Magyar Péter, az újdonsült ellenzéki politikus már végigjárta a nem kormánypárti nyilvánosság összes mértékadó fórumát. Eddigi utolsó interjúja ma jelent meg a Népszavában. Nem sok újdonságot olvastam benne. Elismerem persze, hogy ügyesen időzítette belépését a politikai térbe. A tömegek megszólításához is van érzéke. De a feltűnése óta eltelt három és fél hónapban egyetlen szállóige-gyanús kijelentése sem akadt. Az aforizma műfaját még meg kell tanulnia, ha hosszabb távra tervezi a politikusi pályafutását. 

Az viszont gondolkodóba ejtett, amit a digitális pályafutásáról mondott. Az újságíró Czene Gábor azt firtatta, vannak-e politikai tanácsadói, mire imigyen válaszolt: „Semmilyen politikai tanácsadóm nincs. Vannak páran, akik a szervezésben segítenek, de még a Facebook-oldalamat is én kezelem, és írom a kommenteket.” Félreérthetően fogalmazott ugyan, de nem vagyok kormánypárti újságíró.

Nem állítom pellengérre azért, mert e megfogalmazás akár azt is jelentheti, hogy a fészbukos üzenőfalán nemcsak a saját okfejtéseit adja közre, hanem a hozzászólásokat is ő írja. Azt azonban nem árt hozzáfűzni, hogy Márki-Zay Péter, akit az értelmezők közül sokan Magyar Péter előképének tekintenek, ennek épp az ellenkezőjét mondta: „Még a saját Facebook-posztjaim szövegébe se szóltam bele.” (Válaszonline, 2022. június 3.) Az ellentmondás mindössze azt sejteti, hogy többféleképpen képzelhető el a politikusok és a komment (hozzászólás) szövevényes kapcsolata. 

Magyar Péterről tudjuk, ő maga beszélt róla egy másik interjúban. hogy mielőtt kilépett volna az Orbán-rendszerből, az igazságügyi miniszter Facebook-oldalát szerkesztette. Egy szellemesen goromba vélemény szerint Varga Judit az Orbán-kormány verőlegénye volt. Ez ki is derült a szakmailag kitűnően szerkesztett közösségi oldalából. A miniszter asszony napjában többször szólalt meg, külön fotóriportert is akalmazott. Sőt az összes Facebook-szövege angol rezümével látott napvilágot. Fordítóra szintén telt a minisztériumi költségvetésből.

A másik „verőlegény”, Szijjártó Péter kommunikációs stábja tucatnyi szakemberből állt. Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy Varga Judit mögött is több kommunikációs szakember munkája állt össze. Lehetséges, hogy a férjét nem fizette állami pénzből, aki azonban informálisan jelentős szerepet játszott a feleség közösségi megnyilvánulásaiban. E tekintetben tehát Magyar Péter nem nevezhető amatőrnek. Ama korosztályba tartozik, amelynek tagjai online térbe születtek.

A válás után már nem segített a volt feleségének, a kegyelmi botrány után pedig lám, ellenkező előjellel hasznosítja közösségi oldalon szerzett profizmusát. Kommunikációs gyakorlata látlelet arról a mechanizmusról, amely abban nyilvánul meg, hogy a státuszban lévő politikusok költségvetéséből telik kommunikációs munkatársakra. Másként fogalmazva a kommunikációs rezsi nem terheli a milliós fizetésüket. Hol van már az a korszak, amikor a rokonaikat, barátaikat  alkalmazták, csak hogy minden pénz a családon belül maradjon?

A kormánypárti politikusok közül Hoppál Péter vallotta be, hogy „A facebookos tevékenységemben három munkatársam is segít.” (SzabadPécs.hu, 2020. június 16.) Vinnai Győző nyíregyházi honatya pedig egy kisebb botrány után ezzel hárította el a felelősséget: „Természetesen nem szándékos a képválasztás, hanem a grafikus kolléga tévedése.” (Facebook.com, 2021. június 20.) Vajon melyik nyíregyházi újságíró képviseli közös szakmánkat a Fidesz-honatya kommunikációs stábjában? Vajon melyik pécsi újságíró segíti az ugyancsak fideszes honatya munkáját?

Az újságírói munka sajátos vetülete, hogy országszerte akadnak olyan kollégák, akik a bejegyzések és talán a kommentek megfogalmazásával egészítik ki a szerkesztőségi fizetésüket vagy a nyugdíjukat. Ugyanez a szimbiózis a másik oldalon politizálókra is jellemző. Legföljebb az ellátmányból kevesebb kommunikációs munkatársra telik. Például a Brüsszelből hamarosan visszatérő Ujhelyi István több száz vasárnapi Facebook-levele aligha értelmezhető a kitűnő politikai szakújságíró, Szalay Lajos Tamás közreműködése nélkül. Vagy Kunhalmi Ágnes közösségi és elméleti megnyilvánulásai aligha értelmezhetőek Wiener György háttér-munkája nélkül.

Hozzájuk csatlakozott most a volt igazságügyi miniszter hajdani férje is. Magyar Péter önmaga kommunikációs bizalmasa próbál lenni. Jobb híján vagy anyagi ínségből? A lényeg az, hogy a politikus kiegészítésében, meghosszabbításában van már gyakorlata.    

Tíz mondat a kommentről

A komment az élőbeszéd írott formája. (Prószéky Gábor nyelvész, Heti Válasz, 2015. szeptember 10.)

Kommentekkel nem mérgezem magam. (Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, Mandiner.hu, 2016. június 29.)

A komment digitális ujjlenyomat. (Várkonyi Zsolt újságíró, Dunaújvárosi Hírlap, 2017. április 22.)

A kommentek sora időnként nagyon hasonlít a kocsmaasztalok intenzív eszmecseréjéhez. (Minya Károly nyelvész, Magyar Idők, 2017. szeptember 8.)

A kommentek 90 százaléka baromság, de a 10 százalék informatívabb, mint a cikk. (Pintér Gábor kommentelő, Facebook.com, 2018. szeptember 18.)

Tömegtársadalomban élünk, ahol a többség kommentekből és szalagcímekből tájékozódik. (Gulyás Ábel politológus, Magyar Narancs, 2023. március 9.)

Facebook-kommentből nem lesz rendszerváltás. (Gréczy Zsolt DK-politikus, volt újságíró, Facebook.com, 2024. február 25.)

A hírközlést felváltotta a közösségi médiában eluralkodó, a tényekre kevés tekintettel rámozgó kommentzuhatag. (Dippold Pál publicista, Magyar Hírlap Online, 2024. május 30.)

Minden posztot és kommentet én írok. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Telex.hu, 2024. május 30.)

Még a Facebook-oldalamat is én kezelem, és írom a kommenteket. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Népszava, 2024. május 30.)

Újra füle van a falnak. (Jancsó Miklós filmrendező, Népszabadság, 2001. június 1.)

Politika az, amikor jól fizetett emberek más fülével legyezgetik a csalánt. (Dési János újságíró, Népszava, 2003. január 10.)

A téglának is füle van. (Mátyás Győző publicista, 168 Óra, 2003. augusztus 28.)

A mi szakmánkban a büntetés azt jelenti, hogy a választópolgárok megráncigálják az ember fülét. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Új Néplap, 2004. május 29.)

Nem látom a megértő füleket. (Kálmán Olga műsorvezető, ATV, 2013. március 13.)

Ha valami nem érdekli Viktort, azt egyszerűen elengedi a füle mellett. (Lévai Anikó First Lady, Story Magazin, 2015. április 23.)

Új fülem van. (Fiala János műsorvezető az üvegfal másik oldalán ülő szerkesztőről, ATV, 2018. szeptember 29.)

Az egészségügy olyan bili, amelyiknek belül van a füle. (Haskó László orvos, Népszava, 2019. szeptember 24.)

A kormány „csupa fül” projektje. (Novák Zoltán politológus a Pegasus-botrányról, Népszava, 2021. szeptember 25.)

Az önkényuralomnak több a füle, mint a farka. (Nádas Péter író, Transtelex.ro, 2024. május 25.)

Takács Boglárkának, a legjobb magyar sprinternek tíz sort szentelt a mai Népszava. Címes hírben számolt be a Magyar Nagydíj kétszeres győzteséről, aki százon és kétszázon is országos csúcsot javított. Az előbbi 11.11 másodperc lett, az utóbbi nem derült ki a nyúlfarknyi cikkből.

Más forrásból tudható, hogy a 22 éves móri lány, a Budapesti Honvéd versenyezője 22.71 másodperc alatt teljesítette a hosszabbik rövidtávot. A rokonszenves és csinos atléta kezd csúcsformába lendülni, bár a nemzetközi élmezőnyhöz szükséges 11 másodpercet sokan ostromolják. Ám ha Bogi a közelgő olimpián tovább faragja az országos csúcsot, talán továbbjut az előfutamból. Egyúttal azonban egyetemista is, és nem föltétlenül a nemzetközi élmezőnnyel kell összehasonlítani. Elég, ha az amerikai 22 évesekkel.

Az Egyesült Államokban tanuló atléták télen fedettpályán, nyáron szabadban hétről hétre versenyeznek. A diploma megszerzéséig nem vehetnek föl pénzdíjat, előttük áll azonban a most 24 éves Abby Steiner példája. Két éve mint a Kentucky-egyetem hallgatója 10.90-et futott százon és 21.77-et kétszázon. S mert az USÁ-ban 50 milliónyian futkároznak, a két nagy német sportszergyártó közül a Puma elhatározta, hogy betör az amerikai piacra. A diploma után évi egymillió dolláros szerződést ajánlott a németes nevű sprinterlánynak.

Az amerikai élmezőny egyetlen fehér bőrű tagját azonban utolérte a futók végzete, az Achilles-ín szakadása. Megoperálták, és mire rehabilitálták, már nem készülhetett a budapesti világbajnokságra. Alapozott inkább, és néhány napja Los Angelesben 22.32-őt ért el. A  kétszázas versenyt egyébként a négyszáz gátas világcsúcstartó, a szintén 24 éves Sydney McLaughlin nyerte 22.07-tel. A mi Boglárkánk az országos csúcsával a nyolcadik lett volna a kilencfős nemzetközi mezőnyben. A képzeletben ezért futtatom inkább az egyetemi viadalokon.

A Csendes-óceánhoz közelebbi egyetemek összecsapásán a kétszázas lányok három időfutamban indultak. A háromszor kilenc sprinter között egyetlen fehéret láttam, a sokadik lett. Az afrikai eredetű és genetikai okból robbanékony amerikai tizenévesek számára kitöréssel kecsegtet a sport-ösztöndíj meg a diploma utáni pénzdíj. A mi Bogink az első futamban ötödik lett volna, a másodikban negyedik a harmadikban második. A legjobb eredményt egy fekete lány érte el 22.13-mal, Takács Boglárka pedig a nyolcadik lett volna az összesítésben.

Még egy adatsor a tanulság kedvéért. A Magyar Nagydíjon Simon Virág gödöllöi egyetemista 53.82 másodpercet futott négyszázon. Nos, az amerikai diákok hat időfutamban ötvenen indultak, az első helyezett 50.23 másodpercet ért el - a nemzetközi élmezőny ötven másodpercen belül kezdődik. 51 és 52 másodperc között tíz időt jegyezhettem föl. A mi Virágunk a mezőny végén ért volna célba.

Hát, körülbelül ilyen ellentmondásokról olvasnék elemzéseket a hazai sajtóban. Már ha a labdajátékokra összpontosító sportújságírók nemcsak tíz sort vesztegetnének a magyar atlétikára.         

A legutóbbi napokban Orbán Viktor tagadott, Kövér László tiszázott, Menczer Tamás magyarpéterezett, Magyar Péter rádiózott, Rost Andrea pedig vallott.

A családi legendák 99 százaléka nem igaz. (Végső István történész, Magyar Rádió, május 20.)

Sokkal több a közösségi médiában a gyűlöletbeszéd, mint a gyűlölet-bűncselekmény. (Krekó Péter szociálpszichológus, Telex.hu, május 20.)

Demokraták nélkül nem lehet demokráciát csinálni. (Bíró András újságíró, Klubrádió, május 20.)

Magyar Péter dinamizálta az ellenzéket. (Béndek Péter publicista, Klubrádió, május 21.)

Három hónapja hazudnak rólam, reggel, délben meg este, minden hullámhosszon. (Magyar Péter tiszapárti politikus Kecskeméten, Kecsup.hu, május 22.)

A családi legendárium része, hogy Sulyok Tamás magyar földeket játszott át külföldieknek. (Föld S. Péter újságíró, Facebook.com, május 22.)

Vicces párt vagyunk, a többi nevetséges. (Le Marietta kutyapárti politikus, Index.hu, május 22.)

Még a sportlap is kormánypárti. (Hegyi Iván újságíró, Népszava, május 22.)

/”Ön hord a nyilvános szereplésein golyóálló mellényt?”/ Sose hordtam. (Orbán Viktor miniszterelnök, Blikk.hu, május 23.)

Az SZDSZ szelleme újabb testbe költözött. (Kövér László Fidesz-politikus Nyíregyházán a Tisza Pártról, Hír TV, május 23.) 

Minden bizonnyal egy pszichopata, de nem hülye. (Trombitás Kristóf publicista Magyar Péterről, PestiSrácok.hu, május 23.)

Lehet, hogy rámegy a karrierem, de legalább a gyerekemnek el fogom tudni mondani, hogy az apja nem volt beszari. (Nagy Ervin színész, a Tisza Párt kultúrpolitikusa, Magyar Narancs, május 23.)

A Dobrev-Gyurcsány házaspár a Lévai-Orbán házaspár árnyék-házaspárja. (Slemmer László blogger, Facebook.com, május 23.)

A hívei odáig vannak érte. (Nagy Attila Tibor politológus Magyar Péterről, Magyar Hang, május 24.)

Én nem egy Magyarországon világhírű énekes vagyok. (Rost Andrea operaénekesnő, Index.hu, május 24.)

Budapest betölti szerepét Magyarország jobbik arcaként. (Tóta W. Árpád publicista, hvg.hu, május 25.)

Az önkényuralomnak több a füle, mint a farka. (Nádas Péter író, Transtelex.ro, május 25.)

A képanyag jelentős része Orbánt mutatja, aki éppen kezet fog valakivel. (Charles Gati amerikai magyar politológus a Magyar Nemzetről, Népszava, május 25.)

Adókat nem emelni, hanem beszedni kell. (Varga Mihály pénzügyminiszter, Facebook.com, május 25.)

Vargáné. (Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója Magyar Péterről, Magyar Rádió, május 26.)

A verbális durvaságairól ismert fideszes kommunikációs igazgató. (Szily László újságíró Menczer Tamásról, 444.hu, május 26.)

Ez két szláv nép háborúja.

A háborúban van extraprofit.

A fegyvergyártók és fegyverkereskedők halálra keresik magukat.

Háborúpárti pénzemberek finanszírozzák a magyar baloldalt.

Mi, magyarok azt gondoljuk, hogy ez a választás a háborúról és békéről szól.

Az erő, a hadsereg szükséges a háború elkerüléséhez.

/A NATO-ról/ Ott is vagyunk meg nem is helyzet.

Brüsszelből hátba lövik Magyarországot.

A magasztos eszmék nem lehetnek fontosabbak, mint az emberek.

A politika végső mentsvára a nép.

(A huszonhat perces interjú alatt a miniszterelnök kilencszer köszörülte a torkát.)

A sors úgy hozta, hogy az első tizenkilenc évet a Kiskunságban éltem meg. Kalocsán fogantam, és egy tőle tizenhat kilométernyire lévő faluban születtem, ahol négy évet töltöttem. Majd Kalocsán kettőt, Kiskőrösön hármat, Kecskeméten pedig tíz esztendőt.

Magyar Péter országjárás közben eljutott a tizenharmadik megyébe is. Május 21-én, kedden beszédet mondott Kiskunfélegyházán, Kiskunmajsán, Kiskunhalason és Baján. Másnap Kalocsán, Kiskőrösön, Solton, Szabadszálláson, Lajosmizsén és Kecskeméten bukkant fel. Vajon a közéleti megnyilvánulásairól miként számolt be a helyi sajtó?

A régiós nyilvánosság első számú forrása a Petőfi Népe. Az első újság, amelyet a kezembe adtak, apámék előfizettek rá. Mostanában már csak rokonlátogatóként lapozgatom, itthon az online változatát böngészem. A „Bács-Kiskun vármegyei hírportál”, vagyis a Baon.hu főszerkesztője Ökrös Csaba. Amikor még a kecskeméti napilap a Springer nevű német céghez tartozott, csípős gondolatait elég gyakran közöltem a Lefülelt mondatok cimű heti összeállításban. Tetszettek a glosszái.

Amióta kormánypárti lapot szerkeszt, ritkán találkozom az írásaival. Vajon mennyi köze van ahhoz, ami megjelenik a kormányzati elfogultságtól szenvedő újságban? A keresőprogram tanúsága szerint február közepe óta 204 cikket látott benne napvilágot Magyar Péterről. Ilyeneket olvastam a NER-ből kiszakadt politikusról: „Magyar pártjának alapítója is benne volt az 1200 embert megkárosító piramisjátékban”. „Johann Strauss ükunokájának hirdette magát Magyar Péter segédje”. „Menczer Tamás: Magyar Péter ugyanolyan baloldali, háborúpárti politikus, mint a többi”. „További részletek derültek ki Magyar Péter bizalmasának bűnügyéről”. „Luxus életmódjával kérkedik Magyar Péter bizalmasának bűntársa”. „Hiába próbálja cáfolni Magyar Péter, a baloldal továbbra is háborúpárti”. „Fogalma sincs Magyar Péternek, hol született József Attila és Babits Mihály”.

A Baon.hu kínálata úgy foglalható össze, hogy a fővárosból küldött anyagok hatástalannak bizonyultak. Az „asszonyverő” Magyar Péter inkább érdeklődést keltett a vidéki Magyarországon, mint megvetést váltott ki. A kormányzati propagandisták kényszerűen változtattak, és az újdonsült ellenzéki politikust immár a körülötte lévők révén állítják pellengérre. Szerintük kizárólag olyanokkal társul, akiknek vaj van a fejükön. Már bizalmasának a bűntársát is kipécézik - ez nem másodlagos, hanem harmadlagos karaktergyilkosság. 

Egyetlen olyan cikket találtam, amely hiteles mozzanatot tartalmaz. Magyar Péter Szegeden, egy tízezres tüntetésen csakugyan azt fejtegette, hogy két nagy költőnk Szegeden született. Holott József Attila Budapesten, Babits Mihály Szekszárdon látta meg a napvilágot. Igen ám, de a filológiai vétség aligha rendíti meg az ellenzéki üstökös iránti érdeklődést. Ebben a helyzetben a kecskeméti szerkesztőségnek egyetlen dolga maradt.

A nem igazán aktuális pesti anyagok kényszerű közlése mellett kellett volna tárgyszerűen tudósítani a tiszapárti politikus Bács-Kiskun megyei körútjáról. Erről a területileg illetékes újság online kiadásában egyetlen sor se jelent meg. Még annyi se, mint a Délmagyarország című napilapban, amelyben a szegedi hatalmas érdeklődés helyett az értelemszerűen szerényebb létszámú makói összejövetelről közöltek tudósítást.

A mai magyar sajtó sanyarú állapotát tükröző látlelet viszont lehetőséget teremtett az áttekintésre. Ha ugyanis a kormány közeli nyilvánosság megyei fórumai elhallgatják vagy eljelentéktelenítik Magyar Péter országjárását, akkor a híréhséget óhatatlanul az alternatív sajtó elégíti ki. Vajon a helyi újságok felismerték-e a kínálkozó lehetőséget?

Bács-Kiskun legdélibb városa nem azért került az értékelésbe, mert a nyarakat Sugovica-parti edzőtáborban töltöttem. Baja érdekes sajtószakmai eset, Nyirati Klára ugyanis 2019-ben momentumos politikusként lett polgármester. Első hivatali napján jelentkezett nála a Bácskai Napló főszerkesztője, és azt firtatta, mikor hozhatja a következő számba szánt kéziratokat. A polgármester asszony nem tartott igényt a cenzori szerepre, de a simulékony újságírótól se szabadult meg. Géczi Zsolt azóta „ökumenikus” újságot igyekszik szerkeszteni, amely május 23-i dátummal jelent meg. Nem leltem benne tudósítást Magyar Péter május 21-i rendezvényéről, holott egy rövid, tárgyszerű beszámoló talán még belefért volna.

Kiskőrösön a főtér vasútállomás felőli sarkában laktunk. Néhány évtized múlva a volt igazságügyi miniszter exférje a piros-fehér-zöldre festett kisteherautó platójára itt ugrott. A Régiónapló utolsó digitális bejegyzése április 21-i keltezésű. Fölhívtam az alapítóját, és Nagy Tamás elmondta, hogy Magyar Péter látogatási szándékáról csak utólag szerzett tudomást. Talán a tiszapárti stáb nem értesítette a helyi sajtót? Vagy fölülről érkezett utasítással felérő óhaj, hogy a tudósítási lehetőséget most ki kéne hagyni? A papír alapú újság működtetője elmagyarázta, hogy a következő lapszám egy hónap múlva jelenik meg, és akkor már a gyűlésről való beszámoló aligha kecsegtet újdonsággal.

Kalocsán ma is élnek unokatestvéreim. Az egyik nagynéném családjából, aki a Szent Kereszt Kórház vezető ápolónőjeként ment nyugdíjba. Az alternatív újság pedig azért lett 6300.hu, mert a polgármesternek törvény adta joga megvétózni ama lapnevet, amelyben a település neve olvasható. Bolváriné Gärtner Anikó főszerkesztő és társai amatőrként csinálják a portált. A férje, B. Ferdinánd vállalkozó pedig polgármester-jelöltként képviseli a Békés Kalocsáért Egyesületet. Támogatja a legtöbb ellenzéki párt is.

Mínusz DK, amelynek távolságtartásában közrejátszik, hogy a kormánypártok hatalomgyakorlásából kiábrándult házaspár kapcsolatot talált a hasonlóképpen volt fideszes Magyar Péterrel. Az április 22-i rendezvényre a legalkalmasabbnak a Szent István király utca felső részét tartották. Ama Szentháromság térbe torkollik, amelyet a kormány átadott az érsekségnek. Az ellenzéki politikus némi késéssel érkezett, kezelt és szelfizett a helybéliekkel, majd felugrott a nemzeti színű kisteherautó platójára.

Az immár közismert, A/4-es formátumú jegyzettömbjébe pillantva azonnal rátért a kórház helyzetére. Tavaly gond volt a belgyógyászati ellátással, aztán egy időre a szülészetet is szüneteltették. Azt már nem ő mondta, hanem a rokonságtól tudom, hogy akkor szabadultak el az indulatok, amikor idestova egy éve a nyugdíjas orvosok és ápolók visszafoglalkoztatása is megszűnt. A korabeli tudósítás szerint mintegy 250-en vonultak fel a Szent Keresztért, a Bolvári-házaspár inkább 350-ra becsüli a számukat. Sok ez vagy kevés egy 15 ezres városban?

A vállalkozó férj és polgármester-jelölt közösségi oldalából kiderült, hogy Magyar Pétert szerdán reggel körülbelül félezren hallgatták meg Kalocsán. Vegyes tehát a Bács-Kiskun megyei kép. Az alternatív újságok áttekintéséből az a következtetést vonható le, hogy a kormánypárti bojkott által előállított helyzetből adódó tájékoztatási lehetőséget felemás módon használták ki. De nézzük a kecskeméti példát!

A főtér az impozáns zsinagóga vaskos tömbjétől a karcsú katolikus Nagytemplomig terjed. A mintegy ötszázszor háromszáz méternyi központ egyik oldalán van az úgynevezett Refi (Református Kollégium), amelynek általános iskolájába öt évig jártam. Azóta eltelt néhány évtized, és Kecskemét közvéleményét a Kecsup.hu ellenzéki oldalról próbálja befolyásolni. A portált Gunity Gábor és Alter Róbert alapította. Az előbbi a lapmenedzser, az utóbbi a lapigazgató, a főszerkesztő pedig Bajáki Zsanett.

A kellemes hangú újságírónő interjút készített a szemmel láthatólag holtfáradt Magyar Péterrel. A kamera nézőpontjából látni lehet a városháza keleti sarkát és a Nagytemplom csücskét. Ott beszélgettek, ahol a szovjet katonai emlékmű állt az én időmben, A helyén fölépített pódiumról beszélt a fővárosi vendég a kecskemétiekhez. A szónok ezúttal is azt gyakorolta, amit az országjárás során szinte tökélyre fejlesztett. Minden településre felkészült, és miután tíz percben foglalkozott a helyi feszültségekkel, a beszéd második részében már azt ecsetelte, amit a körút minden állomásán elmondott.

Kecskeméten például tisztában volt azzal, hogy a Neumann Jánosról elnevezett egyetem alapítója, Matolcsy György nemcsak a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hanem egy tősgyökeres helybéli család sarja is. De azzal is, hogy a város polgármestere asszony, aki beházasodott a szintén tősgyökeres Szemerey-családba. Magyar Péter hasznos helyi ismeretanyaga azért váltott ki érdeklődést a főtéren. mert sokan emlékeznek még Dobrev Klára 2022-es kampány-látogatására. A DK-politikus úgy hozta szóba az egyik feszültségi forrást, hogy mögötte a polgármester „urat” vélte fölfedezni.

A Kecsup.hu megjegyezte a Magyar-féle rendezvényről, hogy „Ennyi ember politikai tüntetésen talán 18 éve nem volt, akkor a református iskolánál tartott a Fidesz nagygyűlést, és mondott Orbán Viktor beszédet.” A jelenlegi kormányfő 2006-ban ellenzéki politikusként hiába hajrázott, elveszítette az országgyűlési választást. Az is kiviláglott a terjedelmes tudósításból, hogy 2024. május 16-án két országos politikus fordult meg a „hírős városban”.

Orbán Viktor miniszterelnök zárt körben, széken állva magaslott ki a felülről fényképezett és tömegnek látszó csoportosulásból, amelyet a tudósító kétszáz főnyinek saccolt. Gyurcsány Ferenc pedig a Három Gúnár fogadó konferenciatermében, nyolcvan bennfentes jelenlétében kampányolt. A Magyar Péter-est előzményeire is visszatekintő tudósítás nyomán az a benyomásom, hogy a főtéren „több ezer” ember volt kíváncsi az ország pillanatnyilag legérdekesebb állampolgárára. A Kecsup.hu becsületére válik, hogy a munkatársai belátták: túl kevesen vannak ahhoz, hogy egyenként számolják meg a tömeget.                            

A közszereplőket a világon mindenhol alkalmasint kicikizik. (Zalatnay Sarolta énekesnő, Hotdog.hu, 2009. május 23.)

Az MSZP ma már nem számít „ciki” pártnak. (Mesterházy Attila szocialista politikus, Népszabadság, 2012. március 19.)

Most már a baloldali meg a jobboldali ellenzéknek is volt ciki kormánya. (Hadházy Ákos LMP-politikus, ATV, 2013. december 13.)

Egynegyedhez közeledő társadalmi támogatottsággal vérciki lesz kétharmadra hivatkozni. (Hollósi Zsolt  újságíró a Fidesz közvélemény-kutatáson mért 26 %-áról, Délmagyarország, 2014. december 12.)

Nekem mindig ciki volt a cuki. (Pelle János újságíró a Jobbikról, Facebook.com, 2017. január 12.)

Ungár Péter bejelentette, hogy meleg. Az volna ciki, ha fideszes lenne. (Föld S. Péter újságíró, Facebook.com, 2019. április 25.)

Cikinek találom korábbi önmagamat. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, Blikk.hu, 2021. július 19.)

Aki szövetségese lenne Orbánnak, az Orbánnak ciki. Akinek Orbán lenne a szövetségese, annak Orbán ciki. (Kálló Gergely Jobbik-politikus, ATV, 2021. szeptember 9.)

Mert orbánviktoros fülbevalót hord, az csak szimplán ciki. (Ónody-Molnár Dóra újságíró Novák Katalinról, 2021. december 22.)

Most kifejezetten ciki fideszesnek lenni. (Pottyondy Edina publicista, YouTube.com, 2024. április 2.)

A tiszapárti politikus pünkösdvasárnapra hirdetett gyűlést a Tisza partjára. A nagygyűlésről azt jegyezte föl a fészbukos üzenőfalára Tanács István szegedi újságíró, hogy „sem a Rogán-, sem a Botka-média” nem írt róla. Az előbbi a kormánypárti sajtóhoz tartozó Délmagyarországot jelenti, az utóbbi a hajdan szocialista polgármester fennhatóság alatt működő Szeged.hu-t. 

Ha az országszerte ismert oknyomozó riporter nem feküdt volna le éjfél előtt harmincvalahány perccel, akkor bizony olvashatta volna Garai Szakács László tudósítását az önkormányzati portálon. A cikk 23 óra 23 perckor látott napvilágot. Néhány percen múlt tehát, hogy Tanács Pista barátom nem fogalmazhatott elég árnyaltan. A Dóm-téri tömegrendezvény ugyanis este nyolckor kezdődött, és kilenc körül fejeződött be. A Szeged.hu főszerkesztőjének több mint két órára volt szüksége, hogy megfogalmazza a rövid, távolságtartó, de korrekt tudósítást.

E szomorú szakmai fejleményben nem föltétlenül azt látom, hogy Botka László a NER-ből érkezett Magyar Péterrel kapcsolatban óvatosságra intette volna a lapját. Inkább azt, hogy a gyorsújságírásra és hírversenyre szakosodott digitális sajtóban nem mindenki dolgozik elég gyorsan. Ami pedig a Rogán-sajtó szegedi nyúlványát illeti, a Délmagyországban némi késéssel ugyan, de végül is jelent meg tudósítás Magyar Péter mozgolódásáról.

A szegedi újság makói munkatársa számolt be a tiszapárti politikus makói szerepléséről. E tudósítás szintén rövidre, távolságtartóra, de korrektre sikerült. Tulajdonképpen nem érheti szó a ház elejét, csakhogy a cikk kopfjából (lead-jéből, bevezető részéből) kilóg a lóláb. A szegedi szerkesztő fűzte hozzá, hogy Magyar Péter Csongrádon, Szentesen, Mindszenten, Hódmezővásárhelyen és Szegeden beszélt az érdeklődőkhöz.

Ezzel a kormánypárti sajtóhoz sorolható Délmagyarország a maga részéről elintézte az úgynevezett Magyar-jelenséget. Mi azonban megengedhetjük magunknak, hogy körülnézzünk a Dóm-téren. A nagyjából négyzet alakú tér 12 ezer négyzetméternyi. Hogy az olvasónak fogalma legyen a méretekről, az influenszerek szervezte márciusi tüntetést ugyebár Budapesten, a Hősök terén tartották. A Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok közti tér a szobrok és egyéb műépítmények nélkül 11200 négyzetméternyi.

A megjelentek arányszámát a tömegrendezvénynek helyet adó település lélekszámából érdemes kiszámítani. Budapestnek például 1,623 millió lakosa van. Magyar Péter első és nagy visszhangot keltő tüntetésén, a Parlament előtti Kossuth-téren a Lakmusz.hu munkatársai 108 ezer érdeklődőt számoltak össze. Ez a fővárosi lakosság 6,6 százaléka. Szegednek 156 ezer lakosa van. ennek 6,6 százaléka 10296.

A szabadtéri játékokon négyezer széket szoktak felállítani a Dóm-téren. Ha nincsenek székek, akkor persze többen férnek el a Fogadalmi templom előtt. A fényképek és a szegedi barátok élménybeszámolója alapján az a benyomásom, hogy ennél többen voltak ott vasárnap este. Láttam ritkásabb részeket is, azt pedig hallottam, hogy az érdeklődőkből jutott a mellékutcákba is. Úgy saccolom, hogy Szeged lakosságához mérten többen hallgatták meg Magyar Pétert a Dóm-téren, mint mi, pestiek a Parlament előtt.

Itt akár be is fejezhettem volna, de van még egy sajtótörténeti adalék, amely illik e gondolatmenethez. „A parlamentben egyetlen férfi van, az is nő” - mondta elismerően és szellemesen a két világháború közt egy ismeretlen honatya. Kéthly Anna szociáldemokrata képviselőre utalt, aki évekig képviselte Szeged egyik választókörzetét az országgyűlésben. A múlt század harmincas éveiben híre ment, hogy a rendőrség házkutatást tartott a Munkásotthonban. A harcias honanya azonnal vonatra ült, és Szegedre utazott.

A Délmagyarország munkatársa várta az állomáson, akinek Kéthly elmondta, hogy addig nem utazik vissza a fővárosba, amíg a szegedi rendőrfőkapitány meg nem indokolja a provokatív döntést. Az ellenzéki képviselőt minden áldott nap kifaggatta a helyi napilap újságírója. A patinás újság nem volt ellenzéki, csak éppen arról írt, ami foglalkoztatta az olvasókat. Kár, hogy a mai Délmagyarország szerkesztői nem ezt az elvet vallják.

Tíz mondat a sajtóról

A magyar sajtó jelentős része nem tudósít, hanem kampányol. (D. Bányász Gergő újságíró, Magyar Hang, 2018. augusztus 31.)

Én a Mediaworkstól kaptam egy ajánlatot a Lapcomra. Mivel én ezt üzleti vállalkozásnak tekintem, a felkínált összeget néztem, ami megfelelő volt ahhoz, hogy eladjam. Andy Vajna filmmenedzser, a szegedi Délmagyarország és a győri Kisalföld tulajdonosa, Index.hu, 2018. december 10.)

A sebesség fontosabb, mint a mondat. (Jolsvai András publicista a digitális sajtóról, 24.hu, 2019. december 26.)

A kormány jól végzi a dolgát, az egészségügy világszínvonalú, az oktatás jó irányba halad, a szegénység megszűnőben. Ezt a kormányhoz közeli sajtó megírhatja anélkül, hogy retorziótól kellene tartania. (Föld S. Péter újságíró, Facebook.com, 2020. november 14.)

A KESMA gyakorlatilag bekebelezte a vidéki sajtót, hogy helyi hírek helyett mindenhol ugyanaz és ugyanúgy jelenik meg, ahogy azt megkapják a központból. (Sajó Dávid újságíró, Telex.hu, 2021. február 3.)

Nem jó nekik a független sajtó, csak amelyik azt írja, amit ők szeretnének. (Katus Eszter komlói újságíró az ellenzéki politikusokról, Népszava, 2022. június 11.)

A legéhesebb mindig a politika, a legfalánkabb pedig az államhatalom, ha a sajtó befolyásolásáról van szó. (Lakner Zoltán szociológus, Jelen.media.hu, 2023. március 15.)

A sajtószervek legnagyobb része ma ismét véleménybuborékok szócsövévé vált mindegyik politikai oldalon. (Garzó Ferenc újságíró, ÚjHét.com, 2023. március 23.)

A Fidesznek nincs sajtója. (Rogán Antal Fidesz-politikus, a miniszterelnöki kabinetiroda miniszteri rangú vezetője, Telex.hu, 2023. november 14.)

A kormánypárti sajtó dehumanizálja Magyar Pétert. (Gerő Tamás ügyvéd, ATV, 2024. március 26.)

Mielőtt az újságíróból lett politikusra térnék ki, illő megindokolni, miről jutott eszembe a pályafutása. Az Újnépszabadság vasárnapi számában jelent meg egy érdekes cikk Frank Tibor tollából. A Kanadában élő közgazdász-matematikus gyakori és gyakorlott szerző az emigráns magyar sajtóban, a szentendrei utánközlő portál szerkesztői nyilván a tengeren túlról vették át egy politikusi felsülés továbbgondolásra érdemes értelmezését.

Dél-Dakota az USA tagállama. Közel van a kanadai határhoz, kétszer nagyobb Magyarországnál, de csak 800 ezer lakost számlál. Kormányzója egy Kristi Noem nevű 53 éves, republikánus politikus, aki nemrégiben megjelentette az önéletrajzi kötetét. Ügyes üzletasszony lévén előkészítette a könyv útját, ezért néhány interjút adott környékbeli és országos médiumoknak. El-eldicsekedett azzal, hogy ő bizony járt Észak-Koreában, sőt találkozott is a diktátorral, Kim Dzsong Un-nal.

Ennek azonban semmi nyomát nem találták az újságírók, és gyanakodni kezdtek. A legkeményebben a Republikánus Párthoz közel álló Fox tévé firtatta, vajon nem füllent-e a dakotai asszonyság. Akit egyébként Trump úgy nevezett meg, mint esélyest az alelnöki posztra, ha ő veszi vissza a hatalmat Amerikában. A hazudós politikus becsülete kitelt a nyilvánosság fórumain, és a cikkíró szerint esélyei a nullára csökkentek. Frank Tibor azt kérdi, vajon a Hír TV vagy a tv2 munkatársai megsoroznák-e a Fidesz füllentésre hajlamos politikusait?

Itt jön a képbe Kálmán Olga. Az Egyenes beszéd hajdani műsorvezetője egy időközi választás eredményének járt utána 2013-ban. Szigetszentmiklóson az MSZP, az E14-PM és a DK közös jelöltje győzött, és a szocialisták azért küldték Tóbiás Józsefet az ATV stúdiójába, mert ő vezette az MSZP Pest megyei szervezetét. Ráadásul az országos elnökség tagjaként rálátása volt a már akkor is kusza ellenzéki viszonyokra.

A rámenős műsorvezető szeptember 2-án kerített sort a nap kérdésére, miszerint Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke közös választási listát ajánlott az MSZP-nek, azon pedig közös listavezetőt, vagyis miniszterelnök-jelöltet. Kálmán Olga először még csupán utalt az ajánlatra, ezért beszélgetőpartnere körmondatokba bonyolódhatott. A riporter másodjára sem kérdezett rá, megint csak utalt a közös listára és a közös miniszterelnök-jelöltre, bár már kevésbé finoman. S mert erre is mellébeszélést kapott, firtatni kezdte, vajon  „Lesz közös lista, lesz közös jelölt?”

„Nem ez a kérdés” - hárított Tóbiás József. A verejtékező interjúalany még tizenegyszer hallotta azt a fránya kérdést, a legvégén pedig megadta magát. Nemmel válaszolt. Akkor még nem tudtuk, hogy ezzel a felkészültséggel hamarosan megválasztják az MSZP elnökévé, majd háromezer-hétszáz kilométerről, egy atlanti-óceáni szigetről jár be a Parlamentbe szavazni. Jelenleg azzal hasznosítja tévéstúdiókban szerzett tapasztalatait, hogy Zuglóban, a polgármesteri hivatalban kommunikációs tanácsadó.   

A Médianapló tanúsága szerint 2013 szeptemberében azon tűnődtem, hogy a magyarországi politikusok hajlamosak félreérteni az interjúhelyzetet. Nem látják be, hogy a kérdező joga eldönteni, mit tekint kérdésnek. Nekik meg az a dolguk, hogy válaszoljanak rá. Se több, se kevesebb. Képviseleti demokráciában ezzel ismerjük el, hogy választottjaink arra adhatják a szavazatukat, amire jónak látják. Ennek fejében képviselőink a nyilvánosságban, és az újságírók joggal kérdezhetik, vajon milyen okok játszottak közre a döntéseikben.

Ez az összefüggés mintha már akkor sem lett volna nyilvánvaló a kérdéseket előszeretettel felülbíráló politikusok számára. Az ellenzéki politikusok is fenekedtek az újságírókra, ha olyasmit kérdeztek tőlük, ami nem volt az ínyükre. A médiatörténet fintora, hogy a BBC egyik műsorvezetője épp az idő tájt vallotta be, hogy 1997-ben a Newsnight című műsor szerkesztője azt súgta a fülhallgatójába: kiesett az egyik téma, és ameddig csak lehet, húzza az időt. Tizenkétszer tette föl ugyanazt a kérdést a verejtékező hadügyminiszternek.

Ebből lett az újságírói bátorság magasiskolája, melybe lám, néhány év múlva Kálmán Olga révén mi is beiratkoztunk. Beállította a BBC-s világcsúcsot, sőt szerintem talán még meg is javította, mert nemcsak tizenkétszer kérdezett, hanem kétszer utalt is rá. Újabb néhány év telt el, és már nem hivatásos kérdező, a DK-s országgyűlési képviselőként a politika kenyerét eszi. Nos, 2022 augusztusában négy párttársával állt a Parlament épülete előtt.

Az ellenzéki pártokat képviselték, közösen javasoltak ugyanis az országgyűlésnek egy rendkívüli ülésnapot, tárgyalandó a kormányzati megszorító intézkedések nyomán kialakult helyzetet. A Mérce.hu munkatársa szóvá tette, hogy a főváros egyik kerületében a DK-s polgármester a törvény szigorával, de nem föltétlenül a törvény szellemében hozott kilátástalan helyzetbe egy csonka családot. Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció szóvivője rövidre zárta a kellemetlen epizódot.

Akit az ország engesztelhetetlen kérdezőként ismert meg, az kijelentette, hogy csak a rendkívüli ülésnappal kapcsolatos kérdésekre óhajt válaszolni. A hajdani kolléganő újságírói életművét tisztelem annyira, hogy eszembe se jut kioktatni közös szakmánkról. A bejegyzésem utáni összeállításban idézem inkább a kérdezésről vallott elveit. Csupán annyit fűzök hozzájuk, hogy a világcsúcs beállítása mellett néhány évvel később, a Parlament előtt országos csúcsot is fölállított.

Új, politikusi foglalkozásában harmincnégy másodperc alatt veszítette el a műsorvezetés közben szerzett erkölcsi tőkéjét.    

Tíz mondat a kérdésekről

Ezt is keményen kérdezem, meg azt is, politikailag nincs különbség. (Kálmán Olga újságíró, Nyugat.hu, 2007. január 7.)

A nézőknek csinálom a műsort, ezért aztán megpróbálok úgy kérdezni, mintha ők kérdeznének. (Kálmán Olga újságíró,168 Óra Online, 2008. július 10.)

Hogy a köz által választott, a köz pénzéből fizetett politikus bejön, és kérdésekre válaszol - hát nem ez a világ rendje? (Kálmán Olga újságíró, Magyar Narancs, 2012. október 25.)

Ami a kérdésemet illeti, mi a válasz? (Friderikusz Sándor műsorvezető, ATV, 2013. december 19.)

Azzal a politikussal nehéz, aki nem akar válaszolni. (Kálmán Olga újságíró, Hetek, 2014. január 3.)

Egyszerű kérdést tettem föl, nyugodtan megválaszolhatja. (Mészáros Antónia műsorvezető, ATV, 2015. szeptember 11.)

Elég beszédes, hogy ennyire kerüli a választ. (Mészáros Antónia műsorvezető, ATV, 2016. április 21.)

De nem teszem föl a kérdést, mert már föltettem. (Kálmán Olga műsorvezető, ATV, 2016. június 1.)

Várd ki a kérdésemet, az isten áldjon meg! (Fiala János műsorvezető, ATV, 2018. május 26.)

Nem akar válaszolni, ezt most „levettük”. (Krug Emília műsorvezető, ATV, 2023. március 23.)

Az ATV egyik nézhető műsora a Civil a pályán. Szombat este gyanútlanul ültem a képernyő elé, midőn a nevemet Závecz Tibor szociológus megemlítette. Az egyik legtapasztaltabb közvélemény-kutató olyan összefüggésben hozta szóba, hogy a kétezres évek elején  megszámoltam, milyen helyekre jutottak el a kampányoló politikusok.

A kormánypárti politikusok ugyanis nem mentek tovább az egy számjegyű utaknál. Az ellenzékiek azzal nyertek, hogy a két számjegyű utak mentén lévő településeket is fölkeresték. Nos, miközben köszönöm a kitűnő szociológus megnyilvánulását, igyekszem összefoglalni a terjedelmes tanulmányt, amely egy szakfolyóiratban látott napvilágot. A történet 1998-ra nyúlik vissza.

A nagyobb és vidéken jóval erősebb kormánypárt, az MSZP politikusai csak a hivatali idő után indulhattak el kampányolni. A miniszterek és államtitkárok már a hivatali idő vége felé is beülhettek a szolgálati gépkocsiba, de akkor is csak késő délután vagy kora este érhettek a kampánygyűlés színhelyére. A megyei lapok hírt adtak az érkezésükről és az üzeneteikről, ám az is kiderült a tudósításokból, hogy a szocialista politiusok az autópálya-hálózat menti városokra összpontosítottak.

Ellentétben az ellenzéki politikusokkal, akik nem viseltek kormányhivatalt, és az országgyűlési munkájukat is elhanyagolták. Orbán Viktor például alig járt be a Parlament épületébe, Torgyán József pedig meghonosította az amerikai szisztémát. Kibérelt egy szállodai emeletet, és két-három napra letáborozott. A járási székhely mellett eljutott még a vonzáskörzetében lévő kistelepülésekre is.

Az eredmény az lett, hogy hiába kapott több szavazatot az MSZP, a Fidesz és a Kisgazdapárt a második választási forduló után koalíciót kötött, és kormányt alakíthatott. A negyedszázada megírt tanulmányban sem állítottam, hogy Orbánék ezzel nyertek 1998-ban. Csupán azt, hogy az utakhoz kötött kampánytechnika szerepet játszott a győzelemben. A régi dolgozat emlegetése nyomán felötlik, vajon az akkori módszer érvényes-e még. Sok tényező változott meg azóta.

Az egyik az, hogy az első Orbán-kormány, majd a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány is épített néhány száz kilométernyi autópályát. A szolgálati gépkocsik akciórdiusza megnagyobbodott. Ráadásul a 2010 utáni Orbán-kormányok eltörölték a két választási fordulót. Manapság kevésbé van lehetőség az ellenzéki pártok egyezkedésére és a koalíciókötésre. (A kétfordulós 1994-es országgyűlési választás előtt Magyar Bálint kizárta, hogy az SZDSZ koalícióra lépjen Horn Gyulával. A szintén kétfordulós 1998-as választás előtt pedig Torgyán és Orbán nyilvánosan idegenkedett egymástól.)

A Fidesz tizenötödik éve gyakorolja a hatalmat. Emberei hivatali idő után járják az országot. Autópályán már a ország szélére is eljutnak, idejüket azonban meg kell osztaniuk a hivatal működtetése és a kampányolás között. Az ellenzéki pártok szabadabban gazdálkodhatnak az idővel, vezetőik akár a parlamenti munka rovására is kampányolhatnak. A DK például bejelentette, hogy a megyei jogú városokra összpontosítja figyelmét, erőforrásait, politikusait. Eleve lemondott a kisvárosokról, a falvakról meg pláne.

Ez lehetett persze a helyzet reális felismerése is, hisz’ ugyebár a Fidesz nem verhető meg az önkormányzati választáson. S ha a legerősebb ellenzéki párt - most már az MSZP-vel és a Párbeszéddel kibővülve - a megyei jogú városokban megtartja a 2019-es pozícióit, akkor az eredmény akár győzelemként is eladható. Nem vonom kétségbe az okfejtés létjogosultságát, ám a választási kampányban váratlanul megjelent Magyar Péter.

Nem visel hivatalt, nem tagja a magyar országgyűlésnek, de az Európai Parlamentnek sem. Járja az országot Szombathelytől Debrecenig, és egy szinttel lejjebb, a kisvárosokat sem hanyagolja el, sőt a környező falvakba is eljutott. Már eddig is fölszántotta a vidéki Magyarországot. Benyomul abba a hézagba, amelyet a hivatalban lévő kormány és az enervált ellenzéki pártok hagytak maguk után.

Tíz mondat a kampányról

Azon túl akarunk végre lépni, hogy csak a választási kampányban látják a polgárok az arcunkat. (Lukács Zoltán szocialista politikus, 24 Óra, 2003. szeptember 2.)

Ha kampány van, a valóság befogja a száját. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Napló, 2005. február 14.)

A kampány tüzérségi támadás, és nem maga a háború. (Wermer András kampányszakértő, Népszabadság, 2010. február 15.)

Az ellenzék megkezdte a választási kampányt - egymás ellen. (Nagy N. Péter újságíró, Népszabadság, 2012. december 3.)

A kampány mindig sok. (Füzesi Mariann debreceni háziasszony, Hajdú Online, 2016. október 3.)

Kampányban mindenki sarkosabban fogalmaz. (Mesterházy Attila szocialista politikus, ATV, 2019. október 8.)

Ha kampányolnék, felszántanám az országot. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, hvg.hu, 2022. március 29.)

Egy szűk rétegre optimalizáltuk a kampányunkat. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, Azonnali.hu, 2022. április 26.)

A DK belegebedt a kampányba. (Dobrev Klára DK-politikus a 2022-es országgyűlési választásról, Index.hu, 2023. május 2.)

A terem nagyjából kétharmada telt meg, százan-kétszázan lehetnek. Becsült átlagéletkor 62. (Bábel Vilmos tudósító Dobrev Klára, Kunhalmi Ágnes és Karácsony Gergely szolnoki kampányáról, hvg.hu, 2024. május 16.)