjuk-e a világot. Az a benyomásom, hogy  politikus és az újságíró összemosása egyaránt jellemezhet látszólag gyökeresen eltérő világnézetű újságírókat. Sőt, az említett idézetcsokor tanúsága szerint nemcsak újságírók mosták össze a két szakmát, hanem a politikusok is hajlamosak erre.

A Medgyessy-kormány országlása idején az Országos Rádió és Televízió Testület koalíciós pártok által megszavazott vezetője épp úgy „a politika infrastruktúrájának” nevezte a médiát, mint 2010 után a kommunikációért felelős államtitkár. Az utóbbi mindmáig hivatalban van, és bár más helyen ül, jogfolytonossága mégis azt sejteti: az Orbán-kormány változatlanul a politika meghosszabbított kezeinek véli az újságírókat. Mindkét szekértáborból kiszakadtak azonban olyan véleményformálók, akik nem fogadják el ezt a szereposztást. Magam is közéjük tartozom. Csaknem három évtizedig tanítottam médiapolitikát, amelyből két következtetést vontam le. 

Az újságírásban kétségkívül akadtak olyan időszakok, amikor természetes volt, hogy a politikával kacérkodóból előbb újságíró, majd politikus lett. Ilyen volt Kossuth Lajos, aki börtönt is ült a Pesti Hírlapért, mert a hatalom lévők szerint illetéktelenül szólt bele a politikába. De ilyenek voltak a munkásmozgalom első vezetői is, elvégre a legműveltebb munkavállalók, a betűkkel dolgozó nyomdászok közül kerültek ki. Egyszóval mind a nemzeti, mind a nemzetközi oldalon megszokottá vált a politikai aktivizmus az újságírók körében. A második világháború után is csak annyiban változott a helyzet, hogy hatalmi válságok idején a baloldalon sok újságíró ábrándult ki a politikai szerepvállalásból.

Példa erre ama lázadás a Szabad Nép szerkesztőségben, amikor a legvadabb cikkek szerzői fordultak szembe korábbi önmagukkal és a hatalomgyakorlás változatlan vonalvezetésével. S bár  Rákosiék széttelepítették őket, mégis jelentős szerepet játszottak az 1956-os események alakulásában. 1957-től is a szakma többségét jellemezte a pártos újságírás, a válság közeledtével azonban a hatalom közelében lévő tollforgatók közül sokan megint kiábrándultak a politikai aktivizmusból. A rendszerváltás után némi fáziskéséssel követték őket a jobboldali újságírók közül azok, akik megtartották konzervatív értékrendjüket.

A hatalmat gyakorlók olyannyira nem szenvedhetik a Magyar Hangot vagy a Válaszonline.hu-t, hogy egyetlen fillérnyi hirdetést sem adnak nekik. Miközben százmilliókból tartják életben a Népszavát, az immár csak egyetlen ellenzéki napilapot. Mindebből következik a második tanulság, amelyet a Magyar Hang főszerkesztője így fogalmazott meg: „A sajtónak nem lehet az a célja, hogy politikai változást kényszerítsen ki, sem az, hogy a hatalmat bebetonozza.” Máshonnan indulva ugyanerre a kétfrontos következtetésre jutottam. Nekünk, újságíróknak el kell ismernünk, hogy választott politikusok hozzák a döntéseket. Nem az a dolgunk, hogy döntsük meg a kormányt, váltsuk le a rendszert, hanem hogy a döntéshozókat kényszerítsük indoklásra.

Az indoklási kényszer természetesen vonatkozik az ellenzéki politikusokra is, még ha döntéseik alapvetően nem is befolyásolják az ország helyzetét. Egyszóval a jelenlegi Magyarországon nem föltétlenül a világnézetünk dönti el, hogy eltartjuk-e magunktól a pártos újságírást. Eközben persze magam is vallom, hogy ránk férne a kormány-, sőt a rendszerváltás.   

 

Tíz mondat az újságírók szerepzavaráról

 

Az újságíróknak minden reggel egy csepp mézet kell csepegtetniük a nemzet kávéjába. (Katona Tamás nyilvánosságért felelős államtitkár, Népszabadság, 1993. október 16.)

Az újságírásnak az a dolga, hogy a hatalom körmére nézzen. (Nehéz-Posony István médiajogász, Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április 16-17.)

A média a politika infrastruktúrája, amivel eljut az üzenet a választóhoz. (Kovács György, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, Magyar Hírlap, 2004. április 26.)

A médiának az a dolga, hogy közvetítse a politikai véleményeket. (Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár, Klubrádió, 2011. május 6.)

Az újságírás civil kontrollt jelent az aktuális hatalomgyakorlással szemben. (Balavány György publicista, Klubrádió, 2012. szeptember 14.)

A média is egy hatalmi ág, s mint ilyen, a finanszírozásának az átláthatósága sérthetetlen közérdek, oda ellenőrizetlen pártpénzek nem folyhatnak be. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, FüHü.hu, 2017. szeptember 14.)

Az ellenzéki lapok erős ellenzéki pártok hiányában maguk is politikai szereplőkké váltak. (G. Fodor Gábor politológus, a Századvég Alapítvány elemzője, tv2, 2018. február 5.)

Újságírás helyett valami mást csinálnak, inkább ellenzéki aktivistaként tekintenek önmagukra. (Apáti Bence publicista a másik oldal megmondó embereiről, Magyar Nemzet Online, 2022. február 11.)

A sajtónak nem lehet az a célja, hogy politikai változást kényszerítsen ki, sem az, hogy a hatalmat bebetonozza. (György Zsombor újságíró, Index.hu, 2022. július 25.)

Hol képződhetne politikus közeg, ha nem az újságok és a hírportálok körül? (Lányi András publicista, Magyar Hang, 2023. augusztus 11.)

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (KESMA megyei lapok, 23.12.23.)

2023. december 26. 09:11 - Zöldi László

/A brüsszeli tárgyalásról/ Igen, gondolkoztam, hogy vajon én megyek-e szembe a forgalommal. Határozottan meg kellett állapítanom, hogy nem.

Nem fogadjuk el, hogy a magyarok pénzét adják Ukrajnának.

Az a helyzet áll majd elő, hogy amit Brüsszel mond, azt mi nem fogjuk végrehajtani.

Torkig vagyok Brüsszellel.

Nem elég mérgelődni, el kell foglalni Brüsszelt.

Rendet kell vágni Brüsszelben.

A Coviddal kezdődött, és azóta csapás csapást követ.

Az infláció az egekbe szökött.

A szuverenitásvédelmi törvény értelme, hogy megakadályozza a magyar politika külföldről érkező pénzekkel történő befolyásolását.

Alkotmányos, erkölcsi és történelmi kötelessége egy parlamenti többségek, hogy megakadályozza és megbüntesse, hogy a politikai élet bármely szereplője pázért árulja a saját hazáját.

komment

Médianapló - Tíz mondat Jézusról

2023. december 26. 04:54 - Zöldi László

Előbb keresztre feszítették, majd - mivel így sem tudták legyőzni - imádni kezdték. (Szent-Iványi István SZDSZ-politikus, Új Magyarország, 1991. május 15.)

Nekem Jézus baloldali volt. Ha úgy tetszik, szociálisan érzékeny. (Szécsi Magda költő, Népszabadság, 2001. október 1.)

Jézust is idézőjelbe tette a két lator. (Darvasi László író, Délmagyarország, 2002. december 21.)

Jézus Krisztus baloldali volt, a katolikus egyház meg jobb. (Hobo rockzenész, Heti Válasz, 2008. szeptember 18.)

A végelszámolásnál a Jézus nevű zsidó fiú közbenjárására lesz szükség ahhoz, hogy Isten szóba álljon a keresztényekkel is. (Iványi Gábor metodista lelkész, Vas Népe, 2012. december 5.)

Jézus tanítványai számára még az volt a kérdés, hogy egy nem zsidó lehet-e keresztény. (Röhrig Géza költő, RTL II., 2015. május 29.)

Isten háromszor szólalt meg ember által: az első Jézus volt, a második Shakespeare, a harmadik Bach. (Varnus Xavér orgonaművész, Magyar Narancs, 2016. február 11.)

Ma minden vezető keres magának egy bűnbakot, és azt megfeszítteti. (Szendrei József volt válogatott labdarúgó, Válasz.hu, 2018. július 16.)

Ha Jézus benézne mostanság - mint egy kissé sötétbőrű, idegen ábrázatú otthontalan, vajon vele mit tennének? (Perintfalvi Rita teológus, Újnépszabadság.com, 2020. december 28.)

A tudásalapú információs társadalomban Jézusból, a Mesterből szakmunkást próbált farigcsálni. (Gábor György vallástörténész Orbán Viktorról, Klubrádió, 2023. április 25.)

 

 

 

 

komment

Médianapló - Tíz mondat a karácsonyról

2023. december 25. 11:43 - Zöldi László

A sötét pártállam is állított fel karácsonyfát, csak a Kisdedet akarta kilopni alóla. (Csurka István író, Magyar Fórum, 1994. december 22.)

Karácsonykor legalább a Jézuska közelében ne képzeljük magunkat Istennek. (Kállai Ferenc színész, Népszava, 2002. december 24.)

Karácsony előtt bejglit enni amorális. (Görgey Gábor író, Magyar Rádió, 2002. december 27.)

Olyan körülmények között éltünk, hogy ünnep volt az is, ha karácsonyfát tudtunk venni. (Széles Gábor milliárdos vállalkozó, Hetek, 2004. december 23.)

Egyik aktivista barátom például karácsonyra kapott hangosbeszélőt a párjától. (Dóra Márton egyetemista, HallgatóiHálózat.hu, 2013. április 19.)

Olyan a kormányzat, mint a rossz szülő, aki minden vacak csokoládét azonnal megvesz, ahelyett, hogy azt mondaná, nincs csoki, de majd karácsonykor lesz edzőcipő. (Nádasdy Ádám költő, Népszava, 2013. július 6.)

Karácsonyból ne shopping karácsonyt, hanem szentet! (Eperjes Károly színész, Magyar Rádió, 2013. december 21.)

Nem szeretek egyedül lenni karácsonykor, de ezzel nem vagyok egyedül. (Lukács Csaba újságíró, Magyar Nemzet, 2015. december 24.)

Tavaly Kiskarácsony volt, mert nem volt vakcina. Idén lehet Nagykarácsony. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. november 26.)

A szilveszternél számomra csak a karácsony nyomasztóbb. (Farkas Attila Márton publicista, Mandiner.hu, 2022. december 23.)

komment

Médianapló - Tíz mondat a demokráciáról és a diktatúráról

2023. december 25. 10:56 - Zöldi László

 A legrendetlenebb demokrácia is jobb, mint a legrendezettebb diktatúra. (Glatz Ferenc történész, volt művelődési miniszter, Magyar Hírlap, 1990. március 20.)

Diktatúrában a tömegek apatikusan lelkesednek, demokráciában pedig lelkesen apatikusak. (Kvári Sinkó Zoltán humorista, Napló, 1994. május 27.)

Másokat korlátozni diktatúra, magunkat korlátozni demokrácia. (Zöldi László újságíró, Irodalmi Jelen, 2007/ március)

A demokrácia pénzigényes. A diktatúra olcsóbb. (Kerék-Bárczy Szabolcs volt MDF-politikus, 168 Óra, 2011. május 12.)

A demokrácia a többség diktatúrája a kisebbség felett. (Rubovszky György KDNP-politikus, YouTube.com, 2014. szeptember 22.)

Demokráciában élünk, de volna igény egy kis diktatúrára. (Fónai Imre kaposvári újságíró, Sonline.hu, 2016. február 5.)

Nem diktatúrában élünk, de nem is demokráciában. (Bozóki András szociológus, volt kulturális miniszter, ATV, 2018. február 6.)

Ezerszer inkább éljünk egy nem makulátlan eszközökkel visszaszerzett demokráciában, mint egy tökéletesen kivitelezett diktatúrában. (Bruck András publicista, Facebook.com, 2018. február 25.)

Nem diktatúrában élünk, tehát ez egy demokrácia. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. április 2.)

Orbán rendszere formailag demokrácia, de tartalmilag diktatúra. (Ujhelyi István volt szocialista politikus, Index.hu, 2023. június 23.)

 

 

komment

Médianapló - Orbán: "Lóért lóerőt" (Lefülelt mondatok, 23.12.18.-23.)

2023. december 24. 13:03 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Lázár János fideszezett, Varga Mihály ménkűzött, Gyurcsány Ferenc orbánozott, Gréczy Zsolt dékázott, Donáth Anna visszatért, Bödőcs Tibor pedig rosszalkodott.

  

Szlovákiában magyar vagyok, Magyarországon szlovák. (Varga Péter kassai focista, Origo.hu, december 18.)

Lóért lóerőt. (Orbán Viktor miniszterelnök Erdogan látogatásáról, Facebook.com, december 18.)

Lovat általában királyoknak ajándékoznak az alattvalók. (Bartus László újságíró, Amerikai Népszava, december 18.)

Orbán Putyin falova. (Dési János műsorvezető, Klubrádió, december 18.)

Indokolt feltételezni, hogy az orosz elnök valamivel fogja a magyar miniszterelnököt. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, ATV, december 18.)

Orbán Viktor ma megkerülhetetlen vezető Európában. (Sitkei Levente újságíró, Magyar Nemzet Online, december 19.)

A Fideszhez az elmúlt tizenöt évben nagyon sokan csatlakoztak a siker reményében. (Lázár János Fidesz-politikus, Blikk.hu, december 19.)

A színház irányítását nemcsak feladatként, de Istentől kapott ajándékként is élem meg. (Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, Magyar Nemzet Online, december 20.)

Feladatomnak azt tekintettem, hogy egyben tartsam a pártot, amíg Donáth Anna újra készen nem áll a vezetésre. (Gelencsér Ferenc, a Momentum-párt lemondott elnöke, Facebook.com, december 20.)

Meg kell újítanunk az ellenzéket - ezért visszatérek a Momentum elnökének. (Donáth Anna Momentum-politikus, Facebook.com, december 20.)

Nem tudjuk, hogy Donáth Anna Brüsszelből lesz-e a Momentum elnöke. (Csuhaj Ildikó újságíró, Hír TV, december 20.)

Az egyetlen kövér kormányfő egész Európában. (Szűcs R. Gábor volt diplomata Orbán Viktorról, Facebook.com, december 21.)

Új viktoriánus korban élünk. (Szécsi Noémi író, Magyar Narancs, december 21.)

Tavaly ismét beütött a ménkű. (Varga Mihály pénzügyminiszter, Index.hu, december 21.)

A jövőben az olyan színházakat részesítik előnyben, ahol az igazgató a színház irányítását feladatként, és nem Istentől kapott ajándékként éli meg. (Föld S. Péter újságíró a balesetet szenvedett színészekről, Hírklikk.hu, december 21.)

A kesztyűk továbbra is ellenszenvvel vannak kitömve. (Forró Péter újságíró az ellenzéki pártok torzsalkodásáról, Magyar Hírlap Online, december 22.)

Komolyan gondoljuk, hogy irányítani szeretnénk az országot. (Gréczy Zsolt DK-politikus, DK TV, december 22.)

Másképp lesz rossz, ha ez a rendszer eltűnik. (Bödőcs Tibor humorista, Magyar Hang, december 22.)

Demokráciában intézmények vannak, diktatúrában rítusok. (Batka Zoltán újságíró, Népszava, december 22.)

A pesti járdáról nézve Európa megint a túloldalon van. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, december 23.)

Orbán lyukat beszél a hasunkba. (Csernyánszky Judit újságíró, Facebook.com, december 23.)

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (Nemzeti Sport Online, 23.12.22.)

2023. december 22. 11:51 - Zöldi László

Minden évet úgy kezdek, hogy megnézem a 6:3-at, mert az ember kezdje győzelemmel az évet.

Ez a tíz egynéhány millió ember együtt kezdett el mozogni fölfelé.

A nemzetnek együtt kell mozognia.

A gyarlóság nem válogat a párttagkönyvek között.

A kishitűség vámszedői kismagyarokat akarnak csinálni a nagymagyarokból.

A sors egy budapesti olimpiával tartozik a magyaroknak.

A budapestiek ezt a tartozást be akarják-e hajtani?

Minden fontos létesítmény elkészült, ami kell az olimpiához.

Nem mindenre Budapest a megoldás.

Az úszóknál Katinka kiment, nem tudjuk, mi van Milákkal.  

komment
süti beállítások módosítása