Gréczy Zsolt tulajdonképpen kolléga, mindketten a kulturális sajtóban dolgoztunk. Egy időben kezelte a kézirataimat, és korrekt, udvarias szerkesztő benyomását keltette. Majd politikára adta a fejét Gyurcsány Ferenc környezetében. Azóta túl van egy látványos férfiassági botrányon, majd visszaverekedte magát az országgyűlésbe. Azt írja magáról a fészbukos üzenőfalán, hogy szóvivő. Talán a Demokratikus Koalícióé, talán a DK-frakcióé, a lényeg az, hogy amit megfogalmaz, az félhivatalos álláspontnak is tekinthető.

Ezt írta Magyar Péterről: „Már önfeledten zsidózik, és szemrebbenés nélkül jön ki a szájából a libsi kifejezés.” A súlyos vádon elcsodálkoztam. Amióta feltűnt Magyar Péter a hazai nyilvánosságban, gyűjtöm róla a figyelemre méltó jellemzéseket. Tavaly február közepe óta 525 nap telt el, és másfél év alatt 426 mondatra leltem. Azért nem érdemes osztásba bonyolódni, mert bizonyára sok mondatot hagytam ki a számításból. Alighanem minden napra jutott legalább egy jellemzés. Az elmarasztalókat ellensúlyozzák az elismerők.

Ami viszont érdekes, hogy a baloldalról legalább annyira durva, érdes, kemény szavakkal illetik az ellenzék vezetőjét, mint volt bajtársai, a kormánypárti politikusok és publicisták. Ezt tükrözi a bejegyzésem után olvasható idézetcsokor. Kirajzolódik belőle, hogy 2024 tavaszán az ellenzéki véleményformálók még rácsodálkoztak a Fideszből érkezett politikusra. Aztán kezdtek tartani tőle, majd tudomásul vették, hogy a miniszterelnökhöz hasonló szókincset használ. Ahogy azonban telt az idő, Magyar Péter egyre inkább igyekezett megszabadulni Orbán Viktor árnyékától.

Még mindig ki-kibeszél belőle az a kulturális közeg, amelyben nevelkedett. E jelenséggel már korábban is szembesülhettünk. 1994 és ’98 között Horn Gyula a rendszerváltás miniszterelnökének bizonyult, bár hitelességét csorbította, hogy szóhasználatában maradt rendszerváltás előtti politikus. Ami persze nem föltétlenül volt baj. Hisz’ épp azért lett a lakossági fórumok koronázatlan királya, mert ugyanazt a néhány száz szavas szókincset használta, amelyet a fórumokra járó idősebb emberek beszéltek és értettek.

Amikor pedig az MSZP elveszítette az országgyűlési választást, ellenzékbe szorulva kereste a győzelem zálogát. Például hazahívta Londonból a bankigazgató Németh Miklóst. A volt miniszterelnök azért nem lett a magyar szocialisták miniszterelnök-jelöltje, mert Kéri László politológus szerint „Huszadrangú dolgokról szólt abádszalóki pártzsargonban.” (Vas Népe, 2001. június 1.)  Visszatérve a vajon zsidózott-e Magyar Péter kérdésre, a válasz kétfelé ágazik. Az egyik az, hogy az ellenzéki politikus miről beszél a nyilvánosság (lakossági) fórumain, a másik meg az, hogy milyen szavakat használ.

Gréczy Zsolt a fészbukos bejegyzésébe illesztett egy videót. A kelet-magyarországi fórumon azt kérdezte valaki a tiszapárti politikustól, hogy ha kormányra kerül, mihez kezd majd a devizahitelesekkel. Magyar Péter szerint a kormánya aligha lesz képes megoldani minden érintett gondját. Ám a helyzetüket enyhíteni szeretné havi százezer forintnyi kárpótlással, amely négy év alatt elérheti az ötmillió forintot is. Mindazonáltal jó volna, ha a kérdező figyelembe venné, hogy „sem a Fidesz-kormány, sem a szocik és a libsik” nem tettek semmit ebben az ügyben. Kevesellte tehát a korábban hatalmon lévők „erőfeszítéseit”.

A téma korántsem huszadrangú, bár nem szép Magyar Pétertől, hogy a libsi kifejezést használta. Igen ám, de nem önmagában, hanem a szocival együtt. Köztünk szólva a szocit én is szoktam használni, méghozzá váltakozva a szocialistával és az MSZP-vel, hogy változatosabb legyen a cikk stílusa. A jiddis jövevényszó libsi azonban nem a zsidók becézése, hanem a szégyellős antiszemiták kódszava. Durvább, keményebb nála a NER-körökben gyakoribb libernyák. Nos, a Fideszben nevelkedett Magyar Pétertől libernyákot sohasem hallottam, a libsit pedig a szocival együtt használta. Az a benyomásom tehát, hogy Gréczy Zsolt tévedett.

Vagy tudatosan vádolta olyasmivel a DK-nak kétségkívül sok kellemetlenséget okozó ellenzéki politikust, amelyet nem mondott. Magyar Péter egész viselkedéséből kikövetkeztethető, hogy a szavazatmaximálás jegyében kerül minden utalást vagy áthallást, amely érzékenyen érintené a kisebbségeket. Nekem is gondom van persze a szóhasználatával, de speciel a zsidózás nem róható föl neki. A legutóbbi másfél évben azt bizonyította, hogy tanulékony, igyekszik kikászálódni a NER-es szókincsből. Gyorsabban is haladhatna.

Retorikáját furcsa kettősség jellemzi. Miközben simán levármegyézi a jobb sorsra érdemes megyéket, ha a vidéki kiskirályokat, az úgynevezett döbrögiket hozza szóba, akkor viszont elmarasztalja a főispánokat. Holott a hivatalossá tett vármegye és főispán ugyanarról a tőről fakad: a feudális Magyarországból. Amennyiben Magyar Péter jövőre esetleg megragadhatja a kormányrudat, akkor hasonló helyzetbe kerülhet, mint Horn Gyula. A lakossági fórumokon a falusi-kisvárosi hallgatóság kedvére beszélhet, az ott elhangzott szavakért azonban magyarázkodhat majd a nyilvánosság minőségibb fórumain.      

Tíz mondat Magyar Péterről

Szerepe és funkciója előbbre tart, mint a nézetei. (Kardos András publicista, Facebook.com, 2024. április 14.)

Szalámizná az ellenzéki pártokat. (Dobrev Klára DK-politikus, 444.hu, 2024. április 24.)

Nem az a bajom Magyar Péterrel, hogy fideszes volt, hanem az, hogy még most is az. (Bauer Tamás publicista, volt DK-politikus, Klubrádió, 2024. április 26.)

A sokévi Fidesz-tagság bizony nyomot hagy az emberen. (Föld S. Péter újságíró, Facebook.com, 2024. május 3.)

Kutyából nem lesz szalonna. (Molnár Csaba DK-politikus, NyugatiFény.hu, 2024. május 16.)

Orbánhoz hasonlóan beszél, ám mást mond. (Csillag István volt SZDSZ-politikus, Népszava, 2025. január 6.)

A baloldali értelmiség többet foglalkozik Magyar Péter hibáival, mint a rezsim egészével. (Béndek Péter publicista, Facebook.com, 2025. március 14.)

Magyar Péter kulturális értelemben fideszes marad. (Stefano Bottoni magyar-olasz történész, Magyar Narancs, 2025. március 20.)

Nem „kívülről” jött, hanem belülről érkezett. (Varga Sándor tanár, Médialógus, 2025. július 14.)

Már önfeledten zsidózik, és szemrebbenés nélkül jön ki a szájából a libsi kifejezés. (Gréczy Zsolt DK-politikus, Facebook.com, 2025. július 20.)

A filozófia luxus. (Heller Ágnes filozófus, Új Pedagógiai Szemle, 1998/6.)

Költekezni mindig luxus. (Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, Délmagyarország, 2002. október 8.)

Politikában a sértődés a luxus kategóriája. (Mesterházy Attila szocialista politikus, ATV, 2013. augusztus 23.)

Ha valaki közhatalmat gyakorol, hiába szerezte minden vagyonát jogszerűen, tudnia kell, hol a határ a jólét és a luxus között. (Gulyás Gergely Fidesz-politikus, Magyar Hírlap, 2014. december 13.)

A gyűlölet luxus ebben a műfajban. (Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a politikáról, ATV, 2019. február 11.)

Én a politikai szabadság luxusában élek. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2019. május 6.)

A volt államfő büntetése, hogy élete végéig luxusban kell élnie. (Pottyondy Edina publicista Novák Katalinról, YouTube.com, 2024. február 16.)

Luxus Ludas Matyi. (Hont András publicista Magyar Péterről, Facebook.com, 2024. március 18.)

Ami az Európai Unióban átlagos, az nálunk luxus. (Szénási Sándor műsorvezető, Klubrádió, 2024. december 23.)

A politikában az igazmondás fölösleges luxus. (Tamás Ervin újságíró, Facebook.com, 2025. július 19.)

A kijelölt utód nem szokott nyerni. (Csintalan Sándor szocialista politikus, Mozgó Világ, 1996/5.)

Félénk családok félénk utódokat nemzenek. (Gyurkovics Tibor költő, 168 Óra, 1997. november 11.)

Annyi utódjelöltje van, mintha egy se lenne. (Aczél Endre újságíró Kovács László MSZP-elnökről, Népszabadság, 2004. március 26.)

/”Mit tenne, ha ön lenne a miniszterelnök?”/ Villámgyorsan keresni kezdeném az utódomat. (Herényi Károly MDF-poliztikus, Vas Népe, 2008. április 6.)

Kun Béla utódait margóra kell kényszeríteni. (Kerényi Imre rendező, Echo TV, 2012. április 3.)

Orbán nyilván azt szeretné, ha saját maga lenne az utódja. (Vona Gábor Jobbik-politikus, Helyi Téma, 2012. április 25.)

Lázárnak gyanúsan utód-szaga van. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2015. szeptember 26.)

52 éves leszek hamarosan, szerintem még van egy-két jó évem. Pár fekvőtámaszt még le tudok nyomni, de sokat dolgozom azon, hogy megtaláljam. (Orbán Viktor miniszterelnök az utódjelöltről, 444.hu, 2015. október 12.)

Ő szeretne önmaga utódja lenni. (Lengyel László politológus Orbán Viktorról, Népszava, 2021. augusztus 28.)

Úgy tűnik föl, mint egy kvázi utódjelölt. (Lakner Zoltán szociológus Lázár Jánosról, Telex.hu, 2025. június 16.)

A Csurka-dolgozat az utódlásért való harc megindulását jelzi. Fő eleme az utód kijelölésének követelése. (Fodor Gábor Fidesz-politikus Antall József betegségéről, Magyar Hírlap, 1992. augusztus 24.)

A miniszterelnök utódlásának kérdése Csurka és Antall József vagy az MDF ügye, de a fasiszta nézetek, az antiszemita kinyilatkoztatások már nem azok. (Pető Iván SZDSZ-politikus, Népszabadság, 1992. augusztus 29.)

Korai már most foglalkozni a köztársaságielnök-jelöléssel és a párton belüli utódlás kérdésével. A végső szót januárban úgyis Dr. Torgyán József mondja ki. (Gyimóthy Géza kisgazda politikus, 24 Óra, 1999. október 5.)

A kormányfő utódlásáról korai gondolkodni. Most azon kell gondolkodni, hogyan kell jól kormányozni. (Gyurcsány Ferenc szocialista politikus Medgyessy Péterről, Somogyi Hírlap, 2004. február 16.)

A miniszterelnöknek jobban elő kellett volna készítenie saját utódlását. (Ágh Attila politológus Gyurcsány Ferencről, Népszava, 2009. március 31.)

Amíg Orbán úgy kalkulál, hogy 2026-ban meg tudja őrizni a miniszterelnöki pozíciót, addig az utódlás kérdésének nincs aktualitása. (Török Gábor politológus, 24.hu, 2025. május 29.)

Az utódlás kérdése Orbánnál fel sem merül. Csak most épp úgy akarja befolyásolni a közhangulatot, mntha kész lenne a lemondásra. (Iványi Gábor lelkész, Hang.hu, 2025. május 31.)

Az utódlásnak is eljön az ideje, le fogjuk vezényelni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet Online, 2025. július 14.)

Az miniszterelnök jelzése arról, hogy egyszer majd lesz utódlás, nem az utódlás bejelentése. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet igazgatója, atv.hu, 2025. július 16.)

Az utódlás nem olyan kényes kérdés, mint ahogy a baloldalon ezt beállítják. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet Online, 2025. július 17.)

A legutóbbi napokban Orbán Viktor vezényelt, Lázár János kapuzott, Kocsis Máté tiszázott, Hadházy Ákos latolgatott, Verebes István pedig élezett.

Régen a pártoknak voltak vezetői, most a vezetőknek vannak pártjai. (Bajomi-Lázár Péter szociológus, Klubrádió, július 12.)

275 nap, és felkenődnek a falra. (Kocsis Máté Fidesz-politikus a tiszásokról, Facebook.com, július 12.)

Már olyan sokat írtam róla, hogy fáj. (Odze György író, volt diplomata Szijjártó Péterről, Facebook.com, július 13.)

Nem „kívülről” jött, hanem belülről érkezett. (Varga Sándor tanár Magyar Péterről, Médialógus, július 14.)

Az utódlásnak is eljön az ideje, le fogjuk vezényelni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet Online, július 14.)

A saját lábon álló lánya és dúsgazdaggá tett veje elhúzza a csíkot az Egyesült Államokba. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, július 15.

Menetrendszerűen! Isten hozott itthon, Kapu Tibor! (Lázár János közlekedési miniszter, Facebook.com, július 15.)

A miniszterelnök jelzése arról, hogy egyszer majd lesz utódlás, nem az utódlás bejelentése. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet igazgatója, atv.hu, július 16.)

Szétnézett a Ryanair fapados járatán, ahol a jövő elkezdődött. (Balassa Tamás újságíró Orbán Viktorról, Népszava, július 16.)

Most már elfogadták, hogy tényleg Magyar Péter a kihívó. (Stumpf András újságíró a Fideszről, ATV, július 16.)

Pőre érdekből beházasodott egy sikeres közegbe, majd amikor nem jöttek be a számításai, hátba szúrt mindenkit. (Gajdics Ottó újságíró Magyar Péterről, Magyar Nemzet Online, július 16.)

Kölcsönösen véglényezünk. (Hajós András publicista, Klubrádió, július 17.)

Az egyetlen ember, aki az elmúlt négy év alatt valóban tett valamit a kormány ellenzékeként. (Kardos András publicista Hadházy Ákosról, Facebook.com, július 17.)

Közvélemény-kutatást már az eddigi ellenzék is többször nyert, választást pedig eddig a Tisza sem. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Facebook.com, július 17.)

A hatalom pártjának mára alig maradt negyvenen inneni, illetve érettségin túli szavazója. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, július 18.)

Majd elküldöm nekik. (Beke Mihály András volt diplomata, aki kamera előtt tépte szét a Fidesz-tagkönyvét, Hang.hu, július 18.)

Régóta szívják az ország vérét, és még ők vannak megsértődve. (Molnár Bálint publicista a hatalmon lévőkről, Kolozsváros.com, július 18.)

Magyar Péter rendületlenül pörög online és a fizikai valóságban is. (Nagy Attila Tibor politológus, Index.hu, július 18.)

Mindenki az utolsó versét írja. Mert nem tudhatja, lesz-e következő. (Oravecz Imre költő, Index.hu, július 19.)

Magyarország nem lesz, hanem volt. (Tompa Imre publicista, Népszava.hu, július 20.)

Remélem, hogy jövő ilyenkor már egy civilizált demokráciában vehetem éles kritika alá kormányzásukat. (Verebes István rendező a tiszásokról, Hang.hu, július 20.)

Van egy számomra eddig ismeretlen podcast. Ultrahang a neve, és egy Király Tamás nevű influenszer működteti. S mert jelenleg 226 ezer követője van, a miniszterelnök stábja azt javasolta Orbán Viktornak, hogy adjon neki interjút. E beszélgetés azonban már nem pamlagos interjú volt. Vagyis nem a kormányfő bizalmi emberei közül került ki a beszélgetőpartner. Egy gazdaságilag független véleményformáló keményebb ülést kínált.

A ráérős beszélgetést hat hirdetés törte meg, és ez nem használt a gondolatmenet folyamatosságának. Az viszont előnyére vált, hogy a Google egyetlen politikai terméket sem kínált. Közszükségleti cikkekkel kecsegtette az interjúalany iránt érdeklődőket, vagyis a miniszterelnök óhatatlanul kereskdelemi árukat ajánlott. Ez érdekes fejlemény a hazai nyilvánosságban, elvégre az eddig mértékadó pénteki rádióinterjúkat nem szabdalják szét hirdetések.  

A Magyar Rádió stúdiójában készített beszélgetések 7.33-tól 7.59-ig tartanak. Ilyenkor 12-13 miniszterelnöki mondatot jegyzek föl, majd csoportosítom a cédulákat, és tízet választok ki egy idézetcsokorba. Ezúttal 26 perc helyett 72 percig tartott a podcast-interjú, és ha leszámítom a hat hirdetést, akkor úgy hatvan percre jön ki az értékelendő anyag. Ehhez képest a 28 följegyzett mondat megfelel a péntek reggeli rádióinterjúk közfogyasztásra alkalmas termésének.

Orbán Viktor minél több interjút ad, annál inkább inflálódnak a mondatai. A rendszerváltás óta gyűjtött szállóigék mezőnyében előkelő helyen áll, feltűnő azonban, hogy ellenzéki politikusként őszintébb, szellemesebb mondatai voltak. Miniszterelnökként persze több szempontot kell figyelembe vennie. A nyilvánosság első számú kedvezményezettjeként kerülhet olyan helyzetbe, amikor nem bonthatja ki a valóság minden szeletét. Most viszont a hatalmat gyakorló politikus a megszokottnál érdekesebbnek hatott.

Mondandójának eleje és vége figyelemre méltónak bizonyult. De amit a beszélgetés közepén fejtett ki, azt egy héttel korábban, majd a podcastos interjú után egy nappal, a Magyar Rádió stúdiójában már hallottuk tőle. Ha iménti soraimban az olvasó időrendi tévedést vél fölfedezni, akkor közlöm, hogy a csütörtökön sugárzott podcast-interjút tegnap, pénteken este néztem meg. A megismételt gondolatok előnyösek ugyan propagandisztikus szempontból, de aki szeret önállóan gondolkodni, az unalmasnak találja a már-már közhelyes okfejtéseket (például Ukrajna uniós tagságáról).

Értem persze a logikát. Orbánnak személyesebb hangvételt kell megütnie, hogy politikai szándékait hatásosabban adhassa elő. Ebben az értelemben ügyes fogás a 72 perces interjú. A nemzetközi összefüggéseket jól ismerő influenszer gördülékenyen és kulturáltan kérdezett. Ráadásul majd’ mindent megkérdezett, a miniszterelnök pedig vette a lapot. Egyetlen alkalommal beszélt mellé. A műsorvezető azt firtatta, hogy rokonságában és közvetlen környezetében néhányan miért gazdagodtak meg gyorsan és látványosan.

Erre is felelt Orbán, de a szokásos szövege - a nemzeti tőkés osztály támogatása - és a metakommunikációja ütközött egymással. Ekkor kellett volna az infuenszernek rámutatnia az ellentmondásra, és visszakérdeznie. Ezt elmulasztotta. Talán ez volt az ára annak, hogy nyilvánosságra kerülhessen az interjú? Ezzel együtt a beszélgetés eleje és vége a szokásosnál személyesebbre sikerült. A miniszterelnökről többet tudtunk meg, mint bármikor korábban.

Mindez olvasható is a bejegyzésem utáni összeállításban. Orbán Viktor például újra hangsúlyozta a felcsútiságát. Magyarország leggazdagabb települése azonban „csak” a választott faluja. Elhangzott a szülőfalu, Alcsútdoboz neve is egy tanítónő ürügyén, ám ez nem volt annyira érdekes, hogy idézzem. Az viszont kiderül az összeállításból, hogy a hatalom megtestesítője azt a nyilvánosságot kedveli, amelyet ellenőrizhet. Ez nem szép tőle, de csodálkozásra nincs okunk.

 Akik olvassák a tízmondatos összeállításokat, amelyeket a péntek reggeli rádióinterjúkból szoktam készíteni, azok tudják, hogy van a végükön egy zárójeles megjegyzés. Kiviláglik belőle, hogy a miniszterelnök 26 perc alatt hányszor köszörülte a torkát. A 15 és 25 közötti számot valamiféle betegségnek tulajdonítottam. Most viszont a 72 percben Orbán mindössze ötször krákogott. A megfejtésem az, hogy a Magyar Rádióban előre egyeztetett interjút szokott adni.

Miközben a jobb sorsra érdemes Törőcsik Zsolt kérdezi, ő a jegyzeteibe temetkezik, mert felkészült (felkészítették) a „spontánul” elhangzó kérdésre. A szerepet el kell játszania, és ez idegfeszültséggel jár. Az eredményt pedig halljuk. A podcast-interjú kérdéseire azonban nem készült fel, és csak önmagát kell adnia. Lám, kiderült, hogy így is képes elfogadható teljesítményre. Talán Király Tamást kéne megkérni arra, hogy tegye át székhelyét a közszolgálati rádióba. Érkezése csökkentené a muszáj-interjúk meg a krákogások számát, és növelné a magyar miniszterelnök szavahihetőségét.           

Tíz személyes mondat Orbán Viktortól (Ultrahang-podcast, 25.07.17.)

Nem nehéz engem kérdezni, de vannak feltételei.

Csuhi-puhi kedvéért nem ülök le beszélgetni. 

A saját felületeimen mégiscsak ellenőrzés alatt tartom a dolgokat.

/A krákogásról/ Küzdök a hangszálaimmal. Szerintem elhasználódnak.

Ahonnan én jövök, Felcsútról.

A múltkor végignéztem az összes általános és középiskolai osztálytársamat. Hát én ott egy milliárdost se láttam.

Nekem nem a gazdagokkal van dolgom, hanem a szegényekkel és a középosztállyal.

Nem vagyok tanult politikus, de amit tanultam, azt felhasználom a politikában.

Az nem kérdés, hogy lesz belőlem még ellenzéki politikus.

Úgy képzelem, hogy életem végéig ebben a polgári politikai életben maradok.

 Fogom a fejem, hogy ki ne hulljon a hajam.

 Ha nem tudjuk, hogy mire való a költségvetés, akkor nem jó a költségvetés.

Ez a költségvetés tönkretenné az Európai Uniót.

Ez a reménytelenség költségvetése.

Elvesznek pénzeket a mezőgazdaságtól.

/Migránsról, Ukrajnáról/ Ha egyszer beengeded, nem tudod többé kitenni.

Magyarország egyik állampolgárát agyonverték kényszersorozó ukránok.

Sebestyén József mi vagyunk.

Nekünk ezt az ügyet fel kell nyomni az asztalra.

Kapu Tibor a mi dicsőségre okot adó új hősünk.

/Az interjú 26 percében a miniszterelnök 18-szor köszörülte a torkát./

 Ez a kormányzat már csak kimerült akkumulátor, nem képes feltöltődni. (Lezsák Sándor MDF-politikus, Jászkun Krónika, 1997. április 7.)

Mostanra az akkumulátoraim lemerültek. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2012. július 10.)

Az elektromos autók akkumulátoraiból is egyszer hulladék lesz. (Kanász-Nagy Máté LMP-politikus, Magyar Hang, 2021. december 10.)

Az MSZP a mobilakkumulátor, amelyre mindenki rádug. (Ceglédi Zoltán politológus az ellenzéki pártokról, Jelen.media.hu, 2022. július 8.)

Az MSZP legközelebb nem lesz „akkumulátorpárt”, hogy mindenki leszívja. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, HírKlikk.hu, 2022. október 23.)

Addig pofáztam és addig figyeltem, míg lemerült a közéleti akkumulátorom. (Alföldi Róbet színész-rendező, Telex.hu, 2022. december 24.)

Az akkumulátorgyártás energiafaló ágazat. (Györffy Dóra közgazdász, Népszava, 2023. január 31.)

Szomjas lesz az akkugyár. (Doros Judit újságíró, Népszava, 2023. február 14.)

Épelméjű országban nem tesznek város mellé akkumulátorgyárat. (Csintalan Sándor szocialista politikus, SzabadEurópa.hu, 2023. június 16.)

Az iparfejlesztés általában akkumulátorgyárat jelent. (Keresztes László Lóránt LMP-politikus, ATV, 2023. július 24.)

Ha egyszer megírja valaki az Orbán-monográfiát, bizonyára elemzi az úgynevezett pamlagos interjúkat is. Országunk első embere, a nyilvánosság első számú kedvezményezettje a válságos helyzet miatt kilépett a Magyar Rádió biztonságos stúdiójából, és közelebb húzódott az újságírókhoz.

Most még csak ott tart, hogy egyelőre a baráti szerkesztőségek munkatársaival beszélget, de már lazább keretek között. A pamlagos sorozat második ülését tegnap este sugározta az a podcast, amelyet a kormány félhivatalos szócsövénél vettek föl  Az 53 perces interjút Bayer Zsolt készítette, aki vendég-kérdezőnek meghívta Ambrózy Áront, a PestiSrácok.hu munkatársát is.

A kormánypárti sajtóban alaposan elemzik majd a figyelemre méltó beszélgetést, én csak egy mellékes mozzanatra térek ki. Az elején szóba került, hogy a Fidesz hagyományos párt, a Tisza viszont egy digitális politikai mozgalom. „Képzeljük el - fejtegette Ambrózy kolléga -, hogy mondjuk Hegel megírná  a Facebookon, hogyan jutunk el a tézistől a szintézisig, és én odamennék vitatkozni vele.” Itt néhány töredékszó hangzott el, majd a vendég-kérdező így folytatta: „Kifejteném neki, hogy Königsberget nem véletlenül hívják Kalinyingrádnak, mert ilyen ökörségeket hordasz össze.”

Fészbukosan letegezte Georg Wlilhelm Friedrich Hegelt, aki 1770-ben született, és 1831-ben halt meg. Tősgyökeres stuttgarti lévén lehet, hogy járt Kelet-Poroszország legnagyobb városában, Königsbergben. Esetleg meg is látogatta Immanuel Kantot, aki ott született 1724-ben, és 1804-ben bekövetkezett haláláig szinte ki se mozdult a szülővárosából. Olyan nagy köztük a 46 évnyi korkülönbség, hogy az ifjú filozófus legföljebb az élettől búcsúzó agg filozófust látogathatta volna meg, hogy bemutatkozhasson neki.

Ha mégis összefutottak, akkor jó volna tudni, vajon miről beszélgettek. De ahhoz semmi közük nincs, hogy a második világháború után a Szovjetunió bekebelezte Kelet-Poroszországot, katonai bázissá fejlesztette, és az egyik szovjet államfőről nevezte el. A Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megyényi exklávé idegesítően idegen test Lengyelország és Litvánia között. S bár napjainkban, az ukrajnai háború idején felértékelődött, ennek sincs semmi köze ahhoz, hogy Ambrózy Áron a magyar miniszterelnök jelenlétében összetévesztette Hegelt Kanttal.

Ilyenkor kéne a műsorvezetőnek ügyesen, finoman, kulturáltan közbeszólnia. Bayer Zsolt hallgatott. Az idősebb jogán éppenséggel Orbán Viktor is pontosíthatta volna Ambrózyt, ő azonban csak a „königsbergi emberiségig” jutott el. (Ennek értelmét nem sikerült kibogoznom.) Logikailag két eset lehetséges. Az egyik az, hogy ők ketten nem akarták nyilvánosan megszégyeníteni a suta és tájékozatlan harmadikat. A másik pedig az, hogy tegnap este három magyar értelmiségi száműzte Hegelt Kalinyingrádba.

Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Nemzet Online, 25.07.14.)

Nekünk mindig is volt egy szervezett politikai közösségünk. Amit úgy neveznek, hogy párt.

A Fidesz egy sajátos politikai képződmény.

1998-ban olyan kormányt alapítottam, amelyben én voltam a legfiatalabb.

Erőfölény van a birodalmi oldalon.

Ha fölveszik Ukrajnát, akkor nagy valószínűséggel az Európai Egyesült Államok befejeződött.

A régi ellenzéket eltüntették, és helyette létrehoztak egy digitális politikai mozgalmat.

Nem akarom, hogy a hazám így végezze.

Általában szelíd ember vagyok, sőt jámbor.

Legenda, hogy a magyar jobboldal jövője személyfüggő.

Az utódlásnak is eljön az ideje, le fogjuk vezényelni.

 Több volt a hitünk, mint a tudásunk. (Marosán György MSZMP-politikus, Népszava, 1989. december 13.)

A hitem is megmaradt, nemcsak a fülbevalóm. (Deutsch Tamás Fidesz-politikus a választási vereségről, Vas Népe, 1994. október 26.)

A hit mérése rendkívül nehéz, mert a Szentlélek nem szociológiai kategória. (Semjén Zsolt KDNP-politikus, Somogyi Hírlap, 2000. november 23.)

A politika hitkérdéssé vált, a hit politikává. (Kuncze Gábor SZDSZ-politikus, Délmagyarország, 2001. december 15.)

A templom a hit megtestesülése. (Andrassew Iván publicista, Népszava, 2003. május 19.)

A teremtőjétől elszakadt embernek bomlik a hite, az erkölcse, a családja, a társadalma. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2011. október 8.)

Nem szabad a hitünket olyan emberekre erőltetni, akik nem vallásosak. (Giczy György KDNP-politikus, Hír TV, 2015. december 18.)

A hit nem tanítható. (Kató Béla erdélyi református püspök, Magyar Rádió, 2025. július 6.)

Az Isten csak fedőnév, a hitük engedély a gátlástalanságra. (Gábor György vallástörténész a hatalmon lévőkről, Facebook.com, 2025.július 7.)

Minden ilyen nappal csak erősödik a hit, hogy a DK-ra szükség van. (Gréczy Zsolt DK-politikus, Facebook.com, 2025. július 15.)