Ha egyszer megírja valaki az Orbán-monográfiát, bizonyára elemzi az úgynevezett pamlagos interjúkat is. Országunk első embere, a nyilvánosság első számú kedvezményezettje a válságos helyzet miatt kilépett a Magyar Rádió biztonságos stúdiójából, és közelebb húzódott az újságírókhoz.
Most még csak ott tart, hogy egyelőre a baráti szerkesztőségek munkatársaival beszélget, de már lazább keretek között. A pamlagos sorozat második ülését tegnap este sugározta az a podcast, amelyet a kormány félhivatalos szócsövénél vettek föl Az 53 perces interjút Bayer Zsolt készítette, aki vendég-kérdezőnek meghívta Ambrózy Áront, a PestiSrácok.hu munkatársát is.
A kormánypárti sajtóban alaposan elemzik majd a figyelemre méltó beszélgetést, én csak egy mellékes mozzanatra térek ki. Az elején szóba került, hogy a Fidesz hagyományos párt, a Tisza viszont egy digitális politikai mozgalom. „Képzeljük el - fejtegette Ambrózy kolléga -, hogy mondjuk Hegel megírná a Facebookon, hogyan jutunk el a tézistől a szintézisig, és én odamennék vitatkozni vele.” Itt néhány töredékszó hangzott el, majd a vendég-kérdező így folytatta: „Kifejteném neki, hogy Königsberget nem véletlenül hívják Kalinyingrádnak, mert ilyen ökörségeket hordasz össze.”
Fészbukosan letegezte Georg Wlilhelm Friedrich Hegelt, aki 1770-ben született, és 1831-ben halt meg. Tősgyökeres stuttgarti lévén lehet, hogy járt Kelet-Poroszország legnagyobb városában, Königsbergben. Esetleg meg is látogatta Immanuel Kantot, aki ott született 1724-ben, és 1804-ben bekövetkezett haláláig szinte ki se mozdult a szülővárosából. Olyan nagy köztük a 46 évnyi korkülönbség, hogy az ifjú filozófus legföljebb az élettől búcsúzó agg filozófust látogathatta volna meg, hogy bemutatkozhasson neki.
Ha mégis összefutottak, akkor jó volna tudni, vajon miről beszélgettek. De ahhoz semmi közük nincs, hogy a második világháború után a Szovjetunió bekebelezte Kelet-Poroszországot, katonai bázissá fejlesztette, és az egyik szovjet államfőről nevezte el. A Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megyényi exklávé idegesítően idegen test Lengyelország és Litvánia között. S bár napjainkban, az ukrajnai háború idején felértékelődött, ennek sincs semmi köze ahhoz, hogy Ambrózy Áron a magyar miniszterelnök jelenlétében összetévesztette Hegelt Kanttal.
Ilyenkor kéne a műsorvezetőnek ügyesen, finoman, kulturáltan közbeszólnia. Bayer Zsolt hallgatott. Az idősebb jogán éppenséggel Orbán Viktor is pontosíthatta volna Ambrózyt, ő azonban csak a „königsbergi emberiségig” jutott el. (Ennek értelmét nem sikerült kibogoznom.) Logikailag két eset lehetséges. Az egyik az, hogy ők ketten nem akarták nyilvánosan megszégyeníteni a suta és tájékozatlan harmadikat. A másik pedig az, hogy tegnap este három magyar értelmiségi száműzte Hegelt Kalinyingrádba.
Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Nemzet Online, 25.07.14.)
Nekünk mindig is volt egy szervezett politikai közösségünk. Amit úgy neveznek, hogy párt.
A Fidesz egy sajátos politikai képződmény.
1998-ban olyan kormányt alapítottam, amelyben én voltam a legfiatalabb.
Erőfölény van a birodalmi oldalon.
Ha fölveszik Ukrajnát, akkor nagy valószínűséggel az Európai Egyesült Államok befejeződött.
A régi ellenzéket eltüntették, és helyette létrehoztak egy digitális politikai mozgalmat.
Nem akarom, hogy a hazám így végezze.
Általában szelíd ember vagyok, sőt jámbor.
Legenda, hogy a magyar jobboldal jövője személyfüggő.
Az utódlásnak is eljön az ideje, le fogjuk vezényelni.