A legutóbbi napokban Orbán Viktor vezényelt, Lázár János kapuzott, Kocsis Máté tiszázott, Hadházy Ákos latolgatott, Verebes István pedig élezett.

Régen a pártoknak voltak vezetői, most a vezetőknek vannak pártjai. (Bajomi-Lázár Péter szociológus, Klubrádió, július 12.)

275 nap, és felkenődnek a falra. (Kocsis Máté Fidesz-politikus a tiszásokról, Facebook.com, július 12.)

Már olyan sokat írtam róla, hogy fáj. (Odze György író, volt diplomata Szijjártó Péterről, Facebook.com, július 13.)

Nem „kívülről” jött, hanem belülről érkezett. (Varga Sándor tanár Magyar Péterről, Médialógus, július 14.)

Az utódlásnak is eljön az ideje, le fogjuk vezényelni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet Online, július 14.)

A saját lábon álló lánya és dúsgazdaggá tett veje elhúzza a csíkot az Egyesült Államokba. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, július 15.

Menetrendszerűen! Isten hozott itthon, Kapu Tibor! (Lázár János közlekedési miniszter, Facebook.com, július 15.)

A miniszterelnök jelzése arról, hogy egyszer majd lesz utódlás, nem az utódlás bejelentése. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet igazgatója, atv.hu, július 16.)

Szétnézett a Ryanair fapados járatán, ahol a jövő elkezdődött. (Balassa Tamás újságíró Orbán Viktorról, Népszava, július 16.)

Most már elfogadták, hogy tényleg Magyar Péter a kihívó. (Stumpf András újságíró a Fideszről, ATV, július 16.)

Pőre érdekből beházasodott egy sikeres közegbe, majd amikor nem jöttek be a számításai, hátba szúrt mindenkit. (Gajdics Ottó újságíró Magyar Péterről, Magyar Nemzet Online, július 16.)

Kölcsönösen véglényezünk. (Hajós András publicista, Klubrádió, július 17.)

Az egyetlen ember, aki az elmúlt négy év alatt valóban tett valamit a kormány ellenzékeként. (Kardos András publicista Hadházy Ákosról, Facebook.com, július 17.)

Közvélemény-kutatást már az eddigi ellenzék is többször nyert, választást pedig eddig a Tisza sem. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Facebook.com, július 17.)

A hatalom pártjának mára alig maradt negyvenen inneni, illetve érettségin túli szavazója. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, július 18.)

Majd elküldöm nekik. (Beke Mihály András volt diplomata, aki kamera előtt tépte szét a Fidesz-tagkönyvét, Hang.hu, július 18.)

Régóta szívják az ország vérét, és még ők vannak megsértődve. (Molnár Bálint publicista a hatalmon lévőkről, Kolozsváros.com, július 18.)

Magyar Péter rendületlenül pörög online és a fizikai valóságban is. (Nagy Attila Tibor politológus, Index.hu, július 18.)

Mindenki az utolsó versét írja. Mert nem tudhatja, lesz-e következő. (Oravecz Imre költő, Index.hu, július 19.)

Magyarország nem lesz, hanem volt. (Tompa Imre publicista, Népszava.hu, július 20.)

Remélem, hogy jövő ilyenkor már egy civilizált demokráciában vehetem éles kritika alá kormányzásukat. (Verebes István rendező a tiszásokról, Hang.hu, július 20.)

Van egy számomra eddig ismeretlen podcast. Ultrahang a neve, és egy Király Tamás nevű influenszer működteti. S mert jelenleg 226 ezer követője van, a miniszterelnök stábja azt javasolta Orbán Viktornak, hogy adjon neki interjút. E beszélgetés azonban már nem pamlagos interjú volt. Vagyis nem a kormányfő bizalmi emberei közül került ki a beszélgetőpartner. Egy gazdaságilag független véleményformáló keményebb ülést kínált.

A ráérős beszélgetést hat hirdetés törte meg, és ez nem használt a gondolatmenet folyamatosságának. Az viszont előnyére vált, hogy a Google egyetlen politikai terméket sem kínált. Közszükségleti cikkekkel kecsegtette az interjúalany iránt érdeklődőket, vagyis a miniszterelnök óhatatlanul kereskdelemi árukat ajánlott. Ez érdekes fejlemény a hazai nyilvánosságban, elvégre az eddig mértékadó pénteki rádióinterjúkat nem szabdalják szét hirdetések.  

A Magyar Rádió stúdiójában készített beszélgetések 7.33-tól 7.59-ig tartanak. Ilyenkor 12-13 miniszterelnöki mondatot jegyzek föl, majd csoportosítom a cédulákat, és tízet választok ki egy idézetcsokorba. Ezúttal 26 perc helyett 72 percig tartott a podcast-interjú, és ha leszámítom a hat hirdetést, akkor úgy hatvan percre jön ki az értékelendő anyag. Ehhez képest a 28 följegyzett mondat megfelel a péntek reggeli rádióinterjúk közfogyasztásra alkalmas termésének.

Orbán Viktor minél több interjút ad, annál inkább inflálódnak a mondatai. A rendszerváltás óta gyűjtött szállóigék mezőnyében előkelő helyen áll, feltűnő azonban, hogy ellenzéki politikusként őszintébb, szellemesebb mondatai voltak. Miniszterelnökként persze több szempontot kell figyelembe vennie. A nyilvánosság első számú kedvezményezettjeként kerülhet olyan helyzetbe, amikor nem bonthatja ki a valóság minden szeletét. Most viszont a hatalmat gyakorló politikus a megszokottnál érdekesebbnek hatott.

Mondandójának eleje és vége figyelemre méltónak bizonyult. De amit a beszélgetés közepén fejtett ki, azt egy héttel korábban, majd a podcastos interjú után egy nappal, a Magyar Rádió stúdiójában már hallottuk tőle. Ha iménti soraimban az olvasó időrendi tévedést vél fölfedezni, akkor közlöm, hogy a csütörtökön sugárzott podcast-interjút tegnap, pénteken este néztem meg. A megismételt gondolatok előnyösek ugyan propagandisztikus szempontból, de aki szeret önállóan gondolkodni, az unalmasnak találja a már-már közhelyes okfejtéseket (például Ukrajna uniós tagságáról).

Értem persze a logikát. Orbánnak személyesebb hangvételt kell megütnie, hogy politikai szándékait hatásosabban adhassa elő. Ebben az értelemben ügyes fogás a 72 perces interjú. A nemzetközi összefüggéseket jól ismerő influenszer gördülékenyen és kulturáltan kérdezett. Ráadásul majd’ mindent megkérdezett, a miniszterelnök pedig vette a lapot. Egyetlen alkalommal beszélt mellé. A műsorvezető azt firtatta, hogy rokonságában és közvetlen környezetében néhányan miért gazdagodtak meg gyorsan és látványosan.

Erre is felelt Orbán, de a szokásos szövege - a nemzeti tőkés osztály támogatása - és a metakommunikációja ütközött egymással. Ekkor kellett volna az infuenszernek rámutatnia az ellentmondásra, és visszakérdeznie. Ezt elmulasztotta. Talán ez volt az ára annak, hogy nyilvánosságra kerülhessen az interjú? Ezzel együtt a beszélgetés eleje és vége a szokásosnál személyesebbre sikerült. A miniszterelnökről többet tudtunk meg, mint bármikor korábban.

Mindez olvasható is a bejegyzésem utáni összeállításban. Orbán Viktor például újra hangsúlyozta a felcsútiságát. Magyarország leggazdagabb települése azonban „csak” a választott faluja. Elhangzott a szülőfalu, Alcsútdoboz neve is egy tanítónő ürügyén, ám ez nem volt annyira érdekes, hogy idézzem. Az viszont kiderül az összeállításból, hogy a hatalom megtestesítője azt a nyilvánosságot kedveli, amelyet ellenőrizhet. Ez nem szép tőle, de csodálkozásra nincs okunk.

 Akik olvassák a tízmondatos összeállításokat, amelyeket a péntek reggeli rádióinterjúkból szoktam készíteni, azok tudják, hogy van a végükön egy zárójeles megjegyzés. Kiviláglik belőle, hogy a miniszterelnök 26 perc alatt hányszor köszörülte a torkát. A 15 és 25 közötti számot valamiféle betegségnek tulajdonítottam. Most viszont a 72 percben Orbán mindössze ötször krákogott. A megfejtésem az, hogy a Magyar Rádióban előre egyeztetett interjút szokott adni.

Miközben a jobb sorsra érdemes Törőcsik Zsolt kérdezi, ő a jegyzeteibe temetkezik, mert felkészült (felkészítették) a „spontánul” elhangzó kérdésre. A szerepet el kell játszania, és ez idegfeszültséggel jár. Az eredményt pedig halljuk. A podcast-interjú kérdéseire azonban nem készült fel, és csak önmagát kell adnia. Lám, kiderült, hogy így is képes elfogadható teljesítményre. Talán Király Tamást kéne megkérni arra, hogy tegye át székhelyét a közszolgálati rádióba. Érkezése csökkentené a muszáj-interjúk meg a krákogások számát, és növelné a magyar miniszterelnök szavahihetőségét.           

Tíz személyes mondat Orbán Viktortól (Ultrahang-podcast, 25.07.17.)

Nem nehéz engem kérdezni, de vannak feltételei.

Csuhi-puhi kedvéért nem ülök le beszélgetni. 

A saját felületeimen mégiscsak ellenőrzés alatt tartom a dolgokat.

/A krákogásról/ Küzdök a hangszálaimmal. Szerintem elhasználódnak.

Ahonnan én jövök, Felcsútról.

A múltkor végignéztem az összes általános és középiskolai osztálytársamat. Hát én ott egy milliárdost se láttam.

Nekem nem a gazdagokkal van dolgom, hanem a szegényekkel és a középosztállyal.

Nem vagyok tanult politikus, de amit tanultam, azt felhasználom a politikában.

Az nem kérdés, hogy lesz belőlem még ellenzéki politikus.

Úgy képzelem, hogy életem végéig ebben a polgári politikai életben maradok.

 Fogom a fejem, hogy ki ne hulljon a hajam.

 Ha nem tudjuk, hogy mire való a költségvetés, akkor nem jó a költségvetés.

Ez a költségvetés tönkretenné az Európai Uniót.

Ez a reménytelenség költségvetése.

Elvesznek pénzeket a mezőgazdaságtól.

/Migránsról, Ukrajnáról/ Ha egyszer beengeded, nem tudod többé kitenni.

Magyarország egyik állampolgárát agyonverték kényszersorozó ukránok.

Sebestyén József mi vagyunk.

Nekünk ezt az ügyet fel kell nyomni az asztalra.

Kapu Tibor a mi dicsőségre okot adó új hősünk.

/Az interjú 26 percében a miniszterelnök 18-szor köszörülte a torkát./

 Ez a kormányzat már csak kimerült akkumulátor, nem képes feltöltődni. (Lezsák Sándor MDF-politikus, Jászkun Krónika, 1997. április 7.)

Mostanra az akkumulátoraim lemerültek. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2012. július 10.)

Az elektromos autók akkumulátoraiból is egyszer hulladék lesz. (Kanász-Nagy Máté LMP-politikus, Magyar Hang, 2021. december 10.)

Az MSZP a mobilakkumulátor, amelyre mindenki rádug. (Ceglédi Zoltán politológus az ellenzéki pártokról, Jelen.media.hu, 2022. július 8.)

Az MSZP legközelebb nem lesz „akkumulátorpárt”, hogy mindenki leszívja. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, HírKlikk.hu, 2022. október 23.)

Addig pofáztam és addig figyeltem, míg lemerült a közéleti akkumulátorom. (Alföldi Róbet színész-rendező, Telex.hu, 2022. december 24.)

Az akkumulátorgyártás energiafaló ágazat. (Györffy Dóra közgazdász, Népszava, 2023. január 31.)

Szomjas lesz az akkugyár. (Doros Judit újságíró, Népszava, 2023. február 14.)

Épelméjű országban nem tesznek város mellé akkumulátorgyárat. (Csintalan Sándor szocialista politikus, SzabadEurópa.hu, 2023. június 16.)

Az iparfejlesztés általában akkumulátorgyárat jelent. (Keresztes László Lóránt LMP-politikus, ATV, 2023. július 24.)

Ha egyszer megírja valaki az Orbán-monográfiát, bizonyára elemzi az úgynevezett pamlagos interjúkat is. Országunk első embere, a nyilvánosság első számú kedvezményezettje a válságos helyzet miatt kilépett a Magyar Rádió biztonságos stúdiójából, és közelebb húzódott az újságírókhoz.

Most még csak ott tart, hogy egyelőre a baráti szerkesztőségek munkatársaival beszélget, de már lazább keretek között. A pamlagos sorozat második ülését tegnap este sugározta az a podcast, amelyet a kormány félhivatalos szócsövénél vettek föl  Az 53 perces interjút Bayer Zsolt készítette, aki vendég-kérdezőnek meghívta Ambrózy Áront, a PestiSrácok.hu munkatársát is.

A kormánypárti sajtóban alaposan elemzik majd a figyelemre méltó beszélgetést, én csak egy mellékes mozzanatra térek ki. Az elején szóba került, hogy a Fidesz hagyományos párt, a Tisza viszont egy digitális politikai mozgalom. „Képzeljük el - fejtegette Ambrózy kolléga -, hogy mondjuk Hegel megírná  a Facebookon, hogyan jutunk el a tézistől a szintézisig, és én odamennék vitatkozni vele.” Itt néhány töredékszó hangzott el, majd a vendég-kérdező így folytatta: „Kifejteném neki, hogy Königsberget nem véletlenül hívják Kalinyingrádnak, mert ilyen ökörségeket hordasz össze.”

Fészbukosan letegezte Georg Wlilhelm Friedrich Hegelt, aki 1770-ben született, és 1831-ben halt meg. Tősgyökeres stuttgarti lévén lehet, hogy járt Kelet-Poroszország legnagyobb városában, Königsbergben. Esetleg meg is látogatta Immanuel Kantot, aki ott született 1724-ben, és 1804-ben bekövetkezett haláláig szinte ki se mozdult a szülővárosából. Olyan nagy köztük a 46 évnyi korkülönbség, hogy az ifjú filozófus legföljebb az élettől búcsúzó agg filozófust látogathatta volna meg, hogy bemutatkozhasson neki.

Ha mégis összefutottak, akkor jó volna tudni, vajon miről beszélgettek. De ahhoz semmi közük nincs, hogy a második világháború után a Szovjetunió bekebelezte Kelet-Poroszországot, katonai bázissá fejlesztette, és az egyik szovjet államfőről nevezte el. A Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megyényi exklávé idegesítően idegen test Lengyelország és Litvánia között. S bár napjainkban, az ukrajnai háború idején felértékelődött, ennek sincs semmi köze ahhoz, hogy Ambrózy Áron a magyar miniszterelnök jelenlétében összetévesztette Hegelt Kanttal.

Ilyenkor kéne a műsorvezetőnek ügyesen, finoman, kulturáltan közbeszólnia. Bayer Zsolt hallgatott. Az idősebb jogán éppenséggel Orbán Viktor is pontosíthatta volna Ambrózyt, ő azonban csak a „königsbergi emberiségig” jutott el. (Ennek értelmét nem sikerült kibogoznom.) Logikailag két eset lehetséges. Az egyik az, hogy ők ketten nem akarták nyilvánosan megszégyeníteni a suta és tájékozatlan harmadikat. A másik pedig az, hogy tegnap este három magyar értelmiségi száműzte Hegelt Kalinyingrádba.

Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Nemzet Online, 25.07.14.)

Nekünk mindig is volt egy szervezett politikai közösségünk. Amit úgy neveznek, hogy párt.

A Fidesz egy sajátos politikai képződmény.

1998-ban olyan kormányt alapítottam, amelyben én voltam a legfiatalabb.

Erőfölény van a birodalmi oldalon.

Ha fölveszik Ukrajnát, akkor nagy valószínűséggel az Európai Egyesült Államok befejeződött.

A régi ellenzéket eltüntették, és helyette létrehoztak egy digitális politikai mozgalmat.

Nem akarom, hogy a hazám így végezze.

Általában szelíd ember vagyok, sőt jámbor.

Legenda, hogy a magyar jobboldal jövője személyfüggő.

Az utódlásnak is eljön az ideje, le fogjuk vezényelni.

 Több volt a hitünk, mint a tudásunk. (Marosán György MSZMP-politikus, Népszava, 1989. december 13.)

A hitem is megmaradt, nemcsak a fülbevalóm. (Deutsch Tamás Fidesz-politikus a választási vereségről, Vas Népe, 1994. október 26.)

A hit mérése rendkívül nehéz, mert a Szentlélek nem szociológiai kategória. (Semjén Zsolt KDNP-politikus, Somogyi Hírlap, 2000. november 23.)

A politika hitkérdéssé vált, a hit politikává. (Kuncze Gábor SZDSZ-politikus, Délmagyarország, 2001. december 15.)

A templom a hit megtestesülése. (Andrassew Iván publicista, Népszava, 2003. május 19.)

A teremtőjétől elszakadt embernek bomlik a hite, az erkölcse, a családja, a társadalma. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2011. október 8.)

Nem szabad a hitünket olyan emberekre erőltetni, akik nem vallásosak. (Giczy György KDNP-politikus, Hír TV, 2015. december 18.)

A hit nem tanítható. (Kató Béla erdélyi református püspök, Magyar Rádió, 2025. július 6.)

Az Isten csak fedőnév, a hitük engedély a gátlástalanságra. (Gábor György vallástörténész a hatalmon lévőkről, Facebook.com, 2025.július 7.)

Minden ilyen nappal csak erősödik a hit, hogy a DK-ra szükség van. (Gréczy Zsolt DK-politikus, Facebook.com, 2025. július 15.)

Már rég nincs nyári uborkaszezon, amidőn a hiányzó közéleti események helyett a publicisták még semmitmondó témákon lovagoltak. Gőzerővel zajlik a választási kampány előtti nem hivatalos kampány, a hírmagyarázók pedig azt latolgatják, vajon országunk első embere a nyulakat kiugrasztja-e a bokorból.

Orbán Viktor újszerű játékban vett részt. Az eddigiektől eltérő, laza szerkezetű interjúban akadt egy rész, amikor áldását adta arra, hogy egyetlen mondatban kéne jellemezni néhány közszereplőt. A mintegy tucatnyi esetből háromban szegte meg a játékszabályt. Egynél több mondatban jellemezte Tölgyessy Pétert, Lázár Jánost és Varga Juditot. Témám szempontjából Tölgyessy értékelése mellékes, annál érdekesebb a másik kettőé.

Lázár Jánost agyba-főbe dicsérte. A ”szabatos, világos, közérthető” kommunikáció megtestesítőjét látta benne. „Amit ő a Lázárinfón csinál, az nemzetközi szinten is kiváló.” Szerintem is elmegy a nemzetközi mezőnyben, de Orbán állításával ellentétben az említett jelzők az angolszász vagy a német gyakorlatban a politikussá válás előfeltételei. Valaki kiáll az utcasarokra, röplapokat osztogat, és a járókelők kérdéseire érdemben válaszol. Ha ezt a magatartásformát megtanulja, akkor önkormányzati képviselő lesz. Utána pedig jöhet az országos, majd a kormányzati karrier.

Nálunk mintha fordítva volna. Miniszterek próbálkoznak megnyerni a köznapi tudat szférájában élő emberek rokonszenvét. Az épp kormányon lévők közül szinte csak Lázár János tartozik a sikeresek közé. Mindazonáltal a miniszterelnöki dicséretet megkeseríti, hogy országunk első embere a világ minden kincséért ki nem mondta volna: Lázárt el tudná képzelni az utódjaként. A kormányfői titulus Varga Juditnál jobb helyen volna, hisz’ „Született tehetség.” Itt némi hatásszünetet tartott Orbán Viktor, vagy csak elgondolkodott azon, amit kimondott. Néhány nem idézett szó után hozzáfűzte: „Juditban miniszterelnöki képességek voltak.”

Múlt időt használt, ami lényeges a megjegyzésben. A kegyelmi botrány vetett véget Varga Judit politikai karrierjének. Most pedig a publicisták azt latolgatják, vajon a miniszterelnök nem akarja-e visszahozni a politikába a Magyar Pétertől elvált asszonyt. Sőt, még azt is pedzegette valaki, hogy állítólag van egy mesterterv. Orbán a kétharmados parlamenti többségével immár sokadszor módosítja az alaptörvényt, és prezidenciális köztársaságot hoz létre. Jogaiban megerősített államfőként pedig összeereszti a kormánypárti miniszterelnök-jelöltet, Varga Juditot az ellenzéki kihívóval, Magyar Péterrel.

Ha ez megtörténne, akkor végre bekerülhetnénk a világpolitikai furcsaságok lexikonjába. Mielőtt azonban ezen eltűnődnénk, felötlött egy párhuzam a félmúltból. Akár csak most Orbán Viktor, hajdan ugyancsak kétharmados elődje, Horn Gyula 1997 végén, 1998 elején szintén a vesztét érezte. Hiúságból vagy politikai számításból meglebegtette két pártbeli utódjelölt nevét. Szekeres Imre és Kiss Péter közül az utóbbi átlátott a szitán, és nem erőltette a miniszterelnök-jelölti kampányt. Szekeres viszont komolyan vette a látszólag felkínált lehetőséget. Erre néhány százan tanúk vagyunk, akik a jászsági falujában meghallgattuk a miniszterelnök-jelölti programját.

Aztán a kamarillapolitikában járatos miniszterelnök megrendszabályozta az utódjelölteket, Szekerest okkal, Kisst ok nélkül. Ám ekkor már késő volt. Bár a két szocialista politikus nem lett kormányfő, de Horn is elveszítette a miniszterelnöki bársonyszéket. Sok szavazatot vitt el a kormánypárton belüli feszültség. Ráadásul a választási kampányfőnök Szekeres nem adott szerepet a Dunántúlon különösen népszerű miniszterelnök-jelölt ellenlábasának. Nem állítom, hogy ez volt a választási vereség legfőbb oka, de közrejátszott a Fidesz első országlásában.

Lázár János épp járja az országot, eddig tizenvalahányszor állt ki az emberek elé. Az ATV jóvoltából végignézhettük, hogy két-háromszáznál többen sohol sem érdeklődtek a mondandója iránt. Ennek ellenére magyar körülmények között csakugyan jól csinálta. Némi szünet után ősszel folytatja, és ki tudja, mi sül ki az egészből. A Varga Juditról tűnődő publicisták meghökkentő gondolatkísérletét se vonom kétségbe, de okfejtésüket csak akkor érdemes komolyan venni, ha a nemrégiben asztalosságból levizsgázott „született tehetség” szerepet kap a Fidesz választási kampányában.

Amennyiben visszatér a politikába, eljátszhatunk az ötlettel, hogy jovőre szembe kerül majd egymással a hajdani Magyar-Varga házaspár. Addig azonban reálisabbnak vélem, hogy a prezidenciális rendszerben Orbán Viktor köztársasági elnök marad az ország legerősebb embere. Vajon összeereszti-e a politikai arénában a két fideszes miniszterelnök-jelöltet: Lázár Jánost és Magyar Pétert?      

Tíz mondat Lázár Jánosról

Orbán bukása után a Fidesz következő elnöke. (Mesterházy Attila szocialista politikus, ATV, 2014. január 25.)

Lázárnak gyanúsan utód-szaga van. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2015. szeptember 26.)

Az sem lepne meg, ha Lázárból holnap politikai hulla lenne, de az sem, ha miniszterelnök. (Török Gábor politológus, Népszabadság, 2016. július 16.)

Amúgy biztos jobb miniszterelnök lenne, mint Orbán. (Bozóki András szociológus, 24.hu, 2019. április 15.)

Lázár János az Orbán utáni időre készül. (Jakab Péter Jobbik-politikus, ATV, 2020. január 6.)

Ha Lázár János tehetné, már rég leváltotta volna Orbán Viktort. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Index.hu, 2023. március 27.)

Úgy tűnik föl, mint egy kvázi utódjelölt. (Lakner Zoltán szociológus, Telex.hu, 2025. június 16.)

A Lázárinfókkal felépítettünk egy olyan politikai terméket, amely páratlan a magyar közéletben. (Lázár János Fidesz-politikus, Facebook.com, 2025. június 22.)

Amit ő a Lázárinfón csinál, az nemzetközi szinten is páratlan. (Orbán Viktor miniszterelnök, YouTube.com, 2025. július 4.)

Lázár Jánoson kívül nincs még egy olyan ember a Fideszben, aki ki mer állni az emberek elé. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Index.hu, 2025. július 12.)

 A legutóbbi napokban Orbán Viktor háborúzott, Lázár János vargajuditozott, Magyar Péter lejött vidékre, Lendvai Ildikó eszközölt, Dobrev Klára pedig fiúzott.

A hit nem tanítható. (Kató Béla erdélyi református püspök, Magyar Rádió, július 6.)

Az Isten csak fedőnév, a hitük engedély a gátlástalanságra. (Gábor György vallástörténész a hatalmon lévőkről, Facebook.com, július 7.)

/”Lesz miniszterelnök-jelölti vita?”/ Ha a fiúkon múlik, akkor nem. (Dobrev Klára DK-politikus, Index.hu, július 7.)

Egyelőre valójában nincs is Tisza Párt. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, július 8.)

Nincs szükség rendszerváltás, mert az jelenleg is zajlik. (Gajdics Ottó újságíró, Magyar Nemzet Online, július 8.)

A baj, ami van, kívülről is látszik. (Bod Péter Akos közgazdász, Klubrádió, július 8.)

Rasi mindig a választás előtt háromnegyed évvel találja ki a külföldre költözést. (Batka Zoltán újságíró Orbán Ráhel amerikai tervéről, Facebook.com, július 9.)

Dobrev Klára új kezdetet ígért, és folytatta a régit. (Kardos András publicista, Facebook.com, július 9.)

Ötven-ötven százalék. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök a választási esélyekről, 24.hu, július 9.)

2025 nyarán megkezdődött a pánikkormányzás. (Ágh Attila politológus, Népszava, július 10.)

Reméljük, hogy nem bukunk mindannyian vele. (Lázár János Fidesz-politikus Varga Juditról és a kegyelmi botrányról, Magyar Hang, július 11.)

Vannak háborús pártok. A DK meg a Tisza. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, július 11.)

A nagypolitika olyan tér, ahol sokkal több a gyűlölet, mint helyben. (Soproni Tamás terézvárosi polgármester, 24.hu, július 11.)

Karácsony Gergely miért ne lehetne a legkisebb közös többszörös? (Bartus László újságíró, Amerikai Népszava, július 11.)

Nagyon sokan hívtak, hogy nem kellek. (Horváth Ferenc labdarúgó-edző, Nemzeti Sport Online, július 11.)

Nagyon sok elfeledett település van, ahol valahogy a fontos politikai szereplők nem érezték annak szükségét, hogy lejöjjenek. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Index.hu, július 12.)

Nincsen meg a Tisza kormányzóképességébe vetett hit. (Pulai András szociológus, ATV, július 12.)

Két dolgos nő kiesett a pikszisből. (Nagy Bandó András publicista Varga Juditról és Novák Katalinról, Hang.hu, július 12.)

Minden pofon csupán egy újabb szöget ütött a dadogás koporsójába. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, július 12.)

A Fidesz eszközei fogytán vannak. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Facebook.com, július 13.)

Az írót nem ismerik meg az utcán. (Nyáry Krisztián irodalomtörténész, Klubrádió, július 13.)

 Kényszersorozás zajlik Ukrajnában.

Agyonvertek egy magyar állampolgárt.

Az oroszok nyerésre állnak, az ukránok gyakorlatilag elvesztették a háborút.

Vannak háborús pártok Magyarországon.

A DK meg a Tisza.

Az év elején áttörést ígértem a magyar választóknak.

A  győri Audi a magyar ipar ékköve.

A fiatalok állami segítség nélkül nem tudnak lakáshoz jutni.

Az albérlet helyett a saját lakásod részleteit fizeted. 

Világszínvonalú embereink vannak, világszínvonalú kárelhárításra képesek.

/Az interjú 26 percében a miniszterelnök12-szer köszörülte a torkát./

Oroszország változatlanul nagyhatalom, mi pedig érdekes ellenségből érdektelen szövetségessé váltunk. (Spiró György író, Index.hu, 2009. május 25.)

Oroszország nagy gazdasági erőközpont és óriási piac. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2014. január 17.)

Oroszország is veszélyes, de az egy slendrián ország. (Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Válaszonline.hu, 2021. november 11.)

Oroszország brutális módon érdeket érvényesít. (Prőhle Gergely volt külügyi államtitkár, ATV, 2022. március 3.)

Az Oroszország által indított háború védhetetlen és megmagyarázhatatlan. (Novák Katalin köztársasági elnökjelölt, Hír TV, 2022. március 10.)

Milyen hely az, ahol a gazdaságot a tankgyártás fűti? (Szénási Sándor műsorvezető, Klubrádió, 2023. február 1.)

Oroszországban a brutalitás nem túlkapás, hanem a rendszer része. (Gyöngyösi Márton Jobbik-politikus, Index.hu, 2023. május 6.)

Az oroszok kisebbségi ürüggyel támadták meg Ukrajnát. (Németh Zsolt Fidesz-politikus, volt külügyi államtitkár, Index.hu, 2023. július 20.)

Magyarország új neve Kis-Oroszország lesz. (Bruck András publicista, Facebook.com, 2024. november 24.)

Oroszország nem tekinthető politikai modellnek. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök, 24.hu, 2025. július 9.)