A cím nyilván fölkelti az olvasók érdeklődését, bár sokaknak aligha ugrik be Lánczi Tamás neve. Félő, hogy ha a címbe írtam volna a nevét, akkor se váltott volna ki nagyobb érdeklődést. A 45 éves jogász-politológus egyelőre nem tartozik a közismert emberek közé. Igaz, hogy mostanában van egy műsora az egyik kormánypárti tévében, de inkább csak arcról ismerik a nézők. Ő az az erős szőrzetű elemző, aki kékre borotválja az arcát. (Nem tévesztendő össze Ifj. Lomnici Zoltánnal.)

A Szuverenitásvédelmi Hatóság még ki sem nevezett, de félhivatalosan már megnevezett vezetője eddig a Fidesz háttéremberei közé tartozott. 2010-től Navracsics Tibor kabinetfőnöke volt, majd 2012-től a Századvég Alapítvány vezető elemzője lett. Egyike volt azoknak a fiatal politológusoknak, akik azért szegődtek a Fidesz szellemi intézményrendszerébe, hogy a nyilvánosság fórumain helyeslőleg értelmezzék a végrehajtó hatalom döntéseit. Ami naprakészséget igényelt tőlük ugyan, de túl nagy önállóságot nem iengedélyezett nekik.

Főnökei elégedettek lehettek vele, mert 2017-ben főszerkesztővé nevezték ki a Figyelő című hetilaphoz. A nagy hírre vergődött Soros-lista azok nevét tartalmazta, akiket a hatalmon lévők idegenszívűnek tituláltak. Lesznek majd, akik e terjedelmes névsort tekintik a Szuverenitásvédelmi Hivatal előzményének. Talán nem is ok nélkül, de nehéz volna eldönteni, vajon a főszerkesztő kezdeményezte-e a listát, vagy csak a kezébe nyomták, hogy közölje. Ennek Lánczi Tamás szempontjából azért nem tulajdonítanék túl nagy jelentőséget, mert nyilvános elemző tevékenységével felkészült és visszafogott szakember képzetét keltette.

Becsületére válik, hogy kerülte a kormánypárti publicisták letegező, libsiző, zsigerből ítélkező stílusát. Amidőn a Századvég Alapítványtól átkerült a XXI. Század Intézet igazgatói székébe, a Schmidt Mária által alapított Mozgástér című blogban talált helyet a véleményeinek. A Nemzeti Együttműködés Rendszerében így járta végig ama intézményi grádicsokat, amelyek révén hamarosan az első sorban köt ki. Ő szorgalmazza majd azokat a jelentéseket, amelyek megnevezik a rendszer ellenségeit. Eddigi megnyilvánulásai alapján vajon mire számíthatunk?

Jól megjegyezhető mondatokra aligha. A rendszerváltás utáni szállóigék száma mintegy háromezerre rúg, és a gyűjteményemben Lánczi Tamás mindössze eggyel van jelen. Trump elnök ellen fordult az amerikai sajtó, és a budapesti elemző így jellemezte a helyzetet: „Álhír az, amit mások terjesztenek.” Cinikus, de fájóan szellemes megállapítás. Ha megkaparnók, talán még az is kiderülne róla, hogy a magyar kommentátor az angolszász sajtóból kölcsönözte. De legalább figyelemmel kíséri a liberális nyilvánosság fórumait.

Az is feltűnő, hogy Lánczi Tamás a nagyokra szakosodott. 2010 óta hatszor jellemezte Orbán Viktort és tizenháromszor Gyurcsány Ferencet. A jelenlegi miniszerelnököt mindig dicsérte, a volt kormányfőt pedig úgy marasztalta el, hogy majd’ mindig talált rajta tehetségre valló jeleket. Mondhatnók persze, hogy az ellenzéki táborból valakit Orbán Viktor mellé kellett emelni, máskülönben nem domborodhatna ki a tekintélye. Az is figyelemre méltó, hogy mint Orbán, Lánczi Tamás is vonzódik a képes beszédhez.

Szerinte Gyurcsány nem bedarálja, nem beolvasztja, nem megsemmisíti, nem is semlegesíti az ellenzéki pártokat, hanem „kannibalizálja”. Ráadásul a budapesti „olimpia megfúrása akolba terelte az ellenzéki pártokat”. Nála pedig „Európa a csorda legyengült állata.” Vajon a budapesti értelmiségi családból származó elemző járt-e már  baromfiudvarban, istállóban vagy sertéstelepen? Méltányolható persze, hogy igyekszik a köznapi tudat szférájában élők nyelvezetéhez közeledni.

Tetszik viszont, ahogy az Európai Parlamentben a Fidesz ellen forduló német kereszténydemokraták pártját jellemezte: „A CDU szép lassan csúszik lefelé, mint macska a beszappanozott háztetőn.” (Mozgástér.blog.hu, 2019. augusztus 6.) Ugyancsak a Mozgástérben látott napvilágot, hogy „A Facebook kikerülhetetlen szereplője a mai nyugati világnak. A jelenlét elengedhetetlen, de a kiszolgáltatottságot nem szabad elfogadni.” (2021. február 4.) Ekkor Lánczi Tamás már nem volt főszerkesztő, de még nem jutott a Szuverenitásvédelmi Hivatal közelébe.

Vajon az idézetből kihüvelyezhető-e, hogy körülbelül mire számíthatnak azok, akik az üzenőfalukra írják föl a hivatalostól eltérő véleményüket? 

Tíz mondat Lánczi Tamástól

/A netadó visszavonásáról/ Az igazi politikai erő jele.  (Origo.hu, 2014. október 31.)

Ha gyengült is, erős a Fidesz. (InfoRádió, 2015. február 23.)

Az Európai Parlamentről/ A foghíjas ülésteremben szemmel láthatóan egyetlen ember tudta, hogy miért van ott, és mit akar elérni, őt pedig Orbán Viktornak hívták. (Mozgástér.blog, 2015. május 20.)

Álhír az, amit mások terjesztenek. (Magyar Rádió, 2017. január 22.)

Az olimpia megfúrása egy akolba terelte az ellenzéki pártokat. (Origo.hu, 2017.  február 17.)

Az előválasztás az MSZP háziversenye. (M1, 2019. január 28.)

Gyurcsány egyszerűen csak be akarja fejezni azt, amit elkezdett: a szocialisták kannibalizálását. (Mozgástér.blog, 2019. június 7.)

Gyurcsány valóban tehetséges, csak nem az építésben, hanem a rombolásban. (Hír TV, 2021. augusztus 30.)

Az ellenzék lényegében eltűnt vidékről. (Pesti TV, 2022. április 12.)

Európa a csorda legyengült állata. (Demokrata, 2023. március 11.)