Médianapló

Médianapló - Sportnagyhatalom vagyunk-e még?

2024. augusztus 15. 12:35 - Zöldi László

Olimpia-ügyben elég jó a bizonyítványunk, van mire büszkének lennünk. Feltűnt azonban valami, ami elgondolkoztatott.

A politikai elit épp országot vezető tagjai a sok adat közül mindig kiválasztották azokat, amelyek nyomán levonhatták ama következtetést, hogy Magyarország sportnagyhatalom. A különbség csak az, hogy a régebbi sajtóközleményekben a sport és a nagyhatalom közé kötőjelet írtak, elvégre három tagból áll az összetett szó. Mostanában viszont a nyelvészek jóvoltából eltűnt az a fránya kötőjel. Így jelent meg a Nemzeti Sport augusztus 14-i számában.

A kormányzati médiabirodalmba nemrégiben tagozódott újság a miniszterelnök egyik bizalmi emberével értett egyet. „Ahogy Facebook-bejegyzésében Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott: Magyarország továbbra is globális sportnagyhatalom.” A szerkesztőséget nem zavarta egy ellentmondás. Közölt ugyanis egy térképet, amelyből kiderült, hogy Közép-Európában mi tettünk szert a legtöbb olimpiai éremre, tizenkilencre. Ám ebből legföljebb az következik, hogy Magyarország regionális sportnagyhatalom.   

Máskülönben a szállóigeként terjedő mondatot, miszerint sportnagyhatalom vagyunk, Nagy Imre vette a nevére. 1953 nyarán váltotta a miniszterelnöki székben Rákosi Mátyást. Jól jött neki az 1952-es olimpián szerzett tizenhat aranyérem. A közérzetet javító intézkedések mellett kezdeményezte is, hogy Budapest pályázzon az 1956-os olimpiára. Amúgy a nagy hírre vergődött mondat Gusztáv Adolf svéd trónörököstől származik, és több mint százéves.

Az első világháború után a megcsonkított Magyarországot azzal is büntették a győztesek, hogy nem vehetett részt az 1920-ban megrendezett antwerpeni olimpián. Ráadásul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1922-es ülésén a csehszlovák delegátus azt firtatta, vajon miért van nekünk két küldöttünk a NOB-ban, amikor az alapszabály szerint csak a nagyhatalmak kettőzhették volna meg a delegátusok számát. Az elnöklő svéd trónörökös (a későbbi király) azt válaszolta, hogy azért, mert „Magyarország sportnagyhatalom.”

E mondást gyakran emlegették a két világháború közti magyar nyilvánosságban. A politikusok az olimpiák után, egyetértve vele, erőt merítve belőle, csipegetve a statisztikai adatok közül. A sporttörténészek és a kritikusabb szemléletű sportújságírók inkább „közhelynek”, „illúziónak” vélték a valóságtól elrugaszkodott kijelenést. Ugyanez a kettősség jellemezte a második világháború utáni magyar közéletet is.

Erről árulkodik a bejegyzésem után összeállításban a sportért is felelős miniszter, Deutsch Tamás és a sportminisztériumi államtitkár, Mesterházy Attila kísértetiesen hasonló megnyilvánulása. Azt bizonyítják, hogy kormányzati helyzetben a politikusok szívesen mondanak olyasmit, ami simogatja a nép lelkét. Meglepett viszont Schmitt Pál állásfoglalása. A későbbi államfő nem sorolható a legszabadabban gondolkodó közéleti személyiségek közé. A sportnagyhatalmi státusztól legtávolabb eső olimpia, a három aranyérmes pekingi után azonban csak illúziónak tekinthette a politikusok népszerűséghajhászó kijelentését.

Amiről egyébként vita alakult ki napjaink nyilvánosságában is, leginkább a Facebookon. Hont András azt fejtegette, hogy „Már nem vagyunk ab ovo sportnagyhatalom.” A latin ab ovo azt jelenti, hogy eleve. Ha a publicista nem akart volna idegen szót használni, akkor okfejtése talán bekerül a sajtó fősodrába. Laczik Zoltán budaörsi újságíró iróniájából pedig telt arra, hogy nem tagadta országunk nagyhatalmi jellegét - az élsportban.

 

Tíz mondat a sportnagyhatalomról

 

A fizikai ügyességben, különböző sportágak terén az élre törtünk, a legnagyobbak közé, s mint mondani szokták, sportnagyhatalom vagyunk. (Nagy Imre miniszterelnök, Népsport, 1954. január 24.)

Magyarország sportnagyhatalom. Hangzatos, tetszetős megállapítás, de sajnos nem igaz. (Vándor Kálmán újságíró, Népszava, 1967. december 2.)

Magyarország nagyhatalom volt, s az is maradt a sportban. (Deutsch Tamás Fidesz-politikus, sportért is felelős miniszter, Magyar Nemzet, 2002. április 3.)

Hatalmas sikernek könyvelhető el, hogy ilyen nagy létszámú csapat utazik, és ez azt is jelenti, hogy Magyarország ténylegesen sportnemzet és sportnagyhatalom. (Mesterházy Attila szocialista politikus, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium parlamenti államtitkára, Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2004. augusztus 2.)

Ha volt is olyan illúzió, hogy Magyarország sportnagyhatalom, azzal le kell számolni. (Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Hajdú-bihari Napló, 2008. augusztus 26.)

Mint egy későbbi jelentésből tudjuk, a közvéleményben Nagy Imre beszéde után terjedt el szállóigeként, hogy Magyarország sportnagyhatalom. (Feitl István történész, Tekintet, 2015/1.)

Már nem vagyunk ab ovo sportnagyhatalom. (Hont András publicista, Facebook.com, 2024. augusztus 11.)

Élsport-nagyhatalom. (Laczik Zoltán újságíró, Facebook.com, 2024. augusztus 11.)

Magyarország továbbra is globális sportnagyhatalom. (Szíjjártó Péter külügyminiszter, Facebook.com, 2024. augusztus 12.)

Frázissá silányodott, hogy Magyarország a legkisebb sportnagyhatalom. (Szekeres István újságíró, Facebook.com, 2024. augusztus 15.)

 

komment

Médianapló - Tíz Gyurcsány-mondat Magyar Péterről

2024. augusztus 14. 11:03 - Zöldi László

Legkevésbé nekünk okoz majd fejfájást. Facebook.com, 2024. április 27.)

Megjelent egy új szereplő, amely felforgatta a korábbi viszonyokat. (Facebook.com, 2024. május 3.)

Tőről metszett fideszes politikus vagy, frissebb, mint Orbán, de minden bizonnyal tehetségtelenebb. (Facebook.com, 2024. május 28.)

Felpezsdítette a politikai színteret. (Népszava, 2024. június 7.)

A Fidesz Budapesten Vitézy Dáviddal, az országban pedig Magyar Péterrel akarja elfoglalni az ellenzéki térfél egy részét. (Facebook.com, 2024. június 7.)

Álljál sorba! Aztán majd ha kiderül, hogy feleannyit küzdöttél, mint mi, akkor majd szólhatsz. Addig meg köszönjél kezeit csókolommal! Jó? (Index.hu, 2024. június 26.)

Orbán epigonja. (Facebook.com, 2024. július 15.)

Magyar nem több, mint Orbán gyenge utánzata. (Facebook.com, 2024. július 18.)

Magyar áruló. (Facebook.com, 2024. augusztus 5.)

Istentelenül tisztességtelen, ocsmány, amit ez a fickó művel. (Facebook.com, 2024. augusztus 12.)

komment

Médianapló - Tíz mondat a hetvenéves Dávid Ibolyáról

2024. augusztus 13. 20:23 - Zöldi László

 A válság jele, ha egy párt nőelnököt akar. (Debreczeni József publicista, volt MDF-politikus, Kecskeméti Lapok, 1999. január 28.)

Visszaállította a női kalap becsületét. (Csík Rita újságíró, Heves Megyei Hírlap, 2001. június 24.)

Megtanulta vonzóan viselni hosszú haját és hosszú mondatait. (Bodor Pál publicista, Honlap, 2001/szeptember)

Az eleganciáját elnézve tipikus vidéki polgárnak tűnik. (Veér András pszichiáter, Vasárnap Reggel, 2004. október 17.)

Az MDF elnöke olyan asszony, aki rendszeresen szokott nekünk kosarat adni. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök, Napló, 2006. március 8.)

Az elnökasszony tekintélyes, megfontolt és megbízható gonndolkodású politikus. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Amőba.hu, 2006. április 10.)

Végre egy férfi a politikai közéletben, aki bírja az ütleget. (Boross Péter MDF-politikus, volt miniszterelnök, Magyar Távirati Iroda, 2006. április 11.)

Amit 1987-ben elkezdtünk, teljesen tönkrement. A romlás az Antall-kormány időszakában kezdődött, Dávid Ibolya és Herényi Károly betetőzte. (Bíró Zoltán irodalomtörténész, az MDF első elnöke, Zalai Hírlap, 2010. november 10.)

Tudom, hogy egy erős, okos nő milyen nagyszerű teljesítményre képes. (Hende Csaba volt MDF-politikus, Vaol.hu, 2024. február 12.)

Politikai stílusának most nincs szezonja. (Herényi Károly volt MDF-politikus, Klubrádió, 2024. augusztus 13.)

komment

Médianapló - Tíz mondat az olimpiáról

2024. augusztus 13. 11:12 - Zöldi László

A világ legnagyobb dzsemborija. (Bujdosó Imre olimpiai bajnok vívó, Nemzeti Sport Online, 2024. július 24.)

Egyetlen világbajnokságról beszámolni sem egyszerű, míg az olimpián harminc is zajlik párhuzamosan. (Szekeres István újságíró, Facebook.com, 2024. július 25.)

Versenyek versenye. (Sulyok Tamás köztársasági elnök, Facebook.com, 2024. július 26.)

Legalább akkora üzlet, mint sport. (Dr. Szabó Lajos sporttörténész, Klubrádió, 2024. július 28.)

A békés versengés ünnepe. (Novák Miklós újságíró, Magyar Nemzet Online, 2024. július 30.)

Az olimpia sokkal több, mint egy sportesemény. (Békesi László közgazdász, volt pénzügyminiszter, a Magyar Atlétikai Szövetség volt elnöke, HírKlikk.hu, 2024. augusztus 11.)

Az olimpia közvetíti azt az emberséget, ami mégiscsak bennünk van. (Hegyi Iván újságíró, HírKlikk.hu, 2024. augusztus 12.)

Az olimpia egy tarka látványosság. (Nemes László filozófus, Népszava, 2024. augusztus 12.)

Az olimpia a popkultúra része, amely sportot is tartalmaz. (Balassa Tamás újságíró, Népszava, 2024. augusztus 13.)

Az olimpia az - olimpia. (Malonyai Péter újságíró, Nemzeti Sport Online, 2024. augusztus 13.)

komment

Médianapló - Tíz mondat a budapesti olimpiáról

2024. augusztus 12. 11:26 - Zöldi László

A dolog lényege nem az, hogy Budapest rendez olimpiát, hanem hogy Magyarországot kell alkalmassá tenni az olimpia megrendezésére. (Orbán Viktor miniszterelnök, Békés Megyei Napló, 2002. március 9.)

A budapesti olimpia minden számában Mészáros Lőrinc fog nyerni. (Sándor Erzsi publicista, Facebook.com, 2017. január 19.)

Szeretném még megérni, hogy Magyarország olimpiát rendez. (Orbán Viktor miniszterelnök, Nemzeti Sport Online, 2020. december 31.)

A budapesti olimpia a nemzet százéves álma, és egy olimpiai nemzet soha nem adhatja fel az álmait. (Fürjes Balázs Fidesz-politikus, az atlétikai világbajnokság szervező bizottságának társelnöke, Magyar Hírlap Online, 2023. augusztus 21.)

Részletekben már-már megrendeztünk egy teljes olimpiát. (Szöllősi György újságíró, Nemzeti Sport Online, 2023. augusztus 31.)

Én mindenkit, mindenhol, minden esetben támogatni fogok, aki azért szólal föl, hogy rendezzen Budapest, Magyarország olimpiát. (Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, InfoRádió, 2023. augusztus 31.)

Ami Putyinnál a szocsi olimpia volt, az nálunk szotyi olimpia lett volna. (Batka Zoltán újságíró, Facebok.com, 2024. július 28.)

Százszor jobb olimpiát tudnánk csinálni. (Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Nemzeti Sport Online, 2024. július 31.)

Hogy hány százszor lesz jobb, mint a párizsi, azt nem tudom. Hogy minimum százszor annyiba fog kerülni, mint normálisabb helyeken, és néhány generáció élete rámegy, arra mérget vehetünk. (Molnár Bálint publicista, Kolozsváros.com, 2024. augusztus 3.)

Kell hozzá egy összefogás, és ezért vagyok egy kicsit szkeptikus. (Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, M1, 2024. augusztus 11.)

komment

Médianapló - Demszky: "Keleten ragadtunk" (Lefülelt mondatok, 24.08.04.-11.)

2024. augusztus 11. 14:29 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Gréczy Zsolt és Gyurcsány Ferenc magyarpéterezett, Pogátsa Zoltán gyurcsányozott, Hosszú Katinka és Schmidt Ádám milákozott, Bayer Zsolt pedig puzsérozott.

 

/”Ebben az ökölcsapásban sokunk arca benne volt.” Puzsér Róbert, Magyar Hang, augusztus 2./ A pofon csak akkor ciki és polgárháború, ha a te rohadt pofádra csattan? (Bayer Zsolt publicista, Magyar Nemzet Online, augusztus 4.)

A kérdésem második felét, remélem, nem felejtettem el. (Havas Henrik műsorvezető, Frisshirek.hu, augusztus 4.)

Mivel magyarázható, hogy hősünk hosszasan megölelte az egyik éremátadót, Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárt? (Fodor Sándor újságíró Milák Kristófról, Nyugat.hu, augusztus 4.)

A Kristóffal való kapcsolatom 2017-re vezethető vissza, és túlmutat azon, hogy az egyikünk államtitkár, a másik olimpiai bajnok. (Schmidt Ádám államtitkár, Nemzeti Sportrádió, augusztus 5.)

A közösségi alapú nyilvánosság korában a magába forduló ember nem beszél, miközben akadnak, akik az ipari kamerának is nyilatkoznak. (Pető Péter újságíró Milák Kristófról, 24.hu, augusztus 5.)

Ha a világcsúcstartó olimpiai címvédővel ezt csinálják, mi a jussa a többi versenyzőnek? (Hosszú Katinka olimpiai bajnok úszó a Magyar Úszószövetség vezetőiről, Facebook.com, 2024. augusztus 5.)

Nincs olyan mondata, amely három nap múlva érvényes lenne. (Gréczy Zsolt DK-politikus Magyar Péterről, Klubrádió, augusztus 5.)

Magyar áruló. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök Magyar Péterről, Facebook.com, augusztus 5.)

Pogány eleink előbb megtanultak hátrafelé nyilazni, és csak utána járatták a szájukat világhódításról. (Batka Zoltán újságíró, Facebook.com, augusztus 6.)

A NER-ben is a slim-fit volt a trendi, de aztán a pocak ráborult a sliccre. (Tömpe István publicista, Népszava, augusztus 7.)

A Kisfidesz lebukott, a Nagyfidesz diktál. (Molnár Csaba DK-politikus a Tisza Pártról, Facebook.com, augusztus 8.)

Nem kíván minden magyarok vezetője lenni, számára bőven elég a hatalmát biztosító kisebbség uralása. (Hamburger Béla publicista Orbán Viktorról, ÚjHét.com, augusztus 8.)

A Kossuth rádióban rendre úrhölgynek titulálták a versenyzőt. (Krusovszky Dénes kritikus a férfias algériai bokszolónőről, Magyar Narancs, augusztus 8.)

Nagyon élveztem ezt a futást. (Kerekes Gréta 35. helyezett gátfutó olimpikon, M4 Sport, augusztus 8.)

Keleten ragadtunk. (Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester, Népszava, augusztus 9.)

Ukrajna már csak lélegeztetőgépen őrzi államiságát. (Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum elnöke, Magyar Hírlap Online, augusztus 9.)

Az egykori miniszterelnök igyekszik rátelepedni a baloldalra. (Pogátsa Zoltán közgazdász Gyurcsány Ferencről, Magyar Hang, augusztus 9.)

Hosszú Katinka fölvette azt a ruháját, amelyben úszószövetségi vezetőket szokott leváltani. (Kovács Zoltán újságíró, Klubrádió, augusztus 9.)

Ebben a sportágban az idő mindenre választ ad. (Gallwitz Gábor újságíró az úszásról, Büntető.com, augusztus 9.)

Milák Kristófot könnyű megtalálni, ott van a dobogó első és második fokán. (Kárpáti Róbert sportpszichiáter, Népszava, augusztus 10.)

Kenyér már nincs, de cirkusz még van. (Tamás Róbert publicista, Kolozsváros.com, augusztus 11.)

komment

Médianapló - Tíz mondat az üstökösről

2024. augusztus 10. 18:30 - Zöldi László

Ez az üstökös visszatér-e még? (Pünkösti Árpád újságíró az ellenzékbe szorult Orbán Viktorról, Népszabadság, 2002. augusztus 1.)

Én az „üstökös” szót Petőfire is ritkán mondom. (Körmendy Zsuzsanna publicista, Magyar Nemzet, 2002. augusztus 24.)

A századfordulót követő években politikai bravúrokat produkáló üstökös, Gyurcsány fényes pályája látványosan bukott el napjainkban. (Gallov Rezső újságíró, Népszabadság, 2009. április 28.)

Üstökösként érkezett, de hamarosan elvesztette arányérzékét: egyre inkább kezdtek megmutatkozni a személyi kultusz jelei. (Paul Lendvai bécsi újságíró Orbán Viktorról, Népszava, 2009. június 4.)

Gyurcsány üstökösként érkezett pártja élére, szinte semmiből, KISZ-ből, Demiszből, de leginkább az államkincstár felől, a hátsó ajtón. (Bíró Zoltán irodalomtörténész, az MDF első elnöke, Magyar Hírlap, 2011. október 3.)

Az ellenzék üstököse. (Kabai Domokos Lajos újságíró Márki-Zay Péterről, Bekiáltás.blog, 2021. október 24.)

Gyöngyösi Márton megérkezett a honi politikába, na nem üstökösként, inkább afféle öreg, szőrehullató kutyaként. (Bayer Zsolt publicista, Magyar Nemzet Online, 2022. július 4.)

A honi politikai paletta legfrissebb üstököse. (Forró Péter újságíró Magyar Péterről, Magyar Hírlap Online, 2024. március 18.)

Magyar Péter egy üstökös gyorsaságával tűnt fel a politikai életben. Olyan gyorsan jött, hogy még meg sem érkezett, máris ott volt. (Föld S. Péter újságíró, HírKlikk.hu, 2024. március 21.)

Az üstökös amilyen hirtelen bukkan fel, olyan hirtelen el is tűnik. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Privátbankár.hu, 2024. április 24.)

komment

Médianapló - Milák képes-e végre beszélni?

2024. augusztus 09. 12:34 - Zöldi László

Nem Magyarországon élő barátom azt firtatta, miként vélekedem az úgynevezett Milák-jelenségről. Zavarba hozott, mert nincs véleményem Milák Kristófról, most mégis tűnődöm róla. Ez ellentmondás, amelyet illik megmagyarázni.

Barátom arra alapozta a kérdését, hogy néha írok a futásról. Mindketten atlétizáltunk, ebből azonban korántsem következik, hogy az úszásról véleményt kéne nyilvánítanom. Nem értek ugyanis hozzá. A Milák-jelenség is csak annyira érdekel, hogy igyekeztem dokumentálni mások álláspontját róla. Ezt azért vélem szakmai kötelességnek, mert az idén két személyiség keltett érdeklődést a hazai nyilvánosság fórumain.

Magyar Péter pályakezdő politikusról öt hónap alatt mintegy háromszáz véleményt gyűjtöttem össze. Ami országos csúcs. Fajlagosan az is országos csúcs, hogy egy gyakorló élsportolóról, igen, éppen Milák Kristófról július 31 és a mai nap, vagyis tíz nap alatt csaknem hetven figyelemre méltó álláspont jelent meg a nyilvánosság fórumain. Ez akkor is érdemes az elemzésre, ha alkalmatlan vagyok a sportszakmai véleményalkotásra. A nyilvánossághoz ugyanis értek.

A bejegyzésem utáni összeállításból két gondolatmenetet ajánlok megfontolásra. Az egyik Pető Pétertől való. Az újságíró hajdani futballbíró, aki sportélményeiről könyvet is írt. Ezúttal azt feszegette, hogy miközben a közéleti személyiségek még az ipari kamerának is nyilatkoznak, van egy olyan celeb, aki irtózik a nyilvánosságtól. A másik okfejtés hajdani úszótól való. Pásztory Dóri paralimpiai bajnok szakíróként van jelen a nyilvánosság fórumain. Szerinte az a baj Milákkal, hogy nem ő irányítja a róla zajló közbeszédet. Adok mindkét szerző véleményére, még ha esetleg másféle következtetésre jutok is.

Mielőtt azonban értelmezném a Milák-jelenséget, érdemes tisztázni, vajon mivel magyarázható az olimpiai bajnok távolságtartása a nyilvánosság fórumaitól. Serényi Péter sportújságíró maga is úszó volt, sőt úszóedzői oklevele is van. Ő így jellemezte Milák Kristófot: „Azt is mondják rá, hogy autista.” (Frisshírek.hu, 2024. augusztus 1.) Becsületére válik, hogy hangsúlyozta: nem ismeri személyesen az úszót, csupán a sportágon belüli pletykákra hagyatkozik.

A feltételezést nem tartom sértőnek Milákra nézve. A feltételezett mentális betegség akár magyarázhatja is a visszafogottságát. A kommunikációs elszigeteltégben élő jól elvan magával, különben is, az autisták között sok a zseni. Autista volt például Newton, Darwin, Einstein, a filmrendező Hitchcock és az informatikus Steve Jobs. Az autisták jók a matematikában, a fizikában, az informatikában, a művészetekben. Miért ne lehetnének jók az úszásban is?

De ha nem elégszünk meg a feltételezéssel, még mindig ott van a másik lehetőség. Milák iskolázottsága, például a műveltsége és a szókincse nem alkalmas arra, hogy a nyilvánosság elé álljon, és rögtönözve válaszoljon az újságírók kérdéseire. Ha erről volna szó, még becsülném is, hogy tisztában van az adottságaival, és kerüli a nyilvánosság képviselőit. Az elzárkózásnak lehet persze még egy harmadik oka is. A celebek hajlamosak a közösségi oldalakat összetéveszteni a nyilvánosság szerkesztőségként működői fórumaival, a kommentnek nevezett szócséplést, indulatkiélést, átkozódásrohamot pedig a kommentárnak nevezett hírmagyarázattal. 

A hallgatás akármelyik okát derítik majd ki a sportújságírók, cikkeik aligha cáfolják Pető Péter megállapítását. A digitális közösségi nyilvánosság korában csakugyan furcsa, ha a nyilvánosságból élő közéleti személyiség nem akar a nyilvánosságnak élni. Ilyen értelemben Milák Kristóf kilóg a celebek közül. Azért érdemes mégis annak nevezni, mert nem vállalja a kívülállóság ódiumát. Talán nem ő tehet róla, de a kereskedelmi tévék az olimpia idejére elővettek egy olyan reklámfilmet, amelyben ő a főszereplő.

A két nagy nemzetközi bankkártya-kibocsátó cég közül az egyik feladatott rá egy lemberdzseket. Miláknak mindössze egyetlen szót kellett kimondani, sikerült is teljesen normális hangon elmondania. Tehetségesebb üzenetközvetítőnek bizonyult, mint Szoboszlai Dominik, aki egy borzalmas reklámfilmben fahangon adott elő rosszul megfogalmazott, ráadásul az ő színészi adottságaihoz képest hosszú szöveget. Ettől azonban még Milák Kristófnak felróható, hogy aki kizárja életéből a nyilvánosságot, az ne használja ki a nyilvánosságban rejlő anyagi lehetőségeket.

Ami pedig Pásztory Dori megnyilvánulását illeti, az bizony tévképzet. A digitális közösségi oldalak világában kétségkívül megszokták a politikusok, élsportolók, művészek és egyéb celebritások, hogy az üzenőfaluk és egy-két kommunikációs munkatársuk segítségével beleszólhatnak a róluk zajló közbeszédbe. Ha van eszük és pénzük hozzá, ez többé-kevésbé sikerülhet is nekik. Igazán kár, hogy a professzionális sajtó akkor is kifejti róluk a megalapozott vagy csak kitalált véleményét, ha kivonulnak a nyilvánosság piaci alapon működő fórumairól.

A bejegyzésem utáni összeállítás arról is árulkodik, hogy akik ebben az ellentmondásos helyzetben Milák Kristóf mellé álltak, nem beszéltek ugyan össze, de egymástól függetlenül ugyanazt mondják: a hallgatag magyar úszózseni helyett az eredményei beszélnek. Valószínűleg igazuk van, de azért mégsem ártana, ha az immár kétszeres olimpiai bajnok némi magyarázattal egészítené ki a nyilvánvaló eredményeit. Már ha képes rá.         

 

Tíz mondat a távolságtartó Milákról

 

Máshogy áll a nyilvánossággal járó rivaldafényhez. (Vujity Tvrtko újságíró, Facebook.com, 2024. július 31.)

Nyilatkozik, ha akar, úszik, ha akar, mosolyog, ha akar. Szabad ember. És ez ezerszer fontosabb, minthogy milyen érmet nyer. És még így is majdnem arany. (Kardos András publicista, Facebook.com, 2024. augusztus 1.)

Lehet védeni, hogy itt és akkor úszik, s pláne akkor nyilatkozik, amikor neki tetszik, csak hát ez nem az a sportág, ahol katonás szigor nélkül eredményes lehet az ember. (Varga T. Róbert újságíró, Népszava, 2024. augusztus 2.)

Egy zseni, két érem beszél helyette. (Szombathy Pál újságíró, Facebook.com, 2024. augusztus 3.)

Valószínűleg eldöntötte, hogy az úszásával fog beszélni. (Hosszú Katinka olimpiai bajnok úszó, YouTube.com, 2024. augusztus 4.)

Milák Kristóf az úszás nyelvén beszél. (Kele János publicista, Facebook.com, 2024. augusztus 4.)

Mint önálló, szabad személyiséget, öntörvényű embert tiszteljük meg annyival, hogy megvárjuk, amíg szólni akar. (Fodor Sándor újságíró, Nyugat.hu, 2024. augusztus 4.)

A közösségi alapú nyilvánosság korában a magába forduló ember nem beszél, miközben akadnak, akik az ipari kamerának is nyilatkoznak az utcasarkon. (Pető Péter újságíró, 24.hu, 2024. augusztus 5.)

Mitől lehet számára előnyös, hogy nem ő irányítja a róla szóló közbeszédet, hanem az teljesen önálló életet él? (Pásztory Dóri paralimpiai bajnok, Facebook.com, 2024. augusztus 7.)

Helyette eredményei beszélnek. (Fürjes Balázs Fidesz-politikus, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, Facebook.com, 2024. augusztus 8.)

komment

Médianapló - Tíz mondat a pocakról

2024. augusztus 08. 16:32 - Zöldi László

A prófétáknak idővel kihull a hajuk, pocakot eresztenek. (Bayer Zsolt publicista, Élet és Irodalom, 1993. május 21.)

A pártvezetők pocakja akkor is nő, ha az ország elszegényedik. (Medveczki Zoltán, a Magyarországi Zöld Párt elnöke, Észak-Magyarország, 1994. április 30.)

Sajnos a csípőnadrág a pocak és a szalonnás derék divatját is magával hozta. (Fiala Ilona felvidéki újságíró, Új Szó, 2006. november 4.)

Jól néznek ki a legények. Nincs köztük kövér, az a halálom. Pocakos tábornokok. (Orbán Viktor miniszterelnök a díszzászlóaljról, atv.hu, 2012. október 6.)

Halálom a pocakos miniszterelnök, amúgy. (Veress Jenő újságíró, Népszava, 2015. szeptember 23.)

A fiatal tüntetők figyelmeztették az országot kormányzó Fiatal Demokraták Szövetségének korosodó, pocakos vezetőit, hogy lejárt a szavatosságuk. (Bruszt László szociológus, hvg.hu, 2017. április 20.)

A diktatúra csak pocakosodik tovább. (Dési János újságíró, Klubrádió, 2020. június 15.)

A pocakomat levitte a Covid. (Köstner Vilmos kézilabda-mesteredző, Hajdú Online, 2021. április 14.)

A magyar állam pocakos. (Bod Péter Ákos volt gazdasági miniszter, Klubrádió, 2024. július 23.)

A NER-ben is a slim-fit volt a trendi, de aztán a pocak ráborult a sliccre. (Tömpe István publicista, Népszava, 2024. augusztus 7.)

komment

Médianapló - Egy történelmi egyperces 1956-ból

2024. augusztus 07. 16:09 - Zöldi László

 „Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon.” (Örkény István a Magyar Rádióról)

 

Ha ezt az esszét valaki elolvassa majd tíz év múlva, vajon megérti-e, hogy a szállóige-nyomozás bevezető soraiban miért említek két fiatal politikust? Vajon Donáth Anna és Magyar Péter neve mond-e nekik akkor majd valamit? A válasz attól függ, hogy álló- vagy hullócsillag lesz-é belőlük. Ezen azonban tűnődjék az utókor.

Mindenesetre a két pályakezdő politikus szóba hozott egy nagy hírre vergődött és látszólag közismert mondást. A politikusnő például tavaly épp visszavette a Momentum vezetését. Bejelentette, hogy a pártja szeretné irányítani az ellenzéket. S mert ebben leginkább a másik „legerősebb” ellenzéki párt akadályozhatta, harcot hirdetett a Demokratikus Koalíció ellen. Papírlapról olvasta fel, hogy „Aki a magyar kormány idő előtti leváltását ígéri, az hazudik.” Majd felnézett, néhány másodperces hatásszünetet tartott, és ironikus félmosollyal az arcán kibökte: „Reggel, éjjel meg este.” (24.hu, 2023. február 4.)

Az utalást élénk derültséggel fogadták a küldöttek, elvégre elnöknőjük Gyurcsány Ferenc öszödi beszédéből a leggyakrabban idézett mondatra utalt. A DK mostani elnöke ugyebár 2006. május 26-án, még szocialista politikusként és a szociálliberális kormány fejeként a Balaton-parti kormányüdülőben próbálta meggyőzni az MSZP képviselőcsoportjának tagjait. Híres, sőt hírhedt mondata így hangzott: „Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este.” (Népszava, 2006. szeptember 18.)

Ma már nyilvánvaló, hogy a parlamenti frakció zárt ülése és a kiszivárogtatás között miért telt el 16 hét, hogy aztán 2006 októberében feje tetejére álljon az ország. A másik politikai oldalon szükség volt egy olyan botrány kirobbantására, mely az önkormányzati választás előtt megrendíti az erősebbik kormánypárt helyzetét. Egyébként pedig 2023-ban Donáth Anna párttársai tisztában voltak azzal, hogy a ’reggel, éjjel meg este’ szó szerinti utalás a politikai ellenfél hajdani beszédére.

Abban is ama részre, amiről az egyik nyelvész értelmező azt írta, hogy Gyurcsány Ferenc a megszokott éjjel-nappal helyett „megbontotta a nyelvi hagyományból fakadó sorrendet (reggel, éjjel, este)”. Azt már én fűzöm hozzá, hogy a Momentum-elnök stábjából bizonyára olvasta valaki Örkény István szállóigéjét, amelyben az író a köznyelvben gyakran használt éjjel-nappal szópárt használta. Miután azonban a 2006-os miniszterelnök rögtönözve beszélt a balatonőszödi kormányüdülőben, 1956 legismertebb szállóigéjét úgy szőtte a mondandójába, hogy a napszakokat nem az éjjel-nappal összefüggésben említette.

Azóta 18 év telt el, és a közéleti arénába lépett fiatal (harmincas-negyvenes) politikusoknak 1956 olyan régen volt, mint mondjuk a mohácsi csata. Ezzel is magyarázható, hogy a közismert szállóigét ösztönösen Gyurcsány Ferencnek tulajdonítják. Ennek persze más oka is van. A legismertebb politikai mondások úgy szállnak szájról szájra, hogy lassanként elmosódik az eredetük. A frissiben politizálók hajlamosak annak a nevére venni, aki időben közelebb van hozzájuk. Ráadásul példánk esetében a neve ismerősebben cseng, mint egy amúgy is halott íróé.

E korosztályban kivétel Magyar Péter, aki vagy odafigyelt a stábjára, vagy történelmi műveltségéből telik az 1956-os Örkény Istvánra is. Miközben ugyanis járta az országot, ahol csak megszólalt, ott a beszédébe szötte, hogy a propaganda miniszter Rogán Antal munkatársai „Hazudnak reggel és este, minden hullámhosszon.” (Klubrádió, 2024. április 26.) Ekkor még elkövette ugyanazt a hibát, mint Donáth Anna, hogy nem vette komolyan az éjjel-nappal sorrendet. A hullámhossz hangoztatásából mégis kiderül, hogy Örkény Istvánnál keresi a forrást, nem pedig Gyurcsány Ferencnél.

Néhány nap múlva pontosította is magát, mert így fogalmazott a kormánypárti propagandistákról: „Hazudnak éjjel, hazudnak nappal, hazudnak minden hullámhosszon.” (Telex.hu, 2024. május 6.) Magyar Péter önkorrekciója azért figyelemre méltó, mert a Momentumhoz hasonlóan ő szintén politikai ellenfelének tartja a Demokratikus Koalíciót, és neki is jól jött volna az oldalvágás Gyurcsány Ferenc irányába. Mégis ragaszkodik az 1956-os kiindulóponthoz. Lehet, hogy a filológiai pontosságot többre tartja, mint a politikai hasznot?

Most már „csak” az a kérdés, hogy amire a két fiatal politikus utalgatott, az valójában hogyan, mikor és miért hangzott el. Az is kérdés persze, hogy egyáltalán elhangzott-e? Standeisky Éva történész szerint „Örkény István írta meg a Szabad Kossuth Rádió forradalmi bizottságának önkritikus, bűnbánó nyilatkozatát, amely végül is nem jutott ki az éterbe. ’A Rádió hosszú éveken át a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtott végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon.’ A szöveg az 1956 utáni évtizedekben szájhagyományként terjedő legendaként élt tovább.” (Mozgó Világ, 2005/1.)

Az idézet eleje és vége meggyőző, ám a kitűnő történész kételyének is hangot adott, hisz’ a szöveg „nem jutott ki az éterbe”. Kijelentését illő komolyan venni, még ha elemzésének alapvetően nem is Örkény szállóigéje volt a témája, a rá vonatkozó állítás inkább csak lábjegyzetnek vélhető. Nos, három egymástól független forrás árulkodik arról, hogy sokan hallották a hányatott sorsú rádiójegyzetet.

Például Tóbiás Áron 1956 októberében a Szabad Kossuth Rádió szerkesztőbizottságának tagjaként gondozta Örkény István kéziratát. Egyebek mellett ezért fogták perbe 1957-ben. Néhány mondat a visszaemlékezéséből: „Amikor rám került a sor mint másodrendű vádlottra, akkor az adatok felvétele után a legfőbb ügyész helyettese, aki a vádat képviselte, szót kért, és azt mondta, hogy napoljuk el holnap reggelig a tárgyalást…Másnap feláll, és azt mondja: módomban van benyújtani a másodrendű vádlottnak azokat az anyagait írásban, amelyeket a Szabad Kossuth Rádió számára készített. És odatett egy paksamétát a bíróság asztalára, mert a prágai rádió felvette a teljes anyagot.” (Jel-Kép, 1989/3.) 

A második ellenérv az emigráns sajtóban látott napvilágot. Szemerédi Tibor 1957-ben disszidált Ausztriába. Üzemmérnöki diplomát szerzett, majd orvosi műszerekkel kereskedett. A Bécsi Napló szerkesztőbizottságában képviselte az Ausztriában élő magyarokat. Maga is gyakran publikált, például ezt írta: „Ott ültem a rádió mellett, mikor beolvasták az emlékezetes ’Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon.’ kezdetű bocsánatkérést. Ettől kezdve Szabad Magyar Rádióként jelentkeztek be.” (Bécsi Napló, 2001/1.) 

Vajon az emigráns cikkíró Örkény István egyes szám harmadik személyben megfogalmazott szövegét (hazudott) miért idézte többes szám első személyben (hazudtunk)? Mielőtt erre keresném a magyarázatot, még felidézem a rádiójegyzet sugárzását igazoló harmadik dokumentumot. Az egri főiskola egyik kommunikáció szakos hallgatója interjút készített a Szabad Európa Rádió legendás könnyűzenei műsorvezetőjével. Cseke László szerint a SZER 1956 őszén tájékozódási gondokkal küszködött. Nem volt tudósítója Budapesten, a „hazai” újságok két-három napos késéssel érkeztek Münchenbe, miközben „otthon” a helyzet óránként változott.

Az „információzárlatot” október 30-án oldotta föl a vezetőség. Örkény rádiójegyzete után ugyanis Nagy Imre miniszterelnök bejelentette az 1945-ös állapot, a többpárt-rendszer visszaállítását. Ettől kezdve „A SZER hírfigyelő minden szót lejegyzett, amit a Kossuth Rádió közölt.” (Új Hevesi Napló, 2001/10.) Visszajutottunk az alapkérdéshez: vajon ama bizonyos rádiójegyzet miért és hogyan hangzott el?

Örkény Istvánt e dolgozatért 1956 után eltiltották a publikálástól, és csak a hatvanas évek elején térhetett vissza az irodalmi életbe. Az ’56-os jegyzetről 1974-ben beszélt először: „Mikor megindult a Szabad Rádió, behívtak a Parlamentbe (mert akkor onnan adták a műsort), és a Rádió új igazgatója megkért, hogy írjak egy bevezetőt az induló adáshoz. Mondtam, hogy szívesen. Ott megírtam.” Annak nem találtam nyomát, hogy a ’74-es interjú melyik lapban jelent meg. Talán azért nem, mert nem is jelent meg. Az viszont biztos, hogy 1981-ben, a Magvető-kiadó gondozásában látott napvilágot a Párbeszéd a groteszkről című könyv, ebben jutott hely a Brády Zoltán készítette interjúnak.

Elképzelhető tehát, hogy ami a kötetben jelent meg, az azonos az 1974-ben készült, de kéziratban maradt interjúval. Ennek feltárása további kutatást igényel. S itt térhetünk vissza a hazudott-hazudtunk szópárhoz. A változtatás kétségkívül Örkény Istváné. A téma feldolgozása közben szembesültem ugyanis azzal, hogy az eredeti szövegben mivel magyarázható a jegyzetíró távolságtartása. De azzal a kérdéssel is, hogy 1974-ben miért fogalmazott úgy, mintha önkritikát gyakorolt volna.

Az írót ugyebár behívták a Parlamentbe, a Magyar Rádió ideiglenes helyére. Elfogadta a felkérést, és ott helyben meg is írta a jegyzetet. De ha már ott volt,  miért nem olvasta föl? Hát kérem, azért nem, mert nem arra kérték föl, hogy személyes vallomással rukkoljon elő. Megbízatása arra szorítkozott, hogy a rádiós munkatársak nevében szakítson a Rákosi-korszak propaganda-adójával, amelyet a korabeli népnyelv „hazugládának” nevezett. A Szabad jelzővel megkülönböztetett Kossuth Rádió első munkanapján Örkénynek elő kellett készítenie a terepet a miniszterelnöki beszéd befogadására. Nagy Imre pedig úgy jelentette be a többpárt-rendszert, hogy utána Tildy Zoltán államminiszter szólalt meg a kisgazdák nevében, Erdei Ferenc miniszterelnök-helyettes a Parasztpártéban, Kádár János államminiszter pedig a frissiben megalakult MSZMP nevében.

A jegyzetet Basa György olvasta föl. A rádió színtársulatának kellemes hangú tagja bemondói feladatokat is ellátott. Örkény István tehát az újjászervezett Magyar Rádió álláspontját fogalmazta meg, e távolságtartó megnyilvánulást támasztotta alá az éterben megszokott orgánum. Hogy aztán 18 év múlva az író többes szám első személyben újrafogalmazta 1956-os szállóigéjét? A szórványos szakirodalomban többen is pedzegették, hogy az utólagos hazudtunk-ban benne rejlett a rádiós munkatársak öntisztulási igénye, sőt talán a sematikus szépírói korszakától búcsúzó jegyzetíró önkritikája is.

Mindazonáltal a történeti hűség kedvéért maradnék az 1956. október 30-án elhangzott szövegnél. S itt ütközünk az újabb akadályba. Vajon órára, sőt percre pontosan mikor is hangzott el az a bizonyos jegyzet? Az értelmezésekből három időpont bontakozik ki. 14 óra 6 perctől kezdődött a felolvasás, illetve 15.15-től vagy 17 órától. Talán majd olyan hangszalagot is találunk, amely a Szabad Kossuth Rádió mondatait, például az örkényi szállóigét időrendi pontossággal rögzítette. Addig is érjük be néhány idézettel az Örkény Istvánhoz méltó történelmi egyperces értelmezéseiből. Íme, tíz mondat az ’56-os szállóige alakulásáról                    

A rádió hosszú éveken át a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtott végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon. (Örkény István író, Szabad Kossuth Rádió, 1956. október 30.)

Mikor megindult a Szabad Rádió, behívtak a Parlamentbe (mert akkor onnan adták a műsort), és a Rádió új igazgatója megkért, hogy írjak egy bevezetőt az induló adáshoz. Mondtam, hogy szívesen. Ott megírtam. Így kezdődött a „Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon.” (Örkény István író, Párbeszéd a groteszkről, Magvető, 1981, az interjút készítette Brády Zoltán 1974-ben)

Kedden jött a hír az ostromlott Budapestről, hogy a szovjet tankokat visszavonják. Diadalmas hangon szólt a rádióbemondó: „Az elmúlt hosszú esztendőkben ez a rádió a hazugság eszköze volt. Hazudott éjjel, hazudott nappal. Minden hullámhosszon hazudott.” (A Time magazin 1956. november 12-i cikke Ormay József kanadai magyar történelemtanár fordításában, Krónika, 1986/9.)

Az Örkény István által idézett mondat pontosan így hangzik: „A rádió hosszú éveken át a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtott végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon.” A szöveg azonban a köztudatba úgy került, ahogy Örkény István emlékezett rá. (Radnóti Zsuzsa kiegészítése az 1974-es interjúhoz, Örkény István honlapja, 1992) 

Kedden, október 30-án délután 5 órakor megszólalt a budapesti Kossuth Rádió: „Itt a Szabad Kossuth Rádió, Budapest! Kedves hallgatóink, ebben az órában új fejezetet nyitunk a magyar rádiózás történetében. A rádió hosszú évekig a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtott végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon. (Kádár Zsófi diák-újságíró beszélgetése Cseke Lászlóval, Új Hevesi Napló, 2001/10.)

Nem azt mondták, hogy hazudtunk minden hullámhosszon. (Rab László újságíró, Népszabadság, 2007. március 1.)

Örkény Istvánt 1956. október 30-án a Szabad Kossuth Rádió szerkesztői felkérték arra, hogy írjon egy bevezetőt az induló adáshoz. A szöveg tehát az író műve, de ami abban megfogalmazásra, majd felolvasásra került, az a Rádió munkatársainak önvallomásaként hangzott el. (György Péter művelődéstörténész, Alföld, 2008/11.)

A miniszterelnök elferdítette a híres szállóigét, megbontotta a nyelvi hagyományból fakadó sorrendet (reggel, éjjel, este). A politikusok, újságírók, bloggerek pedig számos változatban ferdítették tovább. (Balázs Géza nyelvész Gyurcsány Ferencről Örkény István 100. születésnapja alkalmából, Magyar Nyelvőr, 2012/2.)

Ahogy a rádió mondta, hazudott reggel, délben, este, hazudott minden hullámhosszon. (Fazekas Csaba miskolci történész ünnepi beszédéből, Tiszaújvárosi Krónika, 2017. október 26.)

Örkényre ugrom, tán mert éppen kijöttem a körúton a róla elnevezett könyvesboltból. Felfedezés: nem tudtam, hogy tőle származik az ’56-ból való, ezernyi alakban idézett mondás: „hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon”, mármint a rádió. (Almási Miklós filozófus, Mozgó Világ, 2019/7-8)

 

Megjegyzés: ez az esszé tegnap jelent meg az ÚjÍrás.hu digitális felületén. Voltaképpen Farkas László főszerkesztő rendelte meg, aki néhány hónapja olvasta első, médianaplós változatát a Facebookon. Arra ösztönzött, hogy alaposabban nézzek utána a részleteknek, mert szerinte több van benne, mint amennyit megírtam.

Miközben dolgoztam rajta, a rendelő megbetegedett, és a lánya meg szerkesztőtársa beszámolója szerint még a halálos ágyán is szerkesztette a következő számot, amelynek megjelenését azonban már nem érhette meg. Farkas Laci tehát már nem olvashatta a mostani, véglegesnek szánt változatot. S ha az olvasó eljutott az esszém végére, akkor azt kérem tőle, kattintson az ujiras.hu legújabb számára. Mi, a szerzők a teljes összeállítást az elhunyt főszerkesztő emlékének szenteltük.

 

komment
süti beállítások módosítása