Az óriásplakátra is csak egyetlen mondatot lehet kiírni. (Somogyi Zoltán szociológus, ATV, 2013. február 6.)

Ha a kormány komolyan venné a problémát, nem az óriásplakátokról csorogna a gyűlölet. (Molnár Róbert kübekházi polgármester a menekültekről, Délmagyarország, 2015. július 2.)

Az óriásplakátok meghozták gyümölcsüket: sikerült gyűlölt, félelmet keltő terroristaként láttatni a rajtunk áthaladó sanyarú sorsúakat. (Nagy Bandó András humorista, Hír24.hu, 2015. szeptember 22.)

A szocialistáknak nem is kell az óriásplakát, mert nincs mit eladniuk. (Schiffer András volt LMP-politikus, Hír TV, 2017. június 21.)

George Soros arcmása kikerült az óriásplakátokra. (Dippold Pál publicista Magyar Hírlap, 2017. július 5.)

Az ellenzék csak néhány kegyelemplakáton jelenhet meg. (Hadházy Ákos volt LMP-politikus, hvg.hu, 2019. május 10.)

A fél ország ki van plakátolva a „betiltott” filmmel. (Karácsony Gergely ellenzéki miniszterelnök-jelölt a bemutatás előtt álló Elk.rtukról, Facebook.com, 2021. szeptember 23.)

Az Orbán-kormány Csodaországában óriásplakát gyógyítja a covidot. (N. Kósa Judit újságíró, Népszava, 2022. február 11.)

Az elveszített 42 ezer ember nagy része még élhetne, ha nem óriásplakátokkal kezelték volna a járványt. (Hargitai Miklós újságíró, Népszava, 2022. február 14.)

Van egy kisbaba. Mostantól nézegethetjük a Momentum kismamáját a plakátokon. (Kereszty András újságíró Donáth Annáról, Újnépszabadság, 2023. február 4.)

Néhány napig elmerültem az újságterjesztés rejtelmeiben. Június 21-én ugyanis végre megjelent a Ludas Mátyás című havilap. S mert az elsőpéldányok legismertebb hazai gyűjtőjéhez, Balázs Istvánhoz hasonlóan vadászom az induló példányokra, bejártam érte a fővárost.

Egyetlen üzletláncnál se találtam. Amiből arra lehet következtetni, hogy az alapítóknak egyelőre nem sikerült kapcsolatot teremteni az A, az L és az Sp-vel kezdődő betűjű multikkal. Az amúgy is megfogyatkozott utcai standokra azonban eljutott az új viccmagazin, és azt mondták az árusok, hogy mind egy szálig elfogyott. A múlt hét végén, egy baráti könyvesboltban tettem szert a Ludas Mátyásra. Tulajdonképpen jól jártam az egészségügyi sétával, és némi képet is kaptam arról a fránya újságterjesztésről.

Azt vettem észre, hogy az egyik üzletláncnál az újságos állványt áthelyezték a bejárattól a bolt közepére. Pedig volt idő, amikor a külföldi cég hazai menedzsmentje a vásárlók tájékozódási igényéből indult ki. Abból, hogy belenéznek az újságokba, és az „előétel” kedvet csinál a falatozáshoz. Manapság viszont a vevők spórolni kényszerülnek, ezért nem föltétlenül az újságot akarják először beletenni a kosárba. Szerencsére a középtáj azt is sejteti, hogy a cég még nem véli reménytelennek a papír alapú sajtó helyzetét.

A másik üzletlánc főnökei borúsabban (reálisabban?) gondolkodnak. A hagyományos sajtótermékeket kínáló állványt elmozdították, és az üzletek közepéről áthelyezték a pénztár közelébe. Levonták a fizetőeszköz elértéktelenedéséből adódó inflációs következtetést. Már nem bíznak a papír alapú sajtóban, és arra számítanak, hogy miután a vásárlók magukhoz veszik, ami szükséges az enni és innivalóhoz, valamint a tisztálkodáshoz, már csak nézelődnek az újságos állványnál. Ami tavaly még elég volt a bevásárláshoz, abból ma már nem jut a lánc végén található újságokra. A címbéli desszertre.

Például a hetilapok helyzete megrendült. A 168 Óra papír alapú változata meg is szűnt. A lesoványodott, szinte kizárólag kispénzű magánhirdetőkre fanyalodott Magyar Narancs pedig 762 forintért kapható, egy harmincdekás bagett áráért. Mélabús a szerkesztőség üzenete, amely május 25-én látott napvilágot: „Mi is szerettük azt a régi papírt, de nagyon felment az ára.” Hasonló cipőben jár a Jelen című hetilap is, amely a papírár harmincszázaléknyi növekedése miatt szintén rosszabb minőségű papírt helyezett el a képzeletbeli lábbeliben.

Az a különbség köztük, hogy a jobb sorsra érdemes Jelennek hároméves fennállása alatt sem sikerült bejutni a három üzletlánc ide-oda helyezgetett állványára. A 790 forintos Magyar Hang eleve az olcsóbb újságnyomó papírral indult. Kár, hogy dicséretes óvatosságával akaratlanul is becsapta a három multi közül kettő üzletvezetőit. A pénteken megjelenő hetilapot ugyanis bedugták a hasonló papírú és alakú napilapok közé, pontosabban mögé. Nem valószínű, hogy politikai okból tették, hanem mert nem képesek megkülönbözteti a naponta megjelenő újságot a hetilaptól.

Kevésbé volnék elnéző a kormányzathoz. Nevezhető persze piaci oknak, hogy a papírár-emelés felgyorsította a hagyományos sajtó haldoklását. Az viszont már politikai szándékra utal, még ha a magyar kormány az Európai Unióra hivatkozik is, hogy júliustól bevezeti a környezetvédelmi termékdíjat. Ez érinti a fabútort, a gumiabroncsot, a sütőolajt, a textíliát, az irodai és a reklámhordozó papírt. Márpedig melyik újság nem tartalmaz reklámot?

Igaz, a kormány tevékenységét fürkésző újságoknak kevés állami reklám jut, ettől azonban az új adónem még szinte kilátástalan helyzetbe sodorja a hagyományos sajtót. Az állami hirdetésekkel kistafírozott kormánypárti lapokat is. Veszteségüket azonban pótolja a kormány, amíg az ő nótáját fújják.   

Tíz mondat a sajtóról

Amit a médiából megtudhat az ember, azt a sajtó összezavarja. (Kvári Sinkó Zoltán humorista, Napló, 1996. augusztus 9.)

A nyomtatott sajtóra vonatkozó szabályok nem lesznek szigorúbbak, csak pontosabbak. (Szalai Annamária Fidesz-médiapolitikus, Zalai Hírlap, 2010. augusztus 26.)

Az online média messze nem termel annyi bevételt, ami pótolhatná a nyomtatott média kieső bevételeit. (Pécsi Ferenc blogger, hvg.hu, 2011. szeptember 5.)

/A nyomtatott és a digitális sajtóról/ Mindkettő küzd a saját pályáján, miközben az egyik jobban szűkül. (Gazda Albert újságíró, az Origo újdonsült főszerkesztője, Médiapiac.com, 2011. november 2.)

Aki azt gondolja 2016-ban, hogy egy printmédium lététől függ a politikai napirend, az a kilencvenes években ragadt. (Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár, 24.hu, 2016. október 10.)

A digitális forradalom megette a jó öreg, papír alapú termékeket. (Györfi András újságíró, Portfolio Blogger, 2018. április 28.)

A nyomtatott lapok iránti igény drasztikusan csökkent, ezért azt is vizsgáljuk, hogyan érdemes a hírlapterjesztést megtartani. (Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója, Magyar Nemzet, 2019. november 9.)

A print sajtót kispénzű nyugdíjasok fogyasztják. (Buják Attila újságíró, Népszava, 2022. július 9.)

Nem a papír hiányzik, hanem az illat. (Keleti Éva 92 éves fotóriporter, Klubrádió, 2023. január 28.)

Szöveget a fiatalok jobban szeretnek hallgatni, mint olvasni. (Árpási Zoltán gyulai újságíró, Beol.hu, 2023. június 10.)

 Egy nő után akkor fordulnak meg, akkor füttyentenek neki, akkor fogják meg a fenekét, amikor mindent kirak. (Mai Nap, 1994. november 21.)

Csúnyának lenni sokkal egyszerűbb, de hogy valaki szép legyen, azzal törődni kell. (Heti Délkelet, 1997. július 27.)

Az átlagosban semmi érdekes nincs. (Békés Megyei Hírlap, 2002. július 27.)

A hatalom ott van, ahol az aláírás meg a pénz. (Magyar Hírlap, 2003. február 22.)

Az esendőségnek is van vonzereje. (Hír6.hu, 2008. május 8.)

Mindig azt keresem, hol téved a tündér, és miben van igaza a boszorkánynak. (Népszabadság-Magazin, 2013. június 7.)

Közszereplő vagyok, bármit lehet rólam írni, aztán ha nagyon durva a dolog, beperelhetem őket. (Index.hu, 2013. október 11.)

Sokkal jobb, ha az emberek a művészet nyelvén elmondhatják a véleményüket, mintha felbontanák az utcaköveket, és barikádot építenének. (Origo.hu, 2014. szeptember 7.)

Van esély másnap jobbnak lenni. (24.hu, 2018. december 1.)

Meg kell hagyni a férfiaknak az ostromlás szabadságát. (hvg.hu, 2019. március 13.)

Oroszország változatlanul nagyhatalom, mi pedig érdekes ellenségből érdektelen szövetségessé váltunk. (Spiró György író, Index.hu, 2009. május 25.)

Oroszország a keleti nyitás egyik kulcsországa. (Martonyi János külügyminiszter, Magyar Távirati Iroda, 2013. február 28.)

Oroszország nagy gazdasági erőközpont és óriási piac. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2014. január 17.)

Oroszország is veszélyes, de az egy slendrián ország. (Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Válaszonline.hu, 2021. november 11.)

Oroszország brutális módon érdeket érvényesít. (Prőhle Gergely volt külügyi államtitkár, ATV, 2022. március 3.)

Oroszország erkölcsileg megsemmisült. (Veres Gábor újságíró, ATV, 2022. március 11.)

Milyen hely az, ahol a gazdaságot a tankgyártás fűti? (Szénási Sándor újságíró, Klubrádió, 2023. február 1.)

Oroszországban a brutalitás nem túlkapás, hanem a rendszer része. (Gyöngyösi Márton Jobbik-politikus, Index.hu, 2023. május 6.)

Viharvert nagyhatalom. (Kohán Mátyás újságíró, Mandiner.hu, 2023. június 24.)

Ország-világ előtt lelepleződött, hogy Oroszország törékeny. (Horváth Gábor újságíró, Népszava, 2023. június 26.)

A legutóbbi napokban Orbán Viktor temetett, Tarlós István, Ujhelyi István és Szelényi Anna orbánozott, Juhász Ferenc putyinozott, Csák János gyümölcsözött, Márki-Zay Péter pedig nyugatozott.

Elérkezett az ideje Horthy Miklós tisztességes és tárgyilagos megítélésének. (Bánó Attila újságíró, Magyar Nemzet Online, június 18.)

Az a feladatom, hogy minél többen eljussanak a kultúra gyümölcseihez. (Csák János kulturális miniszter, InfoRádió, június 19.)

Egyre nagyobb része az országnak egy zsebben van. (Stumpf András újságíró, Válaszonline.hu, június 19.)

Ma a leginkább húzó ágazat a kormánypropaganda. (Tamás Ervin újságíró, Facebook.com, június 20.)

Abban hisznek, amit a fejükbe tömnek. (Nagy Bandó András humorista, Újnépszabadság.com, június 21.)

Egy dologban különbözött mindenki mástól: ő akarta a legjobban. (Szelényi Zsuzsa volt Fidesz-politikus Orbán Viktorról, Telex.hu, június 21.)

Már rég nem vagyok fideszes politikus. (L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, volt kulturális államtitkár, ATV, június 21.)

Kunhalmi Ágnes teátrálisan ájuldozik a kamerának. (Balavány György publicista, 24.hu, június 21.)

Nem indulok a júliusi fukuokai világbajnokságon. (Milák Kristóf olimpiai bajnok úszó, Musz.hu, június 21.)

Mégsem lehet egy ilyen fantasztikus sportolót nyerőautomatának tekinteni. (Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, Musz.hu, július 22.)

Az az árulás, ha segítséget kérünk a Nyugattól? Vagy az, ha a Nyugat nem segít? (Márki-Zay Péter, az ellenzéki pártok volt miniszterelnök-jelöltje, Szegeder.hu, június 22.)

Rossz kommunikációs képessége ismeretében nem várható tőle a nyilvánosság érdemi tájékoztatása. (Béres Máté újságíró Böröndi Gábor újdonsült vezérkari főnökről, Magyar Narancs, június 22.)

Az állam alulteljesít, a magánra nem telik. (Danó Anna újságíró az egészségügyről, Népszava, június 22.)

Közpénzből működik a fideszes magángazdaság. (Reichert János publicista, Magyar Hang, június 23.)

Orbán rendszere formailag demokrácia, de tartalmilag diktatúra. (Ujhelyi István volt szocialista politikus, Index.hu, június 23.)

Orbán Viktort még senki nem kapta azon, hogy készpénzzel zsúfolt bőröndökkel igyekezett volna elslisszolni. (Tarlós István volt budapesti főpolgármester, Mandiner, június 23.)

Már a puszta létünk is politikai állásfoglalás. (Orbán Viktor miniszterelnök Tellér Gyula temetésén, Miniszterelnök.hu, június 24.)

A kormány nem deklarálta, hogy restaurálni akarja a Horthy-korszakot. (Grósz Andor katonaorvos, a Mazsihisz újdonsült elnöke, Népszava, június 24.)

Fizessenek végre a milliárdosok! (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, június 24.)

Viharvert nagyhatalom. (Kohán Mátyás újságíró Oroszországról, Mandiner.hu, június 24.)

Ennek a történetnek Putyin presztízse a legnagyobb vesztese. (Juhász Ferenc szocialista politikus, volt honvédelmi miniszter a Wagner-„puccsról”, ATV, június 25.)

Putyin elnök úr vitatott, de elismert szereplője az európai politikának. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2015. február 13.)

Putyin egy bajkeverő. (Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, uh.ro, 2016. október 10.)

Putyin nevére vette a háborút. (Makai József újságíró, kijevi haditudósító, 168 Óra, 2022. március 3.)

Putyin Európa összeomlását szorgalmazza. (Róna Péter ellenzéki köztársasági elnökjelölt, ATV, 2022. március 4.)

Putyin lenullázta Orbán tizenkét évét. (Bruck András író, Facebook.com, 2022. március 5.)

Ha magát ez boldoggá teszi, akkor agresszornak tartom Putyint. (Lázár János Fidesz-politikus, hvg.hu, 2022. március 27.)

Putyin épp most iratkozik ki Európából. (Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Mandiner.hu, 2022. május 20.)

Putyin megteremtette az ukrán nemzetet. (Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő, Klubrádió, 2022. június 17.)

Engem egyáltalán nem érdekel Vlagyimir Putyin. (Orbán Viktor miniszterelnök Berlinben, Miniszterelnök.hu, 2022. október 11.)

Orbán Putyinra tesz. (Bauer Tamás DK-politikus, Facebook.com, 2023. február 10.)

A Lúdas Matyit - így, hosszú ú-val - Fazekas Mihály 1804-ben írta. A komikus elbeszélő költeményhez kötődik az első mai értelemben vett plágium-ügy. Egyik példányát, amelyen nem szerepelt a szerző neve, Bécsben megtalálta és kiadta egy magyar egyetemista. A névtelen eposz csaknem egy évtizedig lappangott, mire a híre eljutott a debreceni illetőségű szerzőhöz, aki 1815. december 24-én levelet írt az akkor már Debrecenben professzoroskodó hajdani kiadójához: „Matyi az én szülöttem.”

Hamarosan megegyeztek, Fazekas átnézte a kéziratot, javítgatott rajta, majd az általa hitelesített változat 1817-ben ismét Bécsben látott napvilágot. Két főszereplője, Lúdas Matyi és Döbrögi uraság idestova két évszázada birizgálja a képzeletünket. Sok embert érdekelt, hogy a furfangos parasztfiú miként áll bosszút az erőszakos uraságon. Például itt van a gyakran idézett szállóige, miszerint a deresre húzott libagazda kifejti: „Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza.”

Az egyik legbravúrosabb elemzés a szintén debreceni író, Borbély Szilárd tollából való. Negyedszázada, az Élet és Irodalom hasábjain jutott meglepően időszerű következtetésre. Abból indult ki, hogy Lúdas Matyi a döbrögi vásáron „márjásért” árulta a libáit. Egy márias húsz krajcárt jelentett, egy pengő pedig hatvan krajcárt. Matyi tehát három máriást kért a húsz libáért, az arrafelé sétáló Döbrögi uraság viszont csupán a felét ajánlotta. Mai kifejezéssel élve ársapkát akart húzni Matyi fejére. S mert piactorzító ajánlatát az árus nem fogadta el, a pohos kiskirály deresre húzatta. Ezzel magyarázható, hogy Matyi háromszor bosszulja meg magát a pökhendi uraságon.

Néhány magyar író, újságíró és karikaturista 1945-ben vicclapot alapított, amelynek a Ludas Matyi címet adták (rövid u-val). 1949-ben körülbelül háromszáz embert kérdeztek meg Ludas Matyiról. A rögtönzött közvélemény-kutatás szerint a népszerű újságot mindenki ismerte, a „Háromszor veri…” kezdetű mondást hatvankilencen, Fazekas Mihály nevét hatan (két gimnáziumi tanár és négy gimnazista). Egy géplakatos pedig, afféle sajtólevelezőként azt írta, hogy idős nénitől úgy hallotta: a Ludas Matyi tulajdonképpen Rákosi Mátyás álneve. Azt már én fűzöm hozzá, hogy alkatilag az ország teljhatalmú diktátora - inkább „hajazott” Döbrögire.

A két főszereplő hosszúra nyúlt közös útját az első magyar színes játékfilm, majd egy rajzfilm is szegélyezte. Az értelmezők hol a Matyinak becézett lúdtulajdonoshoz, hol a keresztnév nélküli Döbrögihez hasonlították a korabeli politikusokat. Okkal vagy ok nélkül, ez most szinte mellékes is. Egyetlen közéleti személyiség van, akit hasonlítottak és hasonlíthatnak is mindkettőhöz. Orbán Viktort sovány pályakezdő politikusként ismerhettük meg. Jó néven vettük tőle, hogy helyettünk akarta megleckéztetni a hazai és az európai Döbrögiket. Aztán az ország első embereként annyira kikerekedett, hogy korunk Döbrögije lett belőle.             

Tíz mondat Ludas Matyiról és Döbrögiről

Egy idős néni azt mondta, hogy a „Ludas Matyi” Rákosi Mátyás álneve. (Kemény Gábor mohácsi géplakatos, Ludas Matyi, 1949. április 15.)

Pénzügyminisztériumi kiszivárogtatások szerint az új tízezer forintos bankjegyen Döbrögi arcképe lesz. Így minden tízezrest háromszor lehet majd elverni. (Horváth Tibor miskolci ügyvéd, Hajdú-bihari Napló, 1996. február 23.)

Orbán Viktor a Vigadóban Lúdas Matyinak öltözött be, hogy háromszor verje el Döbrögit. (Bartus László újságíró, Magyar Hírlap, 2003. február 11.)

Nálunk nem Lúdas Matyi veri Döbrögit, hanem Döbrögi Lúdas Matyit. (Bihari Péter közgazdász. Népszabadság, 2004. június 21.)

Mondhatni, egy személyben Döbrögi és Lúdas Matyi. (Megyesi Gusztáv publicista Orbán Viktorról, Népszabadság, 2013. május 11.)

Mindegy nekem, hogy Döbrögi jobbos vagy balos, leverem rajta, hogy elvette a libáimat. (Nagy Bandó András humorista, 168 Óra, 2013. július 18.)

Körülbelül annyi a különbség az egykori magyar jogállam és az Orbán-rendszer közöt, mint Ludas Matyi és Döbrögi között. (Majtényi László alkotmányjogász, Klubrádió, 2019. augusztus 6.)

Lúdas Matyi jelmezében Döbrögi lép fel. (Lendvai Ildikó szocialista politikus Orbán Viktorról, Népszava, 2020. június 13.)

Az ország Döbrögije. (Gábor György vallástörténész Orbán Viktorról, Facebook.com, 2021. március 19.)

Az ellenzék Döbrögit látja Orbánban, és keresi a maga Lúdas Matyiját. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, Index.hu, 2021. november 23.)

Borossban legkevésbé Boross Péter az érdekes. Személyében a Horthy- és a Kádár-korszak összes kísértete van velünk. (György Péter művelődéstörténész, Magyar Narancs, 1994. március 31.)

Az előző kormány szerencsésen befejezte a Horthy-korszakot. Most tanúi vagyunk a Kádár-rendszer elmúlásának. A következő kormánynak már hátha meglesz az esélye, hogy jelen időben gondolkozhasson. (Göncz Árpád köztársasági elnök, Délmagyarország, 1995. október 21.)

Ha a Fidesz lenyúlta a Horthy-korszakot, a Jobbiknak mi más maradt, mint a Szálasi-korszak? (Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró, Manna.ro, 2012. május 30.)

Orbán Viktor a Horthy-korszakból kölcsönzött szimbolikát párosítja a Kádár-kor gyakorlatával. (Miklós Gábor újságíró, Népszabadság, 2012. október 3.)

A Horthy-korszak restaurációjára való törekvés nemcsak a szélsőjobboldal, hanem a kormányzó jobboldal, a Fidesz részéről is megjelenik. (Csapody Tamás történész, Népszabadság, 2013. február 18.)

Az Orbán-kormány egyre bátrabban vállalja fel, hogy szellemi-ideológiai gyökereit a Horthy-korszakban találja meg. (Diószegi-Horváth Nóra újságíró, Balmix.hu, 2018. augusztus 29.)

Az egész Horthy-korszak örökösei vagyunk. (Toroczkai László Mi Hazánk-politikus, Indavideó, 2020. március 1.)

 Horthy-korszak 25 éve szoborért és díszpolgári címért kiált. (Novák Előd Mi Hazánk-politikus, Telex.hu, 2022. február 6.)

Korunk szélsőséges politikai kóklerei és haszonlesői a Horthy-korszak és kultusz újraélesztésén dolgoznak. (Dávid Ferenc DK-politikus, dk.hu, 2023. június 20.)

A kormány nem deklarálta, hogy restaurálni akarja a Horthy-korszakot. (Grósz Andor katonaorvos, a Mazsihisz újdonsült elnöke, Népszava, 2023. június 24.)

 Az emberek nem azért fordulnak el az irodalomtól, mert nem jelennek meg jó könyvek, hanem mert nincs rá pénzük. (Temesi Ferenc író, Délmagyarország, 1993. november 20.)

A könyv régen a legjobb barát volt, ma a legdrágább barátnő. (Kvári Sinkó Zoltán humorista, Napló, 1995. június 7.)

Azért is ki kell mennünk a Könyvhétre, mert kettő darab könyvünk jelenik meg. (Győzike celeb, Hócipő, 2006. június 21.)

A híres ember arcával el lehet adni egy szakácskönyvet, de négyet már nem.(Stahl Judit gasztro-újságíró, Dunaújvárosi Hírlap, 2007. február 4.)

Így tudok pár millió forintot keresni a pártomnak. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus a készülő szakácskönyvéről, ATV, 2013. október 11.)

Egy könyvet nem kinyomtatni kunszt, hanem eladni. (Dési Péter, a Minerva Kiadó vezetője, Vasárnapi Hírek, 2014. április 27.)

Politikai indíttatásból könyvet égetni ugyanolyan reménytelen, mint könyvet nyomtatni. (Bagossy László rendező, 168 Óra, 2018. november 8.)

Régen a könyveket adták el, ma a szerzőket. (Krusovszky Dénes író, 168 Óra, 2020. május 28.)

A Mi Hazánk könyveket darál tüzelőként, nyugdíjasoknak. (Szűcs R. Gábor publicista, Facebook.com, 2022. augusztus 15.)

Eddig minden kiadó maga döntötte el, hogy milyen könyveket tesz ki az ablakba. Ezután előzetesen bekérjük a kiadványok listáját alkotmányossági vizsgálatra. (Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Ügynökség vezérigazgatója, Mandiner.hu, 2023. március 13.)

A Fidesznek nincs véleménye Horthy Miklós újratemetéséről. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Népszabadság, 1993. szeptember 6.)

Rémes alak, na. (Ungvári Tamás művelődéstörténész, ATV, 2012. május 16.)

Horthy Miklós a XX. század legnagyobb államférfija volt. (Vona Gábor Jobbik-politikus, YouTube.com, 2012. május 22.)

Horthy Miklós érdeme, hogy miután megszabadította az országot az idegen szívű csőcselék uralmától, hitet és reményt adott nemzetének. (Gyöngyösi Márton Jobbik-politikus, YouTube.com, 2013. november 3.)

Trianon után az egész nemzetet egyberázta. (Varga László KDNP-politikus, atv.hu, 2013. november 5.)

A kormány nem támogatja olyan politikus szoborállítását, aki kollaborált Magyarország elnyomóival, akármilyen egyéb érdemei is vannak. (Orbán Viktor miniszterelnök, nfft.hu, 2015. december 15.)

Horthy Miklós történelmi, politikai karaktergyilkosság áldozata. (Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke, Magyar Hírlap Online, 2018. január 30.)

Horthy Miklós visszaadta a nemzet önbecsülését. (Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, hvg.hu, 2019. március 25.)

Aki saját szemével szeretné látni a kormányzó szobrát, kénytelen lesz ellátogatni Dúró Dóra parlamenti alelnök dolgozószobájába. (Föld S. Péter újságíró, HírKlikk.hu, 2022. augusztus 31.)

Elérkezett az ideje Horthy Miklós tisztességes és tárgyilagos megítélésének. (Bánó Attila újságíró, Magyar Nemzet Online, 2023. június 18.)